Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-26 / 96. szám

ÉSZAKMAG YARORSZÄG Péntek, 1357. április se. BORSODI Kulturház épül Muhi községben Muhi községi tanács végrehajtó­bizottsága az április 24-i ülésen el­határozta, hogy a jövő héten hétfőn, április 29-én megkezdik a kultúrház építését. Az építésben az egész köz­ség lakossága részt vesz társadalmi munkában. A végrehajtóbízottsági tagok is értékes vállalásokat tettek íx , . A kultúrház építésének gondolata a múlt évben vetődött Jel. közbejött azonban a jaiu_ villamosítása és ez komoly pénzösszegbe került A kulturhaz építésének tervéről viszont továbbra sem mondtak le. Helyszínen van már 30 ezer darab tégla. a szükséges mész és cement, biztosították egyrészét a faanyagnak. A falu szekeres gazdái pedig vállalták, hogy a szállításokat társadalmi munkában elvégzik. TAVASZ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiminiiifinnmminiinuniiiiiiiuiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiHiimNmMi Elalél a fagy istene, enged az ég. Már únja az ördög a poklot, ide önti a földre kövér melegét —■ zöld lángba borulnak a bokrok. (József Attila: Ha a hold süt...) az i Allot te ' \ MIT MOND A TAVASZRÓL... Laczkó István, a gépállomások megyei igazgatóságának főagronómusa — A tavasz elején az ellenforra­dalom még éreztette hatását gépál­lomásainkon, főképpen a munkafe­gyelem tekintetében. Ennek követ­kezménye, hogy a téli gépjavítások nem történtek meg kellő időben és minőségben, ami miatt sok szó érte a gépállomások házatáját. Az idén korán ránk köszöntött a tavasz, a gépállomások is hamarabb kezdhettek munkához. Ennek elle­nére a tavalyi megfelelő időszakhoz viszonyítva kevesebb területet dol­goztak be. Ez annak a következmé­nye, hogy megyénkben több terme­lőszövetkezet feloszlott, csökkentek az összefüggő táblák, ezáltal csök­kent a gépállomások munkalehető­sége is. Gépállomásaink az idei tavaszi kampánytervet április 20-ig 70.7 szá­zalékra teljesítették, ezen belül a ta­lajmunka tervet 76 százalékra. Ta­valy április elsejéig 98.509 holdat szántottak meg gépeink, míg az idén 70.888 holdat. Ezzel az eredménnyel az elmúlt évekhez viszonyítva elé­gedettek lehetünk. Jól hatott a gép­állomásokon az április elsejétől élet­beléptetett önelszámolás, ami meg­növelte a gépállomási dolgozók anyagi érdekeltségét, emellett a bér­rendezés is elősegítette a munkabé­rek megszilárdítását. Túl vagyunk az ellenforradalom okozta lazaságo­kon. Meg kell mondanunk őszintén, még nem alakult ki kívánatos vi­szony termelőszövetkezeteink és gépállomásaink között. Ebben hibá­sak a gépállomások is, a tsz-ek is. Egyes gépállomások helytelenül él­nek önállóságukkal, s elhanyagol­ják a talajmunkát, ehelyett fuvaroz­nak. Másrészt úgy gondolják, hogy nekik már nem kell szakpropagan­dát végezni a tsz-ek ben, hanem csak úgy dolgoznak a tsz-eknek, ahogy azok igénylik a munkát. Feladatainkat úgy lehetne össze­foglalni, hogy tekintve a gépállo­másoknak biztosított nagyobb önál­lóságot, törekedni kell a gazdasá­gosságra. a takarékosságra, ami nem mehet a mezőgazdasági termelés ro­vására. Egyébként is fő feltétele a gazdálkodásnak a termelési terv tel­jesítése. A gépállomásokon tett látogatá­saink azt bizonyítják, hogy a nyári kampánymunka előtt néhol nem fo­lyik kellő ütemben a gépjavítás. Egyik legégetőbb feladata a gépál­lomásoknak a lemaradás pótlása. Diószeghy Elemér, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának főagronómusa — Megyénk állami gazdaságaiban ezen a tavaszon nehézséget okozott, hogy az őszi ellenforradalom követ­keztében mintegy 8 ezer kát. hold maradt szántatlan. Ezt a hiányt a távaszon kellett pótolni, ami sikerült is a tavasz eleji száraz idő következ­tében. Ez a szántás sok helyen olyan jól sikerült, hogy nem lehqt meg­különböztetni a tavaszi szántást az őszitől. — A tavaszi munkák végzésénél az idén nem sürgettük a gazdaságokat. Főkövetelményként állítottuk elé­jük, hogy kiváló minőségben végez­zék el a munkákat. Ez különösen si­került a taktaharkányi, az emődi, a klementinái állami gazdaságokban, míg a keselyűhalmi központi, az abodi, szendrői üzemegységében, va­lamint az ongai állami gazdaságban kifogásolható a tavaszi munkák mi­nősége. A tél nagyobb kárt sehol sem okozott gazdaságaink vetésében. Kedvező volt a tavaszi olvadás is. A talaj jól fölszívta a hóvizet, most is ebből él a növényzet, mert kiadós eső- azóta sem esett. Gazdaságainkban remélhetőleg május 10-ig befejeződik a fizetés­rendezés. Fizetésemelés várható a gazdaságunkban dolgozó ipari szak­munkásoknál és a legnehezebb fi­zikai munkát végző növény ápolók­nál. A bérrendezés már az állami gaz­daságok nagyobb önállósága jegyé­ben folyik. Egy-egy gazdaság igaz­gatósága és munkástanácsa a meg­adott bérkereten belül szabadon gazdálkodik. A korábbi évek gya­korlatával szemben most nagyobb önállóságot élveznek a gazdaságoka tervezés és a termelés tekintetében is. Csak a kenyérgabona, cukorrépa, a dohány termőterületét szabják meg, ezen felül szabadon és azt ter­melhetik a gazdaságok, amit jónak látnak, ami a leggazdaságosabb. Sajnos gazdaságaink továbbra is munkaerőhiánnyal küzdenek. A té­len az iparban és másutt történt ra­cionalizálások során bíztunk abban, hogy munkaerő problémánk a tava­szon megoldódik. Nem így történt, csalódtunk. Bár reméljük, hogy a bérrendezés következtében valame­lyest javul a helyzet. Kifizetődő a talajjavítás Megyénk tala­jának nagyrésze savanyú. Szántó- területünk 60 szá­zalékában mész- hiány jelentkezik. Állami gazdasá­gaink, termelőszö­vetkezeteink, és az egyénileg dolgozó parasztok ed­dig többezer holdon végeztek és vé­geznek jelenleg is talajjavítást. Taktakenézen ebben az évben ed­dig már 400 katasztrális hold földet feljavítottak. Id. Oláh Károly takta- kenézi lakos már régebben foglalko­zik talajjavítással, s az eredmény nem maradt el. A talajjavítás előtt egy katasztrális holdon 8 métermá­zsa búza, talajjavítás után 16 méter­mázsa búza termett. A következő évben ugyanez a föld — 1400 négy­szögölön — 304 mázsa 20 kilogramm cukorrépát, kétszáz négyszögölen pedig 15 mázsa burgonyát termett. Az edelényi Alkotmány Termelő- szövetkezetben az idén nagyobb munkakedvvel végezték a tavaszi munkát, mint bármikor azelőtt. Nehéz eldönteni, hogy kik dol­goztak a legjobban, mert min­denki helytállt. Mégis kiemel­kednek a tsz-tagok közül Bede György, Varga József és ifj. Galambos János fiatalok. A sajóörösiek példát mutatnak Sajóörös községben negyedévben is. Az vonulást rendeznek, eredményesen halad az adóbefizetéssel április rnájus elsején reggel adófizetés. A község M_én terv 50 dolgozol az első ne- . . A , gyedévben is jó ered- lekanal tartottak, ményt értek el, határ- A községben már fel­időre teljesítették adó- készültek május 1 mél- fizetési kötelességüket, tó megünneplésére. A Hasonlóképpen példát tervek szerint április szövetkezet pedig hu­mutatnak * a második 30-án este fáklyás fel- sítő italokat szolgál fel. zenés ébresztővel kö­szöntik a község lakos­ságát. Kultúreiőadáso- kat, sportmérkőzést tartanak, a földműves­Még mindig vontatottan halad a cukorrépa szerződéskötés A cukorrépa szerződéskötés hasz­nos és gazdaságos. Mégis az tapasz­talható, hogy mostanában a gazdák vonakodnak a cukorrépa termeszté­sétől. Kétségtelen, hogy a szerződ­tetésekkel kapcsolatban a múltban fordultak elő hibák. Ismeretes, hogy a cukorrépa az egyik legmunkaigé­nyesebb növény. Ennek ellenére nem fizették meg úgy, mint ahogy a ter­melők elvárták volna. Helytelen volt a premizálás is, amely sok esetben igazságtalan alapon történt. Az il­letékesek észrevették és megszün­tették ezt a hibát. Megváltozott a cukorrépa átvéte­lének ára, sokkal többet fizetnek a jelenlegi feltételek mellett pénzben is és cukorban is. Ennek ellenére mégis nehezen halad a szerződés­kötés. Ládpetri község például még a mai napig sem teljesítette termesz­tési tervét. Több helyütt — például Ernődön— arra hivatkoznak a dolgo­zók, hogy a múlt évben sem kapták meg pontosan az igényelt melaszt és szárazszeletet, s ezért bizalmatla­nok lettek. A napokban beszéltünk a selypi cukorgyár képviselőjével, aki el­mondta, hogy bár a múlt évben több helyre késve érkezett meg az igé­nyelt szárazszelet, de ez főleg a cu­korrépatermelők hibájából történt* Ha idejében küldtek volna zsákot, vagy edényt a melasznak, akkor a késedelem nem fordult volna elő. A cukorgyár az idén mindent elkövet, hogy segítse a szerződő dolgozókat* „... az Istennek, ami az Istené, a császárnak, ami a császáré" Két héttel az első negyedév vége előtt táviratban közölte a hejőke- reszturi községi tanács, hogy adó­bevételi tervüket 106.7 százalékra teljesítették. Ez dicséretre érdemes eredmény volt, mert a járás terü­letén akkor több község elmara­dással küszködött, de a hejőkeresz- turiak példája lelkesítette őket és pár nappal később a ranglistán hátul kullogó községekben is gyor­sabb ütemű lett az adófizetés. Nem könnyű feladattál kellett megbir- kózniok a hejoker eszturi tanács dolgozóinak sem, hiszen az ellen- forradalom hatásaként sok dolgo­zó paraszt halogatta az adófizetést Ha-hó-ó ... dombról völgybe, hegyről a mélybe / .M csapong a kiáltás, mint- / f ha szerelmes fecske ke- ________ r esné párját. Elröppen a M w virágbáborult szilvafák -: - * fölött, lebukik a szőlőtő- 'YVYTrYY kék közé, majd újra fel- ' csap a. magasba hívogató hang. Csakhamar meg­érkezik a válasz. Egy dombhajlat mögül dalla­mosan lebben fel: óoó.. Lustán visszhangoz­zák őket a hegyek, majd elhalnak, megsemmi­sülnek a tavaszi ég végtelenjében. A reggeli nap még a hűvös harmatcsöppek- kei bajlódik, amikor megérkeznek a gazdák. Ahol az újhelyi műútra támaszkodnak a hegyek. ott kezdődik a mezőgazdasági technikum 300 hol­das tangazdasága. Ha a tanterem nyitott ablakain beintegetnek a sátorhegyi fák, a lányok könnyű nyári ruháit babrálgatja a csintalan szél — nincs bennmara­dás. Felelés idején — ha a percek izgalma sze­rénnyé varázsolja a legvirgoncabb fiukat és szendévé a legkacérabb lányokat, a tanterem­ben mélységes csend lapul — behallatszik a vi­rágjáró méhek döngicsélése. Ez a ritmikus mun­kazaj méginkább fokozza a vágyat: Ki a sza­badba! Könnyedén, játszogatva tanulnak a diákok a tangazdaságban. Tantervűk lehetővé teszi, hogy a tanteremben hallottakat közvetlenül megerő­sítsék künn a földeken. Ez az egyetlen helyes módja a tökéletes mezőgazdászképzésnek. A tangazdaság majdnem hiánytalanul kielégíti a követelményeket, van szőlője, gyümölcsöse, fajta- Wfjüjteménye, faiskolája és biológuskertje. A ftínulók — szőlő- és gyümölcstermesztés szako­sok — megismerkednek ezen ágak mindenféle problémájával. A telepítéstől kezdve az oltásig, gazdaságok tervezéséig és létrehozásáig megta­HEGYEN nulnak minden mesterfogást. A tangazdaság együtt fejlődik, tökéletesedik kis gazdáival. A tanulók munkája mögül komoly tervek bontakoznak ki. Segítségükkel megvalósul egy nagyszabású rekonstrukció. A gazdaság térképén élénk piros vonal nyil­lik, szinte naponként egyre hosszabbra. Út épül a járhatatlan részeken, csatornarendszer születik, felfogja és hasznosítja a lezúduló csapadékot. A térkép fehér foltjai helyébe szőlőföldet je­lentő apró jelzések kerülnek. 60 hold parlagterü­leten telepítenek szőlőt. Ezenkívül pedig 40 hold szőlőt újított fel a gazdaság. Az idén korszerűb­bé válik a szőlőművelés. Négy csörlő könnyíti meg a kapálást, a 8—10 fokos emelkedésű terü­leteken. A tanulók szakmai• sokoldalúságát kívánja elősegíteni az ezévben elkészülő üvegház, ahol a dísznövények sokszáz változatában gyönyör­ködhetnek. Ahogy fejlődnek a újonnan telepitett szőlő­tőkék, bőven teremnek a régiek, úgy nőnek a gondok. Pincéket bővít, palackozó üzemet léte­sít a gazdaság, amelynek ha nem is legfonto­sabb célja lesz a tanulók szakmai képzése, min­denesetre jelentősen növelni fogja a gazdaság rentábiliiását. Egy közös és fontos probléma foglalkoztatja az iskola és a gazdaság vezetőségét, úgyszintén a diákokat. Kevés a gyakorlati idő. A végzett és már állásban lévő volt diákok tapasztalatai bi­zonyítják, hogy az önálló munka sikere nagy­Kivui. bz sajnos nem Ki­elégítő. Nincs biztosítva a tanulók elmélyült szak­mai képzése, gyakorlati tudásuk felületes. Az éleibe kikerülő végzősök és a népgazdaság érde­ke úgy kívánja, legalább 10 órára növekedjen a hetenkénti gyakorlati órák száma. Ez a kérdés azért is fontos, mert már megszűnt a végzett hallgatók másféléves üzemi gyakorlata, amely lényegében pótolta a gyakorlati felkészültségek­ben előforduló hiányosságokat, felületességet. ... Melegebben süt a nap. A „munkásokról” lekerülnek a kabátok. Kevesebb a hancúrozás, el­mélyülnek a munkában. ‘ Brigádokban dolgoz­nak és teljesítményük után kapják a fizetést. A brigádokban, úgy mint a nagyoknál, munkacsa­patok vannak. Brigád- és csapatvezetőket he­tenként választanak. így mindannyian résztvesz- nek a gyakorlati vezetés elsajátításában. Déltájban a gazdaság konyhája felől ízletes ebéd szagát hozza a szél. megcsiklandozza vele a fiatalok orrát. Nemsokára leteszik a szerszá­mokat és szaladnak ebédelni. Másnap a tantermekben ismét együtt van­nak a tanulók. Hallgatják, jegyzetelik az előadá­sokat. Témáról-témára haladnak, gyűjtik fejük­be a tudást. Végül érett szakemberekként ke­rülnek ki az életbe. Olyanok, mint a méhek, egész nyáron vírágról-virágra szállva szorgal­masan gyűjtögetnek. Őszre tele van mézzel a kap­tár. Igaz, elveszi tőlük a méhész. A technikumi diákok tudását szintén elveszi — a nép. Es ők nem sajnálják — szívesen adják —, hiszen ezért tanulnak. Alexa Ferenc Olyan alaptalan és szinte nevetsé­ges rémhírek terjedtek el, hogy nem kell adót fizetni és az állam elengedi a hátrálékot is. A tanács dolgozói megbirkóztak a nehézségekkel, s mint azt a táv­iratban közölték, jó eredményt ér­tek el. Annál nagyobb a meglepetés most, a második negyedév vége közeledtével, amikor adóbevételi tervük teljesítésével még csak 16 százaléknál tartanak. A tanácsnál azzal magyarázzák ezt a fordított helyzetet, hogy a húsvéti ünnepek- re való készülődés, valamint a közelgő úrnapi búcsú miatt sok pénzt költöttek az emberek. Kifo­gásnak kifogás, de nem fogadható el magyarázatként. A hejőkeresztúriak nagy tervek* ről beszélnek. Kultúrházat és viU lányt szeretnének a faluba. Egy meglévő, de már düledezŐ állapot­ban lévő százéves iskolahelyiséget újjá akarnak építeni, amelyben ki* sebb tájmúzeumot is elhelyezné* nek. Mindezekhez az államtól ko* moly pénzösszegű segítséget kér* nek. Csak a tájmúzeum felépítésé-, hez 40 ezer forint készpénzre lenne szükség a felajánlott társadalmi munka értékén felül. Amikor tehát segítségre van szükség, megtalálják az államot, de amikor az állam képviselője megjelenik náluk, hogy törvényes kötelességükre figyelmeztesse őket, akkor a hejőkeresztűri dolgozó pa­rasztok a húsvéti ünnepre és a búcsúra hivatkoznak. Senki nem akarja elvitatni a he* joker esztúr iáktól, hogy szokásaik­hoz híven méltóképpen ünnepeljék meg ünnepeiket. Ezt alkotmá* nyunk is biztosítja nekik és nép- köztársaságunk minden egyes pol­gárának. De az ünneplésben ne fe* ledkezzenek meg törvényes köte­lességükről sem. Hiszen Jézus Krisztus is azt mondta: „adjátok meg az Istennek, ami az Istené és adjátok meg a császárnak, ami m császáré”. mértékben függ a gya­korlati időtől. Most he­tenként az alsó évfolya­mon öt, a felsőkön hat óra a gyakorlati idő, a két illetve négy hetes összefüggő gyakorlaton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom