Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-12 / 35. szám
J o Világ proletárját egyesüljetek l XllL évfolyam 36. szám 1957 február 12 kedd Ára 50 fillér A MAGYAR SZOCIALISTAJHOTASPART MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA Magasra emeljük a munkások vörös zászla ját A magyar dolgozók tömegében újra erőre kap a forradalmi szocialista hangulat. Az ellenforradalom októberi támadását felváltotta a szocialista baloldal ellentámadása. A jobboldal pergőtűzbe került., soraiban pánik tört ki. A mérleg a baloldal javára kezd billenni. Az ellenforradalmárok ijedten látják az erők bal ratol ód ásá t és kétségbeesetten újabb provokációkkal szeretnék visszabillenteni a mérleget. De már késő. A magyar népi demokrácia — minden jel arra vall — túljutott fejlődésének kritikus szakaszán. Ha októberben nálunk a kapitalizmus és a szocializmus túlnyomóan nemzetközi erői csaptak össze, akkor most, a két fél nemzeti erői vívják az utóharcot. Ebben a küzdelemben a szocializmus erői és befolyásuk növekedőben, viszont a kapitalizmus ellenforradalmi erői és befolyásuk csökkenőben van, A magyar népi demokrácia konszolidálódik. Megszilárdul államhatalmának kül- és belpolitikai tekintélye. Fokról-fokra nő a szocialista munkáspárt ereje, befolyása és vezető szerepe. A konszolidáció alapja az, hogy a Kádár-kormány és a párt hazánk fejlődését határozottan a szocializmus útjára terelte. A forradalmi munkásság, a dolgozó parasztság és értelmiség a szocializmus távlatának áramkörébe kapcsolódik. Ezért kezd újra fellendülni a termelés, az alkotó kedv. Elsősorban ezért oldódott meg a közellátás. Ezért stabil és nő vásárlóereje a forintnak. A gazdasági helyzet javulása visszahat a politikai konszolidációra. A szocializmus erői és befolyásuk gyors növekedése kifejezésre jut a politikai balratolódás változatos formáiban. Egy hónappal ezelőtt még általános feltűnést keltett Antalhoz Józsefnek, az ózdi kohászat munkástanácsa elnökének nyilatkozata, a munkástanács és a párt jó kapcsolatáról. Ma már elszigetelt eset, hogy egy munkástanács nem ismeri el a pártot. A jobboldalt nem kevésbé kínosan érintette az írószövetség miskolci csoportjának országosan egyedülálló újévi nyilatkozata. „Meggyőződésünk és kedvünk szerinti dolog — írták —, hogy műveinkkel segítsük a kívánatos kibontakozást.” Szerepüket abban látták, hogy a „szocializmus magvait” hintegessék a borsodi földben. Joggal vetették fel egyetemisták, hogyha az írószövetség miskolci csoportjában leleplezték volna a jobboldalt, ha felléptek volna e jobboldal nacionalizmusa — a kicsi Magyarország nem ország, a nagy Magyarország mennyország régi soviniszta jelszavak felmelegítői ellen, akkor újévi bejelentésük valóraváltása terén nagy lépést tettek volna előre. Ü dvözöljük az egyetem veze-< tőségének határozatát., amelyben fellépett a diákok nyugodt tanulását veszélyeztető jobboldali megnyilvánulásokkal szemben. Csapást mért a jobboldalnak az értelmiséggel kapcsolatos illúziójára a megyei képzőművészeknek pártunk mellett történő állás- foglalása. Vasárnap jelent meg az ország-világ előtt ismert nagyszerű művész és hű elvtárs. Szirtes Ádámnak a nyilatkozata. A nincstelen parasztszülők nagytehetségű gyermeke, a nép igaz fiának bátor álláspontjaként mondotta: „A haladás ügyét, a szocializmus ügyét akarom szolgálni. A születő mellett van az ember, ami. ha nehezen is fejlődik, de útja előre és magasba vezet.” M indössze egy hete, hogy a borsodnádasdi munkásság hirüiadta — a hatalmas lemezgyár ormára ismét felfűzték a proletariátus vörös zászlaját. Azóta ellenállhatatlan erővel tör fel a vasasok, a bányászok, a megye forradalmi szellemű dolgozóiból a követelés: mindenütt állítsák vissza megtisztelő helyére a forradalmi dolgozók, a proletárok pártjának vérrel áztatott zászlaját! A piros, fehér, zöld nemzeti lobogóval együtt, a munkások vörös zászlaja lobogjon új fényben, hirdesse új erővel: a szocializmus ügye legyőz hetetlen! A forradalmi munkásság, pa rasztság és értelmiség soraiban vi harosan és elsöprően felszínre tör az elfojtott baloldali hangulat és nyomása előtt minden ember meg kell hajoljon. Joggal idézzük Petőfi szavait: „Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!” A nép ellenségei jól ismerik a dolgozók hangulatának alakulását Nem véletlen, hogy az Amerika Hangja uszítására ismét akcióba kezdtek az ellenforradalmárok. Hatóságaink a napokban nagyszámú főleg budapesti ellenforradalmi szervezőt és uszítót fogtak el, akiknek az volt a megbízatása, hogy egy újabb véres provokációt készít senek elő. Azt szerették volna, hogy március 15. kérdésében összeütköztessék a nép hazafias érzését fennálló renddel. Vannak mások, akik az egyes falvakban még ki nem javított sérelmeket akarják kihasználni lázitásra. Vannak, akik közvetlen és nyílt ellenforradalmi terrort hirdetnek, ahogy ők mond ják: „Szent-Bertalan-éjjet” akarnak kirobbantani a népi demokráciához hű dolgozók ellen. Rövidesen kiderül, hogy a jobb oldal ismét rosszul értékeli az erőviszonyokat. Ki fog derülni, hogy homokra építi vágyálmait. A szocializmus és a kapitaliz mus erői közötti harc nem örök és végső kimenetele nem kétséges. A szocializmus erői és befolyásuk, minden, növekedése — a kapitalizmus erői és befolyó suk csökkenését vonja maga után és fordítva. Az üzemi munkások joggal igénylik, hogy a megyei, járási és a városi pártszervezetek, a pártsajtó és a rádió még jobban segítse őket az ellenforr ad almi ügynökök és uszítok elleni harcban. Még jobban segítsék felszínre tömi a munkások forradalmi hangulatát és akaratát. A gyári munkások és bányászok gyűléseken, megbeszélő seken feltárták, hogy az ellenforra dalom azért tudott októberben tö megtalajra szert tenni, mert a nép elégedetlenségét és türelmetlen vá rakozását nem az MDP vezetősége, hanem az ellenforradalom tudta kihasználni. A történelem mind Németország, mind Magyarország ese tében már megmutatta, hogy a fasiszták milyen merészen kiaknázták a szociális elégedetlenséget, az újat és jobbat váró radikális változásokra vágyó néptömegek hangulatát. Gyökeres változás délibábját varázsolták a dolgozók elé. Az ellenforradalom a közelmúltban újra elővette a régi kipróbált receptet. De Magyarország ma nem az, ami a huszas és harmincas években volt. Magyarország helye Európában sem az, ami akkor volt. Hazánk ma nincs egyedül. 900 millió a barátja. Az ellenforradalmárok elszámították magukat. Véres tetteik, Oprendek Sándor, a vasmunkás katonai parancsnok meggyilkolása felnyitotta a szemeket. A munkások ma is újat és jobbat várnak. Gyökeres szakítást a helytelen módszerekkel. De az újat és jobbat csakis a szocializmus igazi hiveitő! és nem az ellenforradalmárok véres kezétől várja. Tanácsaink és pártszervezeteink gyorsabban reagáljanak arra, hogy a munkások, a parasztok, értelmiségiek bizalma kezd felénk fordulni. A dolgozó nép érzi bennünk az igazságot és erélyt. Jól tudja, mi nem vagyunk szerelmesei az erőszaknak, és mi azt valljuk, hogy az embereket meggyőzni kell. De azt valljuk, hogy az ellenforradalmárokkal nem szabad kesztyűs kézzel bánni. Ezért különösen falun legyünk éberek, sorsdöntő továbbra is á parasztság zömének lojális álláspontja. A parasztság zöme józanul nézi az eseményeket, és ösztönösen érzi, hogy a népi demokrácia táborában van a helye. Ügyeljünk, nehogy a beadás visszaállításának mumusával nyugtalanítsák a falut, nehogy félreverjék a harangot a sérelmek 11677*8 tonna szén A borsodi szénmedence bányászai egyre több szenet küldenek a felszínre. Bizonyítja ezt február 9-i termelésük is. Ezen a napon 11.677.8 tonna szenet termeltek a borsodi szénmedence derék bányászai. Ebből a szénmennyiségből a Borsodi Szénbányászati Tröszt 9245.7 tonna szenet termelt s így napi tervét 120 százalékra teljesítette. Az ózdi bányászok gyengébb eredménnyel zárták a napot: 2432.1 tonna szenet bányásztak s így napi tervüknek 97 százalékban tettek eleget. r------------------M Ai (.Oufita madarak Kormányrendelet Beszélgetés Miskolc első telefonközpont kezelőiével « A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tsz-i csoportok gazdálkodásának védelméről' V___________________________* H atvan szovjet emlékmű helyreállítását társadalmi munkával végzik a borsodi dolgozók Az októberi események során alig maradt sértetlen szovjet emlékmű Borsod megyében. Egyrészét csak megrongálták, de többet teljesen leromboltak. Most megkezdődött az emlékművek helyreállítása. Miskolcon már eredeti állapotában láthatók a karcsú márványoszlopok; Helyreállították Szendrő és Szin községben is az emlékműveket. Jelenleg mintegy hatvan községben folynak még a helyreállítási munkák. A munkálatokat mindenütt társadalmi utón végzik. Abaujszántón az EPOSZ- fiatalok vállalták a helyreállítást. A megye községi tanácsai felajánlották, hogy február végéig valamennyi szovjet emlékművet rendbehozzák. r Február tíz napja alatt több mint a januári össztermelés felét teljesítették a diósgyőri kohászok A diósgyőri Lenin. Kohászati Művekben — a szén- és energiaellátás normalizálód ása, -nemkülönben a dolgozók, munkakedvének növekedése — .eredményeként egyre javul az üzemek termelése. Jellemző erre, hogy a termelő-berendézések kihasználása február első tíz napja alatt — január azonos időszakához képest — több mint a kétszeresére emelkedett. Az üzemeik közül a legjobb teljesítményt a nagyolvasztó- mű dolgozói érték el: tíz nap alatt a házilag megállapított előírásukon felül jóval több mint 400 tonna ■ nyers vasalj csapoltak. A martin- üzem kivételével a gyár váLasmeny- nyi üzeme eleget tett tíznapos kötelezettségének s így körülbelül 30 ezer tonna vegyes 'kohászati terméket állítottak elő. Ez a mennyiség több mint a fele annak, amit egész januárban termeltek. A termelés növekedésével jelentősen emelkedett a kész- és fél- készáru kiszállítása: a hónap elejétől hétfőig több mint 9000 tonna áru hagyta el a gyárat. Ez a menvnyiség csaknem a háromnegyede tott áruk jelentős tétele — mintegy annak, amit egész januárban küld- 3000 tonna — a bányák részére kétek a megrendelőknek. A kiszállí- szült bányatámacél. flz Observer az ausztriai és angliai magyar menexiilttáborokban uráliddá hangulatról London (MTI) Az Observer levelezője jelenti Becsből: Hatvanötezer magyar menekült él sáros, mocskos táborokban Ausztriában. Könyörgő leveleket irkáinak és várakoznak. Ütlevél-látta- mozás, pártfogók, állás után lőtnak- iütmaik, híresztelések szalmaszálai- pan kapaszkodnak. Kétségbeesetten hallgatják a hivatalos nyilatkozatokat. Nem a hidegtől és az éhségtől szenvednek, hanem a tétlenségtől és a tájékoztatás hiányától. Homályos mende-mondakat hallanak, hogy holnap jön majd valamiféle küldöttség, vagy hogy mit mondott Nixon, amikor itt járt. Képzeletük rózsás képeket fest valamely távoli országról, ahova menni szeretnének, s amelyről azt sem tudják pontosan, hogy hol van. Ha türelemre intik őket, még türelmetlenebbé válnak. — Nagyon könnyen ki lehet ábrnn- dulni a magyarokból. Ausztriában éppen úgy mint Angliáiban sokan zúgolódnak, hogy »torkig vagyunk már ezekkel a menekültekkel^ Tény az, hogy agr esszívok, türelmetlenek és nagyon ritkán hálásak. Egyáltalán nem emlékeztetnek a kalandos regények megnyerőkülsejö szabadsághőseire. Bonyolult problémájú, zűrzavaros emberek, akikkel nagyon nehezen lehet boldogulni. A lakásépítések meggyorsítására központi előregyártó telep épül Miskolcon A Borsodmegyei Építőipari Vállalat dolgozói az elmúlt esztendőben sokszor bosszankodtak azon, hogy a budapesti épületelemgyár nem szállította le időre a lakásépítkezésekhez szükséges előregyártott elemeket. Emiatt számos építkezésen újra kellett szervezni a munkát, ami tetemes időkiesést okozott — s meglassította a lakásátadások ütemét. A folyamatos munka biztosítására több építkezésen kisebb „előregyártó telepeket” létesítettek. Ez azonban nem volt gazdaságos. A vállalat vezetői ugyanis kiszámították, hogy a különböző munkahelyeken 41 dolgozói foglalkoztattak előregyártással, holoct egy központi telepen ez fele létszámmal is megoldható. Ezért határozták el, hogy a miskolci Bessenyői úton saját erejükből — több mint félmillió forintos költséggel — előregyártó csarnokot, illetve telepet létesítenek. A csarnok előregyártott elemei már elkészültek, s a dolgozók megkezdték az épület alapozását. Az új telepet — amely előreláthatólag március végére készül él — betonkeverőgépekkel, 'vibrátorokkal, gőzöiőteknő- vei és traktordaruval szerelik fel. A központi telepen különféle — mindig a legszükségesebb — építőelemeket gyártják majd és ezzel is biztosítják az ezévi lakásépítési program maradéktalan végrehajtását. 215 millió forint kölcsön tizenkétezer falusi lakóház építésére A falusi lakóházépítési kölcsön- akció keretében 1950—56. között közel 12.000 falusi dolgozó: tsz-tagok, állami gazdasági, gépállomási dolgozók és egyéni gazdálkodást folytató parasztok kaptak hosszúlejáratú házépítési kölcsönt az államtól. A kölcsön öászege meghaladja a 215 millió forintot. Az építtetőknek 10— 20 év alatt kell letörleszteniök a kölcsönt, évi 3 százalékos kamataival együtt. Az állam abban az esetben, ha valaki öt év alatt visszafizeti a kölcsön háromnegyed részét, lemond a fennmaradó összegről. Ezt a kedvezményt az elmúlt években már hatszázan vették igénybe, s ezáltal mintegy két és félmillió forintot takarítottak meg az építkezésen. A kölcsönigénylők látva a gyors törlesztés előnyeit, lehetőségeikhez képest igyekeznek meggyorsítani a visszafizetést. Ezzel magyarázható, hogy 1956-ban már 1,400.000 forintra rúgott a kölcsön 25 százaléka fejében elengedett összeg. A parasztság visz- szafizetési készségét bizonyítja az is. hogy ez év első hónapjában már 105 falusi építtető fizette vissza — öt év leforgása előtt — a kölcsönkapott összeg 75 százalékát. Ennek fejében 421.517 forint kedvezményben részesültek. megközelítőleg annyiban. mint az elmúlt év utolsó három hónapjában összesen. Ha számbavesszük, hogy az elengedett összegen kívül a hátralévő időre jelentős kamatmegtakarítás is növeli azoknak az előnyeit, akik öt év alatt törlesztik le kölcsönök 75 százalékát, kitűnik: a megtakarítás jóval meghaladja a 25 százalékot. A határidő előtti visszafizetés az egyéni előnyökön kívül módot nyújt arra is, hogy a visszatérített összeget az állam újabb falusi lakóházak építéséhez adja kölcsön, ezért nemcsak az egyénnek, de egy nagyobb közösségnek is előnye származik belőle. miatt. Az értelmiség túlnyomó zöme megérti, hogy a demokrácia nem akármilyen többség, hanem a demokratikus többség uralmát jelenti. Mi bízva reméljük, hogy az ingadozó írók is megértik, saját érdekük is, hogy felszámolják azt a »kétfrontos harcot«, amely a valóságban egyfrontossá vált, a mi rendünk ellen. Egyszóval: az íróknál is teljes frontváltoztatásra van szükség. Jól tudjuk, a harc az élet minden területén még élesen folyik. A cél: felszámolni az ellen- forradalmi erőket és befolyásukat. Biztosítani a magyar népi demokrácia, a szocialista demokrácia fejlődését. Mi békességet, jóbaráti viszonyt akarunk az összes becsületes dolgozó emberekkel. Az ő jogos igényüket elismerjük és ki is akarjuk elégíteni. De a provokátorokkal, a népi egység megbontói- val, a permanens válságra törekvőkkel, az ellenforradalmárokkal és védelmezőikkel szemben továbbra is erélyesen és törvényes eszközökkel fellépünk. B ölcs az abauji mondás és mi vele valljuk, hogy az ellenforradalmárokon úgy elverjük, a port, mint a cserháti Szabota csépjén a hatoshangot. A forradalmi munkások viharosan feltörő szocialista hangulatára és biztatására támaszkodva magasra emeljük a munkások vértől áztatott vörös zászlaját. KOVÁCS SÁNDOR
