Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-11 / 8. szám
Péntek, 1957. január li. tfSZAKMAGYAROmSÍAC 3 JOGOS-NEM JOGOS? X falu népe már megszokta, hogy bizalommal jegyen a szövetkezet iránt, onnan vásároljon és azon keresztül értékesítse árult, év végén pedig —- amilyen gyümölcsöző volt az év, attól függően — jutalékot is kapjon. így volt ez Aszalón is, mindaddig, amág a szikszói szövetkezettel nem fuzionált. Helyesebben fuzionálhatták, mert az aszalósaik akkor is önállóak akartak lenni. Hiába volt ffuiaden érv. Engedni kellett. Aszaló Önállóságot akar A falu népét a fuzionálás után -is erősen foglalkoztatta a kérdés: leválni Szikszótól. Ez azonban eddig nem sikerült. Az élet azonban őket. igazolta. Az összevont szövetkezet a múlt évet — Sárkány ügyvezetőhelye Wes szerint •— 320.000 forint, deficittel zárta. De nem az aszalói fiók hibájából. Azok nagyon jól dolgoznak. íme, egy-két példa: í'a^csalszkii Sándor üzletvezető igen Jól kereskedik és a falunak leginkább szükséges anyagokat biztosítja. Egy-1 Időben tűzhelyre lett volna szükség. Ezt Szikszó nem tudta a vásárlók rendelkezésére bocsátani. Pancsatszki üzletvezető azonban utána járt, míg a helybeliek, de a környék lakóinak örömére is beszerezte a tűzhelyeket Halmajról, Csanálasról tűzhelyért, ‘Novajból rizsért Aszalóra jönnek. Bármennyire is igyekszik jól dolgozni az aszalói szövetkezet, nincs látszatja, mert Szikszó hibájából Aszalónak is részt kell vállalnia. Szeretnének leválni, mert meg van horzá minden feltétel: két bolt, egy kocsma, egy szeszfőzde, egy daráló és a megfelelő személyzet biztosítaná a jövedelmező kereskedelmet. Szikszó akadékoskodik A leválás jogos, Szikszón mégsem intézkednek. Vajon miért? Az aszalói ak szerint, féltik a funkciókat, hogy esetleg ott is megszűnne egykét adminisztratív he,.v% vagy azért, mert így még több lesz a deficit. Mindegy. Az azonban nem helyénvaló, hogy a közgyűlést egyik napról a másikra halasztják, mert a miskolci rendőrkapitányság szóban engedélyezte a gyűlés megtartását* De úgy látszik közgyűlés nem lesz, Miért? Miért? Miért? Az sem igazságos, hogy Aszaló* komoly hátrányok érik az áru elosztásánál. Citromot, narancsot neír kapnak, pedig Aszalón is vannak szoptatósanyák és kisgyermekek. Legalább nekik adni kellene. Az is sérti Aszalót, hogy gyakran lábbal tipor ják a szövetkezeti demokráciát Ugyanis, ha valakit Aszalóra megválasztanak, azt Szikszó csinálja, figyelmenkívül hagyva, hogy Aszaló jónak tartja-e vagy sem. Ha Szikszóra kell valakit választani, azt is Szikszó intézi. Komoly hiba ez, mert figyelmen kívül hagyják —majdnem 400 fő — a szövetkezeti tagok véleményét. Az aszalóink kérése jogos. 0k jól működő nyereséggel záró szövetkezetei és éppen olyan előnyöket akarnak, mint ami Szikszót és más községeket megillet. Kérésünk csak egy: minél előbb hívják össze a közgyűlést és mondják ki az aszalói szövetkezel. önállóságát. BOGÁR LÁSZLÓ Lehet már Tokajban is tokaji bort inni (Tudósítónktól.) Nemrég meglátogattam a tokaji földművesszövetkezetet. Sztahora János barátommal, az igazgatóság elnökével beszélgettem. Hogyan biztosították a. zavartalan. áruellátást — tettem fel a kérdést. — Az áruellátást, a löldművcsszö- vetikezet igazgatósága eddig biztosította. Persze vannak nehézségek, nem minden rózsás, akadnak hibák is. Hiány mutatkozik a fűszerben. Szeretnénk, ha a jövőben több rádiót, mezőgazdasági felszerelést, kapát, ekét, lószerszámot és más hasonló keresett cticket, kapnánk, amit most különösen keresnek a dolgozó parasztok. Ezért kérjük felsőbb szervei Iliket, hogy ilyen értelemben is intézkedjenek. * — Hogyan készülnek a szőlősgazdák. a tavaszi munkára? — Ez egy fontos kérdés. Már most meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket, hogy a tavasszal el tudjuk látni oltvánnyal, különböző védőszerekkel (rézgálic, mész). Ezenkívül rafiára is nagy szükségünk van. Van még egy másik kívánságunk. A tokaji szőlősgazdák nagyon várják, hogy az eddig sokat hangoztatott tokaji rekonstrukció valósággá váljon. — Mi újság van még a faluban? — A tokaji földmüvesszövetíkezet tagsága most nagy munkába fogott. Halászcsárdát építünk, körülbelül júliusra tervezzük a megnyitását. Es itt már mindenki tetszése szerint ihyt a tokaji nedűből, mert, a Rákosi- és Gerő-féle politika idején csak az A bátort juttatott bort a tokaji népnek. Ez, megmondjuk őszintén, szégyen is volt ránk, mi termeltük a bort és nem ihattunk belőle. Hogy a nyáron a halászcsárdánál, legyen bőven innivaló, 70 hektoliter legjobb minőségű tokaji bort vásároltunk fel. Jut ebből a helybelieknek, tut a vendégeknek. (OROSZ SÁNDOR) Törjük le a fuvaruzsorát Az elmúlt hetek nagymértékben veszélyeztették a lakosság tüzelőanyag ellátását. A megye TÜZÉP telepeire szén úgyszólván egyáltalában nem érkezett. Bányászaink a karácsonyi ünnepek előtt és azt követően, mind a mai napig egyre emelik termelésüket és ezen körülmény kedvezően érezteti hatását a lakosság tüzelőanyag ellátás területén is. Ma még a TÜZÉP vállalat legdöntőbb feladata, hogy a kiselad ást végző boltjaik .részére biztosítsák a szenet, hogy az egy mázsán aluli kistc- telekben minél több dolgozónak jutassunk belőle. • > Sajnálatos körülmény, hogy különösen az Anna- és Márta-bányából való fuvarozásnál több niagánfuva- ros nem vállal szolidaritást a lakosság nehéz tüzelőanyag helyzetével és mázsán kint 10—13 forintos szállítási költséget is kérnek. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy sem a szén, sem a fuvar hivatalos ára nem változott és 3—5 forint mázsánként! fuvardíjnál ne fizessenek többet, mert nem jogosait a fuvaros ennél nagyobb összeget felvenni. A Belsped, valamint a tanács fuvarozási vállalatot és a kereskedelmi szállító vállalatot pedig arra kérjük, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a TÜZÉP vállalatnak a lakossági és közületi tüzelőanyag házhozszállítás céljából fuvarerőt tudjanak biztosítani, mert leghatékonyabban ezzel tudjuk a fuvar- uzsorát letörni. Miskolci Tüzelőszer és Építőanyag-értékesítő Vállalat. Tuduivaló a gyalogosok részére A városi tanács városgazdálkodási osztálya felszólítja a háztulajdonosokat, illetve házfelügyelőket, hogy a házak előtti járdát tartsák tisztán. Ha a járda sikos, szórják be homokkal, vagy salakkal. Azok ellen, akik a felszólításnak nem tesznek eleget, a kerületi tanácsok a szabálysértési eljárást megindítják. Gyalogosan közlekedők figyelem! Mindenkor a részükre kijelölt gyalogjárdán közlekedjenek. Ahol gyalogjárda nincs, ott az úttest szélén t m. szélességben vegyék igénybe az úttestet. Ha át akarunk menni az úttesten, győződjünk meg a forgalomról, tekintettel arra, hogy az úttest sikos, jeges, csak a gyalogosok részére kijelölt helyen haladjunk át az úttesten. Ahol kijelölt hely nincs, úgy útkereszteződésnél, útkanyaru- lat.nál és úttorkolatnál haladjunk át. Mielőtt a járdáról lelépünk, először nézzünk balra, az úttest közepére érve nézzünk jobbra és így gondosan haladjunk át az úttesten. Továbbá felhívjuk a város lakosságának figyelmét, hogy a gyalogjárdán egymás mellett csak ketten haladhatnak, ne álljanak meg csoportosan beszélgetni, mert ezzel is a gyalogjárók közlekedését akadályozzák. Ügyeljünk a járdán közlekedő gyermekes édesanyák, terhes anyák, s a testi fogyatkozás ban lévő egyénekre. Legdrágább kincsünk a gyermek. Minden szülő és felnőtt egyaránt felelős gyermekei életéért és testi épségéért. Ne engedjük, hogy az úttesten sinkózzanak, korcsolyázzanak és ródlizzanak. Ez mindnyájunknak állam polgári kötelessége. Miskolc, 1957. január 10. Városközlekedési Osztály és Közlekedés Rendészeti Osztály vezetője. 6 kérdés 6 leletet HOGYAN DOLGOZIK A DIMÁVAG MUNKÁSTANÁCSA Beszélgetés Bogár Károllyal, a DIMAVAG munkástanácsa elnökével Most, hogy megindult az élet a kibont akozák útján, az üzemi munkás- tanácsok most érzik igazán, milyen felelősséggel bízta meg őket a koi> anány. Komoly gondokkal küzdenek, is lassan megtanulnak önállóan dolgozni, gazdaságosait termelni. Nem könnyű dolog az önkormányzás. Tudják ezt ők is, s ezért, keresik, kutatják a módszereket, a legjobb megoldásokat. Ezzel kapcsolatban beszélgetést lolvtattunk Bogár Károllyal, a Dí.- JVXÁVAG munkástanács elnökével. Bogár elvtárs ezekre a kérdésekre válaszolt: — Hogyan oldott meg a munkás- tanács egy-egy problémát? •— Mindenekelőtt, el kell mondanom, hogy igen nehéz és újszerű ez a feladat, amelyet jelenleg végzünk. — Miben 'látja az újszerűséget? *•» Abban — folytatta Bogár elvtárs •—, hogy noha vannak tapasztalataink az 1919-es és az 1945—46-os időkből, ezeket a tapasztalatokat hasznosítjuk ja, de a jelenlegi történelmi helyzet megköveteli; új módon oldjunk meg egy-egy kérdést. Annál is inkább, mert a munkástanács nem egy szociális szerv. Nem az a feladata, hogy kielégítse a dolgozók követeléseit, hanem hogy hozzáértően, gazdaságosan irányítsa, vezesse az üzem term elését. Ilyen módszereket mi a jugoszláv munkásoktól veszünk át, ahol többé- kevésbé sikerült «megvalósítani az üzemek önkormányzását. A vállalatvezető és a főmérnök bánt járt Jugoszláviában és a mu dk ások önkormányzásához igen hasznos módszereket gyűjtött. E tapasztalatok birtokában kezdtük meg az egyik legnehezebb munkát, a termelés beindítását. Megbíztuk a vállalat vezetőségét, hogy vizsgálja felül az üzemeket és a lehetőségek'*ez mérten dolgozzák ki a termeléssel kapcsolatos teendőket. Természetesen munka átszervezést. kellett, eszközölni, s ez létszám- csökkentéssel járt. Ezt a következőképpen akartuk megoldani: iplmond- tuok azoknak a dolgozóknak, akiknek a családjában több kereső van a két.Lakiák közül, akiknek elegendő földjük van a megélhetéshez és azoknak a fiataloknak, akik csak négy órát dolgoztak műszakonként. Nem sokra mentünk ezzel. Az a helyzet ugyanis, hogy rendszeresen kb. 1900 főt tudunk foglalkoztatni. Az elbocsátottakon kívül maradt még körülbelül 4000 ember. Ezért elhatároztuk, hogy kialakítunk olyan törzsgárdát, amelyre bármikor számíthatunk. Ez a törzsgárda mintegy 4000 munkásból áll. Ügy döntöttünk, hogy ami1’ teljes kapacitással nem dolgozik a gyár. addig e törzseárdát hetenként cserélgetjük; s amikor egy-egy turnus nem dolgozik, 50 százalékos bérfizetés mellett kényszerszabadságra küldjük. Ahogvan fejlöd-ik a gyár, úgy veszünk maid vissza dolgozókat azok közük afrikot most el kell boic«áta- aurüi-r* Mi a helyzet jelenlég a termeléssel? — Azon munkálkodunk, hogy befejezzük a régi megemeléseket, melyelvnek határideje március 1-én lejár. Ehhez biztosítva vannak a feltételek is. A jövőre vonatkozólag már gondoskodtunk arról is, hogy áruink elhelyezést nyerjenek. Ezért, egy piackutató brigádot alakítunk. — Milyen nehézségeik vannak? — Legnagyobb nehézséget a szénhiány okozza. Csak ahhoz, hogy például fűteni tudjuk a gyárat, napi 400 tonna szénre lenne szükség. Ezzel szemben 16 tonnát kapunk, ezt sern rendszeresen. Emiatt még ma sincsenek fűtve az üzemek, a munkások kénytelenek nagyika botban dolgozni. A melegüzemek meg sem indulnak, mert nincs elegendő szén. — Egy másik nagyon súlyos problémánk — folytatta Bogár elvtárs —-. a villamos-energia ellátása. Tudvalévő, hog*v a DIMAVAG az országos hálózatból kapja az áramot. A gyár teljes kapacitásához szükséges lenne 2.5 megawatt óra, most pedig mindössze csak 1.2 megawatt óra van előirányozva. Ezért a műszakokat kénytelen voltunk főleg éjszakára csoportosítani, mert akkor nincs úgy megterhelve a hálózat. Nagy gondot okoz a nyugdíjasak helyzete is. Nem tudunk mit termi velük, a kormány még orré nem gdott rendeletét —t Mik a terveik?, — Azt akarjuk, hogy teljesen rentábilis legyén a termelés- Mindenekelőtt ki akarjuk fejleszteni kábel gépgyártásunk at. Erre mind a gyártó- eszközök, mind a szakemberek megLesz-e tartós béke Közép-Keleten ? Olyan történelmi időket élünk, amikor a különböző befolyásos politikai körök, tekintélyes vezető politikusok és államférfiak legtöbbet tehetnek a béke megszilárdításáért, de ugyanakkor egy-egy meggondolatlan cselekedettel, elhamarkodott politikai sakkhúzással, köny- nyen nemzetközi konfliktust is előidézhetnek. A múlt év utolsó hónapjaiban már nagyon tartottunk attól, hogy á harmadik világháború lappangó tüze feléled és végzetes katasztrófába sodorja az emberiséget. Az angol és a francia imperialisták Egyiptom elleni agressziója feszült helyzetet teremtett. A tragikus magyar események is megrémítették a békeszerető embereket. A hetekig tartó bizonytalanság. a háború borzalmaitól való félelem miatt az emberi idegek pattanásig feszültek. Az óesztendő utolsó napjaiban reménység töltötte el a szíveket. Egyiptomban elhallgattak a fegyverek, s valamelyest a magyarországi helyzet is rendeződött. Kissé enyhült a nemzetközi feszültség. Az emberiség azt remélte, hogy 1957-ben a nemzetközi események kedvező menete elősegíti majd a béke további megőrzését. Sajnos, kellemetlen csalódás érte az emberiséget —, mert az új esztendő sem hozott lényeges enyhülést a nemzetközi feszültségben. A három nyugati nagyhatalom január első napjaiban elutasította a leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatot. Mint villámcsapás, úgy hatott az a washingtoni bejelentés, hogy Amerika 1957-től kezdve új irányítót követ közép-keleti poliüká jóban. Eisenhower kijelentette: különleges felhatalmazást kér a kongresszustól, hogy „szükség'’ esetén saját belátása szerint felhasználhassa Amerika fegyveres erőit a Közép-Keleten. Hogy milyen célokra? A nyugati körök szerint azért van szükség különleges elnöki felhatalmazásra, s az új közép-keleti programra, hogy így betöltsék azt az űrt, amely — a legutóbbi középkeleti események során, a szuezi kaland miatt — az angolok .és franciák veresége következményeként keletkezett, továbbá megakadályozzák a „szovjet behatolást'’ Közép-Keleten. Ez az utóbbi állítás azonban nagyon átlátszó, hamis ürügy az új amerikai politika alátámasztására. Vajon akad-e olyan józanul gondolkodó, politikai kérdésekben jártas ember, aki készpénznek veszi, elfogadhatónak tartja a közép-keleti helyzetre vonatkozó amerikai beállítást. Aligha találunk egyet is a lelkiismeretes politikusok közül, aki' azt bizonyítaná, hogy jelenleg nincs más megoldás a közép-keleti helyzet rendezésére, csak az Eisenhower-féle terv való- raváltása. (A londoni Times december 31-i vezércikkében választ ad azoknak. vannak. E tekintetben nagy segítséget kapunk a Tedmoinipex-tő.l, amely külföld felé a megrendeléseket biztosítja számunkra. Jelenleg szó van arról, hogy a Kínai Népköztársaságnak egy teljes csőgyár berendezését kellene legyártani, amely nem kevesebb, mint egy hároméves munkát biztosítana. Másik tervünk a kovécsnliáruk felfejlesztése. Gondolunk itt elsősorban a sülkvesztékes kovácsolt árukra, a csavar- és hoixjrugók gyártására Nagyon szeretnénk, ha mielőbb letör- lesztonénk az államnak a 31 millió forintos tartozást, amellyel november és december hónapban megrövidítettük. Ügy akarunk a jövőben dolgozni,' hogy a gyár dolgozóit nyereségrészesedéshez juttassuk. — Milyen a munkástanács és a párt viszonya? — Sajnos, meg kell mondanom őszintén, voltaik hibák ezen a téren is. Mi a munkástanácsban megszüntetjük a fogyatékosságokat és a legszorosabb kapcsolatot akarjuk megteremteni a párttal. Vajon kitől várhatnánk segítséget feladataink, terveink megvalósításában, ha nem a párttól, a kommunistáktól. Határozottan kijelentem, a munkástanács szükségesnek tartja és követeli a párt. segítségét, támogatását. Persze e fok intőbben nincsenek még kiforrott tapasztalataink, nem tudja a munkás- tanács hogyan segítheti legjobban a pártot és a párt hogyan segítse a munkástanácsot Remélem, megtaláljuk a módját annak, hogy a közös cél érdekében mit és hogyan tegyünk. —• fejezte be nyilatkozatát. Bogár, Károly elvtó ,*r' T. A. akik felülnek az amerikaiak által hangoztatott „szovjet behatolási’ veszélynek. „Nem szabad feltételez* nünk — írja a lap —, hogy az amerikai kormány hisz Olaszország közvetlen támadásának veszélyében a Közép-Keleten. Három nap múlva a Times washingtoni tudósítója újból visszatért ehhez a kérdéshez. A Lobbi közöü a következőket írja: „Senki sem hisz komolyan abban, hogy az oroszoknak szándékuk lenne, hogy például ejtőernyősöket dobjanak Irakra”. íme egy cáfolat, amelyet egy tekintélyes londoni lap adott olvasói számára. Az Amerikai Egyesült Államok úi közép-keleti tervének célja világos: megkísérli erőszakkal elfojtani az arab országok nemzeti íelszaoacW ó mozgalmát és csaléteknek felhasználja a Közép-Keletnek szánt gazdasági segítséget. Az Amerikai Egyesült Államok többezer kilométerre* fekszik Közép-Kelettől. .Már maga az a tény is kizárja annak valószínűségé t, hogy a „szovjet behatolás’* veszélye fenyegeti Amerikát. Történelmi tények beszélnek arról, hogy Szuez térségében a gyarmatosítók bűne miatt alakult k| a feszült helyzet. Az Egyesült Államok, amely ténylegesen a francia és az angol agresszorok oldalán áll és a kulisszák mögött támogatói ezeket az államokat Egyiptom megtámadásában, — elutasította a Szovjetunió ama javaslatát, hogy együttesen használjanak fegyveres érőké'; az agresszió megszüntetésére. Most pedig, amikor az agresszió megszűnj Amerika rászánta magát, hogy fegyveres erőit felhasználva „védelmei” nyújtson a Közép-Keletnek. Ez világosan leleplezi az Amerikai Egyesült Államok igazi terveit* melyeket nyilatkozatban tett közzé, hogy ő „barátja” a Közép-Kelet népeinek és „fellép” a gyarmatosítás ellen. A valóságban azonban a Közel-Kelet népeinek ellensége és tipikus gyarmatosító. A Combat című párizsi lap egyik cikkében aggodalommal ír arról* hogy az Egyesült Államok új középkeleti terve a harmadik világháború kirobbanását idézheti elő. Nehru, a kongresszus párt plenáris ülésén így vélekedett az új amerikai tervről : „Mindenfajta kísérlet, amtiyet. bármely idegen hatalom tenne abból a célból, hogy Közép-Keleten létez«' állítólagos űrt betöltse, veszélyes helyzetet teremtene és megzavarn i a békét ebben a térségben.’' Csaknem mindenütt, ellenszenvvel fogadták az új amerikai közép-keleti tervet. Tekintélyes francia lapok .arról cikkeznek, hogy a washingtoni tervek hátterében amerikai olaj- monopóliumok húzódnak meg. Stanley Norman Evans angol munkáspárti kóp\*iselő a milliós példány- számú Sunday Express című polgári lapban minden kertelés nélkül kimondja: „Vajon sejtik-e az amerikaiak, mennyire felbőszítették Angliát azzal a szándékukkal, hogy bevonulnak Közép-Keletre és pontosan azt követik el, aminek megkísérlése miatt Angiiát és Franciaországot elítélték?” Az egyiptomi sajtó is élesen bírálja a Közép-Keletre vonatkozóan kidolgozott amerikai tervet. Rámutat arra, hogy ez a politika csak súlyosbíthatja a helyzetet nem csupán Közép-Keleten, hanem általában q# egész világon és ugyan- akkor ürügyként szolgálhat más nagyhatalmaknak, a kis országok bel ügyei be való beavatkozásra. Természetesen vannak helyeslő megnyilvánulások is, különösen az angol és francia körök részéről. A bonni .szövetségi kormány is „nagyon gondosan megvizsgálja” Eisenhower közép-keleti tervét. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a világ közvéleménye elutasítóan nyilatkozik, A nemzetközi események menetét kisérve megállapíthatjuk, hogy jelenleg a legvitatottabb kérdés a Közép-Kelet helyzete, az új amerikai politika, Ez érthető, hisz az amerikai terv sikerétől, vagy kudar cától függ Közép-Keleten a rend helyreállítása és a béke megőrzése az említett térségben. De ezen túlmenően a középkeleti helyzetben bekövetkezett változás kihatással lehet majd az egész világ békéjére is. Ajánlatos lenne, ha az imperialista körök okulnának a szuezi eseményekből. Á szuezi-ügy megmutatta, hogy egyetlen ország sem tudja ráerőszakolni saját akaratát más or- szagokra, mert a világközvélemény ellene szegül. Egyetlenegy vitás kérdést sem lehet megoldani katonai szövetséggel, vagy katona! beavatkozással, mert a katonai beavatkozás csak viszályokat szül és még nagyobb nehézségeket idéz elő.
