Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-10 / 83. szám
4 ÉSZAKM AGYARORSZAt Szerda, 1957. április 20. Boldog nyertesek 5— Tíz darab lottószelvényt kérek. t— Nekem csak egyet tessék adni, de az nyerő legyen. — Én öt lottó- és öt totószelvényt kérek. S ez így megy egész héten át, sorbaállnak az emberek, felnőttek, gyerekek, hogy hódoljanak játékos szenvedélyüknek, az új játéknak, a lottónak. — Alig győzzük már — mondja Sugár Imre a toto-lotto iroda vezetője —, de szívesen dolgozunk, mert öröm, amikor másodszor is sorba állnak az emberek. Igaz, hogy ekkor nem ők, hanem mi fizetünk. Sok, nagyon sok a kettes, a hármas találat, de akadt már két „négyesünk” is. Az első héten Piroth Sándornak fizettünk ki 129.000 forinton felüli összeget, az elmúlt héten pedig Kárpáty István és Nagy F. István, a Borsodi Szénbányászati Tröszt javítóüzemének két dolgozója ért el négy találatot. Egy óra sem telik el és máris szemtől szembe ülünk a két hirtelen gazdaggá lett emberrel, hogy megtudakoljuk tőlük a „titkot”, a négyes találat titkát. — Nincs semmi különös dolog a kitöltésben — mondja huncutul mosolyogva a fiatalabb, Kárpáty István. — No, de mégis mondják eh hogyan sikerült ilyen jól „elkapni" az x-eket? — nógatom őket. Nehezen, de azért meowed a nyelvük. Nagy F. István kezd beszélni: — Az öt szám közül kettőt Pista barátom jelölt meg, kettőt pedig én. Nem akartunk összeveszni az ötödiken sem, ezért úgy határoztunk, hogy Pista is leír egy számot, meg én is. Mikor idéér mondókájábán, meg* áll egy pillanatra, ránéz barátjára. mintha tőle várná a folytatást, de mivel Kárpáty szerényen hallgat, d folytatja tovább. — Szóval, amikor leírtuk mindketten a számot, összeadtuk, elosztottuk kettővel. Az eredményt azután közös megegyezéssel beírtuk a lottó szelvénybe. — Számítottak arra, hogy nyernek? — őszintén megmondom, a nyerés már régen titkos reményeink közé tartozott — mondja Kárpáty —, de azért nem is mertünk gondolni arra, hogy ilyen nagy pénzt, több mint 300.000 forintot nyerünk. Régen totózom már, de eddig egyetlen fillért sem nyertem. Most azután egyszerre kárpótolt bennünket a lottó, de úgy, hogy álmunkban sem gondoltunk ilyen szerencsére. — Terveik? — Talán erről a feleségem tud bővebbet mondani —- mondja nevetve Nagy F. István. S ahogy a fiatal barna asszonyka beszélni kezd. megelevenedik előttem a kis családi ház, a szép bútorok, szinte látom, amint hat éves kislányuk nézegetni kezdi az új karórán, hogy mennyi is lehet az idő. A másik szerencsés ember, Kárpáty is házvásárláson gondolkozik, de nem feledkezik meg testvéreiről sem, kisgyermekéről sem. Szövik a terveket, gondolatban százszor végigsiklanak: mire is lenne hirtelen legnagyobb szükség? De egyben már most is megegyeznek: addig, amíg beköltözhetnek a kis kertes családi házba, a pénzt, a „tenger sok” pénzt beteszik a takarékba. Igazuk van: úgy sem volt még egyikőjüknek sem több mint százezerforintos takarékbetétkönyvük. (szabó) Zenés kerthelyiség nyílik Sátoraljaújhelyen A sátoraljaújhelyi tanács a Bor- sodmegyei Vendéglátóipari Vállalattal karöltve, a volt Szímházkert helyén május 1-el zenés kerthelyiséget nyit. Magdinecz Antal elvtárs, a vállalat egyik előadója már most igen tevékenyen szorgoskodik, hogy a kerthelyiség szépítése, parkosítása időben meg legyen, a felszerelés pedig mielőbb rendelkezésre álljon. A sátoraljaújhelyi dolgozók a tanács és a vendéglátóipari vállalat intézkedését örömmel fogadták, s már alig várják, hogy a jól végzett napi munka után hűsítő itallal oltsák szomjúságukat. Kinek mennyi tanulmányi szabadság jár Kinek mennyi tanulmányi szabadság jár — Ez a kérdés sok vitára ad okot, mert a «-Munka Törvénykönyvét-« az utóbbi időben többször módosították, s ezért a tanulmányi szabadságok körül sok a bizonytalanság. Az érvényben lévő rendelkezések a tanulmányi és vizsgaszabadságokról a következők: Aki az általános iskola esti tagozatán tanul, évenkint három nap, ha középiskolába jár, évente hat, nap tanulmányi szabadság illeti, amelynek idejét szabadon választhatja meg. Az egyetemi előkészítő tanfolyamon tanulók évi 18 nap szabadságot kapnak, ebből hat napot a félévi, tizenkettőt pedig az éwógi vizsgák előtt kéül kivenniük. Az egyetemek, főiskolái? esti tagozatának hallgatóit évi 24 nap tanulmányi szabadság illeti meg, ebből hat napot a félévi, tizenkét napot az évvégi vizsgák előtt kell kivenniük, hat szabadságnap időpontját pedig szabadon választhatják. A levelezőtagozatos általános iskolai tanulóknak évente hat nap, a gimnáziumot végzőknek 12 nap, a technikumiba járóknak 18 nap tanulmányi szabadság jár, amelyet szabad választásuk szerint vehetnek ki. A levelező tagozatra járó egyetemi, főiskolai hallgatókat évente 30 nap tanulmányi szabadság illeti meg, ©miiből hat napot a félévi, 12 napot az éwégi vizsgák előtt kell kivenniök, 12 nap idejét pedig szabadon választhatják meg. Az esti és a levelező tago zatra járó egyetemi és főiskolai hallgatókat az államvizsga, vagy végszigorlat idején az előzőkön felül még 12 nap vizsgaszalbadság illeti meg. Mi lesz a héldecis üvegben? Ez most a kérdés s itt reá mindjárt a felelet: — Tokaji édes furmint. Ugyanis a Budafoki Palackozó Vállalat már megkezdte a tokaji édes furmint borokkal a hétdecis üvegek töltését. A kitűnő zaimatú bor így már húsvétkor hétdecis üvegekben nagyobb mennyiségben forgalomba kerül Egy vállalat, amely a lakásépítkezési program végrehajtását segíti — Halló!. Miskolci Cememtáru Vállalat? — Igen. Itt Borbély József anyag- osztályvezető beszél. — Az iránt szeretnénk érdeklődni, hogy a vállalat hogyan segíti a megyei lakásépítkezés! program végrehajtását. — Örömmel közölhetem az elv- társakkal, hogy vállalatunk kollektívája az I. negyedévben magasan túlteljesítette tervét, amit igazol az elért 133.8 százalékos eredmény is. Ez többek között azt is mutatja, hogy nemcsak hogy elértük a tavalyi termelési szintet, hanem túl is szárnyaltuk. — Milyen árukat gyártanak? — Mozaik-lapokat, födémibédés- testet, betonbányaidomkövet s más tementárufajtákat, Ezek termelése igen kedvezően alakult. Amíg az elmúlt év harmadik negyedévében 76 ezer négyzetméter moziaikiapot gyártottunk, úgy már ez év első negyedévében 80 ezer négyzetmétert készítettünk eb — Hogyan segítik a bányásala- kások építését? — Az edelényi bányászlakások építéséhez 40 ezer födémbélés testet biztosítunk. Természetesen mindamellett más eementáru anyagokat is nagyobb mennyiségben adunk át az Építőipari Vállalatnak. A szép termelési eredmény közlése mellett arra szeretném kérni Önöket, hogy közöljék olyan irányú kérésünket is, mely szerint a Miskolci Mélyépítő Vállalatot arra kérjük hogy a megrendelt és a kért kavicsot szállítsa le időben, mert kavicsellátottságunk jelenleg hiányos, s nagvban akadályozza termelési terveink teljesítését. * • Jó munkát A visaorvtlátásra. — A vkazomtlátásraj Japán kutatok is ostromolják a világűrt A Nemzetközi Geofizikai Év alkalmából japán tudósok több rakétát lőnék ki kísérleti célokból. A rakéták sebessége meghaladja a hang terjedési sebességét. A két- és háromfokozatú rakéták sorozatában az elsőt még tavaly szeptember havában lőtték ki. Jelenleg egy kétfokozatú «►KAPPA 128« típusú rakéta kilövését készítik elő, amely 50 kilométer magasságig rádióleadót is visz magával. Száraz épületek Leningrádban a Néva partján emelkedik a Rinaldi építész tervei szerint épült Márványpalota. Az épület homlokzatának van egy egészen különleges sajátossága. A homlokzat mindig száraz, még zuhogó esőben és nagy havazás alkalmával is. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a Márványpalota falait egy szilicium alapú műanyag hártyaszerű rétegével vonták be. A hártya vastagsága nem haladja meg a száz molekulát, éppen ezért még mikroszkóp alatt som látható. Ennek ellenére a hártyaszerű bevonat olyan erős, hogy sem szerves oldószerekkel, sem szappanos forró vízzel nem mosható le. A bevonat csupán mechanikai eljárással (ledörzsöléssel) távolítható el. A közeljövőben ilyen védőréteggel vonnak be más épületeket is. Ez az eljárás nem bonyolult, s nem is kerül sokba. A hártyaszerű bevonatot szórópisztollyal, vagy ecsettel viszik rá az épület falára. Ezer négyzetméter nagyságú felület bevonásához mindössze néhány gramm anyagra van szükség. E — nagy molekulaszámú — szilí- ciumvegyületök kémiáját még a múlt században Mengyelejev és Butlerov alapozta meg, fényt derítve ezeknek az anyagoknak keletkezési mechanizmusára. Ennek az a lényege, hogy a szilícium-atomok — a szénatomokhoz hasonlóan — különböző elrendezésiben egyesülhetnek egymással és oxigénatomokkal poli&zilox ónokat, (szénatomokkal társulva sziliéi um- szénbidrogéneket, nitrogónatomóklkal egyesülve szilmtránakat stb. alkotnak. A szilíciumnak ez a tulajdonsága számtalan szerves szilicium- anyag előállításához nyitotta meg az utat. MINTEGY HÁROM hónapja hírt adtunk arról, hogy az ország többi nagy városaihoz hasonlóan Miskolcon is megalakult a népi együttes, amelyen belül ének, zene és tánc szakcsoportok működnek. Ez a lelkes emberekből álló együttes már a múlt év decemberében megkezdte próbáit, hogy a falu lakóinak felkavart lelkivilágát nyugtatva, minél előbb megtölthesse az élet, az any- nyira szomjuhozott muzsika, tánc és dalok kedvet emelő harmóniájával. Az együttes februárban meg is kezdte vendégszerepléseit. 17 községben tartott előadást. És hogy milyen sikerrel, arról emlékkönyvük tanúskodik. Ebben a díszesen bekötött könyvben kulturotthonigazga- tók, nézők írták meg elismerésüket és köszönetüket fejezték ki a szép műsorért, a kellemesen eltöltött estéért. Az együttesnek távolabbi céljai is vannak. Készülnek, hogy bemutatkozzanak Miskolc közönségének. A nyár közepén Debrecen, Gyöngyös, Eger szabadtéri színpadán is akarna le vendégszerepelni. A baráti országokkal való kapcsolat erősítését jelenti az a tervük is, hogy augusztus elején Kassa meghívására Csehszlovákiába utaznak. EZEK A NAGY tervek nagy követelményt állítanak az együttes elé. Sárvári Károly, az együttes vezetője elmondotta, hogy munkájukban itt-ott hiányosságok mutatkoztak. A kezdeti hibákból tanulva ki- sebb-nagyobb átszervezést hajtottak végre s úgylátszik, hogy ez egészségesebb viszonyt, szellemet teremt az együttesben. Igen örvendetes, hogy az együttes megfelelő támogatást kap a városi tanács, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a KPVDSZ-fől, sőt a Vendéglátóipari Vállalattól is. Az együttes életében, szervezésében is megmutatkozik az az egészséges szervezés és elgondolás, amellyel a városban több helyen találkozni. Éspedig az, hogy a kisebb kultur- csoportokat nagyobb kulturcso portokká szervezik, amely nagyobb létszámánál, jobb felkészülésénél fogva jobban ki tudja elégíteni a város egyre növekvő kulturigényét. Ezt a helyes gondolatot támogatta Ragyák Miklós, a KPVDSZ kulturális előadója, amikor a KPVDSZ kultur- csoportjának lehetővé tette, hogy bekapcsolódjon az együttesbe. Ugyanezt a helyes elképzelést támogatta Acs Sándor elvtárs, a Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, aki lehetővé tette, bogy a népi zenészek minél nagyobb számban támogassák az együttes munkáját. így vált lehetővé, hogy a tánckar kibővül, 25 táncos lába dobban majd a színpad deszkáin. Az együttesnek Engli István vezetésével van egy jólműködő és jóhangú kamarakórusa, emellé az elmúlt héten egy férfi énekkart szerveztek meg. Kezdetben egy héttagú népi zenekar működött, most már a közismert Balogh Jancsi vezetésével 24 főre duzzadt. Az átszervezés, az együttes kibővítése, létszámának növelése már maga is biztosíték ahhoz, hogy a műsorszámok előreláthatólag minden kritikát kibírnak. BÚZA GYULA, a tánckar újonnan megbízott vezetője elmondotta, hogy máris hozzákezd egy pásztortánc kompozíció betanításához, népi zenekar, énekkar és szólóénekesek közreműködésével. Ezenkívül tervbevette még két-háron* hasonlóan nagy kompozíció betanulását. Az énekkarod vezetői Engli István és Bartus András, a magyar népdalok, népdalfeldolgozások mellett nagy klasszikus mesterek műveiből is tanítanak be számokat. Eláruljuk azt is, hogy az augusztus elejei csehszlovákiai vendégszereplésre a kamarakórus már most megkezdte két-három szlovák népdal szlovák nyelven való betanulását. A népi zenekar helyiség hiánya miatt még nem tudta megkezdeni próbáit. Mihelyt lehetőség lesz erre* népdalokat, főleg olyan borsodi népdalokat tanulnak be Lajos Árpád közreműködésével, amelyet eddig nem nagyon ismernek megyénkben. ÚGY HISSZÜK egyelőre ennyi is elég az együttes terveiről. Elbúcsúzunk és magukra hagyjuk az együttes vezetőit, akik szakmai vézetőjük- kel, Bikárdi Gyulával, a miskolci Nemzeti Színház rendezőjével az új műsorterv összeállításán dolgoznak* szövik a nyári idény szép terveit. Sok sikert további munkájukhoz. VITA A GAZDASÁGOSSÁGRÓL ) A termelés gazdaságossá tétele elsősorban a fizikai munkásokon múlik Az »-Északmagyarorezág« nemrégiben mindenkit érdeklő vitát indított el. A vita tárgya: hogyan lehetne gazdaságosabbá, azaz olcsóbbá termi a termelést az egyes üzemekben és gyárakban. Eddig már több műszaki dolgozó hozzászólását olvastuk. Sajnos fizikai munkások még nem szóltak hozzá. Ennek megvan a maga oka, ugyanis hosszú éveken át a tervek készítésénél, s a gyártás közben is megfeledkeztek arról, hogy figyelembevegyék az egyszerű munkásemberak javaslatait. Engedjék meg, hogy néhány sorban elmondjam én is a véleményemet a gazdaságos és a minőségi termelés problémájáról. Azt hiszem kevés olyan gyár és vállalat van, amely a gazdaságos termelésben olyan, eredményeket ért volna el, mint © mi gyárunk, a Boi’sodvidéki Gépgyár. Az utóbbi esztendők folyamán Igen ©ok gépet készítettünk sorozatban. A sorozat- gyártás, véleményem szerint az egyik előfeltétele a gazdaságos termelésnek. Az első néhány darabnál, ha a dolgozók szoros együttműködésben a műszaki vezetőkkel, figyelik a termelés menetét, a gyártást, igen sok hibát kiküszöbölhetnek. A munkafogásokat leegyszerűsíthetik, olcsóbb megmunkálási módszert alkalmazhatnak. Üzemünkben például sok Ajax-kalapács készül. Eddig mintegy 60—70 darabot készítettünk el. Egy ilyen kalapács ára a terv szerint 33.000 forint. Tudomásom szerint azonban jóval olcsóbban tudjuk előállítani. Különösebb módszerekről nem számolhatunk be, csupán apró, semminek látszó ésszerűsítésiek és újítások nyertek bevezetést az első példányok óta. Az egyik alkatrész megmunkálást hosszú időn át például horizont pádon készítettük. A későbbiek folyamán rájöttünk, hogy ugyanezt a műveletet a fúrógépen is el tudjuk végezni, méghozzá jóval olcsóbban, mégis jó minőségben. A közeljövőben még nagyobb eredményeket tudunk majd elérni a gazdaságos termelésben. Ugyanis nagymértékben leegyszerűsítettük az adminisztrációt. A lakatos csoportnak én vagyok a vezetője, s így igen sok adminisztrációs munkát kellett végeznem. Minden dekád végén egy teljes napot a munkalapok kitöltésére és elosztására kellett fordítanom. Munkabéremet természetes megkaptam erre az időre, de a kiesett idő természetesen drágította az Ajax-kalapácsokat, mert később készült, el, több munkabért kellett kifizetni. Azelőtt ©hányféle műveletet csináltunk, annyi papírt kellett kiállítani, A munkapad mellett úgyszólván egy íróasztalt kellett tartani a sok papír tárolására. Míg egy Ajax-kalapács elkészült, többszáz utalványt és jegyzéket kellett elkészíteni. A dolgozók javaslatára a gyárvezetőség nagyrészt megszüntette a bürokráciát segítő, a termelést drágító adminisztrációt. Most már csak a legszükségesebb papírokat kell kitölteni. Gátolta a termelés gazdaságossá tételét a helytelen bérezés is. Jíosz- szú időn át darabbérezés volt, amely egyáltalán nem serkentette a dolgozókat. A hónap végén jöttek a túlórák, a hajrá, a rohammunka, Temérdek pénzt kellett kifizetni: Mostanában már csaknem ismeretlen előttünk a túlóra fogalma, mert órabérben dolgozunk. Igaz, a lakatosok fizetése valamivel kevesebb lett, viszont jobb lett a minőség, közel sincs annyi kifogás a munkánk ellen, mint azelőtt, A túlóráztatás megszüntetésével mondanom sem kell, rengeteg pénzt takarítunk meg. Olcsóbbak lesznek gépeink, a prések, a sajtolok és minden, ami itt az üzemben készül. A termelés gazdaságossá tételét szolgálja a szocialista munkaverseny. A munkaverseny módszerén azonban változtatni kell. Nincs szükség a verseny elbürokratizálására* Nincs szükség arra például, hogy embereket fizessünk, akik adminisztrálják a versenyt. Sokszor már ízléstelen volt az a sok plakát, amelyben eredményeivel dicsekedtünk, vagy ütöttük a lemaradókat. Minden ember tudja a kötelességét, tudja, hogy mit kell megcsinálnia, s ha nem csinálja meg, kevesebbet keres. A verseny feltétlen helyes. Versenyezzünk azért, hogy többet, jobbat, olcsóbban és rövidebb idő alatt adjunk, de ne azért versenyezzünk, hogy a műhely csupasz falait teleaggathassuk papírokkal. Befejezésül mégegyszer szeretném elmondani, hogy amikor a gazdaságos termelésről beszélünk, vaflr bárhol erről szó esik, kérjék ki a ml véleményünket. Mert véleményem szerint nagyrészt az egyszerű fizikai dolgozókon múlik a termelés gazdaságossá tétele. DOBOS JANOS a Borsödvídéki Gépgyág lakatosa
