Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-04 / 102. szám
2 ESZAKMAGTARORSZAü Szombat, 1957. május i Pénteken folytatják a miskolci rendőrgyilkosok bűn perének tárgyalását A fővárosi bíróság pénteken folytatta a miskolci rendőrgyilkos ellenforradalmárok bűnügyének tárgyalását. Katona Béla tanúvallomása Után Katona Piroska, a következő tanú Tóth Lajos vádlottra tett terhelő vallomást. Freimann Lajos gombügynök meggyilkolásának előzményeiről beszélt, majd kijelentette: a szovjet emlékmű előtt látta, hogy Tóth Lajos tette a kötelet a még földön fekvő áldozat nyakára, s úgy emlékszik, többször fejbe is rúgta Freimannt. A tanúnak az ügyész kérdéseire adott válaszai felfedték, hogy Tóth Lajos vádlott rokonsága megfenyegette annakidején, amikor Tóthnak a terrorcselekményekben történt részvételéről beszélgettek. A szembesítéskor Katona Piroska így szólt Tóth Lajos vádlotthoz: „Ha felakasztják magát, sajnálni fogom, de akkor is megmondom az igazat”. özv. Nagysándor Györgyné — aki ugyanabban a házban lakik, ahol Katona Piroska — elmondotta, Katona Piroskától hallott róla, hojgy Tóth Lajos is résztvett valamilyen terrorcselekményben. Később értesült arról, hogy Tóth Lajos és felesége disszidálni akartak, de visszajöttek. Tóth Lajos felesége — a tanú szerint — egyszer olyan kijelentést tett, hogy férjének vér tapad a kezéhez. Balogh Györgyné, Grúz Pálné, Cövek Károlyné, Fodor Bé- láné, Gábor József né és Miksi József tanúvallomása után Fajth Já- nqßt, a miskolci Kossuth szálloda volt üzletvezetőjét hallgatta ki tanúként a bíróság. Fajth János Frei- mann Lajos budapesti gombügynök elfogásának és agyonverésének borzalmas körülményeit ismertette, tanúvallomása rávilágított, hogy Frei- mann üldözöl azt hitték. Gáti alezredes öccse szalad előttük. Amikor Freimann betért a szállóba, a hallban levetette kabátját és otthagyta. Abban volt személyi igazolványa is. A tanú a gombügynököt akkor ismerte fel. amikor kifelé vonszolták a szálloda épületéből, félig agyonverve. Szólt "is az ottlévőknek, hogy az áldozat nem azonos Gáti alezredes öccsével. Erre azt válaszolták, „hallgasson, ne beszéljen erről, most már mindegy”. Forrai István rendőrszázados tanúvallomásában részletesen beszéli a miskolci ellenforradalmi cselekmények közvetlen előzményeiről, majd a terrorcselekményeket ismertette. Forrai látta, hogy Laubert Károly vádlott jelen volt Strelecz János rendőrhadnagy agyonverésénél, szemtanúja volt annak is. amikor Balázs Géza vádlott a rendőrség épületének udvarán dühösen kiáltozott: „ott szalad még egy ávos, oda lőjj etek”. Látta a tanú Ráduly József rendőrszázados, valamint Juhász József hadnagy akasztását is. ami a rendőrség épületével szemben történt. Forrai István elmondotta még. később hallotta Jeszán Sándornétól. hogy Balázs Géza ütötte le Strelecz János rendőrhadnagyot egy vasdoronggal és ezt követően odaszólt a többieknek: „Na most már ti is üthetitek”. A szembesítéskor Balázs Géza tagadta, hogy részt vett volna Strelecz János bántalmazásában. Drótos Lqóné Pinczel Ilona vádlottra tett terhelő tanúvallomást, Drótös- né szerint a vádlott — az ő jelenlétében — többek előtt „eldicsekedett” azzal, hogy résztvett a miskolci terrorcselekményekben, A bíróság ezt követően a fiatalkorú Sz. István édesanyját hallgatta meg fia családi körülményeire vonatkozólag, majd Kovács József né tanúvallomása után a tárgyalást május 10-re elnapolta. (MTI) Okos dolos, a A kötelező jégbiztosítás négy éve alatt Borsodmegyében sokezer termelő részesült jégikártérítésben. Csupán az elmúlt évben több mint 5 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító borsodmegyei igazgatósága jégkártérítés címén. A kötelező biztosítás ideje alatt kifizetett károk, továbbá az önkéntes biztosításnak a kötelező biztosításnál kedvezőbb feltételei az oka annak, hogy az önkéntes biztosításra való áttérés üteme valóban igen gyqrs. Mi az, ami a termelőket az önkéntes jégbiztosítás megkötésére sarkalja? A kötelező jégbiztosításnál növénycsoportonként meghatározott katasztrális holdankénti norrnaösszegek szerint történt a kár kifizetése. Nem juthatott tehát kifejezésre a gazda jó munkájának eredménye, a termés hozama és tényleges értéke. • Az önkéntes jégbiztosítás legdöntőbb előnye, hogy a gazda maga határozza meg, hogy a várható terméshozam és a biztosítható egységár alapján milyen összegre kívánja a termést biztosítani, s figyelembe veszi az önkéntes jégbiztosítás az egyes növények jégérzékenységét is. A kötelező biztosítás keretén belül egy hold búzavetés 800 forintra volt biztosítva. Most az önkéntes jégbiztosításnál 10 mázsás hozamot véve alapul, a biztosított összeg 2.200 forint, a biztosítási díj 64 forint. A kötelező biztosításnál egy hold szőlő átlagban 2000 forintra volt biztosítva, önkéntes biztosításnál 20 hektós termést véve alapul, a biztosított összeg 16.000 forint. Ennek a jóval magasabb biztosított összegnek a díja egy évre 1200 forint. Az Állami Biztosító gondos előkészületeket tesz az esetleges károk gyors elintézésére. Jégbiztosítás kötjégbiztosítás hető az Állami Biztosító kiküldött dolgozóival, szerződéses növények esetében az illetékes termelési felelőssel, sőt a budapesti napilapok és az Északmagvarországban többször közzétett jégbiztosítási hirdetés szelvényének beküldésével. MAI AJ Ál Mosópor (Feva,^Tisztaság, Rapid, Trisó, Asszonydicséret), Hypó, mosószóda, pipereszappanok (Caola, Kék-vörös, Exotic, Hét-virág, Kalita, Tavasz), Honleányfonal, gumi-, nadrág, foltbenzin. Ezt a hirdetést a Népkert melletti 43-as számú háztartási bolt ajtajára függesztett táblán olvastam. Klatt Jenő boltvezető napnap mellett kiteszi ezt a táblát. ■— Kiteszem — mondja örömtől csillogó szemekkel —, mert akarom, hogy tudják, minél többen tudják, hpgy ezeknek a hiánycikKörülbelül két hete annak, hogy Klein Zoltánná 10 éves kislánya kézét megfogva elindult az új, szép és korszerű SZTK-ba, hogy szemüveget kérjen mindkettőjük számára. A szemészeten sok beteg volt, számot osztottak. Kleinné is kapott egy számot. Fél tíz volt, amikor a számmal a kezében beállt kislá-* nyával a sorba. Fél négykor nyílt meg előtte az orvosi szoba ajtaja, amely mögött a szemorvos, dr. Már- kusz István volt. Ki a beteg? — tette fel a kérdést az orvos, s amikor meghallotta, hogy mindketten vizsgálatot és szemüveget .szeretnének, jóságosán csóválta meg a fejét úgy jelentette ki, hogy egy számmal két beteget; nem vizsgálhat meg. Hiába volt az anya minden kérése választania Tanácstagok fogadóórája az L kerületben: Marosi Lajos május 6-án, hétfőn délután 3-tól a Kun J. u. 7. sz. ált. isk. Pócsa Béla május 6-án, hétfőn délután 4—5-ig Balassa u. 16. sz. a. Rácz Béláné május 6-án, hétfőn délután 5-től Lévay J. u. 45. sz. Pálházi Anna május 7-én, kedden délután 6—7-ig Petőfi Uv 23. sz. a. MLATUNK kéknek a megjelenésével dolgozó népünk újabb győzelmet aratott. S a polcokon — nem a pult alatt — ott a szépen rendezett, ajánlott áruk tömege, melyeket háziasszonyaink oly sokáig nélkülöztek. Ez a kis tábla igen nagy örömet okozott nekem is. Örömet szerzett, mert megjelenésével eltűnt utcáinkról egy csúnya kép, a sorakozó asszonyok és gyermekek tömege, akik egymást lökdösve, türelmetlenül álltak órákat egy-egy darab szappanért, vagy egy-egy doboz tisztítószerért. s&ámm&t... kellett, ki legyen a szerencsés, aki vizsgálatra kerül. Természetesen lemondott kislánya javára. Eddig a történet.... és most hadd tegyek, fel én egy kiváncsi kérdést: Nagy bűnt követett volna-e el Márkusz dr., ha a hiányzó szám nélkül is megnézte volna az anya szemét. Vajon alapos ok van-e arra, hogy újabb hat órás várakozásnak tegye ki az anyát, akinek nyilván más dolga is akadna ezidő alatt. Nem tudom megérteni azt az álláspontot, annál is inkább nem, mert tudomásom van róla, hogy olyan beteget is- vizsgált már, aki egyetlenegy számnak sem volt birtokosa. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez a beteg nem protekciós volt és sohasem látta azelőtt Márkusz doktort. VÉKONY Használjuk a yegyi gyomirtószereket. A mezőgazdaság legszívósabb, legelterjedtebb ellenségei a gyomok. Különösein a kalászosok közötti gyomnövények jelenteinek veszedelmet, mert a vetés sűrűsége mellett növényápolási talajmunkák nem alkalmazhatók és hosszú, háborítatlan idő áll a gyomok fejlődésére és magjuk teljes beérésére. Egy — 1947-ben végzett — mérés és számítás alapján, az akkori igen gyenge termésátlagokat számítva is, 579 millió forint értékű gabona teremhetett volna a gyomok helyén. A szántóföldön és legelőn a gyomok elleni védekezés eddig használt módszerei, munkaerőhiány és alacsony hatásfok miatt nem alkalmasak. Ezért terjednek el világszerte egyre jobban a gyors és erőteljes hatású gyomirtó vegyszerek, melyek a kultúrnövény megkimé- lése mellett a gyomokat teljesen elpusztítják. A ve-nszeres gyomirtók közül a hormonihatásúak emelkednek ki, mint amilyen a hazai gyártmányú Dikonirt is. Ez a vegyszer nem méregként, hanem életianilag hat. Hormon- hatásánál fogva a gyomnövényt olyan gyors növekedésre készteti, hofT'r néhány nap alatt gyökereinek „artalék tápanyagait is felhasználva »megszakad« és sejtjeinek egyenetlen túlburjánzása következtében összezsugorodva elpusztul. Ennek köszönhető, hogy a tarackos évelő növényeknek is — mint az acat — nemcsak a föld feletti része pusztul el, hanem újból kihajtani sem képes. Ez a hatása azonban nen> minden növényre terjed ki, hanem csak az úgynevezett kólszikűekre, míg az egyszikű növények szervezeti felépítése és életfolyamatai gátolják a szer hatásának érvényesülését. Ez a tulajdonság teszi lehetővé, hogy az egyszikű kultúrnövények közül a kétszikű gyomok kiirthatok. Említett hazai gyomirtószerünk ezenkívül még több jó tulajdonsággal rendelkezik. A gabonafélék bokroscdásuk idején vele szemben igen ellenállók, míg a gyomok ebben az időben virágzásuk előtt, igen érzékenyek iránta, ezért a szer biztos válogató hatású. Kis mennyiság. elegendő: őszi gabonáknál holdanként egy kilót, tavaszi gabonáknál 0.8 kilót, legelőkön 1.6 kilót kell felhasználni. A Dikonirt nem maró hatású és nem mérgező sem állatra, sem emberre. A legelő permetezése után egy hétig azért nem szabad legeltetni, mert a tej átveheti a vegyszer kellemetlen szagát. A méhészek minden tiltakozása is alaptalan, mert a méhek- re sem veszélyes. A vegyszer a talajban hamar elbomlik és az utána jövő növényekre, vagy magvakra káros hatása nincs. A többi kultúrnövény megvédése érdekében azonban élővigyázatra kell mindenkit felhívni. Érzékeny kultúrák — mint a szőlő, gyümölcs, lucerna, napraforgó, bab stb.# — közelében csak indokolt esetben végezzünk vegyszeres gyomirtást é« ilyenkor biztosítsunk legalább 10 méter — légporlasztásos gép használatánál 40—50 méteres — védő- sávot. Szeles időben tilos permetezni! Eső előtt pedig nem tanácsos. mert az lemossa és a műveleti növények érzékenysége miatt a permetezést megismételni nem lehet. A pennetlé készítésénél használatos edényeket lehetőleg más célra ne használjuk. Ilyen edények öblítővize, vagy maga a pennetlé víztartályba, ciszternába, patakba ne kerüljön, mert ilyen vízzel való öntözés kárt okozhat. A vegyszer igen nagy hígításban is palántákra, kerti és dísznövényekre hatásos. A gyomirtásra használt háti, vagy motoros gépnek minden részét, tehát a csöveit is, legalább három ízben mossuk át friss vízzel és az utolsó öblítő vizet egész éjjel hagyjuk állni benne, mert 'különben gyümölcsfáinkban kárt tehetünk. A pennetezés végrehajtására a reggeli és a déli órák a legalkalmasabbak. Derűs időjárás elősegíti, borús, ködös idő és 16 C. fokon aluli hőmérséklet csökkenti a vegyszer hatékonyságát A területhez szükséges Dikonirt mennyiségit előbb 10 liter lágy vízbe folytonos keverés közben oldjuk fel, majd a géptípustól függően 150—400 literre egészítsük ki. Háti permetező esetén egy holdra 400 liter vizet számítunk, tehát egy 10 literes hálj gépben 2.5 deka Diikonirtot oldunk fel és azt 4,0 négyszögöl területre permetezzük. Gabonáknál a vegyszeres gyomirtás április közepétől május közepéis történjék. Legelőkön legcélszerűbb két alkalommal, május 10 és június 20-a. valamint július 20 és augusztus 10 között permetezni. Gyomirtásunk akkor eredményes, ha a permetezés után 8—10 óra múlva az acat levelei ezüstös fonákunkkal felfelé fordulnak, a vadrepcén pedig szárgörbülés és levélcsavarodás jelzi a hatást. Két- három nao múlva a gyomok köny- nyen kihúzh tök és a gyökereken korhadásszerű bámulás mutatkozik. A kísérletek és a gyakorlati tapasztalatok szerint a Dikonirt használata 1—2 mázsával növeli a termést. Minél gyomosabb a tábla, annál szembetűnőbb termés- növelő hatá j. lOő^-re 450.000 holdra elegendő Dikonirt áll a mező- gazdaság rendelkezésére. Gabonáink az idén az átlagnál gyomo- sabbak, ezért megkülönböztetett figyelemmel kell a gyomirtásnak a felé a lehetősége felé fordulni; Minden termelőszövetkezetnek és egyéni gazdának érdeke, hogy ezáltal is növekedjék termése. Biztosítsuk ennek a viszonylag kevés gyomirtószernek maximális kihasználását. Kössünk minél több szerződést és kérjünk szaktanácsot a növényvédő állomásoktól! (Megjelent a Szabad ‘Föld cimíí lapban.) Rendőrségi közlemény A rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti alosztálya a közlekedés rendjének megszilárdítása érdekébeu filmvetítéssel egybekötött KRESZ- oktató előadást tart 1957. május 5-cii reggel 8 órakor Miskolcon az r,'íy*',- temvárosban az I. számú előadói nagyteremben Miskolc város területén lakó vagy dolgozó kis- és nagy- motorkcrckpár vezetők részére. A z előadáson a megjelenés kötelező, erről a megjelentek igazolást kapnak. A rendőrfőkapitányság vezetője. ül .110 ír o ií a m i s k o I c i ti l c á a it • □□□□□D □□UDOCDDDDDD .IDCiQD-' □□□□□□□□□□□□ rtOOOOQUOCJQQE □□□□□□ DDdDDD I A MŰVÉSZNŐ Itt jár az emberek között, kicsit törten, reménytelenül. Harminc körüli nő, talán harmincöt. ő ugyan tiltakozik ez ellen. Azt mondja: huszonhat. Huszonhat éves korában tizennyolc éves volt. Mindig főszerepekről álmodott. Álom... Igen, az álmok még nem lettek hűtlenek hozzá, bennük még nem csalódott soha. Az álmokhoz fűződik egyetlen főszerepe is. Hollywood hívta meg hatalmas kompozíciójú ».A statiszta főszerepet kap-« című filmjéhez. Igaz, ő ebben a filmben is csak statisztált. Tizennyolc éves korától mindig statisztál. Mindenik darabban föllépett. Legjobban a premiereket szerette. Olyankor ő is kiállhatott a mélytüzű, vörösen csillogó nehéz bársony elé. És a közönség akkor csak neki tapsolt, egyedül neki. Ő a boldogság szétfeszengő, belső varázsától mozdulatlan, elpirultan, szemét lehunyva fogadta a köszöntést. Egy hónapig csak róla beszéltek az utcán, a hivatalokban, a presszó sarkában. És ő boldogan vállalt minden szerepet. De sosem kapott még egy tcuxka-picurkát sémi 0 tudta, hogy cselszövés áldozata: irigykedik rá a primadonna. Lakása ajtaján szép sárga névtábla ragyog, csillog. S a kaligrafi- kus, egyforma, régi századok levegőjét lehelő gyöngybetűk cifra cirádái harsogva hirdetik, hogy itt lakik Thuróczy Etelka, művésznő. Megy az utcán s eszébe jut most ez. Fejét magasra emeli és úgy lépked, a shakespearei tragédiák sejtelmes mosolyával, kevélyen, értéke tudatában. Most megáll. Aggódva nézi az utca- keresztezésnél a lámpát, meg a rendőrt. Kétszer is lelógatja a lábát a járdaszéléről, de ijedten kapja vissza. Zöld a lámpa, szabad az út. Elindul, sietve, mert fél, hogy az áthaladók tömegéből csak őt gázolhatják el. A ballábán összegyűrődött a nylonharisnya, tollas kalapja hátracsúszott saját hajával övezett fejéről. . Kicsit a bokáját is összeveri. Senki se néz rá. Eltűnik a tömegben s csak az autók tülkölnek tovább türelmetlenül várva a szabad utat. ö már messzejár. Nem hall semmit. A BARÁTOM Kedves, szélesen mosolygó, középmagas, szőke fiatalember. Harsányan köszön már messziről: — Szervusz Dezeők-e! Én csak nézek rá csodálkozva és zavartan. Most nekem is azt kellene mondani, hogy: Szervusz Peti! Vagy: Szervusz Pttyuka! De nem tudom a barátom nevét, sehogyse iut eszembe. Igyhát csak ennyit nyögök ki neki kurtán: — Szervusz! Másnap találkoztunk újra. Üdvözölte Dezsőkét, de én még akkor sem jöttem rá, hogy minek hívják. És megint csak kurtán köszöntem neki vissza. Ő kicsit furcsán nézett rám. kicsit megrökönyödve, döbbenettel. Túl ridegnek találta az én »szervuszomat«, az ő közvetlen, nyájas köszöntése után. Elhatároztam, most már végére járok az ügynek, megtudom minek hívják barátor at és legközelebb majd ellenállhatatlan örömmel, viharosan kiáltom a nevét. Nem jártam a végére, nem tudtam meg a nevét. Amikor újra találkoztam vele, már nem melegített köszönéséből a nyájas lobogás. Meg se billentette kalapját, kezét, mintha halántékát akarta volna megvakarni, kelletlen, viszketős mozdulattal emelte fejéhez: — -Szervusz! Én szemrebbenés nélkül ugyanúgy: — Szervusz! ■— Tehettem volna mást? Nem tudtam a nevét. Most már nem l köszön. Még ha felesik bennem, akkor se szól hozzám. Igaza van. Nem érdemese meg tőlem ezt a nemtörődöm érzéketlenséget. És én most már sosem tudhatom mog. hogy hívják a barátomat...? A BOHÓC Valamikor énekes volt a Pálmában. Tudott egy kicsit zongorázni. Kifent arccal, kikészített testtel, melle mélyen kivágott ruhában pomr pázott a nagyérdemű publikum, a tömött sörényű törzsvendégek elölt, mindennap este kilenctől, hajnali négy-öt óráig. Pénzért mutogatta. Pénzt kapott a hangjáért is. Ö volt a Pálma gyöngye és vörösre festeti e a haját, szedette a szemöldökét, alakját, keblét mutogatta a »pál- mázó« embereknek. Nem nő volt szegény. dehogy... Bohóp volt, nősténybohóc. Most itt kacs Ik előttem, festetten, kopott hajjal, egy férfi karján. Odanőve, odalapadva a férfihez. Olyan most, mint az árokparti bogáncs ragadványa a kóbor kutya gubancos szőrei közt. A PLETYKÁS Egy osztályba jártunk a gimnáziumban. Apja áruházi osztályvezető. Félek tőle, menekülök előle, nehogy megállítson az utcán. Mindig furcsa szagokat hoz. S ő oly aggályos-pimasz pislogással és érdeklődéssel totyog a pletykák, emberi sorsok, emberi vonatkozások között, éhesen csipegetve minden hulladékot, szemetet, amit megtudhat nőkről és férfiakról, buta önzéssel és gyáva izgalommal. S tűri, hogy időnként megtömjék pletykával mint egy kacsát, vagy egy libát... Ö, hát ez is van? Néha. ha már sehogyse tudok kitérni előle, egy- idei^ beszélek vele, aztán hasíüne- gyek és kiöblítem a szájam. PATAKY DEZSŐ
