Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-10 / 7. szám

Csütörtök, 1957. január ICö CSZAKMAGTAKORSZAO 3 Pá r 11 aggy ü lés Rudolf telepen Bátor vélemények, ésszerű javaslatok •Taggyűlés volt vasárnap Rudolf- télepen. Palotás ©Ivtárs, az ideiglenes intézőbizottság elnöke kissé aggódva ■figyelte a munkáiban megtört bá­nyászaitokat. Vajon kielégíti-e majd őket a beszámoló, lesznek-e hozzá- szólások, s ha igen, miről fognak be­szélni, A párt és a kommunisták, az or­szág jelenlegi nehéz helyzetéről, a múlt hibáiról, az októberi események okairól, majd a tennivalókról eseit szó a beszámolóban. Utána nem kel­lett biztatni az embereket, hogy szól­janak hozzá, egyszerre hárman is je­lentkeztek. A deresedéiejü Tölgyesi elv-társ kissé indulatosan beszélt, bi­zonyára azért, hogy sokszor elmondta már panaszait minden eredmény tpéíküL, 46 éve dolgozik a bányában. 1950-ben többen végkielégítést kap- lak, de 1400 forinttal kevesebbet az előírtnál, amit a-mai napin is hiába várnak. A trösztnél már sokszor sür­gettük — mondta az öreg —, de azzal intéztek el bennünket, hogy ez már elavult. Remélem, a most újjáalakuló ; pártszervezet segít nekünk abban, hogy jogos követelésünket végre ren- ; dezzék. Vermes elvtárs, a munkás- tanács elnöke szólt utána. Teljesen egyetért az MSZMP célkitűzéseivel, a megyei programmal is. Ha ezek megvalósulnak — mondta —, akkor valóban boldog jövő vár sokat szen­vedett népünkre. Hozzászólása to­vábbi részében kifogásolta hogy a dolgozók megkérdezése nélkül adnak ki ismét olyan intézkedéseket felül­ről, amellyel, nem lehet, egyetérteni. Többen beszédükben élesen szembe­helyezkedtek a trösztnél, uralkodó állapotokkal, a még mindig meglevő bürokratikus módszerekkel. Az a vélemény alakult ki, hogy nem tör­ténne semmi, ha a tröszt máról-hol­napra megszűnne, mert akadályozza <a bányák termelését. Megszüntetését an ár régóta követelték a borsodi bá­nyászok, hasztalan. Vermes elv társ megjegyzi: most szó van a tröszt fel­oszlatásáról, de óva inti az illetékes szerveket attól, hogy a felszabaduló műszaki és adminisztratív dolgozók­kal az egyes bányaüzemekben az am úgyis aránytalanul megnőtt im­produktív létszámot növeljék. Az a vélemény alakult ki, hogy a rudolf- telepi bányaüzemnél igazgató nélkül ás nie gvoltak az utóbbi időben és meglennének a jövőben is. Ezt egyéb­ként eddig a tények is bizonyítják. Rudolftelepen a munkástanács kellő felelősséggel irányította a bánya­üzem munkáját, a sztrájkok idején nem hanyagolták el a karbantartást. Ennek tudható be, hogy náluk nem okozott’,-gondot a munka megindítása és jelenleg is a legtöbb szenet adják a környező bányákhoz viszonyítva. Mindezt igazgató nélkül érték eL Azonban, ha mégis úgy látják jónak az illetékesek, hogy szükséges az igazgató, nem mondanak ellent. Az a kikötésük, közülük jelöljék ki és a tröszt ne erőszakoljon rájuk olyan embert, akit nem ismernek, vagy aki iránt nincs meg a bizalmuk. Hely­telenítették a felszólalók, bogy a tröszt az utóbbi időkben ismét olyan körleveleket és utasításokat adott ki. amelyeknek hangja fenyegető és kü­lönböző szankciókat helyez kilátásba, a munkafegvelem megsértőivel szem­ben. Zombori elvtárs, a következő felszólaló ezzel kapcsolatban meg­jegyezte: »‘Tudjuk, hogy meg keli szilárdítani a munkafegyelmet, de ezt. ne a régi módszerekkel érjük el, kérdezzék meg a becsületes fe­gyelmezett munkásokat, müvein ja­vaslataik vannak erre vonatkozóan. A párt jövendőbeli tevékenységéről szólva a következőket ■ mondotta Zombori elvtárs: »Nincs igazuk azok­nak, akik kifogásolják a párt újjá­szervezését. Pártra szükség van, epéi­kül nincs munkásfiatalom. De az új párt úgy működjön, mint az időjárás- jelző műszer — azonnal reagáljon a tömegek hangulatára, jelezze, ha valami miatt, elégedetlenek az embe­rek cs a párt mindig az első sorok­ban harcoljon jogos követeléseik való ravál fásáért-, Papp György elvtárs hozzászólásá­ban helytelenítette, hogy egyesek úgy állítják be a dolgot, mintha az elmúlt 12 évben minden csak rossz lett volna. Ez nem igaz. Eredményei­ket nem. takarhatják el. a hibák. Az volt a hiba. hogy sokan voltunk olya­nok, akik azt mondták, hogy ha egy- egy nehéz kérdést kellett megoldani — »majd elintézik az okosok«. Hát jól elintézték. A jövőben nem fosunk hallgatni, hanem megmondjuk véle­ményünket, ha hibákat látunk a ve­zetésben. Nem fordulhat elő többet, hogy egyeseket azért helyeztek jobb beosztásba, mert tagja voú a pártnak. De most; az ellenkezőjéből sem ké­rünk. Nem lehet eltávolítani és üldözni az embereket azért, mert a párt saraiba léptek. Szó esett még arról, hogy a szak- szervezet valóban, a dolgozók érdek­képviseleti szerve legyen és önállóan dolgozzon. Néhányan a munkástanács és az igazgató viszonyával foglalkoz­tak. Sérelmezték, hogy a kormány­intézkedés nem ruházza az üzem vezetését teljes egészében a munkás- tanácsra. Végül Vermes elvtárs a munkástanács határozott támogatásá­ról biztosi tóttá a pártszervezetet, de kérte, hogy a pártszervezet i-:s adjon meg minden segítséget a munkás- t anács tévé kenységéhez, A vita után megválasztották a pártszervezet ideiglenes intézőbizott­ságának öt tagját, akik közül egy a munkástanácsnak is tagja. A taggyű­lés után. több meghívott pártoníkivüli kérte felvételét az MSZMP soraiba. A rudoLftelepi bányász pártszervezet 70 párttaggal, minden, bizonnyal egyik szilárd támasza lesz a.z MSZ-; MP-rnek a borsodi szénmedencében. Sze mes Az elemi csapások okozta károk enyhítésére a lakosságnak szüksége van biztosítási védelemre, ele a jö­vőben az önkéntesség elvét a biztosí­tás területén is messzemenően érvé­nyesíteni kell. Ezért a kötelező tűz­és jégbiztosítás 1957 március Sl-ével megszűnik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa lehetővé kívánja tenni, hogy a parasztság, a termelőszövet“ a kisipari szövetkezetek, valamint a lakóépületek tulajdonosai biztosítá­si védelmükről önkéntes formában saját maguk gondoskodjanak. A kötelező biztosítás megszűnésé­re és az önkéntes biztosításra vonat­kozó tudnivalókról az Állami Bizto­sító a lakosságot tájékoztatja. Nem kötelező a tűz- és jégbiztosítás kezetek, a föld mű vessző vetkezetek Áki jogtalanul elvitt akár egy szalmaszálat is, nem kerülheti el a törvény szigorát Napjaink falusi problémáiról Sok, nagyon sok kérdés vár tisztár zásra most falun. A földek népe kö­rében rengeteg a probléma, az orvos­lásra váró jogos sérelem. Általában .az egész megyében a termelőszövet­kezetek, gépállomások, állami gazda­ságok, ennek kapcsán — érthetően — a föld .körül csatáznak, vitatkoznak az emberek. Mindenkit, az érdekel, mi lesz a tagositott földekkel, hogyan és miként rendezik ezt, mi a helyzet ©. tsz-ből kilépőkkel s egy scAmás probléma^ Az a tény, hogy a földkérdés eny- myire előtérbe került, hová vezethető viasza? E tekintetben egy dolgot vilá­gosán le kell szögezni: a harc a vá­rosról ezekben a napokban falura tolódott át. Az ellenforradalmi ele­mek most elsősorban a termelőszö­vetkezetek ellen indítanak támadást. Céljuk, hogy a szocializmus bázisait a nagyüzemi gazdaságokat, s a gép­állomásokat. szétzilálják, .megisem-mi- isít.sék. Ennek érdekében a módsze­rekben sem válogatnak. Bujtogatnak, nyíltan fenyegetőz­nek, sőt a tettlegességtől sem riadnak vissza. Persze, tervük nem mindig sikerül Cigámdon például vasvibúval támad* tak a csoport tagjaira. De ott vas- villára, vasvilla volt a válasz. Persze, nem lennénk tárgyilagosak ha elhall­gatnánk, hogy a megyében a termelő­szövetkezetek kétharmada feloszlott., Élthez azonban tegyük hozzá, hogy 35—40 csoport nem gazdasági okok miatt, hanem ellenforradalmi kény­szer hatására. Ez történt például Késznyéteriben, ahol mintegy 6 millió forint értéket hordtak szét. Ott van Borsoddvánka, amely országoshírű, hírneves csoport volt. — feloszlott. Ha mérlegeljük a helyzetet azt lát­ják, hogy a támadás a tsz-ek ellen a föld körül robbant, azzal a jelszóval: csináljanak földosztást S főként a tsz-ek földjét követelték. A kérdés Igen . bonyolult; Éppen ezért tiszta vizet kall önteni a po­hárba, s ahogy mondani szokták, le kell tenni a garast s meg' kell mon­dani. amit a kormány programja így áéjez ki: »A kormány a proletár­diktatúra teljes szigorával lép lel a dolgozó parasztok földjének, a ter­melőszövetkezetek, állami, gazdaságok és a gépállomások vagyonának meg­sértése ellen. Az állami gazdaságok és meglevő termelőszövetkezetek tagosított földterületéhez senki bün­tetlenül hozzá nem nyúlhat.«’ Világos és félreérthetetlen állásfog­lalás ez. Ilyen szellemben és érte­lemben tárgyaltak a falu problémái­ról a megye vezetői is. Megtették a szükséges lépéseket is ahhoz, hogy megszűnjenek a törvénysértések, illetve orvosolják azokat a durva tör­vénytelenségeket, amelyeket koráb­ban elkövettünk. Ennek érdekében először a megye öt., kimondottan mezőgazdasági jellegű járásába men­tek ki a brigádok, hogy segítsenek a problémák, megoldásában. Sok-sok kérdés tisztázódik majd ezekben 4 napokban. Néhány ilyen problémával kapcso­latban világos beszédre van szükség. Egyértelműen le kell szögezni: ahol termelőcsoportban akarnak marad,ni, ott azonnal létre kell hozni a csoportot, aki ki akar lépni, azokkal becsülettel el kell számolni, De hozzá kell tenni hogy ahol erő­szakkal oszlatták fel a tsz-eket, ott a törvény legteljesebb szigorával jár-. nak el már ezekben a napokban a törvénysértőkkel szemben. Arról Ls j szólni kell. mi lesz a tsz-ek szélkor- clot-t vagyonával? Aki jogtalanul el­vitt akárcsak égy szaimaszálat is, nem kerülheti el a törvény szigorát. Megmondjuk őszintén — nem fenye­getőzésképpen —- de jobb, saját érdekében — ha azonnal, késedelem nélkül visszaviszi. Ezeknek a brigádoknak a feladata Az Élelmiszeripari Minisztérium dohányipari igazgatóságának közlé­se szerint a Lágymányosi Dohány­gyár 15 millió 600.000 cigarettái az is, hogy számbavegyék és rendez* zék a tagosításoknál elkövetett durva hibákat. De szögezzük le: földosztás­ról. szó sem lehet. Az is tény, hogy minden igényt kielégíteni nem tud­nak, hiszen helyenkint változik a probléma. Mert nézzük: valakinek volt 10 hold földje, amit betagcsítol­tak. Ez a 10 hold tagosításkor — te­gyük fél — öt parcellában volt. Hogy lehet most igazságot tenni, hogy ugyanazokat a parcellákat kapja vissza a dolgozó paraszt., ami koráb­ban az övé volt. Ha így kapná is meg, nem válna előnyére a sok par­cella, mintha másutt egy tagban kapja vissza. Általában az a tapasztalat, hegy adott esetben az illetékesek nem mernek nyíl­tan szint vallani. Ebből fakad az­után, hogy sok a zavar. Ne feledjük el: ha csak igennel, vála­szolunk a feltett kérdésekre, mert az népszerűbb dolog, s nemet sohsem mondunk, akkor soha nem lesz rend. Amire azt mondhatjuk, hogy igen — mondjuk, de ha valamit, a törvények nem engednek meg, akkor nyíltan, bátran válaszoljunk, nemmel. Ez a tiszta dolog, s nem a lényeg kerülge­tése. Nem vitatjuk, de igaz: nem könnyű mostanság egy-egy kérdésben dön­teni. De »ha döntünk, az a törvények szellemében történjék minden túlzás nélkül. Az igazságos és helyes dönté­sek. intézkedések helyeslésre talál­nak a dolgozó parasztság körében is. Aki viszont törvényellenes dolgot kivan, az ne csodálkozzék, ha a tör­vénnyel kerül szembe. Mindezt, le kellett írni. el kellett mondani, mert a tétovázás, az inga­dozás ideje lejárt; (tóth) gyártott. Ez a mennyiség már alig marad alatta az október 23. előtti termelésnek. A gyártmányok zöme Kossuth és Ötéves Terv szivarka. Less Kossuth és ötéves Terv cigaretta Munkások, mi a véleményetek ? — című cikkhez szól hozzá a Lenin Kohászati Müvek egyik dolgozója — Levél Tisztelt szerkesztőség! Január 6-án olvastam az fiszakmagyar- orszagban a, cikket. Mivel sem a húsüzem igazgatója,t, sem pedig a négy gyermekes Takács Fereneékel uem ismerem, így a személyüket nem szeretném megsérteni Takács Ferenc elbocsátásával kapcsolato­san. De mi egyszerű dolgozók meg­vetéssel nézzük az ilyen megrendí­tő intézkedéseket. Én a négy gyer­mek és a várandós édesanyát pár­tol am. Miért vádolnak kisebb hi­bákért egy családapát? Milyen könnyű a vádaskodás! Annál ne­hezebb segíteni. De miért nem se­gített az igazgató Takács Feren­cen? Miért csak 8—900 forint havi fizetést adott az igazgató egy ilyen nagycsaládú embernek? Ezt a kis összeget is kötszerre kapta meg. Önnek ez az összeg zsebpénznek is kevés. Tudja kit vádolunk mi az­ért a kérdéses zsírlopásért? Önt! Igen, Önt, mert engedte, hogy egy nagycsaládú dolgozó ily csekély alamizsnáért dolgozzon, engedte, hogy a család nélkülözzön. És most, amikor segíteni kellene, in­kább a felmondólevelet juttatja el. A nehéz helyzetben segíteni kéne a nagycsaládos dolgozókat és nem úgy, mint a Hortliy-reudszer mun­kaadói bántak velünk télviz ide­jén. Tudjuk, hogy az átmeneti lét­számcsökkentést egyes üzemeknél végre kell hajtani. De ugyan Önök­nél nem volt-c más személy, aki könnyebben viselné el az clbocsáj- tást, mint Takács Ferenc? Én hi­szem, hogy lenne. A húsüzemi dolgozók is tudják ezt és a húsüzemi munkástanács is tudja, hogy van más személy, akit Takács helyett szabadságolnának és reméljük, hogy a munkástanács segítségére lesz Takács Ferenc* visszahelyezésében. A forradalom nem azért volt, nem azért folyt ki annyi magyar vére, hogy* a rossz-* ból egy rosszabb szellemű irányí­tás vegye kezdetét! Gondoljon arra az igazgató, hogy ő is alkalmazott és neki is eljöhet az idő. hogy ke­zébe nyomják a felmondólevelek Ezt nem kívánom, de Takács Fe­renc húsipari szakmunkást helyez* ze vissza munkahelyére, hogy négy apró száj és egy* várandós feleség már mostantól kezdve ne vádol­jon és az édesanya megnyugodva adjon életet egy ötödik újszülött­nek. Ez minden óhajom és minden igaz, becsületes dolgozóé. TOPOR JÁNOS Lenin Kohászati Müvek. Az ózdi bányászok több szenet akarnak adni Ezévben 700 lakást építenek részükre Az Ózdi Szénbányászati Tröszthöz tartózó bányaüzemek 1956 szop! em­berében naponta 350 vagon szenet termeltek átlagosan. Az október 23-i események azonban — az ország többi bányaüzeméhez hasonlóan, — itt is kerékkötője lett a termelésnek. Az ózdi tröszt területén szeren­csére általános sztrájk nem volt. A megtévesztett ózdi ifjúság hiába »lepte el« a bányaüzemeket, a mun­kát, nem sikerült eljesen beszün­tetni. A bányászok tudták, érezték, ha szenet nem is adnak — a fenntar­tási munkákat el kell végezniük. Ebben különösen a putnoki, borsod- nádascli bányaüzem dolgozói jártak az élen. A királdiak még vasárnap is bementek fenntartásra. Ennek kö­szönhető. hogy az ózdi bányák álla­pota többségükben, kielégítő. Farkas- lyukon és Somsnlyon van ezzel kap­csolatban nehézség a nagy kit er jedésu bánya miatt. A bányák jő állapotának volt kö­szönhető, hogy a 'helyzet normalizá­lásával azonnal megindulhatott a termelés. Természetesen ez meg sem közelí­tette a régi termelési szintet, csak a legszükségesebb szénmenny iséget küldték a felszínre! A legalacsonyabb napi termelés 10-16 vagon között in­gadozott. Az élet normalizálásával párhuzamosan az ózdi banyák telje­sít, menye is emelkedett. Horváthy: Lóránd főmérnök örömmel újságolta,; ma már átlagosan napi 160 vagon; szenet termeinek. Két alkalommal j pedig 170 vagon szenet sikerült fel­színre küldeni. Horváthy főmérnök elmondotta: — A lehetőségekhez képest többéi termelhetnének. A tröszt jelenlegi napi terve 210 vagon. Ezt minden további nélkül teljesíteni lehet. A műszaki feltételek biztosítva vannak, most már* csak a bányászokon múlik. A 210 vagonos napi terv teli esi té- ’ séhez szilárd munkafegyelem kell. A dolgozók nagyrésze nem dolgozza ki a munkaidőt. Később kezd és ha­marabb hagyja abba a munkát. Kö­vetendő példa a királdiaké, akik olyan intézkedést tettek, hogy a munkaidő lejárta előtt senkit sem szabad a függöaknan felengedni. A iaze munkafegyelem okozta, hogy a szeptemberi íéj .eljesítményelcnok csak mintegy 50 százalékát érték eh Az ózdi bányák termelésének eme­lése érdekében, a tröszt területim mintegy 5—600 új dolgozót vettek fel részben régi bányászokat, leszerelt katonákat sth. Jelenleg az ózdi tröszt­nél létszámhiány nincs. A termelés emelkedését, biztosítja egy sor .műszaki intézkedés is. A jö­vőben elsősorban a tömegtermelésű numkahelyekr' helyezni a fősúlyt, Somsályon 60 méteres frontot indítanak be. A tröszt műszaki vezetői a 'ermeJés zavartalan menv.te érdekében nagy gondot. í -Titana.lv a szükséges anyag Diztosítására. Bányafából van ele­gendő készlet, egyedül a lombos bányafánál mutatkozik hiány egyes méretekből. Nagy szükségük válna az ózdi bányaüzemeknek kisebb szi­vattyúk ra. V ala.men.nyi bányaüze ni vizes és szivattyúhiáiny miatt a dől-* gazók kénytelenek vízben dolgoznia A tröszt műszaki vezetői brigádokat szerveznek, amelyek végigjárják a bányaüzemeket s összeírják, mire van szükségük, hogy időben intéz­kedni tudjanak. Kis Papp Béla, az ózdi tröszt kor­mánybiztosa elmondotta: igyekeznek mindent megtenni a bányászok logos követeléseinek megoldására. A tröszt segíti a bányaüzemek közei látásai iss 1957-ben az ózdi bányászok részére 700 lakást építenek 5 ezen túlmenő-, leg a lehetőségekhez képest rendbe- hozzák a lakótelepeket. Az. ózdi tröszthöz tartozó bánya­üzemeknél a műszaki feltételek biztosítva vannak. Most már a bányászokon a sor. Raj­tók múlik, hogy mennyi szenet bo­csátanak nehéz helyzetbe került or­szágunk rendelkezésére. A jogos követelések teljesülnek A Kereskedelmi és Pénzügyi Dol­gozók Szabad Szakszervezetének közbenjárására illetékes állami szer­vek a szakszervezet több fontos kö­vetelését fogadták el, ami jelentős könnyítést jelent a szakma dolgozói számára. Ä szakmához tartozó vidéki alkal­mazottak régi sérelme nyert orvos­lást azzal, hogy megszüntették a ré­szükre hátrányos Il-es területi bér- csoportot. s az idén már ők is a ma­gasabb bért jelentő I-es bércsoport­ba tartoznak. Ez egy-egy dolgozónál 5~*-10 százalékos íizetésemelkedést jelent. Lényeges könnyítés az is. hogy a kereskedelmi alkalmazottá1- térítés nélküli túlórája teljesen megszűnt. A szakszervezet és a Bel­kereskedelmi Minisztérium a lövő­ben szigorúan ügyelni, fog a heti 46 órai munkaidő betartására. A szakma dolgozóinak hétvégi pi­henőjét is rendelet biztosítja. A földművesszövetkezetek dolgo­zóinak kívánságára a szakszervezet elnöksége és a SZÖVOSZ igazgató­sága határozatot hozott a természet­beni juttatásokról. > A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy jamjar 19-től Budapest és Belgrad között megindul a közvet­len személyforgalom. Budapest Ke- leti-rol 6JÍ0-kor indul, Belgrádba. 21.40-kor érkezik, Belgrádból Indul 22.05-kor, Budapestre érkezik 9 39- kor. Január 14-től Budapest éf Bén* cözött is megindul a közvetlen sze­mélyforgalom. Budapest Keleti pá­lyaudvarról 6.45-kor indul, Béniibe érkezik 19.14-kor, Becsből indul {?.&*• kor. Budapest Keletire érkezik 17.18-kor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom