Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-11 / 84. szám
ÉSZAKMAGYARORSfcAt Csütörtök, 1957. április 11. PÁRTELET Meg véd jük állami gasdaságaink vívmányait Tüzbea a? erdő, marja a láng, sikonganak a Útkoronák. Büszke Uükkifjajt rostádnak térdre, kamuként hullik faszivük vére. Fürge, zsivalyos szélkölykök járják a pusztítás őrült, kegyetlen táncát. Hordják a lángot — szörnyű staféta, mikor ér, s hogy ér vájjon a célba? — 1 Tűzben az erdő, marja a láng, sírnak a gőgös fakoronák. Roppant, a máglya. Röppen a lángja, nyelvétől pirul felhők falkája. Fürge zsivalyos szélkölykök járják, avarba túrva az őrület táncát. Sistergő bíborral fedik a földet, rémülten tiporják megperzselt özek. Hiába sikongnak az őzcsemeték, kerek szemükbe a könny odaég. Hiába szaladna a fúrj, nem lehet kegyetlen sir a tűz, mindent belemet. Vadnmlao visítva keres kiutat riadt madarak hívják párjukat. Tűzben az erdő, lobban a láng, dördülve zuhannak földre a fák. Halódó életek jajszava száll, a pusztulás lovagol szélparipán. Szörnyű dübörgés — tán a föld szive ve? — földanya sír, együtt gyermekeivel. Nagyokat ordít. Az égre kiált. okozza, űzi a halál urát. És a zsivalyos szélkölykök hordják a fák, életek, s földanya búját. Hírét viszik a nagy pusztulásnak fülébe zúgják a hírt a világnak. Tűzben az erdő, marja a láng, segítséget kérnek a fakoronák. Czanyák szívtépő sikolya száll: Erdőországban arat a halál. És száll a jaj, mint félrevert harang hangjai ébredő szivekben konganak. Egy szó röppen..., szél ragadja tovább; • — Erdőt menteni: Ragadjatok kapát! Tűzben az erdő, marja a láng, — fénye csillant ezernyi kapát. — Fürge zsivalyos szelek kiáltják; — Itt van az ember! Nézd! Harebaszáll! És hősi harcba szállt az ember, füstmart szemekkel perzselt testtel. Útjába állt a gyilkos halálnak. Nagy volt a harc, nagy volt a tét, — de mert nem félte a szörnyű veszélyt — győztese lett a nagy csatának. VÉKONY $ANDÓR Szépen do'gozik a mezőnyárádi EPOSZ NAGY PÉTER A mesőnyárádi kertéssíányok költött Ha a mezőnyárádi termelőszövetkezet kertészetébe téved az ember, elöljáróban nem a szépen gondozott melegágyakra, a jól művelt tábláikra vetődik a tekíntété, hanem a szép mezőnyárádi lányokra, akiik a kertet gondozzák. Egyikük- másikuk már többéves gyakorlattal rendelkezik, is. nagy-nagy szorgalommal végzi munkáját. Az Űj Élet szövetkezet jövedelmének tele— 14 éves korom óta kertészkedem, ismerem a mesterségem minden csinja-b inját, — mondja egy kis büszkeséggel. Egyben Udvari János bácsi a szövetkezet elnök-helyettese is. A szövetkezet 1949-ben alakult 30 taggal, 440 hold földön. Jelenleg 6 Len vannak, benn. — Bizony az első éveikben nehézkesen folyt a munka, — emlékezik vissza Udvari elvtárs. — De aztán fokozatosan javult, a szövetkezetünk. Tavaly például igen szépen zártunk. Nekem 481 munkaegységem volt, amiért 42 mázsa vegyes terményt, meg 4000 forintot vittem haza. De Kuzmi Józsefnek több munlkamcs része származik ebből a kertészetiből. Tavaly például 120.000 forintot jövedelmezett a 8 hold öntözéses tábla, amin összesen nyolcán dolgoznák: hat lány, két férfi. Vezetőjük Udvari-János bácsi. Mezőnyárádon február elején alakult meg az EPOSZ 5r2 taggal. Azóta Szalai Ádám általános iskolai tanár vezetésével a kultúrcso- portjuk különösen szép eredményeket ért el. A megalakulásuk óta eltelt rövid idő alatt két színművet tanultak be sikerrel. Bemutatták Kisfaluéi Károly: Kérők című színművét, amiben különösen, szépen szerepeltek Kuzmi Ilonka, Szepessá Mária, Majoros Anna és Szabó Gyula (Baltafi szerepében). Most' vasárnapra a Dankó Pista című zenés népvígjáték bemutatását tervezik. Az eddigi próbák sikeres előadást ígérnek. Emellett május második felében társas kirándulást rendeznek Ózdra, ahol szeretnék felvenni a kapcsolatot a vasas ifjúmunkásokkal. Egyetlen nagy problémájuk a mezőny árád i parasztf iata lokna k, hogy nincs megfelelő termük, ahol összegyűlhetnének, ugyanis a kultúrotthon két helyiségében cementet raktározott a helyi tanács. A talajjavítás jelentősége A talaj nem állandó valami, mert keletkezik, fejlődik és el is pusztul. A talajpusztulás a helytelen agrotechnika alkalmazása következtében gyorsabb. Ahhoz, hogy állandó biztos termésre számíthassunk, a legfőbb feladatunk a tartós, niorzsa- lékos szerkezet biztosítása és annak megtartása. Ezt legeredményesebben a jó vetésforgó beállításával és annak keretében a here, és, herei'.éle- ség termelésével, valamint a rendszeres istáilótrágyázással tudjuk biztosítani. Megyénk talajait megvizsgálva arra a kedvezőtlen megállapításra kell jutnunk, hogy jó szerkezettel bíró talajunk alig van, szántóterületünk 00 százalékban savanyú, kisebb-na- gyobb mészhiány tapasztalható. Here, lucerna és velük társított füvek termesztésével a nagytömegű gyökérzetük következtében lényegesen növelhetjük a talaj szervesanyag (humusz) tartalmát, a tartósan mor- zsalékos szerkezetet a mész pótlása nélkül azonban nem tudjuk biztosítani. A talajnál a tartós, morzsalékos szerkezet biológiai folyamat eredVIRUL a föld, virul a határ ... Dúsan pompázó zöld koronát öltenek • a fák, levetik téli ruhájukat az erdők, a mezők, a hegyek, a völgyek, a dombhajlalok — ünneplőibe öltözik a természet. S vasárnaponként, mindenki szabadidejében hátatfordít a négy fainak, a város zajának, forgatagának, a szabadba megy, — pihenni, szórakozni. Gyerekek és felnőttek hangjától, kacajától, jókedvétől és örömétől lesz hangos az erdő, a rét, minden kiránduló- hely, hisz úgy vonz a tavaszi napsugár, a friss levegő, mint a mágnes. Miskolc és környéke, de az egész megye gazdag természeti szépségekben, — ide hozzánk még az ország más vidékeiről is szívesen jönnek látogatóba. Különösen Lillafüred, Ta- oolca, Aggtelek, Jósva- fö csalogatja, hívogatja az üdülőiket kirándulókat egy :ánt. Lillafüred.:! Nemcsak a messziről jött vendégeknek érdekes és vonzó, kíváncsiságra ösztönzi ez a táj, hanem még nekünk »bennszülő t Léknek « :S: Nagy az idegeníörgaLILLAFÜREDI „ELMENYÉK 55 lom, nagyobb kell legyen az igényesség is. Az igényesség alatt nem azt értjük, hogy valamiféle különleges változtatásoknak, erőnket meghaladó beruházásoknak adjunk helyt, csupán arról van szó, hogy ami lehetőség van, azt ne hagyjuk kiaknázatlanul, még nagyobb gondot fordítsunk Lillafüredre, amely országoshírű üdülő-, kiránduló- és turistaközport is. Miről van szó? MINDENEKELŐTT arról, hogy Lillafüredre mindent lehet mondani, csak azt nem — egyelőre —, hogy tiszta. A telepgondnokságnak— a külsőségek ezt igazolják — kisebb gondjia is nagyobb annál, hogy a vendégek kényelmét szolgálja. Vasárnaponként a kisvasút és az autóbuszok alig győzik lebonyolítani a forgalmat, oly sok az utas. Ha valaki ide megérkezik és meg akar pihenni egy pillanatra, — alig teheti. Érthetetlen módon a padokra még mindig nem szerelték fel az ülőkéket, — csupán az autóbuszmegállónál és környékéin lehet egykét padra leülmá. Mi ennek az oka?! Vagy talán arra várinak, hogy mindenki visz magával egy összecsukható széket, vagy ha ez nincs, egy darab deszkát és felszereli a csonkán meredező, kőből készült lábakra az ülőkét?! Külön színfoltja ■ Lillafürednek a Hámori tó. Sokan, különösen a fiatalok és a halászokat elkísérő családtagok örömmel és szívesen töltenének el talán órákat is itt, ha lenne a tó partján körösikörül pad. De nincs. SZÉGYEN az is, hogy nincs megfelelő — tisztesség ne essék — illemhely sem. Ami van, sem higiéniai, sem egyéb szempontból nem megfelelő. De ha már csak az van, ami van, legalább fordítsanak gondot rá, sókkal nagyobb gondot. Hogy miért? Fölösleges itt azt leírni. Aki arra illetékes, nézzem körül és akikor tudja majd mi a teendő. Az emberek általában azért mennek a szabadiba, így Lillafüredre is, hogv felüdüljenek, szórakozzanak, pihenjenek, hogy másnap több, nagyobb kedvvel, felfrissültön kezdjenek a heti munkához. Reggel mégcsak kijut valahogy az ember. Nem is naigyon bosszankodik azon, hogy zsúfolt a vonat, az autóbusz (szerencsésebb, akinek saját járműje van), de este...?! ... este aztán megbánja, hogy kijött. Miért? Több okiból. Természetes, hogy estére — nemi későn — csaknem mindenki igyekszik hazajutni. Különösen azok, akik gyerekkel, vagy gyerekekkel rándultak ki. Ez viszont körülményes. Aki például Ga- radnára megy, kénytelen mér 4 órakor les- ben-állni a kisvasút állomásán, nehogy lemaradjon, mert az utolsó vonat 5 óra körül midül visszafelé Többnyire már itt megtelnék a kocsik, hisz igen sokain. — akik Lillán töltötték az egész napot — inkább megfizetik a Garadnáig esedékes útiköltséget és odautaznak, hogy visz- szafelé biztosítsák maguknak a helyet. Helyes volna, ha a LÁEV később is indítana Ga- radnáról vonatot, mert hisz nyáron 4 óraikor még magasan áll a nap. Az is meggondolandó: nem volná-e helyes — ha nem is sűrűn — a városi autóbuszközlekedési vállalatnak is beállítania Garadnára egy-egy járatot. A jelenlegi körülmények között keserves az utazás, hiszen hazafeléme- net a vonaton, vagy az autóbuszon jobban elfárad az ember, mintha valaki egész nap az erdőt járta volna. HELYESNEK tartanánk, ha a kisvasúton egy-két kocsit csak a gyerekekkel utazó szülőlenek tartanának fenn, de esetleg olyanok is kapnának itt helyet, akiik rokkantak, bénák, s nincs erejük a tülekedéshez, tolakodáshoz. Arról is lehetne szó, hogy az aiutó- buszkö zleik edési vállalat is tenne ilyen intézkedést. A megoldás már az illetékes vezetőkre tartozik. Mindez természetesen költséggel jár, de ezek a költségek búsá- san megtérülnének, ha hozzávesszük még azt is, hogy erkölcsileg milyen a hatása. Sok mindenről kellene még írni, ami megoldásra vár Lillafüreden. Végezetül csupán még egy dolgot tennénk szóvá. Nem mindenki készül úgy, hogy ivókészletet is vigyen magával. De ha visz is, esetleg csak valamelyik forrásnál töltheti meg edényét. Éppen ezért a büfié ellátására fordítsanak illetékesek még nagyobb gondol Legyen ott sör, szódavíz, málna, bor, hogy az utas, a kiránduló, aki egy pohárral akarja a szom j át oltani, ne szájpadláshoz tapadó ro'plvvel leg ven kénytelen kivárni, míg hazaér. SZÁZ szónak is egy a vége: a ~i kedvek, szép Lillafüredünket tegyük még kedveltebbé. Az oda özönlő vendégek kényelmét pedig minden tekintetben TÓTH FERENC menye. A talajszemcséket morzsákká a baktériumok tevékenysége folytán keletkező váladék, a humusz ragasztja össze. A morzsák tartós összeragasztásának (cementálódásá- nak) további feltétele, hogy a keletkező humusz anyagok elsősorban mésszel legyenek telítve. A jó morzsalékos szerkezet kialakítása a szükséges mész biztosítása nélkül tehát tartósan nem valósítható meg. Savanyu talajaink me- szezéssel történő javítása következtében a talaj savanyúsága csökken, vagy teljesen meg is szűnik. Köny- nyebbé válik a megmunkálása, javul a tápanyag és vízgazdálkodása. Ahhoz, hogy terméseredményeinket növelni tudjuk, talajtani adottságaink megkívánják, hogy minél nagyobb területen végezzünk talajjavítást. A talajjavítás elvégzéséhez államunk az alábbi igen nagy kedvezményeket biztosítja: 1. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodó dolgozó parasztok részére a talajjavítás előtti talajvizsgálatokat az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMT) talajvizsgáló laboratóriumai díjmentesen végzik. A helyszíni munkához szükséges szállító- eszközről és kézi munkaerőről a vizsgáltató köteles gondoskodni. 2. Termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok a javítóanyagot a legközelebbi kirakó állomáson díjmentesen kapják. 3. Termelőszövetkezetek javítóanyag kirakási, közúti szállítási és térítési költségeire — amennyiben ezt a talajjavító vállalattal végeztetik, hosszúlejáratú hitelt kapnak. A hosszúlejáratú hitel 12 éves, melynek törlesztését a javítást követő második évben kell megkezdeni. 4. Termelőszövetkezetek, ha a talajjavítást saját erőből végzik, Q- ként 10 km-en alul 1.— forint, 10 km-en felüli közúti szállítás esetén 2.— forint vissza nem térítendő állami támogatásban részesülnek. Hogy mennyire érdemes talajainkat megjavítani, azt a javítás ptáni terméstöbblet bizonyítja. 1 kh. föld megjavítása, ha a vállalattal végeztetjük, kb. 7—800.— forintba kerül (közúti szállítás, terítés, munkadíja). Várh-tó többlet termés kh.-ként 3—5 q szemtermés, vagy 10—15 c[ szénatermés. Tehát a ráfordított munka a javítás utáni első év alatt bőségesen megtérül. Megyénkben több ezer holdon történt talajjavítás. A javítás eredményességét igazolja a felsővadászi II. Rákóczi Ferenc Tsz, ahol eddig nem tapasztalt nagyságú répatermést értek el a megjavított területen. A javítás eredményességét igazolják a faktakenézi, tiszacsermelyi, sárospataki, stb. egyéni gazdálkodók meg» növekedett terméseredményei is. A jó eredmények következtében Tak- takenéz dolgozó parasztjai több, mint 1500 kh.-on végeznek talajjavítást. yLolnár Pál egysége volt mint nekem. Ö 50 mázsa szemesterményt és 5000 forintot kapott. Bár jól zárt a szövetkezet az 56-os évben, mégis, az ellenforradalom felkavarta az embereik hangulatát. — Talpon álltunk ám — így Udvari János bácsi. — Nem engedtük széthurcotói a vagyonúnkat. Nem engedtük széthullani a szövetkezetei. A szövetkezet neun hullott szét. Bár 11-en kiléptek, de a szövetkezet tovább él. Akik bennmaradtak, túlnyomórészt azelőtti cselédek — újra nagy kedvvel fogtak a közös gazdálkodáshoz, a régi Daclányi, meg a Maj- tónyi birtokon. ERDÖTÖZ
