Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-16 / 12. szám

északmagyarorszAg Szerda, 195T Január 16. ra Megnyílik a tejszínhabos sütemények boltja TJj zenekarok és énekesek kerülnek a miskolci vendéglőkhöz Á január 6-i újságokban megjelent a Kormány nyilatkozata, amely be­szélt a vendéglátóipart vállalat to­vábbfejlesztéséről is. Többen téve­sein úgy értelmezték, hogy ezután Visszaállítható a régi vendéglői és éttermi rendszer. A rendeletben erről szó sincs, csak egyes kisebb italboltok, vendég­lők, cukrászdák forgalma eme­lése érdekében tettek javaslatot bérbeadásra. A bérle trendszerben a bérbeadó a vendéglátóipari vállalat. Bérletét csak erre alkalmas szakember kap­hat. A bérlő köteles ovadékot adni a vendóglátóipari vállalatnak és bér­leti díj címén bizonyos összeget fi­zetni a forgalom alapján megállapí­tott százalékban. A 'vendéglátóipari vállalat az ed­digi formák között üzemelteti tovább üzemegységét. Minden törekvésünk az, hogy az adminisztrációt lényegesen csök­kentsük. Tovább kívánjuk fejleszteni az étel és cukrásztermékek forgalmát, s ez ügyben már tárgyalásokat is foly­tattunk szakembereinkkel. Étel és cukrászsüteményekből különleges áruféleségeket is állítunk elő, me­lyeket rövidesen megismertetünk fogyasztóinkkal. Egy cukrászati üze­met rendezünk be, mely kizárólag csak minőségi árut és tejszínhabos cukrásztermékeket állít elő. Vendégeink szórakoztatására jó zenekarokat, énekeseket szerződte­tünk. (Reméljük jobb hanguakat, mint akik eddig énekeltek, ha egy­általán ennek lehetett nevezni mű­ködésüket.) A jövőt illetően helyesnek tarta­nám, ha egyes üzemegységek na­gyobb önállóságot kapnának és egy- egy elszámoló egységet képeznének olyanformán, hogy forgalmuk bizo­nyos százalékát adó, a leszűkített központ és a felújítás céljára fizet­nék be. Míg az üzemegység fenntar­tási költségét, személyzetét, fogyó-, eszköz utánpótlását és egyéb rezsi- költségeit a megmaradt jövedelem­ből maga az üzemegység fedezné. Ezzel elérnénk, hogy az üzemegység dolgozói és szakemberei nemes ver­senyben egymásikozt a legjobbat nyújtanák a vásárlóknak, a fogyasz­tóknak és a felszerelések megóvásá mellett minél kevesebb veszteség érje őket. így biztosíthatjuk, hogy a dolgo­zók fizetése fokozatosan emel­kedjen, mert jobb munkával, ta­karékosabb gazdálkodással a megmaradt haszonból több fi­zetés jutna. Ez természetesen, egyelőre csak el­gondolás, mindenesetre ez kevesebb adminisztrációt és bürokráciát je­lentene, ami komoly megtakarttast hoz és jövedelmet biztosít az egyén­nek és államnak egyaránt. HOSZKENZ JÁNOS igazgató Miskolc,, Vendéglátóipari Vállalat. A nyugtalan ember így nevezhetnénk el Jekisa Mi­hály többszörös újítót, a Lenin Ko­hászati Művek technológiai osztá­lyának dolgozóját. Az október utá­ni viharos napokban is .,nyugta­lan” volt, s alkotó munkával töl­tötte el napjait. Azon gondolko­dott, hogy hogyan lehetne a sze- kaszt más hazai anyaggal, esetleg műanyaggal pótolni. Hogy sike­rült-e több társával elgondolásait megvalósítani, azt nem tudjuk. De egy biztos. Újítását már beadta, amely már csak kivitelezésre vár. Beszédes számok így is lehetne mondani, hiszen valóban az egyszerű számok be­szélni is tudnak. Ez esetben ar­ról, hogy a Lenin Kohászati Mű­vekben hogyan gondoskodnak a dolgozó emberről. Étkeztetési hoz­zájárulás címén havonta 250 ezer, szociális segélyt pedig mintegy 80 ezer forintot fizetnek ki. Ugy-e beszélnek a számok, csak érteni kell a nyelvüket! 'döej dléiQtjöu /fíitf/ok, mi leiz at/eltk... Igen, mi lesz veletek, hiszen ok­tóber 23-tól a „férfiak” lettek a diósgyőri gyártelepen a győztesek. Aki nem hiszi, az kövesse példán­kat, s látogasson el a II. kerületi tanács anyakönyvvezetőjéhez, ott könnyen megtudhatja, hogy az el­telt időszakban 322 gyerek szüle­tett, s ennek 55 százaléka „férfi”, s csak 45 százaléka „nő”! A leá­nyok ez esetben vesztesek lették. noha a 108 házasságkötés már az ő „győzelmükről” szól. (Egyszerű emberek jogos panaszai lesz-e ebből valami, vagy ez is csak ígéret marad, mint régen. Neki na­gyon jól jönne az emelés, mert 6 gye­reke után kap családi pótlékot és igencsak volna mire elkölteni a több­letei Reméljük, Kovács bácsinak és sok más családos dolgozónak nem kell sokáig várni. A munkás-paraszt kor­mány rövidesen megnyugtatóan ren­dezi ezt a fájó kérdést iff. Tiszapalkonyai utunk során egy melegedőnek kinevezett tágas helyi­ségbe tértünk be. A dolgozók körülveszik az újságírót, kritizálják az új­ságjával együtt, mások panaszkodnak neki, néhányan tanácsot kémek tőle. A panaszokból az alábbiakban közlünk néhányat, gondolván arra, hogy ezzel valamelyest segíthetünk a panaszkodik helyzetén. 0 Nem kellemes dolog télen fűtetlen szobában várni órákihosszat. De még kellemetlenebb betegen vagy beteg csecsemővel várni. A legkellemetle­nebb azonban az, ha mindennek tete­jébe ’még az mvos sem jelentkezik. Már pedig így volt hétfőn délelőtt a palkonyai rendelő várószobájában. Dula Ferencné, az építkezés egyik dolgozójának felesége háromhónapos kisgyermekévé!- délelőtt tíz órától egy óráig várakozott többedimagával az orvosra, de eredménytelenül, mert az orvos nem jelentkezett annak elle­nére, hogy 9—11-ig rendelési idő van. A patkányai betegek ázt kérdezik: Egy ids jóakarattal, emberséggel nem leheíme-e a minimális fűtőanyagból egy kevéske szánét juttatni az orvosi várószoba fűtéséhez? Miért nem tar­tózkodik az orvos a rendelési ^ idő alatt a rendelőiben? S ha rendkívül1 elfoglaltsága van, akkor miért ner lehet értesíteni a betegeket, hogy ne várakozzanak fölöslegesen? Reméljük, hogy az illetékesek rö­videsen válaszolnak a betegek kérdé­seire. © Mi lesz a szappan- és mosópor­illetményünkkel? — Ezt kérdezik a gépészeten, betonozásnál és más ha­sonló munkahelyeken dolgozók. 25 deka szappan és ugyanannyi mosó­por járt nekik havonta illetmény­ként. Ezt már kát hónap óta nem kapják meg, pedig tisztálkodni, mo­sakodni most is éppúgy kell, mint azelőtt. Az a kérésük: az illetékesek t/ondoskodjanák ártól, hogyha csök­kentett mennyiségben is, de rendsze­resen hozzájuthassanak a számukra nélkülözhetetlen tisztálkodó szerek­hez. Sz. NAPONTA 15 EZER KENYÉR Ha az író hősi ódát írna, fel­tétlen első fejezetében a kenyér­gyárakról, elsősorban a vasgyári kenyérgyár dolgozóiról szólna. Megérdemelnék, hiszen a hatal­mas ipari városi ők látják el mindennap friss, puha kenyér­rel. Amikor még süvítettek a go­lyók, s nem mentek a villamo­sok, a vasgyári kenyérgyár dol­gozói miskolci kollegáikkal együtt példamutatóan helytáll­tak. Erről beszél a sütési statisz­tikájuk is, amelyben a napi 15 ezer darab kenyér sütése ál}. Szorgalmas munkájukkal na­ponta ilyen nagymennyiségű kenyeret adnak a diósgyőri pékek. A szállítómunkások is dicséretet érdemelnek, hogy el­juttatják az üzletekbe, a mind- annyiunk által kedvelt friss ke­nyeret. Infravörös sugárzással megszüntetik a malaceihuilást A felsőbab ádi állami gazdaságban kísérletképpen az újszülött malaco­kat infravörös sugárzással kezelik. A tapasztalatok szerint ugyanis a néhány napos malacok elhullását, különösen hideg időben főleg az okozza, hogy a fiatal állatoknak éle­tük első 10 napján igen rossz a hő­szabályozó képessége. A hideg kut- ricábam igen lehűl a testhőmérsékle­tük, s különféle hurutos megbetege­déseket kapnak. Ezen segít az infra­vörös lámpák alkalmazása. A kutri­cák fölött egy-egy lámpát helyeznek el, s a malacok 10 napos korukig en­nek melegében sütkéreznek. A kísér­letek igen jól beváltak. Nemcsak az. elhullás szűnt meg teljesen, de a malacok sokkal erősebben fejlődtek. Legutóbb az infravörös lámpákkal felszerelt kutricákban 41 kocától egyenként 10 malacot választattak le, mégpedig a szokásos 15—17 kg-os Választási átlagsuly helyett 21 kiló­val. A bevált módszert ebben az év­ben több állami gazdaságban is al­kalmazzák. (MTI). Hajó fűfők és gépészek nélkül A TASZSZ közM: A leningrádi hajó­gyárban atomjégtörő épül. Az atomhajó hossza 134 méter, leg­nagyobb szélessége 27,6 méter, vízkiszorítása 16 ezer tonna, hajtóereje 44.000 lóerő, sebessége szabad vízen 18 csomó. Az épülő hajónak az a legfőbb tulajdonsága, hogy 12 hónapon át működhet a jeges vize­ken anélkül, hogy ki­kötőbe befutna. Atom-jégtörő gyakor­latilag mentes lesz az üzemanyagtartalékok kimerülésének veszé­lyétől. A mag-reaktort biztos védőberendezés veszi majd körül. Fe­lette »energetikai őr­hely-« létesül. • Innen irányítják majd a hajó egész energetikai be­rendezését. A hajón nem lesznek fűtők, gé­pészek. őket »áz ener­getikai őrhely«-re állí­tott szakemberek he­lyettesítik. Hogyan válik a mag­energia mechanikai energiává? Láncreakció követ­keztében hatalmas hő­mennyiség keletkezik, ez vizet melegít. Ez a víz felmelegít egy má­sik, a magfolyamatok­tól elszigetelt vízrend­szert. Itt a gőzzé vál­toztatott víz a turbo­generátorokba jut. Ezek hajtják, meg a propeller- tengelyekkel összekapcsolt hatalmas motorokat. A jégtörő meghajtá­sát szolgáló villamos- gépek összemérgiá ja meghaladja a 30.000 kilowattot. Két, egyen­ként 3000 kilowatt energiát termelő gép szolgáltatja az energiát egyéb célokra. Az egész hajószemély­zetet egy-két személyes fülkékben helyezik el. Lesz a hajónak »mes­terséges klima«-beren- dezése, filmvetítő-ter­me, könyvtára és zene­terme. „A kékszakállú herceg vára66 Londonban Eric Blóm neves zeneesztéta az Observerben lelkeshangú cikkben méltatja Bartók Béla operájának, ,.A kékszakállú herceg várának” óriási művészi értékét. Kifejti, hogy nemcsak részleteiben, hanem a ma­ga egészében is remekmű. Merész úttörő kísérlet lehetett eredetileg, de több más neves zeneszerző vele egyidős merész kísérlete ma már fe­ledésbe merült. Bartók műveiről csak most kezd kiderülni, milyen sok örökbecsű zenei érték van az újszerű felszín alatt. (MTI) Kihalnak az eunuchok Isztambul (MTI) A DPA közli, hogy az eunuchok kihalóban vannak. Miután a napok­ban ismét eltemettek Isztambulban egy volt török háremőrt, már csak 16 eunuch él Törökországban. Az eunuchok egyébként nagyösszegű amerikai ajánlatok ellenére sem vol­tak hajlandók emlékiratot készíteni. Ügy érzik, továbbra is köti őket a szultánok idejében érvényes hallga­tási kötelezettség. A yoghurt megvéd a rádióahtivitástól Az AFP árról ad hírt, hogy Súkeiro Higusi, japán atomkuitató professzor, vasárnap beszámolót tartott azon az atomerőértekezletem, amely Tokióban kezdődött meg ezer japán atomtudós és technikus részvételével. A professzor patkányokon és em­bereken végzett kísérleteik alapján kimutatta, hogy a yogihurt hatékony orvosság a rádióaktív sugárzás által előidézett betegségek preventív keze­lésében. Egyetlen személyen sem mutatkoztak a rádióaktív betegségek szimptómái azok közül, akik yoghur- tos ételeket vettek előzőleg maguk­hoz. Higusi professzor ezeket az ered­ményeket annak tudja be, hogy a yoghurt olyan elemeket tartalmaz, mint a cisitin és a glutatión, amelyek védik a szervezetet a rádióaktív ha­tásokkal szemben. 101 millió telefonkészülék Az amerikai távbeszélő és táviró társaság az 1956. évi jelentésében megállapítja, hogy jelenleg 101 mil­lió telefonkészülék van üzemben a világon, — 6.5 millióval több, mint 1955-ben. Az utóbbi tíz év alatt a telefonkészülékek száma megkétsze­reződött. © Az F 9-es barakk lakói panaszol­ják, hogy már egy hónap óta fűtetlen helyiségben kénytelenek lakni. ígére­tet már többször is kaptak — leg­utóbb az igazgatótól —, de szenet még nem. Kovács Sándor bácsi, a barakk egyik lakója megjegyzi: Tud­juk, hogy kevés ajüzelő, de azt is tudjuk, hogy az irodákba jut belőle. Pédig mi, akik egész . nap sokszor velőkig ható szélben dolgozunk elvár­nánk, hogy jó meleg szálláshely fo­gadjon bennünket. Ehelyett munka után a barakkok­ban csak a jéghideg fűtőtesteket ta­pogathatjuk és csárdást járunk, hogy a lábunk le ne fagyjon. Az erőmű- építkezés igazgatóságának azt java­soljuk: sürgősen gondoskodjon a ren­delkezésre álló fűtőanyag igazságos elosztásáról s biztosítsa, hogy a sza­badban dolgozók nehéz munkájuk után fűtött helyiségben pihenhesse­nek. © Kovács Sándor bácsi betonozó se­gédmunkás kilenc gyermek apja. Arra kér bennünket, tegyük szóvá az ő panaszát. Úgy emlékszik, hogy ok­tóber után — a nagy zűrzavarban nem emlékszik pontosan' mikor — a kormány megígérte a család pótlék felemelését. Most az a kérdése, hogy VIHAR UTÁN — olyan időben került ismét a Miskolci Nemzeti Színház színpadára Katona József évszázados próbát kiállt drámája, amikor még nem oszlottak el a fel­hők hazánk ege felett. Uj nemzeti drámát éltünk át, amelynek hullám­verései még itt gyűrűznek körülöt­tünk és bent a magyar lelkekben. Sok tiborci jaj és panasz gyülem- lett fel, s talált süket fülekre, sok bánki sértődés esett a magyar nem­zet önérzetén, mielőtt a vihar ki­tört. És most ocsúdunk, hogy számot- vessünk mindazzal, ami történt, s a múltból tanulva mérlegeljük jele­nünket, jövőnket. Öröm, hogy színpadunkon újra megszólalnak halhatatlan géniu­szaink és segítenek, hogy megtalál­juk egymás kezét, eloszlassuk a ma­gyar égről a viharfelhőket, nekivág­junk a nemzeti felemelkedés új út­jának. * KATONA DRÁMÁJA ma is él, ma is táplálja nemzeti büszkesé­günket. önérzetünket, de táplálja nemzetünk sorsáért való felelőssé­günket is. Bánk bán nagyszerű férfialakja, jelleme a nemzet sorsáért érzett roppant felelősség megtestesítője. Bánk, éppen mert az egész nemzet gondjait érzi vállain; éppen mert az ország Nagyura, s a király távollété­ben ő felelős mindenért, ami az or­szágban történik, ura kell, hogy le­gyen önmagának, minden cselekede­tének is. az akar maradni akkor is. amikor Biberach „felnyitja a szemét” és ő indulatait fékezve mondja; „Oh, Észrevételek a miskolci Bánk bán előadásról légy velem hidegvér, légy velem!...” Petur és a békétlenkedők izzó sza­vai, Tiborc panaszai, családi becsü­letének megcsúfolása, majd Gert­rudis fölényes cinizmusa leküzdhe­tetlen haragot, indulatokat korbá­csol fel benne, de még a királyné megölése után is feltör belőle hazája féltése, valami előre nem látott ve­szélytől: „Vége! volt — nincs; de ne tapsolj hazám, — Ni! — reszket a bosszúálló...” Ellenállhatatlanul sodródik egyéni tragédiájába, mert erre kényszeríti nemzete és sa­ját becsülete, de még Melinda holt­teste előtt összeroppanva is a maga „botlásait” emlegeti, amelyek miatt a mennybéli angyal kitörli az élet könyvéből. Ha Petur a perzselő láng, a fékez- hetetlen tűz, amely el akarja pusz­títani az egész meráni pereputtyot, — Bánk a nemzet élő lelkiismerete, akinek indulattól elborult tekinte­te is a Történelem ítélőszékére te­kint. * A MISKOLCI BEMUTATÓN mint­ha Bánk és Petur vérmérsékletet cserélt volna. Nagy Attila Bánkja volt az örökké robbanó szenvedélyes­ség hordozója és Farkas Endre Petur­ja bizonyult az érzelmi viharzások árnyaltabb megszólaltatójáhak. Nagy Attila a maga huszonegynéhány évességének lobbanó temperamentu­mán keresztül szűrte élményévé Bánk vívódásait, belső drámáját, ki­robbanó indulatait. így a nagynevű művészeink alakításában kikristá­lyosodott bánki magatartás gyakor­ta a hasonló drámai szituációktól kiváltott átlag emberi magatartássá hangszerelődik. Az indulatok és ér­zések állandó fortisszimója még a végjelenetben összeroppanó Bánknak is alaphangja, s túlharsog minden más szót. Ez a kimerülésig harso­gó Bánk végül is megkoptatja, meg- fakítja a szeren kezdetben és több emlékezetes jelenetben szépen fel­épített drámai hatásait. El tudjuk képzelni, hogy Nagy Attffa árnyal tabban ábrázolja az érzelemviharzá- sokat és így Bánkot egészében olyar hitelessé formálja, amilyen hiteles és megragadó például Peturral val< szóviadala és pillanatnyi „győzel me”, nagy párbeszéde Tiborccal és szívünkbe markoló páros jelenete meggyalázott, de rajongásig szeretett hitvesével. Mészöly Tibor és Kazimir Károly, a dráma rendezői bizonyára egyet­értenek észrevételemmel; AMIKOR BÁNK magához öleli Ti- borcot, szeretnék magunk is meg­ölelni Tiborc alakítóját, Szirtes Ádámot, aki ennyire földszogúan, megrázóan és igazan tolmácsolja az elnyomott, de vihart álló magyar gyökérzet, a parasztság jaját pana­szát. Szirtes új színekkel, izekkel gazdagította ezt a szegényes ron­gyaiban is impozáns a^kot, ujiéte­rem tette Katona József sok ércbeön- tött jellemalakja között is a legne­mesebbé formálta! Akaratlanul is az örök Tiboréra gondoln-rk aki tör­ténelmink minden vihariban és ma is kiállta a hűség, az állhatatosság próbáját. Aki mindenkinél jobban érzi a költői parancs igazát: Áldjon vagy verjen sors keze, — itt élned- halnod kell! CSAK NÉHÁNY MEGJEGYZÉST a többi szerepről. Ha Takács Anna (Gertrudis) bizonyos fölös merevsé­gektől megszabadul: ha Vargha Irén 'Melinda) az első felvonásban meg­találja azt a helyes atophangot, amely későbbi játékát jellemzi; ha Csiszér András kicsit élőbbé, kemé­nyebbé formálja II. Endre király alakját, máris teljesebb értékű lesz az előadás. Érdekes Viktor Gedeon Ottójának kész jellem rajzzal egyén­iekül maszkja, amelyhez jól igazo­dik a színészi játék. Belezír ay István (Biberach). Fesztoráozy Kató (Izi­dorai. Bánhidy József (IvFska bán) játékában égésünk szerint nincs ki­vetnivaló. (hb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom