Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-06 / 4. szám

▼a*ámajj, 1957. január ©. ESZ AKM AGY AROftSZ A4 99 ÉS TESTNEVELÉS II Gfi Bemutatjuk Károlyi Józsefet, a többszörös magyar válogatott labdarúgót, az MVSC kapusát Az Északroagyarorszig szerkesztősége elhatározta, hogy az elkövetkező időkben bemutatja megyénk sportkíválóságait, régieket, — maiakat. Azokat, akik oly sok dicsőséget szereztek a magyar sportnak, azokat, akik — sok­szor » nehézséggel dacolva, de a hazaszeretettől fütve — nem hagyták el sportegyesületüket, a sportkedvelők 1 Utes táborát; azokat, akiket kormányunk és népünk megbecsülése övez, azokat, akik sportpályafutásuk során dicső tet­tekkel írták be nevüket a magyar sport történetébe. Ügy határoztunk, hogy a „Borsodi sporilexikon1’ című rovatunkban minden vasárnap körzete szűk sportkiválóságaink életének egy-cgy kedves emlékét, pályafutásuk rövid ismer­tetését. A választás nehéz volt, hogy kivel is kezdjük, hiszen megyénk számos kiváló és népszerű sportolóval dicsekedhet. Munkánkat azonban megkö-nyi- tették a sportrajongó fiatalok levelei, akik ezúttal Károlyi Józsefről, a több­szörös magyar válogatottról, az MVSC kapusáról érdeklődtek. Nyissuk fel te­hát sportlexikonunk első lapját, s ismerkedjünk meg Károlyi Józsefiéi. 14 éves korában Diósgyőrben kezdeti futballozni Károlyi József 1925 május 25-én Diósgyőrben született. Szülei egy­szerű gyárimunkások voltak, így ő maga is, édesapja példáját követve, a vasipari szakmával . ismerkedett. Mint fiatal vasesztergályos tanuló a Diósgyőri Vasasban kezdte »rúgni a bori«. Az idő gyorsan szaladt, s már 1941 júniusában helyet kap az első csapatban, a BESZKÁRT elleni »Kupa-mérkőzésen«. Ez alkalommal 3:2-re győztek, s a jók között ott ol­vashattuk Károlyi nevét is. E győze­lemmel kezdődött igazán Károlyi sportpályafutása, mert hisz e mérkő­zés után szinte állandó tagja volt az első csapatnak. 1942 május 17-én Diósgyőrött az SBTC-t 4:2 arányban legyőzték. A csapat, mely e mérkőzés után az NB 1. ötödik helyére került, így állt fel: Károlyi, Vinyei, Bohus, Felföldi, Radnai, Barta, Mészáros, Füzér, Kertész, Fazekas, Turbéki, Csapkai Károly edző nagyszerű munkája eredményeképpen a fiatal Károlyi 1943-ban a Vidék Válogatott kapuját védte Zágrábban. Ugyancsak ebben az évben mint a váloga­tott tartalék-kapusa a. »lócáról« nézte végig a lengyelek elleni mérkő­zést. A felszabadulás után tovább folytatódott sikersorozata. 1947- ben az Újpesthez került Az 1945 előtti futball-statisztika Károlyit már az öt legjobb kapus között említi. Ezek: Tóth, Csikós, itf/écsei, Boldizsár és Károlyi. Szinte Astermészetes,- hogy a nagy múlttal rendelkező pesti egyesületek fel­figyeltek rá — s magukhoz vették! Az Újpest csapatéban érte el legjobb formáját, s gyakori tagja lett a válo­gatottnak. Először 1947-ben a jugo- szlávok ellen Belgrádban védte a ma­gyar válogatott kapuját. A magyarok 3:2-re győztek. A csapat így állt fel: Károlyi, Balogh II., Sziics, Labore, Kirádi, Rákosi, Egrcssy, Szusza, Deák, Puskás, Vezér. Ugyanez év augusztusában a bolgárok ellen, szep­temberben pedig az osztrákok ellen szerepelt, az »A« válogatott tartalék kapusaként. 1948- ban Svájc ellen került újra a magyar válogaiott kapujába. Majd ugyancsak ebben az évben az osztrá­kok ellen és az olaszok ellen volt az »A^ válogatott tartalékkapusa. 1949-ben a románok ellen védett a nagyválogatottban, majd ugyanebben az évben a lengyelek ellen és a své­dek ellen az »A« válogatott tartalék­kapusa. Egy „kis” statisztika Olvasóink utólagos engedőimével megszakítjuk folytatólagos ismerteté­sét Károlyi József pályafutásának. Helyt adunk a statisztikának is. Ér­demes, hiszen megtudjuk belőle, hogy Károlyi immár 500 labdarúgó- mérkőzésen védte csapata kapuját és mindössze 197 gólt kapott. A »B« válogatottban két ízben védett, egy­szer a lengyelek, egyszer a csehszlo­vákok ellen. A »B« válogatott tarta­lékja hat esetben volt, a románok, osztrákok, lengyelek, osztrákok, len­gyelek és a bolgárok ellen. Az 1950— 51-es bajnoki évben az ország legjobb kapusának minősítették. Az Újpest­tel több külföldi túrán vett *észt: járt Afrikában, volt Ciprus szigetén, Egyiptom, Olaszországban, Svájcban, Svédországban, Franciaországban, s valamennyi népi demokratikus ál­lamban. 1956 januárjában egyes diós­győri vezetők »segítségével.« elhagyta sportkörét, s az MVSC kapusa lett. Továbbra is a Miskolci Lokomotív kapusa akarok maradni Amikor Károlyi Józseftől tervei iránt érdeklődtünk, kijelentette, hogy továbbra is a Miskolci Lokomotivban kíván védeni, abban az egyesületben, amelyben miskolci Dickerek a veze­tők (t. i Dicker Mihálynak, az Újpest intézője — s más vezetők — támoga­tásának köszönhette sportpályafutá­sának nagyszerű eredményeit.) Nagy László, Rutkovszki Antal, Serfőző Zoltán, Egerszecji Kálmán, dr. Smiák Lajos vezetők, de a szurkolók is, így Farkas József, Viszlai Gyula, Lövész László, Kovács Gyula, Nagy Dezső, Kopácsi Miklós, s a többiek lelkes támogatása, s megbecsülése jóérzés­sel tölti öt el. Károlyit hiába hívták, s hívják ma is más egyesületekhez, — s külföldi csapatokhoz is — ő nem kívánja el­hagyni sportkörét, hazáját, népét, ő itt nőtt fel, itt a helye — szurkolói és sporttársai között. Amig »ki nem öregszik«, addig védi csapata kapu­iát. S azután? Azután majd neveli az ifjúságot. Kedves olvasóink. Ujsághasábokat le­hetne ívni a tehetséges kapuvédő sport­pályafutásáról, élményeiről. Erre azon­ban sem helyünk, sem időnk nincs. De menjenek ki a sportpályára gyakran, s lelkesen szurkoljanak Károlyinak — és csapatának — úgy jobban megismerik öt.., DKAGOS GYULA ÉRDEKES HÍREK A SPORT VILÁGBÓL — SPORTHÁZASSÁG. Szarnák Ferenc, a Miskolci Lokomotív' kiváló játékosa a napokban házasságot kö­tött Váradi Évával, a MÉSZÖV dol­gozójával. A csapat, játékosai és ve­zetői, valamint a spo'rtbarátok nagy tábora jókívánságokkal halmozták el az ifjú párt esküvőjük napján. — AZ 1959. ÉVI JÉGKORONG, világbajnokság megrendezésére a norvég jégkorong szövetség pályá­zik. Mint ismeretes, a legközelebbi világbajnokságot — azaz ez évit — Moszkvában tartják. 1958-ban pedig valószínűleg Becsben. A norvégek­nek nagy esélyük van. hogy kíván­ságuknak eleget tesznek, mert a norvég- jégkorong szövetség éppen 1959-ben ünnepli fennállásának 25-ik évfordulóját. — DÉL-AFRIKA talán az egyet­len ország a földön, ahol a faji megkülönböztetést betartják min­den téren, így át sportban is. Az. ot­tani törvények szerint a színesbőrű sportolóknak tilos fehérború ver­senyzőkkel összemérni erejüket. A dél-afrikai »sajátosság" a »szabad világ« szabad, korlátlan sportolási tehetőségét tükrözi. Edzőcsere a Miskolci Lokomotivban Lévai* Sándor lett a miskolci liuk új edzője Pénteken délután a Miskolci Lo­komotív NB II. csapatának játéko­sai értekezletre jöttek össze, hogy megbeszéljék az 1957-es bajnoki évre való felkészülést. A csapat terveiről és felkészüléséről Rut­kovszki Antal, a labdarúgószak­osztály vezetője beszélt, aki töb­bek között kijelentette, hogy Küllői Béla edző megvált a csapattól, mivel Chilében ka­pott szerződést. Ugyancsak el­hagyta egyesületét Zinger, a tehetséges fiatal balösszekötő is, aki Nyugatra távozott. ÍCzért vált legelső feladattá, hogy az edzőkérdést megoldjuk, a csapa­tot egységben tartsuk, s utána meg tudjuk kezdeni a tervszerű felkészülést. Bejelentette még, hogy február hónapban egyhetes túrára Csehszlovákiába utazik a csapat, majd a bajnokság beindu­lása előtt — minden valószínűség szerint — üdülésen vesznek részt. A jelenlévő játékosok, Siklósi Ernő, Fekete László, Zoller János. Vinai Rudolf és a többiek egyhangúlag annak az óhajuk­nak adtak kifejezést, hogy a csapat edzéseit a jövőben az utánpótlás csapatának edzője, Lévai Sándor vegye át. A javaslattal valamennyi játékos egyetértett, s kérték a vezetősé­get, hogy fogadják el véleményü­ket, A jelenlévő vezetők helyesel­ték a labdarúgók elhatározását, s mindjárt kijelentették, hogy a csa­pat új edzője a jövőben Lévai Sán­dor lesz. JL^vai Sándor meleg szavakkal köszönte meg a játékosok, a veze­tők bizalmát, s ígéretet tett arra, hogy teljes tudásával fogja szol­gálni egyesületét. Lévai Sándor sport-pályafutása a következő: Lévai Sándor a Sátoraljaújhelyi Lokomotivban játszott hol jobb-, hol bal-hátvédet. Innen Nyíregy­házára került, majd 1942-töl az MVSC játékosa lett. Többször volt Kelet és Észak válogatott, $ minden alkalom­mal jól állta meg helyét. 1945-ben kezdődött edzői pályafu­tása. Először a sátoraljaújhelyi csapatnak volt edzője, s valameny- nyiünk által ismert labdarúgók nevelője lett. Innen kerültek ki a Palicskó testvérek, a Csabai test­vérek, Vad Pityu, Uj Sándor és Nagy öcsi, akiknek sportpályán eh ért eredményeik egyben edzőjük érdeme is. Az ö nevelése volt a fiatal Vé­kony is, a többszörös magyar ifjúsági válogatott. Az utóbbi időben a Miskolci Lo­komotív utánpótlásával foglalko­zott, s figyelemreméltó eredmé­nyeket ért el. S most pedig a ve­zetők és a szurkolók közmegelége­désére az első csapat edzője lett. Reméljük, hogy új munkaterüle­tén tovább folytatja megkezdett sikeres munkáját. Gondolatok a magyar sport átszervezésével kapcsolatban Irta: Papp Gazsi Imre, az MTSB elnöke AZ ELNÖKI TANÁCS 33. számú rendelete, mint ismeretes, megszün­tette az OTSB-t. A rendelet megje­lenése óta több cikk jelent meg ez­zel kapcsolatban a különböző la­pokban, így az Északmagyarország- ban is. Valamennyi cikk helyesli a sport átszervezését, s üdvözli a kor­mány intézkedését. De ugyanakkor élesen bírálja is a magyar sport ed­digi vezetését, elsősorban az OTSB munkáját. Mindezek a bírálatok he­lyesek és jogosak, mert a magyar- sport vezetése bürokratikus volt, túlzott volt a fizetett alkalmazottak száma, lemásolta a szovjet sport fel­építését és hazánk helyi adottságait felrúgva, alkalmazta azt a mi viszo­nyainkra. Mindemellett teljesen el­hanyagolták országos vezetőink az iskolai testnevelést és a falu sport­ját. Egyetértünk a megjelent cikkek­kel s annak bíráló hangjával s csu­pán annyit jegyzünk meg, hogy hely­telen dolog volna elhallgatni a ma­gyar sport sikereit, jólbevált vezeté­si módszereit. Nem akarom menteni, vagy visszasírni az OTSB-t. de fel­tétlen meg kell mondanom, hogy nem értek egyet azzal a gondolattal, hogy az elmúlt 12 évben, ami a sportvezetést illeti, minden rossz volt. Egyetértünk az új utak keresé­sével akkor, ha az a magyar sport további felvirágoztatásához vezet. Nos, mi, Borsod megyei sportveze­tők is keressük ezt az újat, s most az Északmagyarország hasábjain ke­resztül fejtjük ki gondolatainkat s véleményünket. SOKUNKAT FOGLALKOZTAT­JA az a kérdés: milyen legyen a magyar sport felépítése? Erre talán egy mondatban is lehetne válaszol­ni, amikor azt mondjuk, hogy széles, demokratizmuson alapuljon. Persze, mindezekhez szükséges, hogy a volt társadalmi sportszövetségeket önál­ló sportszövetségekké átszervezzék. A sportmunka döntő részét ezek a szövetségek végeznék társadalmi okunkéban. Az eddigi gyakorlatok különben is $zt bizonyítják, hogy h3 nagyobb önállóságot kapott egy-egy társadalmi szövetség, sokkal ered­ményesebben dolgozott. Mindezt fi­gyelembevéve már megyénkben is megtettük a lépéseket az önálló, ön­tevékeny sportszövetségek megala­kítására. A megyei TSB hívta össze először a labdarugószövetséget, s azóta, mint ismeretes, az ÉL ASZ jól megállja helyet. Sorra alakulnak a többi sportszövetségek is. Helyes lenne, ha e szövetségek kiváló kép­viselőit bevonnák az országos szö­vetségekbe is, hogy ezáltal a vidéki sport is méltó képviseletet kapjon. Sportvezetőink nagyrészét foglal­koztatja az a kérdés is, hogy milyen szövetségi rendszer legyen, megyei, vagy területi. Ez természetesen a bajnoki rendszerrel függ össze. Sze­rintem, ezt is sürgősen meg kell vi­tatni, hiszen nem minden sportág­ban lesz helyes a területi alszövét­ség, illetve a megyei bajnokság. Fel­tétlenül figyelembe kell vennünk azt is egy kérdés eldöntésénél, hogy gazdasági nehézségeink végett baj­nokságainkat minél kisebb körzetek­ben, kevesebb utazással és költséggel oldjuk meg. MI LEGYEN a járási szövetségek­kel? — Sokszor kérdezik a falusi sport vezetői. Véleményem ezeket is meg kell erősíteni, nem szabad megszüntetni. Helyes volna ugyanakkor, ha kisebb összevonnának. Ennek érdekében már vannak elgondolásaink, javas­lataink. Legyen-e a megyében állami szerv? E sokunkat érintő kérdésre eddig egységes álláspont alakult ki: szükség van egy kisebb létszámú állami szervre, amelyik koordinálja, ellenőrzi és segíti a sportszövetségek munkáját. Ezenkívül ennek a szerv­nek kell foglalkoznia a sportlétesít­mények ügyével, a pénzügyi problé­mákkal s más egyéb fontos problé­mákkal. S végül arról szeretnék szólni, hogy mi legyen a sportkörökkel és a sportegyesületekkel. Nagyobb ön­állóságot kell adni a sportköröknek, 5 ezzel feleslegessé válik a nagylét­számú sportegyesületek országos el­nökségé is. (Vasas, Bányász, stb.) A sportegyesületek országos elnöksé­geit — ha erre mégis esetleg szük­ség lenne — döntően társadalmi munkásokból kell megszervezni. Ami a kis sportköröket illeti, he lyes volna a jövőben egyesíteni. Olyan helyeken, mint például Mező­kövesd, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs, ahol eddig több kis sport­kör működött, az anyagi erőket össz­pontosítanák, s egy sportkört hozná­nak létre, sokkal nagyobbak lehet­nének eredményeink, s sokkal töb­bet tudnának tenni a magyar sport felvirágoztatása érdekében. Ugyanez vonatkozik véleményem szerint a diósgyőri sportkörökre is. A három­négy nagy gyár sportköréből, ha egy erős, ütőképes egyesületet szervez­nének, nem lenne gond és probléma az ország legjobb labdarugó csapa­tai között szerepelni. Vannak olyan városok, mint például Kazincbar­cika, ahol a kis sportkörök egyesíté­sét már megkezdték. SZÁMOS OLYAN kérdés van, amely megvitatásra és sürgős megol­dásra vár. Ezek többek között az átigazolási rendszer, a bajnoki rend­szer, szakemberek képzése, a falu szerint sportjának megszervezése és irányí­tása. Addig azonban, amíg nem is­merjük a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeinket, az országos terve járásokat zetet, Borsod megyében részletes javaslatot kidolgozni nem lehet. Az azonban már most is világosan látszik, hogy 1957-ben nem lesz könnyű feladata a sportvezetőknek Ha valamikor szükség volt takaié- kossagra, most igazán szükség lesz rá. Szükség lesz minden sportszere­tő ember, minden szakvezető mun­kájára, mert csak így tudjuk meg­oldani a magyar sport előtt álló igen fontos feladatokat. * Szerkesztőségünk egyetért a cikkel. Kérjük sportvezetőinket, sportolóinkat és a sportkedvelők nagy táborát, hogy minél többen szóljanak hozzá a magyar sport átszervezésének problémáihoz és javaslataikkal segítsék elő a ma gyár sport ügyét Leveleiket „Sport- rovat” megjelöléssel küldjék el cí­münkre. — A MISKOLCI LOKOMOTÍV több ifjúsági játékosa, így Toplen- szki Tibor, Vasvári József, Kisfalvi Béla és Vadász József elhagyta egye­sületét és Nyugatra távozott. Leg­utóbbi értesülések szerint a fiatalok Franciaországban tartózkodnak, el­helyezkedési lehetőségük pedig nincs. — A DAILY EXPRESS című lap -A világ legjobb játékvezetőjének« nevezi Artur Ellis angol játékveze­tőt. Ellis nemrégen búcsút mondott a játékvezetésnek. Amikor abba­hagyta játékvezetői működését, az. egyik sportújságnak elmondotta, hogy egyszer Önmagát hogyan zárta ki a játékból. A Coventry—San Lo­renzo mérkőzésen történt, hogy ki­állított egy jáiéko&t, aki sportszerűt­lenül viselkedett. A játékos vona­kodott elhagyni a pályát, erre ő maga vonult le a pályáról, s ezzel a mérkőzés véget is ért. — BEVERLY ELEITZ, a világ egyik legjobb tenisz.játékosnője. a wimbledoni versenyen rendre győ­zött ellenfelei ellen, amikor megle­petésszerűen a többi mérkőzéseit le­mondta. Mindenki csodálkozással vette tudomásul elhatározását, pe­dig mint később kiderült, igen nyo­mós ok késztette erre a lépésre. A feltűnően csinos asszonyka ugyanis férje társaságában európai körúton volt, s csak később vette észre, hogy családi örömök előtt áll. A londoni orvosok tanácsára a versenyzést, sőt később a sportolást is abba kellett hagynia, ugyanis a kis »trónörökös« ebben megakadályozta. m. jfh*0,zW4f/7Zy& BÉKE. Január 6«is: >\t élei háza. Január 7-től: az éjszaka lámái, (Csak 16 éven felülieknek.) Kezdés; 3. 3. 7 óra. KOSSUTH. Január 3-tólí Ne fordulj visz- sza fiam. Január 7-ről: Az éjszaka lányai. Francia fUm. (16 éven felülieknek). Kezdés; fél 3, fél 5, fel 7 óra. ADY (Széchenyi u. 26, sz, L cm.) Január 5—6: Taxi úr. Kezdés: fél 4 és 6 óra. A József Attila Kuli úrotthon Petőfi u, 39. Január 6-án délután 4 cs 6 órakor: Ha­lálugrás, német film. TÁNCSICS. Január 5—6: Alibaba. Január 7—8: Ne fordulj vissza fiam. Kezdés: 3, 5 óra, vasárnap: 7-kor is. FÁKLYA. Január 6—7: Papa. mama, fele­ségem, meg én. Kezdés: fél 5. fél 7. vasárnap: fél 3, fél 5, fél 7 óra. HEJÖCSABA. Január 5— 6—7-én: Tavasz. Kezdés hétköznap: 5 és 7, vasárnap: 3, 5, 7 óra. UJP1ÖSGYŐRI BEKÉ. Január 6-8; Egy szép leány férjet korcs. Kezdés- 5—7. vasárnap: 3, 5, 7 óra. Január 6-án, vasárnap délelőtt 1» óra­kor á Vitéz László bábszínház vendégjá­téka. Műsor: 1. Betleheme« bábjáték. 2 Az elátkozott, malom. Belépődíj: 2 és 3 forint. Jegyelővétel: délelőtt 8 órától. DIÓSGYŐRI DIADAL. Január 6-7: Va­rázsduda. (Csehszlovák film). Kezdés: 4, vasárhap: 4. 6 óra. DIÓSGYŐRI SAGVARl. Január 6: Dol­lárpapa. Kezdés: fél 4. vasárnap; fél 4, fél 6 óra. HÍRADÓ MOZI MŰSORA: A híradó mozi műsora: január 7 és 8-án: Uj magyar híradó, Uj \ llághíradó. Gól, Kék kereszt. Folytatólagos előadások 10—13 óráig, belyár egységesen 1.30 Ft. A Miskolci Nemzeti Szíuház műsor*: Déryné színház (Déryné •* 5.) Ma: Cseresznyevirág (fél 5). H.: Csoda­bogarak. K., Sz.: Montmartrei ibolya.,Cs., P„ Sz.: Bánk Bán. V.: Dörmögő Dömötör (fél 3), Cseresznyevirág (fél 5). DIÓSGYŐRI MŰVELŐDÉS HAZA Ma: Leányvásár (fél 5). H„ K.. Sz.: Nincs előadás. Cs., P.. Sz.. V.: Leányva- sár (fél 5). A Miskolci Nemzeti Színház igazgató­sága közli, hogy a kiadott szinlapoktól eltérően január 3-töl, csütörtöktől mind a Diósgyőrvasgyári Művelődés Házában, mind pedig a Déryné Színházban az előadások délután fél 5 órakor kezdőd­nek. Mindkét színházban kellemesen fű­tött nézőtér. Tánctanítók Balettiskolája Debrc- czeijyt u. 2. A balettiskolában a tanítást január 10-én, csütörtökön folytatjuk. WOLF MARGIT balett tanárnő. Megbeszélések naponta a helyszí­nen délelőtt 11—12 óráig. A Patyolat Vállalat értesíti közületi és magán meg­rendelőit, hogy a mosást (a «yorsmosás kivételével), tisztítást és a festet megkezdte Megrende- ’ése-ket a központ és az fióküzletek felvesznek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom