Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-12 / 9. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁO Szombat 1957. fanuár 12. uc Várható-e javulás a lakás-fronton IIIMMMMMMUMItMUfMIIMIUIMI Milyen kilátások varrnak a helyzet javulására? Ezekről a kér­désekről beszélgettünk a megyei ta­nács város- és községgazdálkodási osztályán Serfőző János osztályve­zetővel. ' A megyei tanácsnak vannak ter­vei, elgondolásai, hogy a lakáshely­zet a lehetőségektől főggően már a közeljövőben javuljon. Az első és legfontosabb ezen a területen az ál­lami erőből történő lakásépítések számszerű emelése és az építkezések meggyorsítása. Sajnos, pillanatnyi­lag még nem lehet tudni, hogy 1957- ben megyénkben hány lakás épül fel. Ugyanis a megyei tanács lilába dolgoz ki idevonatkozó terveket, míg országos szinten nem biztosítják erre az anyagi és a pénzfedezetet. Emiatt jelenleg csak az októberi esemény miatt, a múlt évről áthú­zódó építkezések folynak megyénk­ben. Laktanyákból — lakás! Sok család jutott lakáshoz októ­ber óta azáltal, hogy irodák, párt­házak és* laktanyák a tanácsok ren ­delkezésére bocsátottak sok, szá­mukra fölösleges helyiséget. Leg­utóbb például Sátoraljaújhelyen egy régi laktanyát viszonylag kis költ­séggel, lakásokká alakítottak át. A laktanyából 28 lakást nyertek a sá­toraljaújhelyiek. Most, a hivatali apparátusok csökkentése folytán még több ilyen lehetőség adódik. Azonban sok múlik az alsóbb ta­nácsszervek szemfülesíjégén, mert bz eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy önszántából kevés hivatal mond le a már egyszer hiegkapott helyiségekről. A megyei tanácson nyert infoirná- ciók szerint tárgyalások vannak fo­lyamatban a Honvédelmi- és a Bel­ügyminisztériummal, mert még me­gyénkben is sok laktanya áll kihasz­nálatlanul. Sok esetben raktárnak használnak olyan laktanyákat, me­lyeket minimális költséggel laká­sokká lehetne átalakítaná Tovább folyósítják az OTP kölcsönöket Az állam, mint eddig, ezután is támogatni kívánja a magánépítkezé­seket. Továbbra is folyósítják azo­kat az OTP kölcsönöket, melyeket már megszavaztak. Tehát póruljár­nak azok az építkezők, akik arra számítva, hogy megszűnik az OTP akció, másra költötték a már kéz- hezkapott pénzt. A magánlakásépítkezéseknél a má­sik nehézség az építőanyaghiány. A helyi adottságok kiaknázásával, te­lemén vességgel itt is sokat lehet ja­vítani. Már eddig is voltak életre­való ötletek. Például: Ózd és Putnok környékén építkezésre alkalmas kő feltárásával, az £>zdi Kohászati Üze­mekben pedig salakból gyártott téglákkal segítenek az anyaghiá­nyon. A lakásfoglalási hadjáratról Mind Miskolcon, mind a megyé­ben nagyszámú önkényes beköltö­zésről érkezett hír. Megkérdeztük a megyei tanács VKG osztályának ve­zetőjét, hogy milyen Intézkedések várhatók ezzel kapcsolatban. Serfő­ző János osztályvezető válasza^ sze­rint a törvény szigorával lépnek fel a jogtalan és indokolatlan lakásfog­lalókkal szemben. Sok esetben az a helyzet, hogy a rászorulóbb csalá­dok elől foglalták el a lakásokat. Mindenki előtt ismeretes az ország nehéz gazdasági helyzete. Nem lehet arra számítani, hogy az állam egy­maga rövid időn belül lényeges ja­vulást teremthet. Azonban az állam segítségére támaszkodva, ésszerű he­lyi kezdeményezésekkel remélhető, hogy a közeljövőben valamelyest enyhül a nehéz lakáshelyzet. (nz) Mii láttam, mit hallottam Ozdon Ózdom jártam a minap. Engem, aiki csak hébe-hóba látogatok el ide, jó érzéstsel töltött el a kép, mely szemem elé tárult. A kémények ontották a füstöt, a kohókból vörös-fehér izzás­sal ömlött a vas. A múltban nem volt szívderítő fel­adat a termelésről írni. Nem érde­kelte az embereket; Elcsépelt szóla­mok, semmitmondó számadatok tar­kították a termelési cikkeket. Aki elolvasta, gúnyosan elhúzta a száját, s talán hozzá is fűzte: Igen, terme­lünk, de mi hasanunk van belőle... A fizetés inkább csökkent, mint emel­kedett, s az újság, a rádió, a terme­lési értekezlet nagyhangú előadója az életszínvonal ugrásszerű emelke­déséről papolt A szó és a valóság között olyan szakadék tátongott, me­lyet nem volt képes áthidalni az újságíró tolla. Most más a helyzet. Az emberek érdeklődéssel -fordul­nak a termelés felé. Ami akkor unalmas volt, most húsba­vágóan fontos kérdéssé lett A két­hónapos sztrájk elcsigázta az orszá­got, megviselte nemzetgazdaságun­kat Milliárdokra rúg a kár. Sebek borítják az ország testét. Gyógyítá­sukhoz termelés keli ózdon megindult a munka — saj­nos, nem teljes Icapacitással. A nyers­anyag, a szénellátás nem kielégítő volta akadályozza azt, hogy teljes erővel folyjon a termelőmunka. — Ha teljes erővel megindulnánk — mondotta egy munkás — egy-keí- tőre felélnénk készleteinket. Az utánpótlás pedig rossz. A lakosság­nak nem jutná szén, kialudna a vil­lany, s megint ott volnánk, áhcJ a part szakad. Az ózdi munkások már rádöbben­tek, ha nem dolgoznak, nem fognak enni. Máris mutatkoznak nehézségek. Sok az ember, nem jut mindenkinek munka. A darukormányosokat pél­dául nem tudják állandóan foglalkoz­tatni, más munkára osztják be őket. Nem örülnek neki, a család is rpeg* érzi. A pakkerm unkáért a darusbér­nek csupán 80 százalékát kapják. De mit tehetnek? A szükség törvényt bont. A négy kohóhoz méretezett da­ruslétszámnak csupán a fele dolgoz­hat, mert csak két kohó működik. A gépműhelyben kedvezőbb a helyzet. Zúgnak a villanymotorok. Az esz­tergakéseik alatt füstölögve forgácso- lódi'k az acél. De a művezető még nincs megelégedve a termeléssel. —*■ Nem mondható, hogy teljes erővel dolgozunk, ez túlzás lenne, csak amennyire lehet Nem rajtunk múlik. — Meg kellene mozgatni.azt a ma­gas minisztériumot mondották többen —, hogy jobban biztosítaná a kohó nyersanyagellátásét. Munka­hiány miatt nem szeretnénk utcára kerülni..; Igazuk van ezeknek a munkások­nak. »De nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedet...« Bízni, bízni a kormányban, s hittel, lelke­sedéssel csinálni azt, amit különben is csinálni kell.; j . Alkonyatikor indulunk vissza Te­hervonat. kígyózik ki Ózdról, meg­rakva vassal. Özd dolgozik, az ózdi munkások élni akarnak: G, M. „Ha úgy dolgoztok, mini-1945 utón,.." I (Tudósítónktól.) HALOTTI tort ülni szomorú do­log, de nem így a disznótorban. Áz asztalon illatozik a frissen sült pecsenye, kolbász, hurka, de a hegyaljai toroköblítő sem hiányzik e pompás sorból, az ember így ró­zsaszínűbbnek látja az életet. — Vegyen csak fiam. Na ebből is egy darabkát — kínálgat Erzsi néni. w — Várjál asszony, nem csúszik az enélkül •— emeli meg a poha­rát T. Jani bácsi, a gazda. — Isten éltessen mindnyájunkat — köszönt. — Ránk is fér — veti ró testvér- öccse, T. Pista bácsi,. akinek a sza­vát mindig kettőre lehet érteni. A mostani szava is többre érthető, mert a bor is elfér, de az áldásos élet is kellene. Aztán eszünk, majd újra iszunk, iszogatunk. így aztán a szó se vá­rat magára, mert a jó bor mindent megold; a bút is, a bánatot is. Na meg jóllakottan könnyű beszélni — mondják, de igaz is az. Most pedig aki szeret beszélni — különösen aki politizálni —, van miről. A két öreg különösen szeretett politizálni. Meghányták-vetették ők úgy az ország, de a világ ügyét-baját is, hogy a miniszterek se jobban. — FIÁM, ha úgy dolgoztok, mint mi 45 után, lesz eredmény. De lesz ám. Az a fontos, hogy mindig töb­bet tegyetek, mint amennyit mond­tak. — Keveset tudnak még ezek — szólt közbe Jani bácsi —, hej, a mi időnkben... Tudqd: 19 után — mert kommunista voltam —■, a tiszturak úgy elverték a hátsó fe­lem, hogy elkeseredésemben Ar­gentínába szöktem. Többen mene­kültünk innen Abaujkérről. De a honvágy hazahozott — fene rossz az te. De nincs is olyan fehér ke­nyér a világon, mint itt Magyar- országon. Ott aieg éppenséggel még kenyér is alig volt. — Mit szól az MSZMP megyei programjához? — próbálok nyíltan érdeklődni. —- Olvastam. Erzsi add ide azt a füzetet. Ott van a komótfiókban, felül — utasítja a hitvestár­sát. — Na híres firkászok — tol­ja az orrom alá —, hát különbre uém telt a tudásotokból. * papírt ükarun#mi a dm, Eleget kaptak papirból a 12 é\’ alatt — védekezek. — Azt ne mondd fiam egyt?zer sem, mert mi 45-tőJ 48-ig adtunk, ha ígértünk, ha nem. Hej, de az­tán kezdték felől a jobbosokat, a balosokat emlegetni, másként is mient utána. Engem Pistával együtt »Kizártak a pártból, mert „mind­szentysták” voltunk. De miért? Mert templomba jártam. Fáj ez nekem fiam, pedig ha valaki szí­vesen dolgozott a pártnak, én azt szívből tettem. Pedig egy huncut vasat nem kaptam. — Gondolko­zik, forgatja a brossurát. Aztán — talán mert nem kérdem — szól magától. — HÁT AKAD jó is benne. Mert, hogy a szegény öreg parasztokra is gondolni kell, az szép. Meg hogy most már magyar* legyen ami ma­gyar, azt így kell. A gépállomás most már nekem is szánthat, ak­kor, amikorra megrendelem, vagy sor kerül rám, ez igen jó. Mert én a 8 holdon sokat fáradnék, de a traktor egy-kettőre végez vele. No meg jobb is az, meg olcsóbb is — mosolyogva néz rám. — De speku­lálok is egy kicsit. Még szántanék a szürkékkel, inkább fuvarozok, így a dupláját keresem, mint amennyit fizetek a szántásért. A kisgépek meg úgy kellenének a gazdáknak, mint egy harapás ke­nyér. Az a fontos^hogy tegyetek..,-**■ Keveset tettünk eddig és sok van még hátra — sopánkodok ra­vaszkásan. — Ne hidd azt fiam. Elég volt a rendet helyreállítáni, a munkát beindítani. Meg a bányászok igen megkapták a magukét. Mi meg parasztok, különösen sokat kap­tunk az új kormánytól. Igaz, ez jo­gos is volt, de hát hiába jogos va­lami, ha nem adták meg eddig. — ITT VAN af adó is, ezt se lát­tuk helyesnek, hogy így felemel­ték. De szerencsére már ezt is ész­revették. Csak ezt a beadást visz- sza ne hozzák valahogy, mert ak­kor lesz itt olyan paraszt-ribillió, hogy na — veti közbe Pista bácsi. tt— Azt már nem lehet. Nem le­het kukoncázni ilyen nagy dolgok­kal. Csak vigyázzatok, nehogy kis- istenek nőjenek a pártból ki, mert akkor vége az egésznek. Az volt a hiba 48 után is. Bátran hozzáfogni mindenhez és keveset ígérjetek, úgy többet adhattok. A parasztok mellettetek vannak. Most egy évre meg, ha erre jársz, keress fel, reg­gelig eszünk, iszunk. Mert kettőt akarok vágni, oszt duplán kell enni, inni. MOST egy évre... Sok munka vár addig, hogy valóra váltsuk a reményeket. De meg lesz, meg kell lenni. Baráth Lajos Sátoraljaújhelyen is pezsdül a hűl túr élet A várasd kultúrházat esténként egyre több fiatal és idős keresi fel. Hiányzik mái* a város dolgozóinak a szórakozás, tánc, báb játszás és zene. A kultúrházi szakkörök és művé­szeti csoportok is munkához láttak, hogy szórakoztassák a város dolgo­zóit. Az első kulturális eseménynek a gyermekek örvendenek a legjob­ban, kik szüleikkel megtekintettek a kultúrház bábjátszó csoportjának Hamupipőke előadását. Vidám kaca­gásuk, közbekiáltásuk, mosolyt csalt az idősebbek arcára is. A virgonc gyermekserog kórusban válaszolt Hamupipőkének, hogy leg­közelebb megnézik a Hófehérke és a hót törpe előadását is. A zenekar -tagjai a Luxemburg grófja című operett részleteit tanul­ják. míg a színjátszó-kör tagjai a »Nem élhetek muzsikaszó., nélkül** £* népszínművet kívánták, betanulok A kultúrház aktívái szervezik $ 60 tagú énekkart, de nem is nagyon kell szervezni, mert. a felhívásra egyre többen jelentkeznék. Hosszú évekig énekkar nélkül volt Sátoralja­újhely. Most egyre jelentkeznek a 'volt ipartestületi dalárda tagjai, szö­vetkezetek, vállalatok, hivatalok dől gozói, de a háziasszonyok sem akar nak kimaradni, akik valamikor leány- korukban énekkari tagok voltak. Mos* szervezik és február 1-én megindul a német és angol nyelvű nyelvoktatás. Vendégszereplésként. Január 13-án a Miskolci Déryné Színház kedvelt művészei Kálmán Imrei »Cirkusz- hercegnő^-jét mutatják be a v^rc^ közönségének, majd rákövetkező hé­ten. Németh Marikát és Ráthonyi Ró­bertét várják a sátoraljaújhelyiek; 1 EMBER FAGY...! Rohant az indulat, tajtékzott vadul, ment, száguldott tova óhatatlanul. Hozzád is eljutott a vihar szele, feltüzelte véred, sodródtál vele, f Elvitt-« a szét mely szárnyaira vett? Ember maradtál-e, hol ember kellett? Vagy farkas lettél, mely falja kölykeit? Dúvad, mely tör-zúz mi útjába esik? Emberi méltóság..* Ne add senkinek! Ember vagy! Ne feledd! Eszed van... s szíved *.g BECZE KÁROLY; VISSZAUTASÍTVA A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány tegnap nyilatkoza­tot tett közzé, melyben tiltakozik az Amerikai Egyesült Államok által az ENSZ közgyűlése elé terjesztett dur­va beavatkozást jelentő javaslat el­len. Az amerikai javaslat lényege: ál­lítsanak fal öttagú vizsgálóbizottsá­got és tegyék annak feladatává, hogy vizsgálatot folytasson, közvet­len megfigyelést szervezzen és tart­son) fenn Magyarországon és másutt, valamint hallgassa ki a tanukat, gyűjtsön bizonyítékokat, vegye át az információkat, — s mindezt abból a célból tegye, hogy a megállapítások­ról jelentést adjon a közgyűlés je­len időszakának és így tovább. A forradalmi muukás-naraszt kormány a legerélyesebben tiltako­zik az Egyesült Nemzetek alapok­mányát sértő amerikai javaslat el­fogadása ellen. Ezt teljesen jogos­nak véljük, mivel a szébanforgó amerikai javaslat vaJóraváltása ve­szélyeztetné hazánk függetlenségét és békéjét. Szöges ellentétben áll a nemzetek szuverenitása és egyenlő­sége elvével. Nem akarunk segédkezet nyújta­ni ahhoz, hogy Magyarország olyan fegyveres akció színterévé váljon, mint az elmúlt évben Guatemala és Indonézia. Rendkívül furcsálljuk, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok még mindig a realitás háttér­be szorításának politikáját követi a magyar helyzet megítélésében és lép- ten-nyomon beavatkozik hazánk bel*1 ügyeibe. Nyíltan és őszintén beszélünk: szívből megköszönünk minden kül­földi segítséget, amely a nép javát szolgába, ha az a jelenlegi gazda* sági nehézségeinket enyhíti. De visz-, szautasítunk minden olyan próbál­kozást, —- ez esetben a közgyűlés elé terjesztett amerikai javaslatot Is, —- amely Népköztársaságunk törvényes rendjének megdöntésére irányuk Az éjszaka lányai Francia film Egy későn jatt szerelem idegfe* szító tragédiája a bűnügyi filmek szokvány keretén, hatásában azon­ban messze felülmúlja a detektív- filmeket. Egy párizsi nyilvánosház prostituáltjait állítja elérik. Az éj-* szaka pillangói ezek a „rossz útra” tért lányok. Bukszáról bukszára szállnak; amikor mások pihenni térnek, ők „dolgozni’* indulnak. A film rövid története a követ­kező: Olga, a prostituált fiatal anya beleszeret Paulba, a sofőrbe, aki nem törődve a nő mustjával, feleségül akarja venni. A nyilvá­nosház modern kerítője, az emberi mivoltából kivetkezett Joe, azon­ban beleszól boldogságukba, ko­csijával elgázolja Pault, mi­re Olga a nyilvánosház bárjába ro­han, revolvert ránt és leteríti ked­vese gyilkosát. Joe meghal, s Ol­gát halállal viaskodó vőlegénye mellől kisérik a börtönbe. A film nem ,jzemérmeskedik”, bátor szókimondással tárja fel egy züllött világ útszélre dobott lá­nyainak életét, de mindemellett megcsillogtatja a kurtizánokban is meglévő, de a pénz hatalma által elnyomott emberi érzéseket. Olga cinizmusa csak álarc, melyet min­den olyan alkalommal magára erőltet, amikor szembetalálja ma­gát a tiszta, becsületes élet hívásá­val. Úgy érzi, számára nincsen visszaút, eljegyezte magát a rom­lással, « ha megszegné e bűnben fogant esküt, Joe bosszúja lesúj­tana rá- Bátortalansága nagyon is indokolt. Nálunk sokan hajlamo­sak arraf hogy tráljuk a nyu­gati világot, pedig ott sem fené­kig tejfel Amikor Olga gyermeké­vel kilép a börtön kapuián, a visz- szanyert szaboA'áo örömkönnyei csillognak szemében. De mire a vá­rosba érkezik, eliony a börtönben kapott párszáz frank, hite is elfogy, hogy új életet kezdjen, s ezt a re­ménytelenséget kisfia fogalmazza meg, midőn megkérdi anyjától: Anyuka, mikor térünk vissza a börtönbe. A gyermeki lélek ki­mondja a felnőttek elhallgatott $ igazságát: ez a kinti kapitalista vU* lág börtönibb a börtönnél, börtön-* őre az érdek, a pénz, s akinek nincs belőle, nyomor, éhezés a jus­sa. S Olga nem sokat töpreng. Egy nyomorúságos hotelben szobát bé­rei, lefekteti gyermekét, $ „műn* kához” lát. Visszatér régi „mester-* ségéhez”. S mi, bármennyire is vU szolygunk e foglalkozástól, nem tudjuk elítélni Olgát, nem rajta, múlik. A világ a rossz, mely pénz­re váltja a legnemesebb emberi érzéseket is, áruvá aljasitja a nőt, pedig nem arra született. Qlga bűne a világ bűne, s a film végén a kis prostituált asszony megtisz­tulva, a pozitív hősök glóriájával homlokán áll előttünk. Bukása visszaadja emberi és asszonyt méltóságát. Tanulságos, egyben szőrako&otő film. Megérdemli a jegyért való sorbanállás fáradalmait. De aki csak az „amiről nem. beszélünk'*■ részeket veszi észre benne, nem ér­demli meg, hogy ilyen filmet lás­son. (g. m.) «— Leleményes koponyája van an­nak a fogolynak, aki jelenleg Monte- videóhan várja bűnügyének végtár­gyalását. Elhatározta, hogy maga fogja ellátni saját védelmét. Hat hó­napon át keményen tanulta a jogot, letette a vizsgákat és éppen a főtár- gyalás napja előtt megszerezte az ügyvédi oklevelet. Miután a tár­gyalásról még nem érkezett tudepí- tás, nem tudjuk, vajon sikereden védte-e magát. MEGHÍVÓ A Hazafias Népfront és a TTIT 1957 január 12-én, szombaton dél­után 3 órakor az Értelmiségi Klubban (Széchenyi-utca 16, I. emelet) B O C S K A Y ISTVÁN emlékdélutánt rendez. Előadó: Csaté, ry Imre. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a BendétsÖk mm ms ÉRTESÍTÉS Értesítjük a t* atazófe*zö«-é«ret, hogy mipden mé* híresztelés«^ ellentétben, a *ni$k«lc--*fcn*a>westi fáradói továbbra is közlekedtatfük, A jáyaá Miskolcról Indul; 5.60 érakor. Budapestre érkezik: 9 ÍÖ órg&p Budapestről inda!: 15.00 órakor. Miskolcra érkezik: 16.20 A járat csak munkanapon közlekedik, :íti. sz. Autóközlekedési Vátíaíá^

Next

/
Oldalképek
Tartalom