Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-18 / 90. szám

4 északmagyarorszAg Csütörtök, 1957. ápriKs 19. Uj orvosi rendelő, új szülőotthon és bölcsőde létesült Perecesen — Hogy itt új rendélő épült és én kaphattam meg, ez minden vá­rakozást felülmúlt — mondotta. Dr. Almássy Antal, a rendelőinté­zet igazgatója meg is jegyzi: — Te aztán mindent megkaptál! Elvégezted az iskolát, kaptál egy orvosi táskát, utána egy feleséget, Perecesen, közvetlen a szabadtéri színpad mellett kívül-belül eléggé elhanyagolt, kissé ikomor épület áll: a régi orvosi rendelő, tanácsadó és szülőotthon. Ez az épület, s egész berendezése letörülhetetienül ma­menni. A környék lakói valameny- nyien ezt mondják. Lelkesen beszél a rendelőről Csura József né ápoló­nő, s talán még lelkesebben dr. Sidló Gábor, a rendelő fiatal or­vosa. mellé a lakást Is megépíttette. Ezzel nemcsak a lakásínséget enyhíti, hanem lehetővé teszi, hogy az or­vost a betegek bármikor a rendelő közelében megtalálhatják. A ren­delőből talán még a víz, a telefon és a rendelőt körülvevő kerítés hi­ányzik. De ez is csak napok kérdé­se már. A tröszt 73 ezer forintot fordít e problémák megoldására. Úgy vagy két kilométerrel arrébb egy gyönyörű egyemeletes új épület emelkedik ki a bányászlakások kö­zül. Udvarán munkások tevékeny­kednek, az épületen, környezetén, az utolsó simításokat végzik. Ez az emeletes épület az új szülőotthon és bölcsőde. Az emeleten foglal he­lyet a négy-hat ágyas, tágas, világos szülőotthon és alul ugyancsak tá­gas, világos, higiénikusan fűthető, szellőztethető bölcsőde. A szülőott­hont és bölcsödét rövidesen, úgy tervezik, május elsején átadják rendeltetésének. A pereces! egészségügyi létesít­mények úgy másfél-kétmillió fo­rintba kerülnek. Ennyit fordít a Borsodi Szénbányászati Tröszt a perecesi bányászok egészségvédel­mére. A tröszt valóban lelkiismere­tesen foglalkozik a tanács és egész­ségügyi szervekkel karöltve a bá­nyászok egészségvédelmével, s ezért minden elismerést megérdemel, őszinte vágyunk, hogy minden tröszt, vállalat hasonlóan foglal­kozzék dolgozóinak egészségvédel­mével. Valami 'kikívánkozik még az újságíróból: Pereces múltja hosz­Az űj szülőotthon és bölcsőde. aztán egy ríj rendelőt és végül egy új orvosi lakást is. Igen, új orvosi lakást is, alig né­hány lépésnyire az új rendelőtől. izoba összkomfortost. Igen he­lyesen tette a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt, amikor a rendelő szú évszázadokra vezethető vissza. A hosszú évszázados elnyomás alatt — mindössze egy rozoga or­vosi rendelő épült. És mi itt is, mint sok másütt, 12 év alatt túl­szárnyaltuk a letűnt századokat. Csorba Barna Ur. Almási Antal a rendelőintézet igazgatója, dr. Béri István a II. kerület főorvosa. Kovács Béla, a városi egészségügyi osztály dolgozója, dr. Sidló Gábor az tij körzeti orvosi rendelő orvosa és Csura Józsefné ápolónő meg­tekintik az új orvosi rendelőt. gán viseli a Horthy-rendszer bélye­gét, jelképe, hogy az elmúlt rend­szerben mennyire nem törődlek a dolgozók egészségvédelmével. A régi rendelőtől két-három kilo­méterre, gyönyörű fekvésű helyen, az úgynevezett Nagy-Erenyőnél, új színfoltként emelkedik ki egy mo­dern, tágas, több helyiségből álló új körzeti orvosi rendelő és csecsemővé­delmi tanácsadó helyiség. Az oszlo­pos, stílusos bejáratú. T-alakú épület messziről magára hívja a figyelmet. Belül hosszú váróterem, ülőalkal­matossággal ellátva, ruhatár bizto­sítja a várakozó betegek kényel­mét. Jobbkézre az első ajtó' vezet a rendelőszobába. Az orvosi vizs­gálat megkönnyítésére és gyorsítá­sára külön vetkőzőfülkéik állnak rendelkezésre. A rendelőszoba mel­letti kis szobában egyelőre az ápoló­nő tartózkodik. Ezt a szobát — úgy tervezik — felszerelik kisebb rönt­genkészülékkel. A következő szoba a csecsemővédelmi tanácsadó és mellette váróterem az anyák, s a csecsemők részére. Az új, modern rendelő még az idegennek is megnyeri a tetszését. Hát hogyne lelkesednének, büsz­kélkednének vele a perecesiék. Bárkivel beszél az újságíró, a sza­vakból öröm, elismerés csendül ki. Amikor néhány nappal ezelőtt meg­nyílt az orvosi rendelő, Lengyel Sándor bácsi, az első beteg, azzal . kezdte: kifejezte, mennyire hálás hogy megépült ez az új. rendelő és nem kell most már a 3 kilométer távolságban lévő másik rendelőbe Á párt és a szülői munkaközösségek (Tudósítónktól.) SAJNÁLATTAL KELLETT MEG­ÁLLAPÍTANUNK, hogy az októberi ellenforradalom idején a mi fiaink, gyermekeink jelentős része bekerült az ellenség által elindított forgatagba. Nemcsak egyetemisták és középisko­lások, de az általános iskolák tanu­lói is az ellenforradalmi jelszavak hatása alá kerültek. Egyesek nem­csak helytelen, de ellenséges csele­kedetet hajtottak végre, még a 8—10 éves gyerekek is. Az újdiósgyőri MSZMP alapszerv egyik taggyűlésén foglalkoztak ezzel a kérdéssel. megjelent elvtársak egyöntetűen megállapították hogy ezekért a cselekményekért mindenki felelős, aki a gyermekek nevelésével foglalkozik. Elhatározták, hogy az alapszerv vezetősége ezentúl jobban foglalkozik majd a területén lévő is­kolákkal, a gyermekek nevelésével. Kiépíti a kapcsolatot az iskolák ne­velőivel, a szülői munkaközösséggel, és minden vonatkozásban, de külö­nösen a szocialista nevelés terén se­gítségükre siet. A PÁRTSZERVEZET MEGBÍ­ZOTTAI első alkalommal az újdiós­győri Fadrusz János utcai általános iskolába látogattak el. Ebben s is­kolában is voltak súlyos kilengések a vallásoktatással kapcsolatban. Az emlékezetes hisztériás akasztás! hul­lám ide is elért. Azóta a dolgok már rend bejöttek. A tanulóknak mint­egy 90 százaléka tagja az úttörő moz­galomnak és az április 4-i ünnepsé­gen úttörő nyakkendő piroslott a lányok és fiúk nyakán. De az eddig elért eredményeket tovább kell fej­leszteni és ennék érdekében a párt- szervezet vezetősége Ha.idu Rezső, Mazuch József, Koics. Flórián és Bella Sándor elvtársakat kiküldte az iskolába, hogy a szülői munkaközös­ség taglal vei a szocialista nevelés kérdéseiről beszélgessenek. A szülői munkaközösség minden tagja eljött a megbeszélésre és jelen volt Barna László igazgató Is. Elv- társaink rámutattak arra. hogy a gyermek, a szülői házban tölti idejé­nek nagy részét és a szülői házban látottak, hallottak hatnak rá a leg-* jobban. Elmondották, hogy a szülők­nek a szocialista erkölcs törvényei* szerint kell élniük, ezzel is példát mutatva gyermekeiknek. Igaz, vol­tak súlyos hibák a múltban mind politikai, vagy kulturális téren is. EZ AZONBAN MÁR A MÚLTÉ; A párt és a kormány mindent elkö­vet, hogy az ismert események töb­bé ne történjenek meg. Persze lesz­nek még nehézségek. De ez nem je­lentheti azt, hogy a szocialista épí­tésibe és a szocialista erkölcsbe vetett hit meginogjon. Az elmúlt idők párt- és korményvezetoi sóik hi-» bét követtek el, de azt soha nem sza­bad elfelejteni, hogy a tanulásnak olyan lehetőségét biztosítottak, ami­lyen. ebben az országban még soha sem volt. A szülőknek mindig arra kell gondolniok, hogy ők milyen kö­rülmények között jártak iskolába. Itt D ióagy Őr v as gyárban a munkások gyermekei nagyon nehezen végezhet­ték el a középiskolát, vagy az egye­temet. A szocialista szülő gyermekét alig akarták felvenni még a közép­iskolába is. Ha valaki taníttatni akarta gyermekét, meg kellett ta­gadnia szocialista hitét. Mérhetetlen anyagi és erkölcsi áldozatot kellett hozni a gyermekért. Ma már nincsen erre szükség, csak arra, hogy bízza­nak a pártban és a 'kormányban. A SZÜLŐK ŐRÖMMEL VETTÉK TUDOMÁSUL a pártnak ezt a tevé­kenységét és csak nehezen oldódott meg szavuk. Három órán át folyt a beszélgetés, sok ellentét, téves nézet oldódott fel, végül a szülők arra a megállapításra jutottak, hogy helyes volt ez a beszélgetés és a párt kül-< dötteivel máskor is szívesen elbe­szélgetnek, csak menjenek el az is­kolába. BELLA SÁNDOR „A PAPÍR BESZÉL...“ 'pJem árt az elővigyázatosság, de 1 ’ vannak esetek, amikor ember­társainkra nézve sértővé is válhat. A közelmúlt egyik napján két fia­tal MÁV-alkalmazott kereste fel Pócsa Bélát, a miskolci személy- pályaudvar vezénylő tisztjét és öt­napos szabadságot kért. — Indoklás?!... — Összeházasodunk. A fölöttes nem érzékenyült el a meglepő bejelentés hallatára — pedig jólesett volna a két nagy út előtt álló fiatalnak — az ilyesmi jól szokott esni... Bizalmatlanul méné végig, s bár nem találni rajtuk semmi olyat, ami elővigyázatosságra adna okot, kijelentette: — Hozzanak papírt. Ha a tanács igazolja, talán lehet róla szó. hogy. .. Qzegény szerelmesek! Hát annyi ^ bizalmat sem érdemelnek, Az ilyesmi nem gyerekjáték. A visszaélések statisztikájában sem Um hét példát találni arra, hogy házas* sági bejelentéseket használtak volna fel a munkakerülők a törvénytelen szabadságszerzésre. De mit tehettek? Lehangolódtak —* és papír után néztek, hogy hivatalom san is igazolják házasságra érett szerelmüket — és azt, hogy megilleti őket az ötnapos szabadság. Az I. kerületi tanács anyakönyv* vezetője is meglepődhetett, amikor Tövis Mihály kocsikísérő beállított hozzá az »igazolásért«. De így »talán« megkapják a szabadságot, melyhez! — mellékesen megjegyezve — alkot- mánybizt08Ította joguk van. jl/f i pedig kívánunk nekik sok sikert és boldogságot az éleU hez. GULYÁS MIHÁLY -----------------------­-------------------------L.­A s ellen forradalmár okra lesújt a proletárdiktatúra forradalmi törvénye Rács mögött a kazincbarcikai ellenforradalom fővezére és társai ii. Lapunk tegnapi számában rámu­tattunk arra, hogy Flórián, Vielland és Hőgye hovátartozásuknál és gon­dolkodásuknál fogva természetsze­rűen a régi megsemmisített társa­dalmi rend hívei, a munkáshatalom gyűlölködő ellenségei. Ez a magatar­tásuk kifejezésre jutott a kazincbar­cikai ellenforradalomban való rész­vételük vezetöszerepében is. Szövetségeseik, illetve nyugati gaz­dáik, akiknek segítségében bíztak, a Szabad Európán keresztül felbátorí­tották őket. S miután mér Budapes­ten megkezdődött az ellenforradalom előjátéka, ők sem haboztak Bercikén. Ügy érezték, hoyy itt az idő, most vagy soha, nyíltan kiléptek a porond­ra és személyesen kezükbe vették a népi demokratikus társadalmi rend felforgatására irányuló akciók terv­szerű irányítását, ők képviselték a kazincbarcikai ellenforradalom ve­zérkarát, melynek központja a BVK- nál székelt. Ez a reakciós ellenforra­dalmi bázis szinte teljes hatalommal bírt. Innen irányították egész Bar- clka területére kiterjedő terrorista akciókat, ebből táplálkoztak és merí­tettek erőt a reakciósok* Flóriánék gondos stratégiai elgon­dolások alapján hétpróbás szakérte­lemmel irányítottak. Ezt mutatták azok a lépések, melyek a népi de­mokratikus rend felszámolására irá­nyultak. Az ellenforradalom »indulója« itt is a hibák bírálatának leple alatt a féktelen uszítás volt. Igyekeztek a becsületes embereket hangzatos de­magógiával és nacionalista jelszavak­kal tisztánlátásukban megzavarni, hogy ezzel terveik tömegtalajra ta­láljanak. Az ellenforradalmi pogrom­hoz bevezető aktus '-olt, hogy letép­ték és aárbataposták a munkásosz­tály nemzetközi összefogását és a ha­ladást jelképező vörös zászlót és csil­lagokat. Már ez az »aktus« hűen iga­zolta. hogy a fasizmus tobzódik, Flóriánék első operatív lépése a néphatalom fegyveres erőinek szét­verésére, az ellenforradalom fegyve­res bázisának megteremtésére irá­nyult. Tanultak ők egyet-mást a 19-es fehérterrorból, tudták, hogy az ellenforradalmat csak így lehet kon­szolidálni. Sietve megalakították a »nemzetőrséget«, mely mér a nyílt ellenforradalom szolgálatában állott, a szocializmus elleni felkelés eszköze volt. Következő láncszemként hajtot­ták végre a hivatalos rendőrség le­fegyverzését is. Ezzel egyidőben, hogy ügyük biztosítva legyen, mivel kevésnek vélték fegyveres erejüket, gondoskodtak fegyverek beszerzésé­ről. összeköttetéseik révén tehergép­kocsival szállítottak nagymennyiségű fegyvert, géppuskákat, golyószórót, mintegy 150 darab szál fegyvert és 2000 darab kézigránátot. Ilyenformán tekintélyes fegyver birtokában telj­hatalommal rendelkeztek. Az ellenforradalmi akciók irányí­tói, főleg Flórián és Vielland, a ta­pasztalt rókák, nagy szakértelemmel szervezték meg a nemzetőrséget. Har­cikén átfogó, for .ős helyeken fegy­veres őrségeket alakítottak. A szol­gálatnál szabályszerű esemánynaplót vezettek. Az egyik ilyen napló jelen­tésben szerepel egyik terrorista ~.k- ciójuk végrehajtása, mely szerint el­fogtak a város területén három pro­paganda anyagot terjesztő kommu­nistát. Az eseménynaplót, amit Fló­rián mint parancsnok léttamozott, dicséretben részesítette azokat, akik e dicstelen tettükét végrehajtották. Ez a tény is bizonyította a fasizmus leié vezető utat, azt, hogy a pártot már úgy üldözték, ahogy azt a Horthy-fasizmus Idején megtanulták. Gondosán megszervezett fegyveres erő fedezete alatt a következő Láncszem volt terveikben: a pártnak, mint vezető politikai erőnek a dez- organizálása. megfélemlítése és végső soron a szétverése. Határozott céllal tették ezt, hogy ne legyen útjukban olyan hatékony politikai erő, amely idejében harcba hívja és felvilágo­sítsa a becsületes embereket, s így az ellenforradalom Barcikán is helyzet­előnyt nyerjen magának. Le­tartóztatták a pártfunkciónáriusokat, napokon át házi őrizetben tartották azzal a céllal, hogy a megbízhatósá­gukat felülvizsgálják, majd. lakásai­kon házkutatásokat végezzenek. E terrorista cselekedetükkel igyekez­tek megfélemlíteni a pártot Barcikán is. Ennek következtében a párt tag­jai ténylegesen illegalitásba kénysze­rültek. Ugyanilyen módszerekkel jártak el a népi demokrácia törvé­nyes rendőrségének vezető tisztjeivel, beosztottjaival szemben is. Tőlük csak természetes volt az a szándék, hogy a népi demokráciához hűséges vezető embereket reakciós, ellenfor­radalmi elemekkel cserélik fel. Miután tervszerű lépéseik útján e fasiszta jellegű tetteiket végrehajtot­ták, a városban és az üzemekben, végezték el az »őrségváltást«, meg­tisztították a fontos pozíciókat a kommunistáktól, hogy befolyásukat itt is érvényesíthessék azáltal, hogy helyükre a gyűlölködő ellenség, aa imperializmushoz hű magyar tagjai üljenek. így került sor az ú. n. ideig­lenes munkástanácsok létrehozására» E lépésüket gondos, taktikai meg­fontolások alapján hajtották végre; Az üzemekben egységes kampányt indítottak. Az eszközökben nem vá­logattak. A munkásokat hang­zatos nacionalista jelszavakkal és olcsó demagógiával igyekeztek meg­téveszteni, hazug rágalmakkal lejá­ratni, s így szembeállítani a népi demokráciához hű kommunista és demokratikus gondolkodású vezető­ikkel, hogy ezzel készítsék elő »levál­tásukat«. így tudták elérni, hogy a munkástanácsokba beépülhettek a népi demokrácia minden rendű és rangú ellenségei. (Eltekintve az ak­kor még számbelileg kevés, jószán­dékú emberektől.) Ilyenformán ezt az újszülött szervezetet is az ellen- forradalom szolgálatába tudták állí­tani. A felsorolt tényekből világosan lát­ható, hogy ebben az időben már a tényleges erők Barcikán a nyílt ellenforradalom kézéiben voltak. Ter­veik alapján lépésről-lépésre készí­tették elő Flóriánék a talajt a gyöke­res fordulatra. Hogy ez nem követ« kezhetett be, nem rajtuk múlott PÁL LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom