Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-07 / 31. szám

A kormány verető erőnek a munkásosztály pártját! a M.agyar Szocialista Munkáspártot tartja (A kormánynyilatkozatból.) Minden alhalmítt megragadnak, hogy pénzhez jussanak Miért búsulnak a lovak ^ Tavas* előtt Göncön vallomás a pártról »Az Nagy eredmény, hogy megma­radt Göneön a Rákóczi Termelőszö­vetkezet. S nem is ingadozik — je­gyezte meg az egyik tsz-tag. A munkaegység táblán 64 nevet olvasunk. Ez a kimutatás már az új gazdasági évre szól. — De ma is be­lépett egy — szólt a könyvelő —, ezért ne tekintse véglegesnek a szá­mot. — örülünk az ilyen hangoknak, de mégjobban tetszett az a nagy­szerű bizalom, mellyel Szekeres Já­nos, a szövetkezet elnöke beszélt a jövőről. '— Mik a terveik a tavasz előtt? 1— Sok volna felsorolni, hiszen több mint 420 hold szántóföldünk van. De ha megfigyeli a tervünket, meg­találja benne, hogy 45 hold lucerna- és lóherevetésünk lesz. Nem kell sokat gondolkodnunk, valóban rájövünk, hogy az állatte­nyésztést tekintik fő forrásnak. A gönci tarka tehenek most is híresek. Helyes, hogy a termelőszövetkezet ápolja a helyi hagyományokat. Tekintsünk be a gazdaság életébe: Jelenleg 11 tehén. 14 növendékmar- ha és többszáz juhuk van. A szarvas- marhaállomány elég gyenge, éppen ezért ezt a hibát pótolni akarják. Öt holdon, kertészetet is akarnak létesíteni. Ez is jó jövedelemforrás, mert víz van bőven, az öntözés akár motorral, akár duzzasztógáttal meg­oldható. Minden alkalmat megra­gadnak. hogy pénzhez jussanak, ezért 50 darab kost nevelnek tenyészállat­nak. A legszerényebb számítások szerint is 1.000 forintot kapnak érte, ez már 50.000 forint. A következő nyírás alkalmával 40.000 forint fe­lett számítanak gyapjúból. így nő­nek az ezrek, a tízezrek és gyarapo­dik a csoport tagjainak jövedelme. Ritka az a termelőszövetkezet, ahol 100 hold földre 2 ló jut. Meg is lepődtünk ezen, de mint később ki­derült., nincs ok az aggodalomra, annál is inkább, mert. itt felismerték, hogy ló nem mindig hasznos ál­lat, s nélküle még olcsóbban lehet termelni. E jó módszer alapján leli híres a járásban a gönci szövetkezet arról is, hogy a legtöbb gépi munkát ő alkalmazta. A szántást, vetést és betakarítást géppel végzik. A kukoricát tavaly is négyzetesen vetettük, az idén is úgy akarjuk, Ezt a gépállomás végzi és a traktoros, aki veti a kukoricát, majd vigyázni fog, mert a szerződés kötelezi és néni végez felületes munkát — magya­rázták. A tagságnak különösen megtet szett a burgonya ültető- és szedőgép. Ezért szívesen termelnek burgonyát is. Ebből 12 holdra számítanak. Még nincs kész a végleges terv. most van kialakulóban. Most maguknak készí­tik a tervet, nem úgy mint régen, amikor föntről diktálták. A gondo­latok már megvannak, az új terv el­készült az emberek agyában, most már csak a végrehajtáson a sor. TJgy érezzük, hoy összekapcsolták a tag­ság érdekeit a nemzetgazdaság érde­keivel. A gönciek híresek a barackról, az állattenyésztésről, de most híresek arról is, hogy egy olyan termelőszo-, vetkezet maradt meg az önkéntes-; ség alapján, melyet még az ellenfor­radalom sem tudott elpusztítani. (B. P.) Férfivá érlelnek az évek. Férfivá forgat ez a harc S a harcban, mint hadvezérek, Pártom, te célirányt mutatsz. Küzdők, harcolok s holnap népem Küzdelme biztos révbe jut S ha meghalok majd egyszer szépen, Gondoljatok rám. híi fiúk! De nem halok meg, a harc éltet S a Párt, a Párt. fogja kezem. Erőt ad, fegyvert, merészséget .., Miénk a harcos győzelem! Aki a nagy Párt áramába Kapcsolja évei sorát, Annak a múló perc hiába Fújja be hóval a haját. Az utóbbi években Miskolc több helyén egészen új városrészek épül­tek. A többemeletes bérházakból álló lakótömbökben többszázan ju­tottak kényelmes, egészséges laká­sokhoz, viszont hiányolták, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő üzlethálózat. A városi tanács ezért úgy határozott, hogy ebben az évben utca és a fold fia vagyok!« A Pártban múlt, jelen s jövendő, Mint három ér találkozik, S úgy fut tovább, patak lesz, csengő S folyó, tengerré változik. S mint lázadó rügy erős fába, Aképpen oltódunk mi mind be Szépen, lassau a tiszta Pártba Nemesedve és nemesítve. Adjuk hát lelkünket egészen .S ha kell, adjuk, ontsuk a vérünk, Es amit adunk, azt merészen, Sohase fontolgatva mérjük. — a város különböző pontjain lévő bérházakban — nyolc fűszer-cseme­ge. háztartási, zöldség »s egyéb bol­tot rendez be, hogy az új városrészek lakói kényelmesen juthassanak a szükséges fogyasztási cikkekhez. Az új üzletek berendezéseire mintegy háromszázezer forintot fordítanak és azokaj; folyamatosan még az ősz beálltáig átadják rendeltetésüknek. ILLETÉKES SZERVEK . uwuwuwut A/wwwnrwwwvnnAAAh A néphez mérjük hát munkánkat — Es ez a pártprogram lesz a dal... S életen, harcon, célon áthat A nagy, a közös diadal . I.égy büszke hát, hogy hadakoztál! Mosolyt virágzik örömöm. Te neveltél fel, munkásosztály, Igaz embernek. Köszönöm! PATAKY DEZSŐ Nyolc új üzletet nyitnak ebben az évben a miskolci bérházakban RÚD ABÁN Y A, KÖZSÉGI TA­NÁCS. Gotlihet Dezső, a fürdő fűlője bérrendezését kéri, mely már ötödik éve húzódik. Szerinte gázpótlék is jár, mivel a fűtőházban nagy a gáz. Errevonatkozó kérelmét még a múlt év szeptemberében beadta a községi tanácshoz, melyre a mai napig vá­laszt sem kapott. Kérjük intézkedé­süket, mert levélírónk öttagú csa­ládját nehezen tudja fenntartani csekély keresetéből. ♦ MEGYEI TANÁCS, MISKOLC. Tóth Károly felsődobszai lakos be­adott búzafeleslegének igazolását a szikszói járási tanács még a műit év decemberében leküldte a megyének, hogy a megjelent rendelet alapján az 1956. évről fennmaradt beadási többlet összegét visszafizessék. Kér­jük, a rendelet értelmében intézked­jenek. * MÁV. IGAZGATÓSÁG. Több szir- mabesenyői szülő kérdezi: a baveikai vonalon reggel miért nincs diákko­csi? Sajóecsegről, S a j ókeresz tu r r ól, de különösen Szirmabesenyőről már csak a lépcsőn lehet utazni ebben a hidegben, ha nem akarnak mulasz­tani az iskolából. Kérik a szülök, hogy necsak délben, de reggel is in­dítsanak diákkocsikat. MISKOLC VÁROSI TANÁCS va­ros- és községgazdálkodási osztálya, özv. Nagy Gyuláné lakásügyét, me­lyet a minisztériumból küldtek ie. szíveskedjenek II. fokon kivizsgálni és arról Nagynét az Akác utca 44. szám alatt értesíteni. Amennyiben eddig nem helyesen járt el az ügy­ben. úgy kérjük értesítsék a pana­szost. hogy milyen úton nyerhet ki­vizsgálást sérelmes lakásügye. Magyar menekült potom áron vesztegetett el egy értékes műkincset Egy wüttenbergi kereskedő egy magyar menekült után kutat, aki öt­hat héttel ezelőtt egy karácsonyi jászlat adott el neki. A magyar egy kávéházban kínálta fel a jászlat, amelyet a kereskedő népi faragásnak nézett és 200 márkáért megvett. Csak később állapította meg, hogy a jászol kései gótikus faragás, amely­nek értéke jónéhány ezer márka. Március elején vitára bocsátják a szövetkezeti törvényjavaslatot Az állam támogat minden szövetkezeti formát Az uj törvény felszámol minden külső beavatkozást A Magyar Távirati Iroda munka­társa felkereste Pál Józsefet, a zsám- béki termelőszövetkezeti elnükképző iskola üzemgazdasági tanszékének vezetőjét — aki részt vesz a terme­lőszövetkezeti törvény előkészítésé­ben és több kérdést tett fel a készü­lő szövetkezeti törvénnyel kapcsolat­ban. j Mi tette szükségessé új szö- '*"• vetkezeti törvény készítését? —■ Az elmúlt évek szövetkezeti mozgalma nem fejlődött arányosan. Számos nagy hagyománnyal rendel­kező falusi szövetkezeti forrna, így többek között a tejszövetkezetek, az egyes vidékek különleges termékei­vel foglalkozó hagyma, paprika, ap­rómag, zöldség, gyümölcstermelő szövetkezetek, beszerző, értékesítő, hitelszövetkezetek elsorvadtak, meg­szűntek. Az új szövetkezeti törvény módot nyújt arra, hogy a dolgozó parasztság az új szövetkezeti for­mák alakítása révén is kihasznál­hassa a nagyüzemi beszerzés, érté­kesítés, közös géphasználat, stb. elő­nyeit. — A hazánkban eléggé kiterjedt földmüvesszövetkezeti mozgalom is számos vonatkozásban igényli a szö­vetkezeti törvény rendelkezését. Az a véleményünk, hogy a szövetkeze­tek gazdálkodását mindeddig túlzot­tan szabályozták, megkötötték. Az új törvény több lehetőséget <d a szö­vetkezetek tagjainak arra. hogy eze­ket a termelésre, értékesítésre, be­szerzésre. stb. alakított társulásokat magukénak érezzék. — Ugyanez mondható a termelő­szövetkezetekre is. A túlságosan me­rev mintaalapszabályok és egyéb U) SZELLEM FAKAD A RÉGI HATÁSOKBÓL Hogyan fejlődik az MSZMlJ az Ózdi Kohászati Üzemekben Az ország vérkeringése lassan nappal ezelőtt a terror uralkodott, s már békés, szorgalmas munka építi a szaíerelni medrébe a megáradt életfo is. hitüket el nem vesztve, egy pillan folytatni azok, akiknek szent az eszrí) sodik a párt. Ma már több mint négy munkálkodnak a jövőn. De valahogy új szellemben, közelebb az élethez, k szabályossá válik. Ott, ahol néhány ht>- a félelem rémítgette a szíveket, ott ma holnapot. Nem volt könnyű dolog visz- lyót. De sikerült, mert ha megtépázottan alra sem szűntek meg serény munkát éjük. S ahogy telnek a napok, úgy izmu- százan vannak és 19 áláoszérvezetben másképp, mint eddig. Valahogy egészen özelebb az emberekhez. Ki tehet a párt tagja? »Nem kell, hogy puha és této­vázó emberek tömegei alkossák a mi pártunkat. Keméhy és követke­zetes, a népet és a pártot szerető emberekből álljon a mi pártunk.« Ez az elv, s ekként cselekszenek. A főhangsúly most nem a tagtobor­zás. Sokkal fontosabb ennél, hogy a meglévő szervezet megizmosod­jék. Ez a több mint 400 kommu­nista lesz áz új párt magja az ózdi gyárban, amely erős tölgyfává te­rebélyesedik majd. Ki lehet az új párt tagja? Csak az. — mondják —. aki nem csupán elismeri a párt politikáját, de szív- vel-lélekkel cselekszik is érte. Lám, mily közel áll ez az elgondolás a lenini útmutatáshoz. Szinte felidézi a sok-sok évvel ezelőtt Lenin és Martov között lefolyt vitát. Az kell ma: cselekedni! Ez az egyetlen módja annak, hogy a munkások hatalmas tömege ismét — és őszin­tébben! — a párt mögé zárkózzék. A cselekvés nyomán már látszik is az eredmény: olajtól csöpögő ru­hájú munkások, vagy éppen az éj­szakai műszakból hazafelé igyek­vők egymásnak adják a kilincset az ideiglenes intézőbizottság ajta­ján. Tanácsért jönnek, intézkedése­ket kérnek a legkülönbözőbb ter­mészetű'ügyekben, és ezer problé­májukra várnak feleletet, vagy ép­pen ők adnak javaslatot a meg­oldásukhoz. Ennek a ma még kis létszámú, de válogatott gárdának munkálko­dása nyomán lassan kitisztulnak a mámoros fejek, s kezdik kritikus szemmel méregetni a történteket. De ma már nem az a fontos, hogy a múltat boncolgassuk. Szűrjük le a tapasztalatot, mert az kell, de azután tovább, beszéljünk a jövő­ről, mert a tegnapból nem lehet megélni. — körülbelül így jelle­mezhető a politikai hangulat. És honnan indult el ez a bölcs előrelátás? A kommunistáktól, et­től a kislétszámú csapattól, amely­ben elfogulatlanul, tárgyilagosan szemlélik az életet, s ahol nem hi­vatalból. de az eszme iránti hiva­tásból buzdítják az embereket. Ke­mények és következetesek. S most ilyen párttagok kellenek nekünk! Milyen tegyen az élet a párton helüt? — Nem megszüntetni, hanem el sem kezdeni a hivatalnokoskodó, bürokratikus szellemet, — ez a vé­leménye Papliczki Ferencnek, az intézőbizottság tagjának. Senki ne várjon felső utasításokra >Az a he­lyes elv, ha a kommunisták olyan nevelésben részesülnek, hogy szem­pontozás nélkül cselekszenek a nap minden órájában ott és azt, ahol és amire szükség van. De van egy nagyon lényeges ré­sze az új pártélet kialakításának. Ha erős pártot akarunk, akkor az. eddigieknél sokkal nagyobb műkö­dési teret kell engednünk az alap­szervezeteknek. Hiszen az alap­szervezetek a párt erejének igazi bázisai, az alapszervezetek kommu­nistái élnek igazán együtt munka­társaikkal, látják a mindennapi élet gondját, baját, s ők ismerik legjobban ezek orvosságát. És még valamit. A párton belüli életet csak úgy lehet demokratizál­ni, ha a vezetés fóruma a taggyű­lés lesz. Hogy így igaz, erre már a rövid idő alatt is adódott példa. — Több üzemrész több alapszervezeté­nél megtartották a taggyűlést és csodák-csodája, a vezetőségnek nem kellett nógatni a tagságot a hozzászólásra. Hogyan? Hát így is lehet? Igen, csakis így lehet. Az történt, hogy az intézőbizottság nem tömte agyon instrukciókkal az alapszervezeti vezetőségeket, ha­nem hagyta, hogy a helyi körülmé­nyeknek megfelelően készítsék (el beszámolójukat. Ezek a beszámolók életszagúak voltak, tartalmuk ér­dekelte az embereket. Magától ér­tetődik, hogy nem hagyták a kér­déseket megjegyzés nélkül, nem hagyták a vezetőséget tanácstala­nul. hanem maguk is segédkeztek a bajok orvoslásában. S még ehhez hozzá kell tenni azt, mintegy tanul­ságként, hogy az ilyen taggyűlésen hozott határozat nemcsak írott me­laszt lesz, — hanem éltető gyakor­lat. Minden kommunista eszményképe Lenin tegyen! Október előtt is és október óta is sokat beszélünk a lenini vezetési elvről. De mi is az? Miben áll a lényege? Köteteket lehelne róla ír­ni, de még ennél is fontosabb, hogy a pártszervezetekben minél előbb tisztázzuk ezt a sokat hangoztatott, de annál kevésbé ismert kérdést. A lenini jótulajdonságok nélkül sem vezetni, sem végrehajtani nem lehet. Lenin a kommunista ember ideálja, — de mi adósak vagyunk a marxizmusnak ideálunk tökéle­tes ismeretével. Hallottunk Lenin­ről. mint a nagyság géniuszáról; hallottunk szerénységéről, követ­kezetességéről, fáradhatatlanságá­ról, elvhűségéről, türelméről és em- berszeretetéről. De ez nem elég. Lenint nem tanulni kell, hanem ta­nulni kell Lenintől, belevésni a szívbe és az agyba. Mulasztást követtünk el önma­gunkkal szemben, amikor csak be­széltünk a lenini munkastílusról, végeredményben azonban azt sem tudtuk, mi az. Ideje volna véget- vetni a találgatásnak, s a párt fel­sőbb szerveinek kellene segítséget nyújtani hozzá, hogy a part tagjai előtt élő eszményképpé váljon a kommunista embertípus nagy ideálja: Lenin. így vélekednek az ózdi gyár kommunistái. S ez minden bizony­nyal, az új szellemre vall. Mert Lenint követni annyi, mint ered­ményes munkát végezni és mind kevesebb hibát elkövetni. Kevesen vagyunk; de mind igazak. Újjászerveződtünk, és a régi céj felé haladva, új tartalommal töltjük meg életünket. Kevesen vagyunk, de mind egyet akarunk, s ez naggyá és erőssé tesz bennünket. És így van ez rendjén... CSALA LÁSZLÓ megkötöttségek alóli feloldás a tai gok szabad kezdeményezését, a nagy­üzemi előnyök kötöttség nélküli ér** vényesííését teszi lehetővé. Rende- zetlen a falvainkban ma már na* gyón kedvelt és nagy számban meg­alakult termelői társulások jogköre is. Ez mind rendezésre vár, nem be­szélve arról, hogy számos szövetke­zetre vonatkozó jogszabály nem egyezett meg jogrendünkkel sem. 2 Milyen fő elveket alkalmaz a * bizottság a munkája során? — A forradalmi munkás-paraszt kormány világos célkitűzéseket állí­tott elénk a szövetkezeti elveket il­letően. Fő feladatunknak tartjuk, hogy a törvény szabaddá tegye a szö­vetkezést minden indokolt gazdasági célra. Az állam helyesnek tart és támogat minden, a parasztság által létrehozott szövetkezeti formát,, amely elősegíti a mezőgazdasági ter­melést, a dolgozó parasztság élet- színvonalának emelkedését. Csak egy kizáró feltételt ismer: a szövet­kezet se nyíltan, se burkoltan ne le­gyen kizsákmányoló rendszerű; — Biztosítani kívánja a törvény a szövetkezetek alakításának, más szö­vetkezeti forma szerinti átalakításá­nak, vagy megszűnésének szabadsá­gát. Biztosítani kívánja, hogy azok a parasztok, akik a társasgazdálkp- dás útjára akarnak térni, maguk vá­lasszák meg a céljaiknak és adottsá­gaiknak leginkább megfelelő for­mát, maguk határozzák meg szövetkezetük gazdálkodási * módját é§ dolgozzák ki működési szabályza­tukat. Az új törvény felszámol min­den külső beavatkozást a szövetke­zetek belügveibe. ugyanakkor gon­doskodik a szövetkezetek védelmé­ről. Lehetőséget nyújt arra is, hogy a szövetkezetek érdekképviseleti szerveket hozzanak létre. Q Mikor kerül nyilvánosságra ar, ' * új szövetkezeti törvényjavas­lat? — A szövetkezeti törvényelőké­szítő bizottság úgy határozott, hogy március elején vitára alkalmas anyagot terjeszt elő. Azt szeretné, ha széles körben minél többen meg­vitatnák a tervezetet. A bizottsághoz máris számos javaslat érkezett a szövetkezetektől, s a bizottság tagjai is gyakran felkeresnek szövetkeze­teket. s helyben beszélik meg a ta­gokkal a munka során felmerülő kérdéseket. Az új törvényjavaslatot csak ala­pos és széleskörű vita után terjesz­tik a kormány elé. Addig is, míg az új szövetkezeti törvény elkészül és hatályba lép, a parasztoknak teljes lehetőségük van arra, hogy a kor­mány programja alapján, saját elha­tározásukból szövetkezeteket, alakít­sanak. A most alakuló új társulások* tájszövetkezetek, hitelszövetkezetek, az újonnan alakuló termeloszövetk**» zetek máris nagy segítséget és támo­gatást élveznek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom