Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

^ «tat«*, 1WT. tftamár 1. RsnCÄKM^ÖTARORSZAG Párt nélkül nincs munkéshntnlom Kádár János miniszterelnök beszéde a csepeli pártaktíva-értekezleten Véget vetünk a lelki terrornak A vallásoktatás kérdéseiről szólva Kádár János rámutatott: a fakultá­ciói gozó val együttműködve kell küzdenie. Az elmúlt években súlyos hibák történtek, sokszor súlyosan megsér­tették a szocializmus elveit. Ma is előfordulnak hibák, azonban ezeket ki lehet és ki kell javítani. A mun­kásoknak nem szabad felülniök az ellenforradalom mesterkedéseinek, nem szabad tűrniök, hogy egyes hi­báinkat és fogyatékosságainkat az ellenség a munkáshatalom elleni burkolt és nyílt támadásra használ­ja fel, nem szabad egyetlen becsüle­tes munkásnak sem a munkásihata- lom ellen fordulnia — ellenkezőleg: minden erejükkel meg kell védeni­ük a munkásfiatalom vívmányait. A kommunistaellenes hangulat­keltésről szólva megállapította: az a vád, hogy a kommunisták »sztáli­nisták-«, »rákosisták«, ma már elég­gé elcsépelt szólam, ezért az ellen- forradalom, a reakció most más módszerekkel próbálja elérni céljait: különféle hazugságokkal, hamis vá­dakkal igyekeznek eltávolítani a kommunistákat. Az ilyen módszerek ellen természetesen nem ad védel­met a fegyveres erő: arra van szük­ség. hogy a kommunisták bátran, határozottan lépjenek fel mindenfé­le hazugsággal és intrikával szem­ben, végezzenek alapos, felvilágosí­tó munkát a dolgozók soraiban. Mielőbb helyre kell állítani a párt erejét — mondotta. Az ellenség resz­ket a párt erejétől, reszket attól, hogy ez az erő mielőbb teljessé válik. A párt nélkül nines munkáshat alom A párt és a kormány fő bázisa — hangsúlyozta Kádár János elvtárs — a munkásosztály és a vele szövetsé­ges dolgozó parasztság. A hatalomért folyó harcban a párt a vezető erő, a vezérkar: párt nélkül nem juthat a mun­kásosztály hatalomra és nem is tarthatja meg azt. Ezt bizonyít­ják az október 23-i események is. Az események lényege, hogy a párt­ban árulás következett be, a párt ereje nem avatkozhatott be az ese­mények menetéibe és így következ­hettek be az ellenforradalmi akciók sorozatai, melyek a népi demokráciát pusztulással fenyegették. Ezután Ká­dár János a párt egyes kérdéseivel foglalkozott. Sokan hiányolják — mondotta —, hogy nem készült még el a párt pro­gramja és szervezeti szabályzata. Ezek elkészítése valóban sürgős fel­adat. Addig is világos azonban a pro­gram két pontja, két legfőbb kérdése: egyrészt a szocialista társadalom fel­építése, másrészt az ellenforradalom megsemmisítése, a hatalom megerősí­tése. Ezeket a célokat a program részletes kidolgozása előtt is minden­ki világosan látja. Felvetődik az a kérdés is. hogy tömegpárt lesz-e az A csepeli kommunisták egyetértenek a forradalmi munkás-paraszt kormánnyal „Ausatria torkig van!.,.“ Az osztrák belügyminiszter éles nyilatkozata • nrnnfi m»npkiiliiífrvi prfpkpi'/lpfpn Bécs (MTI A bécsi lapok részletesen ismer te­Á Magyar Szocialista Munkás­párt XXI. kerületi vasárnap dél­előtti aktívaértekezletén részt vett és felszólalt Kádár János, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány el­nöke is. Az elmúlt hónapok eseményei so­rán — mondotta Kádár elvfárs — a harc lényegében a hatalomért folyt. A megvert burzsoázia a hatalom visszaszerzéséért folytatott . harcot. E harc lényege, hogy kié legyen a gyár, a föld. A burzsoázia most is azon töri a fejét, hogyan árthat ^ a munkások hatalmának. Ezt a kár­tevést, bármilyen formát öltsön, ár­talmatlanná kell tenni. Ennek na­gyon fontos feltétele, hogy a mun­kásság tisztán lásson és egységes erővel küzdjön munkáshatalom további erősítéséért. Ha minden munkás azon töprengene, hogyan segíthetné a legjobban az országot, ha nem feledkeznének meg egyesek arról, milyen, volt, amikor a hatal­mat a burzsoázia gyakorolta, akkor ma sokkal előbbre lehetnénk. Tehát; a valóban forradalmi munkás- egység fejlesztése, megszilárdí­tása egyik legfőbb feladat, ami­nek megoldásáért a kommunis­táknak a volt szociáldemokra­tákkal is, és minden becsületes tív vallásoktatást a nagy kapitalista országokban már a polgári forradal­mak idején, a XVIII. és XIX. szá­zadban megvalósították. Ezt a he­lyes elvet azonban manapság sokhe­lyütt furcsán alkalmazzák: a szülő­ket meg sem kérdezik, a gyermeke-' két lelki terrorral kényszerítik a je­lentkezésre. Sok helyütt feltűntek az egyko­ri szerzetesek, le vitézlett okta­tók, s néhány helyen szinte ül­dözik azokat, akik nem jelent­keznek vallásoktatásra. A kormány a szükséges rendelkezé­seket kiadja s érvényt is szerez azoknak, hogy az ilyen lelki terror­nak véget vessen. Szükséges azon­ban, hogy a rendcsinálásban e téren is segítsenek a pártszervezetek, ve­gyék fel a harcot a lelkiismereti szabadság megsértése ellen. Az el­lenforradalom először férfiakat vitt harcba, később a nőket akarta meg­szerezni. ma már a gyermekekre fanj'alodik, s tapasztaljuk, hogy nem egy hitoktató, köztük számos újsüte­tű hitoktató hihetetlenül szégyenle­tes és szemérmetlen lélekmérgezést űz a gyermekek körében. A munkástanácsokról A munkástanácsok kérdéseiről szól­va megállapította, hogy a lemondott csepeli központi munkástanács tevé­kenysége nem a munkásliatalom ér­dekeit, hanem az ellenforradalom cél­kitűzéseit, a Szabad Európa-rádió »tanácsainak« megvalósítását szol­gálta. Ezért mondotta ki a feloszla­tást is. Röviddel a tanács feloszlása előtt, a kormánnyal folytatott megbe­szélések során maga Nagy Elek, a ta­nács vezetője is elismerte: az ilyen tett rosszabb lenne, mint egy közvet­len provokáció. Röviddel e megbeszé­lés után azonban mégis kimondták a tanács feloszlatását, követve ezzel az ellenség által sugalmazott kívánságot. A munkástanácsok az ellenforrada­lom zűrzavarában jöttek létre, s így beférkőzihetett számos oda nem való elem. Az ilyen elemek ottléte azon­ban nem jelenti, hogy a munkás­tanács egészét el kell vetni. A feladat az, hogy a munkástanácsokat — ha szük­séges, egyes tanácstagok vissza­hívásával, az oda nem való ele­mek kitételével — a nép javára, a munkások: javára igazgassák, a helyes irányba térítsék. A munkástanácsok fennállása ter­mészetesen nem jelent olyan varázs­szert, amely egy csapásra minden problémát megold, azonban arra kell törekedni, hogy a tanácsok helyes át- forrhálásával mindenütt a munkás- hchalom érdekeit szolgálják, s fontos szerepet töltsenek be az építőmunka helyes irányú továbbfejlesztésében, az életszínvonal emeléséért folyó küz- ’ delmokben, népi demokratikus ren­dünk megerősítésébon. A kommunis­ták egyik igen fontos feladata, hogy ezt elősegítsék. Hangsúlyozta, hogy a munkástanács akkor végezhet igazán hasznos és eredményes munkát, ha a kommunisták, a munkásosztály pártja vezeti. Ezt azonban nem lehet parancsszó- j val elérni. Arra van szükség, hogy a párttagság áldozatosan dolgozzon e cél megvalósításáért. A határozat bevezető része, tények­kel alátámasztva megállapítja, hogy az október 23-án induló megmozdulás kezdettől fogva ellenforradalmi tény­kedés volt, annak ellenére, ho-gy kü­lönösen az első napokban abban sok becsületes, jószándékú, az elmúlt idő­ben elköveted hibák miatt elkesere­dett dolgozó is részt vett: nem látva, hogy demokratikus követeléseiket, a fasiszta erők saját céljaikra használ­ják fel. Miután az ellenforradalmárok fegy­veres akciója nem járt sikerrel — folytatódik a határozat —: hosszú ideig igyekeztek gátolni a termelés megindítását, erőszakkal fenyegetve a becsületes, dolgozni akaró munká­sokat. többszöri céltalan sztrájkkal nehéz gazdasági helyzetet idéztek elő. A csepeli kommunisták egyetérte­nek a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az utóbbi hetekben meg­nyilvánuló erélyes fellépésével az ellenforradalmi erőkkel szemben és kérik a kormányt, hogy ezt a politi­káját továbbra is következetesen folytassa az ellenforradalmi erők tel­jes megsemmisítéséig. A kommunisták leg fontosabb fel­adatait a határozat három pontban foglalja Össze: 1 Mindenekelőtt felvilágosítani * a dolgozókat az ellenf orrod Tí­márok céljairól, s meggyőző agitá- ciós munkát végezve, a párt polit?- káját ismertetve, mellénk állítani őket. Ez ma a párttagok legfontosabb kötelessége. Azok a volt MDP-ta^ok. akik leg­hamarabb megértették, hogv az MSZMP felszámolja a múlt hibáit, MSZMP. Erre az élet vastörvénye adja meg a választ, s ha az MSZMP nem is lesz olyan tömegpárt, mint az MDP volt, biztos, hogy erős. egységes párt lesz, amely a nép érdekeit védi. Egységes irányvonalat A pártnak vigyáznia kell a marxiz­mus.—leninizmus eszméinek tisztasá­gára. Az események okozta eszmei zűrzavarban sok helyen például azt hangoztatták, hogy a nermet vezető ereje nem a munkásosztály, hanem az értelmiség, vagy az ifjúság. Ezek­kel a nézetekkel le kell számolni. A vezető erő szilárdan a munkásosztály, amely a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben gyakorolja a hatalmat. A haladó értelmiség pedig^ segíti a munkásosztályt, a munkás-paraszt forradalmi szövetséget. A párt politikai irányvonalának kérdésével foglalkozva rámutatott arra, hogy szilárdan el kell határolni ma­gunkat a Rákosi-féle szektás po­litikától és nem kevésbé a Nagy Imre—Losonczy-csoport osztály­áruló politikájától. Vigyázni kell arra, hogy pártunk so­raiban egységes irányvonal érvénye­süljön és a kettős vonal ne bomlassza többé sorainkat. Egységes erőként keil harcolni az ellenforradalommal szemben. Az ellenforradalom harcba indult — a néptömegek jogos elége­detlenségét kihasználva — a népi de­mokrácia megdöntéséért. Ezt a har­cot, amely még ma is folyik — az. ellenforradalom kezdte és így vele szemben a forradalom kemény fegy­verével kell fellépni, mert enélkül nincs szocialista konszolidáció. A megtévedt embereket felvilá­gosítjuk, aki viszont fegyvert emel a népi hatalomra, annak kezéből kiütjük a fegyvert, áld összeesküvést sző államunk ellen, a proletárdiktatúra fegyverével talál­ja szemben magát. Kádár János a perspektíva kérdé- sével is foglalkozott. Elmondotta: so­kan pesszimisták napjainkban, mert felmerült a munkanélküliség, mert gazdasági nehézségűink várinak. Ez a pesszim,izmus azonban nem indokolt: csak rajtunk múlik, hogy mielőbb vége legyen a nehézségeknek, úrrá legyünk bajainkon. Ehhez azonban a kommunisták egységes elhatározá­sára, összeforrott erejére van szük­ség. Pártunk fejlődő eréje, immár 150 ezer tagot számláló tábora már ma is nagy erő, tömegerő. A kommunisták­nak meggyőződésük tudatában, féle­lem nélkül kell vívmoik harcukat. A hibákat helyre kell hozni s ehhez is az összefogás szükséges. Ha minden dolgozó a maga helyén minden esz­közzel védi a munkáshatalmat, a végső és teljes győzelem hamarabb következik be. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az aktívaértekezlet részvevői határozatot hoztak. A határozatot az alábbiakban rövidítve ismertetjük: és a legszélesebb demokrácia bizto­sításával, most már ténylegesen a dolgozó tömegekre támaszkodva ve­zeti hazánkban a szociab'zmus építé­sét — beléptek a pártba. Tudjuk, hogy még sokan vannak a volt párt­tagok közül, akik nem találták meg az utat az új párthoz. Az a felada­tunk. hogy felvilágosító szóval segít­sük őket, hogy közelebb kerüljenek a nárthoz. 2 A párt' álláspontja az, hogy a * munkástanácsokon keresztül meg kell valósítani az egész nép részvételét a gazdaságvezetésben. Éppen ezért, mivel a becsületes mun­kástanácsok szándéka egyezik pár­tunk célkitűzéseivel, továbbra is harcolva a munkástanácsok tisztasá­gáért, közös erőfeszítéssel kell ha­zánk szocialista továbbépítését folytatnunk. A magyar nép kívánsága a " jobh- a szebb és boldogabb élet. Ennek feltétele a termelékeny­ség állandó emelkedése. Ezért mi, csepeli kommunisták minden erőnk­kel arra törekszünk, ki-ki a maga munkahelyén jó munkájával, javas­lataival a termelés állandó emelését biztosítsa. Fellépünk minden zavart- keltő szervezkedés, demagóg jelsza­vak. munkafegyelem lazítása ellen, amely a békés termelőmunkát ve­szélyezteti. Megakadályozzuk, hogy az elmúlt 12 év eredményeként népünk kezé­be került üzemeket, gvárakat a nép vagyonát felelőtlen elemek elher­dálják és ezzel akadályozzák égé z- séges, szocialista továbbfejlődésün­ket. tik azt a nyilatkozatot, amelyet Hel­mer belügyminiszter tett a genfi nem­zetközi menekültügyi értekezleten az osztrák kormány nevében. Helmer ki­jelentette: »Ausztria torkig van vele, hogy állandóan koldulnia és alkudoz­nia kell a magyar menekültek miatt s ezenfelül azt a kockázatot is visel­nie kell. hogy a továbbszállított ma­gyarok egv része nyugati országokból visszatér hozzánk. Tűrhetetlen, hogy Ausztria földrajzi fekvése miatt to­vábbra is kénytelen legyen a mene­kültkérdés anyagi és politikai fő ter­hét viselni. A nyugati államok köte­lessége. hogy területük és lakosságuk számarányában átvegyék az osztrá­koktól a disszidált magyarokat.« A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az előjelek szerint Ausztriában ma­radó 65.000—70.000 magyar menekült legszerényebb ellátása napi 80.000, tehát havi 2 5 millió dollárba kerül. Helmer követelte, hogy a nyugati or­szágok rendszeresén és előre meg­határozott kulcs alapján járuljanak hozzá a menekültek eltartási költsé­geihez. A Német Szövetségi Köztársaság hivatalosan közölte, hogy egyelőre nem képes több magyar menekültet befogadni. A menekültek Nyugat- Németországba szállítását már né­hány nap óta teljesen megszüntették. A Hazafias Népfront Országos Irodája és a Magyar Nők Országos Tanácsa bizottságot alakított a kül­földre szökött gyermekek hazahoza­talára. A bizottságban közreműködnek a Béketanács, a Magyar Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Külügyminisz­térium, az Egészségügyi Miniszté­rium, a gyermekvédelem munkatár­sai, valamint dr. Hajdú Gyula és dr. Récey professzorok — a nemzet­közi jogi tanszék tanárai — és az érdekelt szülők részéről: Tychy Sok törvényjavaslat, rendeletter­vezet előkészítésén munkálkodnak az Igazságügyi Minisztériumban. Il­letékes helyről nyert értesüléseink szerint a Polgári Törvénykönyv ter­vezetét már márciusban könyvalak­ban kinyomtatják és országos vitára bocsátják, az indokolással együtt. A vitában természetesen főleg a jogá­szokra, a társadalmi és gazdasági szervekre számítanak, de bárki meg­teheti majd észrevételeit a törvény- tervezetről. A vita lezárása után il­letékes kormányszervek az ország- gyűlés elé terjesztik majd a polgári törvénykönyv-tervezetet. Tervbe vet­ték már az új bírósági szervezeti törvénytervezet előkészítését. Ez a törvénytervezet a bírói szervezet felépítésével, az egyes bírósági foko­zatokkal, a bírák státusával foglal­kozik. Ugyancsak munkálkodnak a Büntető Törvénykönyv elkészítésén és tervbe vették már a büntetésvég­rehajtási törvény tervezetének ki­dolgozását. Ez utóbbi szabályozni fogja a büntetésvégrehajtás módo­zatait. meghatározza majd az egyes büntetési fokozatokat és formákat, valamint az Őrök és rabok jogait é> kötelességeit. Nagy jelentőségű lesz az új állampolgársági törvény és az államigazgatási eljárásról szóló tör­vénytervezet, amely tartalmazza majd a panaszjog szabályozását. A mosonmagyaróvári 1-es számú fiúiskola V/c osztályában rendkívüli eset történt a héten. Az egyik kilenc- órás szünetben a 12 éves Hokleinder László és a 13 éves Szalad Ferenc megragad ták Vitéz László rendőr- törzsőrmester 11 éves fiát és a nyak­sálánál fogva a fogasra akasztották. A két fiú közben ezt kiabálta: »Pisz­kos kommunista, meg fogsz dögleni, mert nem jársz hittanra!« A hittan mellőzésén kívül a fiúk okként fel­hozták azt is. hogy Vitéz Laci csak az utolsók között, volt hajlandó le­venni a piros úttörőnyakkendőt. A kis Vitéz Laci után a két fiú Az österreichische Volksstimme kommentárjában rámutat, hogy a Helmer beszédében felvetett kérdé­sek erősen nyugtalanítják az osztrák közvéleményt. Kiderült — írja a lap —, hogy azok a kötelezettségek, ame­lyeket az osztrák kormány az ENSZ menekültügyi főbiztosától kezdve egészen Nixon amerikai alelnökig a legkülönbözőbb kül­földi személyiségekkel szemben a menekültek ellátásával kapcsolat­ban magára vállalt, elviselhetetlen: terhet jelentenek országunk és né­pünk számára. Nyugati politikai körök, amelyek­nek szemmel láthatólag érdekük fű­ződik a menekültek özönlésének fenntartásához, hatalmas összegeket fordítanak uszító és felforgató mun­kájukra. Nyugati körök a „menekült- kérdéssel” foglalkozó hivatalnokok és ügvnökök egész légiójáról gondos­kodtak, egészen a magyar határig terjedő megbízotti hálózatot tarta­nak fenn. Minderre van pénzük, de a számlát, a menekültek ellátásának költségeit mégis a kicsiny Ausztriá­val fizettetik ki — fejeződik be az österreichische Volksstimme kom­mentárja. Ezt az elhatározást azzal indokolták, hogy a menekülttáborok túlzsúfoltak és újabb menekültek számára nincs hely. Nyugat-Németország eddig 12.000 magyarországi menekültet fo­gadott be. László, Vitkovics Jánosné, Vas Gá* borné, Branoyits Laj06, Hajnóczki László. A bizottság memorandummal for­dul a világ valamennyi demokrati­kus szervezetéhez: segítsék elő a külföldre szökött gyermekek felku­tatását és haza telepítését. Az értekezleten a Külüp^miníszfé- rium illetékes szóvivője bejelentettéi hamarosan döntést hoznak arról is, hogy a gyermekek ház a telepítésé­nek költségeit a magyar állam fe­dezi. Bintetésvégreiialtási, egységes szövetkezeti, allamptfgársági törvényjavaslat az Igazságügyi Minisztérium terveiben Az uszítás hö veihez menye Iskolatársai felakasztottak egy 11 éves fiút, mert nem jelentkezett hittanra Mint értesültünk róla, az Igazság­ügyi Minisztérium részt vesz az új Munka Törvénykönyvének elkészí­tésében. Uj szabálysértési kódexet ál­lítanak össze, s amíg elkészül a Bün­tető Törvénykönyv, újonnan, bőví­tett anyaggal kiadják a büntető jog­szabályok hatályos összeállítását. Előrehaladott az egységes szövetke­zeti törvény tervezetének elkészíté­se, amely átfogóan szabályozza majd a kisipari, a mezőgazdasági és egyéb szövetkezések szervezetét, működé­sét. Tervezik, hogy egységesen sza­bályozzák majd a magánkereske­dőkkel kapcsolatos kérdéseket. Ké­szül az új ügyvédi rendtartás terve­zete, amelyet néhány hónapon tel ül tető alá hoznak. Az országgyűlés legközelebbi ülésszakára elkészítik az alkotmány egyes rendelkezései­nek módosításával kapcsolatos ter­vezetet. Olyan módosításokról van szó — mint például az ország címe­re. egyes minisztériumok megszün­tetése, illetve összevonása stb. —, amelyek az elmúlt hónapokban a gyakorlatban már megtörténtek. Az említett törvény- és rendelet­tervezetek elkészítésébe természete­sen bevonják a szakembereket, va­lamint az érdekelt társminisztériu­mokat. Az országgyűlés legközelebbi ülésszakán egv-két törvénytervezetet már meg is vitatnak. : Légrádi Láiszlót és Schi Iliik Tibort is i felakasztotta nyakAaikra. Légrádi alatt azonban a sál elszakadt, Schil- Liknek pedig sikerült a hurokból ki­bújnia. A Ids Vitéz-gyerek azonban már majdnem megfulladt, amikor be­lépett az osztályba a következő óra előadój a. Szaka Ív Ferenc tanár, s a kisfiút kiszabadították a gyilkos hu­rokból. Szakály tanár űr’ ahelyett, hogy megrótta volna a fiúkat — a szem­tanúk szerint — csak mosolygott az ügyön. A két kis hóhér jelölt pedig a legcsekélyebb fenyítésben sem része­sült az iskola részéről. (sz. t.) Nyugatnémetország nem fogad be több magyarországi menekültet Bizottság alakúk a megszökött gyermekek hazaszállítására

Next

/
Oldalképek
Tartalom