Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-09 / 57. szám

Szombat. 1957. március 9. ÉSZAKMAGI AR ORSZÁG 5 HÁLÁTLANOK Oajőfoídvég körülbelül ezer lelket számláló község a imiskoloi járásban Sajóköröm és Berzék közt. Kiesik a központból”, mert nem országos útvonal, vala­hol a Tiszánál, — Kesznyétein alatt véget ér az út. Nincs vasútállomá­sa, nincs vasút sem a közelben — hacsak a németi állomást ide nem soroljuk. Dohát ez is messze van: ■legalább 12 kilométerre. Autóbusz járata van Miskolciig, ha ügyes­bajos dolguk van, ezen utaznak az emberek. Tulajdonképpen a hiva­talos járat 1945 óta működük, de nagyon szerettek volna már régen a villanyt is. Addig kérték hát a hi­vatalos emberektől, míg egyszer a megyei tanács tervbevette a község villamosítását. — Hogy milyen hosszú volt az idő — mondja Mi tró Gyula — ami az értesítéstől a bekapcsolásig el­telt, azt szinte már alig tudtuk ki­várni. Sokkal hosszabbnak tűnt, mint az összes addig eltelt évek. Ha valami közbejött: nem volt ele­gendő anyag, vagy nem jöttek a szerelők, lázban égett az egész falu és egymásnak adták a tanács- házán az emberek a kilincset: Kil i lesz már a villannyal tit- kár elvtárs? Hol vannak a szerelők? Miért nincs anyag? S hiába nyugtattuk az embereket,' nem nyugodtak meg. csak ha a szerelőket láttáik. Őszintén szólva magam is izgultam és rossz napom volt, ha nem ment a munka. Sajőhidvég nem nagy falu. 218 háza van, — 150 házba vezették be a villanyt, de azóta is állandóm vezetgetik azokra a helyekre, ahol tavaly nem volt meg a pénz, vagy nem hittek az emberek. Voltak olyanok, akik az utolsó pillanatig tamásikodlak, hogy „nem lesz ab­ból a villanyból semmi”. Sokan még akkor sem hittek amikor már az oszlopokat állították. De bezzeg futkostak íühöz-fához, maszek vil­lanyszerelőkhöz, amikor próbakép­pen egyszeresek kigyulladt a fény... Hovatovább tehát ma már majd­nem minden háziban ég a villany és csak azok a házak maradtak ki, amelyeket le akarnák bontani, vagy újjá akarják építeni. Ahány embert megkérdezünk a faluban, mindenki arról beszél, milyen jó dolog is a villany. Rá­diózni lehet, világos van este az utcán, minden vasárnap moziba mehetnek és az asszonyok is barát­koznak már a villamyva sál óval, a rezsóval. A villany bevezetése te­hát -nagy fordulatot jelent a község életébein. Kulturáltabb. „városia­sabb” lett a sajómenti kis falu. A régen óhajtott vágy telje- sült. És teljesült sok más kívánság is. Az ország dolgozó parasztságával együtt a sajóhidvé- giek is számtalan kedvezményt kaptak, megváltozott körülmények között végzik munkájukat. A köz­ségi tanács pedig mindent elkövet, hogy orvosolja a tagosítás során elkövetett sérelmeket. Körülbelül 60 kártalanítási kérelem érkezett már a községi tanácshoz. Arra tö­rekednek, hogy lehetőleg minden ember igényét kielégítsék. Ez per­sze nem lesz könnyű munka és mint Mitró Gyula mondja, — fé’­nek attól a naptól, amikor majd a földet osztják, mert állami tarta­lékban összesen 16 hold földjük van. Ennek arányos szétosztása igen nehéz lesz, — annál is inkább, mert a községben működő négy tanítónak ebből a földből ki kell adni a törvényesen megszabott egy holdat. A kormány a kötelező beadás eltör­lésével a sajóhidvégi parasztoknak is fokozott lehetőséget biztosít a magasabb jövedelem elére séhez. Ezenkívül az általános jövedelem- adó 1957. évi adótéte'ei is az 1956 évi (régi) szinten vannak megá'la- pítva. Tehát a magasabb jövedelem ellenére 1957-ben nem lesz adóeme­lés, s lehetőség van arra, hegy minden ember megerőltetés nélkül befizethesse esedékes adóját va a- mint a múlt évről áthozott hát álé- kát. Ennek ellenére — mint a ta­nácstitkár tájékoztatott bennünket — vontatottan halad az adófizetés A községben fantasztikus rémhí­rek keltek lábra. S e rémhíreknek sok becsületes ember felült, halo­gatják az adófizetést. Február 23-án átlagosan 17.6 százalék volt csupán a begyűjtött adó. A ré?i statisztikához viszonyítva ez na­gyon kevés. Valahogy olyan helyz? alakult ki, hogy addig amíg a vil­lamosítást kérték, jobban igyekez­tek a kötelezettségek tejesítésé­vel. S most liogy ki gyűlt a fény, hogy teljesült a régi vágy, h*lá‘T- nők az emberek az állammal szem ben. Nem így szokott ez Sajóhidvé- gen lenni! — o t m) Hasznos tanácsok a gazdáknak Kora tavasszal sok kártevő je­lentkezik, ami nem kis bosszúsá­got okoz a gazdáknak. E rovatunk­ban néhány hasznos tanácsot adunk a földművelő embereknek, a kárte­vők irtására. A gabonafutrinka (csócsároló) ér­zéketlen a hideg iránt. Enyhe téli napokon a föld felszínére jön és megkezdi kártételét az őszi gabo­navetésekben. Figyeljük állandóan a csócsár-oló fertőzést és ha kárté­telét tapasztaljuk, azonnal jelent­sük a helyi tanácsnak, hogy az in­gyenes állami védekezést megkezd­hessék. Másik veszedelmes kártevő: a mezei pocok. Ha kártételét észlel­jük és a föld már megszikkadt, azonnal kezdjük meg Arvaliin csa­létekkel az irtását. A védekezést a pocoklyukak betömésével kezdjük. Másnap a pockok által kibontott lyukakba 3—4 szem Árváimt he­lyezzünk, 5—6 centiméter mélyen. Vigyázzunk, az Arvalin erős mé­reg! Szerszükséglet Árváimból 100 négyzetméterenként 1—20 lakott lyuknál: 10—45 dekagram. 21—40 lakott lyuknál 20—25 dekagram, 40-nél több 30—35 dekagramm. Figyeljük a mocskos pajor kár­tételét is, mert mind az őszi, mind a tavaszi gabonafélékben csinál kárt. Éjjel táplálkozik, ilyenkor a növények földfeletti részét pusz­títja. A fiatalabb 1—5 cm. hosszú­ságot el nem érő mocskos pajor ellen eredményesen védekezhe­tünk Hungária-Matador porozással, míg az idősebb, fejlettebb mocskos pajorokat Hu'Digaria-Mat'-ador tar­talmú csalétekkel írtjuk. VASS LÁSZLÓ Munkás- és falugyűlések Borsod-Abauj-Zemplén megye területén március hónapban a következő helyeken tartunk munkás- és falugyűléseket. Szentistvánban 9-én este 6 órakor Ba­lázs Zoltán. Göncön 10-én délután 3 órakor Kovács Sándor. Felsőnyárádon 12-én este 6 órakor Gyo pár János. Sajókazán 12-én este 6 óx’akor Török Alfréd. Szomolyán 12-én este 6 órakor Bátoi Sándor. Mezőkövesden 12-én délután 5 órakor Rónai Sándor. Szerencsen 13-án. este 6 órakor. Liptai Ervin. MSZMP megyei bizottságának agit.-prop. osztálya. CSORBA BARNA. ÜZLET - ÜZLE1 Mister Samuka (az uzsorás) ócskásboltol nyitott, ti maga árulja a portékát: Halló! Itt a szabad haza! Berniünk nem csalódik soha! Háborút akar? az eszközökben választhat hamar. Politikai furfang, s gyilok ládaszámra áll. Cégünk remekel. Ha ön kívánja házhoz sétál a halál. Hogy folyik a vér? He ... he... he ... Uzsorát ingyen?! nem ad senkieem ... Halló! Itt a szabad haza! Bennünk nem csalódiik soha! Áh! Ön az hires magyar úr! ki álmot kerget végiig béget siralmaival egy világot, ön országot árul... Senkinek nem kell? Olcsón megveszem. Az alku készen áll. Húsz millió dollár! Lakosonkint kettő jár. Halló! Itt a szabad haza. Bennünk nem csalódik soha. Egy forradalom egy kis magyar vér s már osztozunk is az ország testén... Ám az üzlet balul ütött, s dühödt, mekeg, nyeíeg, s vén kehes fakutya Mister Samuka az uzsorás. Nincsen restauráció, Nincs haszon oda a dolláron vett ^forradalom« .. Nincs telitalálat a lottóban 7 négyialáiatos szelvényre egyenként 160 810 forintot fizetnek Hat és íélévi börtön csalásért Az Északmagyarország hetekkel ezelőtt hírt adott arról, hogy a rendőrség elfogta Tóth Lajos (Jim- mi) 45 éves volt miskolci borbélyt, aki már 23 alkalommal volt bün­tetve. Legutóbb 1953-ban szabadult hat évi börtönbüntetéséből. Azóta ügyvédnek, ügyészinek, orvosnak és belügyminisztériumi alkalmazott­nak adta ki magát. Meg is nősült. Dr. Tóth néven ismerte a felesége. Általában gyakran változtatta ne­veit és így szélhámoakodott. Na­gyobb összegeket, csalt ki gyanútlan emberektől különböző mesék kita­lálásával. Most a miskolci városi bíróság csalás és egyéb bűncselek­mények miatt hat és félévi bör­tönre ítélte. A lső sorsolása után az Or­szágot, _. arókpémztár központjában több mint 900-an egész éjjel értékel­ték a szelvényeket. Az első fogadási hétre 1 millió 500.891 szelvény érkezett. A nyere­ményalap 2 millió 251.336 forint, s egy-egy osztályra 562.834 forint ju­tott. Az 5 találatos lottószelvényt senki­nek sem sikerült kitölteni. Ez azon­ban a négyes osztályban jelent előnyt. A telitalálatokra (az 5 találatos szel­vényekre) járó összeg ugyanis a négytalálatosok nyereményét növeli, így ebben az osztályban egymillió 125.668 forintot osztanak szét. Négy találatot heten értek el. nyeremé­nyük egyenként 160.810 forint. A 3 találatosok száma 633, a nyeremény 824 forint. Két találatot 25.474 fogadó ért el, amelyre egyenként 22 forintot kapnak. A hivatalos nyeremény- jegyzék ellenőrzés után szombaton készül el. Az ezer forinton aluli nyeremé­nyek kifizetését március 13-án, szer­dán kezdik meg a totó-lottó irodák­ban és az OTP-íiókokban. Az ennél nagyobb nyereményeket március 18- tól, hétfőtől fizetik. Az 5000 forintot meg nem haladó nyereményeket — ha a szelvényen a név és pontos cím olvasható, postán küldik el. A nyere­mények a kifizetéstől számított 30 napon, belül vehetők fel. (MTI) Mikor és mennyi fejtrányát használtunk? Tapasztalatból tudjuk, hogy jó terméssel csak akikor számolha­tunk, ha a növényt megfelelően el­látjuk a szükséges tápanyaggal Különösen fontos a nitrogémtáp- anyag pótlása. E célra jól bevált a pétisó. Elsősorban akkor szükséges fej trágyázni, ha az őszi vetés rossz elővetemény (kalászosok, kukorica, burgonya) után következett. Akkor is fej trágyázunk, ha a talaj táp­anyagban szegény, ha nem készítet­tük elő jól a talajt, vagy' később vetettünk és emiatt a vetés nem tudott kellőképpen megerősödni. Arra is szükséges a tavaszi fej- trágyázás, ha a vetés felfagyott. Minden esetben fe j trágyázzunk. Kicsi a falu ELSŐ RÉSZ. akkora, hogyha valaki az egyik végén elkiáltja magát, a túlsó végéről felelet jön rá. Két párhuza­mosan futó hegy közé ékelve Detek irányába nyúlik el a község: Beret. Utcáit ha szemernyi eső esik is, da­gasztja a sár, ha meg a szél felszívja a nedvet, jócskán megkavarja a port is. Regénybe illő, ami ebben a falu­ban történt. Az ellenforradalom itt is fellángolt, csaknem beborította az egész községet. A cél a termelőszö­vetkezet szétverése volt. A csoport állta a vihart. Igaz, egyidőre meginog­tak, az emberek, de a közös színe- java együtt ma­radt. Együtt ma­radt akkor is, ami­kor november 17- én az ellenforradalom szétverte so raikat. Nem volt könnyű dolguk Mindszentyék és a földbirtokosok szekértolóinak. De a közhangulat, a rágalom, a fenyegetés, az erőszak amely tettlcgességig fajult, egy pit lanatra mintha megbénította volna az életet. A sok-sok esztendő, a ko zös gazdaság többségét úgy jeggyé- kovácsolta, a közös munka úgy a szívekhez nőtt, a gyökerek annyira mélyrehatónak, hogy a pillanatnyi tompa bénulásból újra életre serken tek. Milliomos szövetkezet. így ismer­ték meg a béretieket sok-sok éver át a megyében. Nevüket gyakran szárnyaira kapta a hír, az elismerő szó. Node hogy is volt. mi történt Bereten? Az ellenforradalmi akciók novem­ber 17-én hágták a tetőfokra. Ezután-MÉLYREHATÓIT GYÖKEREK úgy hömpölygőit a szennyes áradat, hogy azt hitték mindent eláraszt. A banditák először nem nyílt kártyák­kal léptek a porondra, hanem alat­tomosan vitték keresztül tervüket. Belülről igyekeztek megbontani a csoportot. Készségesen hű szövetsé­gesre találtak- műveleteikhez Juhász Ferenc személyében, aki közismert volt harácsoló hajlamairól, ingatag, mindenre kapható beállítottságáról. Juhász, még mielőtt feloszlott volna a csoport, nagyhangon követelte: — Mi lesz már, mégis együtt ma­rad a csoport? Minek?! Ö maga is tsz-tag lévén először megdöbbenést kapott válaszul, ami- megvetésbe csapott át. Jó dolga volt a csoportban. Mint állatgondozó dol­gozott ott, s — most derült- ki — el nem végzett munkáért is jóváiratott magának hazugság árán 37 munka­egységet. Ha dologról volt szó, — mindig keserű lett a szájaíze. Jobb, kényelmesebb naplopással jövede­lemhez jutni, mint szorgos munká­val. Nem is tűrte maga körött azo­kat, akik viszont a becsületes bérért becsületes munkát adtak. Addig- addig intrikált, áskálódott, míg el­űzte az állatok mellől a szakértel­méről, tudásáról, gyakorlatáról híres, egy kormánykitüntetés birtokában lévő Cziczer Józsefet. Az öreget úgy emlegetik a faluban és a környéken: »kis állatorvos«. Több mint hat évig állt ezen a poszton és olyan eredmé­nyeket ért el, aminek híre messze vidékeket is bejárt. Holi/órp efíV másik naplopó, neiyere Bodnár Sándor ke­I rült. aki egy hét után kereket' is 1 oldott onnan. Nos, ez a Juhász Ferenc október 23 óta nem csinált egyebet (azelőtt se sokat), csak henyélt, dirigált, kiabált és lopott. Hangadó lett, s később mind mélyebbre süllyedt az ellenforradalom mocsarában. Pedig nem élt rosszul. A csoport szinte a semmiből kezdte. Mindössze két pár lovuk volt és az állami tartalék­föld, amihez nyúl­ni tudtak. De már az első években jelentős jövede­lemhez jutottak. Volt olyan tag, aki a részesedéskor 24 mázsa búzát, 7 mázsa árpát, 5 mázsa kukoricát és 15 mázsa takarmányt vitt haza. A III. típusú csoport alakulását követően nemsokára alakult egy másik is, amely az I-es típus alap­szabályai szerint működött. Ezek az emberek még alig melegedtek meg a közösben, amikor felvetették: ol­vadjunk be a régiekhez. Az elgondolást nemsokára tett követte. 1951-ben a vagyonnal, a taglétszámmal együtt átmentek a régiekhez. így, a község kilenc ku- lákját kivéve mindenki tagja volt a termelőszövetkezetnek. Ha valaki azt hiszi, hogy ezzel minden megoldódott, rosszul hiszi. Nemsokára már olyan hangokat pen­gettek egyesek, különösen az újak közül, hogy: — Hát mit gondoltok?! Én nem tudom megkeresni egyedül a kenye­rem? Az asszony minek dolgozzon?! E g y • k é t T kivételtől eltekint- .......... • rrrJ ve nem ^ enged­k'V- ték az asszonyokat a csoportba. S azon az őszön megszületett az első baj. A krumplit az iskolás gye­rekekkel kellett behordatni a földek­ről, a dohány is kapálatlan maradt. A 70 hold kukorica-tábláról is csak egy vagonnal takarítottak be, holott szerény számítások szerint legalább 14 vagonnal kellett volna hogy te­remjen. Ez volt a helyzet a közös gazdaságban. Ugyanakkor a háztáji földek úgy virultak, hogy annál job­ban már nem is virulhattak. Mindez nem azt bizonyítja, hogy az esztendő, az időjárás volt rossz, hanem azt, hogy meglazult a munkafegyelem. A tagok többsége nagyobb gondot for­dított a háztájira, mint a közös gaz­daságra. Volt olyan tagja is a cso­portnak, aki két szekér kukoricát takarított be a háztájiról, olyan sze­kérrel, hogyha sár volt, a kerék tengelyig süllyedt. Mitagadás: a munkafegyelmet éve­ken át nem tudták tartósan biztosí­tani. Ki ezekért a hibás? Csak a veze­tőség, vagy csak a tagság? Mind­kettő. El is ismerik ezt ma már a faluban és igyekeznek levonni a ta­nulságot. Ilyen hibák és küzdelmek ellenére is élt és virult a csoport. AmiUrtr az ellenforradalom MMMKUr akcióba Upett Bere_ ten, első dolga volt a belső bomlasz- tás mellett a hibák meglovagolása és felnagyítása. S ekkor megkezdődött a becsületes kommunisták és a cso­porthoz hű tagok harca, küzdelme a leözös gazdaságért. TÓTH FERENC amikor a növény gyengén kezdi meg tavaszi fejlődését. A fej trágyázást minél korába ban végezzük el. Amennyiben a ta­laj megfelelően szikkadt, utána be- 'ogasoljuk. A műtrágyát nem sza- oad nedves, deres, harmatos nö­vényre kiszórni, hanem csali ak­kor, amikor a talaj jól felszikkadt és gyalog ember a vetésre ráme­het anélkül, hogy kárt tenne ben­ne. A fogasolást akkor végezzük, amikor már a talajfelszín annyira megszikkadt, hogy a fogas nem tesz a vetésben kárt. Mennyi pétisót szóírj unk ki a fej trágyának? Sok esetben a fej trágyázás azért nem volt eredményes, mert .kevés pétisót alkalmaztak. Például 40—50 kg pétisó nem elegendő. Ez a mennyiség csupán a kezdeti fejlő­dés megindítására kötelező. így nem marad a növénynek éppen a legkritikusabb időben, a magkötés idején, elegendő tápanyag. Nem is beszélünk arról, hogy 40—50 kilo­grammot nem is lehet egy holdra rendesen kiszórni. Ezért legalább 100 kilogramm pétisót kell alkal­maznunk, hogy komoly eredményt érhessünk el. Az állami gazdaságok ezt a mennyiséget két részletben is ki­szórhatják. Egyik részét kora ta­vasszal, a másik részét pedig a szárbaszokés előtt, de mindkét esetben utána fogasoljuik. A péti só hatására azonba n a gyomok is erőre kapnak, úgy, hogy a hasznos növényt teljesen elnyom­hatják, Ezért a vegyszeres gyom­irtásról is gondoskodni kell. A ga­bona teljes bókrosodásakor, illetve a szárbaszokés előtt — április kö­zepétől május közepéig — perme­tezzünk Dl KON IRT vegyszeres gyomirtóval. Kát. holdanként 1 ki­logramm DIKONIRT szükséges* amit folyamatosan 400 liter vízben feloldva permetezünk, az idevo­natkozó használati utasítás szerint; KAKUSZI KAROLY — Ügyeletes állatorvos szombaton dél­től hétfőn reggelig: dr. Mezey László, la­kik: Miskolc, Tompa u. 11. sz. Tel: 15—031, Betegbejelentés: 8—9-ig, 13—14 óráig. * TAPOLCAI THERMÁL-FÜR* HŐNKET PÉNTEKEN. SZOMBA­TON ÉS VASÁRNAP REGGEL 9 ÓRÁTÓL NYITVA TARTJUK. MJt^ KOLCI VÍZMÜVEK ÉS FÜRDŐK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom