Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-17 / 13. szám

i ÉSZAKMAGYARORSZÁG CsütftrftSk, 1957. január FT. ÖTVENKÉT CSALÁD tmtezi cl Elhangzott még egy- két más terme­INTELEM EZ! I" ...............................................................—TOL H ozzászólás a „Gondoljunk a nemzet öreg napszámosaira” című cikkhez Az olyan ín, amely mélyre ereszti gyökereit, minden vihart kiáll. Az oly.au termelő csoport, amelynek mé­lyek a gyökerei, sziklasziliírtian álL Sok ily eh ’ közös gazdaság van a megyében. Ezek közé tartozik a kar­osai Dózsa. Igaz, a vilhar nyomai még meglátszanak a csoporton, az embereken, de az új napsütésben uj életre is kelnek. Az elnök, Kondor Sándor, maga a megtestesült józanság. Az ügyeket annak rendje és módja szerint, sem­mit el nem sietve, old meg — egy- aikaraittal a tagokkal. Idejének nagy részét most — érthetően — az irodá­ban. tölti. A kis helyiség sohase üres. Gyakran nyílik az ajtó és — fő Kondor Sándor feje. Mintegy tizenkét ten közölték, hogy Sdlépnek a csoportból. Szándékukról azonban csak szóban tették említést és nem is nagyon, sietnek. Gondol- kodmak, számolnak, kalkulálnak, hogy volt jobb, jobb lenne-e ezután a csoporton, kívül. Az elnök optimista, a tagok is azok. Hiszik és remélik, hogy a ki­lépni akarók végül is: mar adnak. A csoport színe-java, 52 család egy pillanatig sem ingadozott, ma is sziklaszilárdan áll, együttmarad, A tsz tervezget. Javaslatok érik egymást, ahol kell, módosítanak. Nemregioen a rádióban elhangzott egy tájékoztató, amelyben arról volt szó, hogy az egyik tsz kérte: minden tagnak adjanak ki megmíí velősre egy bizonyos mennyiségű földet és a jövedelem 40 százaiéivá legyen egy- egy ilyen terület gazdájáé. Sokan hallgatták ezt Karosán is. Balázs Sándor és Balázs Gábor állatgondo­zó nyomban fel is csattant: —- Ha így akarjátok, jó, legyen. De akkor nekünk is adjátok ki az álla­tok 40 százalékát. Néhány szó ez csupán, de meg­döbbentette a tagságot. Meg bizony, mert tegyük fel: a csoportnak van 100 szarvasmarhája, akkor abból 40 a két állatgondozóé lenne. Nem is kis vagyon?!!!... S megkezdődött a vita. Végül is úgy döntöttek, hogy továbbra is meg­maradnak a munkaegység mellett. Azt mondjál?:: •— Azért fizessenek, amiért meg­dolgoztunk. Az ilyen állásfoglalást csak helye­selni lehet. szetű javaslat is. Az alapszabály sze­rint minden tag tarthat egy tehenet és két növendókmarhát. Ezt kifogá­solják. Ügy szeretnék, ha két tehe­net tarthatnának csak. Meg is indo­kolják, hogy miért? Az egy tehénnek és két növendék­nek is gondoskodni kell eledelről Hasznot viszont csiak a tehén hoz, a növendék nem. Ha viszont két tehén van a háztájiban, akkor a haszon is nagyobb, mind állami, mind egyéni szempontból. Nagyabb, mert több a tej, a túró, a vaj, több jut tehát a piacra is. Hiszen a felesleget senki nem tartja otthon. A következő ja­vaslat röviden így hangzik: Ha valaki megnősül, attól függet­lenül, hogy elköltözik-e a családi háztól vagy nem, annak is adjanak háztáji gazdaságot. Megszívlelendő, elgondolkoztató észrevételek ezek. Persze, amíg a Dózsa is teljesen a rendes kerékvágásba lendül., el­telik egy kis idő. De az akarat, a kedv lerövidíti ezeket a napokat, tartalommal tölti meg mindannyiunk boldogulására, mert ők is, a tsz tag­jai is ezt akarják. (tóth) Több pedagógus kérésének teszek eleget, amikor válaszolok a lapban megjelent cikkre. Á nemzet napszámosai, akik már kidőltek a sorból, csalódottan hall­gatnak és könnyek közt várják a holnapot — a halált. A szívükben már nincs ifjú remény, nincs hit az emberekben, a társadalomban, az élethez. Csupán a vér lüktet bennük és kényszeríti őket, éljetek, nyomo­rogjatok, sirassátok el a remélt nyu­godt öregkort.. Minket tanítottak apáinkat, gyermekeinket emberség­re, tudásra, tiszteletre. Az emberi élet feljajdul: mit adunk azoknak az öreg tanítóknak öregségére, akik kezében egy nemzedék fiainak erkölcsi és szellemi biztosítéka volt letéve. 300 forintot 2 forint híjján. Nézzen minden ember az önön jövőjébe, vajon elkeseredés nélkül nézne az öreg napjai elé, ha 300 forintot látna ott. Az ember nem csak a jelenért A jövő héten nyitja meg kapuit Kazincbarcikán az ország egyik leg­modernebb vendéglátóipari üzeme. Az új üzem, éttere miből, nagy cuk­rászdából, falatozó-poharazóból, nyá­ri kertihelyiségekből, hideg-meleg konyhából és cukrászüzletből tevő­dik össze, egy háromemeletes bérház 130 méter hosszú földszintjén. Ez az dolgozik, de a holnapot is biztosí­tani akarja. Háromszáz forint két orint híjján. Ezt érdemlik a nemzet napszámo­sai öreg koma? Nem. És százszor nem. Egyetlen öreg sem ezt érdemiá meg, akit az élet tavasza, nyara nem melegít. Akiknek élete az öreg őszbe árt és ez az egy élet percről, percre fogy és tűnik a szürke semmibe. Az öregek gondolata a halálnál köt ki minduntalan. És talán azt akarjuk, hogy ezek kívánják, mert nyomor­ban élnek. Ne engedjük ezt. Mi fia­talok és erősek vagyunk, de gondol­junk az őszre és ezzel együtt járó "ehetetlen öregségünkre. Én bízom a kormányban, a mun­kások pártjában, a társadalomban, ás minden emberben, hogy nem néz el második apánk, anyánk nyomorgó öregsége felett. De intelem ez: mi is megöregszünk, mert az idő nem áll meg! (B. L.) üzem fogja ellátni az egész környék bolthálózatát is ízletes hideg készít­ményekkel, süteményekké] és nyá­ron fagylalttal. A cukrászdában a ki­tűnő Molnár-láncegyültes fogadja a környék táncolni vágyó fiatalságát, míg az étteremben a híres Jónás- család utolsó sarja, a sárospataki Jónás Jancsi és zenekara muzsikál* ^JÍIáq- öli cl bál, meg, izé-L cl fazz... «Rr41fin!U!Mf!tfilfll>lf)IIUilllltlUIUUIIIflli!IIIIlllIlllUIIilllIlillUlimil1l(lilliUII»lltUllillillHlilUlllltlllllllllllHUIi»{||||flIIIIiUf!UIHtli!UI!lliUIIIIIIIIIIUIIItl!UmttlllllI!llfll!IlIll!iinilltim!tmi«' & KARNEVÁL HERCEGE FOGADÁSRA KÉSZÜL MISKOLCON Óriáskígyót loptak hj színnel gazdagodik Kazincbarcika Fiatal óriáskígyót lo­pott el két kamaszkor­ban. levő fiú a San Francisco-i S beinhart- akváriumból. A 75 centiméteres hosszú hüllőt nyilvánvalóan a kabátjuk alá rejtve lopták Eki az üvegtete- jű csamcfc'ból Az ál­iaücert tisztviselői el­mondották, hogy a bébi Boa constrictor, amelyet banán közé helyezve szállítottak nemrégiben az Egye­sült Államokba, nem veszedelmes, noha 50 foga van és nemcsak szorítani, de harapni is tud. A lopásra való­színűleg az a felirat bátorította fel a fiú­kat, amely az óriás­kígyó üvegszekrényén állt: *>A fiatal óriás­kígyóik rendszerint igen tanulékonyak és meglehetősen jó házi­állat válhat belőlük.-« háztulajdonosokí * HÁZMESTEREK! " A járdák takarítás* kötelező! Sok-sok vidám farsangra ernlé- ie.,. Ink most. A. farsangi bálok színes forgataga, a jelmezbe öltö­zött résztvevők jókedve, szivár­ványszínű szerpentinek, rég hallott kedves dalok, muzsika, iánc... ez jelenti emlékezetünkben a farsan­got, Karnevál herceg érkezését s titkon arra gondolunk, milyen lesz az idén? Vajon kopogtat-e ismét a város kapuján s kér-e bebocsátást örvendező, vidám népével, a tánc, i muzsika, a vígasság hercege. Bá­lig minden évben felhangzott a larsonaszó. amely érkezését jelez­te s a miskolci leányok, fiúk bol­dog izgalommal készültek fogadá­sára. S bizony az idén is várják. S minden bizonnyal nem is hiába. Elárulunk egy édes titkot: a Forra­dalmi Ifjúsági Szövetség Intéző­bizottsága már elindult terepszem­lére Miskolcon, hogy az ifjúság hagyományos, eddig minden évben megtartott nagy karneváljára, Kar­nevál herceg udvarának fogadására megfelelő helyet keressen. Nos, jobb helyet nem is találhatnának az Avas szálló helyiségeinél, hiszen eddig is ez volt a karneválok szín­helye. Igaz, hogy kicsinek bizo­nyult, de ezen most úgy segítenek, hogy az Avas szálló összes helyisé­geiben fogadják a vigadni akaró farsangi ifjúságot. Karnevál hercegének tiszteletére febrtiár közepén, tehát megszólal­nak a harsonák s az Avas szálló összes helyiségeiben kinyúlnak a szivárványszínű lampionok százai s a sok szomorúság után mosolyra, jó kedvre vágyó ifjak vidám serege hajnaligtartó tánccal köszönti a vígasság hercegét. Jelenthez% hírlapárusnak l A miskolci Főposía hirJapkíliordő- kat vesz fel január 16-tól. A munka négy órás, a havi átlagkereset 7—800 forint. Jelentkezni lehet a miskolci Főposta főnöki irodájában. Az utóbbi napok és órák alatt a város területére nagyobb mennyisé­gű hó hullott. A járdák, az utak egy­re síkosabbá válnak, s ezzel párhu­zamosan nőnek a közlekedési és egyéb balesetek. A miskolci rendőr - kapitányság éppen ezért felhívja a város háztulajdonosainak, lakóinak, házkezelőinek, a közületek vezetői­nek figyelmét, a járdák rendszeres takarítására. A rendőrség azonnal megkezdi a lakóházak, közük» tok, intézmények előtt elfutó járdák tisztántartásának ellenőrzését, s ha valahol szabály ta-J lanságot találnak (nem tisztítják Je a járdát) hathatós intézkedéssel fog­ják rábírni a kezelőket, a balesetve*# szóly megszüntetésére. tógegyszsr a; „aranyszáiá“ Török Gyuláról, ózdi pedagógusoknak ai Török Gyula ózdi iskolaigazgató ügyében, több Levelet kaptunk. Egye­sek az ózdi író cokikét túl enyhéinek, mások túlzóbbnak és voltak, akik azt Gyulánál?:, mind az őt súlyosan el­ítélőknek, hogy az igazság teljes fel­derítésére forduljanak a bírósághoz. Öngyilkosság a Fábíán-utcában teljesen, valótlannak tartották. SzűiikeszrtöbLzottőágunk Ozdcxn is­mételten megvizsgálta Török Gyula ügyével kapcsolatos okiratokat és okmányszerűen, rögzített vallomáso­kat. Magával Török Gyulával is ta­nácskoztunk és megtekintettük írá­sos adatait. Mindezek és más hatósági tény­állítások alapján úgy látjuk, az ózdi író helyesen vonta le a következte­tést, Török Gyulát, aki az MDP tagja volt, nem lehet felvenni az MSZMP soraiba. Tötck Gyula ügye súlyosabb, mint azt ' .á ,ciikík írója megírta, ezért az túlhaladja a lap feladatkörét: Mi azt javasoltuk mind Torok Szállítmánybiztosítás Az Állami Biztosító a tűz-, jég-, életbiztosítás, balesetbiztosításom kí­vül számos olyan, kockázatot is el­vállal biztosításra, melyet általában kevesen ismernek. Ilyen például a szállítmánybiztosítás. Egy évvel ez­előtt Dudás Zoltán sárospataki üve­gez» és képkeretező kisiparos a ré­szére érkező tábla üvegekre szállít­mánybiztosításit kötött. Biztosítása alapján az Állami Biztosító Borsod- megyei Igazgatósága 4236 forint kár­térítésit fizetett részére, mezből újra tudta vásárolná a szállítás közben összetört üvegtáblákat. Kedden délelőtt 10 órakor Mis­kolcon, a Fábián utca 20. szám alatt Mislei József 79 esztendős MÁV nyugdíjas eddig csak feltételezett okok miatt felakasztotta magát. Mislei József már hosszabb idő óta betegeskedett. Az orvosok arc- idegzsábát állapítottak meg a beteg­nél. Az adott orvosságok azonban nem sok javulást hoztak, mert Mis­lei József több esetben heves fáj­dalmakra panaszkodott. Ilyenkor, amikor a fájdalmak, már elérték a legfelső határt, többször tett emlí­tést arról, hogy öngyilkos lesz. Ve je, Bakos István és leánya jónéhány- szór megpróbálták lebeszélni az Öreget az öngyilkossági kísérletről. Egy darabig úgy látszott, hogy siker­rel. Kedden azonban Mislei József reggel 9 óra után néhány perccel öngyilkos lett. Veje, Bakos István a reggeli órák­ban eltávozott az SZTK-ba, hogy táppénzét intézze. 10 órakor, ami­kor hazatért, már nem találta ágy­bari apósát. Keresni kezdte, s az udvaron lévő nyári konyhában ráta­lált, ahol az öreg egy háromíonatu ruhaszárító kötélre felakasztotta ma­gát. A halott teste még meleg volt* így ágyba fektették, azonban már nem sikerült életre kelteni. A felté­telezések szerint Mislei József ön- gyilkossága előtt elfogyasztott egy iiter bort és másféldeci császárkörte likőrt. A jelek szerint Mislei József már hétfőn este újabb betegségi roha­A tél a leghidegebb évszak. Majdnem, ilyen hideg a későősz és a koratavasz, míg a tavaszi, a nyáreleji és a nyárvégi időjárás eny-» he meleget kölcsönözi A legmelegebb idő a l\ T £ L nyár. De c nyáron belül is van egy időszak, a Icánikula> amely mar annyira meleg, hogy tűrhetet­len. A kánikula idején kellemes a hideg télre emlékezni, viszont ér­dekes, amikor csikorgó hideg van, akkor meg a hőségre gondolunk szívesen és el-elsóhajtjuk. bárcsak kánikula lenne már. A. telet azért hívják télnek, mert üyenkor a legtéliesebb az időjárás. A tél hivatalosan december 21-én kezdődilc. Ez azonban nem egy merev szabály. A tél nem ismer dogmát. Néha már november 21-én zord idő van, majd mindjobban erősödik a hideg, fázni kezd a ke­zünk, a fülünk és a lábunk. Elő­kerülnek a fülvédők, amiket a gye- reloek falvéáőnek neveznek; a- lá­bunkra, mielőtt a bakancsot fel­húznánk, újságpapírt tekerünk; kezeslábast öltünk magunkra; s á lapokban nemsokára színes ripor­tok jelennek meg »Téli örömök* címmel, mely téli örömökről, ha az ijrök nyárra- valahonnan ígéretei kapnánk, szívesen lemondanánk. Örök nyári Ez az eszményi idő* járás, Wajnos ez lehetetlen, A tél K megszűnteléséért eddig még semmit sem tehettünk, A tu­dósok sem. ök állítólag már olyant is mondtak, hogy kár a benzinért, a tél eltüntetése felesleges, mert a nap úgyis egyre hül, mindig keve­sebb meleget ad, egyszeresük telje­sen kihűl s akkor az egész Földön beköszönt a sötétség és az örök tél. Ennek bekövetkezésétől nekünk, élőknek persze nem kell tartanunk, mert az még soká lesz, azt mi már ■nem érjük meg. És ez a fontos. Az utódok intézzék, ahogy tudják. A. tél megmaradásába mégsem nyugodhatunk bele. Eleget fáztunk már. A tél ellen érdekes tervet dol­goztak lei a cigányok. Lényege az, hogy a telet össze kellene keverni a nyárral. Ez kellemes lenne. Én nem helyeslem ezt a keverést. Mi lesz akkor a jó meleg nyárral? Az évi középhőmérséklet körül­belül 10—15 fok. A keverés után ilyen lenne a hőmérséklet. Hát meleg ez? Hát lehel ilyen hőmér­sékletnél a s-zabadban fürödni? Mi fenne a rAzhspmtUU A napozással? A nyaralással? Hogy? érne be leg­fontosabb növényünk, a búza? Hogy’ ennénk így grízestésztét? A tél likvidálására jobb meg- ^ oldás: elköltözni melegebb vidékre, mondjuk Afrikába. Ennek két módja van, éspedig a disszidá­lás, ami elfogás esetén a legkelle­mesebb szórakozás, és az útlevéllel való utazás. Útlevelet azonban, mint ezt már az újságok is közzé­tették, csak 45 éven felüliek kap­hatnak, feltéve, ha nem követtek el valami bűnt. Most már csak az a kérdés, mi lesz azokkal, akik csak IS évesek? Talán az atonvmjat sikerül egy, mindenki számára elfogadható idő­járást kialakítani Kedvezőbb nap­rendszer kellene. Ismeretes, hogy nemcsak az az egy naprendszer van a világűrben, amelyben mi is léte­zünk, hanem sok millió, ezek al­kotják a tejútrendszert. A tudósok ilyen tejútrendszert is több müliár- dot fedeztek már fel (felfedezőnek, ma már jobb lenni, eretnekek el­égetéséről nem érkeznek jelenté­seké s as atom segítségével egyszer el fogják intézni, hogy ne csak egy Nap le­gyen Földünk sütésére, hanem mondjuk kettő. Iz egyik Nap az egyik, i másik Nap a másik oldaláról sütné a Föl­det. Ez igazi szocialista cselekedet lenne. Megszűnnének a sarkvidékek elolvadna «. Jeges­tenger; az eszkimók fürdőnadrágot vennének fel s a Földön min­denütt beköszöntene az általános enyhülés, majd az örök nyár. Nem sepernénk több havat, nem fázna a fülünk, eltűnnének a jégvirágok, nem sorakoznánk a TÜZÉP előtt s a gólyák, akiknek oly sokat köszönhetünk, mert sok kisgyereket hoztak nekünk, mindig nálunk maradnának. ehát ez még messze van. Ad­dig a TÜZÉP nagy szerepet játszik még életünkben. Feltéve, ha kapunk szenet. Ha nem kapunk szenet, akkor is nagy szerepe lesz neki, mert lesz hol reklamálni. Ügyes ember viszont már nem is vásárol szenet. Fűtetlen szobá­ban alszik, ami egészséges; üzemi konyhán étkezik és nappal, mivel úgyis munlcanélküli, nem otthon ül a hideg falak között, télikabátban, hanem egész nap a jól fűtött Kos­suthban, egy szimpla feketekávé, mellett^ (Km*) .nokon esett át, ugyanis nem elégel­te meg a lánya által adott, az orvos által előírt gyógyszer mennyiségét. Mindenáron többet akart bevenni. Leánya azonban óvatos volt, s csak a szükséges mennyiséget adta édes­apjának. Az eset megtörténte után a rend­őrség szervei nyomozást indítottak* s megállapították, hogy Mislei József öngyilkos lett. A miskolci Zöldség- is GyümülcsértéiresítB V. napi fogyasztói árai Burgonya, Gül baba I kg. . 2.30 Ft. Burgonya, Ella 1.90 Ft. Káposzta, fejes 3.20 Ft Kelkáposzta 5.60 Ft Gyökér 5.20 Ft. Sárgarépa fi 2.80 Ft Zellergumó a 4.— Ft Kalarábé ii 3.60 Ft Cékla w 2.60 Ft. Vöröshagyma »» 6 — Ft. Fokhagyma »> 30.— Ft Alma, piros 1 kg. 5.60 Ft-tói 7.— Ft-ig. Alma, fehér 1 kg. 4.40 Ft-t61 5.— Ft- ig. Primőráru: Saláta 1 fej 2.80 Ft. Zöldpaprika l db. 2.40 Ft, Paradicsom I kg. 74.— Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom