Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-12 / 85. szám

4

északmagyarorszAg

Péntek, 1957. április 1

1 ■•■••■••KI ................................................................................

I

GAZSÁGTÉTEL

A MÁSKOR vidám, mosolygósarcú Tóth Ferenc fiatal műszaki dolgozó szomorúan, lekókadt fejjel érkezett meg munkahelyére. Mintha csak előre megérezte volna, hogy történni fog vele valami. Alighogy helépett a műszaki irodába, az adminisztrátor egy levelet nyújtott át neki. Olvasni kezdte a sorokat, amelyben többek között ez állt: ■„Műszaki irányító munkájára nem tartunk igényt... 1956 december 10. Üzemi munkástanács.”

Tóth elvtársat — bár rosszul érintette az eset — nem érte meglepetés. Látta és tudta, hogy ez előbb- utóbb az acélöntődében is bekövetkezik, mert hisz a gyár többi üzemeiben, mint a durvahengerműben, a martinban, a nagyolvasztóban mindenütt felmondják a szolgálatot a kommunista műszaki vezetőknek. Miért lenne hát ő kivétel ezalól? Sőt, talán őrá még jobban „rászállnak”, mint a többiekre, mert ö nemcsak egyszerűen kommunista, hanem mint a pártszervezet titkára is volt egyben.

NEM TUDOTT belenyugodni a dologba. Bosszantotta az eset, márcsak azért is, mert elfogadható indokot ném említettek a felmondó levélben. De ugyan mit is hoztak volna fel indoknak? Hanyagul látta el talán a munkáját? Vagy talán tapasztalatlan a szakmájában? Nem, ő ebben precíz, kifogástalan ember. Erről ismeri őt mindenki az üzemben és erről tanúskodik az élmunkás jelvény, a sztahanovista és a kiváló műszaki dolgozó kitüntetés is. Munkájából sohasem maradt ki igazolatlanul. S amivel csak megbízták, annak mindig eleget tett. Pedig a legtöbbször olyan munkát kapott, amelyet mások nem szívesen vállaltak. Ilyen volt például a mangáncsavar- betétek gyártása is, amelyet 40—50 százalékos selejttel készítettek. Tóth elvtárs egyhamar itt is rendet csinált. A selejtet 6—8 százalék alá csökkentette. Mi tehát akkor a kifogás. A származása körül van hiba? Nem. Munkásszülők gyermeke. Nemcsak az apja, hanem a nagyapja is öntése volt. Ott laknak a gyár tövében, Diósgyőrben, mindenki ismeri őket. }

Ilyen gondolatokkal terhelve virrasztóit át nagyon sok éjszakát Tóth

elvtárs. Nem jött álom a szemére, hiába erőszakolta, csak forgolódott az ágyban. Bántotta az igazságtalanság. Nemcsak az ő esete, hanem a többieké is, akikkel éppen úgy bántak el, mint vele.

Akkor nem szólhatott semmit, csak reménykedett, hogy egyszer napirendre tűzik majd az ügyet, s akkor...

Tóth elvtárs visszament a szakmájába dolgozni. Régi munkatársai szívesen vették maguk közé, noha tiltakoztak a leváltása miatt. Szerették öt, mert nemcsak mint főművezető, hanem mint párttitkár is sokszor segítette, támogatta őket a problémák elintézésében.

ÁPRILIS 1-EN Tóth József elvtársat az acélöntöde dolgozóinak javaslatára a vállalat igazgatósága üzemvezetőnek nevezte ki. Azóta nem sok idő

telt el, s máris tapasztalható javulás a termelésben. Napról-napra túlteljesítik az előírást. Nyolcadíkán a havi tervteljesitésben 112 százalékon álltak. Minőségileg is jobb munkát végeznek. Az acélmű selejtjét 3 százalékra csökkentették, amely igen nagy eredmény, mert a megengedett selejt 6.5 százalék. Hogy beszélnek róla a szakmunkások az üzemben?... Nagy Sándor, az I-es csoport vezetője a következőket mondta róla:

— örülünk neki, hogy Tóth elvtárs lett az üzemvezetőnk. Jó szakmunkás, érti a dolgát, s ami még ennél is fontosabb, tud bánni az emberekkel.

A MUNKÁSOK bizalmából lett az acélmű vezetője Tóth József elvtárs. Felelősségteljes munkakör. Bízunk abban, hogy Tóth elvtárs itt is meg fogja állni a helyét.

Török Alfréd

ILLETÉKES SZERVEK

Kenyérgyár, Dió&győrvasgyáar. Lillafüred vásárló közönsége azt kérdezi, hogy a 86. számú fűszerbolt miért nem kap friss kenyeret? Miért .vannak Ítélve szárazkenyér fogyasztásra? Mi is ugyanezt kérdezzük, válaszoljon erre a Diósgyőrvasgyári Kenyérgyár.

Sütőipari Vállalat Miskolc. A mindenáron való önköltségcsökkentés nem minden esetben helytálló. Jelen esetben Ernődön sem vált be. Ugyanis furcsának tartjuk, hogy az Ernődön sütött kenyeret nem osztják szét a helyi boltokban, hanem azt a vállalat maga árusítja önköltségcsökkentés címén. És ez nem baj, hogy 50—60 ember sorakozik a friss kenyérért? Utóvégre egy 8 ezer lakosú községben igy nem lehet intézkedni. Reméljük, hegy a régi, bevált jó módszert fogják alkalmazni, amikor nem kellett sorbanállni, mindenki időben megkapta a napi kenyéradagját, méghozzá frissen. Elvégre nem a dolgozók vannak a vállalatért, hanem a vállalat a dolgozókért.

. jVWWUWI WV> ^*Ar&Anfit/WVUU,ftASIAJV1

Köztisztasági Vállalat Miskolc.

Reczkó Lajos, a Vasvári Pál iskola egyik tanulója azt kéri a vállalat vezetőségétől, hogy a tisztasági hónapban legyenek segítségére. Az Ady Endre u. 10. számú háztól szállíttassa el azzal a vállalattal a téglatörmeléket, amely -ott építkezett. Nekünk nincs se traktorunk, se taligánk. Mi gyerekek örömmel játszanánk a tiszta udvarban, de pillanatnyilag erre nincs mód, mert a szemét ebben akadályoz bennünket.

&

Járási tanács Abaujszáníó. Kány község dolgozó parasztjai azt kérik, hogy segítse a községi tanácsot és a

lakosságot abban, hogy az egyik elfertőzött közkút vizét ihatóvá lehessen tenni. Szerkesztőségünk is kéri a járási tanácsot, hogy találja meg a módját a kút mielőbbi rendbehozásá- nak.--------o-------M

uÉés- és falugyűlések

Farkaslyuk bányaüzem ápr. 12-én, d. u, fél 3-kor. Ulmer Gusztáv.

Putnok bánya ápr. 12-én, d. ti. fél 5-kor. Kovács Sándor.

Ki lehet a keresztapja,,,?

Napról-napra világosabb lesz mindenki előtt, hogy az októberi ellen- forradalom milyen sok rosszat felszínre dobott. így volt Sajókeresz- turon is. Röviden, dióhéjban a megtörtént eseményekről.

Október 26-án egy tehergépkocsi érkezett Miskolcról. A Lenin Kohászati Művek munkásaiért jött, tüntetni vitte őket Miskolcra. A falu dolgozó parasztjait és becsületes dolgozóit mindez nem zavarta, végezték becsülettel a munkájukat, szántottak, vetették a jövőévi kenyeret.

A községből csak Lévai Miklósné és Zs. Tóth József ült fel az autóra és amikor hazajöttek elmondták, hogy mit láttak, mit tudnak. A tapasztalatot mindjárt igyekeztek helyileg alkalmazni, Zs. Tóth rátámadt a vb. titkárra. „Maga nem akarja megalakítani a munkástanácsot?” — Másnap újra bejött. Azonnal meg kell alakítani a munkástanácsot! — adta ki a parancsot. — Elvtárs nincs, csak úr van! — tette hozzá, rázva az öklét a titkár előtt.

Megkezdődött a két személy által annyira sürgetett választás, amit egybekapcsoltak zászlóégetéssel és emlékszobrok pusztításával. Lévainé Lenin elvtárs kicsinyített mellszobrát trágár szavak kíséretében zúzta össze. Addig verte a falhoz, amíg teljesen össze nem tört. Hogy bosz- szujukat még tartalmasabbá tegyék ezek a „nemeslelkű” emberek, egy üveggyári munkás feleségét 15 hónapos és 3 hetes pici gyermekével ki- i’akták az udvarra, kinek férje Mátraházán a tbc. szanatóriumban volt. Délelőtt 11 óra felé magam is arra mentem, megdöbbenésemre láttam, hogy Lévainé lökdöste, Jitötte az egyik rendőrt. Közben meglátott engem, elkezdte ordítani a különböző, nyomdafestéket nem tűrő szavakat. Szinte önkívületi állapotban ordította: — Emberek, segítsenek ezt a mocskot felakasztani, én tegnap láttam, hogy akasztották a gazembereket Miskolcon.

Egy józan gondolkodású fiatalember megszólalt: — Ha valakinek bűne van, jelentse fel a bíróságra az elvtársnő. Erre nagy dühödten a mellette szaladó kutyára mutatott Lévainé: „Azt meri mondani: elvtársnő? A kutyák az elvtársak neki!” — mutatott oda és köpött egyet.

Csak mélységes felháborodással hallgatta mindenki, hiszen az egész községben csupán két ember volt ilyen. 1948 óta élek itt, ezidő alatt megtudtam egyet-mást. Tudniillik Lévainé lánya „angyalcsináló” volt, tettenérés alapján feljelentés ment ellene, az a rendőr végezte a nyomozást, akit ő megtámadott és én, mint községi szülésznő segítettem a tények felderítésében. Ezt mi embertársi kötelességünknek tartottuk és tartjuk. És ez a bosszú Lévainé részéről hihetetlen mértéket öltött.

Mindezeken kívül meglep bennünket az, hogy Lévainé lánya, Boczki- né még ma sem töltötte le büntetését és azzal dicsekszik, hogy neki jó „keresztapja” van.

Az is meglep bennünket, hogy olyan emberek, akiről mi úgy tudjuk, nem csináltak semmit, eljárás indult ellenük, ugyanakkor a „munkástanács elnöke”, aki géppisztollyal jött haza a faluba és Lévainé éli világát, mint aki nem tett semmit. Szeretnénk, ha az illetékes szervek megtennék a szükséges intézkedéseket.

Lévainé fia a szegedi börtönből illegálisan jött el. * ~z ellenforradalom ideje alatt Mezőkeresztesen tevékenykedett, s legnagyobb meglepetésünkre egy hónappal ezelőtt a községünkbe hazajött és egy olyan lakást foglalt el, hol egy becsületes családnak volna helye, nem pedig neki. De mit tehet itt a községi tanács és a pártszervezet! Semmit, ha a felsőbb vezetőség nem segít!

Sz. ö.

RENDŐRSÉGI HÍREK

A mezőkövesdi rendőrség zsebtolvajlás bűntette miatt eljárásit indított Nagy Lajos 32 éves poroszlói lakos ellen. Nagy Lajos 1957 április 8-án a mezőkeresztesi vásáron tartózkodott, ahol kiszemelte áldozatait. A kedvező alkalmat felhasználva, Bordás Ignác szentistváni, valamint Dózsa Tibor doroginál lakosoktól összesen 2700 forintot lopott el. A rendőrség tettenérte.

Március 6-án a délutáni órákban Encsen a Rákóczi ut 96. számú telek előtt egy vontató állott, melynek motorja üresen járt. A megjelölt helyen haladt el szekerével Almásí István földműves, encsí lakos. A lovak a motor zajától megugrottak, s a közelben az úttestein halad Bakos Józsefire 55 éves encsi lakost elgázol-* ték. Bakosné súlyos sérüléseket szenvedett. Sérüléseibe belehalt;

egyedülálló és a világgazdaság *■— törtéin etében addig ismeretlen jelenségként lépett a történelem színterére a Szovjetunió, amikor Marx és Lenin tudományos elmélete alapján létrehozta a világ első szocialista típusú gazdaságát, Nem ismeretlenek azok az úgynevezett tudományos vélemények sem, amelyek már a keletkezése pillanatában megjósolták a szocialista gazdasági rendszer csődjét és pusztulását. Négy évtized telt el azóta. Kis tőkés országok egész sora jutott ezalatt csődbe, világszerte megingathatatlannak vélt nagyhatalmak buktak el, vagy inogtak meg és kerültek függőségbe és még a legerősebb tőkés államoknak is súlyos válságokat kellett átvészelniük. Egyetlen állam volt a világon, amelyet nem fenyegetett a csőd, amelyet nem érintettek a válságok, amely az egyhelybentopogás és a visszaesések helyett az egyenletes és gyorsüt'emű gazdasági fejlődés útján haladt. Ez az állam a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége volt. A szocialista gazdasági rendszer megállta a helyét, a bizalmatlanság, a kétkedés és a nyilt katonai intervenció közepette, leküzdötte a tőke nemzetközi blokádja támasztotta nehézségeket és nemhogy megszűnt volna — az imperialisták terveinek és reményeinek megfelelően —. hanem megszilárdult olyannyira, hogy képes volt visszaverni a világ legtökéletesebben felfegyverzett hadseregét, a hitlerista német hadsereget és képes volt egy egész sor újabb országban megnyitni az utat a szocialista rendszer kibontakozása előtt.

A negyven évvel előtti egyedülálló csoda ma már nem csoda és nem egyedülálló jelenség, hanem tudomá1- nyosan is, történelmileg is igazolt természetes valóság, amely követőkre talált a népi demokrácia országaiban és további követőkre fog találni a vr ' többi szabadságszerető és emberi élre vágyó nemzeteiben.

A gazdacúgilag teljesen elmaradott cári Oroszország helyén a szocialista Szovjetunió a legteljesebb tekintélynek örvendő gazdasági nagyhatalommá vált. Négy évtized alatt harminc- szorosára növelte ipari termelését és ma, az egy főre eső termelés tekintetében második helyen áll a világon. Ezzel bebizonyította, hogy nemA gazdasági vezetés tökéletesítése a Szovjetunióban

Megjelent az „Előre” című lap ápr, 6-i számában.

csak megmaradni képes, hanem arra is megvannak a feltételei, hogy békés versenyben rövid idő alatt utolérje és maga mögött hagyja a gazdaságilag legfejlettebb tőkés országot is.

E

zért keltett oly nagy érdeklődést nemcsak a Szovjetunióban, hanem az égész világon N. Sz. Hruscsov elvtárs jelentése, amelyben felmérte a Szovjetunió népgazdaságának eddigi fejlődését és kijelölte a gazdasági tevékenység további, magasabbfokú vezetésének irányelveit.

Olyan e r edmé nyékről ad hírt ez a jelentés, amelyeket kizárólag csak szocialista gazdálkodással lehet elérni, csak akkor, ha az ország fejlődését annak minden egyes honpolgára a maga személyes ügyének tekinti, s ha az ilyen tettrekész milliók’ élén olyan vezetőerő áll. mint a Marx és Ijenin tudományos eszméivel fel- fegyverzett kommunista párt. A Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével a szovjet nép sikeresen hajtotta végre a Lenin által kijelölt nagyszerű programot: olyan szocialista nehézipart teremtett meg, amely biztos alapul szolgált a népgazdaság többi ágainak általános és gyorsütemű fejlődéséhez. Rövid négy évtized alatt 180-szorosára növelte fémiparának és gépgyártóiparának össztermelését és 1 OO-szorosára az energiatermelést. Ez a magyarázata annak, hogy míg a világ összes tőkés államai gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzdöttek, addig a Szovjetunió nemzeti jövedelme tizenháromszorosára növekedett, s az egykori muzsikok és elnyomott munkások szocialista rendszerhez méltó munka- és életkörülményeket teremtettek maguknak.

A szocialista gazdaság az egész nép gazdasága. Minden állampolgárnak jogában áll részt venni az ország ügyeinek intézésében, a gazdasági tevékenység megszervezésében és vezetésében. Az SZKP a demokratikus centralizmus lenini elveire építette fel a gazdasági vezetés egész apparátusát; S mivel

az összes dolgozó tömegeknek lényegében egységesek az érdekei, a népgazdaság fejlesztését egységes állami terv alapján szervezte meg. E tervek végrehajtását a körülményeknek és lehetőségeknek megfelelően felépített vezérigazgatóságok, népbiztosságok, majd a Szovjetunió és a szovjet köztársaságok gazdasági minisztériumai irányították.

Az utóbbi évek során éppen a helyes szervezés és irányítás eredményeként — magasabb fokra emelkedett a szovjet népgazdaság fejlődése. Elsősorban az ipar, de már a mezőgazdaság is a legkorszerűbb tudomány és technika alapján fejlődik. A modern mechanikai berendezések mellett elterjedt az elektronika használata egy- le nagyobb tért hódit és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az atomenergia békés célokra való felhasználása. Elképzelhetetlen méreteket öltött az ország iparosítása. A Szovjetunió különböző részein ma már több mint 200.000 állami iparvállalat és több mint 100.000 építőtelep működik.

A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány megállapították, hogy a gazdasági vezetés jelenlegi formái már nem eléggé alkalmasak arra, hogy kellőképpen átfogják és irányítani tudják az egész szovjet népgazdaságot. Ezért elhatározták, hogy javaslataikkal az egész szovjet néphez fordulnak és széleskörű vita alapján, az eddig szerzett tapasztalatok figyelembevételével, kidolgozzák az ország népgazdasága irányításának legmegfelelőbb formáját. Ezt a célt szolgálják N. Sz. Hruscsov elvtársnak a szovjet sajtóban közölt s immár a legtöbb országban kommentált nagyjelentőségű tézisei.

A különböző iparágak központosított irányítása egy-egy minisztérium, vagy ipari vezérigazgatóság által már nem lehet eredményes egy olyan országban, amely tíz*

meg tízezer kilométeres körzetben kiterjedt gazdag és sokoldalú iparral rendelkezik. Már csak azért sem, mert a vezetés legfontosabb alapelve, a demokratikus centralizmus megnyilvánulását teszi nehézkessé azáltal, hogy egész sor igazgatóságot és más alosztályt iktat be közvetítő szervként a termelő vállalatok és a vezető minisztérium közé. Ez meglassítja a gyárak és üzemek fontos kérdéseinek operatív és gyakorlati elintézését és túlságosan felduzzasztja a nem termelő gazdasági apparátust, akkor, amikor az itt foglalkoztatott szakemberekre elsősorban a közvetlen termelő munkában lenne szükség. A túlzott központosítás viszont még a vállalatokban alkalmazott szakembereket is nem egyszer elvonja a közvetlen termelő munkától és különféle jelentések, meg kimutatások készítésére kényszeríti őket. Az iparágak szerinti túlzott központosít ás ugyanakkor meglehetősen elszigetelte egymástól az ugyanazon területen működő különféle vállalatokat. Minden minisztérium arra törekedett, hogy saját építő, szerelő, stb. segédvállalata, saját beszerző és elosztó- szervei legyenek. Ez pedig, a költségessége mellett, a különböző iparágak teljes termelőképességének kihasználását is akadályozta. N; Sz. Hruscsov elvtárs jelentése többek között megemlíti, hogy Szverdlövszk tartományban 203 építkezési vállalat dolgozott, 30 minisztérium irányítása alatt. Lenin- grádban például 123 anyagbeszerző- és elosztó szervezet működik, keresztülhúzva egymás számításait.

Az SZKP KB februári plenár!s ülése leszögezte, hogy tökéletesíteni kell a gazdasági, műszaki és adminisztratív vezetést, olymódon, hogy az ruganyosabbá váljék, jobban bevonja a termelés megszervezésébe és irányításába a vállalatok dolgozóit s érvényre juttassa az egyes tartományok, kerületek és köztársaságok helyi sajátosságait; A lövőben, sokkal nagyobb szerepet

kell juttatni a gazdasági vezetés* ben a helyi állami, párt- és szak* szervezeti szerveknek, hogy ezek, a termelő vállalatokkal való állandó gyakorlati kapcsolatuk révén segít* hessenek feltárni és értékesíteni a helyi erőforrásokat és bevonják a széles dolgozó tömegeket az álla* mi tervek végrehajtásának rendsze* rés ellenőrzésébe.

Az SZKP KB tézisei azt ajánl* ják, hogy a szakminisztériumok és ügyosztályok általi vezetés formáiról térjenek át a területi elv alapján való vezetésre. Eszerint az iparilag fejlett vidékeken — a kerületekben, tartományokban és köztársaságokban — népgazdasági tanácsok alakulnak és ezek vezetik a hatáskörükbe tartozó területen az egész gazdasági tevékenységet. Ezek a tanácsok legteljesebb jogot kap* nak a gazdasági és pénzügyi kérdések intézésében és teljes felelősséget viselnek a rájuk bízott vállalatok eredményeiért.

A gazdasági vezetésnek ez az

•* új formája, minden eddiginél jobban érvényrejuttatja a de* m kratikus centralizmus elvét. Minden eszközzel fejleszti a dolgozó tömegek és a helyi szervek kezdeményező készsé'gét. kellő hatáskört teremt számukra a helyi kérdések me« Idusához, ugyanakkor lehetővé teszi a pontos és gördü* lékeny központi irányítást. A nép* gazdasági tanácsok közvetlenül vezetik az alájuk rendelt vállalatokat a tervezés tekintetében pedig két* tős alárendeltségük van; mind a? illető köztársaságnak, mind a Szovjetunió Minisztertanácsának felelősséggel tartoznak.

A gazdasági vezetés átszervezés sének, valamint a népgazdasági tanácsok hatáskörének kérdése máris széleskörű vita tárgyává vált a Szovjetunióban. Hozzáértő szak* emberek, élmunkások, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező aktivisták tömegesen fejtik ki véleményüket a lapok hasábjain. Sok vállalatban társadalmi bizottságok alakultak a téziseik megvitatására és a dolgozók véleményének, javas-, latainak összegezésére. Ez arra mutat, hogy a szovjet dolgozók megértették pártjuk felhívását és készek együttesen megoldani^ a ve« zetés megjavításának felelősségteljes feladatát.

CSIRY GABOR