Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1956-12-02 / 284. szám

vaaaruaj*. is»6. december C$£ AKM AGY AKOKSZA O Munkásőrségeket állítanak fel az üzemekben Az MSZMP elsöreudií feladata a politikai aevelő'tuunka líádár János miniszterelnök Tatabányán A tatabányai bányászok mái* több­ször kifejezték azt az óhaji* it, hogy személyesen. Kádár János mnűszter- etnö'kkö] beszéljék meg problémái­kat. Ezért pénteken délben Kádár János Tatabányán a Tatabányai Szénbányászati Tröszt tanácstermé­ben, mintegy négyórás tanácskozási folytatott a bányaüzemek mun­kástanácsainak. képvise tőivel. A megbeszélésen először Kádárjá­ra« ismertette a múlt hetek esemé­nyeit, a pártnak és a kormánynak ezekről alkotott véleményét. Ezután a munkástanácsok tagjai fejtették ki őszintén és szókimondóan álláspont­jukat. Végül Kádár János válaszolt a felszólalóknak. A többi között beszélt arról, hogy az MSZMP-nek újfajta módon kell dolgoznia az üzemekben és elsősorban politikai ne-velőmun- kát kell végeznie. A termelés irányítása a gazdasági szervek feladata és a munkásságé, amely a munkástanácsok útján maga is részt vesz a termelés vezetésében. Az üzémekben ezentúl mindig a munkástábor*«, okra kell támaszkod­nia a kormánynak. Kádár János el­mondta még: a karhatalomra vonat­kozóan a kormánynak az a terve, hogy a rendőrséget munkásokkal erő- siti meg és az üzemekben mun­kásőrséget állít fel, amelynek tagjai — azonkívül, hogy dolgoznak — az üzemi és a közren­det is védik. Végül Kádár János ki­jelentette: A rend helyreálltával most már elérkeztünk oda. hogy a kormány olyasa programot adjon, amely tisztázza a további politikai rei1ődés útját. (MTI) M u n kástanács, amelynek nem sok köze van a munkásokhoz Tagjai: nyugatos horthysta őrmester, főispani titkár, £S-legény, Baross Szövetségi táj Amikor sorra megalakultak a me­gyében a forradalmi munkás- és paraszt-tanácsok, misem természete­sebb. hogy megtörtént a választás az Északmagyarországi Uzemélelmezési Vállalataiéi is. A munkástanácsok nagy többségben — a munkásság legjobbjai, a becsületes dolgozó pa­rasztok. Azonban lássuk csak, kik is a tag­jai ennek a munkástanácsnak. Az elnök Tóth Albert. Talán, ő ellene merülhet fel a legkisebb vád, hiszen mindösz- sze csak nyugatos horthysta őr­mester volt. Az elnökség másik tagja vitéz Gon­géi Béla úr. Katonatiszti családból származik és ő maga is tüzérszáza­dos volt a Horthy hadseregben. A harmadik tag Eresei Géza. Apja fő­szolgabíró volt, ő maga is főispani titkár és mellesleg földbirtokos. Le nem ellenőrzött hírek szerint felesé­ge Dunántúl leggazdagabb földbirto­kosának volt a lánya. A negyedik tag Tapody Németh Sándor, mind­össze SS-legény volt, — hónaalatti 'bélyegzés most is igazolja. A válla­latnál mindig „Alkapónénak“ (ame­rikai gengszter neve) hívták. Az ötö­dik tag egy volt kereskedő. Nagy Lajos, ügy mondják, ő a Ba.ross- Szö vétség vezetőségi tagja volt ré­gen. Semmi kifogásunk ezen emberek ellen, hogy a vállalatnál dolgoznak, ha becsületesen elvégzik a munkáju­kat. Deíiát bocsásson meg a világ, milyen jogon mernek ezek az embe­rek a munkásosztály, a munkásság nevében, képviseletében fellépni? Hogyan, meri magát a munkás­osztály hő fiának nevezni az SS legény, a főszolgabíró, ill. föld­birtokos, a tüzérszázados, stb.? Ki hiszi el, hogy ezek az említett urak a vállalat becsületes dolgozói­nak érdekeit képviselik, a .munkás­osztály felemelkedéséért harcolnak és szocializmust akarnak? Ez még tréfának is rossz. Igaz, az elnökség tagjai nem is tréfálkozni akartak. Az ő céljuk nagyon is komoly: visz- Bzaállítani a kapitalizmust. Ezt iga­zolják tetteik is. Az elnökség első teendő je volt, hogy szétzúzza a vállalatnál a pártéletet. A párttitkárt koholt vádak alapján elküldték a vállalattól, ill. kihelyez­ték Ormoebányára. A pártszervezet így vezető nélkül maradt. Következő lépésük a szakszervezet szétzúzása volt. Az vSZB elnököt Perecesre he­lyezték ki, s ugyanakkor .megkezd­ték a szakszervezeti egység elleni tevékenységüket. A szakszervezet ugyanis az üzemélelmezési és a ven- déglétóipari dolgozókból tevődik ösz- sze. Az üzemélelmezésnél most el akartak szakadni a vendéglátóipar dolgozóitól. Az üzemélelmezés ózd5 kirendeltségének dolgozói elmondot­ták a kiküldött megyei instruktor­nak, hogy itt bent az ő nevűiében is felléptek a kettészakadásért, holott erről nem volt tudomásuk. A szakszervezet elleni tevékeny­séget a Kereskedelmi és Pénz­ügyi Dolgozók Szabad Szakszer­vezetének területi értekezletén, több mint 6Q résztvevő elítélte. Itt felmerül az a kérdés is, vajon mi köze a munkástanács elnökségé­nek a pártszervezetihez, a párt ügyé­hez és a szabad szakszervezet ügyé­hez? Milyen jogon akarják befolyá­solni a pártszervezést és milyen jo­gon akarnak uralkodni a szabad szakszervezet fölött? Ez az elnökség kicsit túllőtt a célon, azaz ez az el­nökség tudta, hogy mit akar. A munkástanács legfontosabb fela­data az lenne ezekben a napokban, hogy gondoskodjon az anyagellátás­ról.. biztosítsa a munkásság kifogás­talan kiszolgálását és gondoskodjon a vállalatnál sok dolgozó jogos igé­nyeinek kielégítéséről. Az elnökség ezt a problémát háttérbe szorítva, személyi kérdésékkel foglalkozott in­kább. Göndör Viktóriáé a pereces! kony­hán volt vezető. A dolgozók ellene panaszt nem nagyon emeltek. Gon­domét ennek ellenére el bocsa jtották a vállalattól, a vád mindössze az volt ellene, ,jrákosisfaí4. Az elbocsájtást vitéz Görgei és Tóth Albert közölték Göndörnóvel. de Tóth Albert elszól­ta magát. „Tizenegy év óta várunk arra, hogy ezt a rothadt rendszert felszámoljuk és a rothadt kommurastákat kido­bál juk ml ndenünnen.'* Érmek az asszonynak összes bűne az volt, hogy kommunista. Elbocsáj- tása után nyolcvan bányász dolgozó alá­írásával követelte, hogy helyez­zék vissza, de az elnökség a kérést elengedte a füle mellett. Perecesre helyezték ki Bosnyák Jánost, az SZB volt elnö­két. Ugyanakkor elterjesztették a bányász dolgozók körében, hogy Bosnyák ÁVH-s volt. Úgy gondol­ták, hogy a feldühödt bányászok majd agyonverik. Ámde az ottani munkástanács józan emberekből ál­lott és így aljas tervük kútbaesetfc. Tevékenységüket tovább sorolhat­nánk. Úgy hisszük azonban ez is elég ahhoz, hogy világossá váljon a dol­I gozók és az olvasók előtt: ilyen el­nökségre nincs szükség. V e l li i v á s a középiskolák igazgatóihoz, tanulóifjúságunkhoz, szülőkhöz Megyénk valamennyi középiskolá­jában a hét folyamán megindult a tanítás. A tanulás menetét akadá­lyozza, hogy a tanulóifjúság egy- része rendszertelenül látogatja az órákat. A kollégiumokban elhelye­zett ifjúság mind a mai napig csak résziben tért vissza a diákotthonokiba. Ma már a távolmaradásra csak az. egészségi okok kivételével más ala­pos indokot nem ismerhetünk el. A tanév eredményes befejezése érdeké­ben a középiskolák igazgatói folyó évi december hó 3-tól a következő­képpen járjanak el: 1. 195(5 december 3-tól kezdve az iskolából való távolmaradást csak rendtartásában foglaltak alapján iga­zolják. 2. A tananyaggal .minden tantárgy­ból tovább kell haladni. 3. Azok a 'koUégiumckiban elhelye­zett tanulók, akik december 3-ig nem térnek vissza és íávoimaradá- sukiat kellőképpen indokolni nem tudják, úgy tekintendők, mint akik a kollégiumot önként elhagyták és helyüket más, arra igényt tar­tókkal lehet betölteni, A megyei munkástanács kéri a ta­nulóifjúságot és a szülőiket, hogy sa­ját gyermekeik érdekéiben az iskolá­ba járást biztosítsák, egyben kéri a helyi munkástanácsokat ie, hogy ezen felhívásunkat saját községeik­ben. a szülőkhöz és az ofct levő ifjú­sághoz továbbítsák. MEGYEI MUNKÁSTANÁCS MEGYEI OKTATÁSI OSZTÁLY Fogjanak munkához tanácsszerveink dolgozói! fokait vagyunk, akik dől- ^ gozni, termelni, alkotni akarunk. Megelégeltük már az idegroncsoló tétlenséget, bi­zonytalanságot. S félünk, na­gyon félünk, hogy maholnap a gazdasági csőd széléről egysze­riben feneketlen mélységbe zuhan nemzetünk. Az emberek százezreinek szívéhez, eszéhez szólunk: Nem akarunk egy végzetes nemzeti tragédiát, bé­kés életre vágyunk! Munkálkodni szeretnénk, hogy népünk végre meglelje örömét az életben, s legy en bi­zalma a jövő iránt. Azonban az ország vérkeringésének meggyorsításához munka kell — az emberek által létrehozott anyagi javakra van szükség. A normális, békés élet meg­teremtésében nagy felelősség, megfeszített munka vár az ál­lamhatalom helyi szerveire — a tanácsokra is. Kilépni a tes- pedésből, szétoszlatni a bi­zonytalanság légkörét, munkál­kodni a nép ügyes-bajos dol­gainak rendezéséért — egyszó­val dolgozni: ez tanácsszer­veink alapvető, hazafias köte­lessége. Inogjanak munkához a * néphatalom törvényes szervet Emberien, megértőén, türelmesen magyarázzák a tör­vényes rend megteremtésének szükségességét minden terüle­ten. Mint testvér a testvérrel beszéljenek, vitatkozzanak az emberekkel, bátorítsák őket, orvosolják jogos sérelmeiket. De ugyanakkor szerezzenek ér­vényt és tekintélyt törvénye­inknek, a kormány rendelke­zéseinek. Több helyen még előfordul, hogy a munkástanács akarja gyakorolni az államhatalmi szén* funkcióit. Nem ismerve a törvényes rendelkezéseket, intézkedik egyik-másik kér­désben. Egyes községekben so­kat vitatkoznak például azon, hogy melyik a fontosabb szerv — a munkástanács, vagy pedig a községi tanács, melyiknek kiterjedtebb a hatásköre. Egyet világosan kell lát­nunk. Abban valamennvien egyetértünk, hogy mindkét szerv fontos szerepel tölt be egy-egy város, vagy község életében. Azonhan csak a vá-* rosi, vagy a községi tanácsok, mint választott államhatalmi szervek irányíthatják a város vagy falu életét és őrködnek a törvényes rend betartása felett — intézkednek a közügyekben és így tovább. A munkástaná^ csők pedig segítik allamhataD mi szerveinket — javaslataik^ kai, bírálatukkal támogatják munkájukat. t> endkívül sokrétű nap- iáinkban tanácsszer­veink tennivalója. Ismeretes, hogy megyénkben jónéhány termelőszövetkezet feloszlott és tagjai egyénileg dolgozó parasztok lettek. A tanács dol­gozói őrködjenek afelett, hogy a feloszlott termelőszövetkezet vagyonát megbecsüljék és azt ne herdálják el felelőtlen em­berek. Sokat tehetnek a tanácsok a közrend, a közbiztonság meg­szilárdításáért, ha ebbe a mun­kába bevonják a lakosságot és a legmesszebbmenőkig igény­be veszik a munkástanácsok segítő erejét. Úgyszintén nagy alapossá­got. felelősséget követel meg az államhatalmi szervektől a lakosság élelmiszerrel és ruha-? zati cikkekkel való ellátása is. Továbbá fontos feladat az, hogy a tanácsok gondoskodjanak az iskolai oktatás zavartalan me­llétéről, hogy ne legyen idő­kiesés a tanításban. Az élet normalizálásának egyik megnyilatkozása, amikor megindul a kulturális élet a városokban és falvakban, ha lesznek filmvetítések és kü­lönböző kulturális rendezvé­nyek, megmozdulások. Ezt se­gítsék tanácsaink. r|e ezenkívül még szám- tálán nehéz feladatot kell megoldaniuk a tanácsok vezetőinek és dolgozóinak. S mi bízunk a néphatalom tör­vényes szerveiben, hisszük, hogy a dolgozók támogatásától kisérve úrrá lesznek a mosta­ni nehézségeken. Megalakult a nagymiskolci értelmiség forradalmi bizottsága Igen nagyjelentőségű esemény zaj­lott le a TTIT miskolci helyiségében, ahol szombaton délután a város ér­telmiségi rétegeinek képviselői ad­A lakosság követelésére azonnal távolítsák el a vezető posztokra befurakodott volt kizsákmányolókat, földbirtokosokat, nyilas horthysta tiszteket Az üzemi munkástanácsok nem avatkozhatnak bele egymás munkájába9 vsak tanácsot adhatnak Az ózdi és más járóéból többen felkeresték a megyei munkástaná­csot és arról panaszkodtak, hogy több községbein. volt kizsákmányol61c és földbirtokosok, volt nyilas horthysta tisztek bitorolják a községi tanács- elnöki. és miás állami tisztségeiket, üldözik a haladó gondolkodású em­bereket és félelemben tartják a köz­ségek lakosságát. Ez ellentétes a megyei munkástanács határozatával és állásfoglalásával. Ezért arra kö­telezd a járási, városi tanácsokat, személyesen azok elnökeit, hogy a la­kosság 'követelésére azonnal távolít­sák el az ilyen egyéneket a vezető posztokról. A megyei munkástanács határozata alapján vezetők csak dol­gozó emberek, a munkás-paraszt ha­talom hűséges hívei lehetnek, 'ki­zsákmányolok, tőkések, földesurak, fasiszták, nyilasok nem. Többen keményen bírálták az olyan eseteket, amikor üzemi mun- kástanácstagok, más üzemekben és községekben önkényesen intézkedtek és utasíthattak gvakran törvénysértő módon, (Pl. az Ózdi Kohászati Mű­vek mimkástanácsénak egyik tag­ja,) A megyei munkástanács felhívja az üzemi munkástanácsokat hogy vessenek véget az ilyen káros jelen­ségéknek, mert ez törvénysértések­hez, anarchiához vezet, Az egyik üze­mi munkástanács sem avatkozhat bele a másik üzemi munkástanács munkájába, csak tanácsokat adhat a másiknak, A községi, várost járási taná­csok munkáját a Megyei Tanács irányítja és ellenőrzi. Ezt nem végezhetik az üzemi mun­kástanácsok. A megyei munkásta­nács e munkájában támaszkodik az üzemi munkástanácsokra. Változatlanul sok a panasz és ki­fogás az ügyviteli apparátus létszá­mának csökkentése során elkövetett hibák, helytelen intézkedések miatt. Helyenként a kommunistákat üldö­zik. Egyes üzemekben nem akarnak még fizikai munkát sem adni volt párt, állami funkcionáriusoknak, olyanoknak sem, akik nem követtek el komolyabb hibákat a múltban. Helytelen, káros tünetek ezek. A megyei munkástanács arra hív­ja fel ismét az üzemi munkástaná- "sok figyelmét, hogy ne pártállásra hanem tettei alapján bírálják el a? embereket, törvényesen és humánu­san végezzék ezt a munkát, lie sz^rmvezzék be sl munkásta* náesok becsületet es lelkiismere­tét olyan durva, hibákkal, ame­lyek a rák ősi sin klikk bűnös ká­derpolitika jáf .jel lemezt ék. Ezt mélységesen elítéljük, elvetettük magunktól, ezért nem követhet el egy munkástanács és annak elnöke sem ilyen hibákat. Sok munkás és dolgozó kereste és keresi fel a megyei munkástanácsot azzal, hogy a területi és üzemi mun­kástanácsok tagjai közül többen kez­denek elszakadni a munkásoktól, a néptől, őket csak az kezdi érdekelni, hogy autón járhassanak, ne kelljen nekük dolgozni. Ez arra vall, hogy több muukástanácstag azt hiszi, hogy a muiiikásüutáest agság örökké fizetett állás marad. Ez súlyos tévedés! Ezen az úton nem járhatunk, mert akkor nemhogy csökkenne a hivatali ügyviteli apparátus (a termelő munkát nem végzők) száma, hanem növekedne. Ez peoig a dolgozókat rövidítené meg, anyagi javakat von­na el az életszinvonal emelése elől. Ezzel nem értenek egyet jogosén a munkások és a parasztok. Rövidesen véget kell vetni ennek is és a munkástanács ta gságból fa­kadó munkát nem pénzért, hanem önkéntes, áldozatkész társadalmi munkaként kell végezni. Ez népünk jogos követelése volt a múltban is, a jelenben is. MEGYEI MUNKÁSTANÁCS tak találkozót egymásnak. Részt vet­tek a tanácskozáson a nehézipari üzemek, vállalatok, műszaki értel­miségének, közintézmények, iskolák és hivatalok, valamint a mezőgaz­dasági értelmiség, az irodalom és a művészet képviselői. A jelenlevők csatlakozva a Bu­dapesten megalakult Magyar Ér­telmiség Forradalmi Bizottságá­hoz. annak november 38-i hatá­rozatát egyhangúlag elfogadták, s azt további munkájuk alapjá­vá tették meg. A megalakult nagymiskolci értel­miségi forradalmi bizottság hét szak- bizottságot alakított, s delegálta ezek ideiglenes szervező bizottságait, Megállapodtak abban, hogy jövőhét végére a szakbizottságok demokra­tikusan megválasztott vezetőségei­ből megalakítják a nagymiskolci ér* telmisóg forradalmi bizottságának elnökségét. Az újonnan alakult értelmiségi forradalmi bizottság legfontosabb feladatának tartja, hogy felvegye a kapcsolatot az üzemek munkástanácsaival. Ezekkel szoros egységben állapítja meg az időszerű teendőket. Miskolc és a megye értelmiségi dolgozói nagy érdeklődéssel tekintő« nek a forradalmi bizottság munkája elé. A nagymiskolci értelmiség forra­dalmi bizottsága felhívja a megye városainak értelmiségi dolgozóik hog}r hasonló módon alakítsák meg helyi forradalmi bizottságaikat, s csatlakozzanak a nagymiskolci ér* telmiségi forradalmi bizottsághoz^ _ A miskolci 36, az. Autóközlekedési Vállalat értesíti a t. utazóközönséget, hogy 1956. december hé 3*tét munkapa­dokon Miskolc—Budapest viszonylatba« közvetlen autóbuszjáratot indít. A gép­kocsi Miskolc, Beloiannisz utca Mávaút megállótól S órakor indul, Budapestre ér­kezik 9 órakor. Budapestről indul 16 óra­kor Miskolcra érkezik -23 érakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom