Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-13 / 36. szám

1087. fetwu&r it.

CSHAKWrÄWÄTOIWZAc

8

Három javaslat

1.

i Mostanában sok szó esik a pártsmunka új módszereiről, arról, hogyan, miként dolgozzunk. Ez helyes, mert fontos, hogy mielőbb kijavítsuk a múlt vezetési hibáit. A mi pártunk, az MSZMP, marxis ta-lenfaiista párt. Fő célkitűzése: a dolgozó tömegekre támaszkodva, velük együtt győzelemre vinni a ^ szocializmus ügyét hazánkban.

» Ezért helyeslem — amelyet a vitacikk felvetett — az 1945—46—47-es módszerekre való visszatérést, mert ezek a módszerek beváltak, erősítik a párt és a tömeg kapcsolatát, a proletárdiktatúrát és annak fundamentumát a munkás-paraszt szövetséget,

A cikkben felsorolt módszerekhez az alábbiakat javaslom, melyeket az új, kialakult helyzetben szerintem figyelembe kell venni.

Az októberi események hazánkban létrehoznák a munkástanácsokat. A pártmunkánk során számolnunk 'kell azzal, hogy minél előbb kialakuljon a pártszerű viszony a pártszervezetek és a munkástanács között.

Noha egyes munkástanácsokban még mindig vannak nem odavaló elemek, pártszervezeteink óvakodjanak a túlzó általánosításoktól, mert ez nem viszi előre a szocializmus ügyét. Ezért helyesnek tar torn, ha pártszervezeteink reálisan értékelik a munkástanácsok szerepét és segítik munkájukat. Ne idegenkedjenek tőlük, bátran keressék fel és vitatkozzanak velük az előttünk álló feladatokról, azok megoldásáról, hogy a dolgozó nép a proletárhatalom megerősítését szolgálja.

O A párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése fontos feladat. Ezért helyeseljük azt a megállapítást, hogy politizáljunk a dolgozókkal és helyes politikánk kialakításához kérjük ki bátran a dolgozók véleményét.

•A dolgozók véleménye, bírálata és a szocializmus építésének irányelvei alapján kell kialakítani a helyi politikát.

JEzért fontos, hogy a pártszervezeteink bátran kezdeményezzenek és “álljanak élére azoknak, amelyek a í&ócializmus ügyét szolgálják.-Szakítsunk azzal a régi módszerről. amikor nem vették figyelembe a helyi adottságokat.

A párt és a tömegek kapcsolatának fontos feltétele, hogy 4 vezetők legyenek közvetlenek, serények, áldozatkészek, éljenek a tömegek között, munkájukban mulassanak példát. Éreződjék, hogy munkájukkal a

3,

nép boldogulásáért harcolnak. Ne legyenek külön jogaik, mert mindány- nyian egy célért, a szocializmus ég a népjólét emelkedéséért dolgozunk;

Fontosnak tartom, hogy a kollektív munkáról ne csak beszéljünk, hanem érvényesítsük is azt mindennapi munkánk során. Tanítsuk meg pártszervezeteinket a kollektív vezetésre. bízzunk meg pártmunkával minden párttagot és becsületes párt on-kívülit is.

Ebben a kérdésben helyes határozatot hozott a somsályi bányász pártszervezet taggyűlése, hogy minden párttag végezzen aktív pártmunkát.

A munkánk során egy pillanatra se feledkezzünk meg az ellenőrzésről. Ez az ellenőrzés legyen segítő és pártszerű. A kommunistákon keresztül növeljük a párt befolyását, hogy minden területen érvényesüljön a párt politikája. Arra pedig vigyázzunk, hogy ne a párt végezze el a gazdasági szervek helyett a feladatokat.

Végezetül helyesnek tartom és én is javaslom, hogy a falusi pártszervezetek segítése céljából ^alakítsunk városi és üzemi falujáró csoportokat.

RÓZSA MIKLÓS az Ózd járási MSZMP elnöke.

Megalakult

a harmincadik új termelőszövetkezet

Borsodban

Az elmúlt év októberi eseményei után Borsod megyében is több termelőszövetkezet feloszlott. Azok a dolgozó parasztok azonban, akik megtalálták számításukat a nagyüzemi gazdaságokban, s önként meggyőződésből választották az új utat, továbbra is közösen akarnak gazdálkodni. Számos községben, ahol tsz-ek feloszlottak, most új — elsősorban meggjmződésre épített — közös gazdaságok alakulnak. Tiszaluc községben az elmúlt napokban alakították meg ünnepélyes keretek között a megye új termelőszövetkezetét. A volt Vörös Hajnal Tsz 17 családja határozta el, hogy 157 hold földön továbbra is közösen gazdálkodik. Az új Tisza Termelőszövetkezet megalakításának híre gyorsán elterjedt a faluban. Eddig már 20 volt tiszaluci tsz-tag kereste fel a Tisza Termelőszövetkezetet s kérte felvételét. A Tisza Termelőszövetkezet december óta már a megye 30-ik új termelőszövetkezete.

Megszüntették a túlzott központosítást a mezőgazdasági szakigazgatásban

A Földművelésügyi Minisztériumban is megtörtént az átszervezés. Erről illetékes helyen tájékoztatták

DR. PUTNOKI ISTVÁN

A GYÓGYSZERTÁRVAUALAT VEZETŐJE NYILATKOZIK

a gyógyszerellátásról, a gyógyszerészekről, a gyógyszerészek megbecsüléséről

Dr. Putnoki Istvánnal, a gyógyszer- tár vállalat igazgatójával beszélgettünk a. napokban a gyógyszerészek munkájáról.

Jellemző, hogy dr. Putnoki István először nem a saját helyzetükről, életükről, hanem a betegek érdekéről, a gyógyszerhelyzetről beszélt:

— .Elöljáróban el kell mondanom, hogy a megye területén jelenleg 102 gyógyszertárunk, mintegy 500 főnyi személyzettel dolgozik — mondotta, majd így folytatta:

— Megnyugtathatok mindenkit, aggodalomra nincs ok. Gyógyszerekkel megfelelőén el vagyunk látva és rendes időközökben utánpótlást is kapunk. De ha az utánpótlás elakadna, 3 hónapig akkor is el tudnánk látni gyógyszertárainkat. Természetesen, ez normális forgalomra értendő, a vásárlási lázra nem vagyunk berendezkedve. Az elmúlt hónapokban ilyen »betegség« ellen is kellett küzdenünk, nálunk is felütötte fejét a felvásárlás réme. Amíg azonban más területeken a kcszlethalmozás némileg indokolható, addig a mi területünkön ez százszázalékig esztelen vállalkozás, mert a gyógyszerek többsége tárolásra nem sokáig alkalmas. Az emberek többsége nem ismeri a tárolás helyes módját, így vagyon sok gyógyszer tönkremegy. Elsősorban a Karil és az Antineuralgica fogyott nagymértékben, de sokan a vattát is kiló- számra vették.

— A legésszerűbb az. — és ezt mindenkinek tanácsolom —. csak annyi gyógyszert tartson magánál,

mei

pillanatnyilag szüksége kapják a gyógyszerm

— Hosszabb szünet után már újra dolgoznak a magyar gyógyszer- gyárak, de jelentős mennyiségű gyógyszert kapunk külföldről is. Ezzel azonban egy kis baj van, mert segíteni akaró barátaink sokszor olyan gyógyszert is küldenek, amiből nekünk is elég van. Ennek kiküszöbölésére már született egy javaslat is, erről azonban most nem akarok részletesebben beszélni. Még annyit a gyógyszerellátásról, hogyha akadályok lennének egyes készítmények pótlásában, akkor arra is van lehetőségünk, hogy többfajtát házilag állítsunk elő.

— A gyógyszerellátással tehát egyelőre nincs hiba. Most beszéljen talán a g}Tógyszerészekről is. '

— Egyik legfőbb gondunk a megyében: még legalább 50 szakképzett gyógyszerészre lenne szükségünk ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk munkatársaink túlzott igénybevételét. De van sok más problémánk, mondhatnánk panaszunk is.

— Először is: nincs rendezve a gyógyszerészek nyugdíjkérdése. Tudvalevő, hogy a gyógyszerészek csal: 1950 óta állami alkalmazottak és igy sok hatvan, sőt hetven éven felüli gyógyszerész is dolgozni kénytelen,

mert nincs meg a tízéves szolgálati ideje.

!— A másik, a bérezés. A gyógyszerészek legnagyobb része nincs rendesen megfizetve. Bár azonos értékű végzettséggel rendelkeznek és van is olyan fontos a munkájuk,• közel sem kérésnek annyit, mint az orvosok. Nincsenek túlzott igényeink, de fizessenek minket érdemünk szerint. Csak egy példát: egy diplomás, államvizsgát tett, beosztott gyógyszerész kezdő fizetése 1150 forint és két évig maximum 1350 forintot kereshet. Azt hiszem, ehhez nem is kell különösebb kommentár — fejezte be nyilatkozatát dr. Putnoki István.

HORVÁTH KÁLMÁN

a Magyar Távirati Irodát.

A jövőben lényegesen növekszik a helyi mezőgazdasági szervek, állami intézmények hatásköre, önállósága, de úgy, hogy továbbra is fenntartsák a mezőgazdasági termelési tervszerűséget.

A jövőben igyekeznek megteremteni az összhangot az állam céljai és a termelők érdekei között, elsősorban a termelők anyagi érdekeltségének megteremtésével. Gondoskodni kívánnak arról, hogy a kitűzött célok megvalósításához a szükséges eszközök — gépek, felszerelés, növényvédelmi, állatgyógyászati szerek, stb. — rendelkezésre álljanak.

Egyik legfontosabb célja volt az átszervezésnek, hogy az eddiginél lényegesen olcsóbbá tegyék a mező- gazdasági igazgatást és a termelés irányítását. Ezt jelentős mértékben elérték azzal, hogy mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind a megyei, a járási mezőgazdasági apparátus dolgozóinak létszámát több mint 50 százalékkal csökkentették. (MTI)

Megoldódik az égető kérdés: import-gyufával pótoljuk a gyufahiányt

A gyufa, ez a nélkülözhetetlen közszükségleti cikk sokszor eltűnik a forgalomból. Magyarországon három nagy gyufagyár működik, a legnagyobb'Szegeden, a másik kettő Budafokon és Kecskeméten. A termelés egy ideig szünetelt és kisegítésképpen __Romániából és Csehszlovákiából kaptunk ajándékként gyufaszállítmányokat, Most megindult a gyárak termelése, már két műszakban dolgoznak. Budafokon gyártják a 40 filléres hosszúszálú gyufát, a másik két gyárban a 30 filléres, rövid gyufát. Ez azonban még mindig nem fedezi kielégítően a szükségletet. Csehszlovákiából most 38 millió doboz

kitűnő minőségű gyufát vásároltunk* Azonkívül egymillió darab lapos, boritékszerű csomagolású gyufát, miután a csehszlovák gyártmányú gyufa dobozonkint 70—73 szálat tartalmaz, szemben a hazai gyártmányú 50—56 szálas dobozokkal, az importgyufát arányosan magasabb áron. 50 fillérért fogják árusítani. A lapos gyufa, amely 20 szálat tartalmaz, 20 fillérbe fog kerülni.

A hazai gyárak egyébként megkezdték a családi doboz gyufa csomagolását és ezekből a nagy dobozokból hamarosan több százezer kerül a boltokba.

gMégegyszer

a demokráciáról és a diktatúráról

TV emzetközi méretekben ellenté- " tes célokért harc folyik a proletariátus és a burzsoázia között. Minden ország proletariátusának célja: pártja vezetésével megdönteni a burzsoázia osztályuralmát, létrehozni a proletárdiktatúrát és ‘felépíteni az osztálynélküli társadalmat. . A proletariátus célja, igazságos, haladó megvalósulása elkerülhetetlen. A főbb mint száz éves harc eredményeként ma már szocialista világrend- szer van. A burzsoázia célja: az elnyomott osztályok fékentartásával biztosítani osztályúralmát, más nemzeteket erőszakkal elnyomni, kizsákmányolni és rablóháborúkkal újabb területet szerezni. A felszabadult országok belső reakciós erőivel összefogva, kicsavarni a proletariátus kezéből a hatalmat és újból visszaállítani a kapitalizmust. Az imoerialisía burzsoázia célja századunkban reakciós, haladáséi lenes. Helyenkinti időleges, átmeneti sikereket ugyan felmutathat (Magyar Tanácsköztársaság leverése, Spanyol Köztársaság leverése), de összmereteiben bázisa állandóan szűkül (Kína és a többi népi demokráciák létrejötte, Egyiptom függetlensége stb.) és bukása törvényszerű.

Októberben ellenforradalmi támadást indítottak a magyar népi demokrácia ellen. Hazánkat ki akarták szakítani a szocialista országok táborából. Fegyveres kísérletük kudarcot v^jott. Most Heolóctyai síkon azt kürtölik, hogy nálunk nincs demokrácia, hogy itt a legféktelenebb diktatúra uralkodik. Miféle demokrácia az, ahol embereket ítélnek halálra, ahol írókat tesznek lakat alá stb.. mondták a nyugati rádiók és adják tovább itthoni szószólóik, a reakciósok. Nem egv becsületes embert félrevezetnek hazug rágalmakkal.

T-f a megvizsgáljuk a demokrá- cia8 és a diktatúra fogalmát, osztály-lényegét, választ kapunk arra, miért hazugok az ellenségnek ezek a híresztelései. A demokrácia és a diktatúra fogalma nem választható el az osztály társadalmaktól. Az antagonistikus osztálytársadalmakra viszont az a jellemző, hogy van uralkodó és elnyomott osztály. Az uralkodó osztály a hatalom birtokában a maga számára biztosítja a demokráciát és diktatúrát gyakorol az elnyomott osztály, vagy osztályok felé. A demokrácia és a diktatúra tehát olyan fogalom, amely elválaszthatatlan egymástól, ahol van demokrácia, ott van diktatúra is. Ezért nincs és nem is lehet »tiszta demokrácia-«. vagy tisztán csak demokrácia, amiről a burzsoázia és szekértolói fecsegnek, mert a demokrácia és diktatúra egyszerre jelenik meg. Másrészt a demokrácia és a diktatúra mindig osztályokhoz kapcsolódik, ezért nem leihet beszélni általában demokráciáról, vagy diktatúráról, hanem mindig meg kell konkrétan vizsgálni, hogy melyik osztály számára demokrácia és melyik osztálynak diktatúra. A kizsákmányoló társadalmakban mindig a kisebbség számára van biztosítva a demokrácia, a dolgozó osztályok felé diktatúra.

A szocializmusban gyökeresen megváltozik a helyzet. A demokrácia a dolgozó osztályoknak van biztosítva és a diktatúra a volt uralkodó osztályt nyomja el. Nálunk természetesen szocialista demokrácia van a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a réohez hű értelmiség számára és kíméletlen diktatúra az ellenforradalmárok felé.

Ha tahiúgy tesszük fel a kérdési és csakis úgy tehetjük fel, miféle

demokrácia az, ahol halálra ítélik a Dudás Józsefeket, a Szabó Jánosokat és másokat, akik meg akarták dönteni a Magyar Népköztársaság államhatalmát. Csak azt válaszolhatjuk rá, hogy szocialista demokrácia a dolgozó nép számára, amelynek van diktatórikus oldala is a Dudások, Szabók, vagyis az ellenforradalmárok felé, ■ »hiszen a győzelem érdekében minden forradalmi osztálynak elkerülhetetlenül szüksége van diktatúrára«. (Lenin.)

O

y agy a másik kérdés. Miféle demokrácia az, ahol lakat alá tesznek olyan írókat, akik a forradalmi erők megmozdulása után is védelmezik ,az ellenforradalom ügyét. A válasz csak az lehet, hogy a szocialista demokrácia védelmében diktatúrát gyakorol a proletárhatalom. foglalkozásra való tekintet nélkül a bűnösökkel szemben. Vagy fordítsuk meg a kérdést. Vajon hová jutnánk akkor, ha nem alkalmaznánk diktatúrát az ilyen bűnösökkel. szemben. A válasz egyértelműen csak az lehet: akkor az ellenforradalom számára lenne demokrácia, amely ezt arra használná fel, hogy megdöntse a munkálhat3lmat. Október 23-án az ellenforradalom nem utolsósorban azért tudott fegyveres támadást indítani népi demokráciánk ellen, mert az ellenséggel szemben nem volt elég határozott és kemény diktatúra az elmúlt években és nem volt elég demokrácia a dolgozó nép számára.

Ma. a munkás-paraszt forradalmi kormány szilárdan védelmezi a munkásosztály hatalmát, a dolgozó nép számára biztosítja a szocialista demokráciát, amelv előrehaladásunkkal együtt szélesedik majd és diktatúrát gyakorol az elleni örrád almi erők felett.

Mi nem titkoljuk, hogy a magyar proletár hatalomnak van erőszak oldala is. Erre szükség van, mert a megdöntött osztályok nem nyugszanak bele, hogy a proletáriátus hatalomra jutott, igyekeznek elvesztett hatalmukat visszaszerezni, gátolni a szocialista előrehaladásunkat. A demokratikus és szocialista erők helyeslik és támogatják a kormány keménykéz politikáját.

•

De hogyan áll ezzel a burzsoázia? A burzsoázia nem meri nyíltan hirdetni, hogy diktatúrát gyakorol a dolgozó tömegek felé és az általuk hirdetett demokrácia (polgári demokrácia) csak az uralkodó osztály részéire biztosít demokráciát. Miért nem beszélnek a demokráciát szajkózó nyugati urak és szekértolóik arról, hogy Amerikában miféle demokráciának lehet nevezni a négerek üldözését, modern rabszolgaságát, a kommunista pártok vezetői elleni koholt pereket és bebörtönzésüket miféle demokráciának nevezzük a haladó emberek (nem kommunisták, csak haladó emberek) üldözését, melyet az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság végez. A példákat lehetne, sorolni, de talán elég belőle ennyi is.

Itt nem demokráciával, hanem a burzsoáziának rendőri-katonai diktatúrájával állunk szemben, amelv féktelenül (hol burkoltan, hol nyíltan) jelenik meg a dolgozó osztályok elnyomására és biztosítja a Fordok. a DuPontok, a Rockefellerek demokráciáját.

Kényes, titkolnivaló kérdések ezek a burzsoázia számára, amiről nem is beszélnek. Vajon miért?

Azért nem beszélnek az ilyen kényes kérdésekről, mert feltárná, hogy a kapitalizmusban bármennyire is hirdessék a demokráciát, csak a. tőkéseknek van demokrácia, akik a

társadalomnak csak elenyésző kisebbségét alkotják és a társadalom nagy többségének, a dolgozóknak nincs demokrácia. A dolgozókat könyörtelenül elnyomják, kizsákmányolják. Az ilyen kényes kérdések feltárása megmutatná a kapitalizmus rothadtságát és gyorsabban felnyitná az elnyomott osztályok szemét a kapitalizmus elleni harcban. A mi kötelességünk lerántani a leplet a polgári demokráciáról, amely nem más, mint burzsoá demokrácia, megmutatni, hogy a szocialista rendszer ezerszer demokratikusabb, sőt egy olyan súlyos hibákkal terhes szocializmust építő ország, mint amilyen a miénk volt az utóbbi években, még az is százszorta demokratikusabb, mint a kapitalista nyugat bármelyik országa. Ezt bizonyítja többek között egy Olaszországból visszatért magyar menekült-csoport vezetőjének a nyilatkozata. melvet a Népszabadság bécsi tudósítójának adott. »Mi jól tudjuk, a mi rendszerünknek vannak hibái, de az eseményekből mindenki tanult, mi is. a kormány is. A hibákat majd kijavítjuk, két-három év múlva már talán emlékezni sem fogunk rájuk. De azt megmondtuk: ahhoz képest, amit mi ott láttunk és tapasztaltunk, a mi rendszerünk arany rendszer.« Mélységes igazság ez. amelyet olyan ember fogalmazott meg, aki saját szemével meggyőződött a nyugati kapitalista világ igazi arculatáról.

•

TTzért nem kérünk mi a nyugati ^ demokráciából és hisszük, valljuk, hogy az a társadalmi rendszer. ahol a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály van a hatalmon, ezerszer, tnilliószor demokratikusabb a legszabadabb polgári demokráciától is. Ott, ahol a burzsoázia osztálvuralmát megdöntik és a proletárdiktatúra születik meg. a demokrácia és a diktatúra szükségszerűen saját ellentétébe csap át.

MAJOROS BALÁZS

amennyire puuiniunyuuy oíimotyi. van.

— Honnan kapják a gyógy szer- !i tán,nőt lést?

PÁRTMUNKÁSOK FÓRUMA