Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-07 / 55. szám

6®SíSrtak, 1957. március-1. fiSZAKMAGYARORAZÁC 5 A megyei tanács végrehajtóbizottságának határozata a köznevelés időszerű kérdéseiről és feladatairól A megyei tanács végrehajtöbizott- eága 195'7. március l~i ülésén a mű­velődésügyi osztály jelentése alap­ján megtárgyalta a megye közneve­lési helyzetének időszerű kérdéseit, feladatait és többek közötti a követ­kező határozatot hozta: I, A megyei tanács vb. megállapítja, hogy az ellenforradalom a megye- oktatási intézményeit sem hagyta érintetlenül. Felborította iskoláink békéjét, rendjét, nyugalmát, különö- cen nagy károkat okozott megyénk középiskoláiban. Megkezdődött isko­láink állami jellegének felszámolá­sa. Az ellenforradalmi erők politikai harc színterévé változtatták iskolá­inkat, nacionalista, soviniszta és népi demokrácia-ellenes nézetekkel fer­tőzték ifjúságunk és nevelőink lel- kületét, gondolkodását. A vallás- és lelkiismereti szabadság sárbatiprásá- val, lelki terror alkalmazásával szá­mos iskolában szembeállították gyer­mekeinket egymással, a nevelővel, a családot az iskolával. Az ellenforradalmi jelenségék és nézetek elleni harc iskoláinkban is megindult. Ez a folyamat azonban lassú, melynek alapvető okai a kö­vetkezők: 1. Az ellenforradalom fegyveres veresége, a gazdasági sztrájk és rendbontás megtörése után tevé­keny sógénék súlyát politikai és ide­ológiai térre helyezte át, a harc tnyilt módszereiről áttért az alatto­mos, sötét módszerekre. Saját cél­jainak elérésére próbálja felhasz­nálni az iskolát, demagóg módon hangoztatva iskolapolitikánkban elő­zőleg ténylegesen meglévő hibákat. 2. Pedagógusaink körében is meg­található az eszmei zűrzavar, a po­litikai bizonytalanság, amit még csak fokoz a pedagógusok szerepé­nek gyakorta helytelen értékelése, amely a megtévesztett fiataloknak az ellenforradalomban tanúsított magatartásáért kizárólag a pedagó­gusokat, teszi felelőssé, vagy nem tesz különbséget a jóhiszemű, de megtévesztett és a tudatos ellenfor­radalmai’ között. 3. Az iskola az ellenforradalom el­leni harcban a felnőtt társadalom­tól nem kapja meg a kellő segítsé­get. Nagyon §ok szülői, ház és §z is­kola között szakadék keletkezett, ami károsan érezteti 'hatását az if­júság szocialista nevelésében. 4. A vezetőszervek politikai és szakmai irányítása, segítése sem ki­elégítő, pl. a tanácsok is keveset foglalkoznak az oktatási intézmé­nyeink jelenlegi problémáival. II; A megyei tanács vb. a köznevelés területén is legfontosabb feladatá­nak az ellenforradalom teljes fel­számolását, a forradalmi erők győ­zelemre juttatását tekinti. 1. Az ellenforradalom elleni harc fokozása, a szocialista nevelés za­vartalan biztosítása érdekében min­denekelőtt meg kell szüntetni a pe­dagógusok eszmei zűrzavarát, poli­tikai bizonytalanságát. A művelő­désügyi osztály a nevelők számára megyei előadókkal szervezzen anké. tokát, vitadélutánokat, s ott tisztáz-' zák az őket foglalkoztató időszerű politikai és szakmai kérdéseket. A művelődési és szakfelügyelőik láto­gatásaiknál a szakmai kérdések mellett legfontosabb feladatuknak a politikai kérdések tisztázását tekint­sék. '2. A vb. szükségesnek tartja, hogy tanácsszerveink sokkal többet fog­lalkozzanak a köznevelés kérdései­vel. Tanácsszerveink, vezetőink te­remtsenek közvetlen kapcsolatot és olyan viszonyt oktatási intézménye­ink vezetőivel, nevelőivel, amelyből kölcsönös bizalom, elvtársias meg­értés fakad. Teljes bizalommal támaszkodja­nak a pedagógusok között Is meg­lévő forradalmi magra, amely a leg­nehezebb napokban is szilárdan állt a szocializmus mellett. A pedagógu­sok nagy többségét képező jóhisze­mű, de megtévesztett nevelőkkel szemben tanúsítsanak türelmet, se­gítsék nemes munkájukat az ifjúság szocialista nevelését, válasszák el a becsületes pedagógusokat a közöt­tük is meglévő ellenforradalmi ele­mektől. A végrehajtóbizottság azon­ban a pedagógusoktól is elvárja, hogy határozott magatartást tanú­sítsanak, hogy bátran fellépjenek az ellenforradalmi jelenségekkel és né­zetekkel szemben, hogy elhatárol­ják magukat az ellenforradalomtól. 3. A vb. az iskola és szülői ház közötti jó kapcsolat létrehozása ér­dekében felkéri a megyei nőtanács elnökségét, hogy a szülői munkakö­zösségek pozitív tevékenységét meg­felelő program kidolgozásával bizto­sítsa. Hasson oda. bogy a még na­gyon sok szülői házban meglévő po­litikai, eszmei zűrzavar eloszlatása meggyorsuljon és ezáltal szocialista köznevelésünk a szülők részéről is megkaphassa a szükséges támoga­tást, ami gyermekeink szocialista nevelésének elengedhetetlen felté­tele. A művelődésügyi osztály ehhez a munkához nyújtson segítséget. 4. A szocialista nevelés biztosítása szükségszerűen megköveteli a mai viszonyok között a vezetés politikai és szákmai színvonalának megjavítá­sát. A művelődésügyi osztály vizs­gálja felül politikai és szakmai szempontból a művelődési és szak- felügyelők, valamint az oktatásügyi intézmények vezetőinek munkáját. Válassza le a megtévesztett peda­gógusokat a nyílt ellenforradalmi elemektől. Az ellenforradalmi elemeket haladéktalanul távolítsa el az iskoláikból. 5. Az iskolai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében a műve­lődésügyi osztály az oktatási intéz­mények vezetői és beosztott nevelői az ifjúság soraiban — különösen a középiskolában — még ma is meg­lévő rendbontókkal szemben, akik zavarják az iskolákban a normális tanulást, a leghatározottabban járja­nak el és ha szükséges az iskolából is távolítsák el azokat. Igazgatóink, nevelőink nyújtanak segítséget a most újjáalakuló ifiúsá- gi szervezeteknek, hogy minél előbb megerősödjenek és a szocialista ne­velés eszközeivé váljanak. Megyei tanács végrehajtóbizottsága ILLETÉKES SZERVEK , MEGYEI tanács OKTATÁSI osztá­lya. Berényi Antal vb-titkár Hornját! községből így ír levelében: „Komjáti községben 1957. tanévben már csak egy tanító tanítja a dolgozók 80 gyermekét. Többízben fordultunk már feletteseink­hez, azonban eddig csak ígéretet kap­tunk. A lakosság is többször tett panaszt, hogy egy tanító nem képes nyolc osz­tályt tanítani és még az írásbeli munkát is elvégezni, s egyben mint az iskola Igazgatója is eleget tenni kötelezettségé­nek. Megemlítem a szomszéd község — nevezetesen Bódvaszilas — oktatási hely­zetét. Ebben a községben 150 gyermek ár iskolába és 8 tanító tanítja őket. Ezek szerint igen aránytalannak látjuk a ne­velők elosztását, mivel Bódvaszilason 21 gyermek jut egy nevelőre.” A község vezetőivel, a szülőkkel, a gyermekekkel együtt ml is várjuk a felsőbb szervek sürgős intézkedését. MÁV IGAZGATÓSÁG, MISKOLC. A Perecesen lakó dolgozók panasszal for­dultak a MÁV Igazgatósághoz a jelenleg is fennálló hibák miatt. Amíg a kisvasút A háziasszonyokat érdekli Tovább javul a megye áruellátása A megye áruellátásában néhány élelmiszeripari cikktől eltekintve, nincs különösebb kiesés. Száraz tésztából, édességáruból, likőrökből és gyarmatárukból még nem tud­juk kielégíteni a keresletet. A szál­lító vállalatok jelentése szerint azonban a hónap végére már szá­raztésztában, húsvétra pedig édes­ségáruban sem lesz hiány. A háziasszonyoknak és vásárlók­nak manapság főképpen a tisztító- szerek beszerzése okoz gondot. Mo­sóporból már többé-kevésbé ke­reskedelmünk ki tudja elégíteni az igényeket, szappanból azonban még nem gyárt elegendőt az ipar. Feltételezhető, hogy a szappan el­osztásban lényegesebb, jobb ered­ményt tudnánk elérni, ha néhány — rémhíreknek felülő háziasszony szükségletén felül nem vásárolna. Az októberi eseményeket követő időszakban a1 megyében 40 vagon szappan fogyott el, amely egy ne­gyedév teljes szükségletét fedezi. 1957 január 1-től március 1-ig csu­pán a város területén 200 mázsa mosó- és pipereszappant osztottak el, amely ha szűkösen is, de fede- jzi a szükségletet. A kereskedelem és az ipar veze­tői csupán egyet kérnek a vásár­lóktól, türelmet és megértést. Ahogy felszámolták a „dohány­fronton” mutatkozó problémákat, úgy a szappannál sem lesznek problémák a negyedév végére. A kereskedelem vezetői ezekben a napokban készítik el a jövő ne­gyedév áruellátási tervét. Egyné­hány pontról már sikerült tájékoz­tatást szerezni. A következő ne­gyedévben finomlisztből, zsírból, étolajból, húsból, húskészítmények­ből, vajból és rizsből lényegesen nagyobb mennyiséget tudunk biz­tosítani, mint 1956 második ne­gyedévében. A miskolci háziasszonyok kéré­sére az Északmagyarország az el­múlt évben több esetben megbírál­ta a zöldség- és gyümölcsértéke­sítő vállalatot, mert nem tudott friss zöldséget és gyümölcsöt biz­tosítani a vásárlóknak. Előrelátha­tólag már a primőráruknál is ja­vulás várható. A különböző mi­nisztériumi szervek engedélyezték, hogy a zöldség- és gyümölcsérté­kesítő vállalat közvetlenül a ter­melőktől vásárolhasson eladásra friss zöldárut. Nemrégiben mutatták be a híradó filmeken az ujtipusu cső­bútorokat. A megyei kereskedelmi szervek hathatós intézkedése lehe­tővé tette, hogy Miskolcon is for­galomba kerüljenek az ízléses, min­den igényt kielégítő bútordarabok. A szállítóipartól egyébként komoly ígéretet kaptak kereskedelmi szer­veink, hogy a közeljövőben teljes egészében kielégítik a csőbútor iránti keresletet. A bútoripar 1956 második negyedévében a me­gye számára fényezett bútorból 8, konyhabútorból mintegy 20 száza­lékkal többet tud biztosítani, mint 1956 hasonló időszakában. Akik öltözködni szeretnek, bizo­nyára felteszik a kérdést, mire számíthatunk ruhanemű vonalán. Pamutáruból 56, selyemből 61 szá­zalékkal kap több árut megyénk, mint az elmúlt évben. Jelentős változás lesz a bőr lábbelieknél is, mert az elmúlt év azonos időszaká­nak árukészletét 25 százalékkal bővíti az ipar, méghozzá tetszető­sebb és jobb kivitelű árukkal. A következő negyedévben lényege­sen több rádió, 125 köbcentis mo­torkerékpár, varrógép, elem és izzó kerül a megye boltjaiba. Nem tudjuk viszont kielégíteni az igé­nyeket mosógépből és 250 köbcen­timéteres motorkerékpárból. Elő­reláthatólag kevés drótfonal és egyéb villamossági eszköz kerül forgalomba. A kislakásépítők meg­nyugtatására viszont közölhetjük hogy több épületvasalásra lesz le­hetőség mint eddig. A számok még csak tervek. A város és a megye fogyasztóközön­sége azonban bízik az ipar és a ke­reskedelem dolgozóiban, reméli, hogy a tervek valósággá is válnak. .tivuvm/vv v nnwvwww« WWW a gyár kezelésében volt, addig műszak- váltás előtt félórával’ kényelmesen beér­tek munkahelyükre, pedig akkor mind­össze három vasutas kísérte a vonatot, jelenleg 7—8 fő. Ugyanakkor serelme^, hogy azok a vonatok, amelyek nem mű­szakba viszik, vagy hozzák a do: gazókat, nem állnak meg Erenyőben, sokszor a csodával határos, hogy a robogó vonatra való fel- vagy leugráláskor nem történik szerencsétlenség. A jelenlegi MÁV-dolgo- zók, akik a vonaton teljesítenek szolgá­latot, sokszor fölényeskednek az utasok­kal. Előfordul, hogy sokon lemaradnak a Perecesre induló buszról és fel akar­nak szállni a vonatra, azonban a kalau­zok ezt nam engedik, mondván, hogy rendelet tiltja. Ez nagyon helytelen in- tézkédés, hiszen nemcsak a gyári dol­gozóknak vannak kötelezettségeik, ha­nem a diákoknak és a más vállalatnál dolgozóknak is. Az a kérésük, hogy Erenyőn is állítsák meg a vonatot, szál­lítsanak a gyári dolgozókon kívül más személyeket. Gondoskodjanak a pontos indulásról, érkezésről. IV. KERÜLETI TANÁCS, HEJÖCSABA. Tóth Gyula, Tanács utca 39. szám alatti lakos még 1955. június hónapban igényelt egy házhelyet, illetve hárman igényeltek egy nagyobb telket házépítés céljára. Az akkor ott dolgozó Papp mérnök hanyag­sága miatt az ügy intézése eddig elhú­zódott anélkül, hogy döntöttek volna. Az építkezést, de még az előkészületeket sem tette meg Tóth Gyula, mivel a le­geltetési bizottság többször felszólította, io'tv az igényelt területet visszaveszik tőlük. Az októberi események után Papp mérnök nyugdíjba ment, munkakörét Fülp mérnök vette át. Mivel most tovább sür­gették a telek kiadását, úgy az az el­múlt napokban megtörtént. A másik ket­tőnek megszavazták, azonban Tóthéknak nem. mondván, mutassák fel az építési anyag 25 százalékát, vagy 15 ezer forin­tot. Tóth Gyula nem kér állami támo­gatást a ház felépítéséhez, azonban írás­ban adja, hogy amint kiutalják a telket, 'él éven belül megkezdi az építkezést és ■t éven belül befejezi. Szerkesztőségünk Így tudja, hogy a rendelet is így írja ;!ő, s van erre lehetőség. Kérjük a tanács illetékeseit, vegyél: még figyelembe a döntésnél, hogy Tóth­' ' T három gyermek van, évek óla egy mosókonyhában laknak nagyon rossz vi­szonyok között. * JÁRÁSI TANÁCS PÉNZÜGYI OSZTÁ­LYA Sátoraljaújhely. Hutkaj Béláné pusztaíalusí lakosnak nem akarnak mun­kanélküli segélyt fizetni, mivel a köz­ségben mint tejkezelő dolgozott, mond­ván. hogy ez nem főfoglalkozás. Hutkai- nét — mivel 2 éve végzi megszakítás "’'•’küí ezt a munkát — s felmondása 195(1. október 23-a után történt, így a MT 29. §-a alapján munkanélküli segély ii- leU. * JÁRÁSI TANÁCS PÉNZÜGYI OSZTÁ­LYA, En.cs. Ifj. Szilágyi Sándor bakta- kéki lakos — aki 1936. november 1-e óta nem dolgozik — nem kapta meg az ese- ' ’ • munkanélküli seeélyt. A községi tanács az igénylést beadta a munkanél­küliek részére, azonban azt a választ kapták, hogy nincs keret a kiutalásra. Március 12-én esedékes lenne már a má­sodik havi segély folyósítása, b még az elsőt sem kapta meg. Kérjük a járási tanáé« sürgős intézkedését. Á párt és a tanács segíti az EPOSZ-t Községünkben megalakult az EPOSZ-szervezet, amihez a helyi pártszervezet és a községi tanács nagy segítséget nyújtott. A párt és a tanács segítségével folytatjuk a munkát. A fiatalok megkapták a kultúrházat, ez most a fiatalok ott­hona. Lelkesen készülnek, tanulják á szerepet, hogy a közeljövőben avatásra kerülő kultúrotthont mél­tó keretek között ünnepelhessék meg. Megalakult az EPOSZ labdarúgó szakköre is. A felszereléssel nincs problémánk, mert a helyi tanács 2100 forintot biztosított számunkra. Az anyagi támogatás még jobban serkenti, lelkesíti a falu fiataljait. A további munkánkról, eredmé­nyekről legközelebb fogunk beszá­molni. . BERÉNYI ANTAL, vb. titkár, Komjáti. * Hosszú vita, melyből nehezen lesz út A lillafüredi út és a Márta-bánya között lévő útszakasz évek óta vita tárgyát képezi. Nem tudják eldön­teni, hogy ki illetékes ezt a rövid útszakaszt, mely mindössze 800 mé­ter, kijavítani. Már el-bírhatatlan teherként nehezedik ez a kérdés, nemcsak az ott lakó családok, ha­nem minden arra járó ember vál­lára, Nem számítva a rengeteg ko­csirongálódást és állatkínzást. Nem értjük, miért halogatják ennek az útnak a kijavítását és miért nem szüntetik meg ezt a szégyenteljes állapotot. Döntsék el végre, ki illetékes az út megjaví­tására. A III. kerületi tanács, az erdészet, vagy a bányaigazgatóság? De feiezzék be végre ezt a vitát és legyen út, amelyen végre nyugod­tan járni lehet. TÖTH LÁSZLÓ Borsodvidéki Gépgyár i FALURÓL-FALURA mMMHUMimMIIMMIIIIMIIMM Zöld Skodánk símán húz az ózd—borsodná- dasdii nemrég épült műúton. Az első község Hó- doscsépány. A1 i g egy-két ember lézeng az utcán. Hideg télies- tava&zias szél jár ja a Hódos-völgyét. De azért a mezőn már mozdul a munka. Egy-egy ökrösfogat lany- hán-fastsan új nyomot vág a fagy miatt simára vált mezei úton. A falu két oldalán, a Bukik lamkásatob erdő és domb nyúlványain a fák még lombtalanul, hallgatagon bir­kóznak a széllel. De a kéreg alatt a rostokban már fokozódik az él­tető nedvkeringés, ami aztán előbb fényesre duzzasztja, majd patta­násra feszíti a rügyet. A községi tanácson, ami ott van az impozáns külsejű új kultúrház szomszédságában egyedül találom Suhajda Béla tanácstitkár elvtár­sat. Az elnök, Csépányi Bárdos Imre elvtárs sem sokáig várat ma­gára. A tanács, a végrehajtóéizot t- ság munkájáról az volt az első be­nyomásom, hogy az teljesen visz- szatért a régi törvényes mederbe. Sőt, például az adófizetésben máris igen szép eredményt ért el a köz­ség. Az adókörzetben a második helyen áll. A cselédnyuzó kulák pünkösdi királysága Októberben az ’ ellenforradalom sok községben megbénította a ta­nácsok munkáját. Hódoscsépányon, a községbeliek dicséretére legyen Munkában a hódoscsépányi tanács mondva, egyetlen napig som szüne­telt a tanács munkája. Az október 26-i népgyűlésen megválasztott munkástanács demokratikusan gondolkodó többsége fellépett a kulákok fenyegetései ellen, így az­tán azok hiába fenték, a bicskáju­kat. A munkástanácsba azonban el­nökhelyettesiként bekerült Uthy Dezső kulák is. Személyével kap­csolatban már csak azért is érde­mes egy-két tényt említeni, mert Uthy néhány napon belül az ózdi járási forradalmi munkás-paraszt tanács elnökévé lépett elő, s ilyen minőségében ellenforradalmi tevé­kenységet fejtett ki. Például bábás­kodása mellett az ózdi járás több községében leváltották a községi tanácsok törvényesen megválasz­tott vezetőit. November 8-án 475— 1956. számú »rendeletében« pedig utasította a községi tanácsokat, hogy minden kutaknak vissza kell adni az erdőket 10 kát. holdig. A »rendeletet« egyes községi tanácsok végre is hajtották és 26-an jutottak jogtalanul erdőhöz. Emellett idé­zem az Ózd és Vidéke című helyi lapot: »Tevékenységét —• Uthy Dezső — a hódoscséoányi termelő- szövetkezet szétverésével kezdte. 94.000 forint jogtalan kártérítést követelt a termelőszövetkezettől. Felszámolta, hogy mennyi tejet adott volna azóta a tsz. tulajdoná­ba került tehén, mennyi minden termett volna a nála parlagon hevert és a termelőszövetkezeti csoportnak juttatott föld ...« De a mi jelentésünk mellett citál­juk az ózdi járási főszolgabíró 1938- ban hozott véghatározatát. (980— 1938. sz.) — Nem számol azzal, hogy — tudniillik Uthy Dezső — a beteg sérült cselédnek nemcsak emberi, de a törvényben biztosított joga a gyógykezeltetéshez és mumikamen- tességhez való jog, melyet a jó­érzésű ember nemcsak embertársá­nak, de még igavonó állatainak is mindenkor megad. Ehhez nem kell kommentár: Horthy főszolgabírája elmarasztalja embertelenségéért azt az embert, akit az ózdi járási forradalmi mun­kás-paraszt tanács elnöki tisztjébe emelt az ellenforradalom. A község becsületes többsége elutasította a kulákpolitikát Uthy kezdeményezésére került sor november végén Hódoscsépány- ban a második néogvűlésre, amely­nek az volt a célja, hogy újra­válasszák a községi tanácsot. A gyűlésen Tóth Virágh Istvánná volt nyilas, aki azelőtt Sajószení- Péteren és Mis­kolcon tevékeny­kedett és a fel- szabadulás után négy évet ült börtönben, eré­lyesen követelte a kommunisták és becsületes dolgozók leváltását. Hódoscsépány becsületes dolgozói azonban elítélték az ilyen fellépést. Vagy harmincán is felszólaltak a népgyűlésen, s követelték, hogy a régi tanácsvézetők maradjanak a helyükön. Nyomásra azonban mégis kereszt ül vitték, hogy Csépányi Bár­dos Imre vb. elnök helyébe Lend- vai József munkástanács elnök ke­rült, a törvényesen választott elnök pedig elnökhelyettes lett. Január 25-ig tartott ez a törvény­telen állapot, amikor aztán a falu­val egyetértésben visszaállították a korábbi törvényes helyzetet, a végrehajtóbizottságot pedig felfris­sítették a munkástanács demokra­tikusan gondolkodó, szocializmust akaró tagjaival. Ma már a békés alkotó munka problémái foglalkoztatják a taná­csot és a végrehajtóbizotteágol. Február végén sikerült közmeg­nyugvásra rendezni a földkérdést, csakhogy mégis baj van a földdel, mert itt már 1942-ben elrendelték az általános tagosítást, de máig sem került rá sor. így aztán nem ritka az olyan abnormális helyzet, hogy a 10 holdas birtok 50 parcel­lában is varu Ezen a helyzeten csak egy általános tagosítás sejtene; NAGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom