Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-22 / 144. szám

Szombat, 1957. június 22. északmagyarorszAg 5 VALIOZIK-E AZ ÉGHAJLAT ? Az utóbbi időben sok országban irendkívül szélsőséges időjárási jelen­ségeket figyeltek meg. 1951-ben Olaszországban, Angliában és Hol­landiában nagy á-ívizek voltak. 1952- ben Ausztráliában, Indiában és Ar­gentínában aszály, Algériában és az Egyesült Államokban sok vihar és árvíz pusztított. Málta-szigetén és más helyeken pedig igen forró volt a nyár. 1953-ban ismét árvíz pusztí­tott Hollandiában és a Haway-szige- teken, Csehországban és Magyaror­szágon nagy szárazság volt. Éghajlat és időjárás Az időjárási rendellenességek egyesekben azt a benyomást keltik, hogy az éghajlat többé-kevésbé« vál­tozik. Ez a vélemény azonban alap­talan. Nem szabad összetéveszteni az időjárás és az éghajlat fogalmát. Az időjárás a légkör állandóan vál­tozó állapota, az éghajlat pedig az illető vidékre jellemző időjárás hosszú esztendőkre kialakult rend­szere. Míg az időjárás napról napra, vagy hónapról hónapra változik, az éghajlat hosszú időszak folyamán is alapjában véve ugyanaz marad. Kérdezhetjük: változik-e egyálta­lán az éghajlat? A tudomány erre a kérdésre igennel felel. Az éghajlat — ugyanúgy, mint a természetben minden — változik. Az éghajlat bolygók meghatározott történelmi időszakának terméke, s következés­képpen változásoknak van kitéve. Okai bonyolultak: a naptevékenység, a légkör tisztasága, a hegyek képző­dése és pusztulása, a tengerek és a kontinensek közötti viszonyok — például a tengeráramlatok — mind befolyásolják az éghajlatot. Mind ez ideig azonban nincs olyan elmélet, amely megmagyarázná az éghajlat- változás törvényszerűségeit. A napfoltok szerepe A több százezer, esetleg millió évig tartó nagy éghajlatváltozásokon kívül az időjárásban ezer-, tízezer­éves korszakos ingadozások is meg­figyelhetők. Ám ezeken belül is elég gyakran mutatkoznak rendellenessé­gek. De igen ritkán fordul elő olyas­mi, amit 30—70 vagy legfeljebb 100 évvel ezelőtt ne tapasztaltak volna. Mindebből az a következtetés von­ható le. hogy a normális időjárástól való erős eltérések még nem bizo­nyítják az_ éghajlat gyors változását. Ellenkezőleg: ezek az eltérések az il­lető éghajlat elválaszthatatlan sajá­tosságai. Mi az ilyen rendellenességek oka? A szovjet tudósok arra a következ­tetésre jutottak, hogy ezeket az in­gadozásokat a légkeringésben előidé­zett változások révén a naptevé­kenység okozza. A naptevékenység olyan ingadozásairól van szó, ame­lyeket napfoltok számának fokozott növekedése vagy csökkenése kísér. A fokozott naptevékenység időszaká­ban erősödik a légköri körforgás, a Föld magas és alacsony szélességi fokai között meggyorsul a légcsere. Ennek eredményeként a trópusi vidé­ki hűvösebbé, a sarkvidék melegeb­bé válik. Most is ilyen jelenséggel állunk szemben. És az atomrobbantások? Egyes külföldi tudósok szerint a jelenleg megfigyelhető fokozott lég­köri cirkuláció az atomrobbantások­kal kapcsolatos. E vélemény azon­ban tényekkel nem igazolható. Az éghajlatingadozások ugyanis régeb­ben is előfordultak, akkor, amikor atom- és hidrogénbombák még nem voltak. Ezenkívül az atmoszférában végbemenő folyamatokhoz mérhe­tetlenül több energiára van szük­ség, mint amennyi az atomrobban­tásoknál felszabadul. J. Fjodorov szovjet tudós adatai szerint egy kö­zönséges déli vihar alkalmával any- nyi energia szabadul föl, mint 15 hidrogénbomba robbantásakor. Meg kell jegyeznünk, hogy az ég­hajlat változásában egyre nagyobb szerepet tölt be az ember tevékeny­sége. így például a meggondolat­lan erdőirtás rendszerint rontja, a mocsarak lecsapolása, öntözőrend­szerek létesítése, az erdősítés pedig fokozatosan javítja az éghajlatot. (A „Nauka i Zsizny” című szov­jet folyóiratból.) Miiyen lesz az időjárás? A gabonafélék beérésének gyorsulására számíthatunk Junius második felében túlnyo­mórészt nyárias lesz az idő, arány­lag kevés csapadékkal. A napokban átmeneti lehűlés várható, helyen- kint zivataros esőkkel. A hónap utolsó hete azonban ismét meleg és száraz jellegű lesz, ami valószínű­leg julius első hetére is átterjed. A hőmérséklet nappali legmagasabb értékei junius harmadik hetében 20—25 fok között, a továbbiakban 25—30 fok között várhatók. A haj­nali legkisebb • hőmérsékletek ál­talában 15 fok körül, vagy afölött lesznek. Dr. Berkes Zoltán főmeteorológus * így szól a hivatalos prognózis, * amely a gazdáknak fontos következtetések levonását teszi lehe­tővé. A távidőjelzés alapján a gabonák beérésének gyorsulására számítha­tunk. Az ország déli részein az őszi árpa 20 után már kaszaérett lesz, de sehol nem lehet a hagyományos Pé- ter-Pál napra várni. Ilyen száraz, for­ró időjárás esetén különös gonddal kell betartani a sárga, illetve a viasz- érés időpontjában való kezdést, mert a szem napok, sőt órák alatt megszo­rulhat, vagy megindulhat a pergés. Elkésett munkával a jó termés ígé­retét tehetjük tönkre. Minden gabo­nafajtánál általában a szokásos idő­pontnál néhány nappal korábbi érés­re számíthatunk, ezért az előkészü­leteket ehhez képest gyorsítsuk meg. Ilyen időben a rétek füvei is ha­marabb vénülnek. Most már semmi nem indokolhatja a kaszálás további halasztását. Ha száraz időben nem is olyan nagymértékű a gyomosodás, azért ta- lajporhanyítás céljából sekélyen mű­veljük a kapások talaját. Ez azért is szükséges, hogy a kevés és várhatóan zivatar alakjában lehulló csapadékot a föld képes legyen befogadni. Becsaphatók-e a sáskák A würzburgi egyetem állattani intézetében kísérletileg bebizonyí­tották, hogy a sáskák >'párzásuk« idején az ultrahangok tartományá­ba tartozó hangon hívják egymást. E hangok jellemző hullámhosszát is sikerült megállapítani. Ezt a tu­dományos eredményt most érdekes módón kivánják felhasználni a sás­kaveszély elhárítására. Veszély idején valamely terméketlen, ko­pár területen elhelyeznek egy hangszóró-kocsit, amely a sáska­hívó hangnak megfelelő magasságú és erejű hangokat bocsát ki. Ezek­kel elcsalják a sáskákat a veszé­lyeztetett termőterületekről s ott elpusztítják őket. A csiikefegó A KÁROSULTÁK VALLOMÁSA szerint eddig több mint 30 csir­két tett el láb alól. A tettes »kilétét« , mind- ezideig nem sikerült megállapítani. Tovább folytatja bűnös üzel- rheit; minden óvintéz­kedés hiábavalónak bi­zonyult. Semmi kétség nem férhet hozzá, hogy egy minden hájjal megkent, raffinált és megrögzött gonoszte­vővel állunk szemben, »aki« már régen rá­szolgált arra, hogy akasztófán fejezze be árnyékvilági pályafu­tását. A megrövidített há­ziasszonyok összefog­tak a csirkefogó kéz- rekeritésére. Egy csir­kehalállal végződő ak­ciójában sikerült meg- ' lesni az akasztó f ár avu­lót. A személyleírás nyomravezető adatait szájról-szájra röpítet­te a háziasszonyi ag­gódás és a bosszúvágy. A nyomozás megindult és — oh, jajl — hoz­zám vezettek hajme­resztő szálai. A múlt vasárnap napfényes délutánján beállított hozzám egy nyomozó, a károsult háziasszonyok egeiké­nek férje. Elmondta, mi járatban van. Közölte velem a tényállást és a személyleírás adatait. Végigfutott hátamon a hideg. Szívemhez nőtt a gyanúsított, sok ked­ves percet töltöttem vele, jókedélyű játékos teremtés, s ráadásul még hasznot is hajt a háznak. SZÉTNÉZTEM, hogy nincs-e valahol a kö­zelben. Nem volt. El­határoztam, hogy ha­zudni fogok, lehazudom a létezését. Tévútra ve­zetem a tisztelt nyomo­zó testületet, a szom­szédokra terelem a gyanút, vagy mit tu­dom én kire, csak a le­jem és az ő léle felül elűzzem a villámaic- kal fenyegető viharfel­hőt. Olykor megenged­het magának az ember egy kis hazugságot. Nem első eset a nap alatt, hogy valaki ha­zugsághoz folyamodik, hogy kivágja magút szorult helyzetéből. Mert hiába szült fi­gyelmeztető közmon­dást népünk erkölcsi gondolkodása, hogy a »hazug embert köny- nyebb utolérni, mint a sánta kutyát« — a ha- zudozás csak elharapó­zott, tradicionális men­tőöve lett azoknak, akik rossz fát tettek a társadalom tüzére. A hazudozásra való rá- szokás életrehívott egy tucat intézményt. Em­berek százai és ezret élnek abból, hogy ki­derítik az igazságot. Mert mi lenne, ha tel­jesen őszinték lennének az emberek? Bizony, akkor nem lenne kifi­zetődő a jogi pálya, s a büntető törvény- könyvet akár tűzre iS' vethetnénk. Belátha­tatlan következményei volnának ennek a hír* télén jött fordulatnak fejetetejére állna a üi- lag. Rossz belegon­dolni ... ÉN IS EZ UTÁN■ a tradicionális mentőöv után nyúltam, de mi­előtt eldobhattam vol­na..a tornác sarkán megjelent a gyanúsí­tott. Földbe gyökere­zett a lábam, arcomba szökött a vér. Jaj, ha most hazugságon kap­nak, oda a böcsület. Hajszálon múlott, hogy oda nem mondtam a »nyomozónak«: rossz helyen kereskedik.. * Mondom, megjelent és roppant nyugodt pofát vágott. Belenyújtóz-i tatta a tavaszi nászo­zástól elcsigázott testét a nap fényzuhatagába4 Ásított, majd gondolt egyet, hozzám futott, s mint akinek tiszta a lelkiismerete, belém- dörgölődzőit. De a gya- nútlan kandúr feneket-* len hízelgésében nem elégedett meg annyivaU A haragos kárvallott-» hoz lépegetett — és pantallójához nyomta a fejét. Behunytam a sze­mem. No, macska, most aztán befellegzett ne-» ked. Kapsz egy rúgást..) és felveszed a néhai előnevet. — NEM EZ AZ, -i haügtszott a »nyomozó« nyugodt hangja. S a macska megint ásítottf nyugodtan, magabizto­san. Hiába, tiszta volt a lelkiismerete...i GULYÁS MIHÁLY Védekezzünk a száj- és körömfájás ellen Hazánkban ez év januárjától kezdve — több mint féléves vész­mentesség után — újból előfordult néhány száj- és körömfáj ásos meg­betegedés. Az utóbbi időben történt megbe­tegedések jelentős részénél ki lehe­tett mutatni, hogy külföldről szár­mazó anyag (pl. szalma, takarmány) került azokba az udvarokba, ahol a VÉKONY SÁNDOR: UTRAKELES Hernádi Vanzsura László diósgyőri születésű, Hágában elhalt festőművész készülő színes életrajzából I ászló felállt és szeretettel simított végig a ^ nagy, sárga íróasztalon. Helyretolta a megkopott, csikorgó fiókokat, lassan, óvatosan, nehogy szertecsússzon tartalmuk: a számtalan könyvelési okmány. Azt akarta, hogy rendben, a legtökéletesebb rendben találjon mindent az utódja. Egy keveset álldogált még a kopott kis iroda ajtajában. Alit és hallgatott. — Péntek, ma újfent erős napunk van, gon­dolta magában. így van ez mindig piaci napo­kon. Megnyomja a falu a forgalmat. A sok el­adott baromfi, tojás, vaj, gyümölcs és Ugyan ki tudná sorolni hányféle termék, ezeken a napo­kon váltódik ruhára, cipőre, szépen nyikkanó csizmára. — Adjon Isten! — hallatszott most egy vas­tag köszöntés. László összerezzent. Mintha csak neki szóltak volna ... mintha csak őt akarta volna búcsúztatni ez a köszöntés. Mégegyszer szétnézett, aztán ő is kimondta a szót, halkan, szinte suttogva: — Adjon Isten! — S míg a hang körülölelte a szobát, a bútorokat, ő csendesen kilépett az ajtón. 1925-öt írtak akkor. Sorsdöntő év lett ez a lángoló lelkű fiatalember életében. Világosan érezte már ekkor egyre jobban bontakozó tehet­sége erejét. Ez a tehetség nem fér el a vasgyári ruhabolt szűkremért falai között. Még könyvelő korában végzett egy 2 éves tanfolyamot a miskolci Művésztelep festészeti szakán. Itt kapott erőre a benne lobogó láng, amit a fiatalember tanárai. Meilinger Dezső, Nyitrai Dániel és Bartus Ödön festőművészek igaz örömmel élesztgettek. Tanárainak, vagy ahogyan ő szerette mon­dogatni, mestereinek elismerése építette egyre nagyobbra művészetét. Ez az elismerés adta meg az erőt elhatározásához is, aminek következté­ben kitört belőle á szó. — Nem leszek tovább könyvelő! Alkotni akarok! Szép és irigylendő célkitűzés volt ez, de a 925-ös magyar élet még a világháború^okozta sebeit gyógyítgatta és nem tudott éltető talajt teremteni a fiatal művész számára. A ’ létfenntartás, a festék, a vászon pedig pénzbe kerüjt azidőben is. László, aki szüleinél lakott, nem kívánhatta, hogy kiskeresetű édes­apja vállára vegye az ő terheit is. Hosszú ver­gődés után újra csak munkába kényszerült. Ez alkalommal ügyelt arra, hogy vállalt munkája rokonságban álljon a művészettel is. Retusőr lett Büdi Gyula fényképész műtermében. E nap­tól kezdve reggeltől estig ott görnyedt a Sötét­kapu melletti kis műteremben. Művészete nagy­ban segítette munkáját, s az általa retusált fény­képek valóságos művészi alkotássá lettek. Megszerette a fényképészetet. Nagy kedvvel dolgozott és »a szívesen végzett munka állandó jókedvre hangolta. Megszerette és kereste az embereket. Sokat forgott társaságban. Különös szeretettel látogatta a vasgyári munkásság ál­tal rendezett összejöveteleket. Majális, kultur- előadás, vagy táncmulatság nem múlhatott el anélkül, hogy a fiatal Vandzsura ott ne lett volna. C ok-sok örömet szereztek neki ezek a muzsikás, bohókás mulatságok, de ilyen vidám este hozta meg számára az első szenve­dést, az első megaláztatást is. Itt találkozott elsőízben a társadalmi megkülönböztetés fáj­dalmas átkaival. Álarcos bálon történt, hogy a könnyen sze­relemre lobbanó ifjúnak megtetszett egy vas­gyári felügyelő lánya... a híres szépségű Schreil Médi. László már régen csodálta a lány széoségét és most boldogan hajolt meg előtte, hogy táncra kérje. Két karját már nyújtotta és boldogságtól szédülten tette meg az első lépést — de egyedül. A lány, akit karjába várt, már röppent madár módjára távolodott. — Kosár ... kosár ... kosár ... — ütötte szíven a ki nem mondott szó. Vére »r arcába szökött és lángnirosan állt néhány pillanatig, a kacagó bálterem közeoén. ölte. gvilkoltfl a szégyen, de nem volt er'»**» a meneküléshez. Barátai siettek segítségére. Ök vezették ki a mindent betakaró jóságos éjsza­kába. Tőlük tudta meg szégyene okát is: Egy bizonvtalan állású fiatalember, egy gyári munkás fia nem kérheti táncra a mérhe­tetlen magasságban felette élő felügyelő lánvát, még akkor sem, ha szívében ezer művészet láng­ja lobog. Nagy pofon volt ez. akkora pofon, melvet László nem tudott elviselni. Ez a oofon elölte mosolvát. Szom befordította önmagával és az emberekkel. Nem .ment többé társaséiba, meg­utálta a munkáiét is. Tmmel-árnmal végezte csak. már nem érzett benne semmi mást, mint kénverevd nénzkeredeti lehetőséget. Retusőri beosztását okolta megalázottsága miatt. Lassanként lázongóvá lett. Nem kellett so­káig várnia a napra, melyben új elhatározás született lelkében: — El! — El innét! — Festővé lenni vagy elpusztulni — így nem mehet tovább! Természete volt gyorsan tettreváltani a gondolatot és így még ugyané napon közölte a mesterrel elhatározását. A mester szerette, s ezért le akarta beszélni^ a távozásról, ám László nem tágított és egy utolsó kézszorítással búcsút vett a könnyező^ fényképésztől. Otthon már tényként közölte a családdal újabb elhatározását, valamint azt a vágyát, hogy tovább akar tanulni, tovább, mégpedig híres pesti mesterektől. Mindig türelmes édesapja most az egyszer elvesztette nyugalmát és dühösen kelt ki László tervei ellen. Aggasztotta fiának állandó hely- változtatása. Tehetségében sem hitt, ekkor még nem látta meg gyermeke oroszlánkörmeit. Féltette a művészélet örökös bizonytalansá­gaitól. 3 óbban szerette volna, ha hivatalt vállal, kicsiny, de biztos „nyugdíjas” fizetésű állást és lemond a ki tudja hová vezető álmokról. Nehéz munkásökle döbbenve ereszkedett le az asztalra, amikor kimondta a megváltozha­tatlan nemet. Azonban László sem engedett. Apa és fiú, akik egyébként imádták egymást, most dühöt fújva siettek külön utakon a gyárkémények tö­vében elpihent városrész nyugalmától enyhet koldulni. Jócskán múlt már vacsoraidő, amikor első­nek az öreg Vandzsura zörgette meg az ajtót. Arca már nyugodt volt, csak odabent háborgott még valami. Bántotta, hogy nem boldogult a Lacival. Fájt, nagyon fájt neki, hogy nem tudja rá­vezetni a „tisztességes emberek” által simára taposott ösvényre. Nem értette, miért kell ennék a kölyöknek betegség felütötte fejét. A lakosság legfontosabb tennivalója, hogy azonnal hozza a helyi tanács és a hatósági állatorvos tudomására, ha az állatokon száj- és körömfájásra gyanús megbetegedést észlel. A be­tegség iránt fogékonyak a szarvas- marhák, juhok, kecskék és serté­sek. A betegség kezdetén az állat bá­gyadt, étvágytalan, esetleg óvatosan lép vagy éppen sántít. Később hó­lyagok keletkeznek a szájban (leg­gyakrabban a foghúson és a nyel­ven). sertéseknél a túrókarimán, egyidejűleg nyálzik az állat. Hólya­gok keletkezhetnek a körmöknél és a tőgyön is. A hólyagok hamar fel­fakadnak és helyükön seb keletke­zik. Mivel a betegség messze is elhur­colható, célszerű a külföldről ka­pott küldemények csomagoló anya­gait elégetni, a ruhákat, leveleket forró vassal átvasalni. A csomagban kapott élelmiszerek hulladékait pe­dig elégetni. Idegen udvarba és istállóba ál­lattartók ne menjenek. Idegen em­bert és állatot udvarukba, különö­sen az istállóba ne engedjenek, ál­lataikat idegen udvarba, vagy is­tállóba ne hajtsák, idegen helyen ne etessék vagy itassák az állato­kat. Csak a lakosság közreműködésé­vel lehet nagyobb járványnak ele­jét venni,- az esetleg jelentkező gócokat kellő időben alkalmazott intézkedésekkel elszigetelni. kölyöknek úgyszólván születése óta különc módjára élni? Gondterhelten meregette kanalát a levesbe,' és nem is gondolt arra, hogy László már elin­dult ... végleg elindult ezen a különcúton. S a robogó vonatban — útban Pest felé — László sem gondolt arra. hogy mekkora riadal- mot okozott otthon az eltűnése. Eszébe se jutott a régi, rozsdás pisztoly, me­lyet most szívtéoő zokogással keres a ház min­den zugában édesanyja. Nem hallotta az éjszakát járó apja rémült <' kiáltásait sem, amely a füstös kis házaknak ve­rődve hívta, hívta vissza őt. Nem látott, nem hallott semmit, csak rohant, rohant az álmai után. KERTMOZI műsora 22, szombat: A Kapitány és hőse Nyugatnémet film. 23, vasárnap: ALI BABA Francia film. 24, 25, 26: a kertmozi nem játszik. Előadások kezdése este fél 10 óra­kor, pénztár este 7 órától.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom