Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-30 / 75. szám

4 fiSZAKMAGYARORSZAG Sxoraftti, 1957. március 99, Nyilatkozat a Szovjetunió Kommunista Pórija és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei kűzött folytatott tárgyalásokról verésében — mindez ragyogó meg­nyilvánulása az igazi nemzetköziség­eMet'-k" (Folytatás a 3. oldalról.) reakciós erők törekvése arra, hogy elszakítsák Magyarországot a szocia­lista tábortól, hogy megtagadtassák vele nemzeti függetlenségét és a kül­földi imperialista államoknak ves­sék alá. Az SZKP küldöttsége kijelenti, hogy a Szovjetunió népei nagyra ér­tékelik a magyar nép harcát: az 1848-as forradalomban, nagyra érté­kelik a magyar forradalmi munkás- mozgalom harcos hagyományait, amelyek a legragyogóbban 1919-ben. a magyar szocialista Tanácsköztár­saság megteremtésekor, a magyar kommunisták vezette 25 éves kitartó fasiszta-ellenes harcban nyilvánul­tak meg, továbbá a második világ­háború után a szocializmus építését célzó közös munkában, az 1956 október—novemberi napokban, az ellenforradalmárok és az impe­rialista ügynökök elleni harcban, az ellenforradalmi lázadás következmé­nyeinek felszámolására irányuló al­kotó munkában és a Szovjetunió népei nagy kegyelettel őrzik a Szov­jet Köztársaságért Oroszországban harcolt magyar forradalmárok, in­ternacionalisták emlékét. A magyar forradalmárok részvé­tele az oroszországi szocialista forra­dalom győzelméért vívott harcban, a Szovjetunió segítsége a magyar nép­nek 1944-ben a fasiszta leigázás alóli felszabadításéban, valamint a szocia­lizmus építésében, s 1956-ban, az el­lenforradalom támadásának vissza­nek és tartós alapját képezi a szovjet és a magyar nép, az SZKP és az MSZMP közötti barátság és együtt­működés további megszilárdításának és elmélyítésének. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kijelentik, hogy minden módon szi­lárdítani és fejleszteni fogják a ba­ráti viszonyt és együttműködést a szovjet és a magyar nép, az SZKP és az MSZMP között, a szovjet és a magyar szakszervezetek, valamint ifjúsági és más társadalmi szerveze­tek között a legcélravezetőbb for­mában. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt minden erejüket latbavetik, hogy to­vább növekedjék és erősödjék a szo­cialista országok, azok kommunista- és munkáspártjainak kölcsönös ba­rátsága és együttműködése, hogy szi­lárduljon ezekben az országokban a szocialista tábor egysége és ereje a szocializmus és a kommunizmus «Lite­res építése, a népeik biztonsága és a világbéke érdekében. Az MSZMP küldöttsége megbízásából: KADAR JÁNOS az MSZMP Központi Bizottságának elnöke. Az £7,KP küldöttség megbízásából: N. SZ. HRUSCSOV az SZKP Központi Bizottságának első titkára. ISMERETES, hogy több »nagy magyar író« angolosan meglépett a felelősségrevonás elől. Az is köz­ismert, hogy milyen szerepet ját­szottak az októberi eszmei zűr­zavarban. Azt azonban kevesen tudják, hogy a disszidált írók szép össze­geiket vittek magukkal. Olyan ösz- szegeket, melyeket előlegként vet­tek fel készülő műveikre. Aczél Tamás író úr (ajándék autót is kapott) 15.000, Ákos Miklós 25.000, Enczi Endre 8000 és a töb­biek is 5—10—15 ezer forintot vit­tek magukkal jogtalanul. (Nem is olyan megvetendő összegek.) Szegény, disszidált írók! Elkép­zelhető, milyen nagy nélkülözésben éltek Budapesten. Azt természete­sen tudtuk, hogy az írószövetség­ben klikket alakítottak, kiközösí­tettek maguk közül több kommu­nista írót, nehezen engedték érvé­nyesülni a vidéki és tehetséges kez­el' írókat. Ebben is Aczél Tamás járt az élen. Azt azonban nem gon­doltuk, hogy készülő műveikre ilyen szép summát kaptak. EZEK AZ URAK most Nyugaton megalakították a Magyar írók Szö­vetségét. Ez aztán hősies eset-eke­det. Mi célja lehet a Nyugaton lét­rehozott magyar írószövetségnek? A kérdésben a válasz is megtalál­ható! De Aczél Tamás úr erre pon­tos és félreérthetetlen választ adott dáiikat szolgálva írogatnak; Nos, majd az idő eldönti számukra, hogy hód becsülik meg jobban az írókat. A szép összeg pedií*. amelyet jog­talanul magukkal vittek, népünk, államunk pénze volt. S ha majd ez a pénz elfogy — és szürke kis em­berekké válnak Nyugaton a meet még ünnepelt disszidált írók, — va­jon kitől kémek újabb előleget? 1. paragrafus. Tiltott határátlépés bűntette miatt nem lehet büntető­eljárásit indítani az ellen, aki az or­szág határát az 1956. évi október hó 23. és az 1957. évi január hó 31. nap­ja között lépte át s hazatérési szán­dékát az 1957. évi március 31. nap­jáig a Magyar Népköztársaság vala­melyik külképviseleti hatóságának, vagy hazatelepítéssel '■'bízott hi­vatalos szervének bejelentette. 2. paragrafus. Tiltott határátlépés bűntette miatt nem lehet büntető- eljárást indítani az ellen, aki az or­szág határát az 1956. évi október hó 23. napja és a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napja között lépte át, feltéve, hogy haza­térésének időpontjáig 18. életévét nem tölti be. 3. paragrafus. Az 1956. évi októ­ber hó 23 és az 1957. évi január hó Mi újság a roezékSvesii járásfeaa? A mezőkövesdi járásban eredmé­nyesen halad a tavaszi munka. A kalászosok vetését a mai napig 90 százalékig elvégezték. Jó munkát Végeznek a gépállomások trakto­rosai. A járás termelőcsoportjai­ban és az egyénileg dolgozó parasz­tok földjén már jórészt elvégezték a szántást. Annak ellenére, hogy az októberi ellenforradalmi esemé­nyek hosszú időre fékezték a mun­kát, behozták az elmaradást. At-' tói tartanak, hogy nemsokára nem lesz mit szántani. 31. napja között engedély nélkül kül­földre távozott azon személyek* akik nem esnek a 2. paragrafus ha­tálya alá és hazatérési szándékukat a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti hatóságának, vagy hazatelepítéssel megbízott hivatalos szervnek az 1957. évi április hó 1. után bejelenti, egyéni elbírálás alap­ján mentesülhetnek a tiltott határát­lépés miatt a büntetendő eljárás alól. 4. paragrafus. A jelen törvény-1 erejű rendelet az 1957. évi április hó 1. napján lép hatályba. Nagy Dániel, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Kristóf István sk.t a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. (MTI) szegedi — A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi törvényerejű rendelete a jogellenesen küllőidre távautt személyek hazatérésének megkönnyítéséről Elutazott Moszkvából a Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége Moszkva (MTI) Csütörtökön este elutazott Moszkvából a Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége, amely több mint egy hetes tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió kormányának és az SZKP Központi Bizottságá­nak vezetőivel. Negyed 10 előtt néhány perccel c *■ szett meg a pályaudvarra Bulga- nyin Hruscsov, Vorosilov, Malenkov, Mikojan, Szuszlov, Zsukov és Gro- miko. Röviddel utánuk érkeztek meg a magyar küldöttség tagjai Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével. A katonai tiszteletadás után N. A. Bulganyin mondott búcsúbeszé­det. A beszédre Kádár János válaszolt. Kádár János beszédének elhangzása után a megjelentek búcsút vettek egymástól, majd a magyar kormányküldöttség tagjai felszálltak különvonatukra, mely az egybegyúrt hatalmas tömeg lelkes tapsától kí­sérve zenekar hangjai mellett pontosan fél 10 órakor gördült ki a pálya­udvarról. A magyar kormány- és pártküldöttség tagjai hazatérőben rövid láto­gatást tesznek Kievben, az Ukrán SZSZK fővárosában és annak kör­nyékén, maid folytatják útjukat Budapestre. (MTI) a napokiban, amikor Amerika Hang­jában bejelentette: Minden erőnk­kel támogatni fogjuk a Magyar- országon maradt írókat, a magyar nép szabadságvágyát, stb. sbb. Nem szükséges ez a támogatás! Népünk szabadságban, él, a kor­mány és a párt megbecsüli az őszinte, az alJkotnivágyó, a néphez hű szocialista magyar írókat. Csak most már dolgozzanak valameny- nyiesn és műveikkel is határolják el magukat népünk ellenségedtől. Sokan már ígv cselekszenek, s ez örvendetes. A JOGTALANUL BEZSEBELT PÉNZZEL nyugatra szökött hazát­lan írók pedig ne felejtsék el, ho-tfy ők bizony leszakadtak a ma­gyar irodalom testéről Megtagad­ták a népet, az eszmét, melyet so­hasem vallották őszintén. Köpönye­get fordítottak, s most nyugati gaz­( EBREDÖ IF3ÜSÁG~ ..) H a végigmész az ózdi utcákon, ott látod a falakra, a kerítésekre, és egyéb jól látható helyekre ha­talmas betűkkel felírva: KISZ, KISZ hurrá! — Zászlót bont a KISZ! Igen, Ozdon már zászlót bontott a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Március 21-én, a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 38. évforduló­ján Özdon is ünnepeltek a felnőt­tek, a fiatalok egyaránt. A fiata­loknak dupla ünnep volt, mert er­re a napra tűzték ki a KISZ zász­lóbontását is. Erősen délutánba hajlott már az idő, de a márciusi nap csodálato­san ragyogott. A tavasznak ez a lágy melege még inkább kellemes­sé, élvezetessé tette a fiatalok ösz- sze jövetelét. Az ifjúság házában zsúfolásig megtelt a tükör-terem, a kohászat és a város ifjúmunkásain kívül a környék bányatelepeinek küldöt­teivel. A felszabadult légkörben az ifjúmunkások vidáman beszél­gettek, szórakoztak, kacagtak. Amikor azonban a szónok felállt, elcsendesedett a zaj és fegyelme­zetten hallgatták végig a beszédet. — A KISZ megalakulását nem véletlenül tűzték a mai napra, — mondotta Sárközi Ferenc elvtárs, a szervezőbizottság elnöke. ,— hi­szen szervezetünk, a KISZ nem­csak a magyar ifjúság legszebb ha­gyományainak örököse, hanem folytatója is lesz a márciusi ifjak, a KIMSZ áldozatos küzdelmeinek. A beszéd után Vincze József elv­társ, az MSZMP városi intézőbi­zottságának elnöke adta át a KISZ zászlaját a fiataloknak. E zászló alatt tettek hűséget és fogadalmat az ifjú kommunisták, hogy min­den erejükkel és tudásukkal segí­teni, támogatni fogják a pártot célkitűzéseinek megvalósításában. Az alakuló gyűlés óta már eltelt néhány nap. Érdeklődtünk Suha Imre elvtárstól, a KISZ nagyüzemi titkárától: Milyen az érdeklődés a fiatalok körében a KISZ iránt? — Nagyon nagy az érdeklődés — válaszolta Suha elvtárs. A fiatalok egyre-másra jelentkeznek, s kér­dezik, kinél lehet beiratkozni. A tagfelvételt persze óvatosan csinál­juk. Elsősorban azokat a fiatalo­kat vesszük fel szervezetünkbe, akikről úgy látjuk, hogy meg is állják helyüket, akik példamutató­an dolgoznak és viselkednek. Hadd lássák a többiek, hogy erős, fe­gyelmezett gárda a KISZ. — Milyen terveik vannak a jö­vőre vonatkozólag? — Sok szép ötletet, elgondolást szeretnénk megvalósítani a közel­jövőben. Indítani akarunk tánc- és balettiskolát. A leányok részére var­ró-kézimunka szakkört, a fiúk ré­szére pedig gőzkovács, villamos- és darukezelői tanfolyamokat szerve­zünk. Létre akarunk hozni egy if­júsági énekkart, szervezünk egy KISZ építőbrigádot, hogy így az ifjú házasok előbb jussanak lakás­hoz. Meg akarunk alakítani egy futballcsapatot... Hosszan, nagyon hosszan beszélt Suha elvtárs a tervekről, az elgon­dolásokról. Mind helyes és jó, mert a fiatalok sajátos arculatának, ér­zelmi világának és tenniakarásá- nak problémáit tartalmazza. Re­méljük, munkájuk sikeres és gaz­dag lesz, amely még egységesebbé szervezettebbé kovácsolja őket. TÖRÖK ALFRÉD J _m_ Már csak 2 napig van érvényben j a kötelező biztosítás «* Április 1-től kártérítést csak azok a tűzkárosultak kapnak, akik önkéntes biztosítást 4 kötnek l Fizesse be a címére már ki­küldött értesítőlevélben közölt összeget, vagy forduljon az Állami Biztosító körzeti felügye­lőjéhez, helyi felügyelőjéhez I Állami Bixtosító Tájmúzeum építését határozták el Hejőkeresztúron Hejőkeresztúron a községfeiletz­tes. során 60 ezer forintos költség- vetéssel tájmúzeumot építenek. Ehhez a falu dolgozói a községfej­lesztési tervből 20 ezer forint kész­pénzzel és 10 ezer forint társadal­mi munkával járulnak hozzá. A község területén az évek során több értékes lelet került felszínre. Említésreméltó például egy szkita- korabeli értékes lelet, mely a Her­man Ottó múzeumon keresztül a budapesti múzeumba került. /A\ MIISIK<©ILCII OTC/ÁINI , VÉGIGMENNI NEM LEHET... / mert / ©ILY INIAG5Y /A\ SZEMET Jól emlékszem még,, egy évvel ezelőtt szertefutott a hír a megye-» ben, hogy a miskolci Köztisztasági Vállalat élüzem lett. Az oklevél át­adáskor s a kitüntetések kiosztásakor szinte költőien megfogalmazott fogadalmak hangzottak el: Miskolc olyan tiszta lesz, mint évekkel ez­előtt, megelőzzük az ország többi köztisztasági vállalatát. Sajnos, az utolsó mondatot nem fejezték be. Azt is hozzá kellett vol-» na tenni ugyanis: megelőzzük az ország többi köztisztasági vállalatát* amely nem lett élüzem és mégis tisztaságot tud tartani. Télen a hatal«* más hóhegyek latiam még megértőén bólintottunk, — mondván — a köz* tisztasági vállalat dolgozói nincsenek ellátva meleg ruhával, stb. stb. De most már itt a tavasz. Nem fáznak a vállalat dolgozói sem, s a szeméthegyek a bárházak környékén nevezetesen a Győri kapuban, vagy a vasgyári lakótelepeken napról-napra növekszenek. Számtalan panasz érkezik- a lakók elkeseredetten jelzik: napokig feléjük sem néznek a köztisztasági vállalat dolgozói, bűzlik a szemét a lakás előtt. De menjünk csak végig a fő útvonalakon. Mindenütt szenny, piszok. Elszórt papírok, sőt helyenkint őszi falevelek is találhatók. Az utca kö- vei piszkosak, trágya és egyéb hulladék éktelenkedik, legszebb utainkon. Vagy beszéljünk a Pece és a Szánva patak környékéről. Ahol a par­ton elszórt hulladék és háziszemét a fertőző betegségek melegágya. Igaz, joggal mondhatják a köztisztasági vállalat vezetői, hogy a lakosság rakta oda a szemetet. Ez így van. De mi visszakérdezzük: miért rakta oda a lakosság a szemetet? Azért, mert a köztisztasági vállalat nem szállította el időben. Kérdésre válasz, válaszra újabb kérdés jöhet. A vita azonban még nem fogja Miskolcot tisztává tenni. Tettekre, tettekre és harmadszor is tettekre van szükség. Az élüzem cím kötelezi a miskolci köztisztasági vállalatot. Ezegyszer eltekintünk a levélben! választól. Inkább tetteket várunk. Takarítsák rendszeresen a miskolci utcákat,, a házak elől rend­szeresen hordják el a szemetet. Csupán ennyit várunk a tiszta Miskolc érdekében. (PÁSZTORY) Kakas a tyúkhoz: — Mit keres a Bodri a szemétdombon? — Segít fogyasztani a szemetet. — Miért nem a Köztisztasági Vállalat szállít!" *»i? — Mert nem tudja, hogy kutyakötelessége! u. I.: A és ezt a szöveget mindaddig közöljük, amíg a vállalat rendet nem teremt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom