Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-27 / 97. szám

LEVELEK BORSODBÓL Milyen lesz Európa legmodernebb kórháza Nálunk is megalakult a KISZ (Tudósítónktól.) Egy hírt hallottam: a Bányászati Lakásépítő Vállalat Harmat And­rás kőműves-brigádjának egy dalt küld a rádióban kiváló termelési eredményéért. Gondol­tam, utánanézek, megérdeklődöm, hol dolgozik ez az ember, mit csi­nál. A most épülő új „kórház-ország’’ kapusa igazoltat, öreg. tagbasza­kadt bácsi adja meg számomra a tájékoztatást, merre mehetek, ki­vel beszéljek. Útközben egy mun­kásruhába öltözött emberrel talál­koztam, akiről később megtudtam, hogy Fábián József, az építkezés főművezetője. Kiváló szakember, hiszen harminc éve dolgozik a szakmában. Munkája nyomán sok új iskola, kórház, egyelem, kultur- ház felépült már, különösen a fel- szabadulás után. Örömmel beszélt a jelenlegi építkezésről, mert ez a kórház lesz a legmodernebb, ami valaha is épült Magyarországon. Itt dolgozik Harmat. András kőműves-brigádja. A múlt héten ők érték el a leg­szebb eredményt, s ezért részesíti őt a vállalat abban a kitüntetés­ben, hogy a munka elismeréséért dalt küld a rádióban. Ezenkívül még sokmindent meg­tudtam, ami úgy gondolom, a köz­vélemény elé kívánkozik, ezért papírra vetem. Az emberről • való gondoskodás szép példájával talál­koztam. Kifogástalan munkásszál­ló. Hófehér ágyban pihennek va­lamennyien a jól végzett munka után. Orvosi rendelőt, mozit, gyö­nyörű könyvtárat, rádiót és han­goshíradót kaptak legutóbb, tehát a higiénia mellett a kultúráról sem feledkeznek meg Fábián József fő­művezető és a többi vezetők. Ha már a vezetőkről beszélünk. akkor szót kell emelnünk a szak- szervezeti munka sikeréről is. Itt újból Fábián József főművezetőt kell példaképül állítani, aki 25 éve tagja a szakszervezetnek, egyben műhelybizottsági elnök is. Nagy része van a szakszervezetnek ab­ban, hogy e létesítmények, egész­ségügyi és szociális juttatások nap- ról-nápra szaporodnak. A kézzel­fogható eredmények láttán gyara­podik a szakszervezet tagsága is. Két hét leforgása alatt 40 dolgozó kérte felvételét a szakszervezetbe. Ez csak egy szám, de a számok mögött emberek vannak, akik tet­teikkel, mindennapi életükkel so­kat jelentenek. Az ellenforradalom munkája itt sem tűnt el nyomtalanul. Ebből adódik, hogy a munkakezdések ideje még nem az előírt, s a befe­jezésnél is sokszor nemcsak per­cek, hanem órák vannak, ami mu­lasztást jelent. Vannak, akik nem kimúlik a nép vagyonát, az anya­got pazarolják, s egyesek nem vi­gyáznak a munkaruhára. Kérésük is volna az itteni veze­tőknek, mégpedig az, hogy mun­kájukat minél előbb tudják elvé­gezni. hogy megrövidítsék a határ­időket. Ehhez jobb anyagellátást kérnek a minisztériumtól. Ha ez megszűnik, az építésvezetőség, a párt- és a szakszervezet közös fá­radozásával, okos szavakkal úrrá lesz a helyzeten. VIDA KÁLMÁN Az elmúlt na­pokban a Vámos Ilona leánygimná­ziumban is meg­alakult a KISZ. Nem vagyunk so­kán, harfnincan. de büszkék va­Saját... programunkkal azt is iga­zolni akarjuk, hogy nem várjak állandóan a felsőbb utasításokat, mind annakidején a DISZ- tette. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem vesszük figyelembe felsőbb vezetőink irányítását, hogy várunk az állandó instrukciókra, hanem öntevékenyen, saját magunk leszünk a kezdemé­nyezők. így leszünk önálló szerve­zet, s tanáraink segítségével meg­térem tjük az eleven életet, a moz­galomban is. Gazdik Anna KISZ titkár h. Egy mostoha vállalatról A Borsod­Abauj- Zemplén megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat munká­ját, dolgozóit sokfelé ismerik a megyében, öz- don is. A vil­lany annyira hozzátartozik a min­dennapi életünkhöz, ha a szolgál­tatásban bármilyen zavar is bekö­vetkezik. hová mehetünk orvos­lásért, csak a villanyszerelőkhöz; vagyis a fenti vállalat dolgozói­hoz. Az utóbbi időben bizonyos kedv- telenség látszik az említett válla­lat dolgozóinál. Felkerestük Mar­ton Miklós elvtársat, a kirendelt­ség vezetőjét, hogy mondja el ő maga, miért mostoha az ő vállala­tuk. — Amíg kellemes villanyfény mellett olvasnak, vagy rádiót hall­gatnak, addig a mi dolgozóink eső­ben, sárban, a legvadabb időjárás viszontagságai között végzik mun­kájukat. elsősorban' a fogyasztók érdekében. Márciusban 139.8 szá­zalékra teljesítettük a tervet, az elmúlt, évben 1 millió forintot for­galmaztunk, de mindezekért fel­sőbb szerveinktől nem kaptunk el­ismerést és segítséget. A hitelesség kedvéért felkeres­tük Miskolcon a vállalat igazgató­ját, Schramó István elvtársat. Lé­nyegében ugyanazokat mondotta ei, amit csak azzal tudnék kiegé­szíteni, hogy a megyei tanács úgy í kezelje és segítse vállalatuk műkö­déséi. mint ahogy azt meg is ér­demlik. Hiszen az elismerés na­gyobb munkakedvet, a segítség pe­dig Özd és a megye különböző községeiben a lakosság érdekeit is segíti, hogy még zavartalanabb le- gven a villanyvilágítás.. Ivánszki Árpád I Ve rsenv felhívás Ormosbánya II. akna ifjúsági frontbrigádja felhívással fordult az ország valamennyi ifjúsági frontbrigádjához, hogy keljenek munka verseny re, a VIT tisztele­tére. A versenyt a békét akaró világ­ifjúság VII. találkozójának tiszte­letére indítjuk meg. Vegye kezde­tét a verseny beindulása a nem­zetközi munkásosztály nagy ünne­pén, május 1-én és tartson a ver­seny augusztus l~ig. Az ormosbányai fiatalok a ver­senyfeltételeknek az alábbi ponto­kat javasolják: 1. A termelési terv teljesítésé­nek legmagasabb százaléka. 2. Az önköltség legmagasabb szá­zalékos csökkentése. 3. Az egy főre eső frontfejtés teljesítménynek a legmaga­sabb százalékos növelése. bába kötőit tluívz, a yy-eceű Nem nagy do­log, ha úgy vesz- szük, mindössze 100 forintról van szó. De ami mö­götte van — ha­nyagság —, azt. viszont érdemes megnézni, s fog­lalkozni vele, Rövidem leírom a tényt. 1955 májusában újítási javasla­tot adtam be a Máv. miskolci igaz­gatóságához: „Vasúti személyko­csik podgyásztartó korláttal való ellátása” címmel. Egv éves hallga­tás után ajánlott levélben meg­kérdeztem, mi a sorsa az újítá­somnak. Levelemre semmilyen vá­laszt nem kaptam, türelmesen vár­tam tehát tovább. Ugylátszik mégiscsak történt va­lami a Máv-nál, mert 1956 augusz­tus 1-én kaptam egy nagy boríté­kot, benne egy csomó aktát. Ezek­ből kitűnt, hogy javaslatomat 100 forint eszmei díjjal jutalmazzák. Ehhez csak annyit: ez alamizsna, de még ezt is lenyeltem volna, ha a 100 forintot is az aktákkal együtt megküldik. Azóta egy újabb év telt el és egy fillért sem kaptam. Magamról csak annyit, egysz^ű fizikai dolgozó vagyok és az újítási mozgalom aktív tagja. Ezt nálunk az Ózdi Kohászati Üzemeknél meg is becsülik. Több ezer forint újí­tási díjjal és oklevéllel lettem már jutalmazva. Ha úgy kezelnék ná­lunk is az újítást, mint a Máv-nál, akkor nem igen lett volna ezekben sem részem. Azt is megértem, hogy az őszi hónapok alatt halasztást szenve­dett az újításom, hiszen az Újítók Lapjából olvastam, a miskolci Máv-nál az újítási osztályon is ra­cionalizálás volt. de úgy go- tol­tam. hogy az én 100 forintomat azért nem racionalizálták, vagy ide is alkalmas a közmondás: a sok bába között elvész a gyerek. Ugy­látszik. addig racionalizáltak, in­tézkedtek. amíg az ügy végülis el­intézetlen maradt. Cziíra László Ózd, II. kér. 4. A munkafegyelem megszilár­dulása, az igazolatlan hiányok teljes megszüntetése. 5. A versenyidőszak alatt a bri­gádok tagjai nem változhat­nak. 6. A havi értékelést a sajtón ke­resztül kérjük. Az első három pont a százalékos kiértékeléshez, az 1957 áprilisi tervszámok szolgáljanak alapul. Kérjük a borsodi tröszt igazgató­ját. hogy a három mutató között: termelési százalékos, önköltségi százalékos, frontfejtést brigád pro­duktív teljesítményének százalékos növelése között egy igazságos ér­tékelési kulcsszámot dolgozzon ki. Lázár István MSZMP titkár, Pelle József frontaknász, Parcz András KISZ brigádsvezető, Makalicza József KISZ-titkár, Ihász Sándor üzemvezető, Csik József brigádtag. Ha jót nem tehetünk, akkor rosszat ne tegyünk Sajókazán is idejében meg­kezdődtek a ta­vaszi munkák. Ebben segítséget nyújt a outnoki gépállomás kér traktora, illetve traktoristája. A községi tanács mellett lévő ház udvarán székel a gépállomás bri­gádja — innen szoktak kijárni munkahelyükre. Ez így rendjén is van. Azonban az már nincs rendjén, hogy a traktor naponta többször megteszi az utat a szállás és a szántóföldek között. Ugyan miért? Bizonyára a szervezésben van a hiba, mert ha nem így lenne, ak­kor nem tenné meg ezt az utat há­romszor is. Ami ezután következik, az már kevésbé nevezhető jónak. Nem elég.-hogy a traktor „dupla" iuva-' rókát csinál, azaz ki-be jár, mint ahogy már említettem, hanem ka­paszkodókkal teszi meg az utat. Mondanunk sem kell,- hogy a.ka­paszkodó nemcsak’ a szántóföldet „szántja", hanem az országutat is. Lassan úgy felszántotta a kapasz­kodó a község utcáját, hogy már ott is lehet nyugodtan vetni. Kissé humorosan hangzik, de így van. A község lakói, illetve az ut­ca lakói, ahol a traktor eljár ’•— már azután érdeklődnek, hová fi­zessék be a szántásdíjat. Úgy gon­doljuk, erre a gépállomás adja meg a választ. Kiss Gyula Sajókaza. Gyermek és gyermek között soha nem szabad különbséget tenni Miért nem tartják be a törvényes rendelkezést? A napokban az encsi földműves­szövetkezet 1. -számú italboltjába küldtem a gyereket sörért. Kisfiam visszatért, közölte, hogy nem ad­nak kimérve, bár van, de Krupin- szki bácsi megtiltotta. Csak az kap­hat sört, aki a kocsmában elfo­gyassza. Nem hittünk a gyereknek, ezért a feleségem ment sörért, de ő is a fenti választ kapta és üres kézzel tért haza. Kérte a panaszkönyvet, helyette egy táblára mutattak, me­lyen ez állt: Panaszával forduljon közvetlen a szövetkezet ügyvezető­Meddig tanácselnök még? gyünk arra, nogy a megye leánygimnáziumai közül mi vagyunk a harmadikok, ahol meg­alakult a KISZ. Már programot is. dolgoztunk ki, hogy legyen mindenkinek feladata, tennivalója a hátralévő tanévben. A vezetőség és tagság együtt dolgozik a program megv lósátásáért. Nemesbikk községben ^ -március 15-én alakult meg az EPOSZ- szer ve­zet. Akkor még kevesen voltak a fiatalok, a fiúk mindössze harminc­ötén, a lányok pedig ketten. Eny- nyien voltak jelentkezők az alakuló gyűlésen. Azóta megnőtt ez a szám. A fiúk már negyvenen, a lányok pedig huszonketien vannak. A megválasztott vezetőség mind­járt munkához látott. A szervező munka eredménye a számszerű növekedésben is mutatkozik. Azon­kívül színjátszó csoportot is szervez­tek, de a. kultúra és a sport más te­rületén is hallatni akarnak magúk­ról. Ápolják a hagyományokat is. Valamikor nagy divat volt a fúrás­faragás a községben. Nehogy fele­désbe menjen ez a szép munka, a népi művészei, ezért a fiatalok el­határozták, hogy ilyen szakcsoportot alakítanak. Saját zenekart szervez­lek, asztalitenisz és labdarugó szak-* köröket alakítanak. Máris működnek a sakkörök, te­hát nem maradt papíron mindaz, amit elterveztek. A zeneicár már szórakoztál, kielégíti a helyi igé­nyeket, az asztalitenisz csapat már helyi bajnokságra készül. A labda­rugóknak csupán a kapufa hiányzik ahhoz, hogy hivatalos mérkőzéseket játszhassanak. A színjátszók a »Nem élhetek' muzsikaszó nélkül« című népszínművet tanulják. Az eredmények nem maguktól születtek. A helyi pártszervezet, valamint a tanács minden tekintet- bén. úgy gazdasági, mint politikai vonatkozásban segíti a fiatalokat. Nagy része van a sikerben Rácz Kál­mán' pedagógusnak, a kú'níűrotthon igazgatónak is. JUHÁSZ JÁNOS vb. titkár Nemesbikken is szervezkednek u fiatalok A cikk írója megjegyzi, hogy „jő és rendes ember az apa, csak. kissé ideges”. Szerintem mindannyiunk- nak van okunk az idegességre, de ezt ne a gyermekeinken töltsük ki, aki semmiről nem tehet. Lehet ki­csi a lakás, zsúfolt, ami fokozza a férj nyugtaianságál.. .de nem tudom elhinni, hogy mindig csak ez a gyer­mek a rossz és a többi soha nem tesz semmi rosszat, s ennek a kö­vetkezménye ilyen kegyetlen bünte­tés. Magam is édesanya vagyok, két gyermeket teljesen egyedül, minden támogatás nélkül nevelek. Vannak gondjaim és küzködök sokat. Sokat gondolkozom, hpgy a pénzemet jói osszam be. De bármennyire is ne­héz. nem tudnék egy olyan ember­rel élni, aki rá meri tenni kezét a gyermekemre. Ha ez a gyerek továbbra is ilyen körülmények között nevelkedik, fogja-e szeretni az életet? Nem hi­szem. Kis lelke összetörik, örökre nyomot hagy életében gyermekkorá­nak szomorú árvasága és ugyanilyen szívvel fog édesanyjára gondolni, aki talán egy kls&é érdekből is nem igyekezett mindezt megakadályozni* Remélem felébred az édesanyában az anyai szeretet és igyekszik meg­értetni férjével,'hogy a családon hé­tül még akkor sem lehet és nem szabad a gyermekek között különb­séget tenni, ha az apa, vagy een anya mostoha. Megdöbbenve, könnyes szemmel olvastam a „Mostohaatyai pofonok” című cikket. Elitélem érte az anyát, de az apát még jobban. Bizonyára neki is volt édesanyja, s ha , nem. volt hányt-vetett élete, akkor annál inkább erkölcsi kötelessége, hogy ne tegyen különbséget gyermek és gyermek között. Az amúgy is félig árva gyereket bántja, hogy neki nincs édesapja. Érzi. hogy neki nem jut annyi a szeretettől, mint a másiknak és bi­zonyára sóvárog a kis szíve. De . mindez nem ok arra, hogy olyan brutálisan bánjon egy gyerekkel. .léhez, Simkó Dánielhez. Ha valaki­nek panasza van, az keresse meg Simkó Dánielt. No és ha Simkó nincs otthon, akkor a helyetteshez, ha az sincs, akkor annak a helyet­teséhez és végül... Tartsa be a vezetőség a törvényt és tisztelje azzal is, hogy tartson panaszkönyvet, amely kötelező. Most már megkérnénk Simkó Dánielt, hogy válaszoljon kéré­sünkre. Vasas Imre Encs. őrök jöhettek volna a mi rendsze­rünk után. Igen ezt akarták egyesek. Tervük azonban megsemmisült, mert november 4-én újból megjelent a szovjet katona a csata mezején és megmentette a békét, a becsületes emberek életét. Az ő megjelenésük már örömkönnyet csalt az emberek szemébe. A munkás-paraszt kormány első nyilatkozata elhangzott a rádióban. A nyilatkozat elhangzása után Abodról átjött személyek is gyorsan hazamentek dólgukvégezetlen ül. ugyanis kommunistákat jöttek akasztani Ládbesenyőre. Csak az a meglepő, hogy az egyik személy még ma is tanácselnök Abodon, de meddi?0 S&ilágpi hívén les férfi két órán belül köteles fel­készülni. Kétoapi hideg élelmet és takarót köteles hozni magával. Csat­lakozni kell — hangzott a felhívás — községen átvonuló felkelőkhöz. Kik ellen? Ugyanis ez november 2-án volt, a szovjetek ellen. Akad­tak megtévedt emberek, akik készül­tek és akik tudatosan tették ezt, de a nagy többsége a népnek nem ké­szült; E hír hallatára a békét szerető emberek szeméből könnycsepp fa­kadt. Tudták, hogy ez nem a béké­hez vomt. Volt; már tapasztalatuk az aggódó anyáknak, ifjaknak egy­aránt az első és a második világ­háború eseményeiből. Tudták, a be­csületes. békét óhajtó emberek, hogy csak a főszolgabírók és csend­Ládbesenyő kicsiny község, de ide is eljutott, az ellenforradalom. Hogy nagyobb romboló munkát nem tu­dott végezni, az csak a becsületes, józangondolkodású emberek maga­tartásának köszönhető. Mit is csináltak Ládbesenyő köz­ségben az ellenforradalom zászló­vivői. Listát állítottak fel azokról, akiket ki fognak végezni. Betörtek a tanácsházára, a szekrényt feltör­ték, zászlókat égettek és sár báli por­ták. A falu józangondolkodású em­berei aggódva figyelték az esemé­nyeket, amíg az ellenforradalom szószólói bűnös céljaik elérése ér­dekében ténykedtek. Nem sok helyen hallottam olyas­mit, amiről itt dobszó útján, hangos- híradón keresztül tájékoztatták az embereket. Például minden hadköte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom