Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-03 / 1. szám
Csütörtök, 3957. január 3. £SZAKMAGYAR08SZAG 3 Egyszerűsítik a kereskedelmet Milyen less a téli áruellátás ? Orvosolni kell a kereskedelmi dolgozók panaszait is I O Mipt ismeretes, az elmúlt években az állami kereskedelem fejlődését akadályozta a túlzottan centralizált szervezés. Az önálló kezdeményezés aneggátlása a kereskedelmi dolgozók m-unikájám is úgyszólván a bürokratizmus bélyegét nyomta. A Belkereskedelmi Minisztérium most — bír szerint — olyan javaslatot terjesztett elő, amely egyszerűsítené a kiskereskedelmei. Ennek két fontos alapja: a vállalati önállósítás és a magánkezdeményezés. Az első forma megszüntetné a centralizált áruellátást s a megszabott árkalkulációt i'igyelembevéve, önálló felvásárlóvá válna. A lakosság áruellátása is feltétlenül, könnyebb lenne. A miskolci városi tanács kereskedelmi osztálya már tárgyalásokat is folytat a helyi ipari szervekkel és ktsz-ekkel, amelyek — terv szerint. — folyamatosan ellátják különböző árufélékkel a kereskedelmi vállalatokat. Egyelőre azonban akadályt jelent, hogy az említett ipari szervek, kevés nyersanyaggal rendelkeznek. Viszont kétségtelen, hogyha a dolog megoldást nyer, megtakarítást jelent a szállítási költségekben. valamint a helyi adottságoknak, körülményeknek és a keresletnek megfelelően szerepet játszik az ár kialakulásában is. Az úgynevezett »maszek« kereskedelemre vonatkozóan még nincs meg a végleges álláspont. Van olyan néző;, amely helyesli a néhány főből álló kis üzleteket, más vélemény jobbnak tartja a kis üzletek bérbeadását, — k izárólag kellő szak képzettséggel rendelkező kereskedőknek. A vitás kérdésekben még januárban dönteni fognak. © A város téli ellátására, vonatkozólag Árvái János az alábbi felvilágo- silást adta: A kereskedelmi központokban ma még van áru — annak ellenére, hogy Miskolcon. egyik-másik cikkben hiány mutatkozik. A zavargások után beállt mozgási korlátozás miatt Budapestről mindezideig nem tudtak leszállítani 260 teherautó árut. Számítások szerint a téli áruellátás a következő képet adja: zsír, liszt lesz elegendő (noha márciusban, áprilisban nem bizonyos, hogy a zsír ellátás zökkenőmentes lesz). Nem okoz gondot g burgonya-, sócukor-, gyümölcs-, hagyma-, valamint a konfakciós felső ruházati ellátás. Esetenkint hiányosan kapható majd szavaz- tésztaféle ség. fűszeráruk, gumifélék, férfi és női fehérnemű, kötöttáru, lakberendezési cikkek, — főleg ever- giahiány miatt. De ezekből is lesz elegendő, ha. a helyi ipar megfelelő mennyiségű nyersanyagot kap. Néhány vegyesipari cikk a közeljövőben majd nehezebben szerezhető be, többek között: rádió, lemezjátszók és víl lamoss ági a Ikatrésze k. A dohányosok nyugodjanak meg: ha a hazai ipar pillanatnyilag nem is, de a külföldi szállítás eloszlatja ■düst gondjaikat". A téli ellátáshoz tartozik még — elég nagy gondként: — az a kérdés: hogyan lehetne elejét venni az árdrágításnak? Csupán rendeletekkel semmiesetre —, hanem szakadatlanul termelni kell, hogy feltöltsük a raktárakat. És mégegyet: szakemberek véleménye az, hogyha mindenki csak annyit vásárol, amennyire éppen szüksége van, akkor nem lesz baj. De ha a lakosság felesleges pénzét számára felesleges áruba fekteti, akkor alaposan megnehezíti a közellátási. A »vékonypénzű" emberek nem tudnak felhalmozni, amikor pedig pénzük lesz, vem- tudnak vásárolni, mert a »vasiagpé.nzüek« felvásárolják előlük az árut, — noha nincs rá szükségük. © A kereskedelmi dolgozókat nagyon foglalkoztatja az a kérdés, hogy lesze a kereskedelemben leépítés? Erről egyelőre — tudomásunk szerint — nincs szó, de az áruellátás szempontjából káros is lenne. Nem kevésbé nyugtalanító kérdés: rendezik-e a kereskedelmi dolgozók fizetését? A minisztérium eddig semmi jelet nem adta a fizetésem ejtésnek. (Az alacsony keresetű beosztott dolgozók fizetésére gondolunk.) Pedig figyelembe kellene venni, bőgj' magasabb bérezéssel csökkenne a leltárhiány, a súlycsonkitás és nem lenne annyi visszaélés sem! Csupán leltárhiány miatt egyetlen, évben a városi kereskedelemnek közel egymillió forint deficitje volt, s nem hisszük, hogy á helyi, béremelés kitérnie ennyi összeget. (S ez csak a leltárhiány'- — de hol a többi?) Amikor a minisztérium a kereskedelem bonyolultságát rendezi, véleményünk szerint, kívánatos lenne ezt a kérdést is megtárgyalni. Ügy gondoljuk, a nemzeti takarékosságnak ez is egyik oldala. Egyiptom íel mondja a ^Nagy-rBritanniával kötött barátsági egyezményt Párizs (MTI) Az AFP a kairói rádióra hivatkozva közli, hogy Egyiptom felmondja a Nagy-Britannia és Egyiptom között 1951 október- 19-én kötött barátsági egyezményt. Az egyezmény felbontása, a rádió szerint, 1956 október 31-i visszamenő hatállyal bír, amikor is az Egyiptom elleni angol agressziót megi ndítótták. Az egyiptomi kormány Mahmud Favzi külügyminisztert bízta meg azzal, hogy közölje ezt a határozatot az ENSZ-szel * 1 fiz iíjúinunHás Szövetség az átmenetileg Míanélkülivé vált fiatalon foglalkoztatásáért A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Országos Ideiglenes Intézőbizottsága behatóan foglalkozott a várható rounkásej bocsátásokkal. Az intézőbizottság úgy határozott, hogy tervet, dolgoz ki az átmenetileg munkanélkülivé vált fiatalok foglalkoztatására. Az ifjúmunkások küldöttei egyeztetik a SZOT vezetőivel a javaslatokat, amelyeket rövidesen a kormány elé terjesztenek. Minthogy a várható m unkáselbccsátáso-k legfőbb oka. hogy nincs elég szén, kevés az energia, ezért az Ifjúmunkás Szövetség kezdeményezi, hogy az üzemi munkástanácsok kössenek néhány hónapra szerződést a munkacröbiány- nyal küzdő bányákkal. A fiatalok ilyen módon az átmeneti idő alatt is dolgozhatnak, megkaphatják a kiemelt bányászfizetést és nem szűnne meg munkaviszonyuk a régi üzemükkel.. Ez a megoldás megkönnyítené a munkástanácsok helyzetét is, hri szén kevesebb embert biztosabban foglalkoztathatna. Segítenek .is azokon a, család fen Martokon.' akik ezáltal megmenekülnek a munkanélküliségtől. mindenekelőtt az országnak segítenek, mert előbb indul meg a termelés, több fogyasztási cikk kerül a lakossághoz. Szó van az ifjúsági 1 akásépíikezések megindítá.sáról. if j ú-» nuinskásbrigádok szervezéséről az építőanyag kitermelésére és egyéb javaslatokról. A Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség vezetői megvitatták a szakmunkás utánpótlás kérdését is és ezzel kapcsolatban több határozatot hoztak. (MTI) A nagyrozvágyi elvtársak bátor kiállása A napokban a zemplénagárdi állami gazdaság nagyrozvágyi üzemegységének MSZMP szervezete taggyűlést hívott össze. Régóta várták, már a kommunisták, hogy egy ilyen plenum előtt elmondhassák mindazt, ami helytelen, ami fékezi a normális élei kibontakozását. A beszámoló után — mely a politikai helyzetet és a párt- szervezési munka feladatait tartalmazta — nem is várattak magukra a jelenlevők, egymásután jelentkeztek felszólalásra. A huszonkét párttag közül tizenöten vettek részt ezen. a taggyűlésen. Valamérmyi en egyhangú an tiltakoztak • az ellen, hogy központjuknál laza a munkafegyelem, egész nap csak kártyáznak és ez ellen nem tesz semmit a gazdaság vezetősége és a munkástanács. — Azt javasoljuk — mondták a felszólalók- —. ne fizessenek bért azoknak. akik. nem dolgoznak. Kérték azt is. hogy a felsőbb szervek vizsgálják felül, szükséges-e az a felduzzadt irodai apparátus a gazdaságban, mert szerintük annak a húsz százaléka Is nyugodtan elvégezheti az adminisztrációs munkát. A taggyűlésen .felléptek a kommunisták az ellen is, hogy egyesek .takarózzák az állami gazdaság földterületét. — Nem kapitalizmust, hanem szocializmust akarunk építeni — mondotta az egyik felszólaló, De ezt meg kell értetnünk felvilágosító szóval a félrevezetett dolgozókkal is. Szó esett a taggyűlésen a karhatalom munkájáról is. Elmondották többen. hogy nem egy rendőr szeme: - huny a törvén y telenségek felett. Ezért elhatározták a taggyűlésen azt is, hogy pártszervező, felvilágosító munkájuk során becsületes dolgozókat szerveznek az új karhatalomba. A taggyűlésen máris két elv társ vállalkozott arra. hogy jelentkezik rendőrnek. Értékes és tanulságos vált ez a taggyűlés. Üdvözölni lehet és kell a nagyrozvágyi elvtársakat bátor kiállásukért. Aki 4000 forintot kér egy köbméter fáért Nekünk asztalos kisiparosoknak állandó problémánk az anyagbeszerzés. Éppen ezért nagyon megörültem, amikor László nevezetű ugyancsak diósgyőri dolgozó üzeni: van eladó deszkája. A sógorommal együtt elmentem. hogy megnézzem. Körülbelül másfél köbméter szélezetlen deszka feküdt az udvaron. Ahogy megláttam, már gondolatban készítettem is dolgozótársaimnak a szekrényt, asztalt ládát. — Mennyiért adja, — kérdeztem. A válasz hallatán majd hanyatt estem. — Négyezer forint egy köbméter, — jelentette ki. Először úgy gondoltam. hogy nem jól értem és megkérdeztem mégegyszer. O újból megismételte, — négyezer forint. — Erre szörnyű dühbe gurultam, s ha a sógorom ki nem húz az udvarból, meg is verem. Mi időnként a TÜZfcp-től kapunk minőségi anyagot köbméterenként 2600 forintért. Ez szélezetlen volt, mégis négyezret (!) kért érte. Én nem kutatom honnan került hozzá ez a deszka, de a sajtó útján teszem fel a kérdést, hogy mert ilyen árat kérni? Mi történne, ha megadnám neki a négyezer forintot, holnap már ötezret kérne és holnapután hatot. S nekem az asztalos áru árát kétszeresére. háromszorosára kellene emelnem. Mire vezetne ez? Sok ilyen hasonló dologgal együtt inflációra, A dolgozóknak sok és olcsó bútort szeretnénk gyártani. Ehhez az kell. hogy mi is olcsó anyagot kapjunk, s ezért leplezzük le az ilyen lelkiismeretlen spekulánsokat. N AGY LAJOS asztalos Diósgyőr, Boldog-utca Rövidesen elkészül a vádirat Farkas Miháfiyék bűnügyében A legfőbb Üpvészségep. hetek óta. na°v apparátussal folyik a nyomozás Farkas Mihály és társai bűnügyében. A törvény ugyanis módot ad arra, hogy bármely bűnügyben ne a terület szerint illetékes ügyészség, hanem a Legfőbb Ügyészség nyomozzon és készítsen vádiratot. Farkas Mihályon kívül fia, Vladimir és még több volt magasrangú *«VH-s tiszt bűn lajstromát. állítják' össze. Az ügyészi csoport tagjai a Gyűjtő* fogházban befejezték Farkas Mihály és a többi gyanúsít ott kihallgatását. A nyomozás további munkája most a tanúk kihallgatására és az okirati bizonyítékok beszerzésére irányul. Tekintettel a tanúk nagy számára, ez a munka még néhány hetet vesz igénybe. Ezek után kerül sor a vádirat megszerkesztésére. Ebben a vádiratban fény derül majd a Rákosi— Gero—Farkas-klikk bűneire, amelyet az évek hosszú során a nemzet, egésze és az egyes emberek ellen elkövetett. A vádirat elkészülte után dönt, a Legfőbb Ügyészség, hogy Farkasékát. polgári vagy katonai bíróság elé állítja-e. A TÉLI napsütés vissza- ragyog a hóról, Fehér káprá- zat mindenfelé. Hidegcsipte, pirosarcú gyerekek síelnek a dom'boidalon, kisebbek iit. maradtak a gazdaság melletti országúton. Ródliznak. Pöttömnyi emberke sír nagykeserve- sen, feltartja pici kékreder- medfc kezét, úgy hívja édes- anyját. Ha meghallaná, csakhogy nem hallja. Nem hagyhatom ott. Felfogtam a kis apróságot, hogy a mamához vigyem. Öt nem találjuk odahaza, így aztán a tangazdaság irodájában kötünk ki. Itt Pistikét; — mert így hívták, a végén szipogva elárulta — a mamájához kalauzolták, engem meg Kenyeres János főagronómushoz. Ezerötszázhatvankét holdon gazdálkodnak a pogonyj- pu&ztaiak. négy falu határában van földjük. Valamikor a „régi jó világban* Serényi gróf gazdálkodott, jobbanmondva uralkodott ezen. a vidéken. A gróf elment, a hatalmas földbirtokát részben felosztották a környékbeli parasztok között, másrészt a maradékból született meg a mostani tangazdaság. Mondom, a gróf elment, a parasztoknak mégsem lett sokkal jobb dolguk, mint a gróf idején. Azaz. hogy cgyideig igen. Az 1947—48-as évekkel elégedettek a parasztok, de aztán, jött az osztályba re és azokat is sújtotta, akik nevében vívták. Itt van például ifj. Lökös Sándor bácsi. Hét községben: hét és fél hold földdel kuiáknak nyilvánították. írd és mondd: hét és fél hold. cséplőgép és kocsma nélkül. Majd a könnye potyog a jó öreg Sándor bácsinak: — Lelkecském, tönkretettek . : : Még annyi dinnyét sem tudtam termelni, hogy az unokámnak adjak. Mert tudja, leikecském, sok dinnyét termeltem én azelőtt, míg a „lapos" volt az enyém. Késő nyári éjszakákon ázván, tudja kedveském, — ez a szavajárása az öregnek, mindenkit becczgeíve szólít •— együtt őriztük a dinnyét, a kisunokámmal. Ilej! nagy kópé a lurkó, nagyon nagy kópé!.;, Ifj. Lökös Sándor életrevaló, jó gazdálkodó volt. Kihasználta a földjét, jól gondozta, dinnyét termesztett, meg kertészkedett. Szép jövedelemre tett szert. Amíg a „lapos“ volt az övé, amíg lélektelen bürokraták el nem tagosították tőle, s nem szorították ki az isten hátamögé a hegyekbe. Nem az állami gazdaság hibás ezért, nem is a termelőszövetkezet. Máéként is megoldhatták volna, ha figyelembe veszik s parasztok véleményét. De nem vették. Miért?! Csak úgy di* vatbóL a szocializmus balul félreismert érdeke miatt. DE térjünk vissza a tangazdasághoz, hisz erről kezdtem írni. Csakhát ide tartozik Lökös Sándor és a héii pasasotok sérelme is. Ok ugyanis visszakérik korábban beta* A PANASZOK NYOMÁBAN FOGONYIPUSZTÁN ÉS KÖRNYÉKÉN ^vhvwmv.smv.ma vv.v.v.'.v.v.v.w.v.vv.v.wv.v.v— gazdaságot, de a többit is egyformán sújtják. Az első és legnagyobb a dolgozók rendkívül alacsony fizetése és éppenséggel a legnehezebb fizikai fáradságot igénylő munkát fizették a leggyatrábban. Kiribati rosszul fizették a növény- termesztési gyalogmunkaka t. Például kukoricánál tízórai sorkapálás után a negyedik táj kategória szerint 25.20 forint járt. Ha egy hónapban 25 napig 100 százalékos teljesítményt ért el a kapás, körülbelül 630 forintot keresett. AZÓTA már javult, a helyzet. 630 forintos fizetést 25 százalékkal emelték. Ha egy kicsit számolunk, belátjuk, hogy ez az emelés nem sokat javított a helyzeten. A rendező . után 777.50 forintot, keres a kapás. A iizetési minimum £uJ forint. Most düemában vannak a Pogony-puszta iák: melyiket fizessék a kettő közül. Igaz, ez még nem végleges fize- telrendezés, nem is lehet az. de országosan gyorsabb tempóban. kellene rendezni a régi bajokat. A gazdaság dolgozóinak az a véleménye, hogy a minisztérium alszik, mert azt belátják, hogy helyben a gazdaság vezetői nem vághatnák a rendelkezések elé, bármennyire is igyekszenek segítem a bajokon. NÉHÁNY hónap alatt nehéz helyrehozni évek hibáit. Hirtelenjében például lehetetlennek tűnik, hogy a mezőgaz-* dasá-gi árpolitikán változtassunk. Ennek köszönhető, hogy nem kis nehézség előtt áll az az avatatlan, aki gyorsán meg akarja, állapítani egy állami gazdaság gazdaságossági fokát. Az első, amivel találkozik: az engedélyezett deficit- keret. Pogonyi-pusztán ez egymillió kétszázezer forint» Csak akkor kezd tapogatózni az ember ebben az újmódi közgazdaságtani boszorkánykonyhában, ha.el kezd számolni: Hízott marhánál kilogrammon kint 9 forint, Tejnél literenkmt 10 fillér a deficit. Végeredményben sikeresen eladminIsztrálták az értek térvényt, az agrárollót: pedig a maximálisra feszítették. A vesztes az egészben, a parasztság és főképpen az egyénileg gazdálkodók. A számolgatás után arra ébred rá az érdeklődő, hogy az állami gazdaságok termelésének gazdaságosságát viszony^* lagosan a deficitköret mutatja; Ha túllépik, nem gazdaságos a termelés, ha alatta maradnak, igen, A Pogonyi-pusztaiak dicséretére legyen mondva, náluk az utóbbi a helyzet. SOK régi sérelemmel, bajjal találkoztam’ Pogonyi- pusztán és környékén. Keserűen beszélnek errői. De a keserűség mellett nagy reményekkel várják a sérelmek orvoslását. NAGY 7JT1.TÁNÍ gosított földjüket, amit most a gazdaság használ. Orvosolni fogjuk a parasztság minden sérelmét — ezt ígérte a kormány. ezt kérik most a parasztok. Nagyon helyesen, sokhelyütt már megoldottak egy csomó problémát, ahol helyben megoldhatták, Pogonyi-puszlán és a környező falvakban ez még elég nehezen megy Ez a dolog természetéből adódik. Nehéz olyan megoldást találni, hogy a kecske is .jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon. A tíz-tizenöt centiméteres hótakaró alatt 442 holdon zöldül az új élet. A tangazdaságban sikerült elvégezni a tervszerinti őszi munkákat. Időben íöldbekqrült az őszibúza, árpa. 46 holdon még takarmánynak valót, is vetettek. Tehát- a gazdasági év már megindult. Az ország kenyere érdekében szerencsétlen balfogás volna — a jogos kisparaszti sérelmek ellenére is — megbolygatni a gazdaságot, a gazdasági év befejezése előtt. Ezzel nőm állítom azt, hogy semmit nem lehet tenni a bajok orvoslásáért, — ez elől a gazdaság sem zárkózik el. — csakhogy az orvoslást úgy kell végrehajtani, hogy abból ne származzon országos kár, ne boruljon fel az .1956—57-es mezőgazdasági terv. A tangazdaság irodájában duruzsoló kályha mellett melegedve belsőbb problémákról esik szó. Kenyeres János löagrcnómus, kiváló szakember szemével nézi a gazdaság múltját. A Pogonyi-puszta az elmúlt években gyakran cserélt, gazdát. Volt állami gazdaság', célgazdaság, majd megint állami gazdaság, végül tangazdaság lett. Égy félévig például az Ózdi Kohászati Üzemek cél-gazdasága volt a puszta. A félév alatt nagy beruházásokat eszközölt a vállalat, — akkoriban még sok pénz volt az országban és mindenütt mindenfélét beruháztunk. A beruházásnál csak az volt a haj. hogy szakértelem nélkül csinálták. Ügybuzgó és hívő emberek úgy gondolták, hogy ha már gazdaság van, építsünk istállót is, sertéshizlaldát, is. Az elgondolás ne,tn rossz laikus embertől, azonban máig is sok, amit, építettek, mert a meglévő jószág kevés az épületekhez, de sok a földterülethez viszonyítva A sertéshizlalda részben üresen, kihasználatlanul áll. A céltalan építkezések a kisebbikhez tartoznak, amik * helyi bűnökhöz sorakoznak, emellett voltak és még ma is vannak országos hibák, amelyek nemcsak a Pogonyi-pusztai
