Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-04 / 79. szám
KllL évfolyam 79. szám 1957 ápiilis 4 csütörtök Ära 50 fillér rtláz nroletdrjal egyesüljetek! SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA 11678.7 tonna mtém Április 2-án a borsodi szeoow* deuce bányászai 11.678.7 tonna swe- net küldtek a felszínre. Ebből a Borsodi Szénbányászati Tröszt 891* tonna szenet termelt, napi tervét 91.4 százalékra teljesítve. Az ózdi bányászok 2761.7 torma szenet küldték a felszínre, s 103.1 százalékos eredménnyel büszkélkedhetnek. DOLGOZÓ NÉPÜNK I NAGY NEMZETI ÜNNEPE j 1945 április negyediké hazánk felszabadulásának napja. Tizen- i két éve, hogy a hős szovjet katonák drága vérük hullatásával, a szov-É jet nép támogatásával kiűzték hazánkból a német fasiszta fenevadat,% szétzúzták a belső fasiszta erőket és felszabadították az országot. Hazánk§ szabad lett. § A dolgozó magyar nép kezéről letörték a bilincset, ami lehetővé1 tette számunkra, hogy a bárók, grófok, nagytőkések, bankárok, kulákok. I papok, csendőrök, önkénye alatt nyögő hárommillió koldus országábóli a dolgozók szocialista hazáját építsük fel. | 1945 április 4. nagy történelmi jelentőségű esemény népünk éle-% tében. Történelmünk új fejezete vette kezdetét. Megszűnt a magyar népi évszázados belső és külső elnyomása, kezdetét vette a szabad, demokra-§ tikus, független szocialista Magyarország felépítése. A történelem során = sokszor folytatott a magyar nép szabadságharcot függetlenségéért: a tö-1 Tök hódítás, a német elnyomás ellen, Bocskai, Bethlen, Rákóczi, Kossuth 1 harcai, az 1919-es proletárforradalom, a magyar nép minden erőfeszí- = tése dacára mindig elbukott. Népünk legjobbjai, a kommunisták a 251 éves Hcrthy-reakció sötét éveiben is harcoltak hazánk függetlenségéért. § De nemzeti függetlensége csak úgy lett Magyarországnak, hogy hazán-1 kát a második világháborúban nem az USA csapatai szállták meg,= hanem, a Szovjetunió vörös hadserege szabadította fel. A mi hazánk sza-1 badsága és függetlensége a szocializmussal kapcsolódik egybe, amely § drágább mindennél, mert lehetővé tette népünk számára, hogy szo-E cialista útra lépjen. | Egy kis nép szabadsága csak ideig-óráig létezhet, ha nem talál 1 igazi szövetségeseket. A mi függetlenségünk biztosítása, megvédése ér- 1 dühében nem fordulhattunk máshoz, mint egy szabad, független nép-i hez, a szocialista Szovjetunióhoz. Hazánk már kezdettől fogva szövet-1 Bégben a Szovjetunióval, elindulhatott a szocialista építés útján. 1 A szocialista építés zászlóvivője, a Magyar Kommunista Párt, § újabb és újabb rohamokra indította dolgozó népünket a kizsákmányolás | fellegvárai ellen. Elvettük a tíz- és százezer holdakat és azoknak adtuk, | akik ezer év óta nélkülözték, a földnélküli agrárproletároknak és sze-E gényparasztoknak. A földosztáskor csak a mi megyénkben 400 ezer kat.% hold került szétosztásra, 43 ezer volt zsellért és szegényparasztot juttat-1 tunk földhöz. 1.500 házat és közel 19 ezer házhelyet kaptak az igény-M jogosultak. Olyan tetteket vittünk véghez, amelyek megteremtették a | munkás-paraszt szövetség gazdasági alapját. Az ezt követő években a | legöntudatosabb dolgozó parasztok elindultak a szocialista mezőgaz-§ daság útján. Megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom mély gyöke-= rét eresztett. Az ellenforradalmi támadások ellenére, több mint 95 tér- §- melőszövetkezet szilárdan megmaradt és továbbra is szocialista gazdái-1 kodást folytat. , 1 A munkásosztály birtokába vette a termelőeszközöket, megszán-1 tette a kizsákmányolást, száműzte a munkanélküliséget és biztosítottad az ország gazdasági felemelkedését. Az ipari munkásság lelkes építő-1 munkája eredményeként hazánk elmaradt agrár országból fejlett ipari | országgá lett. Ipari termelésünk az elmúlt évtized folyamán több mint | háromszorosára emelkedett. Megyénkben új szocialista város és egész E sor új ipari üzem épült az elmúlt évek folyamán. | A kultúrforradalom kiragadta a volt uralkodó osztály kezéből o| művelődési egyeduralmat. Az iskolák államosításával a néphatalom el- | lenőrzése alá került az oktatásügy, a művelődés igazi birtokosa maga = a dolgozo nép lett. A munkás- és parasztszármazású gyermekek előtt E megnyíltak a kapuk a legmagasabb műveltségszerzés felé. Hazánkban § a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezébe | került, s kemény küzdelemben megszületett a proletariátus diktatúrája. | A felszabadulás után eltelt időszak tükrözi azt a hatalmas arányú fej-M lődést, amelyet dolgozó népünk lelkes munkájával elért. Számot adva | az elmúlt 12 év munkájáról, határozottan állíthatjuk, hogy a magyart munkásosztálynak, dolgozó parasztságnak és értelmiségnek nincs okaE szégyenkeznie. i „Bátran mondható, hogy 1945 óta élteit 12 év vívmányai hatalmasE társadalmi haladást, a szocializmus építésének első nagy sikeres sza-E kaszát jelentették a magyar nép számára” — mondotta Kádár János | élvtárs a moszkvai magyar—szovjet tárgyalások idején. Az elkövetett| hibák nem homályosíthatják el eredményeinket — aki eredményeinket1 tagadja, az vagy vak, vagy pedig ellenség — az tagadja népünk életre-E valóságát és teremtő erejét. | Az októberi ellenforradalom letagadta eredményeinket, felnagyí-M tóttá a hibákat, hogy megtévessze és az ellenforradalom szekértolójáváE szegődtesse a becsületes emberek ezreit. Lángba akarták borítani azt alí hazát, amelyet dolgozó népünk kezemunkája tett naggyá. Az ellenforra- §; dalmi erők a Nagy Imre és Losonczy-féle árulócsoport közreműködésé-1: vei fasiszta rendszert akartak bevezetni Magyarországon, szerették volnas visszaállítani a régi földesúri kapitalista rendet, felvonulási területtéE\ akarták változtatni országunkat a Szovjetunió és a népi demokratikus %\ országok ellen. Terveik kudarcot vallottak. A Szovjetunió, híven a pro-1: letárnemzetköziség eszméjéhez, teljesítette a munkás-paraszt forradalmi | kormány kérését, leverte az ellenforradalom fegyveres erejét, segített megvédeni nemzeti függetlenségünk nagy ügyét. 1| = c 1956 november 4-én a Szovjetunió vörös hadserege megvédte ha-§ t sánkat az imperialista hatalmak agressziójától. Ezzel bebizonyította, E( hogy a magyar nemzet függetlensége ügyének nagyobb barátja és erő-1‘ sebb támasza a Szovjetuniónál nem volt és ma sincs. | Az ellenforradalom fegyveres erőinek leverése óta dolgozó né-1‘ pünk az MSZMP vezetésével és a testvéri szocialista országok segítsé-1, gével egyre gyorsabb ütemben gyógyítja be az ellenforradalom által ütötí jj sebeket. A napokban befejeződött szovjet—magyar tárgyalások ered-1l ményei barát és ellenség előtt egyaránt meggyőző erővel bizonyítják a|! hatalmas Szovjetunió önzetlen segítségét dolgozó népünk iránt. Most |'r rajtunk, magyar dolgozókon a sor. A kapott nagyarányú segítséget saját §'« erőink messzemenő mozgósításával fel kell használnunk a szocialistajjj£ Magyarország építésére, dolgozó népünk jólétének, boldog jelenének^ és jövőjének megteremtésére. I£ E cél megvalósításához szükséges, hogy dolgozó népünk a munkás- osztály vezetésével éberen őrködjön mindenféle külső és belső ellensé-Er ges törekvések ellen, keményen sújtson le a dolgozó nép minden rendűig ^ és rangú ellenségére, szilárdítsa és fejlessze szövetségét a Szovjetunió-E^ Val és a 900 milliós béketábor minden országával. Ee CSEGE GÉZÁM\ Budapestre érkezett a szovjet kulturális küldöttség Hazánk felszabadulása évfordulójának ünnepségeire szerdán délben szovjet kulturális küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség vezetője: M. B. Mityin akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja A küldöttség tagjai: A. G. Novikov zeneszerző, D. D. Ivanyenko atomfizikus, K. I. Finogenov festőművész és V. L. Kucenko, a VOKSZ magyar referense. A szovjet kulturális küldöttséget Péter János, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke üdvözölte. Az üdvözlő szavaikra M. B. Mityin akadémikus, a delegáció vezetője válaszolt. (MTI) A felszabadulás boldog napjaiban... .A magyar dolgozók köszöntik a felszabadító szovjet hadsereg fiatai harcosait. Hazánk felszabadulásának 12. év- yrdulója alkalmából a Magyar Szo- álista Munkáspárt Központi Bi- rttsága, a magyar fon'adalmi lunkás-paraszt kormány, a Haza- as Népfront Országos Tanácsa es Magyar Szabad Szakszervezetek rszágos Szövetsége szerdán este íszünnepséget rendezett az Állami peraházban. A díszünnepség elnökségében hetet foglalt Dobi István, a Népköz- írsaság Elnöki Tanácsának elnöke, ■ádár János, a magyar forradalmi lunkás-paraszt kormány elnölce, z MSZMP Központi Bizottságának Inöke, Apró Antal, Biszku Béla, ehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss ároly, Marosán György, dr. Munich Ferenc, Rónai Sándor azMSZ- IP intézőbizottságának tagjai, Dísxünnepség ax Operaháxban haxánk felsxabadulásának 12, évfordulója alkalmából Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, a társadalmi és tömegszervezetek több vezetője, a termelő munka, a tudomány, művészet, az irodalom számos kiváló képviselője. Az elnökségben foglalt helyet J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a felszabadulás ünnepe alkalmából hazánkba érkezett szovjet kulturális küldöttség vezetője: M. B. Mityin akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az összszövetségi politikai és tudományos ismeretterjesztő társaság elnöke. Az operaház nézőterén ott voltak a politikai, a gazdasági, a kulturális élet vezető személyiségei, kiváló dolgozók, tudósok, írók, művészek* a néphadsereg képviselői. Jelen volt az ünnepségen a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és ka- tonai attaséja. Részt vettek az ünnepségen a szovjet kulturális küldöttség tagjai, valamint a szovjet hadsereg képviselői. A magyar és a szovjet himnusz hangjai vMn. Dobi István, a Nép-. köztársaság Elnöki Tanácsának. ' && í nöke nyitotta• meg az ünnepséget.Ezután Marosán György állam- ■ miniszter, az MSZMP intézőbizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Többek között a következőket mondta: Büszkék vagyunk népi demokráciánk 12 évére | Tizenkettedszer ünnepeljük a feliszabadulás napját. De talán még so- |hasem éreztük át annyira a magyar | szabadság születésnapjának nagy | jelentőségét, mint ma, amikor mind- | össze néhány hónap választ el a véres | ellenforradalom fegyveres erőinek | egyőzésétől. | Tizenkét évvel ezelőtt, ezen a na- | pon verte ki a szovjet hadsereg Ma- igyarország területéről a hitleri fa- I siszta hordák utolsó maradványait. | Mit adott ez a nap a dolgozó magyar | népnek? Függetlenséget, szabadsá- |got, lehetőséget a néphatalom megteremtésére. Népünk tudott élni ez- |zel a lehetőséggel. Megteremtettük a |népi demokratikus államot és ezzel |arra az útra léptünk, amelyért Dó- |zsa, Rákóczi, Petőfi és a dicsőséges | Tanácsköztársaság harcolt. Április |4. megtestesítője minden magyar | forradalomnak, örök ünnepe a meg- ! bonthatatlan szovjet—magyar barát- ! Ságnak. | A fasiszta bandák kiverésével | megszűnt az 1919 augusztus 1. óta | uralkodó fasiszta rendszer, lezárult |a magyar történelem legszomorúbb |és leggyalázatosabb fejezete. A 25 | éves fasiszta korszak után csak üszők ! és rom maradt az országban. = | Éhség és nyomor szakadt volna a | népre, ha a felszabadító szovjet had- ! sereg nyomában nem jött volna | azonnal a szovjet nép sokoldalú se- fgítsége, köztük jelentős gabonaszál- ! lítmányok. A magyar nép soha nem | felejtheti el, mit köszönhet a Szovjetuniónak, nem felejtheti el törtéin nelmének sötét évszázadait, különösen nem azt a véres gyalázatot, | amelyet a Horthy-fasizmus zúdított |rá. Mégis vannak olyanok, nem is | kevesen, akik arra törekednek, hogy [elhomályosítsák a magyar nép emlé- ! kezeiében a szörnyű történelmi | múltat. Megszépítő hazugságokat [ terjesztettek, hogy elfelejtessék, ki- | töröljék a nép emlékezetéből a szen- | védéséit. Jól tudjuk, hogy ha a nép [elfelejti a rajta esett gyalázatot, el- l veszti harci szellemét, ellenálln képességét a haza ellenségeivel szemben. Soha a felszabadulás óta nem volt akkora szükség a visszapillantásra, a megtett út felmérésére, eredményeinek rögzítésére, mint ezen az évfordulón. Az a feladat áll előttünk, hogy szétzúzzuk az ellenforradalom taktikáját, amelynek egyik tényezője az elkövetett hibák túlhangsúlyozása, másik tényezője elért eredményeink semmibevevése, harmadik tényezője a nacionalizmus volt. Az ellenforradalmi erők az őket irányító imperialista cinkosaikkal együtt valósággal egy kons- pirált pert indítottak a magyar népi demokrácia ellen. Rossznak, bűnösnek kiáltottak ki mindent, amit szocialista rendszerünkben alkottunk és égig dicsőítették a kizsákmányoló kapitalista rendszert. Ma, a felszabadulás ünnepségén nyíltan és messzehangzó erővel ki kell jelentenünk, hogy büszkék vagyunk népi demokráciánk 12 évére, amely hibái ellenére is ezerszeresen többet adott a dolgozó magyar népnek, mint a múltnak bármely évszázada. Történtek hibák, de a munkáshatalom megteremtése, a szocializmus építése nem hiba volt, hanem el nem múló érdem, nagy történelmi tett: a magyar dolgozó nép tömegeinek hatalmas teljesítménye a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar kommunisták vezetésével. Meg vagyunk győződve, hogy az utókor az eddigi magyar történelem legdicsőbb korszakának fogja értékelni a népi hatalom úttörő* legnehezebb éveit, 1945-től 1948-ig. Arról is meg vagyunk győződve, hogy a történelem a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, cselekedeteit és tetteit fe történelmünk nagy tettei közt fogja emlegetni. (Taps.) 4 szocializmus emelte valóban emberi színvonalra a dolgozók életét Az eredménytelenség, az erőszak és az önkény 12 esztendejének ócsá rolják az ellenforradalmárok és a nemzetközi imperialista uszítok azt a 12 esztendőt, amelyben népi demokráciánk győzelemre -fitté a parasztság évszázados harcát a földért, a nagyüzemek és bankok államosításával megtörte a munkásság vérszivóinak gazdasági hatalmát és kisajátította a kisajátítókat, Európa egyik legreakciósabb köz- igazgatása helyén népi demokratikus közigazgatást szervezett, a hatalmat vértelen forradalommal a munkásosztály kezébe adta: A továbbiakban részletesen beszélt Marosán elvtárs az elmúlt 12 év eredményeiről. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt 12 óv alatt száz milliárdot fordítottunk az ország ipari fejlesztésére, helyreállítottuk a világháborúban lerombolt gyárakat, hatalmas új létesítményeket hoztunk létre. A hatalmas iparosítás eredményeként a gyáripar termelése 1955-ben három és félszerese volt az 1938. évinek. Ezen belül a nehézipar termelése több, mint ötszörösére emelkedett: Az ipari termelés gyorsütemű növekedése tette lehetővé, hogy a nemzeti jövedelem 1955-ben hatvan százalékkal volt magasabb, mint 1949- ben, s a növekedés üteme körülbelül hatszorosa a Horthy-Magyaror- szág 1929 és 1938. közötti nemzeti jövedelemnek. Beszélnünk kell az életszínvonal emelkedéséről is. Szét kell verni azt az ellenforradalmi rágalmat, hogy a szocializmus építése közben népünk életszínvonala folyton csökkent volna. Csökkent két éven át 1951-ben és 1952-ben, de addig és azóta, folyton emelkedett. Ä szocializmus által teremtett életszínvonalat a Horthy-rendszer alatti életszínvonallal kell összehasonlítani, nem pedig az 1951-es éietszinvoma« (Folytatás a 2. oldalon.)
