Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-16 / 88. szám

Redd, 1957« április 16, ÉS ZAKMAGYARORS Z A G s I Konokul tagadnak a miskolci rendőrgyiflkosok VITA Á GAZDASÁGOS TERMELÉSRŐL A henger törések számának csökkentésével: félmillió forint megtakarítás A Fővárosi Bíróság különtanácsa hétfőn folytatta a miskolci rendőr­gyilkosok bűnperének tárgyalását. A bíróság először Suba György vádlottat hallgatta ki, aki tagadta hogy köze lett volna Antal Gyula rendőrtörzsőrmester meggyilkolásá­hoz. A tanácsvezető azonban a vád­lottnak felmutatott egy fényképet, amely Antal törzsőrmester felakasz­tásáról készült. A két gyilkos arca nem látható a képen, de alakjáról az egyik gyilkos. Suba György ismer­hető fel. Az idén a tavalyinál kisebb ered­ményekkel dicsekedhetnek a ricsei gépállomás dolgozói. A tavaszi talaj- munkák végzése gyatrábban áll, mint az-előbbi években. Míg tavaly ilyen­korig 995 holdat,* az idén csak 631 holdat szántottak fel. A bevetőit te­rület is kevesebb mintegy 100 hold­dal. Ez azonban nem jelenti, hogy Riese környékén ezen a tavaszon rosszabbul dolgozták volna a földe­ket, mint tavaly, vagy azelőtt, sőt, sokkal jobban. Korán jött a tavasz és a. gazdálkodók maguk végeztéik el a tavaszi munkákat. Ehhez hozzá­járult még az is, hogy a gépállomás körzetébe tartozó termelőszövetkeze­tek közül három gépet vásárolt. Igaz, emiatt nagy vitába kevered­tek a gépállomás, meg a szövetkeze­tek vezetői. Ugyanis egyes termelő- szövetkezetek a gépállomással kon­kurálnak különböző szállítások vál­lalásában. Az csak helyeselhető, hogy a terme lös zö vetkezetek gépeket vá­sárolnak saját munkájúik végzésére, de az már helytelen, ha bérmunká­kat vállalnak és spekulálnak, holott sokkál célszerűbben felhasználhatták volna a gépre fordított összeget, pél­dául az állatállomány növelésére. Az eltelt néhány esztendő alatt ezer és ezer különféle újítás szüle­tett. Az emberek törték a fejüket a termelés egyszerűsítésén, de hogy valaha a tolvajok ellen is újítással fognak védekezni egyes helyeken, azt nem i;: gondoltuk. Pedig így van. Néhány hettei ezelőtt született az a bizonyos újí­tás, amelyről szó van. Az újítás tárgya egy egyszerű kis szerkezet, amely ... na, szóval kezdem az elején. Szkárosi József, a miskolci ven­déglátóipari vállalat nagyreményű villanyszerelője. Fiatal is, szorgal­mas is, munkájáról elismeréssel nyilatkoztak, csak ő elégedetlenke­dett amiatt, hogy a villanykörték naponta eltűntek a vendéglők, ét­termek folyosóiról, mellékhelyisé­geiből. S ha a több mint száz üzem­egységben naponta csak egyet visz­nek el, az is óriási összeget jelent egy hónapban. így született meg az újítás. A villanykörték mellé egy kis Varga Lajos, Martinkó József, Nagy Zoltán vádlottak szintén ta­gadtak. Kincses József vádlott azt állítot­ta: Gyarmati Lukács nevű ismerőse fenyegetésére híresztelte el, hogy ka­lapáccsal többször fejbeverte Gáti Gyula rendőralezredest. Adorján Gusztáv letagadta Nagy Zoltánnal történt szembesítésekor, hogy többször fejbeverte Petri k Gyulát. Lapsánszki István vádlott mentsé­gére hozta fel, hogy „ismeretlen Egyes szövetkezeti vezetők mái- be­látják, hogy jobb helyre is tehették volna azt a pénzt, amiért gépet vá­sároltak, M. Tóth István, a páeini Dimitrov Tsz elnökhelyettese például kijelentette: ha tudta volna, hogy csak ennyivel emelkedik a gépállo­mási munka díja, nem vettek volna Zetort. hiszen az állam ugyanúgy segíti a termelőszövetkezetet a gép­állomás útján is. minit azelőtt. A termelőszövetkezeteknek végzett munka 30 százalékát az állaim fizeti, ami nagy kedvezményt jelent a szö­vetkezeteknek . Ezzel a kedvezmény­nyel azonban egyes szövetkezetek visszaélnek, mint például a cigándi Petőfi, ahol saját traktorukkal má­soknak fuvaroznak, saját fuvarjukat, pedig a gépállomással végeztetik, mivel az olcsóbb. A gépállomások dolgozói továbbra is segíteni akarják a termelőszövet­kezeteket. Kacsur János, Deák István és Balázs János traktorvezetők mun­kájával, akik egyenként 109 holdon felüli szántást végezték, igen elége­dettek maguk a szövetkezetek is. A gépállomáson általában jobb a mun­kait gyelem. mint az elmúlt évek­ben, amihez a fizetésrendezés is hozzájárult;----------------------A s zerkezetet szerelt, amelynek fölöt­tébb jeles tulajdonsága abban rej­lik, hogy ha a villanykörtét kicsa­varják, akkor az irodában megszó­lal egy csengő, s a tolvajt, anélkül, hogy sejtené, — tetten érik. Az újítást már több helyen be­vezették. Szkárosi József pedig 300 forintot kapott újításáért. Meg­érdemelte. K. R. Szerencse a szerencsétlenségben bat reggelre virradóra Sáros» paitaikról kiindulva a zemplénagá'rdi kis vonat kisiklott és felborult. A MÁV illetékes szervei azonnal vizs­gálatot indítottak a szerencsétlenség okának felderítésére. A vizsgálat megállapította, hogy a kisiklást a rossz pályaviszonyok okozták. A sze­rencsétlenség szerencsére csak anyagi kárt okozott. A kisiklás alkalmával 0 ember' könnyebben megsérült. : egyén ' kényszerítette őt Freimann Lajos felakasztására. I Két új vádlott kihallgatása kö­vetkezett. Szabó Mihály részben bű­nösnek vallotta magát, amiért „ön­kéntelenül belerúgott Gáti Gyula holttestébe”. Tóth Lajos vádlott ugyanakkor nem ismerte be, hogy o tette a hurkot Freirnann Lajosra. A vádlottak kihallgatása ezzel be­fejeződött. A tárgyalást kedden folytatják, amikor a bíróság a tanu­kat hallgatja ki. (MTI) BÍRÓSÁG! HÍREK A megyei- bíróság Kólái Cs. József 26 éves miskolci lakos bányászt, többszörös büntetett előéletű vádlot­tat rablás büntette miatt 8 évi bör­tönbüntetésre és egyes jogainak gya­korlásától 5 évre való eltiltására. Kó­lái Cs. Józsefné 25 éves miskolci la­kos, háztartásbeli büntetlen előéletű vádlottat, pedig 4 éxi börtönbüntetés­re és egyes jogainak gyakorlásától 3 évre való eltiltására. ítélte. A vádlot­tak 1957 január 31-én italozás után Steviezki Bélát karóval fejbevsrték. f összerugdosták cs a pénztárcájában ■ lévő 50' forintot, kivették és a sér­tettel véresen otthagyták. A miskolci megyei bíróság Szarka Ferenc 25 éves miskolci lakost, volt tűzoltó őrvezetőt, büntetlen előéletű vádlottat, több emberen elkövetett szándékos emberölés, rablás kísérle­te és vesztegetés büntette miatt 3 évi börtönbüntetésre, egyes jogainak g’ áfásától öt. évi időtartamra való eltiltásra ítélte. A vádlott. 1957. január 22-én tűzoltói szolgálata után italozni kezdett, majd kiment a vá­sártérre, ahol meglát Iá íd. Székely -János és ifj. Székely Jánosné egy marha eladásából 2325 forintot tesz­nek zsebre. Követte őket a Szirma- b esen vő felé vezető mellék utón, majd amikor egy elhagyatottabb helyre értek, zsebkéssel az előtte haladó Székely Jánosné hátába akart szúr­ni. Ebben őt megakadályozta id. Szé- kei^ «János, akivel a vádlott dulako­dott, elvette tőle botját, azzal lej be­verte. majd a sikoltozva menekülő ifj. Székely Jánosné sértettől a pénzt azzal akarta elvenni, hogy külön­ben meggyilkolja. A sértettnek sike­rült a KOKEV telepig elszaladnia, mire a vádlott elbújt és csak á mun­kások segítségével sikerült őt meg­találni és letartóztatni. A vádlott a letartóztató rendőröket is rá akarta bírni, hogy engedjék szabadon, 101). illetve 200 forintot kínált nekik; * Lapunk korábbi számában közöl­tük, hogy a sátoraljaújhelyi ellen­forradalmi banda helyettes vezetője, Józsia György ügyében a debreceni katonai tanács halálos ítéletet ho­zott, s a vádlott kegyelemért folya­modott. Az elnöki tanács Józsa György kegyelmi kérvényét elutasí­totta, s 1957. április 12-én a halálos ítéletet Miskolcon végrehajtották.­Ipari életünknek egyik legfonto­sabb problémája, amivel gyáraink, bányáink nap mint nap foglalkoznak: a gazdaságos termelés. Ezt vizsgálva, minit mindenhol, a Borsodon dasdi Lemezgyárban is, összehasonlítva az elmúlt évek elért eredményeivel, igen szomorú képet kapunk. Az októ­beri ellenforradalom itt sem múlt el nyomtalanul. Sándor Miklós terme­lési osztályvezető és Kormos Zsig- mond termelési előadó mintegy men­tegetőzve rögtön ezzel kezdik, ami­kor érdeklődöm, hogy náluk milyen tényezők gátolják a múlt esztendei eredmények elérését. — Melyek azok a tényezők, ame­lyek elősegítik a termelés gazdasá­gosságát? — teszem i:el az első kér­dést, — A gazdaságos, termelés több té­nyező összességét követeli meg. így elsősorban a jó alapanyag, nagy szaktudással rendelkező hengerészek, a pontos technológiai fegyelem, a i'í- nom lerne aki I íoz a tál növelése és uz importanyagot felhasználó tárgyak­nál azok felhasználásának szakszerű csökkentése. Természetesen, az utóbbi'csak annyira, hogy a minősé­get ne csökkentse. — Mi az, ami ezekből jelenleg is rendelkezésre áll? — igen jó hengerészeink vapnak, ugyancsak jól kidolgozott technoló­giai előírások. Meg van a lehetőség az importanyag csökkentésére is. — Mi az, amit hiányolnak? — Nagyon kellene a lényeges ja­vuláshoz a gazdaságos termelés te­rén. hogy az alapanyagellátó vállala­tok is. csökkentsék az önköltséget. Csak egy ilyen kooperáció az Ózdi Kohászati Üzemekkel • vezet majd eredményre. Jelenleg ugyanis mind­két üzemben az önköltség jóval fö­lötte van a megengedettnek. 1956 harmadik negyedévében az egy ton­nára eső termelési költség bázisa 3113 forint 40 fillér volt. A negyedik negyedévben. 3055 forint 20 fillér, a tervezettnek jóval alatta Ugyan­akkor januárban a tervezett bázis 2932 forint 60 fillér helyett 4699 fo­rintra nőtt. Ez a kis számadat élén­ken megmutatja, mennyire el va­gyunk maradva, a múlt évi eredmé­nyektől. Ezért elsődleges kötelessé­günk jelenleg, hogy eléri ük az 1958, évi harmadik negyedévi színvonalat. A negyedik negyedévet nem lehet komolyan számításba venni, hiszen az mindössze három hét. Érdekes megnézni az egy főre eső termelési értéket is a múlt évivel szemben. Néhány adat: — A múlt év harmadik negyedévi értéke 286 forint volt. Januárban ez lecsökkent 122-re. Örvendetesen Bécs (MTI) A Nemzetközi Vöröskereszt Szer­vezet bécsi kirendeltsége közölte, hogy Magyarország megsegítésére indított akció június 30-án befejező­emelkedő tendenciát mutat a feb­ruári szám, ami mai' 198 forintra emelkedett. Meg van tehát a való­színűsége. hogy márciusban az egy főre eső termelési értékben elérjük a múlt év harmadik negyedévi szán­tét. — A fent említeti objektív ténye­zőkön kívül mi volt még az. ami zavarta a termelést és ezen belül a termelés gazdaságosságának nővér- lését? — Határozottan hozzájárult az, hogy a munkástanács nem foglalko­zott egyáltalán gazdasági problémák­kal. Csupán február .közepétől •— mi­óta személyi változásod?: történtek a munkástanácsban — kezdtek fokoza­tosan bekapcsolódni az üzem gazda­sági életének megvitatásába. Jelenleg folyamatosan foglalkoznak a .kapaci­tás vizsgálatával, a termelés gazda­ságosabbá való tételével, a tényezők vizsgálatával és megjavításával a munkástanács mellett álló műszaki brigád tagjai. Amennyiben a legelsői és legfontosabbat, a múlt évi átlagot a termelésben elérik, akkor már konkrét javaslatokkal élnek az ered­mények további fejlesztéséhez. — Milyen eredményeiket értek el eddig az önköltség csökkentése te­rén? — A legkiemelkedőbb a henger­törések számának csökkentése. Eb­ben a negyedévben igen jelentős ja­vulás mutatkozik e téren, ugyanis I a múlt év első negyedévi 31 henger- j töréssel szemben, ebben az évben még mindössze csalt egyetlenegy tö­rés történt. Ez forintban körülbelül félmilliós előnyt jelent. Itt meg lehet talán említeni, hogy a múlt eszten­dőben ehhez hozzájárult az a feszí­tett munkaütem, amely elvette a dol­gozók minden fizikai erejét és nem tudtak kellő figyelmet összpontosí­tani a minőségi termelésre. Jelenleg bővítettük 24 dolgozóval a henger- műviek számát és folyik továbbkép-» zésük. A jobb termelést fokozza majd az a tényező is, hogy hosszú kérés után végre felcserélték a hen­gersor 70 éves gőzgépét eg}' modem villanymotorral, amely biztosítja a ponosabb üzemmenetei és ezáltal az egy óra alatt termelhető mennyiség is emelkedni fog. Ennek üzembe- ! helyezése május 1-re várható. | — Minden számítást* figyelembe I véve. mikorra érik -el a múlt évi ter­melési szintet? — Véleményünk szerint .májusban, bár az üzemben lévő három henger«4 sorral ezt már áprilistól várjuik«; Mikor ez megtörténik, akkor remél­jük. a gazdaságos termelés, terén sem kell majd szégyenkeznünk.. URBAN NAGY ROZÁLIA dik. A Nemzetközi Vöröskereszt a segélyakció során, a közlés szerint, harmincezer tonna élelmiszert, ruha­neműt, gyógyszert és szenet szállított Magyarországra. (MTI) Addig jár a korsó a kútra, míg ahol spekulátnak — ráfizetnek Újítás — tolvajok ellen A Nemzetközi Vöröskereszt befejezi magyarországi segélyakcióját mlékezés A NÉGYSZÁZÉVES HABSBURG URALOMBA ÍRTA: DR KO MORÓCZY GYÖRGY II. 4 törökök kiűzése után nem &za- ** badíág várta az ország népét, hanem még teljesebb kiszipolyozás. Garaífa vér törvényszéke oly lélekbe- iépő volt, hogy Rákóczi hosszú évek múltán is az élmény erejével ír róla: »Ez az emlék vérbetűkkel íródott, ’nein márvány táblákra, hanem min­den szív eleven tábláira.« A Habs- burg-család azt hitte, hogy »'kezében van az ostor és szabadon ülhet vele«, «nint ugyanő írta. Ezt az elnyomást a nép nem tűrte és nem akarta elviselni. Parasztfel­kelés robbant ki több helyein 's leg­jelentősebb volt a Tokaji Ferenc-féle tiszaháti felkelés 1697-ben. De nem­sokára eljött az ideje annak is. hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlete alatt fegyvert fogjon az egész nemzet, az egész kurucság »a szabadságért« jel­szó alatt, »a képtelenül hatalmaskodó, poreióztató, sónkat, kenyerünket el­vevő császáriak ellen, édes hazánk és nemzetünk mellett«, mint az 1703-as kiáltvány írja. * Dr. Komoróczy György megyénkben is ismert marxista történetíró 1949-ig Abauj megye, jelenleg pedig Hajdú me­gye fölevéltárosa és a történelmi - tudo­mányok kandidátusa. Dr. Komoróczy György régi jó barátunk és hű elvtár­sunk. Fenti cikket szives engedélyével közöljük \ túlerő és még sok minden ok ** miatt levert szabadságharc után a XVIII. században fokozódott a Habsburg önkényuralom. Bár az államigazgatás gépezetének fejlettebb kialakítása a polgári irányú fejlődés következménye volt (‘helytartótanács, kancellária stb.) s haladottabb ügy-, vitelt biztosított, mint a régebbi, de Magyarország nemzetiközi helyzeté­ben a népi-nemzeti fejlődés szénit pontjából károsnak mutatkozott, hi- •szén a centralizált államigazgatás mindent Becsnek rendelt alá. Ezt szolgálta a határőrvidékek fenntar­tása a török kiverése után. Erdély különválása, az állandó hadsereg fel­állítása stb. Magyarország Ausztria Indiájának szerepét töltötte be az egész XVIIÍ. század folyamán s a politikai jogfosztást, az erőszakos ellenreformációt követte a gazdasági intézkedések hosszú sora. Az egyko- rúalk énekelték, hogy »Vagyon ha­zánkban két gonosz ember, Portio Pál és Forspont Péter., s ez a két tényező elsősorban a jobbágyokat sújtotta. De tönkrement a közép- nemesség nagy része is, s különös, hogy éppen ebben az időben válik széleskörűvé a hétszilvafás nemesi réteg kialakulása. 1 gaz, hogy a termelőerők bizo nyos értelemben továbbfejlőd­lek, hiszen az élet nem állhatott meg. Gyárak, manufaktúrák alakultak, gyapjúfeldolgozók jöttek létre stb.. de lényegében ez is elsődlegesen az. osztrák burzsoázia érdekeit szolgálta a saját haszna mellett. Ausztria ugyanis olyan vámrendszert vezetett be, amely meggátolta a magyar áruk szabad eladását és a külföldi áruk szabad behozatalát. Amíg az osztrák iparcikkek vámja a normális 3 szá­zalékos volt, addig az idegen eredetű iparcikkeké átlag 30 százalékos, ugyanakkor az idegen áru vámja, ha osztrák kereskedő adta el nekünk. 15 százalékot tett 3d. Ennél céltuda­tosabb gyarmatpolitikát az akkori Európa nem ismert. Szétszakadtak éppen ezek miatt a régi nemzetközi kapcsolatok, amelyek, ha nem is nyugattal, de északkal és déllel, ke­lettel még fennállottak. A Danckába (Gdansk). Moszkvába, Sztamibulba járó debreceni kereskedők is itthon maradtak s helyi kiskereskedelmet folytattak, mert a nagy vámot nem fizethették meg. 1 ¥ Józsefnek sok kérdésben ha- * ladó szellemű, a polgári fejlő­dés követelményeit figyelembe vevő intézkedésed (Türelmi rendelet, ne­mesi kiváltságok korlátozása, felosz­latott szerzetesrendek birtokainak köztulajdonba vétele, jobbágy védő intézkedések stb.) a feudális rendi ellenállást azért sem tudták meg­törni, mert a népi erőkre támaszkodó intézkedései figyelmen kívül hagy­ták a mind jobban ébredő nemzeti követeléseket. Az idegen uralkodó bármilyen kezdeményezése, a »kala­pos király« bármilyen törekvése szembetalálkozott a magyarság mindjobban kibontakozó nemzeti tu­datával, amejy erőteljesen kezdett ráébredni arra, hogy a Habsburg- család dinasztikus érdekei nem a magyar nép sajátos érdekeit szolgál­ják, hanem elsősorban a fejlettebb osztrák polgári igényeket elégítik ki. S a II. József halála után (1790) fel­törő nemesi ellenállás, a Ratsányiak, Kármánók, Berzsenyiek, Martinovi­csok, Kazinc ziak és a mások szellemi irányítása alatt mind erőteljesebben követelte a magyarság független ál­lami létének kivívását. A XVITI. szájad taLaján erőtelje­sebbé váltak a Rákóczi korában el­terjedt régi kuruc dalok, s a kuruc- kor ideológiája sokáig mélyen benne elit a népi tömegekben s ez az ideoló­gia a jobbágyság felszabadításán kívül nemzeti törekvéseket is tartal­mazott. Általánosan ismert volt az a régi dal, mely keservesen panasz­kodott arról, hogy »Tenger rajtunk a fegyver. Mert a német közöttünk hever és vei’, .: Látod, mily kövér? Bőrében sem fér. Alig vagyon orszá­gunkban miatta kenyér.« A Habs­burgok által irányított hatalom tá­masza s legerősebb védelme a fegy­veres hatalom volt, a fegyvere® erő döntő bázisa az osztrák haderő, s ennek segítségéve] verte szét az ellen­állást az egész XVIII. század folya­mán, majd a XIX; százsad első felé­ben. 1^ ejlődésünknek egyik nagy hát­ránya s eredményeink, kivívá­sának legdöntőbb kadálya éppen az volt, hogy a népi erők társadalmi harca nem tudott összetalálkozni & nemzeti követelések; függetlenségi jelszavaival, A parasztság igényét csak a leghailadcttabbaik értették meg s a parasztság Önmagában kép­telen volt nemzeti egységfrontot létre­hozni, így a XVIII. század végén a függetlenségi törekvések vezető ereje az a rendi nemesség volt, amely nemzeti megmozdulásait legfeljebb csupán legnagyobb íróink eszmei megnyilatkozásaiban kötötte össze a parasztsággal, a jobbágyság felszaba­dításának óhajával. Jól írta és látta ezt meg Balogh Péter 1790-ben,' »A rendek mind teljes alkotmányos szabadságot akarnak, de mindegyik annyit követel magának, hogy a töb­bit elnyomja. A paraszt maga nem tudja, hogy mit akar.« Különösen fékezte a rendek társadalmi követe­léseit a francia forradalom dicsősé­ges előnyomulása, katonai győzelme, A monarchia felszámolása, melyet a francia forradalom végrehajtott, már sok volit a rendi ellenállás szá­mára, habár voltak monarchia elle­nes megnyilatkozások a rendi köve­telésék sorában is. Mégis: a francia forradalom eredményei objektíve a rendeket az uralkodó mellé állították s nem használták ki Napoleon 1809-es felhívását sem, amely legalább for­málisan nemzeti függetlenséget he­lyezett kilátásba. (Foiytarjvjcj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom