Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-21 / 143. szám

ISZA&MAGXARORSZAG Péntek, 1957. június 21. A megyei építőipari pártaktívaértekeslet tanulságai Megyénk építőiparában dolgozó kommunista gazdasági vezetők és fizikai munkások — mint már arról lapúnk szerdai számában is beszá­moltunk — a napokban aktívaérte­kezletet tartottak, ahol meghallgat­ták Trautmann Rezső elvtárs, épí­tésügyi miniszter tájékoztató elő­adását, s megvitatták a megyében működő építő- és építőanyagipari vállalatok politikai és gazdasági te­vékenységét és megszabták a további feladatokat. A vitában az értekezlet részvevői nagy érdeklődéssel vettek részt, s értékes felszólalásaikkal, ja­vaslataikkal segítették elő megyénk építőiparában fellelhető problémák megoldását. Az aktívaértekezlet összehívása — mint ahogy azt a felszólalások bizo­nyítják — igen helyes kezdeményezés volt az MSZMP megyei intézőbizott­ságától, hiszen építő és építőanyag­ipari vállalataink, a párt- és a szak- szervezeti szervezetek előtt komoly feladatok állanak az J.857-es népgaz­dasági terv végrehajtásátj illetően. Igen örvendetes dolog volt, hogy a feladatokat helyesen ismerték fel az aktívaértekezlet részvevői s fel­szólalásaikban igyekeztek ennek hangot is adni. Többen az építőipar­ban fellelhető szervezetlenség ellen emeltek szót. Sipka' Gyula elvtárs, a borsod me gyei állami építőipari vál­lalattól a tervek teljesítésének fon­tosságáról, a jobb munkaszervezés­ről beszélt. Élesen bírálta a tervezők munkáját. Elmondotta például, hogy Királdon 150 bányászlakást kell fel­építeni. Építkezés közben vették ész­re, hogy a tervek nem jók, nem meg­felelőek! .; ; Hasonló problémákkal lehetett ta­lálkozni a putnoki 52 bányászlakás építésénél is. Többen, így pl. Balázs Miklós elv­társ, az Építők Szakszervezeti Terü­leti Bizottságának tagja is igen ha­tározottan elítélte azokat a lazaságo­kat, amelyek a tervek teljesítésé­nek, a gazdaságosabb termelésnek akadályozói. Beszélt arról például, hogy még mindig1 előforduló jelen­ség, hogy a bányászlakások építésé­nél több helyen a felvonulási épület nincs biztosítva. Bírálta az illetékes vezetőket, mert igen fontos építő­ipari gépeknek, mint például a to­ronydarunak, habarcskeverőknek, be­tonkeverőinek az alkatrész utánpótlá­sa nincs megszervezve és biztosítva. Javasolta, hogy gondosabb munkával tegyék lehetővé, hogy egyes fonto­sabb munkaterületeken könnyen moz­gatható kisebb építőipari gép álljon a munkások rendelkezésére. Az aktívaértekezlet résztvevői állástfoglaltak az olcsóbb építkezések megvalósítá­sa, a takarékosabb gazdálkodás mel­lett. Többen megrótták azokat, akik felelőtlenül gazdálkodnak az anyag­gal.'Többen elmondották, hogy a legnagyobb hiányosság a téglaféle­ségek, valamint a »B-11« jelű beton- födémelém szállítása és tárolása Kö­rül van. Előfordul például, hogy a sajószentpéteri bányászlakás építke­zésekhez 10—15 vagon téglát egy­szerre betolatnak, s így a szervezet­ien és gyors kirakás következtében sok tégla összetörik, selejtlé válik. Az ózdi lakásépítkezéseknél például 1 500 darab »B 11« jelű beton el ere vált selejtessé a szervezetlen munka miatt. Az 1957-es évben megyénk építő­ipari vállalatának munkájában jelen­tős helyet foglal el a lakásépítkezési' program végrehaj tása. Pártunknak és kormányunknak számos intézke­dése és határozata felelősségtelje­sebb munkára kötelezi az építő- és építőanyagipari vállalatokat. Nem kisebb dologról van szó, minthogy megyénkben az ipari építkezések mellett végre kell hajtani a nagy­szabású lakásépítési programot, ugyanakkor eleget, kell tenni a szo­ciális és kulturális építkezéseknek is. Mindezekből kitűnik, ha felada­tuknak megyénk építőiparának veze­tői és munkásai eleget akarnak ten­ni, sürgősen meg kell teremtendők a jobb munka feltételét: a szervezeli- séget, a tervteljesítést, az anyagta­karékosságot, a bér- és a munkafe­gyelmet! A pártaktívaértekezleí mindezen kérdések világos megisme­réséhez nagy segítséget és útmuta­tást adott. Határozati javaslatában többek között ez olvasható: A megyénkben folyó építkezésein­ken igen nagyfokú hanyagság ta­pasztalható áz anyaggazdálkodás és az anyagfelhasználásban. A pártaktívaértekezeleten felszólalt és igen hasznos útmutatást adott a jelenlévőknek Prieszol József elv­társ, az MSZMP megyei intézőbizott­ságának elnöke. Beszédében részlete­sen foglalkozott az aktívaértekezlet munkájával. Különös hangsúllyal foglalkozott az építőipari vállalatok párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőinek feladataival. Három fontos kérdésire hívta fel fi­gyelmüket. A szocialista munkaver* seny megszervezésére, a munka- és a béi-fegyelem megszilárdítására és a dolgozók fokozottabb anyagi megbe­csülése, szociális és kulturális ellá­tottságának biztosítására. Prieszol elvtárs felszólalásában rámutatott arra, hogy ezeknek a feladatoknak a megvalósításában fontos szerepet kell betölteniük az építőipari párt- szervezeteknek, a kommunistáknak. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy nem kisebb feladat vár a szakszer­vezeti vezetőkre sem. Ezért helyes, ha a jövőben a párt, a gazdasági és a szakszervezeti vezetőik szorosabban együttműködnek és tevékenykednek. Prieszol elvtárs felszólalásának to­vábbi részében a termelés pártellen­őrzésének fontosságáról szólott. Hang­súlyozta, hogy e feladaténak az épí­tőipari pártszervezetek csak a gaz­dasági munka alapos elemzése, a ter­melési mutatóik megismerése alapján képesek. Ezért helyes, ha a párt- szervezetek vezetői a gazdasági mu­tatókkal nemcsak megismerkednek, hanem munkájuk során eredménye­sen fel is használják. A pártaktívaártekezleten Prieszol elvtárs iránytmutató felszólalása mellett többen foglalkoztak a párt­ós szakszervezeti munka feladatai­val. Brutyó János elvtárs, az Építő­ipari Szakszervezet főtitkára a munka- és bérfegyelem fontosságáról beszélt, arról, hogy a szakszervezetnek e kérdések meg­oldásában milyen szerepet kell be­töltenie. Veres Sándor elvtárs, a mezőcsáti járás MSZMP intézőbi­zottságának elnöke többek között a termelés párt ellenőrzésének fontos­ságával, annak helyes módszereivel foglalkozott. Beszélt a kommunisták helytállásáról és példamutató mun­kájukról. Számos felszólalás hangzott el, olyan is, amely az ifjúság között végzendő politikai és nevelő munka fontosságára mutatott rá. Többen a KISZ-szervezetek segítésére hívták fel a párt, a gazdasági és a szakszer­vezeti vezetők figyelmét. összegezve a felszólalásokat meg­állapítható, hogy igen hasznosak és tartalmasak voltak. Nagyrészt en­nek köszönhető, hogy az aktívaérte­kezleten olyan határozati javaslat születhetett, amely a további jobb munka alapját képezi. így például a határozati javaslat kimondotta: szüntelenül javítani kell a politikai és agitációs munkát a munkások és az értelmiségiek között. E munkáju­kat pártszervezeteink a gazdasági mutatók alapos, elemzése során vé­gezzék, illetve szervezzék meg. A határozati javaslat egy másik részé­ben ez áll: minden építőipari válla­latnál. főépítésvezetőségnél, vagy kirendeltségnél létre kell hozni a KISZ-szervezeteket, s azok minden­nemű tevékenységét elő kell segíteni. A megyei építőipari pártaktíva- értekezlet munkáját értékelve meg­állapítható, hogy betöltötte feladatát. Felelősségteljesen foglalkozott az építő és építőanyagipari vállalata­ink politikai és gazdasági tevékeny­ségével, a legfontosabb feladatokkal. A tanácskozás részvevői mindent egybevetve tehát jó munkát végez­tek. Minden bizonnyal az aktíva­értekezlet után érezni lehet lesz majd munkájuk eredményességét, az olcsóbb és jobb munkában, a szervezettségben, a takarékos gazdál­kodásban, a terv teljesítésében. Mi a magunk részéről ehhez kívánunk sok sikert! DRAGOS GYULA Xanácsadás a végzett fiataloknak A szülők és az érdeklődők kérésé­re tájékoztatást adunk arról, hogy Miskolcon és Borsod megye terüle­tén hol nyílik alkalom az elhelyez­kedésre. A Munkaügyi Minisztérium ki­adott rendelkezése nagyobb önálló­ságot biztosít a vállalatoknak az ipa­ritanulók kiválasztásában. Ezért a jelentkezések a vállalatoknál tör­ténnek. Az állami vállalatok mellett lehe­tőség van a helyiiparban való elhe­lyezkedésre is. így tanácsi vállala­toknál, szövetkezeteknél és a magán- ipari mestereknél. Minden iparitanulónak jelentkező lehetőleg a lakhelyéhez közelebb eső vállalatnál, szövetkezetnél vagy magánkisiparosnál igyekezzen elhe­lyezkedni, mert a kiépített ipari­tanuló iskola hálózat lehetővé teszi, hogy a lakhelyéhez közel is járhat iskolába. Bentlakást a diósgyőri 116. sz. ko­hász iskola és a pereces!, a sajószent­péteri és a kurityáni vájáriskola biz­tosít. A többi iskolánál bentlakás nem lehetséges és nincs is erre szük­ség, mert az iskolák létszámukat közvetlen környezetükből biztosítani tudják. Az állami gondozott tanuló­kat a Munkaügyi Minisztérium in­tézményesen helyezi el. Jelentkezések az állami vállala­toknál történnek, itt kell leadni a felvételi kérelemmel együtt az isko­lai bizonyítványokat és a születési anyakönyvi kivonatot. A felvételek felvételi bizottság előtt történnek. A vállalatok azonban a felvételi lét­számtól függően fogadnak el jelent­kezéseket. így a jelentkezett szak­mára nem alkalmas, — korhatáron kívüli, gyenge tanulmányi előmene­teld, nagy távolságra lakó — tanu­lók iratait a felvételi vizsgák előtt visszaadják, hogy módjuk legyen a tanulóknak máshol elhelyezkedni. A tanácsi vállalatok, szövetkezetek és magániparosok tanulóikkal szer­ződést kötnek. Miskolcon a városi tanács, vidéken a járási tanácsok ipari osztályai előtt. Ezeknek a he­lyiipari tanulóknak is azonnal je­lentkezni kell a legközelebbi helyi­ipari tanulóiskolában beiratkozás vé­gett. Az újabb rendelkezések értel­mében ugyanis minden iparitanuló köteles iparitanuló iskolába járni. Akik a nagy távolság miatt felmen­tést kapnak av iskolába járás alól, azoknak is félévkor és évvégén vizs­gát kell tenni az elméleti tárgyakból. A Munkaügyi Minisztérium inté­zetei mellett — 100. sz. Iparitanuló Intézet, Diósgyőr-Vasgyár, 101. sz. Iparitanuló Intézet, Miskolc, 116. sz. Iparitanuló Intézet, Diósgyőr-Vas­gyár, 104. sz. Vájáriskola, , Pereces, 103. sz. Vájáriskola, Sajószentpéter, 106. sz. Vájáriskola, Kurityán, 102. sz. Kohász és Vasipari Intézet, Özd — a Munkaügyi Minisztérium helyi­ipari iskolái biztosítják a tanácsi, szövetkezeti és magánipari tanulók elméleti képzését. Miskolcon a 101. sz. intézet, mint megyei helyiipari iskola, valamint a megyében ennek fiókiskolái Szeren­csen, Mezőkövesden, Szikszón, Ede­Tf azincbarcihán, a hőerőműnél a tár­sadalmi tulajdon terhé­re, nagyszabású, soroza­tosan elkövetett lopá- _ sokról rántotta le a lep­let a kazincbarcikai városi rendőrkapitányság. A bűnszövetkezet értelmi szerzője Nagy Gyula bádogos, brigádvezelö. Társai, Tarnóczi %lstván tállyai, Gyurkő Tibor mezötárkányi la­kosok, segédmunkások. A lopásokat már az ellenforradalom idején elkezdték. Eleinte csak kisebb tárgyakat tulaj­donítottak el, majd fokozatosan belemerültek. Odáig fajultak, hogy csak éppen kereket nem sze­reltek az épülő hőerőmű alá... s el nem tolták helyéről. j Lebukásuk azzal kezdődött, hogy május 16- án reggelre eltűnt az üzemből 50 tábla lemez, amely az egyik épülő objektum tetőfedésére volt előkészítve. Emiatt a munka nem folytatódhatott. Az illetékesek feljelentést tettek a rendőrségen. A teljes apparátussal való beavatkozás még az­nap eredménnyel járt. A szóbanforgó lemezeket a vállalatnál hiánytalanul, gondosan elrejtve megtalálták. Ugyanakkor több, lopásból eredő tárgyat, (hegesztő-dinamó, mérőmázsa, festék, kábelek, palló-anyag, szerszámok, villanyszerelési anya­gok stb.) találtak. E tények arra mutattak, hogy nagyobbszabású lopásról van szó. Érdekessége a dolognak, hogy amikor a bűn­jeleket rejtő kamrahelyiséget a rendőrség le­zárta. és a rendészet fegyveres őrével őriztette, mindezt a tettesek a hőerőmű tetejéről láttak. Nagy Gyula azzal igyekezett szorongatott helyzetükön javítani, hogy odaosont a fegyveres őrhöz és 500 forintos összeggel akarta mepvesz- tegetni. A tettesek még ekkor ismeretlenek voltak. Az adott helyzetből kellett a rendőrségnek kiindulnia. A .további nyomozás szálain haladva, lépésről-lépésre tudtak előrehaladni. A tetthe­lyen talált kis kézikocsi nyomaiból következtetve, arra a megállapításra jutottak, hogy a nagy- mennyiségű és súlyú lemezt ilyen kiskocsin szál- láthatták el a tettesek. Egyeztették az üzemben levő kocsik vágányszélességét, mig végül a 18-ik EGY BŰNSZÖVETKEZETTEL KEVESEBB kiskocsi kereke megegyezett a nyomtávval. Eb­ből vált bizonyithatóvá, hogy a lemezt valóban kézikocsin szállították el. Ezzel egyidejűleg az is világossá vált, hogy a kocsi az általános szerelő­vállalat műhelyének tartozéka. Ilyenformán egy lépéssel közelebb kerültek a tettesek kézrekerí- téséhez. feljutott a rendőrség a szóbanforgó műhely dolgozóihoz. Még nem tudták, de már a tettesekkel álltak szemben. Már a külső jelek is alapos gyanúra adtak okot. A műhely brigádve­zetőjét, Nagy Gyulát és két társát előállították a rendőrségen. A részletes kihallgatáson rövidesen beismerték tettüket. Ezzel egyidőben mindhármuk lakásán ház­kutatást végeztek, ahol többféle, nagyértékű, lo­pásból származó bűnjelet találtak. Nagy Gyulá­nál lemezeket, egy köbméter pallódeszkát, szer­számgépet, 50 kg ammóniákszódát stb., Gyurkó Tibornál: szerszámokat, villanyszerelési anyago­kat. Tarnóczi Istvánnál: villanyfúró-motort, há­romfázisú olajkapcsoló automatát, egy köbméter pallódeszkát, villanyszerelési anyagokat, hat te­kercs kátránypapirt és egyéb anyagokat találtak. Hármuknál összesen, csak a lakásukon, vállalati önköltségi áron számítva is, mintegy 41 ezer fo­rint értéket foglaltak le. A kihallgatás során fény derült arra is, hogy a nagyszabású, folyamatos lopásokat gondosan kiagyalva végezték. Két legyet ütöttek egy csapásra ... Nagy Gyulának ötlete támadt, hogy a válla­lat által, a vidékieknek biztosított 150 forintos szállásdíjat úgy spórolják meg, hogy a vállalat tudta nélkül, a műhelyben szállást rendeznek be maguknak. Az elgondolást tett követte. A satu­pad alá, ügyesen rejtve, ágyat építettek be. A gyneműt a vállalattól lontak hozzá. Nav>- pal dolgoztak a satuvadon, este levették a tetejét, kényelmes alvóhelyük volt. De emellett ott volt a hátsó gondolat, a lopás lehetősége is. Senki nem sejtette, hogy ők illegálisan vannak bent. Ha látták is, ab­ban a tudatban, hogy éj- —— jeli műszakon vannak. Ezt a kedvező alkalmat felhasználták arra, hogy munka után, a sötétség leple alatt terepszemlére mentek, s mindent, ami pénzértéket képvisel és mozgatható, más üzemtől is összeloptak. 1 A vállalat területéről való kiszállítás elől is el tudták gördíteni az akadályokat. Bevonták a bűnszövetkezetbe a kapust is. „Szorult helyzeté­ben” őt is „kisegítették”. Loptak neki három má­zsa cementet, egy taligát és elszállították a laká­sára. így hát zavartalanul működhettek, amikor az illető kapus volt szolgálatban. Az eltulajdoní­tott értékeket a vállalat gépkocsijával szállítot­ták ki az üzemből. Ebben segédkeztek: Lipták János gépkocsivezető és Szabó Sándor gépkocsi- kísérő. Gondosan, vasúti szállításra alkalmas ál­lapotban csomagolva a tárgyakat, szabályos me­netlevéllel, de hamis név alatt adták vasútra, s juttatták rendeltetési helyükre, Nagy Gyula és társaik lakására. A bűncselekmény teljes felderítése közben egy korábbi lopásra is fény derült. Az általános szerelővállalat munkát végzett a sajószentpéter A üveggyárban. Varga Lajos, az üzem technikusai Nagy Gyulát és társait bízta meg a kivitelezés-f sei. Varga azt tanácsolta Nagy Gyuláéknak, hogy z szerezzenek az ammóniákszódából amennyit tud-\ nak. S ők szereztek. Több részletben, kb. három* mázsa mennyiséget elloptak és azt maguk között széjjelosztották. Nos, eddig a bűnszövetkezet története. Nagy Gyulát, Tarnőczit és Gyürkét a rendőrség őrizet­be vette. Rövidesen a bíróság előtt felelnek tet­teikért. A többi bűntársak ellen szintén büntetőé eljárA «•* indult. f Tfénül egy külön kérdés az illetékesekhez. ^ Vajon hol van és mivel foglalkozik at vállalati anyagellenőrzés? Vajon az ő felelőssé-i gvket ki kéri számon ? Mert az a tény, hogy r f bűnszövetkezet hosszú időn keresztül, s ilv nagy-t szabású lopást tudott folyamatosan végezni, azt piinnAwA* elmulasztására is fényt derít. f PÁL LAJOSI lényben, Sátoraljaújhelyen, Sárospa­takon, Ricsén ésiraz új tanévtől Put- nokon és Göncön is történik a helyi­ipari tanulók elméleti képzése. A vi­déki helyiipari iskolákban is a Mun­kaügyi Minisztérium tantervei alap­ján és tankönyvei felhasználásával oktatják a tanulókat. A képzési idő a rendeletek szerint szakmánként általában 3 év, egyes szakmákban 2 év. Érettségizett tanu­lóknál általában 1 és fél év és 1 év. Korhatár VIII. általánost végzet­teknél 14—16 év. A magasabb képzettséget igénylő szakmáknál műszaki (érettségizett) tanulókat vesznek fel, így az összes műszerész és autóvillanyszerelő szak­mában csak érettségizett fiatalokat lehet felvenni. De az érettségizett fiatalok egyéb szakmákban is felvé­telt nyerhetnek, pl. lakatos, eszter­gályos, villanyszerelő, mert ezen szakmák elsajátítása után későbbi egyetemi tanulmányaiknál nagy hasznát veszik. A rendeletek szerint a helyiipari tanulók szerződéskötése a tanácsok­nál augusztus 15-ig tartanak. Végül néhány szakmát felsorolunk és közöljük azokat a vállalatokat* ahol ezekre jelentkezni lehet. Vájártanulónak: Pereces, Kuri­tyán, Sajószentpéter. Lakatosnak: É. M. Vegyiművek* Sajóbábony, Borsod vidéki Gépgyár, Nehézszerszámgépgyár, Könnyűgép­gyár, DIMÁVAG, Lenin Kohászati Művek. Járműlakatosnak: MÁV. Jármű­javító, Miskolc. Fűtőházi lakatosnak: Miskolci Fű­tőház. Esztergályosnak: MÁV. Járműja­vító Vállalat, Miskolc, DIMÁVAG Gépgyár, Nehézszerszámgépgyár, Könnyűgépgyár, Lenin Kohászati Művek, XVI. sz. Autójavító Vállalat* Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat* Borsodvidéki Gépgyár. Villanyszerelőnek: É. M. Vegyi­művek, Sajóbábony, Borsodi Hőerő­mű, DIMÁVAG Gépgyár, Lenin Ko­hászati Művek, Nehézszerszámgép­gyár, Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat, ÉMÁSZ. Hegesztőnek: XVI. sz. Autójavító Vállalat, DIMÁVAG Gépgyár, Ne­hézszerszámgépgyár. Vasipari festőnek: Nehézszerszám­gépgyár, DIMÁVAG Gépgyár, Lenin Kohászati Művek. Csőszerelő-lakatosnak:' É. M." Ve­gyiművek, Sajóbábony. Motorszerelőnek: 31. sz. AKÖV., Miskolc, XVI. sz. Autójavító Válla­lat, Miskolc, 36. sz. AKÖV., Miskolc, Közlekedési Vállalat, Miskolc. Kovácsnak: Lenin Kohászati Mű­vek, XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc, 36. sz. AKÖV., Közlekedési Vállalat, Miskolc. Karosszéria-lakatosnak: XVI. sz. Autójavító Vállalat. Asztalosnak: MÁV. Járműjavító Vállalat. Ácsnak: Lenin Kohászati Művek. A kohászati és vasipari szakmák­ban az Ózdi Kohászati Üzem vesz fel tanulókat. Néhány vasipari szakmában a Sze­rencsi Cukorgyár és a Sajószentpé­teri Üveggyár is vesz fel tanulókat. A helyiiparban, tanácsi vállalatok­nál, szövetkezeteknél, magánkisipa­rosoknál valamennyi szakmában el lehet helyezkedni korlátolt létszám­ban. így műszerésznek, fényképész­nek, fogtechnikusnak, asztalosnak, kádárnak, kőművesnek, fodrásznak, szabónak, bőrdíszművesnek, cipész­nek, mérlegkészítőnek, kárpitosnak stb. A helyiipari tanulók a fentebb fel­sorolt helyiipari iskolákon kívül még f a sajószentpéteri és az ózdi intéze­Í tekben is nyerhetik elméleti képzé­süket, ha az lakóhelyükhöz közelebb esik. A tanulófelvételekkel kapcsolatos problémákkal úgy az elhelvezkedők, mint a munkaadók forduljanak az összes munkaügyi miniszteri ipari­tanuló intézetek, valamint a Mü. Mi helyiipari iskolák igazgatóihoz, vala­mint a városi és járási tanácsok ipari osztályaihoz. DEBNÁR GYULA, a Mü. M. B. A. Z. megyei helyiipari iskolák igazgatója; A Diósgyőr •Tapolcai strandbüfé június 22-én új vezetéssel megnyílik Festői környezet, hideg ©te- . lek, választékos italok. — Minden este Csóka Aladár ás cigányzanekara szórakoztatja kedves vendégeinket. ünizner Gyu'áné ás Társai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom