Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-19 / 91. szám

VHág proletárjai egyesüljetek ! XHi. évfolyam 91. szám 1957 ápiilis 19 Péntek Ara 50 fillér mmmmm MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA 11899.6 tonna A borsodi szénmedence bányá­szai április 17-én 11.899.6 tonna sze­net termeltek. Ebből a borsodi tröszt 9.267 tonna szenet küldött a felszínre, napi tervét 95.4 százalék­ra teljesítette. Az ózdi bányászd 98.2 százalékos tervteljesítéssel zár­ták a napot, 2.632.6 tonna szenet termeljek. Nevelési gondok Lecsitult a vihar. A megté- pázott nemzeti közérzet a régi, megszokott képet mutatja. A természetes állapotukból kibillent emberek munkához láttak, nekife- szítették vállukat az ország el­akadt szekerének. Megint élünk, bizakodunk és nem akarunk mást, mint dolgozni, gyarapodni. S így van ez rendjén. A pedagógus társadalom is ren­dezte közös dolgait s szintén ne­kilátott a munkának. Nagy ez a munka. A kézzel tapintható anya­gi világ pénzben kifejezett vesz­teségei milliárdokra rúgnak — s ami a lelkekben végbement? Ren­geteg a kár. A lélekrombolás ma­gasművészetének szem- és fülta- nui voltunk; a felnőtteket is meg­viselte, hát még az ifjúságot! Hittük,, hogy a nacionalizmus, so- vinizmus, a nemzetieskedésnek ezek a szörnyszülöttei végképp ki­vesztek s nincs erő, mely még egyszer beszennyezhetné velük megújult életünket. Tévedtünk. A „bűnbak-keresők” a pedagógusok nyakába akarták varrni a felelősséget. „Rosszul ne­veltek” — mondogatták. A peda­gógusok „begombolkoztak” ilyen vád hallatára, sokan magukba mé- lyedtek, hogy önvizsgálással győ­ződjenek meg a vád alaptalansá­gáról, s az életet, a családi neve­lést hibáztatták. A családi nevelés, tehát az „életközelség” lerontotta az iskolai nevelés hatását. A gyer­mek a szülők hatása alá került, akik az iskolai neveléstől elütő oktatásban részesítették a jövendő magyar polgárait. Ez a nevelési kettősség azt bizonyítja, hogy itt is, ott is akadtak hibák. Ha az „élétkijzelség” kárára van az isko­lai nevelésnek, az iskolában is kereshető a baj forrása. Az „abla- kontúli” világtól eltávolodott ne­velési-oktatási módszerek hatása nem lehet teljes, ha a gyermek nem kap feleletet az otthonról ho­zott gondokra-bajókra. Az iskola az életre készítse fel a gyermeke­ket, hogy többet tudjanak a má­ról, mint a sokatígérő, de még tá­voli holnapról. Az összhangterem­tés megkíméli majd az életbe lépő volt diákot attól, hogy „meglepőd­jön” a manapság még gyakran előforduló fonákságok láttán, s anélkül, hogy elvesztené jövőbe vetett hitét, teljes erővel lásson a tapasztalt hibák kijavításához. A gyerek akkor látja igazán céljait, a jövő nagyszerű lehetőségeit, ha tudja, hogy harcolni kell érte, hogy a jelen még nem a tökéle­tesség mintaképe. A családi nevelés ellensúlyo­zása az iskolai neveléssel csakis a hibák feltárásán s azok elfogulatlan kritikáján keresztül lehetséges. A családi nevelésnek is közeled­nie kell az iskolai neveléshez. Az a szülő, aki a maga jogos, vagy éppen múltból táplálkozó elége­detlenségét kivetíti gyermekére, tehát gátolja szocialista emberré válását, melyhez az iskola is hoz­zá kívánja segíteni, bűnt követ el gyermekével szemben. A mai isko­lások a holnap felnőttéi és a hol­nap a szocializmusé, a felnövekvő nemzedék abban a szocialista tár­sadalomban találja meg majd a helyét. S hogy mihamarabb meg­találja azt a helyet, nekünk, a ma felnőttéinek kell munkálkodnunk rajta. A család és az iskola összefogá­sára van szükség, csak így tudjuk teljessé tenni a nevelés társadalmi jelentőségét. l\Jagy feladatok állnak előt­tünk. A feladatok újsze- rűek, mert az ellenforradalom okozta lélekrontás komoly teher­tételként esik latba. A szülők és pedagógusok felelősségteljes össze­fogásával le lehet és le is kell I győzni ezeket a nehézségeket. V ____________________J S „Örülünk, hogy mi is a KISZ tag fai lehetünk...“ A miskolci Vámos Ilona leány- gimnáziumban is a napokban zász­lót bontott a KISZ. Az alakuló gyűlésen résztvett a városi intéző- bizottságtól Szalóki elvtárs, aki be­szélt a KISZ feladatáról, jelentő­ségéről. Ezt követően a Bányaipari Technikum KISZ-titkára arról szólt, hogy ők hogyan hozták létre szervezetüket és hogy kezdték meg eddigi sikeres munkájukat. Megválasztottuk az ideiglenes vezetőséget, amely a tagokkal együtt kidolgozza a programtervet. Örülünk, hogy mi is a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség tagjai lehe­tünk és arra fogunk törekedni, hogy méltók legyünk a szervezet nevére, megbecsülésére. A miskolci Vámos Ilona gim­názium KISZ-szervezetének alapító tagjai. A taktaharkányi gépállomás vezet A gépállomások igazgatósága ér* tékelése szerint megyénk gépállo­másai között a traktor és motor* nunka tervteljesítésében a takta­harkányi gépállomás az első. Utá­na következik a sátoraljaújhelyi gépállomás, majd harmadik a Sá­rospatak’ A francia közlekedési sztrájk Párizs (MTI) Szerdán, a kétnapos francia közle­kedési sztrájk első napján a becslé­sek szerint mintegy négyszázezer dolgozó hagyta abba a munkát — úgyszólván teljesen megbénult a vasúti forgalom s csak elvétve in­dult egy-egy vonat, amelyet moz­donyvezetők helyett többnyire vasúti tisztviselők vezettek. Megállt a forgalom a francia fo­lyókon is. A hajósok kétnapos sztrájkja főleg Észak-Franciaország- ban éreztette hatását. Itt ezrével álltak le a hajók. A francia fővárosban csak néhány vonalon járt rendszertelenül a föld­alatti. A többezer autóbusz közül Párizsban csak 120 közlekedett. Csütörtökön reggel változatlan volt a közlekedési helyzet. A becs­lések szerint ezen a napon több mint félmillió francia dolgozó sztrájkolt. Az Air France repülőtársaság földi személyzete is csatlakozott a sztrájk­hoz. Beszüntették a munkát a sze­métfuvarozó dolgozók is. Több he­lyen az egészségügyi dolgozók is sztrájkba léptek. A vízművek mun­kásai szintén munkabeszüntetéssel kívánnak hangot adni bérkövetelé­süknek. A gázművek és az elektro­mos művek dolgozói körében is sokhelyen megállt a munka. Pénteken a párizsi taxisofőrök hagyják abba három órai időtar­tamra a munkát. A francia sajtó bőségesen kom­mentálja a közlekedési sztrájkot. A jobboldali lapok azon keseregnek, hogy a sztrájkok megbontják az élet rendjét. Az Humanité szerint a kommu­nista pártnak az az érdeme, hogy megmutatta: a munkásosztály ere­je, amely ma a bérkövetelési moz­galmakban mutatkozik meg, holnap képes lehet arra, hogy kivívja a szükséges politikai változásokat, ki­vívja a békét és kivívjon egy bal­oldali politikát. (MTI) FELMENTES A kormány Jorgos Gyulát — az eddig végzett jó munkája elismerése mellett — az Országos Tervhivatal elnökhelyettesi • tisztsége alól felmen­tette. (MTI) ~v•.X‘ ,:í—« .'v. HŐSÖK TEMETÉSE A belügyminisztérium közli: 1957. április 19-én 15 órakor a Kerepesi te­metőben katonai diszpompával teme­tik el a belügyminisztérium hősi ha­lót tait: Fehér József alezredes. Ma­gyar László alezredes, Kiss Gyula al­ezredes, Horváth Zoltán százados, Molnár Pál százados, Ladányi János főhadnagy elvtársakat, akik 1956. ok­tóber 23-án, 24-én a stúdió védelmé­nél az ellenforradalmárok ádáz t#* madásaival szemben példamutató siesséegel teljesítették kötelesség#* két. Esküjükhöz híven életüket .ál** dozták a munkás-paraszt/hatalom vé­delmében. Katonai pompával temetik, «ä Jambrik József őrnagy elvtársat, akit gálád módon orvul gyilkoltak"még az ellenforradalmáról' Az angol alsóház megszavazta a „katonai ötéves tervet“ 99 London (MTI) Mint a Reuter jelenti, az angol al­sóház szerdán este 309 szavazattal 258 ellenében elvetette a munkás­pártnak azt a javaslatát, hogy Anglia bizonyos időre halassza el a tervek szerint a Karácsony szigeteken vég­rehajtandó hidrogénbombarobbantá- si kísérleteit. Az alsóház képviselői ugyanezen az ülésen szavaztak a kormány „Fe­hér könyvében” a közelmúltban be­mutatott ötéves katonai terv fölött. A szavazatok aránya 308:250 volt a terv javára. A szavazást megelőző vitában Mac­Millan angol miniszterelnök kijelen­tette, Anglia nem tudná a tervek­nek megfelelően majdnem ötven szá­zalékkal csökkentetni fegyveres erőit, ha nem lenne az elrettentő fegyver birtokában. Az általános leszerelésén, „a mindnyájunk által elérni igyeke­zett eszmén” kívül a kötelező kato­nai szolgálatnak a kormány által 1960 végére javasolt megszüntetése is azon múlik, hogy elfogadjuk a mag­hasad ásos fegyvereket. „Amikor átszervezzük hozzájárulá­sunkat az északatlanti szerződés szervezetéhez — folytatta MacMillan — azt javasoltuk, hogy nagyon kis* mértékű csökkentést hajtsunk végre fegyvereinknél, de azokat tegyük ütőképesebbekké, a többi .területen pedig különböző módokon hajtsunk végre erőteljes csökkentéseket”* A földművesszövetkezetek adják ki a szerződéses termeléshez szükséges műtrágyát A termeltető vállalatok a velük szerződést kötött termelők részére előlegben műtrágyát is adnak. A műtrágya árát a beadott termény elszámolásakor vonják le a terme­lőktől. A Műtrágya és Nővényvédő- szer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat megállapodása értelmében a hitel­be adott pétisót, szuperfoszfátot és kálisót a földművesszövetkezetek út­ján juttatják el a termelőkhöz. (MTI) Meyátalkodgttan tagadnak a miskolci rendürgyilkosak . További tanukat hallgatott ki a tővárosi bíróság a csütörtöki tárgyaláson A fővárosi bíróság különtanácsa csütörtökön folytatta a miskolci rendőrgyilkos ellenforradalmárok bünperének tárgyalását. Újabb ta­nukat hallgattak ki, egymás után tettek a vádlottakra súlyosan terhelő vallomásokat; A vádlottak szembesítéskor tagad­ni próbálták súlyos bűncselekményü­ket; Vörös Balog István rendőralezre­des, aki az ellenforradalom napjai­ban, mint rendőrkapitány teljesített szolgálatot Miskolcon, elmondotta, hogy október 24-én nagyszámú fegy­veres fiatal indult Budapestre gép­kocsikon. hogy résztvegyen az ellen- forradalmi eseményekben. Mezőkö­vesdnél megtámadták a rendőrőrsöt, ahol puskákat, géppisztolyokat és kézigránátokat raboltak. Útközben a honvédség szétugrasztotta a bandát. A csoport hat-hét tagja visszatért Miskolcra. Ezeket vették őrizetbe a miskolci pályaudvaron a rendőrségi szervek. Amikor a felizgatott tömeg október 26-án a fogvatartott fiatalok kiszabadítását követelte, a főkapi­tányságon csak ezek a fiatalok vol­tak fogva tartva, s rövidesen szaba­don is engedték őket. HONNAN JÖTT, MERRE TART! j Galkó Lajos tsz elnök portréja j A MEGYEI TANÁCS legutóbbi ülésén találkoztam vele először. Gal­kó elvtárs ugyanis tagja a megyei tanácsnak és a végrehajtóbizottság­nak. Akkor levelet mutatott, amelyet holmi »északmagyarországi partizán­szövetség« küldött, — felszólítván őket, hogy addig oszlassák fel a szö­vetkezetét, amíg nem késő. Galkó Lajos azonban nem ijedős ember. Szépen zsebrerakta a levelet és to­vább dolgozott a termelőszövetkezet megmaradásáért. Köztiszteletben álló, népszerű ember Edelényben és szeretik a termelőszövetkezetben. Csak azok haragszanak rá, akik a szövetkezés, a szocializmus ellen van­nak. Ezek így beszélnek: — a Galkó itt nálunk a fejlődés (!) kerékkötője, — ő viszont erre édeskeveset ad, csak legyint egyet. Mint mondani szokás, Galkó Lajos megjárta az élet iskoláját. Most 56 éves. 22 éves koráig a~, edelényi ura­dalomban dolgozott napszámosként. Kilenc évig volt részes arató: vágta a nagyságos úr búzáját. Nyáron a mezőn, télen a bányában dolgozott. Egy cél lebegett előtte: mindenkép­pen kiemelkedni a bizonytalanságból, a szegénységből, földet szerezni, amin megvetheti a lábát. Holdanként került össze 1945-ig az a 13 hold, amin aztán gazdálkodni kezdett. Agrárproletár sorból emelkedett A tanú ezután arról beszélt, hogy milyen körülmények között sikerült megmentenie életét. Az ellenforra­dalmárok Németh János rendőrhad­naggyal és Antal Gyula rendőrtörzs­őrmesterrel együtt a megyei börtön­be szállították őket, majd onnan mindhármukat átkísérték a megyei tanács épületébe. Először ki akarták végezni mindhármukat. Vörös Balog István rendőralezredesnek és Németh János rendőrhadnagynak sikerült azonban kalandos körülményeik kö­zött elkerülnie Antal törzsőrmester tragikus sorsát. A tanú a csütörtöki tárgyaláson felismerte Szász Zoltán vádlottat, akit a megyei börtön és a megyei tanácsnál látott két géppisz­tollyal. A többi fegyveres között lát­ta Földi Imre, Nagy Zoltán és Sikó Dezső vádlottat is. A következő tanú Novák Gizella elmondotta, látta, amint Balázs Gé­za vádlott csákánynyéllel több ütést mért Gáti rendőralezredes nyakára és fejére. Közben ezt kiáltotta: „így jár minden piszkos rendőr.” Szemta­núja volt annak, amikor Balázs GűU Gyula nyakára kötötte a-hurkot; Két pisztolyt is látott Balázsnál. A tájin elmondotta még, hogy vőlegényét is megfenyegette Balázs, hogy agyonlö­vi géppisztollyal. Csürke László rendőrfőhadnagy tanúvallomásában elmondotta, hogy a főkapitányság előtt fegyveresek közvetlen közelről belelőttek. „Nép- itéletnek” akarták alávetni, de sike­rült megmenekülnie; Kihallgatták tanúként Kovács' De­zsőt is, aki megerősítette Novák Gi­zella tanúvallomását. Juhász József felismerte G. Tóth László vádlottat. Elmondotta, látta amint a vádlott többször belerúgott Gáti alezredes fejébe. G. Tóth Lász­ló — társaihoz hasonlóan — a szem­besítéskor cinikusan tagadott. Sallai István, majd felesége arról tett tanúvallomást, hogy Mertinko József vádlott odahaza többször eldi­csekedett azzal, hogy ő is résztvett Gáti alezredes ütlegelésében. Grestai Sándomé után a bíróság Kovács József tanúvallomását hall-» gatta meg. A tanú látta, amint La*, sánszki István és Földi Imre vádlot­tak a szovjet emlékműre felakasatGÄ» ták Gáti alezredest; (MTI} fel a középparasztok közé,' de ott ü hű maradt fiatalkorú barátaihoz. A középparasztok, a jógazdák egyéb­ként sem szívesen fogadják maguk közé az alulról jöttékét, inkább ki­nézik maguk közül. Emellett Galkó Lajosnak a Horthy-érában állandóan remegnie kellett birtokocskája meg­maradásáért. — Mikor az 1930-as évek elején olyan aszályos idő járt, számotvetet- tem, hányadán is állok, kiderült, hogy több az adósságom, mint az összes vagyonom, — meséli emlé­keit. Galkó Lajos, nem aféle magának élő ember. Már 45 előtt is részt vál­lalt a falu közéletében. A szegények érdekeiért szólt mindig. 1945, a fel- szabadulás után jött el igazában az ő ideje. Segített a földosztóknak, majd 48-ban, 49-ben községi bíró lett. A tanács megalakulásakor' el­nökhelyettesnek választották meg Edelényben. Egyik alapítója volt a helyi földművesszövetkezetnek, tagja lett a SZÖVOSZ vezetőségének is. 1950-ben alakult meg Edelényben az Alkotmány szövetkezet, többek között Galkó Lajos, Káli Lajos, Sol­tész András, meg az öreg Darmos bácsi voltak az alapítók. Galkó La­jos vezetésével szinte híressé fejlő­dött az Alkotmány. A tagok is jól keresteki 53-tól majdnem minden évben 60 forint körül jutott egy munkaegységre. 53 után már a bent- lévő volt szegényparasztok, agrár­proletárok is megközelítették a kö­zépparaszti szintet. GALKÖ LAJOSNÁL rátermettebb tsz-elnököt hirtelenjében nehéz vol­na találni. Az ő erélyességének, szi­lárd meggyőződésének köszönhető az is, hogy az ellenforradalom idején együtt maradt az Alkotmány, bár egy páran, főképpen középparasztok ki­léptek a szövetkezetből, de a zöm, a derékhad együtt maradt. — Emberek! Milliós értékről van szó. Ne engedjük ebek harmincad- jára azt, amit izzadva összegyűjtöt­tünk. — így beszélt azokban a na­pokban az edelényi Alkotmány el­nöke és a többség hallgatott rá. A szövetkezet együtt maradt. Galkó La­jos, ez az egyszerű, pártonkívüli pa­rasztember a szocializmus, a termelő­szövetkezet mellett állt a viharban is. ÉLÉNK arcmozgású, közvetlen, bi- zalmatváró tekintetű ember Galkó Lajos. És a bajusza.; * Hegyesen- huncutkásan ágaskodik az orra alatt, mintha azt mondaná: — Tudok, amit feáofe. Nem msz gyerek vagyok már én! NAGY ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom