Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-21 / 143. szám

WFL j&nhfts ZL ESZAKMAGYARORSZAG A pártegység - győzelmünk záloga Az ózdi kommunisták aktívaülése ____________________________________L ŐRJÁRATON 0 az Ozdvidéki Szénbányászati Trösztnél A kommunisták életében mindig -**■ nagy jelentősége van egy-egy tanácskozásnak. Ilyenkor mérlegelik az elvégzett munka eredményeit, hi­báit, újabb feladatokra irányítják a figyelmet. Nos, ebben a tekintetben igen értékes és tanulságos volt az ózdi kommunisták aktívaülése. A pártaktíva fő napirendi pontja az októberi ellenforradalom ózdi ese­ményeinek értékelése volt. Szüksé­gessé vált ennek az elemzése — mint mondották az elvtársak — elsősorban azért, hogy az aktíva végérvényesen lezárja a vitás kérdéseket, hogy a kommunisták erőt, bátorságot me­rítsenek a további harcukhoz. A beszámolóból — amelyet Pap- liczki Ferenc elvtárs tartott — vilá­gosan és félreérthetetlenül kivilág­lott, hogy Ózdón is előre megszerve­zett ellenforradalom pusztított. — Akárcsak Pesten, itt nálunk is egymásután verték le a vörös csilla­gokat, égették el a zászlókat, a köny­veket, gyilkolták meg a legjobb elv- ítársainkat — mondotta a beszámoló. Kik tették, mi volt a céljuk? Az embernek ökölbeszorul a keze, szívét a bosszú, a gyűlölet marcan­golja, amikor hallja a hétpróbás, minden cselekedetre képes banditák nevét. — Kanyó, Kiszely, Szántó és a töb­bi régi vezér köré tömörült egy blokkba a letűnt társadalmi rend minden söpredéke: horthysta tisztek, csendőrök, nyilasok. Ezek uszítottak a sztrájkra, a szovjet csapatok ellen. Ezek folytattak valóságos ember­vadászatot, s vadállati módon gyil­koltak. Ennek jutalmaként különböző kulcspozícióba állították őket. A vé­reskezű, gyilkos Törökből például is­kolaigazgatót csináltak, hasonszőrű társából — Takácsból — pedig üzem­főnököt. Ennek következtében termé­szetesen sorban váltották le a kom­munistákat. 74 kommunistát eltávo­lítottak az üzemből. Hogy mit akar­tak? A hírhedt rimamúrányiakat Visszaültetni a munkások nyakára. TI osszan lehetne beszélni a bűn- lajstromról. A munkások, a 'dolgozók nevében léptek fel, s nem­zeti forradalmároknak tüntették fel magukat, közben alattomosan félre­vezették, becsapták a dolgozókat; íme, tessék. — Üzemünk október előtt soha nem volt az utolsók között — mon­dotta, a beszámoló. — 1956-ban válla­latunk két alkalommal nyerte el az élüzem címet. Az ellenforradalom következtében azonban a gyár dolgo­zói a negyedik negyedévben 609 000 forjpt igazgatói alaptól estek el, melynek 45 százaléka jutalompénz­ként lett volna kiosztva a dolgozók között. De az élüzem címmel járó 75 ezer forint sem került kiosztásra, melyet a III. negyedév eredményei alapján kaptunk volna. A munkások becsapásáról, félreve­zetéséről ez csak néhány példa. Az ellenforradalmárok azonban nemcsak a munkásokat, a népgazdaságot is alaposan tönkretették. Mint ahogy a beszámoló is említette, 40 millió 285 ezer forintot fizettek ki, s emögött nem volt semmiféle termelési érték. Novemberben mindössze 13 százalék volt a teljes termelési érték az előző hónapokhoz viszonyítva. Nagy kár ez, amelynek súlyos kö­vetkezményeit csak most érezzük. Ez év első és második negyedévében az ellenforradalmi események miatt kb. 110 millió forintot fizettek ki többlet ráfordítás miatt. A gyár forgóeszkö­zeiben bekövetkezett károk értéke — amelynek nagyrésze lopásból ered —- 270 ezer forint. Idejuttatták az országot ezek a »hős forradalmárok-«. És most sorol­hatnánk tovább a veszteséget, ame­lyeket okoztak. Kell róla beszélni, de most inkább arról szóljunk — amire a pártaktíva is felhívta a fi­gyelmet: mit tegyünk, hogyan csele­kedjünk. — Az ellenforradalmat nyílt, fegy­veres támadásban levertük — álla­pította meg az aktíva. A harc azon­ban még nem ért véget, tovább fo­lyik. Ahhoz, hogy ebből a harcból is győztesen kerüljünk ki, most az a legfontosabb, hogy szilárdítsuk, egy­bekovácsoljuk a kommunisták erejét. — Igaz is — mondotta Nagy Lajos elvtárs felszólalásában — nálunk soha nem lett volna ellenforradalom, ha a pártban érvényesül az egység, a fegyelem. És most is csak azt tu­dom javasolni, hogy a kommunisták ne mindig egymásban keressék a hi­bát — bár szükség van arra, hogy feltárjuk fogyatékosságainkat — ne egymást marcangolják, hanem fogja­nak össze, mert ez a pártegység egyik feltétele. W zinte valamennyi felszólaló a ^ párt egysége mellett foglalt állást. Nagyon helyesen tették, mert valóban a párt ereje, ütőképessége, legyőzhetetlensége a kommunisták egységében rejlik. Nincs az az aka­dály, amelyet le ne tudnánk győzni, ha közös erővel, egységesen, kéz a kézben, összefogva harcolunk. A pártegység fontosságáról beszélt Ku- kucska elvtárs is, a megyei intéző- bizottság elnökhelyettese. — A pártegység a pártmunka ezernyi apró mozzanatából tevődik össze. Azt jelenti, hogy foglalkoznunk kell apró ügyekkel is, ne hagyjunk rést sehol az ellenségnek. Mindenhol biztosítanunk kell a párt ideológiai, szervezeti egységét. Nem elég, hogy egyetértünk a párt határozataival, ennek párosulnia kell az akarat, a cselekvés egységével. A mi pártunk­nak van ereje, tekintélye a dolgozók körében. Ahhoz azonban, hogy pár­tunk a jövőben minden fennakadás nélkül haladjon előre a szocializmus útján, feltétlenül szükséges a töme­gek megnyerése. Munkások nélkül nem tudnánk kijutni ebből a nehéz helyzetből, az ő segítségük nélkül nem tudnák itt az ózdi gyárban sem emelni a munka termelékenységét, csökkenteni az önköltséget, s nem lenne szilárd a rend, a fegyelem sem, amelyre pedig manapság nagy szük­ség van. A pártaktíva részletesen és sok­*"*■ oldalúan foglalkozott az égető gazdasági kérdésekkel. Mind a be­számoló, mind pedig a felszólalók ki­fejezték azt az elhatározást, hogy a jövőben munkájuk fő gerincét a ter­melékenység növelése, az önköltség csökkentése, a fegyelem megszilárdí­tása és a szigorú takarékosság foko­zása képezi. Az igaz, hogy jelenleg az Ózdi Kohászati Üzemeknek nincs jóváhagyott éves terve. De a terme­lés színvonalát ebben az évben nem I is annyira a berendezések kapacitá­sának kihasználása, hanem elsősor­ban a rendelkezésükre álló anyag- mennyiség szabja meg. 1957. április 1-től a kormány bevezette a vállala­tok ártámogatásának rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a kapacitás kihasz­nálatlansága, valamint a béremelés miatt a többletköltséget az állam megtéríti. Ez lehetővé teszi, hogy azok a vállalatok, amelyek az így megállapított alap-rentabilitáson fe­lül nyereséget érnek el, nyereség­visszatérítésben részesülnek. Ahhoz, hogy az Ózdi Kohászati Üzemekben egyhavi nyereségrészesedést érjenek el, 30 millió forintot kell megtakarí­tani ebben az évben, amely az ön­költség csökkentésében ténylegesen jelentkezik. A z ózdi városi intézőbizottság részéről megtartott pártaktíva betöltötte feladatát. Előremutatott, a kommunistáknak erőt, ambíciót adott a feladatok elvégzéséhez. Ha az ózdi kommunisták a pártaktíva szellemé­ben, annak iránymutatása alapján dolgoznak, munkájukat biztosan si­ker koronázza.­T. A. Együtt a választókkal Bodnár András, Hajdú Rezső és Halász elvtárs a városi, illetve a II. kerületi tanács tagjai az MSZMP újdiósgyőri szervezetének helyisé­gében választóik, előtt beszámolót tartottak. A politikai helyzet ismer­tetése után részletesen beszámol­tak a II. kerületet érintő község­politikai tervekről. A beszámoló után a megjelent választók kérdé­seket tettek fel a tanácstagoknak és szóvátették a II. kerület lakói­nak kisebb-nagyobb panaszait. Legtöbben a vízellátással kapcso­latos kérdésekről szóltak. Nagy eredmény, hogy Ujdiósgyőmek csaknem minden utcájában van már vízvezeték, de kevés a csap. 500—600 méter hosszú utcákban csak egy csap van. A csapok elhe­lyezése is rendszertelen, néhol az utca közepén, máshol a végén vám Felmerült az a kívánság, hogy a házaikba is vezessék be a vizet, le­Stadionhoz vezető út melletti sze­mét-telep is. Javasolták, hogy tár­sadalmi munka segítségével parko­sítsák ezt a területet. Hosszú ideig tartott a baráti, elvtársias beszélgetés a választók és a tanács tagjai között. Bodnár elvtárs bejelentette, hogy a párt- szervezet elé egy hatalmas faliúj­ságtáblát állítanak fel. Arra fogják kifüggeszteni a lakosság által be­nyújtott panaszokat, kérelmeket és a tanácsszerveknek ezekre adott válaszait. Itt fogják ismertetni, hogy a tanácsszervek milyen intéz­kedéseket tettek a dolgozók ügyes­bajos dolgainak elintézése érdeké­ben; így mindig, mindenki láthatja majd, hogy mit tesznek a dolgozók érdekében. Lelkes, bizakodó hangulatban ért véget a jól sikerült megbeszélés. BELLA SÁNDOR VasáHiafi délelőtt teketségktttatő verseny a TTIT-ben A megyei tanács művelődési osz­tálya és a Thália műsoriroda a ha­todik VIT tiszteletére hirdetett te­hetségkutató versenyét június 23-án, vasárnap délelőtt 9 órától tartja meg a TTIT Széchenyi u. 16., I. emeleti helyiségében. A versenyre több mint száz benevezés érkezett olyanoktól, akik az előadóművé­szet, szavaló, felolvasó, mesemondó, népdal, táncdal, konferáló ágával öntevékenyen foglalkoznak. Számos jelentkező a kiváló szak­emberekből összeállított zsűri előtt tesz tanúságot vasárnap tehetségé­ről és rátermettségéről. A kima­gasló eredményeket elérőket érté­kes jutalomban részesítik. Érdek­lődőket szívesen lát a rendezőség. hetőleg részletre. Panaszolták, hogy az utcai csapoknál a kocsik itatni megállnak és egyes helyeken na­gyon sok hulladék gyűlik össze. Különösen a Testvériség utcában, mert a bányánál a lóitató vályút el­temették. Kérik ennek kibontását. A Testvériség utca lakói kérték azt is, hogy az utca tehermentesíté­se érdekében a bányához vezető utakon egyirányú közlekedést ve­zessenek be. Többen kérték a forgalmasabb mellékutcák (Testvériség, Szamos) állandó öntözését. Javaslat hang­zott el, hogy a kerület dolgozói ön­kéntes gyűjtéssel hozzájárulnának egy öntözőautó vásárlásához. Panasz hangzott el a szemétszál­lítással kapcsolatban. A szemét szállítása rendszertelen, ugyanak­kor a lakosságnak nincs hol tárol­nia a szemetet; Kérték, hogy állítsák ismét for­galomba a kórházhoz vezető autó­buszt, de az egy forintos viteldíj helyett 50 fillér legyen egy utazás­nak az ára. A Damjanich utca lakói szóvátet­ték, hogy még mindig nem fedték 'be a hanyagságból ott maradt és használaton kívüli aknát, amelybe lelkiismeretlen emberek elhullott háziállatok tetemeit hordják. Az aknából hatalmas légyrajok áraszt­ják el a környéket. Szóba került a Gazdag program- A miskolci Ruházati Bolt Vál­lalatnál nemrégen alakult meg a KISZ-szervezet. A vállalat kultúr- helyisége máris a fiatalok vidám, lelkes hangulatától zajos. Ez a jó­kedv nemcsak itt van, de megmu­tatkozik a munkában, a tanulás­ban, a kultúra és a sport területén egyaránt. Erről szólnak a legújabb eredmények. A megalakulás óta a KlSZ-szer- vezet vezetősége munkatervét ké­szített, hogy ebben mindenki meg­találja a maga munkáját. Miről is várja a fiatalokat szól ez a munkaterv; többek között klubesteket rendezünk és más ha­sonló szórakozási és sportolási le­hetőséget tárunk a fiatalok elé. A közös művelődésnek is megvannak a vonásai, közös színház- és mozilá­togatás, közös kirándulás a Bükkbe. A KISZ-élet eredménye alapján a legutóbbi taggyűlésen 15 fiatal kér­te a felvételét. A jövőben a veze­tőség még eredményesebben akar dolgozni, hogy minél többen köves­sék az ifjú kommunisták példáját. KISZ-szervezet vezetősége. \$tb&ftcL£u>kd>ö4>hJt> j nyitva vannak» FÖRÖDJÖN 1 ap o Icán a strandon, a tavi és thermál- fürdőben, az Augusztus 20 strandon, a diós­győri strandon, a Szabadság gőzfürdőben CSÖINIAUCÄZSOINI Lillafüreden, Tapolcán MISKOLCI VÍZMÜVEK ÉS FÜRDŐK IV. Tervek, feladatok a sikeresebb munkáért Az Özdvidéki Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüzemek aí elért eredmények ellenére még nem úgy dolgoznak, ahogy azt népgazda­ságunk elvárja. Munkájukban sok még a hiányosság, amit az elkövet­kezendő hónapokban ki kell javítaniok. A meglévő hibák kijavítása érdekében, a termelékenység további fokozása, az önköltségcsökkentés érdekében már a közeljövőben egy sor olyan fontos intézkedést bevezetnek, amely feltétlen a jobb munkát se­gíti elő. Különösen jelentősek a műszaki intézkedések. A legfontosabb intézkedés a somsályi és a farkaslyuki üzem felújítása. A borsodnádas- di és az eger.'^ .hi üzemet szintén felfejlesztik, — mindkét helyen hatal­mas, gazdag szénvagyon van. Borsodnádasdon a különböző műszaki megoldásokkal, mintegy kétmillió tonna szenet nyerhetnek. A tröszt műszaki vezetői a többtermelés érdekében növelik a munkahelyi kapa­citást. Ezt elsősorban úgy kívánják elérni, hogy széleshomlokú frontfej­téseket kapcsolnak be a termelésbe. Somsályon augusztus 15-ével az 1-es és 2-es ereszkében ikerfrontot létesítenek. Királdon a 17-es eresz­kében majd új frontot készítenek. A későbbiek folyamán Egercsehiben és Putnokon szintén növelik a munkahely kapacitást. A tröszt műszaki vezetői elhatározták, hogy az elmaradt feltárás fokozása érdekében meggyorsítják az élőváj ásókat. Ezért Egercsehiben és Farkaslyukon PLM—5 rakodógépet helyeznek üzembe. Borsodnádasdon a 7»es eresz­kében pedig egy F—í-es lassú forgású elővájógép kezdi meg munkáját. Az elővájások légellátásának megjavítása érdekében Királdon és Putno­kon július 1-ig feltörő fúrógépet szerelnek be. A jobb munkát segíti az a törekvés is, hogy a második félévben megszilárdítják a munkafegyelmet. Ennek érdekében elsősorban a mű­szaki vezetőkre vár nagy feladat. Meg kell szüntetniük az igazolatlan mulasztásokat. Nem megengedhető az olyan eset, mint például május 28-án a somsályi 90-es front mozdonyvezetője és a körbuktatón.ál dol­gozó szállítók tették. Mintegy félórával előbb elhagyták munkahelyüket* vagy a farkaslyuki Kossuth-táróban, ahol 17 bányász munkakezdés után 1,5 órával szalonnát sütött a hegyen. E meglévő lazaságokat feltét­len fel kell számolni. Nagyon helyes az a törekvés is, hogy javítják a munkaidő kihasználását, a munka intenzitást. El kell érni, — hangoz­tatják a tröszt vezetői, hogy legalább olyan legyen a munkaidókihaszná- lás bányaüzemeinknél, mint az 1956-os év harmadik negyedévében. He­lyes az az elhatározás is, hogy augusztus 1-ig felülvizsgálják a bánya­üzemek . létszámarányát. Azt tervezik, hogy a helyes létszámcsoportosí­tással 5—8 százalékkal növelik a szénfalnál dolgozók létszámát. Az önköltségcsökkentés érdekében elhatározták, hogy szigorúan elrendelik a pontos, szabályos munka átvételét. Július 1-ig kiküszöbölik a bérezés területén tapasztalható lazaságokat. Az anyagtakarékosság érdekében minden üzemnél famentő brigádokat szerveznek. A bányaüzemek pártalapszervezetei necsak a párt belső életével foglalkozzanak, mint ahogy több helyen tapasztalható, hanem foglal­kozzanak a termelés kérdésével is. A kommunistákat úgy helyezzék el a munkahelyeken, hogy minden csapatba, frontba, brigádba jusson egy kommunista, ők legyenek a termelés motorjai. Fokozottabban kell alkal­mazni a termelés pártellenőrzését. A szakszervezeteknek az legyen a.fel­adatuk, hogy orvosolják a dolgozók jogos sérelmeit, legyenek a munka­verseny szervezésének gazdái. A tröszt műszaki vezetői, az MSZMP és a szakszervezet vezetői* ha maradéktalanul megvalósítják a kitűzött terveket, s ha valóban ko­moly fordulatot teremtenek a termelés frontján, az eredmény nem ma­rad el. Ehhez kívánunk sok sikert, bányász jószerencsét! FODOR hASZUO (Vége.) Ion Popescu román nagykövet látogatása Miskolcon és megyénkben Miskolc és megyénk dolgozói örömmel vették tudomásul, hogy a baráti Román Népköztársaság bu­dapesti nagykövete, Ion Popescu elvtárs és felesége a nagykövetség több tagjával párnapos látogatásra megyénkbe érkezett. A kedves ven­dégek látogatásának Borsod dolgo­zói annál is inkább örülnek, mert mindannyian tudjuk, hogy az ellen- forradalom nehéz időszakában, majd annak leküzdése után a test­véri román nép a szocialista tábor többi népével együtt, milyen nagy segítséget nyújtott hazánknak anyagi talpraállásunkhoz, a ma­gyar néphatalom megvédéséhez. Szerdán délelőtt Popescu elvtárs és kísérete a megye és a város párt- és állami vezetőivel rendezett ba­ráti beszélgetésen vett részt, ame­lyen jelen volt Prieszol József elv­társ, az MSZMP megyei intézőbi­zottságának elnöke, Kukucska Já­nos elvtárs, az intézőbizottság el­nökhelyettese, Fekete László, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Fazekas László, a városi tanács vb.-elnöke, dr. Terplán Zénó, a ne­hézipari Műszaki Egyetem rektor­helyettese, Malák János, a városi pártbizottság másodtitkára, Mályi János termelőszövetkezeti elnök. Fazekas elvtárs üdvözölte a ked­ves vendégeket, majd közvetlen be­szélgetés alakult ki, amelynek so­rán felvetődtek a megye és a vá­ros problémái. Ez a beszélgetés is a magyar és a román nép barátsá­gának elmélyítését szolgálta. A vendégek ezután megnézték Miskolc várok nevezetességeit. Délután megtekintették Tapolca- fürdőt, ahonnan visszajövet, az Egyetemvárost látogatták meg, ér­deklődtek az egyetem tudományos munkája iránt. Este Popescu nagvkövet és kísé­rete megnézte a Kamaraszínház­bán Caragiale, a nagy román klasszikus szerző „Elveszett levél” című víg játékának előadását, amelyről az illusztris vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak. Előadás után Ion Popescu elvtárs és felesége fogadást rendezett a tapolcai Anna-szállóban, amelyre I meghívták a színház igazgatóját, | Mészöly Tibort, s a Caragiale da- 1 rabban szereplő művészeket éa Miskolc kulturális életének több vezetőjét. Az itt elhangzott pohár­köszöntőkből, elsősorban Popescu elvtárs igen érdekes felszólalásá­ból kicsendült az a lelkes érdeklő­dés, amellyel román barátaink a magyar kulturális élet minden megnyilvánulását kisérik, és az aa áldozatkész törekvés, hogy a kél testvéri népet kultúrájának köl­csönös megismertetésével lélekben is összeforrasszuk a nagy közös cé­lokért, a szocializmus ügyéért ví­vott harcban. Csütörtökön román vendégeink a Lenin Kohászati Műveket és a Táncsics Termelőszövetkezetet lá­togatták meg. A pénteki progra­mon Sárospatak nevezetességei és Tokaj meglátogatása szerepel. Mindhárom nap találkozóinak d román—magyar testvériség szem­pontjából nagy jelentőségű részle­teire még visszatérünk. Az eddigi tapasztalatokból is azt lehet leszűr­ni, hogy az ellenforradalmi ese­mények ütötte sebek begyógyításá- ban a román nép milyen önzetlen segítséget nyújtott és nyújt a szo­cializmus útján továbbra is töret­lenül haladó magyar dolgozó nép­nek. A Román Népköztársaság kül­döttei háromnapos látogatásukkal Borsod megye dolgozóiban a roko­ni érzés és a mélységes, megbont­hatatlan barátság magvait vetik el. Termékeny föld a láva alatt Nem mindennapi talajjavító mtun Icaiatok folynak a Vezúv tűzhányó völgyében. A vulkánhegy lábánál elterülő, 'valamikor termékeny te-* rwletekről hatalmas talajásó gépek-* kel eltávoVitják a roppant mennyi-* ségű lávát, s így újra termővé va-* rázsőlják e földeket. A talajásó gé-4 pék napi teljesítménye 750 foöíH méter, ami annyit jelent, hogy egy-* egy ilyen gép naponta 90 teher-* autónyí lávát tud elmozdítani 1 heimbak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom