Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-31 / 76. szám
Világ proletár jai egyesül Jetek l XHl, évfolyam 76. szám 1957 mát eins 31 vasárnap Ara 50 fülér •••HIMIMiniltlIlMH • aiatiMiM summmss Ä .MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA Dicséretben része* sítjük a somsályi nyaüzemben Bozó elvtárs kommunista brigádját, amely az ellenforradalom ideje alatt havonta 40 méter vágatot hajtott ki s ezzel kivívta dolgozó társai meg* becsülését. Testvéri, baráti kapcsolat AMIKOR a magyar, valamint a szovjet párt- és kormányküldöttség közös nyilatkozatát olvassuk, meggyőződhetünk arról, hogy ezek a tárgyalások mind a magyar, mind a szovjet nép, de az egész szocialista tábor szempontjából szinte túlértékelhetetlenek. Nem egy szokványos barátsági aktusról van itt szó, hanem Magyarország szempontjából a további politikai és gazdasági felvirágzás kiindulópontjáról. A közös közlemény teljes egyöntetűségről tesz tanúságot a nemzetközi helyzet értékelését illetően. Számolva a két tábor, a szocialista és kapitalista tábor létezésével, a békés egymásmelleit élés lenini elvei mellett foglaltak állást. Köztudomású, hogy ennek érvényesítése egyezik a világ valamennyi népének érdekeivel. Ennek dacára — mutat rá a közlemény — a reakciós, tőkés csoportok szinte megrémültek az utóbbi időben bekövetkezett nemzetközi enyhülés láttán. Ezek az erők a népek érdekeit figyelmen kívül hagyva igyekeznek háborús hisztériát szítani, ennek érdekében robbantották ki a magyarországi ellenforradalmat is. A magyar ellenforradalom értékelése terén szintén egységes álláspont alakult ki. Rámutattak a tárgyalások során, hogy a nyugati imperialista körök évekre visszamenő előkészítő munkája mellett, amelyben épített a földesúri és kapitalista maradványokra, jól felhasználták a korábbi vezetés hibáit. Kihangsúlyozták a Nagy Imre és Losonczy-féle csoport áruló tevékenységét, akik a hibák elleni harc ürügyén nemcsak belülről bomlasztották a pártot, hanem szövetkeztek a reakcióval és kívülről is a párt megsemmisítésére törekedtek. Kádár elvtárs mondotta a Kremlben a magyar-szovjet barátság nagygyűlésén, hogy ők szállították az ellenforradalom számára az ideológiai fegyvereket, ők szították az eszmei zavart bizonyos rétegek, mint például az egyetemi ifjúság soraiban és áruló tevékenységükkel a döntő pillanatban mégbénították a pártós az állam erejét és a szocializmushoz hű tömegek akcióképességét. A SZOVJETUNIÓ testvéri segítsége tette lehetővé, hogy a magyar nép elkerülje a katasztrófát, megvédhesse elnyomói ellen évszázados harcokban kivívott szabadságát és függetlenségét. Az 1956-os magyarországi ellenforradalom igazolásul szolgált arra, hogy a Szovjetunió a magyar nép igazi barátja. Mi jól ismerjük azt a közmondást, hogy bajban ismerni njeg az igazi barátot. Ezen a téren is történelmi leckéül szolgált számunkra a magyar ellenforradalom. A moszkvai tárgyalás bizonyságul szolgál arra, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának mély gyökerei vannak. Visszanyúlnak ezek a gyökerek a két ország munkás- osztályának közös harcába, melyet a kizsákmányolás ellen folytattak. „A magyar nép büszke arra. hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban a magyar nép legjobb fiai is résztvettek, mintegy 70—80 ezer magyar hadifogoly harcolt a szocialista forradalom győzelméért.” A barátság visszanyúló gyökereire még egész sor példát lehetne felhozni, de a tárgyalások eredményei mindennél jobban igazolják ezt a testvéri, baráti kapcsolatot. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonya a teljes egyenjogúságon és az önzetlen testvéri barátságon alapszik. Ha visszatekin- | tünk az elmúlt időszakra, akkor megállapíthatjuk, hogy ez nem maradt § puszta szó, hanem a tények egész sora igazolja. A kapitalista kis és hagy § országok kapcsolatai odavezettek, hogy a gyengébb országok nyersanyag- | szállító függvényéivé váltak á nagyobb kapitalista országnak. Hogy a | Szovjetuniónak ilyen szándékai nem voltak, azt bizonyítják á tények, f Magyarországon az ipar fejlődése minden kapitalista ország .ipari fejlő- = dósét túlszárnyalta-ütemét tekintve, amióta a Szovjetunió baráti segítsége | érvényesül. A Szovjetunió nemhogy nyersanyag-bázisnak tekintene ben- 1 hűnket, ellenkezőleg, mivel Magyarország nem rendelkezik elegendő 1 nyersanyaggal, így szükségletének jelentős részét á Szovjetunióból szerzi j be. 1956-ban, a Szovjetunióból származó behozatal mintegy 85 száza- 1 léka volt nyersanyag, segédanyag és félkész-gyártmány. Ugyanakkor a | Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 72 százaléka volt ipari | készáru. | A TESTVÉRI segítség nagyszerű megnyilvánulása az, hogy a ma- | gyár kormány kérésére még 1957 folyamán 1010 millió értékű árut szál- I lit Magyarországnak. Most, amikor erre az ellenforradalmi zavargások | miatt a legnagyobb szükség van. Nem utolsósorban ennek köszönhető, § hogy a magyar nép az ellenforradalmi kártevés után is jobban él, mint | a megelőző időszakokban. Különösen nagy örömmel üdvözlik az újabb § megállapodást megyénk nehézipari dolgozói, mert a listán szerepelnek | azok a nyersanyagok, amelyek nélkül kohászati és egyéb nehézipari üze- i meink nem tudnának dolgozni. Többek között: 1.2 millió tonna vasérc, | 500 ezer tonna koksz, 1.2 millió tonna szén, 900.000 tonna kőolaj, 8.000 | tonna réz, 900.000 fűrészelt áru és egy sor közfogyasztási cikk. | Megyénk dolgozóinak nem lesz okuk panaszkodni az anyagellátás | hiányosságaira, mint ahogyan panaszkodtak erre az ellenforradalmat 1 követő időszakban. Magyarország 1957-ben összesen 875 millió rubel ér- | tékű árut és szabad devizát kap hitelbe a Szovjetuniótól. A Szovjetunió § elengedte a magyar kormánynak korábban átadott volt német tulaj- | aonért és a volt szovjet-magyar vegyestársaságok szovjet érdekeltségéért | járó több mint 1 milliárd forint összeget. f A Szovjetunió segítséget nyújt a Magyarországon előforduló urán- 1 érc feltárásában, speciális készülékeket és felszerelést ad, segíti a Magyar | Népköztársaságot atomerőművek építésében és biztosítja ezek hasadó § anyaggal való ellátását.' Megegyeztek abban, hogy az uránérc azon ré- | szét, amely népgazdaságunk számára nem szükséges, kölcsönösen előnyös § áron a Szovjetuniónak adja el. Aligha képzelhető el, hogy a tőkés nagy- j§ hatalmak azokban az országokban, ahonnan urán nyersanyagot kapnak, | például a gyarmatok, hogy ott létrehozzanak atomerőművet, amely azon | népek érdekeit szolgálná. 1 FONTOS részét képezte a tárgyalásoknak az a része, melyben a | szocializmust építő országok katonai védelméről tárgyaltak. Hisz az im- | perialista hatalmak mindent elkövetnek, hogy aláássák ezen országok | békés építését. Ebből kiindulva a zárónyilatkozat megállapítja, a Magyar | Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezi azt a kész- g ségét, hogy a leghatározottabban támogatja és erősíti a varsói szerző- | dést, amely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyújtson az imperialista g államok agresszív köreinek minden mesterkedésével szemben. A jelen- | légi nemzetközi helyzetben szükségesnek tartják a szovjet csapatok ma- | gyarországi tartózkodását, amely döntő tényező az európai béke biztosi- = tása érdekében. A tárgyalásokon megegyeztek abban is, hogy a közeljö- = vőben tanácskozásokat folytatnak a szovjet csapatok magyarországi tar- | tózkodásáról és annak jogi helyzetéről. Ez is segíteni fogja eloszlatni, le- | leplezni azokat a reakciós híreszteléseket, melyek szerint a szovjet csa- g patok ittléte sértené a magyar szuverénitást. A gazdasági és katonai ősz- § szefogáson kívül ezek a tárgyalások felhívták a figyelmet az ideológiai g egység fontosságára is. Az imperializmus igyekszik ezen a vonalon is | aláásni a szocializmus építését, például a nemzeti kommunizmus hazug g propagandájával igyekszik megbontani a szocialista tábor proletárnem- | zetköziségen alapuló kapcsolatait. Jó módszernek találják ők ezt ahhoz, ^ hogy egy lépést tegyenek a burzsoá diktatúra visszaállítására. Magyaror- | szágon bár nagyon közel 'álltak ehhez, de éppen a próletárinternaciona- g lizmus alapján összefogott országok sziklaszilárd egységé miatt- szerte- | foszlottak számításaik. g EZT A SZILÁRD ideológiai, gazdasági és katonai egységet erősí- | tette ez a tárgyalás, mely alapja a szocialista tábor összefogásának és a ^ világbékének, de egyben a Magyar Népköztársaság gazdasági és politikai | felvirágzásának is. , , I Kovács Kalman « Az örök és megbonthatatlan szovjet—magyar barátságért A Pravda szerkesztőségi cikke Moszkva (MTI) A Pravda szombati számában „Áz örök és megbonthatatlan magyarszovjet barátságért” címmel szerkesztőségi cikket közöl, amelyben méltatja a Moszkvában végétért szovjet- magyar tárgyalások fontos nemzetközi jelentőségét. Részletesen elemzi, a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság kormányának nyilatkozatát, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége közt lefolyt tárgyalásokról közzétett nyilatkozatot. A magyar népnek őszinte és önzetlen barátja a szovjet nép. A szovjetmagyar barátság és gyümölcsöző ©é 'üttműködés a béke és a szocializmus érdekében a jövőben is izmosodik és fejlődik •— fejezi be cikkét a Pravd 13130.6 tonna sxén Március 30-án a borsodi szé«medence derék bányászai 13.130.6 tonna szenet adtak népgazdaságunknak. Ebből a Borsodi Szénbányászati Tröszt bányaüzemei 10.362 tonna szenet küldtek a felszínre, napi tervüket 117.7 százalékra teljesítettéi Az ózdi bányászok 106.5 százalékos eredménnyel zárták a napot, 2768,6 tonna szenet termeltek. Megalakult a KISZ a Borsodvidéki Gépgyárban Március 29-én, pénteken gyűlést tartottak a fiatalok a Borsodvidéki Gépgyárban. A gyűlésen több mint 15 fiatal és idősebb veteránok vettek részt, Az alakuló gyűlésen ott volt a Központi Vezetőség titkára, Kos elvtárs is. A rövid beszámoló után többen felszólaltak. Gregor Nándor elvtárs például arról beszélt, hogy milyen volt itt a múltban az inasok élete. — Valósággal úgy kellett ellesnünk a szakmát a mesterektől. Ha valamit nem jól csináltunk, nem magyarázták meg, hanem jól elvertek érte. Sviderszki Béla bácsi, az öreg nyugdíjas emlékeztette a fiatalokat azokra a csatákra, amelyeket ők vívtak 1919-ben a KIMSZ vezetése alatt. Kós elvtárs felszólalásában hangoztatta, hogy a KISZ nem a párttól független, hanem szorosan a párthoz tartozó szervezet. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fiatalok ne azokkal a kérdésekkel foglalkozzanak, amelyek megfelelnek sajátos arculatuknak, tenniakarásuknak. szórakozásuknak. Beszélt Kós elvtárs azokról a hibákról, amelyeket a DISZ elkövetett, s elmondotta azokat a feladatokat is, amelyek most a KISZ tagjaira várnak. A fiatalok nevében Miaróczi Ibolya szólalt fel, többek között azt kérte a pártszervezettől és az igazgatóságtól, hogy adják a KISZ ren- delkézésére a kultúrtermet és a klub- helyiséget, amelyre a további felszólalók Ígéretet is tettek. A felszólalások után sor került a szervezőbizottság megválasztására* A fiatalok a szervezőbizottság tagjaiként Tóth László gyalust, Bodnái* Gyula szerelőlakatost, Marosi Ibolya adminisztrátort, B. Szabó József ko* vácsot és Marcsek József vasömtőit választották; Az alakuló taggyűlésen a fiatalok határozatot hoztak, hogy a jövő hét folyamán elkészítenek egy háromhónapos munkatervet, amelyben megjelölik azokat a feladatokat, amelyek közvetlen a KISZ-szervezet előtt állanak. Elhatározták a fiatalok azt is, hogy a vasöntödében és a szereidében KISZ-brigádot alakítanak és feL elevenítik a munkaversenyt; Bogyan lehet egy félóra alatt 15 ezer forintot keresni A lakáskérdés nagy probléma? Tudja ezt minden miskolci lakos. Különösen azok érzik ennek hiányát; akik romos lakásban laknak, vagy nyolcan-tízen szoronganak egy szoba-konyhás lakásban. Nap mint nap járják a különböző tanács és más szerveket, hogy enyhíteni tudjanak nehéz -helyzetükön? Törvényes úton akarnak lakáshoz jutni; Tisztelik a mi törvényeinket és úgy érzik, hogy annak betartásával is hozzájuthatnak a várva várt lakáshoz; A legrászorultabbak hónapokig, sőt évekig járják a hivatali szobákat, egyesek azonban szinte félórák" alatt intézik el dolgaikat, s emellett tekintélyes jövedelemre is szert tesznek. Adják, veszik a lakásokat. Különösen megnövekedett a lakáscserék száma az ellenforradalom alatt. Aki „élelmes” volt, jó lakásba került, minden igényét kielégítette és még pénzhez is jutott. Hogyan? Röviden ismertetjük a Széchenyi utca 56. szám alatti lakáscserét; A Széchenyi utca 56. szám alatt, az első emeleten lakott két szoba összkomfortos lakásban Vasvári László. Úgy látszik, megunta az emeletet, földszintit szeretett volna. Mi tagadás, ez kényelmesebb. Kapóra jött a dolog, mert a földszinten egy három szoba összkomfortos lakásból egy Faludi nevű személy hajlandó volt vele cserélni. Ez rendjén is van, elvégre mindenki igyekszik 3, kényelmesebbet, a jobbat'biztosítani magának; Vasváriék így spekuláltak: Falu- diék disszidálni akarnak. Hogyan lehetne megcsinálni a cserét, hogy rá ne jöjjenek. Itt a BIK — gondolták — az majd megold mindent. Elmegyünk, megkötjük a szerződést, a többi az a mi dolgunk. így is történt. Alighogy kiléptek a BIK helyiségéből. Faludiék talán már fel sem mentek a lakásukra, hanem egyenesen vonatra ültek és Vasváriék pedig megcsinálták a jó vásárt. Kaptak egy háromszobás lakást, az övéket gyorsan eladták két családnak, s a rossz nyelvek szerint ezért kaptak tízezret. S hogy ne érje szó a ház elejét, mert nekilk nem jár ilyen nagy lakás,. egy szobát gyorsam kiadtak a háromból mellékhelyis^5* gekkel. Úgy hírlik, hogy hatezer forintért. Mondhatnánk, hogy aki ügyes, csinálja utánuk. Nem kell mondani, mert sokan csinálják, de ezekről majd legközelebb, ugyanjs az I. kerületi tanács minden ilyen lakást felülvizsgál és mindenkit az eredeti lakásába helyez vissza? Ugye, ez helyes? (b) Bonyodalom a lottó-telitalálat körül! Szombaton reggel két lap is hírt adott arról, hogy Gáspár Andrásné és férje a 952.772-es számú lottor szelvénnyel telitalálatot ért el. Á hír az Országos Takarékpénztárban meglepetést okozott, hiszen az értékelés során egyetlen öttalálatos szelvény sem került elő. Szombaton a délelőtti órákban személyesen is megjelent az Országos Takarékpénztárban Gáspár Andrásné és bemutatta az állítólagos telitalálatos szelvényt. A Sport- fogadási és Lottoigazgatóság erre újból ellenőrizte a nyertes szelvényeket, ugyanakkor átvizsgálták azokat a kötegeket is. amelyekben a HINTA-PA UNTA Városunk játszóterei ismét benépesednek: vidám gyermekkacaj veri fel a csendet. Több helyen felszerelték már a hintákat s=s amint látjuk; a gyermekek legnagyobb örömére. 952.772-es számú szelvénynek lennie kellett volna. Az ismételt revízió azonban eredménytelen maradt. Az említett számú szelvény és vele együtt az állítólag bedobott 952.771- es számú sem került elő. — Ezeket a késve érkezett szelvények között sem találták. Eredménytelenül járt az OTP vizsgálata abban a trafikban is, ahol állítólag a nyertes lotto-szelvényt bé- dobták. A Sportfogadási és Lottoigazgatóság a telitalálatos lotto-szelvény ügyében a következők közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: A 952.772-es számú állítólagos öttalálatos szelvényt a beküldött szelvények között eddig nem találták meg. A bemutatott igazolószelvény kitöltése szabálytalan, mivel az egyik telitalálathoz szükséges 9-es és 10-es szám között van. Az igazolószelvény bemutatója a nyertes szelvénnyel kapcsolatos kérdésekre ellentmondó válaszokat adott. A titokzatos telitalálat ügyében* a vizsgálat folyik. (MTI) Tájékoztató a lottónyereményekröl A Sportfogadási és Lottoigazgatóság a lottójáték negyedik heti sorsolásának eredményéről következő tájé* koztatót adta: A negyedik fogadási hétre 2.282.241 szelvény érkezett. Ezek közül 97.771 nyert; Telitalálatot ezúttal sem értek el a fogadók. A négy- tál álatos szelvények száma 62, amelyekre tulajdonosaik egyenként 27.595 forintot kapnak; Három találatot 4467 szelvényen értek el, a nyeremény egyenikint 191 forint; A két találatos szelvények száma 93.241, amelyre egyenként kilenc forintot | fizetnek. (MTI)
