Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-08 / 105. szám
ÄserÄa* T957. május 8. Bszakmagtarorszag s A szocialista munkaverseny új vonásai Ózdon Beszélgetés Horváth Károly elvtárssal, a gyár igazgatójával Az ellenforradalom Ózdon is igyekezett a szocia- Usta munkaverseny fogalmát, illetve ezt a szócskát a napi élet szótárából kitörölni. Ez azonban nem sikerült neki. Az ózdi dolgozók látták és tudják, hogy a szocialista munkaverseny az egyedüli helyes útja a szocializmus építésének, s hogy erről az útról letérni a szocializmus építésének feladását jelentené. Ezért határoztak egyöntetűen a szocialista munkaverseny mellett, ezért tettek máris számos intézkedést annak széles körben való kibontakoztatására. Amikor felkerestük a gyár vezetőjét, Horváth Károly elvtársat, s a szocialista munkaversenyről beszélgettünk vele, örömmel mondotta, hogy a szocialista munkaverseny új távlatokat nyitott a gyár történetében, új vonásokkal gazdagodott. Ki kezdeményezte a szocialista munkaversenyt? — Nem ért bennünket meglepetésként — válaszol feltett kérdésünkre Horváth elvtárs — a Csepeli Vas- és Fémművek Acélműve versenyfelhívása. Ugyanis április negyedikét és május elsejét mi már a szocialista munkaverseny szép eredményeivel köszöntöttük. Most csupán az a feladat vár ránk, hogy elfogadjuk versenykihívásukat és csatlakozzunk hozzá. Mi a célia a versenynek? *—* Erre a kérdésre az elvtársaknak azt kell válaszolnom — mondotta a gyár igazgatója —, hogy igen nagy feladatot kell betöltenie. Ez pedig nem más, minthogy a gyár termelését gazdaságossá, rentábilissá tegye. Az a célja, hogy a tervezett veszteséghez viszonyítva nyereségesek tudjunk lenni. S ez bizony nem kis feladatot jelent. Jelenleg ugyanis több millió forintos veszteséggel dolgozik vállalatunk. Ha a tervszámokat nézzük, némi eredményről tudunk máris beszélni. Az I. negyedévben például a befejezett árutermelési tervünket 109 százalékra teljesítettük. A selejtet sikerült 1.54 százalékra leszorítanunk. Ez szép eredmény, hiszen a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden száz forint termelési értékből csupán 1.54 fillér a selejt. Mit tesznek, hogy a gyár gazdaságosan termeljen? — Egyik legfontosabb feladatunk az anyagtakarékosság. Tudvalévő, hogy az összes költségek 80 százalékát rezsi- és alapanyag teszi ki. Ha tehát a szocialista munkaversenyben különös gondot fordítunk az anyagtakarékosságra, azzal a gyár gazdaságosabb termelésének alapját teremtjük meg. Például: ha egy hónapban egy százalékkal csökkenthetnénk az alapanyag felhasználást, ezzel mintegy másfélmillió forintot tudnánk megtakarítani a népgazdaságnak. Vagy például, ha a martinacélműben naponta csupán egy kilogrammal csökkentenék az olajfelhasználást, az egy negyedévben 120—140 tonna olajmennyiségnek felelne meg. Ezzel a megtakarítással biztosítani tudjuk a tervtúlteljesítés energia-bázisát. A gazdaságos termeléshez tartozik a bérproblémák megoldása is. Megengedhetetlen, hogy 100 forint termelési értékre 38 forint munkabér essék... A versenyfelajánlás mennyiben szolgálja a gazdaságosabb termelést? — Olcsóbbá teszi a termelést. Például a nagyolvasztóban az egy tonna nyersvas előállításához tervezett kokszmennyiségből kevesebbet használnak fel. Már vannak is kedvező eredményeink. Amíg például 1956-ban átlag 1 tonna nyersvas előállításához 1255 kiló kokszot használtunk fel, ezévben már csak 1215 kilót. A verseny felajánlás most arra irányul, hogy a felhasználást 1200 kilogramm alá szorítsuk le. A martinacélműben a verseny felajánlások az egy tonna acél előállításához felhasznált olajmennyiség csökkentését, a bázikus tűzálló anyag felhasználásának csökkentését, valamint az elfolyásból és üzemzavarból adódó kiesések megszüntetését tűzték ki célul. Természetesen ebben az üzemben is fontos növelni az egy órára tervezett acélmennyiséget. A hengerdéknél a hengerlési és kikészítési teljesítmények növelésére fordítsanak nagy gondot. így például a finorhhengerde verseny vállalásában szerepel az önköltségcsökkentési és a termelési költségvetési terv 101 százalékra való teljesítése, az egy fő egy napra eső termelési értéktervének ugyancsak 101 százalékra való teljesítése, az I. osztályú termékek arányának 5 százalékos növelése, mindemellett a selejt csökkentése és más fontos vállalások. Van-e új vonása a versenynek és mennyiben tér el az új módszertől? — El kell mondanom az elvtársaknak — mondja Horváth elvtárs —, hogy a szocialista munkaverseny számos új vonását lehet felfedezni Ózdon. Például a verseny nem az egyének, hanem elsősorban üzemek, gyáregységek versenye. Ezzel az üzem valamennyi tagját bekapcsoljuk a versenybe. Nem sztárokat akarunk nevelni és jutalmazni, hanem az üzemek egész kollektíváját. A régi módszertől eltérően ma akár segédmunkás vagy sepregető legyen is az illető, ha üzeme, vagy gyáregysége kiváló munkát végzett — melyhez természetesen az ő munkája is hozzájárult -r-, jutalomban részesül. Uj vonás még az is, hogy a versenyértékelést nem hatalmas apparátussal oldjuk meg. Az üzemvezetők kiskönyve, melyben a termelési mutatók vannak, hűen mutatja majd, hogy az üzem a szocialista munkaverseny során hogyan dolgozik, mik a tennivalók. Uj vonás még az is, hogy nem túlórával kívánjuk a terv teljesítését megoldani, hanem elsősorban jól szervezett versennyel, a műszaki feltételek pontos és időbeni biztosításával. * Amint a gyár igazgatójával folytatott fenti beszélgetés is bizonyítja, Ózdon a szocialista munkaverseny új vonásait ismerhettük meg, amely eltér a régitől, s alkalmas arra, hogy újabb dicsőségek felé vezesse az ózdi gyár kollektíváját. DRAGOS GYULA Jelentés az adófizetésről Megyénk több járásában még mindig rapszodikusan halad az adófizetés. Az emcsi járásban Etetek, Gagybátor községek jó eredményt értek el, de ugyanakkor például Büttös és Novajidrány községekben súlyos visszaesés mutatkozik; Pedig Novajidrány a korábbi években mindig élenhaladt, s most hirtelen visszaesett; Az abaujszántói járásban Aba- újlak és Abaújszolnok már teljesítette negyedévi tervét, úgyszintén Borsodivánka és Cserépváralja a mezőkövesdi járásban. A miskolci • járásban Alacska és Répáshuta ért el napi terven felüli eredményt. A legsúlyosabb lemaradás az edelényi járásban mutatkozik, ahol Irota mindössze 6, Szakácsi 2.8 tized, Abod 1.7 tized, Rakacaszend pedig 2.2 tized százalékos tervteljesítést ért el) Kukoricafajta kísérletek a borsodi tsz-ekben Megyénkben ebben az évben mintegy 12 százalékkal több kukoricát vetnek, mint a múlt években. A vetésiterület növelése mellett kísérleteket kezdenek, hogy melyik kukoricafaj fa válik be a megye egyes tájegységein legjobban. Tíz termelőszövetkezet 5—5 holdas parcellákon végez majd ilyen fajtakísérleteket négyféle kukoricával; Kísérleteznek az __MV5-ÖS, Ó vári 5-06 és a hibrid kukoricával} A NEMZETKÖZI ÉLET HÍREIBŐL K. J. VOROSILOV, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSA ELNÖKSÉGÉNEK ELNÖKE Szu- karno indonéziai elnök meghívására hétfőn Indonéziába érkezett. A rádió jelentések beszámolnak arról, hogy az indonéz nép és vezetői nagy szeretettel fogadták. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy a repülőtérről elvezető három kilométeres utat gépkocsijukkal egy óra hossza alatt tették meg, olyan nagy volt az utcára sereglők tömege. * DRECHER / AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK EGYIK VEZETŐ POLITIKUSA kardcsörtető beszédében foglalkozott az Egyesült Államok atomfegyvereivel. Többek között kijelentette: »Az Egyesült Államok olyan atomfegyver készletekkel rendelkezik, hogy bármely államot néhány nap alatt térdre- kényszeríthet.« A moszkvai rádió •kommentátora hozzáfűzi ehhez, hogy Hitler is hasonló dolgokkal dicsekedett és elég dicstelen végétért háborújával. Ezen amerikai vezetőnek valószínű az a célja, hogy megnyugtassa a nyugati szövetségeseit, de a tények arról tanúskodnak, hogy a történelem nem sok jót ígér az ilyen dicsekvőknek. OLLENHAUER, A NYUGATNÉMET SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT VEZETŐJE legutóbbi beszédében bejelentette, hogy »ha államfő leszek, arra fogok törekedni, hogy ne legyen atomfegyver Németország területén, még az amerikaiaknak sem-«. Szociáldemokrata körökben arról beszélnek, hogy Adenauerék csak ősszel akarják bejelenteni, hogy atomfegyverrel is ellátják ttyugat-Németorszá- got, mert ha a választások előtt tennék ezt, csökkentené választási esélyeiket. Űgylátszik félnek igazi célkitűzéseiket a nép elé tárni, addig amíg nem ülnek biztosan pozícióikban. * A TIMES MULTHETI SZÁMÁBAN ARRÓL PANASZKODIK, hogy »az Egyesült Nemzetek Szervezetét nem lehet eredményesen felhasználni a szuezi vitás kérdések rendezésére«. Megjegyeznénk, hogy a rendezésére igen, csak nem az olyan rendezésre, ahogy ez az angol tőkéseknek megfelel. Majd így folytatja: Sajnos, Anglia nincs abban a helyzetben, hogy bojkottálja a Szuezi-csatornát, így kénytelenek lenyelni a keserű pirulát; Ügy gondoljuk, az angol gyarmatok miatt még sok keserű pirulát kell lenyelni az angol tőkéseknek. (kk) Megkezdték a kristályos műkő kísérleti gyártását Miskolcon A nehézvegyipari kutatóintézet munkatársai mar korábban gyémánt- keménységű kristályos műkő gyártását kísérletezték ki. Ennek lényege, hogy a kohósalakot csaknem 1500 fokos hőmérsékleten megolvasztják, kipréselik és a kristályosító kemencében huzamosabb ideig 1000 fokos melegen tartják, majd fokozatosan lehűtik. így gyémántkeménységü műkövet kapnak. A miskolci üveggyárban a kísérleti gyártás érdekében kristályosító kemencét építettek s abban a napokban megkezdték az első darabok gyártását. A mintadarabok kipróbálása után egy nagyobb kemencében is gyártják majd a műkövet, amely tekintve, hogy sokszorosan savállóbb az acélnál, s előállítása is lényegesen olcsóbb, igen jelentős népgazdasági jekintetben. Különösen tág felhasználási lehetősége van a műkőnek a bányákban, cementgyárakban, papír- és vegyipari üz/emekben, ahol a vas, illetve acélöntvényeket helyettesíthetik vele. Országjárás, külföldi túrák szerepelnek a KISZ programjában A szerencsi járásban is egymás után alakúinak meg a KlSZ-szer- vezetek. Eddig már hat helyen működnek. A megalakult KlSZ-szer- vezetek többsége már programot is készített. Nem olyan nagy dolgok vannak ebben, de valamennyi azzal a céllal készült, hogy minél kellemesebbé, szebbé és mozgalmasabbá tegye a szervezeti életet. A programjukban szerepel többek között, hogy résztves.znek az »Ismerd meg hazádat« mozgalomban. Elutaznak majd külföldre is, ha meglesznek a feltételek. A sportban is részt kívánnak venni a fiatalok. A csokoládégyár fiataljai üzemi röplabdabajnokságot szerveznek az első három helyezett jutalomban részesül. A leányok részére kézimunkaszakkört indítanak. A cukorgyári KISZ-isták a VIT tiszteletére munkaversenyt kezdeményeztek, valamint vasat gyűjtenek és más hulladékot, hogy az üzemben, a gyárban, még nagyobb tisztaság legyen. így tervezgetnek Szerencsen és a járásban a fiatalok, hogy változatossá, mozgalmassá tegyék szervezeti életüket. Gönczi Bertalan, Szerencs Betört palánták Ne nevesd és ne gúnyold ki, ha hangtalanul tátogó szájú, kézjelek* kel „beszélő” embereket látsz. Mo* solyod fáj az elesetteknek. * 'Tornanádaskán, kies hegyol* x dalon, tizenháromholdas gyönyörű park közepén, melyet nem annyira hozzáértő kezek, mint inkább a nagy Mester, a Természet varázsolt csodálatosan széppé — áll egy kastély: valóságos műremek, muzeális érték. Homlokzatán még jól látható a gróf Hadikok családi címere, alatta a mesterkélt bölcselet: Vitézség nélkül nincs erény. Azok a Hadikok hivalkodtak egykoron a virtussal, akik életüket és vérüket ajánlották fel az osztrák császár-királynak — de a haza javára soha nem jutott vitézségükből. A kastély ma már nem a gőg és felfuvalkodottság fellegvára. Az emberi jóság, megértés, segíteni- a,karás költözött ide, csaknem egy évtizede, hogy ápolja az elesettedet. Bizony, mert a kastély lakói szerencsétlen emberkék, letört palánták: ajkuk nem képes szóra nyílni, fülük dobhártyája nem réz- dűl a hangra. Süketek és némák... Azokat a szerencsétlen gyermekeket szelektálták ide, akikről lemondott a tudomány. Ez az 52 gyermek túlhaladt a reménykedés és lehetőség határán: soha nem beszélnek semmit, soha nem hallanak semmit ... Mozart, Beethoven számukra csak egy kép, fantázia, zenéjük gyönyöre nem ihleti meg lelkivilágukat. Ady, Petőfi csupán fogalom, képlet, ajkuk nem képes soraikat zengeni, melyektől megujhodik az értelem, s láng gyűl a szívben. TJgy élnek ebben a kastélyóriásban, mint a szellemek: zajtalanul, hangtalanul... "De a társadalom nem löki félre, őket, nem dobja le a Tajgetoszrólj mint az ókori spártaiak tették. Noha többen közülök a siketnémasággal egyetemben a szellemi fo* * gyatékosság kicsiny fokát is magukon viselik, szerzett, vagy öröklött formában — a társadalom megpróbálja a lehetetlent: ha egész embert nem is, legalább fél embert igyekszik belőlük formálni. * ppen ebédelnek. Külön a fiuk, külön a lányok. Az agyi, vagy periférikus eredetű betegség súlyosabb fázisában szenvedők esetlenül kígyózó karral emelik szájukhoz a kanalat. Arcukon torz vigyor ül. Az ép szelleműek, akik a szót nem értik és nem mondják, komoran néznek maguk elé. Ezek még talán az előbbieknél is szerencsétlenebbek: megértik, felfogják sorsuk tragédiáját. Az egyik nevelő, a jóindulatú Győri István jel-nyelven „beszél” a gyermekekhez. Tízéves fiúcskához fordul. Kérdez valamit. Választ nem kap. Aztán egy 14 év körüli lánnyal „vált szót”. Mit? Azt csak ők tudják, akik értik e beszédet. Tessék jegyezni: Sarafi Éva üzeni Hernádkakra édesanyjának: csókolja mamát, s kéri, látogassa meg. Pedig a napokban volt nála... Csaknem minden gyermeknek ez a vágya: látni a mamát! Hiányzik... De vannak szívtelen mamák is. És apukák is. Demeter Lacit évek óta nem láttak szülei. Szégyellik talán? Mintha legalább is ő tehetne szerencsétlen sorsáról ... Nem! E letört palánták többnyire a háború áldozatai. Csecsemők, vagy piciny gyermekek voltak akkor. Bujkálás a nyirkos, hideg pincében, gyógy szerhiány, vitamin nélküli éleség... És a betegség égy egész életre megnyomorította őket. S ha némelyik szülő igen, a társadalom mégsem mondott le róluk. * mikor idekerülnek, csaknem magatehetetlenek. Még a cipőjüket sem tudják befűzni. Mindent fokról-fokra, végtelen türelemmel kell megtanítani, nem is — inkább betaníttatni velük. S e törekvésben talán a nevelőknél nem, kevesebb igyekezettel buzgólkodnak a nagyobbacska lányok, akikben természetes ösztönnel feltámad az anyaság. Becézik, dajkálják a kicsinyeket. Tanítgatják arra, amit ők már megtanultak. Kezdik a cipőfüzéssél, a mosakodással, evéssel, majd később rátérnek a hasznos munkára. A munka által próbálnak értékesebb emberré válni. Szekrényajtók nyitódnak, s a kézügyesség, a munka elemi vagy művészi kivitelezésű termékei tűnnek elő. Kezdetleges cirokjátékok ... aztán fonott kosár, gyékénypapucs ... horgolt terítő, hímzett kézimunka, vállkendő, kötött alsó, szőnyeg. És három-négy év múlva, amikor az addig gyermekét elhanyagoló szülő meggyőződik róla, hogy magzatja nem teljesen értékét vesztett emberré cseperedett, ez az első kérdése: — Vajon mennyiért lehet eladni egy ilyen térítőt? Az öröm, a hála — másodrangú kérdés. Persze nem általánosítás ez, — de sajnos elég gyakori... * j\/f icsoda türelem kell hozzá, mennyi vesződséggel jár, amíg egy-egy gyermek képessé válik mondjuk a kosár fonására. Hát még mire megtanul írni, olvasni, számolni. Foglalkozás van. A falon jelmagyarázó ábrák. A nyelvtani fogalmakat színes képek alkotják. Szemléltető eszközök, melyek a tárgyakat, tulajdonokat és tulajdonságokat rögzítik az agyba. Tucatnyi gyermek ül a zöld padok mögött, a tanár körül, aki jel-nyelven magyaráz. Vachler Gyuszi jelentkezik, a táblához megy. Számtani alapműveleteket végez: összead, kivon, oszt és szoroz — pillanatok alatt. A tanár megdicséri (itt ritkaság az érzékeny lelkek dorgálása) olyanformán, ahogy mi szoktuk a vállát megveregetni valakinek. Másik fiúcska áll a tábla elé. Ö is számol. A többiek a füzetjükben ellenőrzik. A végeredmény nem jó. Fellendülnek a karok, izzanak a szemek, s rázzák a fejüket, miközben fel-felugrálna,k helyükről. Akár a „rendes” iskolában. Csak itt minden hangtalanul történik — és sokkal, sokkal nehezebben. * (Szórakozás? E gyászos kas- ^ télyban az is inkább munkát és tanulást igényel. Meg kell tanulni fogócskázni — bujócskázni, társasjátékot játszani. Örülni a fényes navnak — amebmek N a v a neve, measzagolni a virágot, amelynek illata van, lepkét fogni, amely huncutul tovalibben a hatá* rozatlan és erélytelen kézmözdu* latra. Legjobban mozit szeretnek jáU szani... A határőrség néhány al* kálómmal vetített nekik — és utá* na napokig lázban voltak a kicsi* nyék, unos-untalan folyt a jel* nyelv vita az autókról, száguldó lo* vakról, emberekről, a jó és rossz fogalmáról. A mozijátszással gyor* sabban tanulnak és fejlődnek. De* hát mozit játszani csak hébe-hóba lehet... Mert nincs mozigép. Mi* lyen jó volna, ha valaki, vagy valakik egy vetítőgépet ajándékozná* nak e szerencsétlen gyermekek* nek! Hadd örülnének.., amiben úgy is kevés részük van. Más szórakozás? Talán a gyér* meki vajkosság. Az persze, ha rit* kábban is, itt sem hiányozhat. Ez is csupa naiv kis kedvesség. Ha megjelenik valahol a gondnok bácsi, akkor az a gyermek, amelyik előbb meglátja, hrtrateszi kezét, komoran megáll: ez „légiveszélyt”■ jelent. A tanár láttán pocakot raj* zolnak hasuk elé, vagy kontyot a tarkójukra, attól függően, férfi vagy nő légyen az illető. S ilyen- kor megtelik a terem néma kacagással. A szemek kacagnak... * Tgy éldegélnek az élet letört , x palántái. Hatalmas kastély-> ban, kies park közepén. Kívülről minden szépnek, megnyugtatónak tűnik. De a rácsos kapu bejáratá* nál függő tábla szomorúságot hir* det: Siketnémák Állami Gyógy* pedagógiai Intézete. Szomorú kis palánták nevelőd* nek itt, soha nem nőnek erős tölgy* fákká. De mégis kedvesek ne-» künk ...Ha billegnek is az élet- ben, mankót adunk hónuk alá, hogy ne legyenek annyira sleseU tek... Csata László