Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-21 / 93. szám

▼«tea*. 5 ÉSZAKMAGYARORSZÁG ' ^ ‘ - -­Ae BfSZMP Ropsod-AbaiiJ-Zemplén megyei intézőbizottságának illése (Folytatás a 4. oldalról.) munka, s a tömegszervezetékben végzett munka megjavítása. A párt politikai befolyásának to­vábbi növelése érdekében elsőrendű feladatunk a tömegszervezetekben végzett munka megjavítása. A mun­kásosztály nagy tömegszervezetében, a szakszervezetekben végzett kom­munista munkát kell elsősorban megjavítani. Az elmúlt időkben sike­rült leküzdeniink a szakszervezetek­ben azt a jobboldali szociáldemo­krata törekvést, hogy a párttól füg­getlen szakszervezetekre van szük­ség és a sztrájk-jogokról alkotott elképzelések. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a területi bizottsá­gokban létrejöttek az MSZMP-cso- portok, amelyek a párt politikai be­folyása biztosítása érdekében tevé­kenykednék. A szakszervezetekben dolgozó kom­munisták fontos feladata most, hogy figyelmüket a termelési kérdések megoldására irányítsák, hogy felka­rolják és kibontakoztassák a szocia­lista mimkaverseny területén a mun­kások alulról jövő kezdeményezéseit. A szocialista munkaverseny mai leg- szembeszökőbb új vonása éppen az, hogy nem felülről, irodákból indí­tották el, hanem maguk a munkások öntevékenyen, alulról kezdeményez­ték. S ezért mentes lehet ez a ver- senymozgalom a munkaversenyt kompromittáló, bürokratikus felülről erőszakolt módszereitől, amelyek az utóbbi években sok kárt okoztak és kompromittálták a munkaverseny ügyét. A pártszervezetek ne a szakszerve­zetekre hozzanak határozatot, hanem az ott dolgozó kommunistákra. Tá­mogassák és segítsék a kommunisták a szakszervezeteket, a munkások jo­gos érdekeinek védelmében. A pártszervezetek hallgassák meg a szakszervezetekben dolgozó kom­munistákat és rendszeresen tanács­kozzák meg velük a feladatokat. Se­gíteni kell a szakszervezeteket ab­ban, hogy a jelenleginél erőteljesebb politikai munkát fejtsenek ki. Jelentékenyen meg kell javítanunk a pártnak az ifjúság tömegei köré­ben végzett munkáját. A Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség alig néhány hét­tel ezelőtt bontott zászlót megyénk­ben. S már az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ifjúság szine- java nagy lelkesedéssel csatlakozik a Kommunista Ifjúsági Szövetséghez. Nálunk alakultak az első középis­kolai és egyetemi KISZ-szervezetek. Vezető pártszervek és pártszerveze­tek mindenütt nyújtsanak messzebb­menő segítséget a KISZ helyi szer­veinek megalakításában, további munkájukhoz adjanak tapasztalt elv­társakat segítségül, (helyiség, kultú­ra, sport-tevékenységhez.) Tudomásul kell venni, ho|y a KISZ a párt utánpótlását jelenti és a kom­munista nevelést biztosítja az ifjúság körében. A KISZ építésénél tartsuk szemelőtt, hogy ezt a szervezetet a magyar ifjúság nagy tömegszerveze­tévé kell tennünk. Tehát a KISZ-ben helye van minden becsületes párton- kívüli fiatalnak. Javítanunk kell a párt munkáját a Hazafias Népfront területén is. A Hazafias Népfront rendkívül nagy politikai jelentősége indította arra a megyei intézőbizottságot, hogy azt megerősítse. Hozzá kell fognunk a népfront bizottságok megszervezésé­hez, bevonva azokat a pártonkívüld erőket akik becsületesen kiállnak a népi demokrácia mellett. A párt további megerősítése, s tö­megbefolyásának kiszélesítése meg­követeli, hogy tovább javítsuk a fel- világosító politikai agitációt és pro­paganda munkát. Ennek érdekében ki kell lépnünk az agitációban a szűk pártkeretekből és tovább kell vin­nünk a már eddig is nagy eredmé­nyeket hozott gyári-falusi gyűlések tartását. A tömegagitáción túl nagy súlyt kell helyezni a kommunisták egyéni felvilágosító munkájára, az emberről-emberre menő egyéni agi- tációra. Ez az agitációs munkánk leggyengébb területe. A politikai agitáció további javítása mellett egyik fő fel­adatunk a párípropaganda beindítá­sa. Elengedhetetlenül szükséges., hogy az alapos, elemző, sokoldalú propagandamunkát kiterjesszük, hogy a szocializmus alapvető kérdései vi­lágosan álljanak párttagságunk előtt. Ezért járási, városi pártbizottsá­gaink, pártszervezeteink nagy súlyt helyezzenek a Központi Bizottság határozata nyomán megindítandó elő­adás-sorozatok megszervezésére. A párt agitációs és propaganda mun­kában harcot kell folytatni a jobbol­dali opportunizmus még meglévő sú­lyos maradványaival szemben. Mint pl. a nacionalizmus, a proletárdikta­túra liberális felfogása, a párt veze­tő szerepének tagadása, vagy gyengí­tése, stb. Ugyancsak szívós harcot kell folytatni a baloldali szektárianiz- mus még meglévő és helyenként újjá­éledő maradványai ellen. Az államhatalom újjászervezése és további erősítése Az ellenforradalom egyik fő törek­vése volt a proletárdiktatúra fegyve­res erőinek szétzúzása és saját fegy­veres erőinek megteremtése. Az el­lenforradalom fegyveres erői szétzú­zásában felbecsülhetetlen mértékű segítséget adtak a szovjet hadsereg alakulatai. November 4. után azonnal hozzá- kezdtünk a proletárdiktatúra fegyve­res szervei újjászervezéséhez, a rendőrség és karhatalom megszerve­zéséhez. Meg kell állapítani, hogy ezt a feladatot a mi elv társaink si­kerrel oldották meg. Lépésről-iépésre szilárdították meg a proletárdiktatú­ra erejét és szétzúzták az ellenforra­dalom maradványait. Az ő munká­juk eredményeként szilárdult meg a közbiztonság és még decemberben az ellenforradalmárok terrorja megfé­lemlítette a forradalmi erőket. Ma már az a helyzet, hogy bátor, ke- ménykezű rendőrségünk és karhatal­munk fellépése következtében az el­lenforradalom erőinek kell félniök. A mi példánk is alátámasztja Ká­dár elvtárs megállapítását, hogy nem a fegyveres erők mondottak csődöt, hanem az áruló vezetők demoralizál­ták fegyveres erőinket és amint a ve­zetés elvhű és szilárd volt, a proletár­hatalom mellett a fegyveres erők meg is állták a helyüket; A vezetés azért is szilárdulhatott meg, mert a vezetésre alkalmatlano­kat leváltottuk úgy a megyei, városi, járási, mint községi viszonylatban. Lehet, hogy még ezen a téren lesz tennivaló, de az más, a könnyebbik része lesz munkánknak. S ma el­mondhatjuk, hogy megbízható, szi­lárd rendőrségünk és karhatal­munk van; Kádár elvtársnak nagyon igaza van, amikor azt mondotta, hogy vissza kell adni rendőrségünk­nek, karhatalmistáinknak becsületét. A becsületes munkások és parasztok bizalommal vannak a fegyveres erők iránt, ezt a bizalmat éppen az ellen- forradalommal szembeni keménysé­gükkel érdemelték ki, azzal, hogy megvédték a nép életét ,és biztonsá­gát az ellenforradalmárok terrorjával és támadásával szemben. Mi továbbra is azt mondjuk rend­őrségünknek és karhatalmunknak, hogy keményen lépjen fel az ellen- forradalommal szemben. Nem szabad azonban tűrnünk a forradalmi fegye­lem és törvényesség legcsekélyebb megsértését sem, mert az aláássa^ fegyveres erőink növekedő népszerű­ségét és a nép beléjük helyezett bi­zalmát. Ezért, mint ahogy Kádár elv­társ mondotta, a fegyveres erők szá­mára a legfőbb parancs a forradalmi fegyelem megszilárdítása, mert a nép csak fegyelmezett erőt támo­gathat; Az ellenforradalom maradványai felszámolásában jelentékeny szere­pet játszanak bírói és ügyészi szer­veink.­A proletárdiktatúra törvényeinek megfelelően kell felelősségre vonniok mindazokat az elemeket, akik részt- vettek az ellenforradalom fegyveres szervezésében és akik felelősek az ellenforradalmi cselekményekért. Sajnos meg kell mondani, hogy bírói és ügyészi szerveink nem mindenütt tanúsítanak kellő erélyt a proletár­diktatúra törvényeinek alkalmazá­sában. Itt kell megemlíteni a szocia­lista törvényességnek olyan durva arculcsapását, mint ami történt az ózdi ellenforradalmi csoport bírói fe- lelősségrevonása területén. Ez is indokolja a kormánynak azt a döntését, hogy a legfontosabb álla­mi érdekeket érintő kérdésekben népbíróságot kell létrehozni. Az októberi ellenforradalmi esemé­nyek során az ellenforradalom egyik fő törekvése volt a proletárdiktatú­ra, a népköztársaság államhatalmi szerveinek megdöntése és helyükbe az ellenforradalom által szervezett hatalmi szervek, úgynevezett forra­dalmi bizottságok, területi munkás- tanácsok állítása, a hatalom külön­böző szerveiből a néphez hű kom­munisták és haladó emberek eltávo­lítása. -*■ November 4-e után megkezdtük a népköztársaság államhatalmi szer­veinek újjászervezését és a hatalom szerveiből az ellenforradalmi elemek eltávolítását. Ennek a munkának az eredményeként ma már elmondhat­juk, hogy tanácsszerveink mindenütt helyreálltak és betöltik feladatai­kat. És megtisztítottuk a tanácsokat, hozzá kell tennem, még ugyan ftem teljesen, — az oda nem való elemek­től. — A kormány rendelkezései ér­telmében végrehajtott létszámcsök­kentést felhasználtuk arra, hogy el- távolítsuk a tanácsapparátusból az ellenforradalom oldalára átállt, a politikailag megbízhatatlan eleme­ket. Ezzel párhuzamosan a tanács vezető apparátusát is megerősítet­tük kipróbált kommunista vezetők­kel. Noha a létszámcsökkentés kö­vetkeztében a tanácsapparátus je­lentékenyen csökkent, mégis ez az apparátus sikeresen oldotta meg a nagy feladatokat. Olyan feladatokat, mint a földkérdés rendezése, a tsz-ek megvédése és újjászervezése, stb. Ez bizonyítja, hogy a létszámcsökken­tés feltétlen helyes volt. Tanácsi vo­nalon nagyon fontos további felada­tunk, hogy egyszerűsítsük az ügy­menetet, csökkentsük a bürokráciát, hogy olcsó és az ügyeket jobban in­téző, bürokráciamentes apparátu­sunk legyen. Ennek biztosítása minden tanácsvonalon dolgozó kom­munista elsőrendű feladata. Az ál­lamhatalom szerveiben a párt vezető szerepének további javítása érdeké­ben fontos feladatunk a jól működő MSZMP-csoportok megszervezése. Az MSZMP tagjai, az MSZMP cso­port legyen a tanácsokban a kezde­ményező erő, amely biztosítsa pár­tunk politikájának maradéktalan ke­resztülvitelét az államhatalom szer­veiben. Köszönet és elismerés a megye bányászainak A továbbiakban mai tanácskozá­sunk egyik legfontosabb • kérdéscso­portjáról kívánok beszélni: gazdasá­gi helyzetünk, valamint ipari és me­zőgazdasági termelésünk kérdéseiről. Nagy erőfeszítéseink eredménye­ként először bányáinkban indult meg a termelés. Ezalkalommal újra meg' kell állapítanunk, hogy bányá­szaink becsülettel helytálltak és el­sősorban nekik köszönhető, hogy na­gyobb gazdasági katasztrófa nélkül jutottunk túl az akkori nehézségein­ken. Ezért ma újra köszönetét és el­ismerésünket fejezzük ki megyénk bányászainak. Itt rá kell mutatni arra a kishitűségre, amellyel a bá­nyák termelése elé minisztériumi vezetők és egyes műszakiak néztek, akik az országos 60.000 tonnás ter­melést 1957 június—júliusában vár­ták. Ezzel szemben Kádár elvtárs a budapesti nagyaktiván nagy taps közepette jelentette be, hogy április 4-e tiszteletére bányászaink 78.000 tonnát termeltek. Elismerést kell a Borsodi Hőerőmű dolgo- a legnehezebb időkben is szolgáltattak villamosenergiát a megye üzemei és lakossága számára. Emlékeztetni kell arra a gyászos szerepre, amelyet november 4-e után hosszú heteken át a munkás- tanácsok képviseltek, a termelés megindítása ellen. Ebben az időben minden erejükkel a pártszervezetek megalakítása és a kommunisták el­len küzdöttek, napirenden volt a kommunisták eltávolítása, akik a sztrájk megszüntetésére és az élet újbóli megindítására hívták fel a dolgozókat. Ugyanakkor, amikor a munkástanács tagjai dupla fizetést követeltek a naplopásért, kártyá­zásért. Azóta persze nagyban meg­változtak a munkástanácsok. Kádár elvtárs a munkástanácsokkal kap­csolatos munkákat a jövőben a kö­vetkező útmutatással látta el: a kommunisták ne kívülről irányítsák a munkástanácsokat, úgy, hogy az intézőbizottság elnöke résztvesz, meghívják a munkástanács ülésére, hanem a munkástanácsokba kerülje­nek be a kommunisták és a párt rajtuk keresztül irányítsa a munkás- tanácsok munkáját. Rajta kell len­ni, hogy a munkások tömegeire tá­maszkodva a munkástanácsokból ki­kerüljenek az ellenforradalmi ele­mek, a demagógok, huligánok és a dolgozók legjobbjai, a legöntudato- sabb kommunisták kerüljenek a munkástanácsok vezetésébe. Nőtt a dolgozók jövedelme A kormány bérpolitikai intézkedé­sei megnövelték a dolgozók jövedel­mét, annak következtében 1957-ben a bérből és fizetésből élők jövedelme csaknem 6 milliárd forinttal lett na­gyobb az 1956. évinél. Az évi össz- béralap & százalékos emelkedést jelent. Tehát az üzemek dolgozóinak bérét átlagosan 10—16 százalékkal emeltük. Dacára annak a sok bizta­tó jelnek, amely népgazdaságunk1 életének javulását mutatja, ilyenek a már említett bányáink termelésé­nek emelkedése, üzemeink termelé­sének növekedése, az önköltség ja­vuló tendenciája, de mégis igen ag­gasztó, hogy mintegy 3 milliárdnyi áruhiány mutatkozik termelésünk­ben. Baráti segítséggel és saját erőfe­szítéseinkkel, szívós munkával meg fogjuk oldani nehézségeinket. De meg kell mondanom, hogy elsősor­ban saját erőfeszítéseinket kell fo­kozni. Népgazdaságunk az elmúlt hóna­pokban, ma is — és sajnos még elő­reláthatólag egy ideig — ráfizetés­sel dolgozik. Ez adódik abból a helyzetből, hogy 116 százalékos bér mellett régi termelési szintünknek jelenleg csak kb. 80 százalékát ter­meljük. Az előbb elmondott két szám összevetéséből is láthatjuk, — hogy baráti segítség nélkül, amire persze huzamosabb időre nem ren­dezkedhetünk be, — a bérek egy je­lentős százaléka nincsen áruval fe­dezve, nem is beszélve arról, hogy a szocialista építés további, megoldan­dó feladatainak nincs fedezete, nincs fedezete a további akkumulációnak. Mi nép jólétet akarunk teremteni az országban, nem pedig inflációt, ezért a pártnak igen nagy erőfeszítéseket kell tennie további jövőnk érdeké­ben, gazdasági helyzetünk ezen ál­datlan állapotán a legsürgősebben változtatni kell. Meg kell őszintén mondani, hogy az elmúlt hónapokban a bányásza­ton kívül az ipar területeinek el­lenőrzésére mi is nagyon kevés gon­dot fordítottunk. Ezen a jövőben változtatni akarunk és megyénkben iparunk termelésére igen nagy fi­gyelmet fogunk szentelni, meg fog­juk teremteni a szükséges pártellen­őrzést. A Jegjobb eredményeket bányá­szatunk tudja felmutatni. Az ózdi szén tröszt az 1956 szeptember havi termelésének 80 százalékát termeli, hozzá kell tennem, hogy szeptem­berben vasárnap is dolgoztak és ez havonta cca 8 százalékot jelentett. Tehát, ha ezt figyelembe vesszük, akkor az ózdi széntröszt termelése kb. 85—88 százalékos szinten áll ma, a szeptemberihez viszonyítva. Meg kell jegyezni, hogy ezt a termelési eredményt 600 fővel kevesebbel ér­ték el. Március havi tervüket 108 száza­lékra teljesítették, amiért elismerés illeti a vállalat dolgozóit. Nagyon rossz eredményt mutat a tonnánkénti széntermelés önköltségi A kohászatban az eg növelni a tért Kohászatunk legfontosabb terme­lési mutatói sajnos nagyon rossz ké­pet mutatnak. A régi termeléshez viszonyítva kohászati üzemeink messze le vannak maradva. Az egy főre eső termelés is lényegesen alatta van a régi termelékenységi szintnek. Megemelkedett az önkölt­ség szintje. Emelkedett a bér- éis van üzemünk, ahol béralap túllépés is volt az első negyedév első két hó­napjában. Részletezve a következő képet kapjuk: Az ózdi kohászat az 1956 III. ne­gyedévi termelési szintjének jelen­leg csak 87.Í2 százalékát termeli. Az egy főre eső termelés a réginek 56 százaléka, az előbb említett terme­léshez 110.3 százalék bért használ­tak fel. így alakult azután az önkölt­ségük 115 százalékra, tehát 15 száza­lékos túllépésre. A Lenin Kohászati Művekben az 1956 III. negyedévi teljes termelését forint értékben ma csak 65.4 száza­lékra teljesítették. Az egy főre eső termelési értéket 67.3 százalékra. Az egy főre eső átlagbér 1956 III. ne­gyedévihez viszonyítva 1957 március hónapban 111.5 százalékra emelke­dett. Az önköltségük 1957 első ne­gyedévében 124.6 százalékra növeke­dett a multév III. negyedévéhez vi­szonyítva. Az I. negyedévben mutatkozó bér­alap túllépést és az önköltség emel­kedésének megszüntetését, valamint a multév III. negyedévi termelési szint elérését a II. negyedév folya­mán kívánják elérni a Lenin Kohá­szati Művekben. Borsodnádasdon az 1956 szeptem­beri termelésnek most márciusban csak 58.8 százalékát teljesítették. Az egy főre eső termelés az 1956 szep­tember havinak csak 71 százaléka jelenleg. Legrosszabbul Borsodná­dasdon alakult az önköltség, mert 1957 február hónapban 136.4 száza­lék és márciusban 127.8 százalékos önköltséget terveztek. A borsodná- dasdiaknak mentségül szolgáljon a termelés alacsony szintjéért, hogy hengersoruk átépítés alatt van. Mindhárom üzemünkben, ha a ki­esett műszakokat vesszük figyelem­be, a multévihez képest a munka­fegyelem kedvezően alakult; mert alakulása. 1956 szeptember hónap« hoz viszonyítva jelenleg az önkölt­ség 168 százalékra emelkedett, sietve hozzáteszem, hogy itt figyelembe vesszük, hogy mintegy 40 százalékos béremelés volt a trösztnél. De ugyan­csak nagyon rosszul alakult az ózdi széntrösztnál az egy főre eső szén- termelés mennyisége is, amely 1956 szeptemberének csak a 80 százaléka, a tröszt vezetői a termelékenység visszaesését a munkaidő rossz ki­használásával, a munkafegyelem la­zulásával magyarázzák. Ugyanis a szakszervezet határozata alapján a váltás nem a munkahelyen történik és emiatt a munkaidő 10—12 száza­léka kiesik a termelésből. Végképp nem tudunk egyetérteni az ózdi szén- tröszt azon célkitűzésével, miszerint a multévi termelési szintet csak a IV. negyedévre kívánják elérni. A Borsodi Szénbányászati Tröszt­nél a termelési mutatók kedvezőb­ben alakultak, az 1956 szeptember havi termelés szintjéhez viszonyítva március hónapban 98.6 százalékra teljesítették. (A szeptember havi ter­melésből a vasárnapi termelést szin­tén levontuk.) A régi szintet a II. negyedévben tűzték ki elérni. (A va­sárnapi termelés leszámításával.) Az önköltségi mutatók a borsodi tröszt­nél is szintén 11 százalék emelkedést mutat az 1957-es előirányzathoz vi­szonyítva. Az egy főre eső termelés is az 1956 szeptember hónapihoz vi­szonyítva 89.5 százaléka csak. A lét­számhiány a borsodi trösztnél is je* lentős, 800—1000 fővel kevesebb. Problémát okoz a trösztnél az, hogy a műszakiak a munka átvételé­nél az olcsó népszerűségre való tö­rekvés miatt engedékenyek és át­vesznek, elismernek el nem végzett, vagy rosszul végzett munkát is. Itt is mintegy 12.5 százalék kiesést okoz a munkaidőből, hogy a váltás nem a munkahelyen történik. Mi úgy látjuk, hogy a legsürgősebb ten­nivalónk bányászatunk területén az egy főre eső termelés emelése. Javí­tani kell a munkafegyelmet, a mun­kaidő jobb kihasználását. Ezzel egy- időben sürgős intézkedéseket kell tenni trösztjeink gazdasági és mű­szaki vezetőinek a magas önköltségi szint leszorítására. Mindkét trösztnek sürgős intézke­déseket kell tennie, hogy a hiányzó munkáslétszámát mielőbb feltöltse és sürgetni kell a bányászlakások építését. yik legfőbb feladati nelékenységet lényegesen kevesebb a kiesett mű­szakok száma. De ha az előbb el­mondott számokat vizsgáljuk, meg­állapíthatjuk, hogy a termelékeny­ség ilyen irányú visszaesése a mun­kafegyelem egyéb területeinek laza­ságát kell hogy mutassák, valamint utalnak arra, hogy a munka-inten­zitás a teljesítménybérezés ösztönző hatásának elmaradása következté­ben igen jelentősen visszaesett. Na­gyon súlyos jelenség az előbbi üze­meknél az önköltség igen jelentős emelkedése. Nem tartható állapot, hogy népgazdaságunk számára ilyen fontos alapanyagot képező terméke­ket ilyen magas önköltséggel termel­jünk, mert ennek a népgazdaság egyéb ágaiban is önköltségemelő ha­tása van. Pártszervezeteink részéről sürgős intézkedésekre van szükség. Párt- szervezeteink az elmúlt hónapokban nagyon le voltak kötve a pártépítés és szervezés feladataival. Elhanya­golták a termelés kérdéseivel való foglalkozást. Ezen üzemi pártszer­vezeteinknek a legsürgősebben vál­toztatnak kell. Teljes figyelemmel kell lenniök üzemük termelési pro­blémái iránt. A munkafegyelem lazulása ellen fel kell vennünk a harcot és teljes erővel meg kell indítani a dolgozók felvilágosítását a teljesítmény-bére­zés helyességéről, meg kell magya­rázni, hogy a régi teljesítmény-bérek hibáitól mentesen, teljesítménybé­rek bevezetésére szükség van — ahol teljesítmények mérhetők. — A ter­melés növelésére a teljesítmény-bé­rek ösztönöznek a legjobban, mert összekötik az egyén érdekeit a társa­dalom egészének érdekeivel, de szük­séges azért is, mert a szocialista bé­rezésnek teljesítmény-bérezés felel meg a legjobban és azt a lehető leg­rövidebb időn belül vissza kell állí­tani. A teljesítmény-bérezés vissza­állításának feltételei adva vannak, annál is inkább, mivel tapasztalata­ink szerint fentemlített üzemek dol­gozóinak többsége kívánja is a telje­sítmény-bérezés visszaállítását A gazdasági és műszaki vezetők tűzzék napirendre, mint ahogy je­lentéseikben és terveikben szerepel, (Folytatás a •. oMaJon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom