Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-04 / 102. szám

Szombat, 1957. május 4. ÉSZAKMAG YARORSZAG 5 Megyénk egyik legjobb gépállomásán A taktaharkányi gépállomás a legutóbbi értékelések szeriint az első, majd a második helyen állt megyénk gépállomásai között, a ta­vaszi kampányterv teljesítésében. Míg a legtöbb gépállomáson a ta­valyi munkákhoz képest, normál- holdban kifejezve, csőikként a ta­laj műnk a mennyisége, addig a tak- tiharkányi gépállomáson emelke­dett. 1956. megfelelő időszakában 4316 normálholdat dolgozott be a gépállomás, ez évben pedig 56'54 normálholdat. Történt ez akkor, amikor a gépállomás körzetébe tartozó nyolc termelőszövetkezet­ből csupán kettő maradt meg, te­hát apadt az összefüggő táblák száma is. Mi tehát a magyarázata a meg­művelt terület emelkedésének? Az, hogy a gépállomás traktorosai lel­kiismeretes, kiváló munkát végez­nek, a termelőszövetkezetek, az egyéni gazdák egyaránt elégedettek velük és lépten-nvomon tapasztal­ják, hogy sokkal gazdaságosabb, jobb a gépállomással dolgoztatni, mint fogattal. A tavaszi kampányterv teljesíté­sében különösen kiemelkedő ered­ményt értek el Mogyorósi György és Rácz János traktorosok. Mogyo­rósi elvtárs 220 százalékra, Rácz elvlárs 204 százalékra teljesítette eddigi tervét. A taktaharkányi gépállomás az ellenforradalom idején is helytállt, az őszi muniká' zavartalanul to­vább folytatták, bár kétségtelen, némi munkafegyelemlazulással jár­tak a viharos napok. Ezt a lazasá­got azonban időben sikerült felszá­molni az állomás vezetőségének, munkástanácsának és pártszerve­zetének. Ennek következtében a tavaszi munkákhoz időben, teljes felkészültségit ?n kezdhettek hozzá az állomás traktorai. Jó hatással volt a gépállomás munkájára a létszámcsökkentés is. Az ezután együttmaradt törzsgárda olyan: traktorosokból alakult ki, akik már 7—8 éves traktorvezetői gyakorlattal rendelkeznek és értik munkájuk minden csínja-binját. A gépállomás vezetősége itt — legalábbis eddig — helyesen élt a nagyobb önállóság biztosította lehetőséggel. Mostanáig nem volt zökkenő az állomás munkájában. A tavaszi talaj mimikák, a trágya- kihordás, fuvarozás, elég munka­lehetőséget biztosított a gépeknek. Most befejeződtek, a tavaszi talaj- munkák. A gépállomásokon a mos­tantól cséplésig tartó időszakot pangási időnek szokták nevezni. — Nem igénylik a gépi munká­kat — panaszkodnak a gépállomá­sok vezetői és ezt mondják Takta- harkányban is. Nem volna munka a földeken? Hisz most kezdődik a növényápolás. Csakhogy a nö­vényápolási munka gépesítése te­rén még sok tennivaló vár egyrészt a mezőgazdasági gépgyártásra, másrészt — és most ez a fontos — gépállomásainkra, a meglévő gép­parkra. A gépeket mindezideig nem sikerült olymértékben bevonni a mezőgazdasági munkába, mint az kívánatos volna. Ez annak is követ­kezménye, hogy a gépállomásokon igen gyenge, több helyen egyálta­lán nincs ilyenirányú szakpropa­ganda. A nagyobb önállóság arra kell. hbgy ösztökélje a gépállomásokat, hogy a »paingás-«-i időszakot kikü­szöböljék, s az elmúlt évek gya­korlatával ellentétben, aktívabban kapcsolódjanak be a növényápolási F munkákba. A felsőssoíeai 99ba»a“ t/issé borús időben, de lelkes tavaszi hangulatban ünnepelte Felsőzsolca dolgozó népe az idei május i-et. Kettős ünnep volt ez a falu ifjúsága életében. Ezen a napon alakult meg hivatalosan a KISZ helyi szervezete is. A délelőtti műsoros ünnepségen a kulturház megtelt a község dolgozóival, akik hitet tettek harcos összefogásukról. Azonban az estére tervbevett táncos összejövetelnél egy kis bosszúság érte a szórakozni vágyó közönséget. Az ifjúság előre megegyezett a MOKÉP miskolci igazgatóságával, hogy a felsőzsolcai mozi csak egy előadást tart május 1-én és így a te­rem 8 órakor felszabadul a táncmulatság számára. A felsőzsolcai mozi­gépész azonban a MOKÉP igazgatósága által adott utasítást az ifjúsági szervezet vezetői előtt összetépte. Arra hivatkozott, hogy a jegyeket már a déli órákban kiadta. A mozigépész az ifjúság és az idősebb párttagok ké­relmére sem volt hajlandó átadni a termet, emiatt a mulatni vágyó tömeg egy része a csípős szél elől a pártszervezet kicsiny helyiségébe volt kénytelen behúzódni, másik része pedig hazament. Majd azt ígérte a mozigépész, hogy a filmelőadás befejeztével, este 11 órakor a mulat- nivágyók rendelkezésére bocsátja a kultúrtermet. A felsőzsolcai ifjúság szorongva várta, hogy 11 óra után majdcsak kényelmesen táncolhat. Ám csalódnia kellett. A gépész a filmelőadás után azonnal becsukta a termet, s köd előtte, köd utána — eltűnt. Felsőzsolcán eddig is szép kulturmunka folyt. Ezt a szép kollek­tiv munkát fékezte az utóbbi években a helyiségprobléma, egy aka- dályoskodó ember okvetetlenkedése. S ez az ember Takács János, a felsőzsolcai mozi gépésze. A felsőzsolcai fiatalok szeretnék remélni, hogy a helyi tanács, pártszervezet, valamint a MOKÉP tisztázza ezt a kérdést és a közeljövőben megoldódik a helyiségprobléma, hogy aztán még több, szép kulturális eredménnyel dicsekedhessenek a felsőzsolcai fiatalok. HÚSIPARI TANULÓK KÖZÖTT SÁTORALJAÚJHELYEN FINOM IZEK, illatok futnak össze a szánkban, a nyelvünkkel is csettintünk hozzá, míg a 3. számú élelmiszeri pari ifekola sátoraljaúj­helyi telepén járva megcsodáljuk a rengő szalonnájú, hatalmas fél­sertéseket, vagy keresztülhaladunk a tartósító üzemen, ahol mérhetet­len mennyiségben kígyózik a sza­lámi, gyulai kolbász, debreceni pá­ros, ® friss1 hártyabőrükön, min» beteg gyermek testén a lázfoltök, piroslón üt át minden fűszerek fe­jedelme: az édes, nemes magyar paprika. A roskadásig rakott aszta­lok körül gyors kézzel dolgozó, okos szemmel figyelő ifjak: hús­ipari tanulók. Észak-Magyarországnak egyetlen- egy húsipari szakiskolája van, s ez Sátoraljaújhelyen működik. A ta­nulók többsége borsodi, de rajtuk kívül Nógrádból, Hevesből és Sza­bolcsból is ide küldik a szakma el- ^ sajátítására leendő henteseiket a húsipari vállalatok. így került Üj- helybe a nógrádi Moheréről Vitéz Nándor, a szabolcsi Bujból Simon Sándor, azután Ózdiról Telek Fe­renc, Vissről Vaskó János, Igrici­ből Kiss Elemér, Szikszóról Bakos László. — összesen 48 tanulónk van — tájékoztat bennünket Balogh Gyu­la, a telep vezetője. — Elméleti oktatásuk a Mun- kácsy-utcai iskolában történik, ahol irodalonímal, történelemmel, ma­tematikával, kémiával és biológiá­val foglalkoznak, éspedig hetenként két nap, szerdán és csütörtökön. A hét többi napján gyakorlati ki­képzésben vesznek részt itt, a Bor­sod Megyei Húsipari Vállalat Be- recki úti feldolgozó üzemében. A SZAKMAI képzésben Mares Gyula oktató a mesterük, aki már a negyvenkettedik évét tölti a hen­tes szakmában, s jól ismeri annak minden csínja-biinját. Az oktatási idő 3 év. Ezalatt negyedévenként váltakozva a szakszerű sertés- és marhavágástól kezdve a töltöttáruk készítéséig, a pácolásig, füstölésig és zsírolvasztásig mindent elsajátí­tanak a fiúk. Hogy melyik a mesterség leg­nehezebb része, erre a kérdésre Mares Gyula gondolkodás nélkül feleli gazdag tapasztalatai alapján: — A tartósítás, elsősorban a gép­sonka és a töltöttáruk: szalámi, kolbász, debreceni páros készítése. Ezeknek az áruféléknek egy teljes évig hibátlanul el kell állni, így ez a munka nagy gyakorlatot, sokévi tapasztalatot kíván. — Szerintem — szól közbe a szakma reklámjának is kitűnően bejllo szőke Nyarasovszky János — még ennél is fontosabb a rendsze­retet és a higiénia, mert ez elen­gedhetetlen alapja mindennemű hen tesmunkának. HÁROM emberöltővel ezelőtt Pe­tőfi egyik otthoni látogatásáról írt versében kedvesen még azon évő- dött, hogy" apja, Petrovics István székálló mester «csak húsvágáshoz ért. Nem sok hajszála hullt ki a tudományokért...« Azóta — amint ez az iskola is ékesen bizonyítja — a húsvágás tekintetében is nagyot fordult ná­lunk a világ. Mert a sátoraljaúj- helyi húsiDari szakiskola tanulói­nak a taglózáson és bárdforgatáson kívül bizony a tudományokhoz is kell elleniük, hogy elméletileg és gyakorlatilag egyaránt kitűnően képzett mesterei legyenek szakmá­juknak. Hegyi József II városi tanácstagok fogadóórái Május 4: Bariha Gyula Kun József u. 27. L6—18 óráig, Z. Tóth Jánosné Halász u. 1. 17—19 óráig. Markovics József Martlntele- pi iskola 18-20 óráig, id. Árvái András Görömböly, Gyár u. 33. 16—18 óráig. Május 5: Mikita György Görömböly, Tanács u. 39. 17-19 óráig. Szekeres Lajos Tapolca, Zólya u. 17. 18-19 óráig. Május 6: Kövér József Mátyás király u." 51. 18—20 óráig, Németh Béla Közdomb 12. 17—19 óráig, Nagy Lajos Fáklya filmszín­ház. 17-19 óráig. Pelle Istvánné Szövő u. 38. 17—19 óráig, Rácz Béla Lóvay József u. 45. 18-20 óráig. Páncél műanyagból Egy német gyárnak sikerült műanyagból páncélszerű lemezt ké­szítenie. Az új találmány alapelve azon a régóta ismert jelenségen alap­szik, hogy — például — a puskagolyó — ugyanakkora távolságból másképp hatol át valamely deszkán és másképpen egy ugyanolyan vas­tagságú könyvön. A deszkán simán keresztülhalad, a könyv lapjai kö­zött azonban többnyire megakad. A könyv lapjainak rétegelt elhelyezke­dése ugyanis lefékezi a golyó mozgását. A műanyag „páncél” voltaképpen egymás fölé helyezett sok-sok vékony rétegből áll. Egy-egy műányaglemezt mindig egy-egy kemény aluminium-ötvözetből készült lemez\ követ. A műanyag és az aluminium is nagyon könnyű. A kísérletek szerint — állítólag — az effajta réteges „páncéllemez”-nek nagyobb az ellenállóképessége, mint a hasonló vas­tagságú valódi acéllemezé, s a tetejében még a súlya is sokkal kisebb. KIS RiPOR1^egv nagy botrányról A menetrendszerinti Miskolc—Tisza­dorogma útvonalon közlekedő autóbusz- melyet Török Gyula ároktői lakos veze­tett. a szokásos időben, 14.05 órakor meg­állt a bükkábrányi megálló előtt. Az uta­sok egy része a busz várakozási ideje alatt betért a közelben lévő italboltba. Miután az indulási idő elérkezett, a gép­kocsivezető jelezte az italboltban lévő utasoknak, hogy a várakozási idő lejár', és felszólította őket. hogy aki tovább óhajt utazni az szálljon be. Ezen időközben a megálló, illetve az italbolt közelében ólálkodott ittas állapot­ban Kovács Ferenc 23 éves. bükkábrányi lakos. Kötekedő természeténél fogva, minden ok nélkül belekötött és megtá­madta a szolgálatban lévő gépkocsiveze­tőt. Hajába kapaszkodott és zubbonyánál fogva, földre rántotta a meglepődött gép­kocsivezetőt. Az utasok látva az esemé­nyeket, gyorsan a gépkocsivezető segít­ségére siettek, s kiszabadították őt a tá­iiiiiillllliliilliiiiliiiliiilllilililiilliiiiiillililiiiiliiiilililliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilliiillliiliiiililliiiiniil madó kezei közül. Ezután a gépkocsi- vezető beült a volán mellé, hcTgy tovább induljon az utasokkal. A támadókedvű Kovács azonban ide is követte a gép­kocsivezetőt és újból nekiesett, ki akarta ráncigálni őt a vezetőfülkéből. Török e dulakodó bonyodalom közben súlyos sé­rülést szenvedett. A másodszori támadás elhárítása közben a jobbválla kiugrott a helyéből, s így munkaképtelenné vált. a gépkocsit nem tudta tovább vezetni. Ko­vács e botrányos, huligán cselekményével órákat rabolt el a munkából családjukhoz igyekvő dolgozóktól, s nyugtalanságot okozott az otthon rájuk váróknak, a szo­katlanul hosszú késés miatt. A mintegy 20 fő utas csak 160 perces késéssel, egy másik gépkocsivezető megérkezése után tudott továbbmenni rendeltetési útvona­lán. A rendőrség a kötekedő, botrányt oko­zó Kovács ellen eljárást indított, őrizetbe vette, majd átadják az ügyészségnek. Szerkeiztái üzenetük UWVtfUWUVWU l/MVIArWVUUbTi UUJWWWWW — Rácz Ferenc vb. elnök, Alsódobsza. Kérjük, közölje Csáki Miklóssal, hogy - amennyiben lehetséges — a rádiót szemé­lyesen hozza be Miskolcra a RAVILL-hoz javítás végett, a 6 hónapi jótállás még nem járt le, így díjmentesen kijavítják rádióját. Azért lenne jó. ha személyesen hozná, mert elmondhatná, hogy milyen hibákat észlel rádióján. JfLaéi a: (ji'kiisz — Götz Antal, Sárospatak, Borkő-tanya. Mint kezdő méhész, csak műlép igénylé­sében kaphat állami támogatást, állami kölcsönt ilyen esetben nem tudnak bizto­sítani. Mülépet igen jutányos áron kap­tak kezdő méhészek, azonban a jelenleg kapott mennyiséget már szétosztottak. * — Asztalos István, Sajószentpctcr, Beth­len Gábor u. 40. Amennyiben munkát vál­lal. úgy ideiglenes rokkantsági nyugdijá­nak 50 százalékát levonják. Induljon a műsor, az igazi virtus, Jó mutatást hozzá: kezdődjön a cirkusz!” CIRKUSZ... CIRKUSZ! ...Meny­nyi emléket, kedves élményt jelent számunkra ez a név ... Gyermek­korunk titkos vágyait, hogy egyszer, ha másként nem, hát álmunkban odavalónak érezzük magunkat: a ri­valdafénybe, a cirkusz porondjára, artisták, bohócok, zsonglőrök, s bű­vészmesterek érdekes, vonzalmas vi­lágába. Ki ne szeretett volna el­menni gyermekkorában a cirkusszal akár a hetedik határba is, csak az­ért, hogy élvezze a fényárban úszó porondon zajló életet. Óh, a változa­tos attrakciókban gyönyörködök sok­szor nem veszik észre, nem gondol­nak arra, hogy mennyi fáradságos munka előzi meg az előadást: meny-* * nem takarja el nyi tréning, fárasztó gyakorlat, élet- árnyékot sem, veszélyes próba kell ahhoz, hogy egy sikeres szám megszülessen, melyben egy percig, két percig gyönyörködik a közönség és tapssal jutalmazza a produktőrt, avagy csak itt-ott verőd­nek össze a tenyerek — udvariasság­ból. Nehéz mesterség. Nem gyakorol­hatja akárki. Csak az, aki igazán szívből és szeretetből, a művészet eme változatos ágának szeretetéből és tiszteletéből teszi, aki ki tudja választani azt, ami érdekes és való­ban tanulságos, aki a cirkuszi pro­dukció sokszor primitívnek tűnő mozzanatait is képes művészeti szín­vonalra emelni, aki nemcsak „pro­dukál\ hanem, önmagát adja. Cir­kuszosnak születni kell. Szív kell hozzá. Értelem és érzés kell ahhoz, hogy valaki kellőképpen fogadja a di­cséretet: az ütemesen összeverődő te­nyerek tapsát, s érzés, emberi erős­ség kell ahhoz is, hogy cl tudja • vi­selni a lélekbemaró sértést, amikor lelketlen emberek a művészet kók­lereinek, cirkuszosoknak nevezik őket, egyszerűen, szimplán. minden elismerés és szeretet nélkül. Pedig a cirkusz hosszú múltra te­kinthet vissza. * VÁROSUNKBAN SZERETIK és becsülik a cirkuszt, (kár. hogy ritkán látogat el hozzánk, s akkor is rövid időre). De nemcsak a miskolciak, ha­nem a vidékiék szíve is megdobban, amikor „Cirkusz” hirdeti magát a miskolci Béke-téren. A jegyek — s ez általános érvényű tapasztalat — szenzációs gyorsan elfogynak, s a be­mutatótól kezdve a búcsúelőadásig zsúfolt a nézőtér. Most ismét leverte sátorcölöpeit egy cirkusz a Béke-téren: a „Buda­pest” cirkusz, mely riportunk meg­jelenéséig immár ötödször arat esté- ről-estére fergeteges sikert. Színes, változatos, tarka-barka mesét sző a „Budapest” cirkusz. Kézenfogja és elvezeti a nézőt egy érdekes világ­ba: a rivaldafény világába, s nem­csak a színes külsőségeket mutatja meg, nem a „hatást” vadássza, nem „kasszasikerre” dolgozik, hanem be­tekintést enged a kulisszák mögé is, a néző szeme elől az s akinek érző szíve van, az tapasztalhatja, mennyi fá­radságba kerül ennek a műsornak összeállítása. Gondos. ■ választékos, ízléses és minden szám kellő össz­hangban van. Nem a konferansz, ha­nem maguk a művészek mutatják be önmagukat, az inazi virtusban, a nemes vetélkedésben — mondja Or- lóczy igazgató bevezetőjében. Kezd a zenekar, kigyullad a rival­dafény, kezdődik a cirkusz, az igazi virtus. Szövődik színes mese: mesél a cirkusz. Humoros' akrobaták nyitják a mű­sort. Majd zsonnlőrök következnek hármas drótkötélen, a műsor első fénypontja: a közönség vastapssal jutalmazza. Hasonló sikert aratnak a plasztikus akrobaták is. Majd az Or- lóczy-házaspár — a cirkusz igazga­tója és neje mutatkoznak be káprá­zatos egyensúly gyakorlatukkal. Kü­lönösen befejező attrakciójuk tetszik a közönségnek. A két Danielli bű­vészmutatványai közül a táncoló jampecfiavra aratja, a legnagyobb sikert. A műsor következő, legtet­szetősebb fénypontja a lengőtranéz szám.. Ebből, az attrakcióból a befe­jező trombitaszám aratja a legna­gyobb sikert, ötletes, újszerű az első idomított ^ám: a. snortmezbe öltöz­tetett kúti rák boxmérkőzése. A MŰSOR MÁSODIK RÉSZÉBEN új világszámot avat a „Budapest” cirkusz. Münchausen báró csodála­tos kalandjait elevenítik fel a való­ságban. Csakhogy amíg Münchausen báró a kilőtt ágyúgolyón lovagol, itt élő ember a kilőtt ágyúgolyó. Mar- tiny — a bátor vállalkozó szemünk láttára tűnik el az ágyúcsőben, ahon­nan néhány idegfeszítő pillanat múl­va llilövik a porond fölé kifeszitett hálóba. Tombol a közönség s ujrá- zik, de ismételni nincs idő, mert újabb világszámok következnek. Ze­nebohócok vezetik le az előbbi fe­szültséget, majd a két Drumár kü­lönleges zsonglörmutatványa váltja ki a vastapsot. A művész azonban nyugalomra inti a közönséget, hi­szen az érdekesség most következik. Terített asztal — rajta tányérok, gyümölcstálak, üveg bor és poharak. A művész most megfogja a terítő két sarkát, s gyors mozdulat, a te­rítő már nincs az edények alatt, de ugyanígy vissza is helyezi, anélkül, hogy a terítékhez nyúlna. A szám címe ötletes: Rekordkísérlet. Ha si­kerül akkor: rekord, ha nem sike­rül, akkor: kísérlet. Bár az élő ember kilövése az ágyúból kétségtelenül ötletes szám, a műsor második fergeteges sikert arató száma a két Schneider egyen­súlyozása. A számok között nehéz volna különbséget tenni, de talán a szélmalomkerék tetszett a legjobban (kár, hogy nem követi pontosan a fővilágosító). Az ügyesen ellensúlyozó kislány előtt nagy jövő áll. Ezután hét idomított ló fut a cir­kusz porondjára s mutatja be a ked­ves attrakciót. Az idomítönak vas­taps, a lovaknak cukor jár. Megér­demlik. Befejező, koronázó szám a hét berberoroszlán Szegedi Gábor idomítóval. Lélegzetelállító izgalmas szám, a műsor ötödik legkiemelke­dőbb fénypontja. * A RENDEZÉST DICSÉRI, hogy a bohócjelenetek ötletesen töltik ki a szüneteket és magukat a bohócokat dicséri, hogy a nevettetésben is meg­találják a határt, a humor és a giccs között — bár a gesztikuláció és az utánzó számok olykor kissé mester-\ keltek és véleményünk szerint feles­legesek. (Ónodvári) •— Barczikay Jenő, Bodrogolaszi. Csak abban az esetben mondhat le eddig meg­állapított nyugdíjáról, ha 1957. április 30-ig betölti 60-ik életévét. Mivel azonban még csak 59 éves, így az új törvény szerinti változás önre nézve nem esedékes. * — Braun Antal, Tolcsva. Beküldött .sé­relmével kapcsolatban azt tanácsoljuk, hogy forduljon a bírósághoz, tegyen fel­jelentést az illető ellen. * — Kenyeres Mihály, Miskolc, Szeles u. 20. Sajnos, nem írta meg részletesen pa­naszát, így nem egészen értjük azt. Mint írja. 20 bedolgozott éve van, azonban azt nem tudjuk, hogy 1044-töl hol dolgozott. Azt sem írta, hogy nyugdíjigényével ho­vá fordult már eddig, vagy egyáltalán tett-e lépéseket ebben az ügyben. Azt tanácsoljuk, hogy keresse fel az SZTK nyugdíjcsoportját, ahol részletes felvilá­gosítást kap. * — Rátki Miklós, Miskolc. Mivel nem írja. hogy milyen főiskolai levelező tago­zatra szeretne menni, továbbá azt sem említi kérdéseiben, hogy a volt államosí­tott családi házat községben vagy pedig városban akarja-e vásárolni. így kérdése­ié az alábbiakban válaszolunk: Államosí­tott kisebb ingatlanok vásárlását Miskol­con a kerületi tanácsok igazgatási osztá­lyain, első fokon, vidéken pedig a járási tanács igazgatási osztályai intézik, Ide lehet a kérelmezőnek fordulni. Az egye­temi levelező oktatást az illetékes szak- miniszterek a saját hatóságukon keresz­tül intézték, hogy a jövőben másként lesz-e vagy sem, erre eddig külön intéz­kedés nem történt. További tanácsért for­duljon az illetékes szakminisztériumhoz, vagy pedig az illetékes egyetem dékán­jához. c % — P. Nagy Lászlóné, Erdőbénye. Férje munkanélküli segély-kérelmével kapcso­latban kérjük, forduljon a községi ta­nácshoz. * — Süveges Béla, lakóbizottsági elnök. Levele alapján nehéz lenne megkeresni a bíróságon a feljelentést. Azt tanácsoljuk, hogy a házkezelőségnél tudják meg. hogy milyen szám alatt lett a panasz iktatva. * — Balogh Sándor, Sajószentpéter, Tora­pa u. 1. Kérésüket továbbítottuk a MÁV. AUT. vezetőségéhez, reméljük, amennyi­ben módjukban áll. megvalósítják javas­lataikat, visszaállítják a polgári járatot is. * — Korozs István, Miskolc, Andor úti munkásszálló. A Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség jelenleg is működik. Címe: Miskolc, Rákóczi u. 12. sz. Kérjük, hogy ott jelentkezzék. * — Haraszti Bcláné, Miskolc. A Nagykn-. reskedelmi Vállalat tájékoztatása alapján körülbelül május hónap közepén lehet számítani arra, hogy a gyár szállít vas­ágyakat. Kérjük, hogy a hónap közepe- táján- érdeklődjék a vállalatnál. — akár telefonon is, — ahonnan mindig készséges felvilágosítást kap ezzel kapcsolatban. * — Szelényi Mátyás, Ormosbánya. Mivel a levelében leírtak alapján látjuk, hc^rr személytulajdonról van szó. igv a tanács nem rendelkezik efelett. Amennyiben a háztulajdonos hozzájá- il a lakao úuclu* sához, úgy a tanács kiutalhatja azt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom