Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1956-12-16 / 296. szám

r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA Xff, évfolyam 296. szám A r a 5 0 fillér 1956 december 16. vasárnap Több mini 3üü8 sziweiHezeti dolgozó rémié?, bekér, nyugalmat akar A kormány határozata a £zéu- és olajbányászat feladatairól iz ismeretlen „igazmondó“ Szervezik ez MSZMP-t a Barsednádasdi Lemezgyárban A sztrájk annyi segítséget ad a munkásságnak, mint akasztott embernek a kötél Műszaki vezetők értekezlete a megyei tanácsolt Ma a ssénlermelés gazdasági életünk kulcskérdése A megyei tanács vb. kezdeménye­zésére. szombaton délelőtt megbeszé­lésre jöttek össze megyénk nagy­üzemeinek. vállalatvezetői, főmérnö­kei és a munkástanácsok elnökei, hogy megvitassák a nagyüzemek'je­lenlegi helyzetét, s a további telada­tó kát. Földvári Rudolf eivtárs, a megyei tanács vb.-elnöke tartott be­számolót'. Elemezte az elmúlt napok esoményéita terinelés megtorpaná­sának okait, — Az elmúlt hét elején — mond­ta — kétségtelen nehéz helyzet ala­kult ki. Az üzemekben félig sztrájk: volt, íelig dolgozott a munkásság.. A bányászatban felére, sőt még alább esett; a termelés. A köz­lekedéssel eddig n.em volt külö­nösebb probléma, kivéve a hét ele­jei két napot. A nehéz helyzetben a DIMÁ­VAG, s a Nehézszerszárrtgép­gyár állta leginkább a sarat. Többek között ez a két üzem. foglalt állást a leghatározottabban a sztrájk ellen. — Az elmúlt napokban — foly­tatta. Földvári elvtárs — ideküJdött provokátoroknak sikerült a dolgo­zók cgyrészét félrevezetni, ezáltal a termelést megzavarni. Azonban ki kell jelenteni, hogy Miskolc, lakos­sága és a diósgyőri munkásság nem csatlakozott az- idecsöppent provoká­torok akcióihoz. Sajnos, azonban a munkásság egészségesen gondolkodó része nem tudta meggyőzni többi társát arról, hogy — bár a sztrájk a munkásság elld-egehítíhetetléh jóga .—, most a sztrájk .annyi seg'/teéggf ®cl a munkásságnak', mint' akasztott .embernek a -kötél. A továbbiakban a megyei tanács elYtöTie elemezte a termelés objektív •akadályait... Elsőnek a széntermelés jelenlegi' stagnálását említette. Hang--, ft.iiyozta. a szénbányászok fokozott •felelősségét. A munkásosztály oszta­gai közül a bányászok kaptak a leg­többet a jelenlegi körülmények kö­zött. Az új bérezés' révén egy bá­nyász egy hónap alatt könnyen meg­keres 2—3600 forintot. Semmi okuk nincs a bányászok­nak arra, hogy most, amikor többet keresnek, az elenyésző részét termelik annak a. szén- mennyiségnek. amit korábban alacsonyabb fizetés mellett ad­tak. Földvárj Rudolf elvtárs -ezután a műszáki vezetés néhol mutatkozó bizonytalanságáról beszélt. A dolgo­zók többsége ma már termelni akar, sok vezető azonban még nem. lép lel • elég határozottan a követ élmé­nyekkel. Korábban — kétségtelen — sok bürokratikus- rendelkezés meg­kötötte őket — sok még ma is hat. •De már eleget kritizáltuk a Rákosi Gerő-rézsim hitóit. most a műn-, ka szervezése a - legfontosabb min­denekelőtt. — Elég volt a huza­vonából mondotta;. Ma már mindenkinek nyíltan színt kell vallani: a nép mellett, vagy a nép ellen dolgozik. Ezután az előadó példákat emlí­tett arra. hogy egyes provokátorok a munkásság, a nép képviselőinek adják ki magukat. A megyei ta­nácsra is többen jöttek, bemutat­koznak: — Szabolcs megye népét képviselem, .a pesti munkásság kül­döttje vagyok — a végén meg ki­derült, hogy. senkit nem képvisel, hanem provokátor, s többségük bör­tönből szabadult ki. Ezzel kapcso­latban nagyobb éberségre van szük­ség a bányákban és az üzemekben egyaránt. A beszámoló végén a nagyüzemek küldöttei elmondták problémájukat. A felszólalók elsőnek a szón- és energiahiányt említették. Az érte­kezleten elmondottakat abban' ösz- szegezhétnénk, hogy Arra. a szénter­melés az ország gazdasági életének k v Icű kérdés e. Mikor kezdődik és meddig tart a karácsonyi szünet az iskolákban J Az Oktatási Minisztériumban megtartott legutóbbi értekezleten úgy határoztak, hogy az egyes vidékek speciális viszonyait, a szén­készletet figyelembe véve, az illeté­kes tanácsszervek döntsenek ebben a kérdésben, hogy mikortól meddig tart a karácsonyi szünet. . Miskolc város tanácsa oktatási osztálya úgy határozott, hogy Mis­kolc város valamennyi középiskolá­jában és' általános iskolájában a féli szünetet már most megkezdik és a legközelebbi tanítási nap 1957. január 7-én lesz. Az óvodák cs nap­A Vatikán bírálja Mindszentyt Párizs (MTI) A Journal de Geneve december 13-i számában közli azt az értesülést, bogy a Vatikán bírálatot gyakorolt Mindszenty nyilatkozata felett, ame­lyet kiszabadulását követően tett. A Vatikán álláspontja szerint ez a nyilatkozat ..megfontolatlan” volt. 2400 vagon cukor A szerencsi gyár több segítséget kér a MAV-tól Megyénkben már-hetek óta szárny­ra kelt a hír: lesz cukor, termel a szerencsi cukorgyár. Azóta is. bár­merre járunk, az emberek elismerés­sel szóinak, a híres gyár -becsületes munkásaiból: éfc vezetőiről. A gyárban szeptember 12-én kezd­te!-: meg a répafeldolgozást és novem­ber 4-én. pár napra, leálltak, mert. megszűnt' a 'vasúti szállítás. A gyár jelevteg 90 -sióivaléfkft» kapacitással dolgozik,, eddig, már 2400 vagonos termeléssel dicse­kedhetnek­Annál is inkább, mivel az országban most a szerencsi gyár terme! a leg­többet és a legnagyobb érővel. Igaz, sek nehézséggel küzdenek, de a gyár munkásai a. műszáki vezetőkkel és az üzemi munkástanáccsal karöltve, komoly erőfeszítéseket tesznek. A dolgozók, közűb kétezrein fájudliátiál- lan.ul küzdenek, hogy -mástól' több jőmtoőségü • cukor hagyja el. a gyárak . A gyenge vasúit forgalom, azon­ban- még mindig súlyosan veszé­lyezteti a. zökkcnömeiiles terme­lést. A cukorrépa 'túlnyomó része' Hajdú cs Szabolcs megyéből kerül a gyárba, ezekből a megyékből a saská-sos mennyiségnek csak egy negyed ré­szét szállítja át. a vasút. A gyár to­vábbi termelése így veszélyeztetve van, s ha a MÁV nem segít, nem szervezi meg jobban a szállítást, ak­kor Cis.0skkeni.eni kell a termelést. Ez azt jelentené, hogy többszáz mázsa cukorral kevesebb kerülne az üzle­teikbe. A szomszédos megyékből is sok répa- vár elszállításra. a vasú!, dolgozóin múlik, hogy ez a répámennydség mielőbb feldolgozásra kerüljön. A cukorgyár szomszédságában a csokoládégyár is dolgozik. Bányássíestvéreinkhes ! Nekünk, borsodi bányászoknak valamennyiünknek éreznünk kell a felelősséget azért, hogy ebben a me­gyeben ne fázzon senki, legyen sze­ne minden becsületes dolgozónak. Az üzemek is szenet kérnek,, hogy végre a nehéz, bizonytalan hetek után megindulhasson a termelő munka és ismét mosoly lopakodjék a gondoktól, a bizonytalanságtól, a félelemtől megviselt arcokra. Jogos követeléseinket valóra vál­tani. szocialista- vívmányainkat, meg­védeni csak--úgy-tudjuk, ha egysége­sen a szénfalhoz állunk, termelünk, *— természetesen egy mákszemnyit sem engedve azon követeléseinkből, amelyet az októberi felkelés első napjaiban fogalmaztunk pontokba. Mi, kommunista és pártonkívüli bányászok, a meggyőzés fegyverével állítsunk magunk mellé minden bá­nyászt, mert most nem lehet közöt­tünk különbség és vita, amikor a haza megmentéséről, mindannyiunk életéről van szó. A boldog holnapot, akarjuk építe­ni. gondtalanabb jövőre vágyunk, sajátos magyar úton kívánunk ha­ladni a szocializmus építésében.— Küzdünk mindenféle kapitalista és rákosista restauráció ellen. Nem ké­rünk egy percet sem az elmúlt évek rákosista diktatúrájából, de egy sze­met sem kérünk a számunkra csali nyomort adó kapitalista rendszer­ből. Mi a kötelességünk? Vigyük , győ­zelemre szorgos munkánkkal azon követeléseink megvalósítását, ame­lyeket az üzemi munkástanácsokon keresztül a kormányhoz eljuttat­tunk. Teremtsünk biztos alapot e té­követelések valóraváJtásáért. E Ten vannak már eredményeink. Bátran és bizalommal támaszkod­junk azokra az egészséges űzetni munkástanácsokra, amelyek a békés 'építőmunka szükségességéért küzde­nek és mindent elkövetnek bányá­szaink szebb cs boldogabb éleiéért, hazánk gazdasági talpraállásáért, népünk függetlenségéért. Borsodi bányászok, nem érthe­tünk egyet a zavartkeltőkkel. a sztrájkra uszítókkal, a rendbontók­kal. Rend, béke. munka kell. Mi szocializmust akarunk, mert nagyon sokat szenvedtünk a Horthy-rend- szer idején. Csendőrtüzek tizedelték a magyar bányászok, legjobbjait, ezt sohasem felejthetjük el, mint ahogy nem borítunk fátylat a közelmúlt idők keserűségére, amikor gyakran a kimondott igazságot demagógiá­nak, ellenség szavának bélyegezték. Bányásztestvérek! Soha nem volt nagyobb szükség a bányászok okos és józan összefogására, mini nap­jainkban. A bányászok becsületén áll vagy bukik szeretett hazánk je­lene és jövője. Álljunk egységesen azok mögé, akik a Rákosi-Önkény börtöneiben szenvedtek és most ve­lünk. együtt harcolnak, nemzeti füg­getlenségünk szent ügyéért, népünk boldogulásáért. Álljunk teljes egy­ségben a . néppel érző, a népért har­coló kommunisták, hazafiak mögé, akik rendet, nyugalmat, békét, bol­dog életet akarnak bányásznak, minden magyar dolgozónak. Ezért dolgozzunk, ezért küzdjünk bányásztestvérek, közös és egységes bá nyász-összéf ogással. Jószerencsét! EGY BORSODI BÁNYÁSZ Az autóbuszok 6—15'30-ig A villamosok 5—15'45’ig közlekednek Miskolcon Miskolcon az autóbuszok a város 1 erű Jetén, reggél 6 órától közleked­nek. Az utolsó autóbuszok tel 4-kor 'aduinak a végállomásokról. A villamosforgalom reggel 5 óra­kor kezdődik. & az utolsó kocsik há­romnegyed 4-kor indulnak a vég- I állomásokról; 150 vagon fejesLáposztát takarítottak ke JVLiskolc zölcUégeskerf jékől A Nagymiskolci Állami Gazdaság­ban egész évben serény munka folyt, ■hogy mindennap friss áru kerüljön az üzletekbe, a piacra. A gazdaság dolgozói a közelmúltban befejezték a zöldségfélék betakarítását. 150 va­gon fejeskáposztát, 10 vagon petre­zselymet, 5 vagon zellert és 6 vagon sárgarépát szállítottak, el a Mezőker- be. kö.?i otthonok természetesen ez alatt az idő alatt is működnek. A Megyei Tanács oktatási osztá­lyától kapott-értesülésünk szerint az oktatás jelenleg is tart a megye te­rületén működő közép- és általános iskolákban (Miskolcot kivéve). A megye területén működő valameny- nyi közép- és általános iskolában a téli szünet december 22-tól január 20-ig tart, tehát az utolsó tanítási •nap december 22-én, az első tanulási nap pedig január 21-én lesz. A nap­közi otthonok és óvodák a téli szü­net alatt a megyében is működnek. Hétfőn ülésezik isméi az ENSZ Az ENSZ közgyűlése pénteken el­napolta ülésezéséi. A következő ülés hétfőn 10 óra 30 perckor (magyar idő- szerint 16 óra 30 perckor) kezdődik — jelenti az AP,--------o-------­I LYEN VOLT... ■ 1 pilflc&lí if» «if A miskolciak kedves kiránduló- helyén, az Avason felgyújtották a. kilátót. A becsületes miskolci lako­sokban felforrt a vér, amikor látlak, a kilátó pusztulását, melyhez sok kedves emlék fűzte az embereket. Ki tette? Nem tudjuk, de azzal vála­szolunk: felépítjük és szebb lesz, mint valaha! Az első statáriálís tárgyalás Miskolcon Kél közönséges bűnöző a bíróság előtt ÍTÉLET: HALÁL A budapesti helyőrségi katonai bí­róság, mint rögtönítelő bíróság szom­baton délelőtt tartotta első statáriá- iis tárgyalását. Soltész József 29 éves négyszeresen büntetett előéletű egyén állt a bíróság előtt; A másodrendű vádl-olt Nagy András 26 éves gyulai lakos fegyverrejtegetésért feleit a •bíróság előtt. Soltész Jpzsef személyében meg­rögzött bűnözőt ismertünk meg. Már kara ifjúságában közveszélyes csa­vargásért nevelő intézetbe került. 1944-ben. a háborús szeleket érezvén megszökött, a javítóintézetből. Be­csületes munkát azonban nem vál­lalt. lopásból tartotta fenn magát. Az első bírósági tárgyalás még aránylag enyhe büntetést szabott ki rá, mind­össze egy évi börtönt. Ezután szám- sorrendben következtek a büntetés­ben letöltött évek. 2—3. majd 7 évi börtönre ítélték betöréses lopásért, fosztogatásért. Soltész 7 éves bünte­téséből még csak ;j és léi évet-töltött le Miskolc határában, amikor még az októberi események előtt az éj­szaka leple alatt megszökött, a mun­kahelytábor bő!; Szökése után azonban rövidesen elfogták, s így a miskolci * ügyészség gyüjtőfogházába került. A miskolci események alatt ismeret len egyének őt is kiszabadították. Tudta, hogy felelősségrevortás jár előző teltéért, na meg a büntetés le nem töltéséért, így elindult az országba, barangolni, csavarogni. Minden nagyobb városba ellátogatott. Ott volt. Budapesten, de meglátogatta Szombathely környékét is. Hogy miért? Nyugat ra akart szök­ni. de nem sikerült. A határőr szer­vek semmi eljárást nem foganatosí­tottak vele szemben, elengedték. Cse­pelen, látva a forradalmi zűrzavart, jelentkezett a nemzetőrségbe. Mikor ott. is gyanúját vették, kilétének, ke­reket oldott, Miskolcra jött. összejárta Miskolc környékét , hogy miből tartotta fenn magát ezt ő ma­ga sem tudja bizonyítani. De arra sem tudott, választ, adni a bírósági tárgyaláson, hogy honnan vette a 100 forintot, amelyért a bűnjelek között, lévő revolvert vásárolta. Sz. J. vil­lanyszerelő. mint tanú, sem tudott választ adni a pénz szerzésének módjáról. Soltész Miskolcon ismerkedett meg a másodrendű vádlottal. Nagy Andrással. Ketten főzték terveiket mit. csináljanak, miihez kezdjenek. Soltész nagylelkűségére jellemző, hogy bűntársának Nagy Andrásnak is kerített egy pisztolyt, & december 13-rán délután elindultak a B-ükk­hegységfoe. Soltész ugyanis megtudta a tanútól, hogy körözik a börtönből szabadult rabokat, s azokat, akik büntetésük kétharmad .részét még nem töltötték le, ismét őrizetbe ve­szik. Soltész megijedt, s rászedte vád- lottársát, hogy mindketten a bükki ellenforradalmi csapatokhoz csatla­kozzanak. Két; közönséges bűnöző, akik' elő­ző bűncselekményeik során nem használtak . fegyvert, most már egy fokkal tovább mentek, fegyver kel­lett nekik azért, hogy ezekkel kö­vethessék el további bűncselekmé­nyeiket. legyen mivel riasztani a békés lakosságot, ahová életük fenn­tartásához szükséges élelemért, ru­háért betörnek. A katonai bírósági tárgyaláson résztvevők egyhangúan súlyos bün­tetést követeitek a bíróságtól, s a bíróság nem habozott. ítélete: lialal mindkét: vádlottra. A vádlottak kegyelemért folya­modtak. erre a bíróság átalakult kegyelmi tanáccsá, s rövid tanács­kozás után kihirdették a végső íté­letet, Az első számú vádlott. Soltész József, halálbüntetést kapott, míg a második számú vádlott kegyelmi •kérvényét a Népköztársaság Elnöki. Tanácsához terjesztette ieí a ke­gyeim» tau ács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom