Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-12 / 35. szám

4 ÉSZAKMAGYAHORSZACÜ KM, net. fehmit U. KOMMENTÁR egy egyetemi hirdetményhez A NAPOKBAN a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem hirdető­tábláin egy hirdetmény jelent meg az egyetem rektori tanácsának aláírásával. A hirdetmény a rek­tori tanács több megállapítását tartalmazza, örömmel veszi tudo­másul, hogy a tanulóifjúság csak­nem teljes egészében újból serény munkához kezdett s most a félévi vizsgák idején határozott tanul­mányi fegyelmet tanúsít. Eb­ből kitűnik, hogy ugyanaz az ifjú­ság, amelynek többsége októberben a szocializmus építését kívánta siet­tetni, — noha ez a törekvés majd­nem tragikus kimenetelű lett tár­sadalmi rendünkre nézve —, ma is a szocialista alkotás, mellett foglal állást. A pozitívumok mellett azonban tar talmaz a rektori tanács hirdet­ménye néhány nyugtalanító tényt, ami felett nem lehet szó nélkül el- siklani. „Nyugtalanítók és aggasz­tók azok a szerencsére csak szór­ványosan jelentkező esetek, ame­lyek arra mutatnak, hogy egyesek a büntető törvénykönyvbe ütköző, az izgatás kritériumait magukban hordozó cselekményektől sem riad­nak vissza« — hangzik a hirdet­mény, majd elítéli a háttérbe húzó­dó és nyíl tan vitázni nem merő egyetemistákat, akik titokban izga­tó feliratokat függesztettek, ld, ame­lyek — ha ideig-óróig is — kizök­kentették az egyetemet a komoly, nyugodt munka légköréből. SZINTE ÉRTHETETLEN, hogy 8 felmérhetetlen erkölcsi és anyagi kár ellenére még ma is akadnak — magukat műveit embereknek valló — fiatalok, akik ily rút eszközök­kel próbálják visszaidézni a borzal­mak napjait, s ily gálád támadást intéznek megnyugvásra és szorgal­mas munkára vágyó -diáktársaik ellen. Pont most, amikor a vizsgák időszaka van! ' Nem nehéz kitalálni, milyen -cél« vezérli őket. Semmi egyéb, mint a zaklatással megbontani a nyugalom légkörét, hogy ezáltal el­vonják a hallgatók figyelmét a ta­nulástól, lerontsák a tanulmányi eredményt, s majd ezt használván újabb támadási eszközül, szakadé­kot ássanak az egyetemisták és a tanári kar között. De menjünk tovább. Vajon mi­lyen életcéljuk lehet az ilyen ma­gukról megfeledkezett álhazafiak­nak? Mert azok, — álhazafiak. A drága időt és az állam nehezen elő­teremtett pénzét lopják, —- szorgal­mas művelődés helyett! Okoskod­nak, különböző vélt »politikai ma­nőverekkel« — ahelyett, hogy oko­sodnának a tananyagból, s ezt a tudást majdan valóban népük hasznára fordítanák. Vajon hasz­nálnak valamit a hazának oktalan tetteikkel? Semmit. Sőt — mint ahogy a rektori tanács leszögezi: rombolnak! Micsoda emberek! Micsoda el­képesztő »eszme« vezérli őket! Azt hiszik talán, hogy meggondolatlan — avagy átgondolt — elképzelé­seikkel önönmaguknak nem okoz­nak kárt? Hogyan képzelik el a jö­vőt? Hiszen amellett, hogy törvény­én népellenes dolgokat művelnek, kettétörik a saját karrierjüket is. — mert előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból, felismerik az izgató cé­dulák értelmi szerzőit, s akkor fe­lelni kell a tetteikért. Vagy talán egyáltalán nem is céljuk, hogy mű­velt emberekként szolgálják a szo­cializmust? Akkor meg legyenek őszinték, álljanak félre, s adják át a helyüket azoknak a fiataloknak, akik — talán kisebb képességgel, de — őszinte igyekezettel óhajtják szolgálni a hazát. IFJÚSÁGUNK nagvon beleélte magát a politizálásba. Helyes, — nii akartuk így, mert így van rendjén. De vajon ezek a magukról megfe­ledkezett fiatalok úgy vélik, hogy ez is politika, amit csinálnak? Szó sincs róla! Oktalanság. Elvtelen és gerinctelen mesterkedés, ami bom­lasztó veszélyt rejt magában, pont akkor, amikor a legnagyobb egv- ségre volna szükség. A kulisszák mögötti hazafiaskodás megvetendő magatartás és összeegyezhetetlen a szocialista hazafiság fogalmával. Mennyivel őszintébb és művelt, okos emberhez méltóbb dolog, ha nyíltan kiáll valaki a porondra és határozottan kijelenti: mindaddig, amíg meg nem győztök az ellenke­zőjéről, helytelennek tartom azt, amit ti csináltok. A szocializmust építő, a hazát őszintén szolgáló embernek nyílt a véleménye, érvei és ellenérvei hasznosak. S az ilyen embert csak megbecsülni lehet és nem kell tartania attól, — ma már —. hogy őszinteségéért ellenségnek tekintik. Tudvalevő, — s ez a de­mokrácia elengedhetetlen tartozéka —* hogy a nyílt vitából dús haszon származhat bármelyik fél számára, — a suttogó propaganda viszont csak káros lehet mindkét félre, fő­leg azonban az értelmi szerzőre és terjesztőre nézve. Elő hát a józan ésszel! /MA MÁR tűrhetetlen, hogy a durvaság és a lelki terror vessen gátat elénk. A szorgalom és tehet­ség tőkéjét igaz hazafiakhoz mél­tón, fektessük sokkal jövedelme­zőbb munkába: az építés és,alkotás szakadatlan munkájába. Ez közös érdek — s ma ez szolgálja egyedül a haza javát! MÉ3 MINDIG KIABÁLNAK Árverésen, hol országot vertek dobra nem is régen • az „árut” sok kancsal hiéna állta körül nagy merészen. Ki ád többet, licitáltak* mind nagyobbat kiabáltak s mikor jött a komoly gazda kerekedett nagy haragba, dühös szájjal odébb álltat De még mindig kiabálnak. ÉRCZ MIKLÓS Mezőnyárádon is megalakult az EPOSZ Szatai Adám tanár segíti a fiatalokat Mezőnyárád községben megalakult az EPOSZ. A fiatalok találkozóján Szalui Ádám tanár ismertette az EPOSZ országos intézőbizottságának felhívását. Az előadó javasolta, hogy a felhí­vás alapján alakítsák meg a fiatalok a helyi szervezetet. A jelenlévők 52 taggal megalakították az EPOSZ mezőnyárádi szervezetét. A belépők nyilatkozatot írtak alá, melyben kijelentették, hogy szabad elhatározásuk alapján, önként léptek be a szervezetbe. A gyűlésen Szalai Ádám tanár — akit a fiatalok bevá­lasztottak a helyi vezetőségbe — is­mertette az elkövetkezendő idők he­lyi feladatait. A fiatalok elhatározták, hogy a farsangidő alatt egy műsoros estet és egy nyilvános táncmulatságot ren­deznek. Igénybe veszik a kulturház két kistermét és ott EPOSZ-otthont hoznak létre. A fiúk részére ezüstkalászos gaz- datamfolyamot, a lányok részé­re kézimunkaszakkör beindítá­sát szervezzük. Kérjük a járás és a megye felsőbb vezetőinek segítsé­gét. Orosz Zoltán EPOSZ-tag. Gyilkosság bűncselekmény nélkül Két rendőri jelentés is beszámol arról, hogy Nyékládházán. a 82 esz­tendős özv. Paksi Jánosné rejtély as körülmények közölt eltűnt. Február Beszé igét tűn k Miskolc első telefonközponti kezelőjével Emlékezzünk csak, bogy is voll hatvan évvel ezelőtt Hatvan éwél ezelőtt Miskolcon nem volt olyan könnyű dolog telefo­nálni. Először is a telefonközpontot kellett felhívni, azután a hívott szá­mot kérni és végül a hívottat fel­csengetni, hogy beszélni lehessen. Ma mindent elvégez1 magától az automata-központ, Sokakban cl a kíváncsiság, hogy milyen, volt az első telefon és hogyan működött. Miskolcon. 1000 előtt Magyarországon csak nagyobb városokban volt telefon, az sem a posta tulajdonában, hanem magán­kezelésben. , Amikor meghallottuk, hogy él Miskolcon még az a telefonkezelő, aki az első miskolci telefonközpont­ban dolgozott, nem mulaszthattuk el, hogy meg ne látogassuk. Tóth-utca 19. szám alatti kis ház­ban él Jankovich Júlia nyugdíjas postás, aki közel 80 éves. öregsége ellenére is frissen mozog, hosszú évek után is megőrizte mozgékony­ságát. De hadd beszéljen maga Janko- vich Júlia a fiatalságáról ős az akkor még gyerekcipőben, járó telefon éle­téről: — Kevesen tudják, hogy az első telefonközpont Miskolcon a Széehe­nyi-u teában, a Fodor drogériával szembeni házban — hátul az udvar­ban volt. — Én 1898-ban kerültem oda test- ' véremmel együtt és még egy kezelő­vel. akivel éjjel-nappali szolgálatot tartottunk. Abban az időben 141 te­lefonelőfizető volt Miskolcon. Telefo­nálni csak a központon keresztül le­hetett és csak egymással beszélhet­tek, vidékkel e .yáitalán nem. — Minden előfizetőnek száma volt, de névszerint, kérték egymást, ezért kívülről, kellett tudni minden előfizető számát. 'Nem volt könnyű dolog. — A telefon Guti Soma tulajdoná­ban -voltr aki mindert előfizetőtő! havonta 5 forintot szedett, nekünk pe­dig a munkánkért havi 20 forintot' fizetett, — Jó jövedelme volt, mert amikor 1900-ban a telefont a postának el­adta. nemsokára gyárat vásárolt magának. — A mi életünk csak akkor válto­zott meg, amikor a posta vette át. a telefont. A telefonközpont Deák­utca 9. szám alá a »régi« postára köl­tözött, ahol már vidékkel is tudtuk kapcsolni az előfizetőket. — 1935-ben neretexn nyugdíjba. Akkor már az előfizetők száma több volt 1000-rjél. Ezek nevét és számát is tudtam kívülről. — Mindez rég volt —mondja mo­solyogva Jankovich Júlia. — Az eltelt ídc-k folyamán Mis­kolcon a 141 telefonból közel 3600 lett. A kézi kapcsolást felváltotta a gépi kapcsolás. Megszűnt az éjjel­nappali robot. A telefond*—«^ők 10— 12 óra helyett ma már csak 7 órát dolgoznak. Érdemes megemlíteni, hogy az egész világon használatos »halló« szót Puskás Tivadar hasz­nálta először és az a »hallod?«, »hal­lom« — beszélgetéselv kezdeténél >§rtén6 szőválttóól*, gr&c^.*. , Jankovich Júlia elmondta, hogy családfenntartó és a rostás nyugdíjá­ból évek óta. beteg testvérét is el­tartja. Ebben volt segítségére a pos­tás szakszervezet, amikor is búcsú­záéikor a miskolci területi bizottság elnöke 400 Ft-ot nyújtott át Janko- vich Júliának. A postások nevében Miskolc leg­régibb telefonkezelőjének jó egészsé­get, hosszú életet és gondnélküli öregséget kívánunk. UGRÖCZKY MIHÁLY a »Postás Dolgozó« szer­kesztője. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tsz-csoportok gazdálkodásának védelméről Irta: Dr. Kosztin Árpád, a Borsodmegyoi Termelőszövetkezeti Tanács ügyésze Az október 23-i események alatt megyénk egyes termelőszövetkezetei és tsz csoportjai feloszlottak. A fel­oszlott tsz-ek nagyobb része azon­ban nem a tagság önkéntes, szabad elhatározása alapján oszlott fel, ha­nem a megfélemlítés és sokszor erő­szakos. fegyveres bántalmazások kö­vetkeztében. A tsz-ek elleni nyílt vagy burkolt, politikai és gazdasági támadás most sem ért véget. A tsz-i mozgalom ellenségei igye­keznek a megmaradt tsz-eket működésükben akadályozni és fennmaradásukat veszélyeztetni. A tsz-tagokat u ton-út félen becsmé­relni, megszégyeníteni, a közelmúlt­ban feloszlott egyes tsz-ek újjáala­kulását megnehezíteni, vagy éppen visszatartani a tsz-ekbe való belépés­től a még egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokat. Megnövekedett a földet, gazdaság: épületeket, állatokat, gazdasági fel- btereléseket, darálókat, etb visszakö- vetelok száma. Olyanok is követelé­sekkel Jépnek fel a tsz-ekkel szem­ben, akik évekkel erelőtt, vagy ép­pen közvetlenül az október 23-i ese­mények előtt önként, térítés nélkül ajánlottak fel különféle javakat. Egyoldalúan bontanak fel bérleti és haszonbérleti szerződéseket, s az ilyen alapon használt gazdasági fel­szereléseket önhatalmúlag ismét használatukba vesznek. Ilyen eset történt Cigándon. Bérleti szerződés alapján az ottani Petőfi tsz által üzemeltetett gátért a tulajdonos a bérleti szerződés feltételeit megsért- '■* önhatalmúlag ismét saját haszná- '■n vette, a bérleti szerződésnek rendes utón történő felbontását még csak nem is kezdeményezte. Az is előfordult, hogy pl. a dé- destapolcsányi Alkotmány Tsz transzferálás után megvásárolt és szabályosan kifizetett 3 vagy 4 te­henét, a tsz állítása szerint, a putno- ki járási tanács pénzügyi osztályá­nak egyik dolgozója a volt tulajdo­nosoknak rendelte vissza, azoknak, akikkel a tsz ebben az ügyben jog­viszonyban egyáltalán nem volt. Vannak olyanok is, akik köz- igazgatási szerveink jogerős ha­tározatai alapján a tsz-ek tulaj­donába. birtokába, vagy haszná­latába adott javakat követelnek, vagy erőszakkal már vissza is vettek. A politikai és gazdasági természe­tű támadás különféle eseteit és irá­nyait tovább lehetne sorolni, de ehelyett célszerűbb vizsgálni, hogyan védekezhetnek tsz-eink és az érde­kelt szervek, hogyan verhető vissza a támadások mindén fajtája. A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormánynak a parasztsághoz múlt év november 27-én intézett fel­hívása világosan megmondja, hogy az állam továbbra is támogatja a tsz-ek gazdálkodását. A szövetkezeti gazdálkodás érdekeit minden eszköz­zel megvédi, s ennek érdekében biz­tosítja a még hatályban lévő október 23 előtti és utáni jogszabályokban foglaltakat. A tsz-eknék és tagjaiknak, az é. dekelt szerveknek és a tsz-mozgalom ellenségeinek a jogtalanul követelő zőfcnek is tudniok kell, hogy megvan a törvényes alap, megvannak a szük­séges jogszabályok a tsz-ek zavar tá­lén gazdálkodásának biztosítására, az ellenük .irányuló minden termé­szetű támadás megtorlására. Szüksé­ges tehát, hogy az összes érdekeltek, elsősorban is a tsz-ek és tagjaik is­merjék ezeket a jogszabályokat és éljenek ,vele. A hatályos anyagi büntetőjogi sza­bályok hivatalos összeállítása, máso­dik cím első részének 31. pontja sze­rint bűntettet követ el és 2 évtől 10 évig terjedhető börtönnel bünte­tendő az. aki tsz-csoport alakulá­sát megnehezíti, meghiúsítja, a megalakult csoportot működésé­ben akadályozza, vagy annak fennmaradását veszélyezteti az­által, hogy a tsz-csoport intézmé­nye ellen izgat, arra rágalmazó, vagy becsmérlő kijelentést tesz. a csoportba való belépésnél mást visszatartani törekszik a csoport tagját, vagy annak háza-népét a csoporthoz tartozásuk miatt bccsmérli, megszégyeníti vagy bántalmazza stb. Az elkövetővel szemben a bíróság vagyonelkobzást mondhat ki. •zenfe­lül az elítéltet abból a községből, amelynek területén a cselekményt elkövette. 6 hónaptól 5 évig terjed­hető időre ki lehet utasítani. A Magyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságának IX. sz. polgári elvi döntése szerint olyan mezőgazdasá­gi ingatlanok, mezőgazdává sí ingat­lanokon lévő épületek, felszerelési tárgyak, vagy bármilyen egyéb va­gyontárgyak tekintetében, amelyek államigazgatási szerv intézkedése kö­vetkeztében (államigazgatási szerv7 jóváhagyásával) kerültek tsz-ek, tsz-i csoport tulajdonába, vagy használa­tába, sem a volt tulajdonos, sem más személy a tsz-el, tsz-csoport tál szem­ben semminemű igényt nem érvénye­síthet. Az ilyen igényt tartalmazó keresetet a bíróságoknak idéző vég­zés kibocsátása nélkül el kell utasí- tániok. Az elvi döntés indoklási ré­sze szerint az államigazgatási intéz­kedés érvényességének általában nem feltétele az írásba foglalás. Az eljárt szervnek szóbeli rendelkezése is hatályos intézkedésnek minősül, sőt az. utólagos hatósági jóváhagyás és hallgatólagos tudomásulvétel is. Következésképpen tehát az említett módon történt mezőgazdasági ingat­lanok. épületek, felszerelési tárgyak, stb. tsz-eknek. tsz-csoportoknak jut­tatása, átadása következtében a tsz vagy tsz-csoport (vagy más jogo­sult) között, jogalap hiányában, jog­viszony nem jött létre. A Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1957, évi 10. sz. törvényere­jű rendelete (megjelent a Magyar Közlöny 1957. évi február hó 3-i (15) számában) szerint a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek viszont kártalaní­tást kaphatnak, ha földjüket és nem nagyüzemi gazdasági épü­letüket (amennyiben ezt időközben le nem .bontották, vagy ez meg nem sem­misült) 1949 szeptember 1 után ta­gosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján, vagy más mó­don kártalanítás nélkül igénybévet- tfik. összegezve: A szükséges jogszabá­lyok. amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom mind politikai, mind gaz­dasági védelmét biztosítani hivatot­tak megvannak. Ezekkel csupán megismerkedni és élni kell. Ha szük­séges. szerezzünk érvényt ezeknek a Jogszabályoknak. A jó gazdasági eredményeken túl ezzel is hozzájá­rulunk a termelőszövetkezetek fej­lesztéséhez 3-án a késő délutáni órákban vette a jelentést a nyékládházai rendőr­őrs. Paksi néni a délebédet egyik rokonánál, id. Kiss Imrénél költötte el. Utána hazaindult, s hogy hová lett, senki nem tudta. Este 6 órakor id. Kiss elment a rendőrségre © be­jelentette nagynénje elvesztőt. A rendőrség egy héten keresztül kereste, kutatta, hol lehet áz idős asszony, sehol sem találták. Csak az elmúlt szombaton találtak rá Nyék- ládházától három és fél kilométerre a szőlőhegyek tövében. Az asszony már régen halott volt, tehát a törté­net röviden befejeződött. A rendőr­orvos azonnal kiszállt a helyszínre s megállapította, hogy erőszakosság­nak, gyilkosságnak semmi nyoma nincs az elhalálozott testén. Csupán öngyilkosságról van sző. Olyan öngyilkosságról, amelyet rá­késztettek. Éveken keresztül roko­nai, hozzátartozói úgy bántak vele. mint a hajdani gróf úr az utolsó cse­lédjével. Napokon keresztül nem ad­tak enni az öregasszonynak, s ha kapott is, a macska tányérjából kel­lett ennie. A szomszédok s a falu tartotta Paksi nénit. A falu szélén szép háza volt. Szo­ba, konyha, istálló és kis kertecske^ Két évvel ezelőtt azonban kiköltöz­tették saját lakásából, kicsiny odút építettek vályogból az öregasszony­nak. Az odú berendezése rozzant ágy, rozsdás kályha, ütött-kopott szék s egy asztal. A tanuk közül többen elmondot­ták, hogy Paksi néni nem egyszer megpróbálta otthagyni az eltartó csa­ládot, dehát nem sikerült. A »jó« rokonok most arról beszélnek, hogy szenilis volt az öreg, de ezt csak ők állítják. Kapzsiságuk, fukarságuk palástolására. Sajnálták az ételt az idős asszonytól, aki ijem kis vagyont kívánt rájuk hagyni. özv. Paksi Jánosné nem bírta el­viselni a szörnyű megaláztatást, nél­külözést, r ezért világgá indult. Á hóíődte mezőn lefeküdt s örökre el­aludt. öt már nem lehet tanúként kihallgatni, pedig sok mindent el­mondana a »jó« rokonokról, amely fényt derítene az öngyilkosságra.- Reméljük, hogy Paksi néni legalább halála után igazságot kap. Gépiárművezetfih középfokú vizsgája Mindazon gépkocsivezető, ki 5 éves Jogosítvánnyal és igazolt gyakorlattal rendelkezik. középfokú vizsgát tehet folyó hó 16-án illetve 17-én az intézet he­lyiségében, Széchenyi u. 28. sz. alatti Szükséges felvilágosítást és nyomtatvá­nyokat ugyanitt beszerezheti. Személygépkocsi és motorkeréknár vizsga magánhasználatú járóműre. A miskolci tanintézet, tanfolyamot in­dít magánhasználatú személvgépkocsi és motorkerékpár jogosítvány elnyerése céljából. Jelentkezhet, minden 18 évet betöltött egyén, ki orvosilag megfelel. Az erre vonatkozó összes felvilágosítást, az intézetnél bárki megszerezheti. DOROGI MIKLÓS iskolavezető. Meghalt Horthy Miklós Mint az AFP jelenti, szombaton a Lisszabon melletti Estorilbam egy kli­nikán 89 éves korában elhunyt Horthy Miklós. Magyarország volt kormányzója. Hz Áramszolgáltató Vállalat ertesli a Bereeinyi, Dobó, Szövő, Gyár utca, Lővey-sor, Tóth-sor, Felső­sor, Danyivölgy, Muszkás-telep, Nap. Hold. Csillag. Török. Ka­rács Teréz utcákban lakó fo­gyasztóit, akiknél a közelmúltban fogyasztásmérőt cserélt feszült- ■ségáttérés miatt, hogy az átkap­csolást 220 voltra. 1957 február 15-én hajtjuk végre. Áramszolgáltató Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom