Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-26 / 71. szám

Kedd, 1957. már daft *€. s “"pártmunkások FÓRUMA~j. i tömegszervezetek pártvezetéséről i A PÁRTMUNKA módszereiről szóló vita véleményem szerint is idő­szerű. Időszérű egyrészt azért, mert pártmunkánk módszereinek fejlesz­tése mindig fontos volt és marad a jövőben, másrészt azért is, mert pártmunkásaink körében egyre gyak­rabban lehet hallani: milyen is a pártmunka új módszere. Ügy érzem, a vita hozzásegít ben­nünket, hogy e kérdésre választ kap­junk. Az eddigi hozzászólások főleg a tömegek között végzett politikai munka helyzetével foglalkoztak. Az eddig megjelent cikkekben, de álta­lában a pártmunkások között is az . a visszatérő jelenség, hogy á felsza­badulást követő években jobban ment a tömegek között végzett poli­tikai munka, mint az utóbbi évek­ben. Ma ismét megvan minden lehe­tőségünk, hogy újból erőteljessé vál­jon a tömegek politikai nevelése, mivel pártszervezeteinknek új mó­don kell dolgozniuk a termelés irá­nyában is. Nem volt helyes, hogy az anyag- ellátástól kezdve, az üzem egyéb más területén pártszervezeteink gyakran operatív beavatkozással akartak segíteni a problémákon, mert az elvonta figyelmüket a töme­gek között végzendő munkáról. A DOLGOZÓK KÖZÖTT végzett munkában nagy szerep hárul a tö­meg- és társadalmi szervezetekre. Tömegszervezeteink többféle réteget egyesítenek magukban: a szakszer­vezetek, a munkások, az értelmisé­giek és az alkalmazottak túlnyomó többségét, a tanácsok, a lakosság nagyrészét. A nagy tömegszerveze­tek mellett ott vannak a sportegye­sületek és a többi, amelyekben min­denütt kiépíthetjük kapcsolatainkat a pártonkívüliekkel. A tömegszervezetek pártirányítá­sának helyes módszere az, ha a párt- szervezetek a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útján vezet­nek. Nem elég az, ha csak az elnök által történik a vezetés. A különbö­ző határozatok végrehajtásának a legjobb biztosítéka, ha a pártszerve­zetek közvetlenül a tömegszerveze­tekben dolgozó párttagokkal meg­beszélik a határozatokat, ha ezek az elvtársak érzik, hogy ottani tevé­kenységükkel pártfeladatukat telje­sítik. Ennek érdekében létre kell hozni az MSZMP csoportokat. Az a javaslatom, hogy a tömegszerveze­tekben lévő kommunistákat negyed­vagy félévenként hívjuk össze, ta­nácskozzunk velük, hogy mik a ten­nivalóik a tömegszervezetekben. Ez a munka nem könnyű, de siker ese­tén nagyot haladunk, nemcsak a tö­megszervezeti munka megjavításá­ban, hanem az utasítgató vezetési stílus megszüntetésében is. Ilyen mó­don kívánjuk biztosítani a pártveze­tést a Kazincbarcika területén lévő tömegszervezetekben. Ez ma már le­hetséges, mivel pártszervezeteink szervezetileg megerősödtek és tar­talmi munkájuk is egyre jobban ja­vul. A PÁRT- ÉS A TÖMEGKAPCSO­LAT kiszélesítése érdekében nagyon fontos, hogy a párt felső és alsó szerveinek vezetői szakítsanak az úgynevezett »nagyvonalú« vezetés­sel, amely gyakran odavezetett, hogy egy-egy dolgozó személyi problémá­jának meghallgatására, annak elin­tézésére nem jutott idő. Nagy gon­dot kell fordítani arra, hogy párt­munkánkban biztosítva legyen a dol­gozók különböző ügyeinek bátor, részrehajlásnélküli elintézése. Az elmúlt években gyakran el­hangzott az a jelző: „Az elvtárs el­aprózza magát”, amikor egy-egy problémával foglalkozott. Sokéves pártmunkás tapasztalatom az, hogy a párt- és tömegkapcsolatot, a dolgo­zók megbecsülését csak úgy tudjuk megszerezni, ha nap-nap után orvo­soljuk sérelmeiket; ha bátran, őszin­tén választ adunk problémáikra, ha nyíltan megmondjuk, helyes-e, vagy helytelen egyes követelésük. Ezen a téren Kazincbarcikán már vannak kezdeti eredményeink, dolgozóink bizalommal fordulnak a pártveze­tőkhöz, mert látják a párt erejét, bíznak a pártban. VÁROSUNK TERÜLETÉN min­den alapszervezetben rendszeresít­jük a tanácsadást, ezzel is közelebb kerülünk dolgozóinkhoz. A napi pártirányító, vezető munka mellett nem fogjuk sajnálni az időt, rend­szeresen foglalkozunk dolgozóink ügyes-bajos problémáival,' javasla­taival. Ügy érezzük, hogy ezzel is ki­vívjuk a párt szeretetét. SZTANCSIK KÁROLY Kazincbarcika, az MSZMP városi sBervezőbizottságának elnöke. A zilizt vére« lakodalom « JÓNAPOT! ~ így köszöntött be hozzám január első napjaiban Bujdosó József né ztilizi parasztasszony. Így kezdte: — Mondja, mikor lesz vége a züizi kisístene'k ha­talmának? Úgy mondja el az esetet, ahogy történt. — Sok volna, kedves, egyszerre, jöjjenek (ki. vizs­gálják meg az ügyet. A karjára mutat, s így szál: Az ellenforradalmának ki akarták irtani a családom. Az én kezem is eltörték, a férjem leütötték, a fiamat is le akarták szúrni. Jöjjenek ki* — kérte. Nemrégiben ellátogattunk Zilizre, * A TAVASZI napsugár melegen ragyogja be a falu csinos házait. A zilizt parasztok szorgalmasan végzik a tavaszi munkát, hangyamódra nyüzsögnék az embe­rek a határban. A faluban nyugatom, csend honol. Dél­tájban, lovas, tehenes, ökrös fogatok jönnek, döcögnek az úton. A szántóvető emberek megbökve süvegüket iidvözlik, köszöntik egymást: jónapot Az idegennek is fcijár a köszöntő szó... Bujdosóék a falu végén laknak, egyszerű kis pa- I asztházban. A berendezés szerény, kimé szegényes is{ Ve készül már az új ház. Szabadkozva fogad Bujdosóné, hiszen nem várt Csakhamar megered a szó, elmondja szíve bánatát, megismétli panaszát Közben megérkezett a férje és fia is a mezőről. — Párttitkár voltam — beszéli az ember. Földet kaptam, az asszony az MNDSZ-ben dolgozott, a leány az ifjúsági szervezetben. Így kapcsolódtunk be a moz­galomba. A beszélgetésből csakhamar kialakul a kép. Személyeskedésnek, két család ellentétének tűnik az ügy, de a valóság mást mond. — Egyszer talán két éve is, amikor az ökröket le­geltettük az erdőben. Hazafelé jövet ott hajtottunk el hiptákék földje mellett. Már jól elhaladtunk, amikor Lipták utánunk szaladt és leütött a vasvillával. Ez az első eset volt, később amikoi' tanácsülésen felszólaltam, amit mondtam, Lipták magára értette. Arról beszéltem ugyanis, hogy annak utaljanak ki cserepet először,^ aki­nek lyukas a háza teteje, ne pedig annak, aki csűrben gyűjti és tartalékolja. A feleségem is egyszer szóvá- tette, hogy a földművesszövetkezetben nincs rend és tisztaeág. A boltvezető itt Ldpták fia volt. Ettől kezdi: e még jobban elmérgesedett köztünk a helyzet. Edéiig valóban személyeskedésnek tűnik az ügy. Az ®s igaz viszont, hogy joga volt szóvátenni Bujdosó Jó­zsefnek mindezt, mert tanácstag, fötámuvesezövetkezeti és vezetőségi tag volt. AZ ELLENFORRADALOM azonban megmutatta igazi arcát Zilizen is. Első dolguk volt leváltani a ta­nács tagjait. A hatalmat idős Lipták János és társai vették át. Id. Lipták, hogy tájékozódjon, negyedmagával a boidvai állami gazdaság vontatóján Miskolcra ment. Ezalatt felesége odahaza az utoán megtámadta Bujdosó Józsefnét, ütlegelte és eltörte a karját is. Aznap lakodalom is volt a faluban. Bujdosóék hiva­talosak voltak a lagziba. Amikor Bujdosóné az ajándé­kot vitte, akkor nekitámadt Liptákné és leütötte. Este Bujdosóné férjét a fiatal Lipták hátulról fejbevágta. Ezután abban a tudatban. leszúrtak egy fiatalembert, hogy ez az ifjú Bujdosó. Liptákék egykor 40—80 hold főidet béreltek, kulá- kok, a régi világot akarták vissza. Eközben a tanács tábláját és a vörös csillagot Ré- miás István és Zsugyelik Gyula leverte. Liptákné pe­dig nyomdafestéket nem tűrő szavakat kiabált nem­csak Bujdosóékra, hanem másokra is. Az sem volt vé­letlen, hogy a 10 holdas ifj. Lipták a földművesszövet­kezet boltkezelését csak mellékfoglalkozásnak tekin­tette, nem is törődött vele. Hogy milyen volt az üzlet? A jelenlegi boltkezelő, Nagy elvtárs így mondja: — Egy hétig takarítottunk, két szekérre való sze­metet hordtwnk ki. Sokan — sajnos — még a tanácselnök is elítéli Bujdosónál, mert levelet írt nekünk. Meg kell monda­nunk: mindenkinek joga levélben is fordulni a szer­kesztőséghez. Aki ez elé gátat vet, vagy fenyegetődzik, az ide vonatkozó rendeletnek megfelelően járnak el ve­le szemben. Az EDELÉNY1 járásbíróság hétfőn tárgyalta a vé­res kukodatom szereplőinek ügyét. A bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, mert aki a nép hatalmára emeli kezét, a nép által vész el. bíró Péter Adatok 20 község teljesítette a szerencsi járásból adófizetési tervét a mezőcsád járásban A mezőgazdaság szocialista fejlő­dését mutatja, hogy 1956-ban a sze­rencsi járás területén 30.734 kataszt- rális holdon állami gazdaságok, 13.536 katasztrális holdon pedig szö­vetkezeti gazdaságok működtek. E gazdaságok nemcsak területben gya­rapodtak folyamatosan, hanem a ter­melékenységet illetően jóval az egyé­ni gazdaságok termelési eredményei fölé emelkedtek. A járás területén 3 gépállomás létesült. $ A járás 28 községe közül 24 köz­ségbe bevezették a villanyt. Bővül a kulturotthonok száma is. * A szerencsi autó- és gumijavító vállalat létesítésével a helyi igények kielégítésén tül több szakmabeli dolgozó részére biztosítanak munka- lehetőséget. * A járásban évente 11.5 millió fo­rintot költenek iskolai oktatásra. A járás iskoláiban a felszabadulás előt­ti 140-es létszámból álló tanerővel szemben ma 380 pedagógus végez oktató-nevelő munkát. Évenkint 17 millió forintot fordí­tanak szociális és egészségügyi cé­lokra. Szerencsen szülőotthon léte­sült. Állandó intézkedésekkel igye­keznek javítani az egészségügyi ellá­tást. A községekben az ivóvízellátás megjavítása mellett több helyén jár­dák létesítésével segítettek a közle­kedés javításán. FOGADÓÓRA Juhász Sándor megyei tanácstag már­cius 27-én 12 órakor Széphalom község­ben fogadóórát tart. A mezocsati járás — mint a szá­mok mutatják — élenhalad az adó­fizetésben. A szombati számlaki- vonat szerint 94 százalékos ered­ményt értek el, de az utbanlévő befizetett adók összege szerint bát­ran elmondhatjuk, hogy a száz százaléknál tartanak. A mai napig a járásban 20 község teljesítette 100 százalékig adótervét. A tanács pénzügyi osztálya sze­rint a negyedév végére elérik a 105 »százalékos eredményt. A Miskolci Ruházati Bolt a ................... yj V .......... G YERMEK RUHAHAZ-at (Széchenyi utca 19. szám) március 26-án, kedden dél­előtt 10 órakor ünnepélyesen HG6NTITJA! • •aiiMtiiaHmiumMitMMiaMióianóiióiiimMt p 1 Beszélnek a számok Befejeződtek a bermudai tárgyalások Magyar kulturális küldöttség érkezett Moszkvába • Moszkva (MTI) A TASZSZ jelentése szerint a szovjet kulturálisügyi miniszté­rium meghívására vasárnap ma­gyar kulturális küldöttség érkezett Moszkvába. A küldöttséget Péter János, a Kulturkapcsolatok inté­zetének elnöke vezeti. A küldöttség részt vesz az 1957. évi szovjet-magyar kulturális együttműködési terv kidolgozásá­val foglalkozó vegyesbizottság munkájában. (MTI) Munkás- és falugyűlések Borsod-Abauj-Zemplén megye területén március hónapban és április első felében a következő helyeken tartunk munkás- és falugyűléseket: Boldogkőváralja, Kőbánya március 2«, délután 1 órakor: Szemán Miklós. Pukkanc, Sertéstenyészt, március 26, • délután fél 1 órakor*- Magyár Sándor. Igrici Állami Gazd. március 2«, délután fél 4 órakor: Bakos Lajos. Encs községben március 26, este 7 óra­kor: Csege Géza. Szerencsi Célgazdaság március 26, dél­után 4 órakor: Benyák Béla. Borsodnádasd, szénbánya március 26, délután 1 órakor: Kerekes József. Szerencsi Gépállomás március 28, dél­után 4 órakor: Grósz Károly. Taktaharkányi Gépállomás március 28, délután 4 órakor: Gergely István. Szerencsi Csokoládégyár március 28, délután 2 órakor: Török Alfréd. Mezőcsáti Gépállomás március 28, dél­után fél 4 órakor: Kiss Albert. Hernádcéce Sertést. V. március 26, dél­után 1 órakor: Laczkó István. Taktaharkányi Állami Gazd. március 28, délután 4 órakor: Szabó Lajos. Domaháza község március 28, este 6 óra­kor: Bartha László. Vattai Állami Gazdaság március 28, dél­után 4 órakor: Nagy Péter. Mezőkeresztesi Olajvállalat március 28, délután 4 órakor: Kukucska János. Hejőpapi Gépállomás március 28, dél­után 'fél 4 órakor: Madarász György. Emődi Állami Gazdaság március 28, dél­után fél 4 órakor: Hetényi György. Abaujszántó, Turóüzem március 28, dél­után 1 órakor; Oláh László. Abaujszántó, Tangazdaság március 28. délután 4 órakor: Fehér István. Abaujszántó, Szőlőgazdaság március 28, délután 4 órakor: Varga Zoltán. Tallyai Kőbánya március 28, délután 2 órakor: Kilián Béla. Szerencsi Cukorgyár március 29, dél­után fél 5 órakor: Szemes István. Erdőbényei Kőbánya március 29, dél­után 3 órakor: Kovács Miklós. Mádi Kőbánya március 29, délután 3 órakor: Brunger Béla. Tarcali Állami Gazdaság március 29, délután 4 órakor: Balog Péter. Borsodnádasdi Lemezgyár március 29, délután fél 3 órakor: Prieszol József. Rudolftelep, üzem március 30, délután 6 órakor: Zsóka István. Sátoraljaújhelyi gépállomás március 30, délelőtt 10 órakor: Bátori Sándor. * > Özdi Gépállomás április 1, délután 2 órakor: Bartha László. Kelecsényi Állami Gazdaság április & este 7 órakor: Misalek József. Ragályi Állami Gazdaság április I, este 7 órakor: Siroki György. Sátoraljaújhelyi Bútorgyár április U délután 3 órakor: Török Alfréd. Sátoraljaújhelyi Dohánygyár április L délután 3 órakor: Deme László. Sárospataki Gépállomás április 1, dél- délelőtt 10 órakor: Bátori Sándor. Nyékládháza. kavicsbánya április 1, dél­után 3 órakor: Kilián Béla. Alberttelep, bányaüzem április 2 este S, órakor: Bial Bertalan. Rudabánya április 2, este 6 órakor: Harmati István. izsófalva április 2, este 6 órakor Zsóka István. Klementinái Állami Gazdaság április 3* délután 4 órakor’: Kereszten! István. Mezőnyárádi Gépállomás április 6-áo délután 4 órakor: Galló Ferenc. Ricsei Gépállomás április fi, délután ft órakor: Bata Antal. Pálháza, ipartelep április 6, délután 3 órakor: Pál Lajos. Mezönagymihályi Állami Gazd. április 8, délután 4 órakor: Palóczi István. Csobádi Gépállomás április 8, délután 5 órakor: Kiss János. Alsóvadászi Gépállomás április 8, dél­után 5 órakor: Moravszki Antal. Léhi Állami Gazdaság április 8, délután 4 órakor: Kolacéek András. Dicházi Állami Gazdaság április 8, dél­után 4 órakor: Kiss Albert. Ongai Állarpi Gazdaság április 8, dél­után 4 órakor: Tóth István. Sárospataki cserépkályha üzem áprilia 8-án délután 3 órakor: Csulák János. Hollóháza, Kerámia április 8, délután 3 órakor: Majoros Balázs. Zemplénagárdi Állami Gazdaság április 8, délután 4 órakor: Bakos Lajos. Sajókazai bányaüzem április 8, délután 6 órakor: Priszter György. Somsály, üzem április 8, délután 2 óra­kor: Husonyica József. Ormosbánya április 9, délután 6 órakor: Sebők Zsigmond. Kurityán, bányaüzem április 19, dél­után 6 órakor: Illner Gusztáv. Tiszapalkonyai Vegyiművek április W, délután 4 órakor: Kilián Béla. Putnok, malom április 10,'délután 2 óra­kor: Szabó János. Farkaslyuk, bányaüzem április 12, dél­után fél 3 órakor: Grósz Károly. MSZMP Megyei Intézőbizottság ágit. prop. osztály. _ | Már esak 6 napig van érvényben I a kötelező biztosítás # Április l-től kártérítést csak azok a tűzkárosultak kapnak, akik önkéntes biztosítást kötnek! Fizesse be a címére már ki­küldött értesítőlevélben közölt összeget, vagy forduljon az Állami Biztosító körzeti felügye­lőjéhez, helyi felügyelőiéhez! Állami Biztosító Mindenki előtt nyilvánvaló, de kultM nősen az arab népek előtt, hogy m bagdadi paktum az arab népek füg-» getlenségi törekvései ellen irányul, amihez most az Egyesült Államok is csatlakozott. Európai politikájukkal kapcsolat­ban leszögezik, hogy hívei a katonai tömbök politikájának, a NATO-nak. Ez a benne résztvevő országok népei­nek is csak az anyagi áldozatok fo­kozását jelenti. Mételyezi az államok közötti kapcsolatot, fokozza a fegy­verkezési hajszát, ami könnyen a háború szélére sodorhatja a világot. Állásífoglaltak amellett is, hogy folytatják a nukleáris fegyverek ki­próbálását annak dacára, hogy a vw lág békeszerető népei erélyesen lakoznak ez ellen. Nehéz elképzelni, hogy mindezek a világbéke érdekeit szolgálnák, sőt a közelkeleti országok ellenisk kötött titkos egyezménynek nevezik, A világ népei pedig szövetkezésnek az egyetemes béke ellen. (k—te* Az angol, amerikai kormány veze­tők befejezték tárgyalásaikat a Ber­mudákon és erről közös nyilatkozatot tettek közé. Az angol-amerikai nyi­latkozat arról szeretné meggyőzni a világ közvéleményét, hogy a tárgya­lások a béke ügyét szolgálták és hogy az angol-amerikai szövetség tartós alapokon nyugszik. Az angol sajtó egyes megnyilatkozásai azonban rá­mutatnak, hogy az angol-amerikai együttműködés még nagyon sok kí­vánnivalót hagy maga után. Arról írnak, hogy az Egyesült Államok fi­gyelmen kívül hagyta Anglia egész sor érdekeltségét a Közel- és Távol­keleten egyaránt. A béke ügyét szolgálni szép és ne­mes cél, de aligha szolgálták az egyetemes béke ügyét azok a megál­lapodások, amelyek többek között a Közelkeletre vonatkoztak. Megegyez­tek különböző közös intézkedések­ben, amelyek lényege nem jelent mást, mint, hogy egységesen lépnek fel a szabadságukért és függetlensé­gükért harcoló népekkel szemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom