Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-10 / 107. szám

Péntek, Ids?, május ft).

fiSZAKMAGYARORSZAG

Megkezdte tanácskozásait az országgyűlés

í (Folytatás a 2-ük oldalról.)

Szepesi nevű ember megjelenít a Harcosi nevű termelőszövetkezetben és a 200 holdig terjedő birtokok, visz- ézaadását követelte;

A fehérgyarmati járás úgynevezett forradalmi bizottsága úgy határozott, hogy »egyelőre a kétszáz holdnál kisebb birtokot kell visszaadni volt tulajdonosának«.

A gyárak és a fold visszakövetelése megfelel az ellenforradalom elveinek és gyakorlatának

—- Ezek az igények és követelések azonban már nem fértek össze a Magyar Népköztársaság alkotmányával. Ezért határozták el már október utolsó napjaiban a magyar országgyűlés feloszlatását. Ezért nyilatkozott Csorba János a kisgazda- párt terveiről az »Igazság« című lap november elsejei számában úgy, hogy a kisgazdapárt az 1945-ös pártarányok alapján akarja az új koalíciót, követeli az Elnöki Tanács megszüntetését és »lényegében« nép- köztársaság helyett köztársaságot. Ez a »lényegében« szó Csorba János kifejezése és ő jól tudja, hogy ezalatt, valamint az általa követelt köztársaság alatt mit értett. Az azonban bizonyos, hogy nem a dolgozó nép köztársaságát értette alatta, mert hiszen ez fennállott és Népköztársaság volt a neve.

A Népköztársaság elleni fegyveres támadás., a fehér terror, a burzsoá pártok feltámasztása, a gyárak, a föld visszakövetelése a régi tulajdonosok számára, pontosan megfelel a társadalmi reakció, más szóval az ellenforradalom elveinek és gyakorlatának. Az a körülmény, hogy a Nagy Imre—Losonczy-csoport ^ egy vonalban harcolt a Horfchy-fasiszta burzsoá ellenforradalommal a Magyar Népköztársaság életérdekei ellen, az ellenforradalmat nem változtatja forradalommá.

— Vannak, akik szemünkre vetik, hogy mi sokat beszélünk az ellenforradalomról és ezzel ' összefüggésben a Nagy Imre-fóle árulókról. Szemünkre vetik, hogy ehelyett miért nem beszélünk inkább a régi hibákról, a Rákosi-féle vezetés szektás és dogmatikus irányvonala által okozott károkról, a törvénysértésekről.

— Világosan meg kell mondanunk, hogy két gyökeresen különböző kérdésről van szó. Ha nem akarunk súlyosan véteni pártunk és népünk érdekei ellen, akkor nem feledkezhetünk meg a múlt hibáiról. Mi nem is feledkezünk meg ezekről. Tudjuk, hogy a volt vezetők hibái hallatlanul ártottak a párt és az állam tekintélyének és feladatunk minden módon megakadályozni e hibák megismétlődését. Azt is tudjuk, hogy ezek a hibák zavarták a fejlődést, gyengítették a magyar proletárdiktatúra erejét, jogos elkeseredést váltottak ki a tömegekből, s így szerepet játszottak abban is, hogy az ellenforradalom éket verhetett a párt és a dolgozók egy része közé.

Nagy Imréék elárulták a munkásosztályt, a szocializmust

De világosan meg kell mondani, hogy a volt vezetés minden, még oly súlyos hiba ellenére is a szocializmus építésének útján vezette a pártot és az országot. Ezzel szemben Nagy Imréék árulók voltak, akik feladták a szocializmus pozícióit és élére álltak az elleniorfadalom szov- jetellenes. uszításainak, Nagy Imréék a marxizmus-Ieninizmus tanainak revizionista meghamisítását, a párt megsemmisítésére törő csoportharcukig minden tettükkel a front túlsó oldalát, az ellenforradalom oldalát Szolgálták. (Helyeslés.)'

— Ebben a helyzetben november elején a magyar kommunisták számára a történelem így tette fel a kérdést: az-e a megoldás a proletár- diktatúra gyakorlatában elkövetett hibákra, hogy felszámoljuk a munkásosztály hatalmát? Az-e a megoldás a gazdaságpolitikában‘elkövetett hibákra, hogy szétromboljuk a szocialista népgazdaságot?

Kommunisták, marxisták, erre csak határozott nemmel válaszolhatnak. .Kommunistáknak, ha méltók akartak maradni erre a névre, egyetlen feladatuk maradt: megmenteni a magyar népi demokráciát, mert ezt követelik a magyar nép érdekei és a nemzetközi munkásosztály érdekei. (Taps.)

A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány tagjai november első napjaiban szakítottak az ellen- forradalom bábjává vált, tehetetlen és széthullóban lévő Nagy Imre kormánnyal. Ilyen körülmények között jött létre és alakult meg a mai forradalmi munkás-paraszt kormány.

A célunk volt, szétverni az ellen- forradalmat, rendet teremteni az országban és újjászervezni a szocialista forradalom erőit. Mi pontosan tudtuk ugyanis, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve. Ez bizonyítják az elmúlt hat hónap eredményei.

A kormány a szocialista forradalom erőinek újjászervezésével, a tömegekre támaszkodva és a jóhiszemű, becsületes, de megtévesztett emberek felvilágosításával a helyes útra való visszatérítésével látott munkához.

Érthető azonban, hogy az ellenforradalom erőivel szemben vívott fegyveres és politikai harc viszonyai között a proletárdiktatúrának a diktatúra oldala került előtérbe. Nem mi alkalmaztunk először erőszakot, — a kihívás, a provokáció, a támadás nem a mi részünkről történt. Az ellenforradalom fegyverrel támadt, ezért a kormánynak keménynek ke1 lett lennie.

Mégsem mondhatja senki, hogy nem voltunk a legmesszebbmenőkig türelmesek. Kormányunk megalakulása után ismételten felszólítottuk a harcolókat, hogy hagyjak abba a számukra kilátástalan küzdelem folytatását, tegyék le a fegyvert. Nem mindannyian fogadták meg szavunkat. Ezeket kénytelenek voltunk fegyveresen megsemmisíteni. Amikor az ellenforradalom látta, hogy a fegyveres harcban már elbukott, akkor politikai eszközökkel folytatta a

harcot. A cél ugyanaz maradt, a kormányt akarták megdönteni. Ennek érdekében úgynevezett központi munkástanácsot, különböző „forradalmi bizottságokat” létesített és indított harcba. Kádár elvtárs rámutatott, hogy a kormány türelmet tanúsított ezekkel a szervekkel szemben, de amikor világossá vált, hogy ezek továbbra is az ellenforradalom céljait szolgálják, a kormány megszüntette tevékenységüket.

Türelmesek voltunk az írókkal szemben is. Mi már november 4-én ismertük az írók egy csoportjának súlyos szerepét az ellenforradalom eszmei előkészítésében, de reméltük, hogy többségük mihamarabb kilábal az eszmei zűrzavarból, belátja, hogy vétett a nép ellen és igyekszik jóvátenni az okozott súlyos károkat. Nem így történt. Az írószövetség december 28-i határozata kihívás volt a kormány felé, egyben nyílt beismerése annak, hogy az ellenforradalom oldalára álltak. És több író — mint ezt megállapítottuk — részt vett a kormány ellen irányuló ellenállás szervezésében. Érthető ezek után, hogy a kormány nem tűrhette az írószövetség népidemokrácia-ellenes további működését.

A nyugati sajtó beismeréséből tudjuk, arra számítottak, hogy a fegyveres ellenforradalom leverése után tömeges megtorlás következik. Nem következett. Kormányunk végig tartotta -magát az első deklarációjában nyilvánosságra hozott álláspontjához és senkit sem vontunk, nem is vonunk felelősségre amiatt, mert annakidején résztvett valamilyen felvonulásban, vagy tüntetésben, amennyiben súlyosabb beszámítás alá eső ellenforradalmi cselekményt nem követett el. Ez tehát már akkor sem jelentette, hogy a szervezőket és gyilkosokat nem fogjuk felkutatni és felelősségre vonni. Másrészt a büntetlenség, természetesen nem vonatkozhatott azokra, akik november 4 után is makacsul tovább harcoltak a népi demokrácia ellen és tovább szervezték az ellenforradalmat. A november 4-e utáni időszakra már nem lehetett azt mondani, hogy jóhiszemű emberek, eszmei megzava- rodottság folytán támadnak a népi demokrácia, a néphatalom ellen. Ellenkezőleg, nyugodtan megmondhatjuk, hogy a november 4-e utáni fegyveres provokáció szervezői és részvevői tudatos ellenforradalmárok voltak, akik nem akarták letenni a fegyvert. Kádár elvtárs elmondotta, hogy az ellenforradalom végleges megsemmisítésére a kormány bevezette a rögtönbíráskodást, hozzálátott az ország fegyveres erőinek újjászervezéséhez, fegyvert adott a munkásosztály legjobbjainak kezébe, létrehozta a munkásőrséget. Mi komolyan vesszük intézkedéseinket, olyan komolyan, ahogy ezt a dolgozó tömegek elvárják tőlünk és van is erőnk intézkedéseink következetes végrehajtásához.

Büszkék vagyunk népköztársaságunk iegyveres erőire,

a néphadseregre, a határőrségre, a rendőrségre és a munkásőrségre. Van tehát fegyveres erőnk.

Határozatokat hoztunk a közbiztonsági őrizetről, a kitiltásról és a rendőri felügyelet alá helyezésről is. Ezek az intézkedések nem öncélúak, hanem a néphatalom védelmét, a zavartalan termelő munka lehetőségének biztosítását, a levert ellenforradalom esetleges újabb provokációinak megelőzését szolgálják. Ugyanakkor a kormány a legmesz- szebbmenőkig őrködik a törvényesség szigorú megtartása felett.

Az újjászervezett párt hathatós segítségével a kormány az ellenforradalmárokkal szemben folytatott harccal egyidejűleg szívós munkát folytat az emberek felvilágosításáért, a tömegek bizalmának megnyeréséért. Ez a munka jelentős eredményeket hozott és visszatükröződött az ország rendjének helyreállításában, a termelőmunka eredményes megindításában és a párt tömeg- mozgósító erejének növekedésében.

Van erős pártunk,

helyreállítottuk népköztársaságunk alkotmányos rendjét

Az elmúlt hat hónap politikai eredményei így foglalhatók össze: van erős pártunk, teljesen helyreállítottuk Népköztársaságunk alkotmányos rendjét, szilárd az államhatalmunk, van „ szervezett fegyveres erőnk, helyreáll! az államigazgatás rendje, működnek a minisztériumok, dolgoznak a tanácsok, s ami mindennél fontosabb számunkra, nap- ról-napra növekszik a tömegek bizalma s elszigetelődött politikailag is az ellenforradalom.

A tömegek megnövekedett öntudatának értékes megnyilvánulása, valóságos szavazás a néphatalom mellett és a kormány aktív támogatásának kifejezése az az örvendetes tény, hogy ipari és mezőgazdasági termelésünk mind biztosabban fejlődik. A termelési sikerek sorában

az első helyen és az elismerés hangján kell megemlékeznem bányászaink nagyszerű munkájáról. Október 23-a előtt 78.000 tonna volt szén- termelésünk napi átlaga. Novemberben ez az átlag tízezer tonnára esett vissza, május 1 tiszteletére 85.200 tonna szenet termeltek bányászaink. (Nagy taps.)

A széntermelésnek a várakozást jóval felülmúló fejlődése lehetővé tette, hogy ipari munkásaink és műszaki dolgozóink odaadása is jelentős sikereket produkáljon a termelés helyreállításában. Az ipar egészét tekintve, az év első negyedében alig húsz százalékkal termeltünk kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Nagyon sok könnyűipari termék termelési szintje már az október előttit is meghaladja.;

A forradalmi munkás-paraszt kormány eredményesen harcolt a néphatalomért

Az eredményekben természetesen szerepe volt annak a testvéri segítségnek, amelyet a szocialista tábor országaitól, elsősorban legjobb barátunktól, a Szovjetuniótól kaptunk. (Taps.)

Kádár elvtárs ezután számos határozatról és rendeletről beszélt, amely világosan mutatja: kormányunk határozott célkitűzése, hogy kijavítja a múlt években előfordult hibákat. Az előző hónapokban számos réteget érintő bérrendezést hajtottunk végre. Ezek a rendelkezések egy évre számítva hozzávetőlegesen 4300 millió forinttal növelték a bérből és keresetből élő dolgozók jövedelmét;

— A mezőgazdasági lakosság érdekében is számos intézkedés történt. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendele te megszüntette a mező- gazdasági termények és termékek kötelező beadását. Egy másik törvényerejű rendelet az előző évivel azonos szinten hagyta meg a mező- gazdasági lakosság általános jöve- lemadóját. A parasztság jövedelme a beadás megszüntetésével többmil- liárd forinttal ' emelkedett, illetve emelkedik. A múlt év decemberében hozott egyik kormányhatározat lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek esedékes kötelezettségeik teljesítését egy évre felfüggesszék. Törvényerejű rendelet intézkedett arról, hogy mekkora mező- és erdő- gazdasági földterületeket vásárolhatnak magánszemélyek. Törvény- erejű rendelet megszüntette a kötelező tűz- és jégbiztosítást is. Kormányhatározat intézkedett a mező- gazdaságfejlesztési járulék megszüntetéséről.

Széles rétegeket kedvezően érintő intézkedéseink: megszüntettük a

gyermektelenségi adót; visszakapták a féláru utazási kedvezményt mindazok, akik munkakörüknél fogva a

korábbi években rendelkeztek ezzel. Intézkedett a kormány a törvénytelenül megvont nyugdíjak rendezéséről. stb.

A kormány rendezte a kisiparosok, kiskereskedők több jogos és rendezést kívánó kérdését is. Az intézkedések biztosítani kívánják, hogy a magánkisiparosok és kiskereskedők biztonságosan és nyugodtan végezhessék munkájukat.

A kormány több rendelkezéssel igyekezett egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a felduzzadt, rendkívül sokba kerülő adminisztrációt az államigazgatásban, és a gazdaságvezetésben. 22 ezer fővel csökkentettük az államapparátus dolgozóinak létszámát;

Összefoglalva a beszámoló e részét: úgy gondolom, megállapíthatja a tisztelt országgyűlés, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány eredményesen harcolt a néphatalom megvédéséért, a pusztulás szakadékénak szélére sodort országban a normális munka és élet helyreállításáért, az előző esztendőkben történt hibák kijavításáért.

Távol áll a kormánytól, hogy ' a végzett munkát hibáktól, vagy hiányosságoktól mentesnek tekintse. De azt gondoljuk, hogy politikai és gazdasági munkánk főiránya feltétlenül helyes volt. Amennyiben az ország- gyűlés ezzel egyetért, legyen segítségünkre az előttünk álló sokrétű és nem könnyű politikai és gazdasági feladatok végrehajtásában. Kádár János ezután köszönetét mondott mindazoknak, akik becsületes munkájukkal segítettek eredményeink elérésében.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak!

A megtett út áttekintése után rátérek azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek a különböző terület teken megoldásra várnak. Először a belpolitika néhány kérdéséről kívánok szólni.

, Az ellenforradalom súlyos tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy a ftépi hatalom ellenségei még nem nyugodtak bele vereségükbe és jelentékeny erőt képviselnek. Következésképpen szükséges, hogy a párt és az ország- vezetői, de legalább ugyanolyan mértékben maguk a dolgozó tömegek, mindenek előtt a munkásosztály tudatos tömegei állandó figyelmet fordítsanak a munkás-paraszt állam erejének, a proletárdiktatúra erejének növelésére.

Ezt a proletárdiktatúrát, a munkások és parasztok hatalmát a lenini tanításoknak megfelelően kell erősítenünk és gyakorolnunk. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kell fejlesztenünk államhatalmunk diktatórikus és demokratikus oldalát. Mi tehát egyrészt azon voltunk, éö továbbra is azon leszünk, hogy minden erőnkkel védelmezzük és erősítsük népi demokratikus államunk intézményeit és szerveit, másrészt államunk minden erejével és a dolgozó tömegek támogatásával fejlesszük közéletünk demokratizmusát.

Október egyik legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép a szocializmus építése során jelentkező valamennyi feladatot megoldhatja mindaddig, ameddig megőrzi a marxizmus-Ieninizmus tisztaságát minden torzulással és torzítással szemben és a parasztsággal szövetséges munkás- osztály a hatalmat szilárdan kezében tartja.

A népi demokratikus állam erejének, a munkásosztály szilárd hatalmának első és nélkülözhetetlen feltétele egy olyan forradalmi munkáspárt léte és vezetése, amely képes helyesen kidolgozni, a marxizmus- Ieninizmus tanításait vezérfonalként alkalmazva, a munkásosztály politikáját mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó nép széles körének bizalmát, a tömegekre támaszkodik, azok aktív támogatását igényli és ki is tudja fejleszteni.Véleményem szerint pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt fejlődésének iránya egészséges és máris betölti ezt a szerepet;

Népköztársaságunk egészséges fejlődésének feltétele, hogy a munkásosztály politikai egysége és vezető szerepe társadalmi életünkben biztosítva legyen. Azoknak a jóhisze- műeknek vesztét, akik az októberi események előtt, vagy alatt politikailag utat tévesztettek, nem kis- részben a revizionistáknak az a hazug és a marxizmus-Ieninizmus tanításaival homlokegyenest ellenkező -ferdítései okozták, amelyek szerint a párt és a munkásosztály vezető szerepéről szóló tanítások elavultak volna. Vannak olyan burzsoá nézetek, amelyek szerint ma —* ahogy ők nevezik, az atomkorszakban — a társadalom vezető osztálya az értelmiség, vagy mint mások nálunk hirdetik, az ifjúság volna. A marxizmus-Ieninizmus világos tanításai szerint viszont az értelmiség igen fontos rétege a társadalomnak, de nem osztálya, s így nem is lehet vezető osztály. Még kevésbé -osztály az ifjúság. Ezeknek a hamis nézeteknek leleplezésével a kellő helyen és alkalommal és a szükséges gonddal még foglalkozni kell«

Tovább erősítjük a munkás-paraszt szövetséget, mert ez államunk legfontosabb politikai alapja

A proletárdiktatúra megerősítése ma azt a feladatot állítja a párt és az egész munkásosztály elé, hogy saját egységét őrizve és erősítve, mélyítse el, szilárdítsa a munkás- paraszt szövetséget, államunk legfontosabb politikai alapját a munkásosztály vezetése alatt.

A munkás-paraszt szövetség elmélyítésének és megszilárdításának ma különösen kedvezőek a feltételei. A munkás-paraszt szövetség hazánkban a második világháború idején kezdett komoly erőként jelentkezni és nagyon megerősödött a felszabadulást követő éveikben. Ennek a szövetségnek akkor a legfontosabb tartalmi része, alapja a demokratikus vívmányokért, a feudális maradványok megszüntetéséért, a föld felosztásáért a munkásosztály vezetése alatt vívott harc volt. A kitűzött cél elérése, majd a kiosztott föld megvédése megerősítette a paraszti tömegekben a munkásosztály vezetői tekintélyét. így ez a szövetség a szocialista társadalom felépítéséinek valóra- váltásáért vívott harc szakaszában tovább fejlődött. A harc sórán azonban a munikásrparaszt szövetségben lazulás következett be a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén és a begyűjtési rendszer megvalósítása során előfordult hibák következtében.

Október után új, kedvező feltété'

lek vannak a munkás-paraszt szövetség további szilárdítására. Parasztságunk tudja, hogy az ellenforradalom leverésével a párt és a munkásosztály ismét segített megvédeni a földet. A szocialista társadalom felépítése azonban ezen túlmenően közös cél. Parasztságunk tudja, hogy a falu szocialista átalakulásában most gyakorlattá vált a meggyőzés és meggyőződés elve ás megszűnt minden adminisztratív eszköz alkalmazása. Meggyőződésünk, hógy ez a mód nem hátráltatni fogja, hanem előmozdítja a magyar falu szocialista fejlődését. Ez a cél megkívánja a kormányzat részéről a falu meglévő szocialista egységeinek, az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek, továbbá a mostanában örvendetesen szaporodó különböző egyszerűbb termelési társulások támogatását.

Egyénileg gazdálkodó parasztságunk számos, fontos intézkedés nyomán tapasztalja, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elő kívánja mozdítani az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének fejlesztését.

Az erős munkás-paraszt szövetség a mi államunkban az a politikai alap, amelyen létrejöhet a szocializmus felépítésének célkitűzéseivel egyetértő összes rétegeik nemzeti

összefogása. Küzdünk azért, hogy a munkások és parasztok alapvető tömegei mellett tömörítsük az értelmiségi dolgozókat, sőt ezen túlmenően a városi kispolgárság összes haladó elemeit is. Ennek szellemében akarjuk fejleszteni, politikai életünk tényleges, aktív tényezőjévé emelni a Hazafias Népfront mozgalmat. Tömörítse a Hazafias Népfront-mozgalom a párt vezetése alatt az összes haladó erőket: mindazokat, akik tevékenyen szolgálni kívánják népünk felemelkedését, védelmezni és erősíteni akarják hazánk függetlenségét és békéjét.

Nyíltan kell beszélnem a többpárti kormányzás kérdéséről is. A szocializmus építésének, a proletariátus diktatúrájának nem szükségszerű velejárója, nem feltétele, hogy több politikai párt működjék. Egy sor olyan szocializmust építő országot ismerünk, amelyben nincs több párt,; Viszont vannak olyan szocializmust építő országok is — többek között Kína, Lengyelország —, ahol a kommunista pártok mellett más pártok is résztvesznek a kormányzásban és segítenek a szocializmus építésében; Nálunk, Magyarországon a különböző szövetséges nártok még 1948 után is bizonyára sok hasznos segítséget

(Folytatás a 4. ddafowJ!