Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! \ «mtmwiiwuw » XIII. évfolyam 48. szám 1957 jebruár 27 szerda Ara 56 pllér K mmmmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA Száz tonnánál több acélhuzal és elektromos kábel, mint januárban A miskolci „December 4 ” acél- drótgyárban fennakadás nélkül há­rom műszakban folyik a munka, s ezidőszerint körülbelül a régi telje­sítőképessége nyolcvan százalékát éri el a termelés színvonala. A ko­rábbihoz képest a termelés erőtel­jes növekedésére mutat, hogy feb­ruárban eddig hetvenöt tonnával több acélhuzalt és ezenkívül még harminc tonna villamos távvezeték­hez használatos acélaluminium ká­belt gyártottak, mint januárban. Az acélhuzalok egyrészét külföldre szál­lítják. A februárban gyártott villa­moskábel többlet mintegy húsz kilo­méter távvezetékhez elegendő. A dolgozók fokozódó munkaked­vének eredményeként a gyár feb­ruár havi tervét jelentősen túlszár­nyalja s csak acélhuzalból körülbe­lül feleannyit készítenek, mint az előző hónapban. A gyárban egyébként folyik a pá­colóüzem átépítése és korszerűsítése s az előreláthatólag még májusban 11587.9 tonna szén A borsodi szénmedence derék bá­nyászai február 25-én 11.587,9 tonna szenet termeltek. Ebből a Borsodi Szénbányászati Tröszt 9.073,2 tonna szenet küldött a felszínre, napi ter­vét 117,8 százalékra teljesítve. Az ózdi bányászok 2.514,7 tonna szenet adtak népgazdaságunknak ezen a napon, 100,6 százalékra teljesítve napi tervüket. MA: Csak egy biztató szó keltene.» r Márciusban az Ózdi Szénbányászati Tröszt is teljesíti tervét Határjárás Boldva községben a földkérdés ügyében Osztályfőnöki óra a ÚlfA-ban Ml A BIZTOSÍTÉK? <Hnntpi ei&k&r Negyvennyolc óra alatt épül fel egy kétszobás családiház az áj magyar építőanyagból „Családiház-gyárat“ rendeznek be Bánszálláson A szénbányászati kísérleti üzem főmérnökségének munkacsoportja hosszabb ideje kísérletezik új építő­anyag előállításával. Ezzel kapcsolat­ban a Magyar Távirati Iroda munka­társa felkereste Zöllner Jenőt, a kí­sérleti üzem vezetőjét, aki a kutatá­sok eddigi eredményeiről érdekes felvilágosítást adott. — Az a cél vezérelt bennünket, hogy meggyorsítsuk a bányász csalá­diházak építését — mondotta a fő­mérnök. — Kutatásaink két évre nyúlnak vissza és ma már ott tar­tunk, hogy ebből az olcsó anyagból kéázült panelekből kétszobás, mel- léMielyiséges. korszerű családiháza­kat tudunk építeni. Az új anyag könnyebb a téglánál, jobb hang- és hőszigetelő, mint az üreges tégla, a szilárdsága pedig azonos a tégláé­val. — Kísérleteink alapján az említett családiház felépítése az elemek gyár­tásával együtt 48 óra. A házba azon­nal be lehet költözni, mivel a falakat előre vakolják, mázolják, stb. A la­kásban beépített berendezések is lesznek. — A panel előállítása nem költ­séges. — Számításaink szerint az új anyagból előállított családiház ára 60—70 ezer forint, míg a hagyomá­nyos anyagból épült családiházak építési költsége 90—100 ezer forint között mozog. Ez az összeg azonban a szállítási és gyártási tényezőktől függően valószínűleg tovább csök­ken. Ózd mellett, Bánszálláson már épül az első kísérleti üzem és előre lát­hatóan júliusban meg is indul a pa­nelházak gyártása. Számításaink szerint itt naponta négy családiházr hoz szükséges elemet tudnak gyár­tani. — A nagyközönség az első panel­házakat már május vége felé meg is tekintheti. Az a tervünk, hogy szeptember-októberben hazánk na­gyobb bányavidékein a bánszállási- hoz hasonló ,,családiház-gyárakat” állítunk fel. (MTI) Az ENSZ közgyűlése különleges politikai bizottsága hétfőn megkezd­te az Egyesült Államoknak a népi demokratikus országokba való be­avatkozásáról és ezen államok ellen kifejtett ellenséges tevékenységéről szóló, a Szovjetunió által beterjesz­tett kérdés megvitatását. Mint a TASZSZ beszámol róla, az ülésen V. V. Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője hosszabb beszé­det tartott. Kuznyecov hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok beavatkozása más államok belügyeibe fenyegeti a né­pek békéjét és biztonságát, majd rá­mutatott, hogy a Szovjetuniót, mikor ezt a kérdést az ENSZ elé terjesztet­te, az a törekvés vezette, hogy az államok kapcsolataiból kiküszöbölje azon körülményeket, amelyek akadá­lyozzák rendes együttműködésüket és ezzel előmozdítsa a nemzetközi kapcsolatok egészségesebbé válását és a nemzetközi feszíl-Jség enyhülé­sét. A Szovjetunió képviselője szá­mos ténnyel bizonyította be, hogy .a más államok elleni aknatevékenység az Egyesült Államok jelenlegi poli­tikájának alkotó része. Kuznyecov ezenkívül olyan ténye­ket is felsorolt, amelyék arról ta­núskodnak, hogy az utóbbi időkben még inkább erősödött az Egyesült Államoknak a szocialista országok ellen széles mértékben folytatott te­vékenysége. Az ENSZ-neik — mon­Uj termelőszövetkezet alakult Tisza p alkonyán Tiszapalkonyáról sokat hallottunk, olvastunk az elmúlt esztendőkben. De nem a községről, hanem a hatal­mas építkezésről. A falu, sokszáz éves kis település. A földeken a ke­nyérgabona mellett kukoricát, napra­forgót, legfeljebb kevéske cukorré­pát és még kevesebb takarmányt ter­melnek, ami elég is a kis jószágállo­mánynak. Pedig az építkezésen, ahol mintegy 3 ezer munkás dolgozik, nagy keletje lenne a friss zöld­ségnek, a tojásnak, baromfinak, a tejnek és tejterméknek, a gyü­mölcsnek ... most messziről kell ideszállítani mindezt, így azután a munkások drágál- ják, sokmindennek az árát. Miért nem alakíttok egy rendes termelőszövetkezetet? — néhány ti- szapalkonyai fiatal munkástól kér­dezték ezt már nem is egyszer az építkezés dolgozói. — Van egy, de az rossz. Meglehet­ne mindenük, de szanaszét húzzák a közős vagyont, állandóan civakod­nak, nincs jó hírük a faluban, — vá­laszolták, s ilyenkor kicsit mindig elfogta őket a keserűség. Arra gon­doltak, hogy tulajdonképpen nekik és nem a Szőke Tisza Tsz. tagjainak kellene megművelni azt a községi tartalékföldet, déhát nem volt mit tenni. Pedig Ők bármennyire is sze­rették ezt az építkezést, ahol kenye­rüket keresték, mégiscsak jobban szerették a földet, a palkonyai ha­tárt. Ott nőttek fel. Legényke ko­rukban nem téglát rakni, ácsolni, hanem kaszát fenni, aratni, dinnyét termelni tanultak apjuktól. De ne­kik már nem jutott föld. Az elmúlt év végén aztán megtud­ták ezek az építkezésen dolgozó ti- szapalkonyai fiatalemberek, hogy a Szőke Tisza Termelőszövetkezet fel­oszlott. Azóta nem volt eeyetbn egy nyugodt napja sem a Bűje* 1 * * * V.* bri­gád tagjainak. Mert ebben, a mun­kájáról hires brigádban dolgozott ez a néhány palkonyai fiatalember. Ne­kik jutott eszükbe, hogy jó lenne tsz-t alakítani. Nem is akármilyen termelőszövetkezetet, hanem egy fő­leg. zöldséget, tejterméket, baromfit és gyümölcsöt termelő gazdaságot kellene létrehozni. A faluban, — hogy-hogynem — gyorsan hire ment, hogy mit forgat fejében Czaga István, Vá­gási Antal, Bári Mihály, Kapka Péter, Varga Lajos, Gájász Ká­roly és még néhányan. Megindult a rosszindulatú pletyka, s amikor látták, hogy mindez nem tán­torítja el őket, egyesek még a fe­nyegetéstől sem riadtak vissza. Igaz, néhányan elálltak tervüktől, de akik megmaradtak mellette, azoknak az esze és a szíve is tudja, hogy amit akarnák, két kemény kezük meg is tudja valósítani. * Ilyen előzmények után jöttek ösz- sze február 23-án, hogy — mintahogy szokás, rendesen, forma szerint is — megalakítsák a Petőfi Termelő­szövetkezetet. Eljött az alakulásra egy idősebb ember is, Karsai Imre elvtárs, aki már a Szőke Tisza Tsz- nek is tagja volt. Feleségével együtt kérte felvételét, mert amint elmond­ta, ő nem a közös gazdálkodásban csalódott, hanem a Szőke Tisza volt tagságában, mert sok volt a civó- dás. Ahányan voltak annyifelé húz­tak, csak éppen a szövetkezet fel­lendítésére fordítottak kevés gondot. Ott volt az ünnepélyes alakuló köz­gyűlésen a mezőgazdasági igazgató­ság vezetője, az MSZMP szervezőbi­zottság és a járási tanács képvise­lője is. Fekete elvtárs okos- szóval arra figyelmeztette őket: a Petőfi Tsz akikor lesz erős, ha tagjai való­ban szíwel-lélekkel lépnek az új út­ra, ha nem kényszer, hanem a meg­győződés tanácsolja nekik az össze­fogást. A Petőfi Termelőszövetkezet 14 tagjának vagyona 130 hold szántó (ebből több mint 50 hold őszi vetés), 43 hold legelő, 14 hold kaszáló és 6 hold erdő, ezenkívül gazdasági épü­letek, tehénistálló, 30 férőhelyes juh- hodály. Elhatározták, először is el­mennek azért az egy pár lóért és ko­csiért, amit a hejőpapi Petőfi Terme­lőszövetkezettől kapnak, aztán rend­behozzák, kicsinosítják épületeiket. Varga Lajos elvtárs, aki valamikor kertész volt, azonnal melegágyakat készít, mert már az első esztendőben sok zöldséget, főzelékfélét, paradicso­mot és a nyáron jó pár holdról dinnyét akarnak eladni az épít­kezésen. A kertészkedésből tudnak majd elő­leget osztani a munkaegységekre, hogy a zárszámadásig minden tag­nak meg legyen a kitartása. A me­zőgazdasági igazgatóság juttat ré­szükre egy juhfalkát is, ami már az első esztendőben 20 ezer forint tiszta hasznot biztosíthat. Szóbakerült a 12 kalapácsos daráló is, de nincs hozzá motorjuk. Ezt különben figyel­mébe ajánljuk a tiszapalkonyai épít­kezésen dolgozó kommunistáknak, vállalatoknak. Elhatározták, hogy egy Zetort és egy jól tejelő tehéntörzset is vásá­rolnák. * Vajon lesz-e erejük, hogy megva­lósítsák terveiket. Ha az ember rá­néz Czaga Istvánra, akit elnökül vá lasztottak akkor szinte, mosoly kí­vánkozik az arcára, s azt mondja magában, hogy igen. Olyan ember ez a fiatal tsz-elnök, hogy talán kétmá­zsás terhet is csakúgy feldobna a vállára. Belőle nem lesz irodában ülő. utasításokat osztogató vezető. De ilyenek a többiek is, akik a Bu- jela-brh jdban dolgoztak. dobta Kuznyecov —, amelynek kö­telessége, hogy előmozdítsa a -béke biztosítását és a népek biztonságát, rendre kell utasítania alapokmányá­nak és a nemzetközi jogszabályok­nak megsértőit, akik cselekedeteik­kel fenyegetik az egyetemes békét. Az ENSZ-nek az a kötelessége, hogy elitélje az Egyesült Államoknak más államok elleni aknamunkáját és hogy felszólítsa az Egyesült Álla­mok kormányát: az ENSZ alapok­mányában lefektetett elvekkel szi­gorú összhangban tartsa fenn kap­csolatait valamennyi országgal. A szovjet küldöttség ebből kiindul­va az alábbi határozati javaslatot terjesztette a bizottság elé: »A közgyűlés aggodalommal szö­gezi le, hogy az utóbbi időben isméi kiéleződött a nemzetközi helyzet és rosszabbá váltak az államok közötti kapcsolatok; megállapítja, hogy a helyzet egyik oka az Egyesült Államoknak a népi demokratikus országok belügyeibe való beavatkozás és aknatevékeny­sége; figyelembe veszi, hogy az ENSZ alapokmánya azt követeli a tagálla­moktól, hogy »-tanúsítsanak türel- mességet -és békében éljenek együtt, mint jó szomszédok«; emlékeztet arra, hogy a közgyűlés 1947. évi november 3-án kelt, 101. számú határozatban elítéli a bár­mely országban kifejtett bármilyen formájú propagandát, amelynek az a célja, vagy arra képes, hogy létre­hozza, vagy fokozza a béke veszé­lyeztetését; ezenkívül figyelembe veszi, hogy a közgyűlés 1954 december 17-én az 1936. évi nemzetközi konvenciót ajánlotta a tagállamoknak a rádió­adásoknak a béke érdekeiben való felihasználásáról. E konvencióban a szerződő felek »kölcsönösen kötele­zettséget vállaltaik arra, hogy saját megfelelő területükön megtiltanak és ha ilyen van, haladéktalanul beszün­tetnek minden olyan rádióadást, amely a nemzetközi egyetértés kárá­ra valamilyen terület lakosságát olyan cselekedetekre ösztönözhetné, amelyek a másik magas szerződő fél területének • biztonsága és belső rendje ellen irányulnak«. Ezért: 1. Elítéli az Egyesült Államoknak más államok ellen kifejtett aikna- tevékenységet mint olyat, amely el­lentétben áll az ENSZ alapokmányá­val és összeegyeztethetetlen azon elvekkel, amelyökre az államok kap­csolatainak ópülniök keli; 2. Felhívja az Egyesült Államok kormányát, szüntesse meg a más államok elleni aknatevékenységet és bárminő ürüggyel belügyeikbe történő beavatkozását és az ezekhez fűződő kapcsolatait az ENSZ alap­okmányában foglalt elvekkel össz­hangban építse.« V. V. Kuznyecov befejezésül a ha­tározati javaslat támogatására hív­ta fel az ENSZ tagjait. E fontos kér­dés mindenoldalú megvitatása és helyes megoldása — mondotta —* kétségkívül előmozdítja a nemzet­közi kapcsolatokban mutatkozó fe­szültség enyhülését, az ENSZ tagáP lamok közötti rendes jószomszédi kapcsolatok kialakulását és az egye­temes béke megszilárdítását. A Szovjetunió képviselőjének be­széde után az Egyesült Államok küldöttsége nevében Knowland sze­nátor mondott beszédet. Bejelentet­te, hogy csupán rövid megjegyzé­sekre kíván szorítkozni és fenntart­ja magának a későbbi beszéd jogát. Knowland tagadta az Egyesült Álla­mok ellen emelt vádakat, noha nem is érintette a szovjet küldöttség ve­zetőjének beszédében felsorakozta­tott konkrét tényeket. Knowland a szocialista tábor te­kintetében végtelenül ellenséges ér­zületét nyilvánította ki, rágalmazta a Szovjetuniót és a népi demokra­tikus országokat. Knowland befejezésül arra szólí­tott fel, hogy a szőnyegen lévő kér­désben semmiféle határozatot ne hozzanak. A bizottság délelőtti ülése Know­land beszédével végétért. (MTI) il Szovjetunió egymillió rúpia értéüü árut rendeli Kasmírban Dzsammu (MTI) Mint a Reuter jelenti, Dzsammu- ban hétfőn szerzett értesülések sze­rint a Szovjetunió egymillió rúpia értékű megrendelést tett a kasmiri kormánynál kézműipari árura, a többi között pokrócokra, sálakra és bőrvánkosokra. (MTI* Újabb angol bányák tagadták meg a magyar menekültek alkalmazását London (MTI) A Derby-megyei szénvidéken — Ír­ja a Yorkshire Post — újabb két bá­nva szakszervezeti fiókja határozta ei, hogy nem engedi meg magyar menekültek alkalmazását a bányák­ban. Roy Mason munkáspárti képvi­selő, az alsóházban ülő 34 bányász­képviselő egyike kijelentette: felhí­vással fordul majd választókerületé­nek bányászaihoz és kérni fogja őket és a környező bányavidék bányá­szait, helyezkedjenek kevésbé hajtha­tatlan álláspontra a* magyar mene­kültek alkalmazásával szemben. Ma­son választókerülete véletlenül Barnsley, amelynek bányászszakszer­vezeti fiókja különösen éles kifeje­zésekkel nyilatkozott a magyarok alkalmazása ellen és az ezzel kap­csolatos vitában az egyik bányász a menekülteket „Magyarország legal­jasabb söpredékének” nevezte. 2 742 vagon és 13 uszály építőanyag érkezett már a baráti országokból A baráti országok, így a Szovjet­unió, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Kelet-Németor- szág, Észak-Korea, Kína és Jugo­szlávia a novemberi események óta nagymennyiségű építőanyaggal segí­tik Budapest sérült lakóházainak a helyreállítását. Az építésügyi minisztérium anyag- ellátási igazgatóságának legújabb jelentése szerint 15, 17 és 20 tonnás vagonokban 1488 vagon cement, 766 vagon mész, 279 vagon üveg, 118 va­gon hullámlemez. 55 vagon gipsz, 17 vagon fedéllemez, 9 vagon tégla, cserép és gitt, 10 vagon fazsindely és nagymennyiségű faáru érkezett ha­zánkba. Ezeken az építőanyagokon kívül 13 uszály cement, cserép, tég­la és üveg is érkezett, ami szintén naev mennyiség, hiszen egy uszály raksúlya több mint 860 tonna: (MTI) üzemel. A mintegy félmillió forint felhasználásával épülő üzem jelen­tősen könnyíti majd a dolgozók munkáját s nagyban meggyorsul a huzaloknak és a gyár egyéb készít­ményeinek a felületi hibáktól való megtisztítása. i Kuznyecov és Knowland beszéde az ENSZ különleges politik ai bizottságában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom