Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-29 / 23. szám
A kormány minden támogatást megad a dolgozd parasztoknak, hogy jól gazdálkodó, virágzó szövetkezeteket hozzanak létre (A kenn ánynyilatIkozaábdL} BIZ ALÓ MÉR T— BIZALMA T Miért omlott fel a tárcáit tus? Sárospataki j iflAWVWUtWVUVVVVWIMWWMAMMWf lw velőnk, mitévők legyűrik? —■ Egyre cezt hajtogatták, újból és újból feltették a kérdést egymásnak a tarcaü Rákóczi terme-» tagjai. Miért? Féltek is, hiszen iiem múlt el m$ a-*5 októberi eseményeik alatt, hogy m$n r.e fenyegette volna éket v'alaikl. t?< p&v&G csak- azért történt, hogy a hŐZ-véleÁnéiiy nyninására mi-» előbb felzszoljon a tormelőszavetlm* zet. Az aggódás, a félelem néni volt hiábavaló, mert a termelő.*Höwfkezet feloszlott A vagyonon már el- nsztorisodírik, a munkát sem fejezték be, de a volt tagok tekintélyes vésze visszavágyik a közegbe; »Az igart élet most kezdődött, volt niindenünk, boldogok vcút.iinlk, miért is kéllett felosztanunk. Most már gond nélkül élhettünk volna,' így nyilatkozott az egyik ternielőszövetkezeti tag. Miért kellett f eloszlani a tez-nek? M| tártér.t Tárcáién? Ustaról beszélgettek, fölvonulási rendest ©k, éb&avaltik a ^-Talpra magyart*, demokratikus jelszavakat hangozta: tek, leverték a rsUl-agokat, összetörték a párírzák- házoi^ elhelyez ztt névtáblát. Mindezt a demokrácia nevében tették. Pe más 'ís történt: a községháza. tanáe&- terméten újra e&üslyertdk a kérész-: tét, Mtwik, egjH’íSi elemek Tárcáién is esik saját masuknak akarnak demokráciát, gyülekezést, szabadság-; jogot Mdyan wciafenust akarnak ezek építeni? Pe Tárcádon is varrnak emberek — nem is kevesen —-, akik valóban szocializmust .akarnak. A másik term elősző veik azét, a Petőfi elnöke is arról beszélt, hogy ő jónak látja a termelöszövetkezetet, ezért fenyegetik, útom-úl félen rágalmazzákVannak erők, ckik a haladást akarják és vannak, akik es ellen acs^odnak. Hópv a. faluban rend legyen és valóban szocializmust építsenek, ebhez elsősorban a községi tanács elnök?, titkár«, valamint a tanácstagok nyüj ihatnak segítséget. vonjuk kétségbe a tanács- titkár és az elnök jóindulatát, ' demakraUkus magatartását, azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy &< maguk «em látnak tisztán, mások befolyása alatt még akadályozzák a haladást, a kibont a kosáét Most ‘ agon tanakodnak —* amikor ott jártunk, akkor is erről beszéltek hogy ml lösz a földeikkel- Erről lueszéit a tanácstitkár, s hozzátette, hogy a rendelet még nem világos, de ók igyekeznék az igényeket kielégítem, Eddig «z rendiem van, Pe minek addig földet osztani, amis a termelőszövetkezet tagsága nem kanja meg azt a bátorítást, segítséget, amellyel újból talpra állhat, Mért van ilyen szándék, de még félnek a megtorlástól, 'a fenyegetéstől. A községi tanács titkára, ú*y gondoljuk, saját személyében is meggyőződött, hogy érdeme* volt-e a fíorthy-rezsimst kiszolgálni, sőt azon túlmenően tevékenykedni, A falu bizalmat adott «nnak as embernek. Sz ellen nincs kifogásunk, csak azért megkérdezzük, hogy olyan elemek akikkel együtt a volt csendőrök felvonulnak, ugyan milyen demokráciát —'— -------------- 1 iweHliMWi i mi ni 11».tu H ogyan lasz a fából rizs A dolgozók jó áruéiÉátásáért fáradozik a tolcsvai földmű vessző vetkezet Borsod megye az ország egyik fában leg£azd?$abb területe, a tűzifát azonban egyesek: elég drágán árusítják. Mázsánként, ötve#|._ forintot is kérnek érts, Kiüönö'm sokan. üzérkedtek tűzifával Tolcsva környékén Számos apró erdő van itt magánkézben, tulajdonosaik pedig kiibasz-nálták az időleges tüzelőhiányt és drágán árusították a kitermelt fát. A tolcsvai f Qldm ú vessző v etkeze t vetett véget az üzérkedésnek. A kis- erdőtulajdonosoktól nagy tételekben megvásárolta az engedéllyel kitermelt fakészletet, majd olcsón, mázsánként Ü8 forintos árban a dolgozók rendelkezésére bocsátotta. A foldművesiszo vetkezet élelmes vezetősége. az áruellátás megjavítására rt felhasználja a borsodi kincset; a iát. Különböző élelmiszerből hiány van még mindig ezen a vidéken A töldműve&sz-övetkezet kapcsolatot teremtett több alföldi várossal, ahol a hiányzó élelmiszercikkek bőven vannak és fával cserélnek árut: Rövidesen Kiskunhalasról 5Ű mázsa rizs érkezik, melyért tíz vagon fát adlak cserébe a fában szegény alföldi nagy* községnekAz érkező áruval nemcsak Tok*- vát, hanem a környező kis falvacs- kákat is ellátják. éf> szocializmust akarnak? Igaz-e, hogy az az ember, ah .'ben ennyire bíznak, az valóban szocializmust akar? Ez már egy kicsit furcsán hangzik, A mód és a lehetőség adva van mindenki számára, bebizonyíthatja, bogy a múltban elkövetett' hibákat és bűnöket jóvá tudja tenni Ezt várnánk a községi tanács titkárától is. No azon tanakodjanak, ne az legyen a legfontosabb, hogy most azoknak az emb-veknek az igényeit Vtegí&ék ki, akik nem szegyeinek még az állami gazdaság földjeit is íelós*tani. Mert ha ezt teszik és e?t elősegítik, akkor a ve* j jeté&hen eltöltött idő sem lesz kosz- j szahb, mint a tiszavirág forradalmároké. Azt senkisem mondja, hogy Tar* sálon nem voltak hibáin A tagosítás miatt valóban kárt szenvedtek a ctel- $o»q pftrasztek. Pe azzal nem érthetünk egyet, hogy most mindent, ami szép és jé volt, elpusztítsunk, holott ac a párasatok verejtékével exületett. Mit javasolhatunk a köatogi tanács elnökének -é* titkárának? Segítsék jobban a termelőszövetkezeti tagolóit, hogy azok — ha támúhn akarnak — hadd társuljanak, vegyek gondozásba a meglévő létesítménye- kft. Ha így cselekszik a tanács titkára, akkor minden elismerést megérdemel. Megkapja nemcsak néhány ember bizalmát,- hanem míndazokét. akik őt megválasztották, ts. csalódni fognák azok a kevesek, akik csak {Előlegezték a bizalmat. Biró Péter Msst^niadtsk három ÉszakalrikaiaNáío^ilfa kávéházat Vasárnap este Párizsban es CUshy* ben merénylők megtámadtak három, északafrikaiak látogatta kávénásat. A támadók benzines üvegeket hajítottak: a helyiségbe. Két vendég könny ear megsebesült. A kulturélet krónikája A leningrádi »$z. M. Kirov*< Akadémiai Opera- és Balettszínház bemutatta a »Spartacus« cimü új balettet. A balett az ősi Kómában kitört egyik legnag^mbb rabszolgádéi- kelés történetét eleveníti fel. A balett zenéjét Aram Hacsaiurján, szövegkönyvét pedig N. Volkov írta. Ifjúsági regények romantikus, vidám alakjai, a történelem vihartá- pett lapjai oly sokat idézik Sárospatak navét. A látogatót önkéntelenül is meghatódottság övezi, amikor megérkezik, Keresi a múltat, a jelen tényei segítségével kalandoz vissza messzi évszázadokba. Be nem sok Idő jut a töprengésre, emlékezésre, mert a gondos szemlélőt számtalan Új övezi. Jó is, rossz is. Nézzünk kis- fé körül. Szépítik a vár üt A megye váraira, műemlékeire elmondhatjuk a Himnusz sorait, a híre* sárospataki vár azonban kivétel, szép kivétel. Áll és épen őrzi emlékeit. Sót, egyik részét állvány övezi koszorú gyanánt, ismét tatarozzák, szépítik a várat. Ezúttal 3 Perényi- szárny került javítás alá, A munkálatokat szakemberek irányítják, a később felkerült vakolatot eltávolít- Jók és az eredetit hagyják a falon, a munka sortp felfedezett törésekből eltávolítják a törmeléket, tömést, eredetire állítják vissza a bástya- részt és az egész várat fallal Övezik- Sárospatak büszkesége hamarosan megszépülve, még őszintébb arccal áll az érdeklődők előtt. Üres a fészek Ugyancsak a várban helyezték el a Képzőművészeti Alap l, az,. muv&ytelepát Sok művész mesícrduU már itt, élvezte a táj és a vár szépségét és alkotott. Most azonban üres a fé- Sgékl A táj, a Bodrog partja csodálatosan szép, művész ecsetje örökértékű képeket alkothatna, mégis üres a telep, Miért? Ezt kérdezik az alkotóba? dolgozói, ßzt a sárospatakiak, ezt kérdezzük ml is. Miért? ,«■. Száll a rege szájrél-szájra Ä vár régi emléket őriz, a sárospatakiak azonban még régebbiről is beszéltek. Különösen az öregek, amikor mesélő kedvükben voltak. Régi településekről, régi temetőkről. Mindenki csak mesének vélte, a közelmúlt azonban másképp áhította igazságukat. A Kossuth tsz. homokbányájából ásás közben leletek kerültek felszínre. Négy sír. Három Árpád-korabeli harcos, lovával, fegyvereivel, továbbá egy kislány csontváza. A sírban ékszert és arab pénzeket js találtak, melyek még a honfoglalás előtti vándorlás emlékeit idézik. Az ásatásokat tovább folytat* ják tavasszal, mert a jelek szerint egész temető rejlik a domb alatt, Tisztelet a nemzet nagyjainak Sárospatak a műemlékek helye, építészeti és történelmi vonatkozásban egyaránt. Emléktáblák sora idézi a múltat, egy-esy nagy masvar emlékét. Most került fel a falra Móricz Zsigmond egykori lakóházára is az emléktábla, mely idézi a nagy magyar író emlékét, ki ezüleivél együtt több évet töltött a diákvárosban. Alig zajlott le az ünnepség» most új emléktábla elhelyezésér« készülnek, Ezúttal Erdélyi János lakóházát jelölik meg. A hálás utókou áldoz nagy elődeinek. Régi sorok, új értékek Nemrég adtunk hírt arról, hogy aa országoshírű, sőt Európa-hírű gimnázium könyvtárának kötetszáma elérte a 150 ezret Most hadd számoljunk be még egy érdekes hírről « könyvtárral kapcsolatban. Nemrégiben két olyan írás került elő, mely a történészek, nyelvészek szerint már kincset ér. Az egyik Miskoiczi SZenczJ János „Együgyű hasznos tanítás, avagy javaló magyar orádó* című 1669-ban megjelent írása, a másik pedig még régebbi és értékesebb, Frosztinus S. J. és Vegetlus Flavius 1486-ban, Bon-ban kiadott „Be re militert” című hadászati munkája. Minden utca, minden ház beszél. Múltról, jelenről, jövőről. Ott, ahol a múlt értékeit megbecsülik, ott szép a jelen, szép a jövő. Talán sehol nem őrzik oly kegyelettel a múltat, mint Sárospatakon, lakói megérdemlik a Szép holnapot is. A Borsodmegyri Mélyépítő Vállalat gépjavító Üzeme (Miskolc ll,. Gőzön Lajos u. 19. szú felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy a vállalat autó. motor* traktor. valamint mmd»-nfé,e «tonek javítását, vassze-ke^ti és lakatos munkák készítését, motorok tekercselését önindító és dinamó javítását vállalja. E. ML Borsodmegyei Mélyépítő V. géujavíté üzeme, Miirt volna szükség desztálinizálásra ? Ó ideje mér, hogy egy új politikai divat-szó kapott lábra: a sztálinizmus. Es meg kell mondani, hogy nemcsak az antimarxista körökben vált divatossá, hanem — sajnos a kommunisták között is hallani e szót, —■ persze másféle értelmezésben. Végeredményben mi _ az a sztálinizmus? Van-e egyáltalán ilyen? — Amikor a kommunistaellenes propaganda sztálinizmusról beszél, akkor egy kalap alá veszi Marxot, En- gelst, a szocializmus eszméjének tudományos megteremtőit, s Lenint, aki a szocialista ideológiát kora történelmének megfelelően továbbfejlesztette. Lényegében tehát a nyu- •gali propaganda a szocialista társadalmi vendet teszi a lencse nagyítója alá, s ekkor az üvegen keresztül felfedez egy kommunista vezetőt, akit Sztálinnak hívnak, s aki munkálkodás« közben bizonyos hibákat követett el. Ezt látván, diadalmasan felkiáltanak: heuréka! itt az alkalom rá, — mégoedíg a legeslegjobb alkalom i — hogy a proletárok internacionalizmusát megnyirbáljuk! j— Mert a marxizmus -- mondják ők, nem más, mint sztálinizmus, a sztálinizmus pedig —^ szerintük — nem jetot egyebet olyan társadalmi formánál, amelyben lábbal tipranöó a demokrácia, a törvényesség, a gazdasági élet, — szóvp! az egész társadalom egy végtelenül nagy bürokratikus káosz. Node, itt már álljunk meg egy pillanatra, 5 vegyük ki á lencse nagyi* tót« alól {Sztálint, Mit látunk ekkor? FennkÖU, tiszta eszmét, gvőzedelmes forradalmi, szerte a világon pedig a munkásosztály történelmileg szükségszerű fejlődését. S mindezt Marx, Engels és Lenin munkálkodása eredményeként A nagy férfiúk alkotását eine vezzü k marxizmu s-r leniniem usnak, mert milyen nevet is adnánk a gyermeknek, ha nem a szülője nevét. És itt a bökkenő, Mert hozott-e létre valami új ideológiát Sztálin? Nem. Dehát akkor nincs is sztálinizmus!—- kiált fel a józangondolkodású ember. Persze, hogy nincs. Arról van szó csupán, — s ez nem is kis dolog! — hogy Sztálin kommunista következetességgel hajtotta végre mindazt. amit Marx, Engels és Lenin örökbehagytak ránk. Csakhogy* Különösen életének utolsó szakaszában, egy sor olyan hibát követett el, amellyel kárt okozott a szocializmusnak (nem az eszmének!), méghozzá elég komoly kárt, mert nemcsak a saját népének, hanem a szocializmus útján Haladó többi népnek is ártott vele és ezzel lehetőséget adott arra, hogy ellenfeleink nagyító alá tegyék magát sz eszme-irányítóba rendszert, s figyelmen kívül hagyva a pozitívumokat., elővegyék Sztálin negatívumait és ráüssék a? «gész rendszerre a sztálinizmus pecsétjét*. Pedig »Sztálin hibáit —■ ismeretes a Kínai Kommunista Párt állásfoglalása ~~ korántsem a szocialista rendszer okozta. Tragédiája abban áll, hogy amikor hibákat követett cl, akkor is azt hitte, hogy amit tett, szükséges Ahhoz, hogry megvédjék a dolgozók érdekelt 9« ellenség merényletei ellen«*. Az kétségtelen, hogy akarva vagy akaratlanul követjük el a hibát, — az bizony hiba marad, pehát a marxizmussal szemben elkövetett hiba is csak hiba, — súlyos hiba» — de miért lenne sztálinizmus?! Csupán azoknak lehet sztálinizmus akik Sztálin szem elvi kultuszának bírálatát a szocialista rend alap iái ellen, a marxirmus-leninizmus alapjai élten akarták fordítani. Ezzel új fejezethez érkeztünk. ^ Bizonyos nyugati körök, többek között a Hears t-f éle sajtó, a HerVé-féle dezertőrök és a Sartre- féle ,.antisztáliinisták,, (értsd: anti- marxisták, magyarul prole tárgy ülőtök) kreálták a eztálinizmus kifejezést. Mertha szerintük van sztálinizmus, akkor érthető, hogy ők mit gondolnak „sztálintalanítás”, a „tíesztálinlzálás” alatt, ■ Bizonyába azt, hogy mondjunk le a sztálinizmusról, azaz a marxizmusról, — tehát a szocializmus építéséről. Erről pedig szó sem lehet! Hajlandók vagyunk bárminő kérdésben vitába bocsátkozni, de erről az egyetlen kérdésről nem vitázunk. Hajlandók vagyunk vitába bocsátkozni Sztálin történelmi szerepét illetően. Mert Sztálin csak egy volt a marxisták közül •«- de nem maga a marxizmus! Szóval ügy áll a dolog, hogy Sztálin súlyos hibákat követett eh *— ismertek e hibák, bőrünkön is éreztük, felesleges felsorolni — de mindemellett megvoltak a maga érdemei: elsősorban az, hogy kommu- nirta volt! Olyan kommunista, -*~ aki — hangsúlyozzuk: hibái ellenére is! —/megvédte a rnarxizrouet «9 eV térséggel szemben, megvédte á szór cíaUsmüát a fasizmussal szemben és védte az egész szocialista tábort a kapitelirinussal szemben. S’ nagyon valószínű, hogy halála után n*m is annyira a hibái miatt/ mint inkább ezen érdemei miatt született meg nyugati politikai körökben a sztálinizmus. Csakis, ott születhetett meg. mert ml, akik dialektikusán gondolkozunk, néni állítunk olyat, ami nincs. És vajon mire kellett » nyugatnak a sztálinizmus? Pillantsunk most ismét a lencse -nagyítója alá. A kommunisták pártja nem fél a nyílt kritikától, a fejlődés hajtóerejétől. Sztálin életében kissé eltánterodott a dialektikus materializmustól és hálójába sodorta a szubjektivizmus. Márpedig ilyen esetben a kritika — ha van is, — fair ahányt borsó. Viszont ha kritika nincs, gyengül a púrtde- mokrácia, lazul a demokratikus centralizmus, labilizálódik az állami élet, — s mindez olyan hibához vezet, ami idegen a marxizmus-leni- nizmustól. Ilyen hibák következtek be Sztálin életében. Nomármost: e hibákat a nyugat úgy állította be mint jellemzőt a szocialista rendszerre. így született a sztálinizmus. D en át lapozzuk végig a klasszikusok műveit: hol találunk egyetlen mondatot, amely olyan hibák elkövetésére tanítana mint amilyeneket Sztálin elkövetett. Hát hogy beszélhetünk akkor sztálinizmusról? Van sztálinizmus? Soha nem volt ilyen- Eri csak ki kellett találni hogy legyen Valami eszköz, amivel be lehet hatolni a szocializmus soraiba és ezáltal lehetőség nyiljon a bomlasz- tásra. Ma már világos: a kapitalista világ Sztálin hibáit az ellenséges pro- pagandaterjesztés céljaira használta tó, Más a helyzet, a kommunista körökben elterjedt Sztálinizmussal. Itt is elég gyakori e szó, — különösén Október 23 óta. A kommunisták is olykor egymás teléhez vagdostok' te s^talinisto! ' Persze ezt pündrtí kommunistának a fejéhez lehet, vágni, aki t«tt valamit a szocializmusért. Igen, mert cselekedete sokszor magán viselte a sztáHni mód- szórt: a ezerényteienséget. durvaságot. törvénytelenségét, erőszakot és türelmetlenséget. Do trrj.é, né is szóljunk tovább már ennyiből 1« kitűnik: a kommunisták a sztálinizmus alatt nem a revízió alá vett marxizmust értik, hanem a helytelen gyakorlati módszereket. A kommunista pártok elismerik Sztálin érdemeit, de ugyanakkor okulnak az általa elkövetett hibák’* búi. Sztálint úgy mérlegelik, mint akinek az elkövetett hibák ellenére is több volt a jótulajdonsága, mint a rossz, tehát többet használt a szocia* 1 izmusnak, mint ártott a marxizmusnak. A marxizmusnak nem ártha-» tott. mert — mint már mondottuk —» elméletileg nem hozott létre újat. Viszont az elméletet gyakorlatban igyekezett rendületlenül életrekelteni, csakhogy munkálkodása közben —* különösen idős korában — szúbjek* tivizmusa akaratlanul is hibák elkövetéséhez vezetett — s ez volt az a tényező, amely kritika tárgyává let* te vezetői módszereit. „Ami az alap-» vető részt, a fő dolgot illeti — a marxistálv-leninisták számára pedig az alapvető és a fő dolog a munkás- osztály érdekeinek, a szocializmus ügyének védelme, a mar^zmufHeni- nizmns ellenségei eltenl harc — ebben az alapvető és fő dologban mint mondani szokták, adrt isten, hogy minden kommunista ű'ry tudjon har* colni, mint Sztálin harcolt.” S ztálinizmusról tehát nmes é* ram lehet szó. Itt csupán arról van sző, hoay tapasztaltunk Sztálin hibáiból és Igyekszünk hasonlókat el nem követni. A hibás módszerek el* len — magyar viszemvlat ban — ró- »ebben megindult a here nem október 23-án, H*nem jóval előtte »**** vétlenül a XX. pártion «res *zus utérp Igen de akkor — ezt a kérdést, ha nem is látjuk- még tiszten nem lehet elkerülni — miért keltett ok* tóber 23? Sc-k külső «V belső oka van ennek. Ami a belsőket ilteti. két oka tehetséees. Fsvik: a konsrefszuu utáni denmkratizál-Mási folyamat nem volt etes gyors ütemű. A párt (Folytatás az 5. oldalon) «
