Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-02 / 51. szám

4 2SZAKMAGYARORSZÄC Szombat, 1957* március í, A munkafegyelem megszilárdításáért, a gazdaságos termelésért küzd a drótgyári munkástanács Munkatársunk interjút kért a De­cember 4. Drótművek munkástaná­csának elnökétől, Regenyei Dezsőtől, aki a feltett kérdésekre a következő válaszokat adtr 0 — Az első munkástanács meg­alakulása óta milyen változások történtek a tanács Összetételében? — Az ideiglenes munkástanács el­ső összetételében is jó volt, de az azóta eltelt időszak bebizonyította néhány változtatás szükségességét. A választásokat demokratikus utón hajtottuk végre. A végleges munkás- tanács megválasztásaikor több sze­mélyi változás történt, ami végérvé­nyesen megerősített bennünket. & —- Milyen tapasztalatokat hozott a munkástanács eddigi munkája? — December első napjaiban ala­kultunk meg, amikor még a munka­fegyelem rendkívül laza volt és na­gyon sok volt a jogtalan követelés. Ebben az időben a dolgozók a mun­kástanácsot nem gazdasági vezető szervnek, hanem csak tisztán érdek- képviseleti szervnek tekintették. így a felmerülő számos sérelem és pa­nasz miatt a tervszerű gazdasági munka nehezen indulhatott meg. Aztán a tanács egy-egy ülésén meg­alakultak a szakbizottságok és azok­kal rögtön a munka mielőbbi meg­indításáért dolgoztunk. Ékkor már foglalkoztunk tervezési és bérezési kérdésekkel is. Legnehezebb feladat a meglazult munkafegyelem megszi­lárdítása volt, amelyben a tanács minden tagja erősen kivette részét. © — Milyen a jelenlegi együttmű­ködés a munkástanács és a, válla­lat vezetősége között? — Azt hiszem minden szempont­ból megfelelő. A vállalat vezetősége minden intézkedésében reánk tá­maszkodik. A jobb együttműködést szolgálja a tanács 11 tagból álló szükebbkörű csúcsszerve, az úgyne­vezett elnöki tanács © — Szociális téren mit tesz a munkástanács a dolgozók érdeké­ben? — Ezév január havában a kény­szerű elbocsátások folytán az elbo­csátásra kerülők anyagi viszonyait vizsgáltuk felül. A lakásínség enyhí­tése érdekében elhatároztuk, hogy irodahelyiségeket szabadítunk fel és átadjuk a rászorulóknak. Egy laka­tosüzemé dolgozónk februárban így kapott lakást. © — A jövőben hogyan kívánja ki­venni részét a munkástanács a gaz­dasági vezetésből, mit tesz a ter­melés emelkedésének, érdekében? — Gyárunk első negyedévi terme­lési és pénzügyi tervét a szakelőadók előterjesztése után a tanács meg­vitatta és jóváhagyta. A második kérdésben említett munkafegyelem és a kialakított egészséges bérezés eredményeképpen gyárunk februári tervét 107—108 százalékra fogja tel­jesíteni. A tanács bérbizottsága ál­landóan ellenőrzi a bérek alakulását. Jelenleg javaslatot dolgozunk ki a termelés önköltségének csökkentése és a termelékenység megjavítására. A munkafegyelem lazitóival szem­ben szigorú intézkedéseket hoztunk és hozunk, ez szintén a termelés nö­vekedését igyekszik biztosítani. Ha­tározatot hoztunk, hogy egyes üze­mekben, ahol az alkalmazott techno­lógia elavult, új, termelékenyebb technológiával történjék a gyártás. <h) Háromezer állami lakás ebben az évben, anyag húszezer egyéni lakásépítéshez Sajtótájékoztató az Építésügyi Minisztériumban Lux László építési n&iniiszterhelyet- tes sajtótájékoztatót tartott, amely­ben beszámolt az építőipar jelenlegi helyzetéről, az építés gondjairól. Az építőmar gépesítéséről szólva el­mondta, hogy jelenleg viszonylag sok gépe van az iparnak, de főleg nagy beruházásokhoz alkalmas gépek vannak. A minisztérium illetékes vezetői már több állammal tárgyal­tak a géppark kiegészítéséről. Főleg könnyen mozgatható kisgépeket kí­vánnak az ipar részére beszerezni. A lakásépítésről Lux László kö­zölte, hogy, bár az októberi esemé­nyek megakadályozták több épület befejezését, az utóbbi évek közül mégis 1956-ban adtak át legtöbb lakást. 17.800 lakás építését kezdték meg a múlt évben. Ezek közül 1957- ben azoknak az építését fejezik be, amelyeknél a munkát legalább 40 százalékban már elvégezték. Bejelen­tette, hogy a tízezer b ány ászlak ásón kívül további háromezer állami lakás építését irányozták elő erre az évre* A bányászlaikások közül 1957-ben a minisztériumhoz tartozó vállalatok: 6500-at, a bányászati minisztérium­hoz tartozó vállalatok pedig ezret fejeznek be. 2500 bányászlakás át­adására 1958 elején kerül majd son A miniszterhelyettes beszélt az egyéni lakásépítési akcióról is. Kö­zölte, hogy 20.000 lakás építéséhez a minisztérium biztosít anyagot. Eb­ben az évben a lakosság egyéni la­kásépítési akcióira a tavalyi 418 mil­lióval szemben 450 millió téglát, a tavalyi 134 000 tonna cementtel szemben 180.000 tonnát, és a tavalyi 150.000 tonna égetett mész helyett 160.000 tonna meszet adnak a lakos­ságnak. Csupán az egyéni lakásépí­tés cserépellátása okoz gondot. Már tavaly is kevés cserepet kaptak az egyéni lakásépítők, az idén azonban a tavalyinak csak 54 százalékát tudja biztosítani az építőipar. Május 1-tői havonta 1000 tonna finom lemezzel termeinek többet Borsodnádasdon > A Borsodnádasdi Lemezgyárban februárban 35 százalékkal gyártot­tak több finomlemezt, mint január­ban. Az ország növekvő finomlemez­szükséglete azonban egyre több anyagot vár a gyár dolgozóitól. Ezért meggyorsították az első szá­mú hengersorozat átépítését. Pén­tek reggelre befejezték a sorozat gépalapjainak betonozását és rövi­desen megkezdik a meghajtómű szerelését is. A legújabb tervek sze­rint május 1-re a hengersorozat már dolgozik, s ez azt jelenti, hogy havonta mintegy ezer tonna finom­lemezzel termelnek többet. Munkás- és falugyűlések Vizsgáfalot rendeltek e! az taamlé szerkesztősége ellen Párizs (MTI) A TASZSZ jelenti: Mint már kö­zöltük, a francia hatóságok elkoboz­ták az Humanité február 26-i számát olyan anyagok közlése miatt, ame­lyek leleplezik a kormány algériai gyarmati politikáját. Mint az AFP hírügynökség jelenti, a párizsi kato­nai bíróság vizsgálóbírója csütörtö­kön vizsgálatot rendelt el, mert az Humanité szerkesztőségét Francia- ország »►területi integritása elleni merénylettel-« vádolja. Kínai orvostudományi szakértők érdekes vitája Peking (MTI) napokiban igen érdekes vita zaj­lott • le több neves kínai orvos-pro­fesszor részvételével. A vita során egyhangúan leszögezték, hogy a ko­rai házasság ártalmas az emberi szervezetre. A kínai orvostudományi szakértők szerint a nők 22—29 évek között szülhetik meg a legnormáli- sabb viszonyok között az első gyer­meket. Ez az időszak az első gyerek megszületésének orvosilag legmeg­felelőbb időszaka. A kínai orvosok szerint egyáltalán nem rendellenes az, ha a férfiak 30, a nők pedig 25 éves korukban nősülnek, illetve mennek férjhez. Ami még érdeke­sebb, kínai vélemény szerint egyene­sen jó, ha a férj és a feleség között I Ezért a vita résztvevői felszólítottak legalább tíz év koirkülönibség van a I minden, orvost, hogy kapcsolódjon férj javára. I be ebbe a munkába. A kíftai orvostudományi szakértők többek között azt is megállapítot­ták, hogy sokkal előnyösebb, ha a nő helyett a férfin hajtják végre a nő teherbeesését megakadályozó operá­ciót. Az eddigi kísérletek azt mutat­ták, hogy az ilyen operáció egyálta­lán nincs káros hatással a szervezet­re és a nemiéletre, s ugyanakkor egyszerű, tíz perc alatt végrehajt­ható. A vita során arra is rámutattak, hogy Kínában rendkívüli fontosság­gal bír a születések korlátozásának kérdése, nem utolsó sorban az elkö­vetkező nemzedékek érdekében. Borsod-Abauj-Zemplén megye területén március hónapban a következő helyeken tartunk munkás- és falugyűléseket. Mádon március 3-án délután 3 órakor Kovács Miklós. Tiszabábolnán 5-én este 6 órakor Pá- lóczi István. Ároktőn 5-én este 6 órakor Vigh Ilona. Zádorfalván 5-én este 6 órakor Bial Bertalan. Szuhafőn 5-én este 6 órakor Husonyi- cza József. Ormosbányán 5-én este 6 órakor liner Gusztáv. Rudabányán 5-én este 6 órakor Grósz Károly. Boldván 5-én este 6 órakor Tóth Ist­ván. Itakacán 5-én este 6 órakor Deme László* Sárospatakon 6-án este 6 órakor Tóth László. Cigándon 6-án este 6 órakor Kovács Jolán. Tolcsván 7-én este 6 órakor Nyiczki György. 4 Bodroghalmon 7-én este 6 órakor Bíró Péter. Sátán 7-én este 6 órakor Kovács Kál­mán. Pálházán 7-én este 6 órakor Kilián Béla. H.-németiben 7-én este 6 órakor Sze- beni Győző. Vizsolyban 8-án este 6 órakor Kukucs- ka János. , Vilmánkban 8-án este 6 órakor Kiss Albert. Abaujszántón 8-án este 6 órakor Iván István. Tarcalon 8-án este 6 órakor Kovács Sándor. Mezőkeresztesen 8-án este 6 órakor Busznyák András. Szentistvánban 9-én este 6 órakor Ba­lázs Zoltán. Göncön 10-én délután 3 órakor Kovács Sándor. Felsönyárádon 12-én este 6 órakor Gyo­pár János. Sajókazán 12-én este 6 órakor Török Alfréd. Szomolyán 12-én este 6 órakor Bátor Sándor. Mezőkövesden 12-én délután 5 órakor Rónai Sándor. MSZMP megyei bizottságának aglt.-prop. osztálya. Amerikai vadászgép katasztrófája Párizs (MTI) Casablancától 20 kilométerre egy amerikai vadászgép a levegőben fel­robbant. A gép egy marokkói pa­rasztházra zuhant, a lakók közül kettő meghalt, kettő pedig megse­besült. A pilóta ejtőernyővel kiug­rott a gépből és megmenekült. (MTI) A jugoszláv szövetségi végreSiajtó tanács ratifikált Magyarországgal megkötött két egyezményt Belgrad (MTI) Mint a Tanjug jelenti, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács szerdai ülésén ratifikált néhány nemzetközi egyezményt, így a többi között a megoldatlan pénzügyi és gazdasági kérdések rendezéséről szóló, Bel­grádiban 1956 májuséiban aláírt jugo­szláv—magyar egyezményt, valamint a jugoszláv és magyar kormány kö­zött 1953 augusztus 23-án Bajám megkötött és 1956 május 11-én Bu­dapesten aláírt, a jugoszláv—tma^ gyár határon előfordulható inciden­sek megelőzésének és kivizsgálásá­nak módjáról szóló egyezmény mó­dos kására vonatkozó megállapodást. Jobb a külföldinél a magyar műbőrkabát Hivatalos szakértők megállapí­tották, hogy az új műbőrkabát anyag, amelynek gyártását ebben az évben kezdték meg a győri Pa­mutszövő és Műbőrgyárban, jobb mint a külföldi hasonló anyagok. Az újfajta műbőr, amelyet boly­hozott pamutszövetre dolgoznak, félmillió hajtogatást is kibírt anél­kül. bogy megtört volna és jól áll­ja a fagyot is. Egyelőre négyféle, bordó, barna, drapp és zöld színben gyártják. A konfekcióipar a máso­dik negyedévre ötvenezer métert rendelt az újfajta műbőrből. (MTI) 0 1 NAGY HALOM kukori­ca a konyha közepén, mellette idős házaspár — Kovács Imre bácsi és felesége — csende­sen morzsolgatják az arany­sárga csöveket. — Magát már ismerem a cikkeiből — szólal meg a bemutatkozáskor Kovács bácsi — s hosszasan, barátságosan kezetszorít újságíró kollegámmal. A magyar emberre oly jellemző vendégszeretettel az asztalhoz tessékel és hellyel kínál bennünket. Hamarosan bor is került az asztalra, szí­ne szerint, jófajta egri bikavér, de az íze... az íze valami különleges italt sejtet. — Igazi meggybor ez kérem, én csináltam a nyáron, házilag. Valóságos orvosság — mondja Kovács néni. Az első pohár után Kovács bácsi megjegyzi: — Hej, ha én abban az időben ilyen bort ihattam volna Kanadában! Talán a honvágy sem hozott volna haza olyan hamar. — Hát maga Kanadában is járt, Kovács bácsi? — kérdezzük. '— Jártam bizony. Kiüldözött a szegénység, meg az igazságtalanság. Abban az időben itt dolgoztam a nádasdi lemezgyárban. De nem tudtam elviselni, hogy a gyár urai hogyan basáskodnak rajtunk, dolgozókon. Azt hittem, odaki nem kell annyit dolgozni és könnyebben lehet pénzhez jut­ni. Gondoltcim, gyűjtök egy kis pénzt, aztán hazajövök és itthon gazdálkodni kezdek, mert a földet nagyon szeretem, hiszen az apám is parasztember volt. — No és hogyan sikerült a terve? — QpA-KINT láttam meg, hogy mennyire tévedtem, amikor könnyű munkára és pénzszerzésre számítottam. Biz’ Isten mondom, hogy aki nem járta, nem is tudja, mi­lyen nehéz a magyarnak idegenben. Három évi verítékes munka után nem bírtam tovább. Hazajöttem. Feleségem a vékonyként hazakiildött pénzből három hold földet vett, ezen kezdtem el gazdálkodni. ^ De milyen gazdálkodás volt ez? Se ló, se szekér, se eke, se más, mindent a rokonoktól, ismerősöktől kellett kölcsönkérni. Ha az apám akkor nem elúszik a három hold fid is. Nehéz évek voltak ezek Jíét pohár bor között ö KOVÁCS IMRE BÁCSI A MÚLTRÓL ÉS 3ELENRC OL semmi hiba, csakhát... csak- hát, ez az ellenforradalom ne jött volna. Most aztán volt szövetkezet — nincs szövetke­zet. D: ez nem az én hibám, higyjék el, nem az én hibám! Megnyugtatjuk Kovács bácsit: nem őt hibáztatjuk a tsz felosztásáért. Tudjuk, hogy ő mindent elkövetett a tsz megmaradásáért, nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. — Megbánják még úgyis, hogy kiléptek — szól közbe Kovács néni. — írják meg az újságba, hogy szegényen jöt­tek be a csoportba és gazdagon léptek ki. Jó lovakkal, jó szerszámokkal és jó szekerekkel. Egy-egy tsz-tag 50—60 mázsa takarmányt, 15—20 mázsa szemesterményt, több má­zsa burgonyát és répát kapott a kilépéskor. Ezenkívül 15.000 forint készpénzt osztottak ki közöttük. Most aztán kezdhet tik elölről az egyéni gazdálkodást. A KÉT ÖREG elhallgat, morzsolgatják a szemeket, s úay látszik szívük a feloszlott tsz-ért sajog. Mi is indul­nánk, de Kovács bácsi emeli a kancsót, teletölti a pohara* kát és mielőtt innánk, megszólal: — Nézzék ezt a házat, amiben mnst a fiammal la-* kunk. A népi demokráciában építtettem. Én tudom, mit 7cöj szönhetek a demokráciának, a népi rendszernek. — A ház valóban szép, félemeletes, villaszerű épület. Nádasdon ke­vés van ilyen, pedig sok új ház van a községben. A házon belül pedig új tűzhely, rádió, konyha- és szobabútorok, az idős SZ^lőJ-noT- <5<f ft, fjfrtfil háZCtt''r'"rV”k, ecvnránt. BÚCSÚZÓUL Kovács bácsiék egészségére ürítjük poharunkat, megköszönjük a szives vendéglátást és elköszö­nünk. A házigazda a kapuig kisér bennünket. Az utcán egy arramenő gazda szid fa a sáros utcát, a kormányt, a rendszert, amiért nem kövezik ki az utcákat. Való igaz, hogy nagyon ráférne a kövezés a nádasdi v+c.ákra azon­ban ehhez pénz is kell ám. Már pedig annyit hallottunk, hogy a nádascli dolgozó parasztok umtancsak gyengécskén fize­tik: az adót. Az állam is csak akkor tud adni útépítésre és másra is, ha van mi hői. Ezt a borsodnádasdi adófizetőknek is illik tudni. Vegyék ezt figyelembe tehát, és becsületes magyar emberekhez méltóan teljesítsék állampolgári kö- telességüket. == szemes & még a régi gazdáknak is. A harmincas évek közepén sok parasztnak a földjét vitte el a bank meg az adó. Én is csak úgy tudtam megmenteni a földemet, hogy nagynehezen munkát kaptam a lemezgyárban. A gyári fizetésemből vet­tem egy kis tehénkét, később egy rossz lovat, ami rövide­sen elpusztult. Megint az apám segített. Adott egy csikót, amit felneveltem, így leit saját fogatom. Amíg én a gyár­ban dolgoztam, addig a fiam, meg az asszony művelte u földet. így tudtunk csak létezni. Kovács néni morzsolja tovább a,kukoricát és bólogat mindarra, amit élete párja mond. Figyeli minden szavát, nehogy megmásítsa a valót. Kovács bácsi kicsit megáll a beszéddel, emeli a kancsót és újra tölti a poharakat. — Egészségükre! Meg arra, hogy az a régi világ visz- sza ne jöjjön. — Kiisszuk az ízes italt s újra Kovács bácsit kérdezzük:--- Hogyan alakult sorsuk az elmúlt 12 évben? Miben változott a helyzet 45 óta? — Itt Nádasdon nem volt földosztás és én mégis 1946- ban lettem középparaszt. A három hold földemhez örököl­tem másfél holdat és béreltem még ehhez 8 holdat. Így ösz- szesen több mint 12 holdon gazdálkodtam már. Ettől kezdve én sem jártam a gyárba, szükség volt a munkámra a gazdaságban. Nem volt könnyű 12 holdon gazdálkodni, akadt gond elég. De legalább értelme volt. Két lovam, két tehenem volt, csikókat, borjukat neveltem, disznókat hiz­laltam. Már egészen egyenesbe jöttem a gazdálkodással, amikor megkezdődött a tsz-alakítás. Sokat töprengtem én is, mit csináljak? Végül úgy döntöttem, belépek. Bizony nem kis nehézséget kellett leküzdeni az első években, de az utóbbi időkben kezdett jól dolgozni a termelőszövetke­zetünk, amiben nekem is van egy kis részem, mivelhogy engem választottak elnöknek. Épült, szépült a mi szövetke­zetünk. A tagok meg voltak elégedve és vem is lett volna

Next

/
Oldalképek
Tartalom