Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-06 / 80. szám

r 1057. áprSfe 6, £SZAR>tAGTARORfc£AG Rövidesen virágzik a KISZ | DIMAYRfi-kai A tavasz, első napján alakult meg a KISZ a DIMÁV AG- ham Ma még mindössze 40 tagja tan, de — a vélemények szerint — c/t a 40 fiatal egészséges, életerős hajtásnak ígérkezik, s minden re­mény megvan arra. hogy rövidesen komoly erőt képvisel itt a kommu­nista munkásifjúság. Annál is in­kább, mert a nagyüzemi pártszerve­zet nagy gonddal, körültekintéssel neveli a, jövő generációját. Beszélgettünk Szerankö Rezső elvtárssal, az intézőbizottság elnöké­vel. Elmondotta, hogy a KISZ törzs­gárdáját végeredményben a párt­tagság hozta létre, s mind a mai na­pig céltudatos nevelésben részesí­tette. Csak egyetlen példái: Czirbus dánost, a KISZ nagyüzemi titkárát aki maga is párttag — jóval az ifjúsági szervezet létrehozása előtt maguk közé vették, beválasztották az intézőbizottságba, hogy személye­sen vegyen részt a párt szeruezésé- ben, tanuljon és megedződjön, hogy azután tapasztalatait Jelhasználja majd az ifjúság szervezésében is. . Az ifjúsági szervezet megalakítá­sa után szinte meghatványozódott a part segítsége — elvi és gyakorlati vonatkozásban egyaránt, A szerve­zést mindenekelőtt politikai síkra kellett szorítani — s kell ma is. An­nak semmi értelme, hogy a fiatalo- kát meggyőződésük ellenére vonják be az ifjúsági szervezetbe: előbb meg kell győzni őket a szervezet céljáról, politikai feladatáról, hogy e■ meggyőződésből következően ké­sőbb maguk is lelkes munkásai le­gyenek a párt politikájának, vala­mint az ifjúsági szervezet fejleszté­sének. Rendkívül fontos továbbá, hogy az ifjúsági szervezetet vonzóvá te­gyük, — nyilatkozott Czirbus elv- társ. Nagyon fontos, hogy progra­munk felkeltse a közérdeklődést, s érezzék a fiatalok, hogy a céltudatos nevelés mellett megőrizzük a fiatal­ság sajátos arculatát, optimizmusát. Azt hiszem — folytatta tovább —, hogy programunk a jelen körülmé­nyek között a lehető legjobb. Emlí­tek belőle egyet-kettőt. A. M.ÖHOSZ keretéin, belül autó- és motorvezető tanfolyamot indítottunk a mai nap­pal, itt bárki megszerezheti a jár­művezetői jogosítványt. Túrákat ké­szítünk elő, — valószínűleg lehelő ség nyílik a külföldi utazásra is. Ezenkívül — a párt közbenjárására — helyiséget kaptunk az üzemben, amelyet az igazgató, Pálmai elvtárs, a' legszükségesebb felszereléssel is ellátott. » I?rdekiödtünk afelől is, milyen színvonalra kívánják: emelni az új ifjúsági, szervezetet. A válasz így hangzik: Újszerűségre törek­szünk. ' mindig figyelembévéve a kö­rülményeket. a sablont, a sallangot elvetjük, annak semmi értelpie. Természeteseti, erőltetés nélkül fej­lesztjük szervezeteinket. A DISZ. de különösen a KIMSZ hág gáté kaiból felhasználjuk azt, ami jó. Az utób­bitól leginkább a harcos, osztályhű, forradalmi szellemet próbáljuk meg­honosítani. Ezért határoztuk el, hogy az ifjúság körében megszólal­tatjuk a. veteránokat, az olyanokat, akik a Tanácsköztársaság idején ma­guk is KIMSZ-tagok voltak és átes­tek. a lüzlisjceszt&égen^. vélemé­nyünk, hogy a régi idők harcaiból sokat meríthet az ifjúság és jobban tudja értékelni majd a’jelent. —- Van-e érdeklődés a KISZ iránt? — kérdeztük tovább. — Igen. Uton-ut félen különböző kérdésekkel fordulnak hozzánk a fiatalok: milyen lesz, hogy lesz, mi a tervünk. Programunk és a már ki­alakulóban lévő egészséges szelle­münk gondolkodásra készteti őket. Ebből következtetjük, hogy szerve­zetünk rövidesen kiszélesedik, hi­szen a. fiatalság törekvő, tud lelke­sedni az újért, s szinte képtelen ar­ra, hogy egyedül, szervezettség nél­kül, elhagyatottan éljen. A fiatalok nem tudnak tétlenkedni, szeretik a virtust, a munkát, a szórakozást, — mindezt, előbb-utóbb felfedezik az új ifjúsági szervezetben. Érzem, nem lesz különösebben nehéz dolgunk. A pártszervezel se­gít bennünket. Eltérően a régi szo­kástól, nem utasítgatásokat kapunk, hanem valódi segítséget. A jövő hét­ve például miinkásgyüléseket szer­vezett a párt, s ezeken komoly té­maként szerepel a KISZ. A párt­szervezetekben a kommunisták kü­lön megbízatásokat kapnak a támo­gatásunkra. További beszámolóin­kat megvitatják velünk, mint ahogy az elsőt is megvitatták, sőt az inté­zőbizottság két tagja személyesen is résztvett a beszámoló mondanivaló­jának összeállításában. Ilyen segít­ség kell nekünk, politikai segítség, a többit elvégezzük magunk is, hiszen a fiatalság .nem fukarkodik: a találé­konysággal, ’ ....... .7 V / égezetül még csak annyit — fejezte be tájékoztatóját a nagyüzemi KISZ-titkár —, hogy a jelen pillanatban minden időnket a szervezés tölti be. Aztán — persze a szervezéssel, egyidáben is, csak ma még szükebb keretek, között — tel­jes erővel megindul a munka, a szó rakozás, a nevelés, s olyan életet te rémiünk az ifjúság számára, am kedves és vonzó lesz minden fiatal nak. Lelkesedésben nincs hiány, ha pedig ez megvan, akkor akadály nem lesz előttünk' (cs. I) Megalakult a KISZ a Kilián gimnáziumban A diósgyőri Kilián György álta­lános gimnázium növendékei az ellenforradalom idején példásan viselkedtek. A hangos felvonulók és a zavargó csoportok között nem voltak kiliáncs diákok. A tanítás az elrendelt napokon mindig zavartalan volt. Csak a vidéki tanulók közül volt hiányzó. A tanítás eredményességét bizo­nyítja,. hogy a félévi: osztályzatok, általános eredményé nem rosz­szabb, hanem jobb volt, mint az előző évék hasonló időszakában. Elhatározták, hogy az iskolában is megalakítják a KISZ-t. Úgy döntöttek, hogy kellő előkészítés után a felszabadulási emlékünne­pélyen fogják megalakítani az is­kola KTSZ-íSzervezetéi.' , A felszabadulási ünnepség ;ut$n közel száz-diák — fiúk és lányok kérte felvételét. Kerítést a selyemréti bérházak elél H ajduné S. Dóra aláírásával le­velet kapott a szerkesztőség. „1956 nyarán — írja — »Legdrágább kincsünk a gyermek« címmel levelet intéztem a t. szerkesztőséghez, mely­ben kifejtettem, hogy sehol a város­ban annyi veszély nem fenyegeti a gyermekeket, mint a. Selyemréten. Valósággal a halál árnyékában ját­szanak ... a gyerekek, mert a bérhá­zak körül nincs kerítés és a közel­ben nincs játszótér, pedig sehol any- nyi gyerek nincs egy rakáson, mint a. selyemréti bérházakban, melyek­ben — tudvalevőleg — kizárólag többgyermekes családok kaptak la­kást.' ' A szerkesztőség közbenjárására az 1. kerületi tanács szeptember 4-i keltezéssel átiratot küldött hozzánk, melyben hivatkozik arra, hogy jelen pillanatban — a további építkezések miatt — nem lehet játszóteret épí­teni. Jó, ez.rendjén van. megértjük. Játszóteret a selyemréti szülők is csinálhatnak — csak legyen aki el­kezdje. Ámde lehet-e kifogást emel­ni, lehet-e pénzügyi keretekre hivat­kozva mellőzni ezt a jogos kérést, — nem: követelést! — hogy kerítsék el a veszélyes területet!? „Levelemet akkor — írja tovább Hajduné — azzal fejeztem be, hogy csináljanak valamit addig — amíg nem késő/” Figyelmeztető szavai el­lenére azonban semmi nem történt, — sajnos. Sajnosomért szerdán dél­után bekövetkezett a tragédia: egy négyéves kisfiú az úttestre szaladt és a villamos halálra gázolta! „Kell-e ehhez kommentárt füzniV' *— kérdezi Hajduné. Kell! Feltétle­nül kell azért, mert a bérházak ud­varán rengeteg gyerek szaladgál még. A szülők dolgoznak — legtöbb­jük — azt pedig nem lehet elvárni, hogy a nagyapók és nagyanyók uton- utfélen leszaladgáljanak a második, harmadik emeletről, megnézni mit csinálnak, merre járnak a gyerekek. A szülők szigorú, intő szava nem elegendő, a gyerek mégis csak gye vek, s holnapra — különösen a já ték hevében — elfelejti a figyelmez­tetést, amit ma mondanak neki. Kü lönösen a picinyek nem tudnak még magukra vigyázni. Gondtalanul és óvakodás nélkül tipegnek ki a sivár udvarról, —• mert csakugyan sivár, poros, egészségtelen — az úttestre, vonzza őket a tülkölő autó, a csilin­gelő villamos. Hogy mi az a veszély? — azt ők még nem értik ... De a na- gyobbakkal is megtörténhet a bale­set. Nem kell egyéb, csak guruljon ki a labda az úttestre, s versengve fussanak utána, ki éri el hamarabb, már kész is a baleset. Ezer és ezer veszély fenyeget. De meg lehetne — és meg is kell! — szüntetni, hiszen nem olyan óriási az az Összeg, amibe kerülne a bér- házak körülkerítése, vagy legalább­is elkerítése — az utcai részen. Más módon nem lehet megakadályozni, hogy újabb baleset áldozatot szed­jen a gyerekek közül. A nyugtalan selyemréti szülők — akikkel beszél­gettünk — kérik az I. kerületi taná­csot, gyorsan, de nagyon gyorsan te­gyenek intézkedést a gyerekek biz­tonsága érdekében! A mi véleményünk pedig az. ^ hogy ez a kérés nagyon is indokolt. Intézkedjen a tanács addig, amíg' nem történik egy újabb sze­rencsétlenség! ... (csala) A kommunisták nem mumusok Sokféleképpen lehet a gyermeke­ket nevelni. Van aki a nadrágszíjat, a porolót tartja a legjobb fegyelme­zési eszköznek, mások meg úgy vé­lik, legjobb ha igyekeznek megma­gyarázni a gyermeknek, mit szabad és mit nem szabad tennie.- Olyanok is akadnák, még hozzá jócskán, akik ijesztgetéssel szeretik fegyelmezni gyermekeiket. Az ijesztgetéssel való »nevelés­nek- több vállfája ismeretes. Van­nak, akik a krampusszal, az ördög­gel. a nagyzsákú bácsival rémítik gyermekeiket, de vannak, akik .:. Node nem vágok a dolgok elébe. Április 4-én délután 5 óra tájban történt. A Rorárius-cukrászda előtt a következő mondat ütötte meg a fülemet: — Kisfiam, ha mégegyszer ilyet csinálsz, elvisznek a. kommunista bácsik. Hogy a gyermek mivel szolgált rá az apa ilyenirányú figyelmeztetésé­re, azt nem tudom, de viszont azt pontosan tudom, hogy a kommunis­ták nem viszik el a négyéves gyer­mekeket s az ilyen apa, aki ezzel a »módszerrel^ fegyelmezi gyerme­két, megérdemli, hogy őtet meg mogy o róí avesszőv el n evei j é k. {fodor) 14 318.6 tonna szén Április 3-án, hazánk felszabadulá­sának 1'2-ik évfordulója tisztele­tére a borsodi szénmedence bányá­szai olyan eredményt érték el, mint az ellenforradalom óta még soha­sem. 14.318.6 tonna szenet termeltek. Ebből a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüzemek 11.034.6 tonna szenet küldtek a fel­színre, napi tervüknek 114.3 száza­lékban tettek eleget. Az ózdi bányá­szok 3284 tonna szenet termeltek, napi tervüket 122.5 százalékban tel­jesítették. E kiváló termelési ered­ményért köszönetét mondunk vala­mennyi borsodi bányásznak. ülést tartott a menyei képviselőcsoport Megyénk képviselői pénteken dél­előtt ülést tartottak a megyei ta­nács helyiségében, ahol Berki Mi­hály né. a képviselőcsoport elnöke tartott beszámolót. Vázolta az or­szág, a megye politikai, gazdasági helyzetét, elemezte a képviselők fel­adatait. Ismertette az országgyűlés különböző szervéiben megkezdett munkákat. A beszámoló után Loy Árpád, Iván. István, Hegyi Imre képviselők felszólalásukban hang­súlyozták, hogy a jövőben a kép­viselőknek több időt kell tölteniük választóik között. Többen kifogásol­ták. hogy egyes államigazgatási szervek nem foglalkoznak érdemben ég kellő gyorsasággal a képviselők bejelentéseivel, amiket választóiktól továbbítanak hozzájuk. Ezzel kap­csolatban különösen a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságát és a szociálpolitikai csoportot'érte bí­rálat. Ezután került sor a. megye köz­oktatási helyzetének megvitatására, majd a közutak jelenlegi állapotáról és a javítás lehetőségeiről beszélték. Legközelebb a megyei képviselőcso­port az országgyűlés elé kerülő költ­ségvetési javaslat megyei vonatko­zásait tárgyalja meg, majd ezt kö­vetően a belterjes gazdálkodás lehe­tőségeiről lesz szó Á cigándi Petőfi Tsz a szocializmus biztos támasza A cigándi Petőfi Tsz tagjai az idén is frissek voltak a tavaszi műn* Fákban. A községben elsőként vetették el a tavaszbúzát és árpák most ültetik a burgonyát. A tagság nagyobbik részét az Erzsébet-tanya mellett találjuk, éppen az elföldelt burgonyát ássák elő és tisztítják a csiráktól. Szép burgonyájuk termett, egy-egy nagyobb darab súlya a fél kg-ot is eléri. Érkezésünkre elcsendesednek. Ugylátszik, valami tit­kos beszélgetést zavartunk meg — jegyezzük meg a kölcsönös üdvöz­lése): után. — Nincs nekünk titkolnivalónk senki előtt. ami. a szívünkön, az a szánkon, is — mondja Turánszki Mihályné. az egyik legrégibb tsz-tag. — Éppen arról beszélgettünk, hogy Csetu Jóska ék hogyan akar­ták kivégezni a kommunistákat és hogyan akarták szétkergetni a cso­portot — jegyzi meg Bodnár Miklósáé haragosan. — Ki volt az a Csetu Jóska? — A rendes nevén Fodor József Cs. Ö volt Cigándon az ellenfor­radalom alatt a munkástanács elnöke — mondják többen is. A beszél­getésből kiderült, hogy az ellenforradalom Cigándon is felszínre dobta az emberek salakját, a demagógokat, nagyhangú törtetőket, dologkerülő lumpenproletárokat. Az október 23 utáni napokban Téglás László, Pér- csi Mihály és Tárczí Sándor főhangadók és lázítók felvonultatták a köz­ség lakosságának egy kisebb csoportját és támadást intéztek a tanács­házán lévő kommunisták ellen, törvénytelenül eltávolították őket funk­ciójukból. A hangoskodók csoportjában a becsületes, jozangondolko­...dású, dolgozói-parasztokat nem-lehetett .megtalálni.. Ok^ebfceLték.„a..:Lend- boató elemek tevékenységét, törvénytelennek és igazságtalannak tar­tották a tan ács vezetők eltávolítását. A tanács vezetésébe befurakodott elleníorradalmárok. Fodor József Cs.. Oláh Bertalan és Térjék József álta’ános támadást intéztek a termelőszövetkezetek ellen. Tevékenysé­gük következtében az tT) Éiet Tsz fel is oszlott. A Kossuth és Petőfi Tsz tagsága határozottan ellenállt az ellenforradalmi nyomásnak. Erre Csetu és táisai magul: elé idézték a Petőfi Tsz vezetőit és közölték velük,' hogy a tsz földjét fel fogják osztani, vagyonát' pedig felleltározzák. Szaniszló Ferenc elv társ, a tsz egyik legrégibb tagja, bátor kommunista mód­jára kijelentette Csetuéknak: ..A földet bevetettük és le is fogjuk aratni mégha a vérünkbe kerül, akkor is, mert a tsz tagsága mögöttünk álló Erre a kijelentésére rátámadtak és kis híja. hogy meg nem verték. A tsz vezetőség és tagság akaratát semmibevéve hozzáfogtak a tsz területének kiosztásához. __ A zt hitték a bolondok, hogy .belenyugszunk a tsz földjének kika­r őzásába — mondja Turánszki Julia 1.6 éves EPOSZ tag. — Ök leverték a karókat, mi fiatalok pedig kirángattuk. — Minket nem kell. meggyőzni arról, hogy# októberben ellenforra­dalom kezdődött, ezt mi a saját bőrünkön tapasztaltuk — mondja Nagy Géza munkacsapat vezető. — A felvonulók azt kiabálták, hogy a tsz iro­dáján vissza, kell adni a kóláknak, a vörös zászlót elégették, a kommu­nistákat fenyegették és listát készítettek a ki végzendőkről. — Mi ez, ha nem ellen forradalom? — mondja a többiek helyeslése közben Szaniszló elvtárs, majd hozzáteszi: — Amikor Csetu a tanácson rám támadt, mert védtem a termelőszövetkezetet, azt mondtam neki: „Vedd tudomásul, hogy az emberek többet nem fognak neked 50 filléres napszámért dolgoz­ni, mint én dolgoztam cselédlzoromban”. Fodor István elvtárs megjegyzi* hogy a cigándi kulákok és szekértolóik azokban a napokban mindig a Sza­bad Európát hallgatták, arról beszéltek, hogy majd jönnek az ENSZ csa­patok és azok» „megvédik” jogaikat. Egy percig sem., hittünk , az- . ellenforradalom győzelmében .— mondja György Károly elvtárs. — Igaz, nehéz helyzetben voltunk, ma­gunkra voltunk hagyva, nem jött ki hozzánk sem a megyétől, sem a já­rástól senki, de mindannyian szerettük a termelőszövetkezetet és képe­sek lettünk volna vérünk árán is megvédeni. Többen is megjegyzik: helyeseljük, hogy a törvény nevében felelősségre vonják az ellenforra­dalom hangadóit és szervezőit. Fodor József Cs. és társait. Pocsai János bácsi megjegyzi: „Nem kell ezeket hazaengedni, mert úgyis csak a le­vegőt rontják itthon’*. A pártéletre terelődik a beszélgetés. Már december elején megala­kult; nálunk az MSZMP alapszervezete — mondja Bodnár elv- táis. — Azóta többször is tartottunk gyűlést, vezetőségi ülést. Az utóbbi időben azonban nem nagyon beszélhetünk pártéletről. Érdeklődünk mi az oka ennek? Furcsa, hogy itt. ahol a kommunisták szilárdan helyt­álltak az ellenforradalom napjaiban, most úgyszólván nincs pártélet. Kiderül, hogy ellentét van a községi pártszervezet és a tsz kommunistái között. A tsz osztályharcos kommunistái nem jó szemmel nézik, hogy a községi pártszervezetbe olyanok is bekerülhettek, akiknek ott semmi ‘keresnivalójuk nincs. Garami Ibolya EPOSZ-tag megjegyzi: „Én fiatal vagyok, nem lehetek még párttag, de úgy látom, hogy egyesek a köz­ségi pártszervezetet búvóhelynek nézik”, A községi pártszervezetben olyan is van, aki az ellenforradalom idején a tsz ellen lazított — jegy­zik meg többen is. Sok panasz hangzott el Bialencsik elvtársra, a jelen­legi tanácselnökre is, aki az elmúlt években függetlenített párttitkár volt a községben. — Keveset jár hozzánk, úgy látszik, nem szívügye neki, a tsz. Az egyéniekhez húz — hangzik itt is, ott is. Bialencsik elvtárs a tsz kom­munista vezetőit hibáztatja. Azt mondja, nem kezdeményeznek, nem foglalkoznak a párttagok nevelésével, a politikai munkával. \ kárhogy is van, nem egészséges állapot az, ami jelenleg Cigán- '* don a két pártszervezet között kialakult. A tsz kommunistái, jog­gal teszik szóvá, hogy az MSZMP járási intézőbizottsága, nem segíti őket eléggé. Sürgősen rendezni kell a két pártszervezet viszonyát, tisz­tázni kell a kommunisták előtt az alapvető elvi, politikai kérdéseket. Ez elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a Petőfi Tsz kommunistái a helyi ellenforradalmi erők leküzdése után legyőzzék a saját gondol­kodásukban lévő szektás vonásokat és megteremtsék Cigándon is a kom­munisták eszmei, politikai és szervezeti egységét. — amire napjainkban oly nagy szükség van! (szemes) 81 OOO forint jutalom a kiváló építőmunkásoknak Az idei lakásépítési program megvalósítása nagy feladatok elé állítja megyénk építőmunkásait. A legjobb munkára, a legjobb módszerek elterjesztésére van szükség, hogy a sok lakás és más egyéb létesítmények felépüljenek. A Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat most is számít a legjobb dolgozók segítségére, a ki­váló munkások példamutatására. Éppen ezért egyik este összehív­ták a kiváló dolgozókat, és közö­sen beszélték meg a soronlévő fel­adatokat. Vincze Géza, a vállalat igazgató­ja elmondotta, hogy ebben az év­ben 1348 lakást kell felépíteniük. Szép feladat ez, hiszen 'eddig 900 lakásnál többet nem adtak át egy évben. A nagy tervek sikeres vég­rehajtásához szükség van a kiváló dolgozók további példamutatására. Ezután a megérdemelt jutalmak szétosztására került gór. A legjobb 84 dolgozó között 81 000 forint ju­talmat osztottak ki. A jutalmak átvétele után a munkások elmon­dották, hogy továbbra is helyeslik a kiváló dolgozó cím elnyeréséért folyó versenyt. — Természetes, hogy a régi fel­tételeken lényegesen változtatni kell — mondotta hozzászólásában Szabó Sándor kőműves. A régi, sablonos versenyformát el kell tö­rölni, de annál jobb és értékelhe­tő bb feltételeket kell megállapí­tani. Ne legyen a verseny kirakat- jellegű, legyen szerényebb, de mindannyiunk számára értéke­sebb. Ott. ahol brigádok dolgoznak, ne a kollektíva, hanem az' egyének érdemeit nézzék elsősorban. Csak az hordja mellén a tündöklő csilla­got és az vegye fel a jutalomösz- szeget. aki munkájával érdemes -arra és ez ösztönözze a többi bri­gád tagokat is a jobb munkára. Végül megállapodtak abban a különböző szakmák mesterei, hogy munkahelyükre visszatérve, gon­dolkodni fognak azon, hogy . mit tartalmazzanak az új feltételek, beleértve a kifogástalan minőségű munkát, anyagtakarékosságot, a töubtermeléf.t és ezek kidolgozásán hoz knek segítséget nyújtás nak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom