Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-03 / 101. szám

A MÁJUS ELSEJEI SEREGSZEMLE MISKOLCON Az idei nagy májusi sereg- “ szemlét április 30-án este a miskolci KISZ-fiatalok fáklyás fel­vonulása előzte meg. Az ifjúság lel­kes menete már sejtetni engedte, hogy a másnapi nagy politikai de­monstrációt, bármilyen legyen is az időjárás, siker koronázza, mert né­pünk: a munkások, a dolgozó pa­rasztok, az értelmiségiek, az ifjúság nagy többsége hű maradt a szocializ­mus építéséhez, helyesli és támogat­ja a párt és a kormány politikáját Miskolc dolgozói: a diósgyőri gyá­rak munkásai, a diósgyőri bányá­szok, a vállalatok, intézmények, hi­vatalok dolgozói, a kereskedelem al­kalmazottai, a színház dolgozói, vaz egyetemek, az iskolák, tanárai és ta­nulói. KISZ-esek és úttörők, kom­munisták és pártonkívüliek, a borús, esős idő ellenére is lelkesen gyüle­keztek a felvonulási útszakaszokon. Fél tíztől kezdve csak úgy özönlött a nép piros és nemzetiszinü zászlók alatt a nagygyűlés színhelyére, a Béke-térre. Kiváló termelési ered­ményekkel, zenével, dallal, hangos jelszavakkal köszöntötték a tizen­harmadik szabad május elsejét, a • proletárnemzetköziség nagy ünne­pét. Érezni lehetett, hogy az emberek belső meggyőződésből, mindennemű erőszak és kényszer alkalmazása nélkül meneteltek a vörös májusi napon a Béketér felé, hogy hitet te­gyenek a munkásszolidaritás, a mun­kás-paraszt forradalmi kormány, a szocializmus, a béke ügye mellett. Negyed tizenegyre a tér teljesen be­népesedett, de a felvonulók még hömpölyögtek a tér felé. Mintegy 50 ezer ember sereglett egybe, hogy meghallgassa a párt szavát. A hatal­mas tribünön elhelyezett kommu­nista és munkáspártok vezetőinek arcképei, a proletárinternacionaliz­mus nagy ünnepét üdvözlő jelszó és a tömeg üdvrivalgásai jelezték, hogy a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép e napon újból szolidari­tását fejezte ki az egész világ mun­kásaival, hogy a Szovjetunió vezette szocialista táborba tartozunk és nincs olyan ellenforradalmi erő, amely hazánkat ki tudná tépni be­lőle. Tíz óra 22 perckor felcsendült a magyar Himnusz dallama, az ünne­pi gyűlés kezdetét vette. Déri Ernő elvtárs, a városi MSZMP intézőbi­zottság elnöke üdvözölte a gyűlés résztvevőit, a szovjet és német ven­dégeket, majd Prieszol József elv­társ, a megyei intézőbizottság elnö­ke lépett a mikrofon elé és fezólt az ünneplő közönséghez. Bodrogolaszi dolgozói együtt ünnepeltek a szovjet hadsereg képviselőivel Prieszol József elvtárs beszéde kipróbált harcosok markolják úgy, hogy ki ne tudja venni az ellen­ség. A mai seregszemle azt bizonyít­ja, hogy soraink újra egysé­gesek, újra régi helyükön vannak a vörös csillagok és a vörös zászlók még magasabban lengnek. Sokáig rajtunk lesz az egész világ dolgozói­nak szeme és figyelme- Tudunk-e élni a másodszor is megszerzett sza­badságunkkal? Megígérhetjük, hogy igen. Fogunk vigyázni szabadsá­gunkra, éberek és kemények leszünk a nép ellenségeivel szemben. Min­den erőnkkel azon leszünk, hogy úgy politikai, mint gazdasági téren a magunk talpára .álljunk és megin­duljunk gyorsabb léptekkel boldog szocialista hazánk építésének útján Éljen és erősödjön a proletárnemzet­köziség. Legyünk mi is minél előbb az eddigieknél erősebb harcosai en­nek. Éljen a minket másodszor is felszabadító nagy barátunk, a Szov­jetunió! Éljenek a minket testvéri módon támogató népi demokráciák a nagy kínai néptől, az albán népig Éljen pártunk és kormányunk vezet­te népünk! (Hosszantartó taps.) Prieszol elvtárs ünnepi beszéde után Bugajcev szovjet alezredes üd­vözölte városunk dolgozóit a május elsejei ünnep alkalmából. Majd ki; úttörő leányok virágot nyújtotta! át a külföldi vendégeknek. A nagy­szerű, lelkes májusi seregszemle a: Internacionálé eléneklésével ért vé get. T isztelt- ünneplő közönség! Ked­ves Elvtársak! Hatvanhét esztendővel ezelőtt má­jus elsejét a nemzetközi munkás- osztály, az egész világ dolgozóinak ünnepnapjává nyilvánította. Ezen a napon és ettől kezdve minden má­jus elsején a világ minden részén egységesen egetostromló lelkesedés­sel zúg a kiáltás: „Világ proletárjai egyesüljetek!” Ettől a jelszótól ret­tegnek a népeket kizsákmányoló kapitalista vadállatok. Tudták és tudják, ez a jelszó, az emögött levő tartalom az egész világ munkássá­gának hatalmas, mindent elsöprő összefogása megdönti a tőke ural­mát és megszünteti az embernek ember által való kizsákmányolását. Az uralmukat féltő kizsákmányoló tőkések rettegése akkor lett igazán nagy, amikor a Lenin vezette orosz kommunista párt, az orosz munkás- osztály és dolgozó parasztság Orosz­országban örökre szétzúzta a kapi­talisták és földbirtokosok uralmát. Ettől az időtől kezdve minden má­jus elseje a proletárszolidaritás, a dolgozók összefogásának nagy se­regszemléje azt bizonyítja, hogy a dolgozók összefogása, a proletárin­ternacionalizmus mind erősebb és tartalmasabb lesz és mind keve­sebb és kevesebb lesz annak a lehetősége, hogy a dolgozók ellenségei, az úri bitangok, en­nek az ellenállhatatlan erőnek nö­vekedését megakadályozzák. Bár a leggyalázatosabb eszközöktől sem riadnak vissza — ismerjük módsze­reiket —. hiába minden kétségbe­esett kísérletük. Minden jelentős összecsapás győzelem az elnyomás ellen, a kapitalisták vereségét ered­ményezte. így született meg a nagy szocialista tábor a 660 milliós Kíná­tól, a másfélmilíiós Albániáig, de napról-napra mind több és több gyarmati ország szabadul fel az im­perialista elnyomás alól, nem szól­va arról, hogy egyre nő és erősödik a kommunista pártok tekintélye és a nemzetközi munkásosztály egysé­ge, ereje a kapitalista országokban is. Minden jel arra mutat, hogy egy újabb világháború a kapitalizmus világméretű megsemmisítésével vég­ződne. És mi mégsem akarjuk, mert mi békét akarunk, mert biztosak vagyunk abban, hogy a mi ügyünk, a kommunista társadalom ügye győz­ni fog a kapitalista társadalom erői­vel szemben. A kapitalista társada­lom történelmének rothadó szaka­szában csak ott mer provokálni, ahol a párton belül évek óta folyó frakciózás. bomlasztó tevékenység és hibás vezetés megfelelő talajt biz­tosít ehhez. Külső és belső ellensé­geink éveken át nvusati támogatás­sal folytatott előkészítés után októ­ber 23-án alkalmasnak találták az időt néni demokratikus rendszerünk elleni támadásra. A nyugaton már készen álló ^ horthysta tisztek, csendőrök, rablók, gyilkosok törtek hazánkra és támogatták belső ellenségeinket, akik álszocialista és álhazafias jel- . szavakkal tévesztették meg a becsü­letes dolgozó tömegek egy részét. ' Kíméletlen vadsággal és barbárság­gal akarták megsemmisíteni elsősor­ban pártunkat, a nén vezető erejét, hogy semmi sem állja útjukat és visszaállítsák hazánkban a kapita­listák, földbirtokosok uralmát. Ezt a tervüket akarva, akaratlanul ki­fecsegte egyik főemberük, Mind- szenty hercegorímás. Pár óra alatt újra bemutatták sötét, fekete lelkű­ket. Gyilkoltak, raboltak, rombol­tak. gyújtogattak. Tobzódó Őrültek módjára rombolták le a szovjet em­lékműveket. égették a vörös zászló­kat és törték össze a vörös csillago­kat. Amikór már minden reményte­lennek és elveszettnek látszott, se­gítségünkre jött a szovjet nép, a A község dolgozói lelkes fára­dozással készültök, hogy méltókép­pen adjanak kifejezést szolidaritá­suknak a nemzetközi munkásosz­tály közös, nagy ünnepén. Az ün­nepséget emlékmű-avatással kap­csolták össze. A pártszervezet kez­deményezésére a tanács és a dol­gozók segítségével az 1956 októbe­rében kirobbant • ellenforradalom elleni harcban hősi halált halt szovjet és magyar mártíroknak emeltek emlékművet. Mint egyéb helyen, itt is hűvös, esős reggélre virradt a falu népe, s emiatt nem tuuták az ünnepséget — melyet a szabad ég alatt terveztek — meg­tartani, így a kultúrházba szorultak be az ünneplők. Délelőtt 10 órára'zsúfolásig meg­telt a kultúrterem. Ott volt a falu apraja-nagyja. Jelen voltak a szov­jet hadsereg Miskolcon állomásozó egységeinek képviselői is, hogy barátságban együtt ünnepeljenek a' faluval. A község dolgozói, fiata­lok és idősebbek, meghatóan ked­ves hangulatban, lelkesen vettek részt az ünnepségen. Az ünnepi műsor a magyar Him­nusz eléneklésével kezdődött. Az általános iskola vegyes énekkórusa magyar nyelven a szovjet nép him­nuszát is elénekelte. Majd az ün­nepi beszéd következett, melynek elhangzása után az általános iskola magas színvonalú kultúrműsorral gazdagította az ünnepséget. Mint­egy 10—-12 úttörőpajtás szavalatok­kal — a derűt hozó üdezöld ta­vasz szépségéről, a munkáról, mely szebbé formálja életünket, a béké­ről, mely életet kímél meg, a hő­sökről, akiknek vére sok évtizedes harc folytán vörösre festette a munkásak harci zászlaját — dom­borították ki a 13-ik szabad május elsejének jelentőségét. A szavala­tok közben emelkedett szólásra a szovjet hadsereg egy őrnagya, s megható szavakkal szólt a falu dol­gozóihoz. Elmondta, hogy ő is föld­művelő család gyermeke, kolhoz­tag volt mielőtt a szovjet hadsereg tagja lett, majd méltatta május 1 jelentőségét, valamint a szovjet és a mag ar nép örök barátságát, melyet októberben újból a vér is megpecsételt. Az őrnagy elv tár tő­szavait meleg baráti szeretettel fogadták a résztvevők. Az ünnepi műsor végére az idő is jobbra fordult. A Résztvevők fe­gyelmezett sorokban együtt fel­vonultak a hősi emlékműhöz. A hősöket méltató szavak és a koszo­rúk elhelyezése után az általános iskola tanulói további kultúrszá­mokkal kedveskedtek az ünneplők­nek, melyet azok nagy tetszéssel fogadtak. Az ünnepséget végül az Internacionálé elénekiése zárta be; Utána a községi tanácson közős ebéddel egybekötve barati találko­zót rendeztek, melyen egyénileg dolgozó parasztok, tsz tagok, a ter­melőszövetkezet patronálói és a szovjet vendégek vettek részt. Az itt. eltöltött idő alatt igazán baráti, a szovjet és a magyar nép barát­ságát erősítő, rokonszenves hangu­lat alakult ki. Az ünnepség tartalmi előkészíté­séért és annak megszervezéséért dicséret illeti az operatív bizottsá­got, a községi pártszervezetet és a tanácsot. Külön elismerés illeti az általános iskola tantestületét, ami­ért fáradságos munkájukkal a gyermekek fellépésével széppé tet­ték május elsejét. (Pál) szovjet munkásosztály, a szovjet hadsereg. (Nagy taps.) Valósággá vált a nemzetközi proletárszoiidari- tás, a proletárinternacionalizmus. Soha el nem múló hálával fogunk arra gondolni, hogy milyen nagysze­rűen kiállta a próbát az ellenforra­dalom nehéz napjaiban a szocialista népek testvéri összefogása. (Nagy taps.) Minden segítséget megkap­tunk. Ellenségeink itt és külföldön már ujjongtak örömükben, egymás nyakába borulva. Bizony el is veszí­tettük volna minden szabadságun­kat, függetlenségünket, boldog szo­cialista jövőnket és lehet, hogy hosz- szú ideig nem ünnepelhettük volna szabadon május elsejét. Ezért is1 van nagy jelentősége a mi számunkra május elsejének, újra élünk, újra szabadok vagyunk. Véres szenvedé­sek és tanulságok árán ugyan, de soraink megacélosodva. szívünkkel hűségesebben és keményebben ál­lunk a proletárinternacionalizmus mellett. Megtanultuk, a nép ellensé­geit nem lehet rábeszéléssel az igaz ügy mellé állítani. Erőszak nélkül nincs proletárdiktatúra. Újból erőse’k vagyunk, meg fogjuk tanítani a nép ellenségeit, hogyha kell, nemcsak szóval, de ököllel is jobb belátásra fogjuk őket nevelni. (Hatalmas taps.) Van ehhez erőnk? Igen, van. Él és erősödik a párt, van megbízható fegyveres szervünk, van munkásmi- liciánk és nem is akármilyen .(Nagy taps és a munkásmiliciát éltető jel­szavak.) Jó kezekben vannak a né­pünket. államunkat védő fegyverek, mert harcban edzett és a néphez hű, Jól sikerült ünnepi kulturestet rendeztek Diósgyőrött Május I-én Diósgyőr-Vasgyár­ban a Művelődés Házában került megrendezésre az ünnepi kultúr­műsor. öt kultúregyüttes, közel száz szereplője színvonalas műsor­ral szórakoztatta a megjelenteket. •A kultúrműsor sikeréhez nagyban hozzájárult Papp István, a miskolci Déryné Színház igen tehetséges művészének szereplése is. Mint konferansz, szellemességével és hu­Kiváló termelési eredménnyel köszöntötték május elsejét a borsodi szénmedence dolgozói A BORSODI SZÉNMEDÉNCE cse­rék dolgozói az ellenforradalom óta már nem egy esetben bebizonyítot­ták hűségüket pártunk és kormá­nyunk iránt. Április 30-án ennek újabb fényes tanúbizonyságát ad­ták. Május 1. tiszteletére olyan eredményt értek el, mellyel kiérde­melték á megye egész dolgozóinak elismerését. Különösen szép ered­ménnyel büszkélkedhetnek a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt dolgo­zói. Április 30-án 14.366.3 tonna szenet küldtek a felszínre, napi tervüket 148,9 százalékra teljesítve. A Borsodi Tröszt dolgozói ezzel a kiváló termelési eredményükkel magasan túlszárnyalták az október 23 előtti termelési szintet. Az üzemegységek közül az ormo- si bányák kerültek az első helyre, 336 vagon szenet termeltek, napi tervüket 206.3 százalékra teljesítve. Az edelényi bányák 165.3 százalé­kos eredménnyel zárták a napot, 810 tonna szenet termeltek. A mis­kolci bányák 164.5 százalékos napi tervteljesítést értek el. A bükkaljai bányászok 1778 tonna szenet adtak népgazdaságunknak, napi tervük­nek 154.6 százalékra téve eleget. A sajóvölgyi bányák 126 százalékos tervteljesítéssel 2357 tonna szenet termeltek. A Borsodi Szénbányá­szati Tröszt, az április 30-! kiváló termelési eredményével havi tervét 103.9 százalékra teljesítette, s így áprilisban 9071 tonna szenet ter­melt terven felül. ÁPRILIS 30-ÁN AZ ÓZDI BÁ­NYÁSZOK is kitettek magukért. Az az elhatározásuk, hogv mái. 1-ét kiváló termelési eredménnyel kö­szöntik, sikerrel járt. 3231.7 tonna szenet termeltek ezen a napon, na­pi terv-előirányzatukat 120.5 szá­zalékra teljesítve. A borsodi szénmedence derék bá­nyászainak április 30-án elért ki­váló termelési eredményükért a me­gye valamennyi dolgozójának kö­szönetét tolmácsoljuk. Zsúfolásig megtelt a kultúrterem a május elsejét ünneplő ózdiakkal HIÁBA KÉMLELTÉK az ózdiak az eget május első napjának regge­lén, hiába áhítoztak a napsütés után, nem oszlott el a felhő, sza­kadt az eső. A sokadalom, amely erre az alkalomra emelt dísztribün előtt sorakozott volna fel, az ifjú­ság házának nagytermébe szorult. Az ünnepség pontosan tíz órakor kezdődött. A színpadon, az elnök­ségtől jobbra és balra géppisztolyos munkásőrség állt feszes vigyázz- ban, a háttérben úttörők és KISZ fiatalok sorakoztak a vörös és nem­zeti színű zászlók alatt. A magyar, majd a szovjet himnusz után Pap- liczki Ferenc elvtárs, az MSZMP ózdi nagyüzemi intézőbizottságának elnöke nyitotta meg az ünnepi ülést. Bevezetőjében emlékeztetett 1945 május elsejére. Elmondotta, hogy a kommunisták vezetésével azóta nagy utat tett meg ez a nép. Az ellenforradalom gátat próbált erpelni a haladás elé, de nem tör­tünk meg, tovább élünk, dolgozunk és építjük a szocializmust. És ma, a jövőbe vetett hittel ünnepeljük e napot, a nemzetközi proletáriátus nagy napját. AZ ELNÖKI BEVEZETŐ után Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP járási intézőbizottságának elnöke emelkedett szólásra. Többek között a következőket mondotta. E vörös zászlók alatt küzdöttek és küzdenek a világ dolgozói egy olyan hatalomért, amelyben a mun­kásoké a vezető szerep. A kapita­lizmus akadályokat próbál gördíte­ni a feltörő munkásság elé. De a nemzetközi proletáriátus mögött ma már nagy érő áll: létezik egy olyan erő, amely meg tudja fékezni az agresszorokat. KÁLLAI ELVTÁRS ezután a 12 esztendő hatalmas alkotásairól be­szélt. Tény, hogy szorgalmas mun­kánk közben hibákat is követtünk el, de meg volt bennünk a jószán­dék, hogy kijavítsuk azokat. Áz ellenforradalom azonban — egy időre — megakadályozta e szándé­kunkat. Szerencsére nem voltunk egyedül: a pusztulástól a proletár­internacionalizmus, s elsősorban önzetlen barátunk, a nemzetközi munkásság nagy védelmezője, a Szovjetunió megmentett bennün­ket. Nagy árat fizettünk tapaszta­latlanságunkért! De egyre megta­nított bennünket az ellenforrada­lom: arra, hogy szüntelenül fokoz­zuk a munkásosztály forradalmi éberségét. BEFEJEZÉSÜL beszélt még a legfontosabb politikai és gazdasági feladatokról. Külön hangsúlyozta, hogy országunk gyors gazdasági felemelése életkérdés. Az ünnepi beszédet nagy taps követte. Az egy­begyűlteket ezután kultúrműsorral szórakoztatták morával meghódította a közönsé­get s méltán érdemelte ki a fel­törő tapsvihart. A műsor első részében a József Attila kultúrotthon együttese és a Miskolci Pamutfonoda tánckara lépett fel. Mindkét együttes tánc­számai, így például a pamutfonó kalocsai leánytánca, a József Attila kultúrotthon tardi leánytánca ara­tott sikert. A Szinvavölgyi Művé­szeti Együttes ezúttal is jó hírne­véhez méltóan szerepelt. Fúvósze­nekaruk Suppé: Könnyű lovasság nyitányával, valamint Szentimreij Magyar tánckalárisának előadásá­val szép fejlődésről és eredményes felkészülésről tett tanúbizonyságot^ Tánckaruk színvonalas, nívós sze­replése méltán nyert osztatlan si­kert. Különösen a tréfás legényto- borzó táncszámuk nőtt a műsor fö­lé. A vegyeskar ezúttal is igazolta jó hírnevét. Koposzov: Fecske cí­mű számának előadásával. A mártabányai fiatalok tánccso­portjukkal hívták fel magukra a figyelmét. A nyírségi pásztortánc, valamint a pusztafalusi leánytáni; szorgalmas munkájukat dicséri. A műsor befejező részében a Lenin Kohászati Müvek kiskórusa, a gyári szimfonikus zenekar cs ugyancsak a Lenin Kohászati Mű­vek színjátszó stúdiója lépett fel. A színjátszók sakkjelenete, valamint a Szülészeten című jelenet nagy derültséget keltett. Jutalmuk ezút­tal is vastaps volt. A szimfonikus zenekar a mán tőle megszokott szép játékot nyújtotta, Padóbk Jó­zsef Magyar ábrándját dr. Bánhe­gyi László vezényletével hűen tol­mácsolták. A zene lágy, lassú, majd egyre gyorsuló dallamai a magyar haza szépséges tájait varázsolta elénk. A kultúrest kiemelkedő szá­ma a kiskórus és a zenekar együt­tes tolmácsolásában nyert hatalmas sikert. Fényességben száll a felhő és a Vörös Csepel kórusszámot '"Sirger Antal vezényelte. Ez az első közös szereplése a kisikórusnak és a szimfonikus zenekarnak máris sikert eredményezett. Az ünnepi kultúrest részve/t*r színvonalas műsorban gyönyörköd** tek, jól szórakoztak. Boldogan, ön­feledten ünnepelték a tizenhárma- .élik szabad május 1-et, a proleta­riátus nagy nemzetközi ünnepét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom