Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-12 / 292. szám
északmagyarország 1956, december H. Miért tűrik az assza!ói erdő irtását? — Manapság az emberek gyakran beszélnek arról, hogy egyes községekben kivágják az útmenti fákat. A vélemények ezzel kapcsolatban megoszlanak. Egyesek egyetértenek ezzel, mondván tüzelni is kell valamivel. Mások viszont , elítélik az ilyen meggondolatlan cselekedeteket. Néhány napja Aszalón is favágásból folyik a szóbeszéd. Nem is akármilyen: ..ndenki védi a maga igazát, de közben akad ok a tüzes vitára is. Sőt, gyakran késhegyig — ha az erdőben vannak baltáéiig — megy a „harc". Másként folyik ez a „harc”, azonban a földalatt, a boroshordó mellett, és másként vasárnap a templom előtt. Vitatkoznak, pedig Aszalón nem vágták ki az Otmenti fákat, azok mind a helyükön, téli álmukat alusszék. Miért a nagy vita akkor a fa körül? Az események sodrában szóbakerült a szövetkezet 83 holdas akácerdeje is. De nemcsak szóba, hanem később a fejsze alá is az a körülbelül 30 holdnyi terület, ami vágható volt. (A többi még fiatal fákból áll.) Ezután tarlóra vágták az egész erdőt. így let Aszalón erdőirtás. A letarolt fa mennyiségét pontosan nem tudni. Azt mondják 1600 csomó volt. Ebből minden családnak jutna. Azt hihetjük tehát, hogy .jóljárt a falu népe, hiszen lesz téli tüzelő. A tények azonban mást mutatnak, mert egyesek öt csomót is, mások viszont csak egy vagy kettőt kapnak. De úgy- látszik nem jut mindenkinek a fából. Nagy kár az erdőért, de most csak azt nézik jut-e, vagy sem és főleg hány csomó. Juthat azonban öt csomó Is, mégsem járt jól az illető. A falu népe sem, mírt mi lesz jövőre és azután, amíg újra vágni lehet az erdőt. Es szabad legyen megkérdezni a felelősöktől: milyen kár érte az aszalói erdöirtással az országot? Mit jövedelmezne az erdő csak egy év alatt is? Meg kell mondani ez a kár nemcsak az országot, hanem Aszaló lakosságát is súlyosan érinti. Most lesz ugyan tüzelő, de mit vágnak ki jövőre és azután? Bizonyára helyesebb lett volna évente mondjuk öt holdat kivágni. A döntést bízzuk az illetékesekre. Még egy visszás dolgot. Az erdő kivágva és a fa zöme hazaszállítva. Vágási engedély azonban máig sincs. Megpróbálták ugyan utólag beszerezni, de nem találtak olyan hatósági közeget, aki az ilyen felelőtlen cselekedetbe utólagos engedély-adással beleavatkozna. Az erdöirtás tehát törvénytelen és eddig Aszaló belügye volt. De helyreállt a rend és most keresik a feletöt- len felelősöket. Vajon megtalálják-e? Most azonban nem ez a legfontosabb, mert az erdőirtás — mint a tények mutatják — nagyon ragadós volt. Az akácerdő után a tölgyes következett. annyi különbséggel, hogy azt Szikszó és Alsóvadász egyes lakói vágják. Vágják és hordják „aki bírja marja" elv alapján. Itt az ideje, hogy a törvényes hatóságok megakadályozzák az aszalói erdők teljes kiirtását. Bogár László A Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány közleménye: Este öt órától reggel öt óráig kijárási tilalom van A katonai parancsnokság további intézkedésig Miskolc város területén este öt órától, reggel öt óráig kijárási tilalmat rendelt el. A kijárási tilalmat nagyon szigorúan veszik. Felszólítunk minden miskolci lakost, fiatalt, öreget egyaránt, hogy a kijárási tilalmat ne szegje meg, iparkodjon mindenki haza. tartózkodjon otthon. Saját biztonsága érdekében. Ne hagyjuk magukra a termelőszövetkezeteket! Ezekben a hetekben és napokban megyénk termelőszövetkezeteiben nagy átalakulás van. Sok tsz. amellett dönt, hogy feloszlik és a tagok ezután egyénileg fognak gazdálkodni. Másutt viszont arról határoznak, hogy továbbra is közösen gazdálkodnak. Nem könnyű dönteni saját sorsuk felett. Nem könnyű elszakadni az évek óta eggyé- kovácsolódott nagy családtól, hiszen az elmúlt években közösek voltak a gondok, a bajok, a nehézségek, közösek a célok, közösen örültek az eredmé- nyeknej és ugyanígy viselték a terheket is. Egyik-másik termelöcsoportb-m kereken kimondták, hogy feloszlanak. Másutt amellett döntöttek, hogy nem hagyják szétmenni a tsz.-t, de a legtöbb tsz.-ben még ingadoznak. Az emberi sorsok felett való döntés, a vélemények tisztázása, pozitív irányba való terelése sokkal gyorsabban és könnyebben menne, ha az illetékes mezőgazdasági szervek dolgozói nem mulasztanák el a segítségnyújtást. Amerre eddig jártunk, minden termelőcsoportban azzal fogadtak, na végre már látunk valakit. Az a baj, hogy sem a termelőszövetkezeti tanács sem a mezőgazdasági igazgatóság nem siet a termelőcsoportok segítségére. Mondjuk meg őszintén, nemrégen a termelőesoportokban, gépállomásokon egymást érték a látogatók, vagy instruktorok, szempontokkal, utasításokkal, tanácsokkal megrakott tarisznyával. Ha akkor szükség volt erre, sokszorosan szükség van minderre most, mert hiszen a közös gazdaságok tagjai válaszút előtt állva szívesen vennék a segitokészséget, a a jószánrlékot, a tanácsot, a támogatást. Ne aludjanak végre ezekben a szervekben sem, lépjenek ki a várakozásból, menjenek falura a dolgozók, a nép közé, hiszen szívesen látják és várják őket is! A magyar menekültek keserű sorsa Angliában London (TASZSZ) Az angol hatóságok kihasználják a magar menekültek nehéz helyzetét és nagy számban toborozzák őket igen nehéz és rosszul fizetett munkákra. Amint a Manchester Guardian szombati számában közölte, az angoloknak nagyszámú meKülönböző vélemények Sók ember van az utcán. Rengeteg. Diákok, asszonyok, férfiak, bányászok, munkások, katonák, rendörök, mindenféle hivatás, mindenféle foglalkozás képviselteti magát. Sok ember között sokfélék vannak, s ezért különbözőek is a vélemények. Megfigyeltünk egy kisebb csoportot, amely felháborodottan tiltakozott az orosz katonák ittléte r" n, de ugyanekkor ennek a csoport.-,k egyik hallgatag tagja így válaszolt a kirohanása»: — Ugyan fiuk! Nincs igazatok. Tud játok milyen tömeg volt tegnapeste a nyomda előtt, magatok is tapasztalhattátok, milyen parázs volt a hangulat. En szerintem késő estig, sőt még éjszakára is ott maradt volna az a sok ember, ha a tank oda nem jön. Márpedig az nem jő, ha ilyen tumultus van valahol, mert mindig vannak olyanok, akik kihasználják ezt a helyzetet és szánt szándékkal provokálják a rossz hangulatot, hogy céljukat elérjék — a zavarkeltést! — Ebben igazad van — válaszolták a többiek — de a hangulat éppen azért vállt parázzsá, az emberek éppen azért lettek olyan idegesek és felháborodot- tak, mert a szovjet tank odajött... — Nem igaz! — vágott most a szavába egy harmadik. A legtöbben elmentek, amikor a harckocsi megérkezett. De egy kis csoport, én megfigyeltem, ottmaradt, s uszította az embereket, valósággal szították az ellentéteket. Neharagudjatok, de ugyan ti mit szólnátok ahhoz, ha oda mennétek valahova, hogy jobb belátásra bírjátok a tömeget és akkor gúnyoa megjegyzésekkel, provokációs mozdulatokkal fogadnának benneteket. Legyünk tárgyilagosak fiúk: végeredményben ti sem cselekedtetek volna másként. — Hát, ami ig«z, & igj£ • _• • S, amikor így meghányték-vetették a dolgot, mind a négyen elmentek a nyomda elől. Lehet, hogy nem haza, mentek, de egy bizonyos: ez a négy fiatalember ahelyett, hogy a vita hevében egymás hajának ugrottak volna, józan gondolkodással belátták, hogy nem érdemes meggondolatlanul cselekedni, amikor úgy is meg lehet egyezni, ha meghallgatják egymás véleményét, álláspontját. S tegyük hozzá, hogy az a helyes! nekültet sikerült földalatti munkán. Loborozni az angol bányák számára. Az Economist a magyar menekültekkel foglalkozó szerkesztőségi cikkében, angliai felhasználásukat érintve különösen felhívja a figyelmet az angliai bányászhiányra, a textilmun- káshiányra, valamint arra, hogy „a középosztályoknak olcsó háztartási alkalmazottakra van szükségük.“ Az Economist egyébként beismeri, hogy ha az olajhiány következtében Angliában tovább fokozódik a munkanélküliség, ez mindenekelőtt a bevándorolt munkások helyzetére lesz hatással. Ebben az esetben, írja a folyóirat — „megkövetelik a Munkaügyi Minisztériumtól, állítson fel olyan szabályt, hogy egyetlen magyar sem kaphat munkát, ha az illető munkára angol munkást fel lehet venni.“ Ami a már elhelyezkedett magyarokat illeti, a folyóirat szerint ki kell terjeszteni rájuk a szabályt: „Felvételnél utolsó, elbocsátásnál első.“ (MTI) A Magyar Forradalmi Munkás- paraszt Kormány a szakszervezetek javaslatára szükségesnek tartj; az ipar vezetés felsőbb szerveinek demokratizálását, továbbá annak lehetővé tételét, hogy a termek munkában résztvevők közvetlenül bekapcsolódjanak a gazdasági intézkedések, törvények előkészítésébe, *a népgazdasági tervek megtárgyalásába. Ezért a magyar viszonyoknak legjobban megfelelő, olyan törvényes szerveket kíván létrehozni, amelyek a dolgozóknak ereket a jogokat biztosítják. A Magyar Forradalmi Munkás- 'araszt kormány elhatározta, hogy j fenti feladatok elvégzésére, javaslatok, törvények előkészítésére egy széleskörű bizottságot küld ki. Az előkészitőbizottság tagjai között legyenek szakszervezeti funkcionáriusok, munkástanácstagok és megszűnt nagybudapesti munkástanáos demokráciához hű tagjai. A bizottság összetétele későbbi időpontban kerül nyilvánosságra. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének felhívása Dolgozó népünk nyugalmat, ten- det akar és várja a kormánypro- gpam 15 pontjának végrehajtását. Mindazokkal szemben, akik még ma is ellenforradalmi eszközökkel: fegyverrel, uszító röplapokkal, lá- zítő agitációval igyekeznek a kibontakozást meggátolni, vagy megnehezíteni, az egész nép érdekéber határozottan fel kell lépni. Éppen ezért a Szakszervezetek helyeslik az ellenforradalmi erőkkel és egyénekkel szemben a kormány részéről foganatosított határozott intéz kedéseket. Ugyanakkor a Magyai Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége felhívja az illetékes hatóságok figyelmét, hogy az ellen- forradalmi erők ellen folyamiba tett intézkedéseknél nagy súlyt helyezzenek arra, hogy őrizetbevételt csak a nép érdekei ellen nyilvánvalóan elkövetett bűncselekmények alapján eszközöljenek. Eljárásuk során különösen tartsák szem előtt, hogy intézkedéseikkel a munkástanácsok, a munkás- osztály új szervei erősítését segítsék elő. A hatóságok körültekintő tevékenysége nagymértékben elősegítheti annak megértését, hogy « megtett intézkedések a dolgozó nép békés munkájának, a rend meg- sziárdításának érdekében történnek. Magyar Szabad Sazkszervezetek Országos Szövetsége. Felhívás: A szülőkhöz és nevelőkhöz A gyermekeikért aggódó szülőkhöz, magyar, gyermekeinkért dolgozni akaró nevelő társainkhoz szólunk Sokat szenvedett népünk nagy vívódásában sok magyar vér folyt már. Védjük meg legdrágább kincsünket, gyermekeink életét és biztosítsuk számunkra a nyugodt munka, a tanulás lehetőségét. A szülök feladata, hogy tartsák távol gyermekeiket minden utcai felvonulástól, zavartkeltö megmozdulástól, mert az ilyesmi tragikus következményekkel járhat. Az utca nem a nevelés területe. A szülők feladata és kötelessége, hogy engedjék gyermekeiket az iskolába. Az iskola ma az a munkahely, ahol gyermekeink nyugodt élete az adott lehetőségek között, a legjobban biztosítva van. Nevelőink, akik eddig a legnehezebb időkben is megálltak helyüket, gondoskodjanak arról, hogy gyermekeink az iskola falai között valóban meleg otthonra találjanak. Biztosítsák a tanulás és tanítás nyugodt lehetőségét. Szülők! Nevelők! Különösen óvjuk önmagunkat, népünket minden rémhírterjesztéstől, zavartketlő ijesztgetéstől. Városunkban a tanítás zavartalanul folyik. Iskoláinktól könnyelműen, zavartkeltö híreknek engedve, ne tartsuk távol gyermekeinket. A téli szünetig hátralévő rövid időt használjuk feli gyermekeink, tanítványaink munkájának elmélyítésére, tudásának gyarapítására. Ezt kívánja most minden gyermekét szerető szülőtől, tanítványaiért .dolgozó nevelőtől, nemzetünk érdeke, Városi Tanács VB-a Köszönet az ózdi közétkeztetési dolgozóknak Azokban a nehéz napokban, amikor a magyar nép jogos követeléseit nyilvánította, az ózdi Közétkeztetési Vállalat, a maga módján járult hozzá, A bányavezető A förrSdálöm előtti hetekben — a farkaslyuki bányászok legnagyobb örömére — újra Prohászka Rajmund lett a farkaslyuki bánya üzemvezetője. A bányászok jól ismerik őt, hisz egy pár évvel ezelőtt is ő irányította a bánya munkáját, ő kovácsolta eggyé a bánya dolgozóit. Különös jő adottságaiból egyre külön felfigyeltem. Ezt kétféle szempontból vizsgálom. Először mint embert, másodszor mint műszaki vezetőt, a bánya felelős vezetőjét. Ha mint embert vizsgálom, sok mindent kellene elmondani róla. Ne ijedjenek meg kedves olvasók, nem kádervéleményt akarok írni, ez távol áll tőlem. Csupán egy-két kérdésre szeretnék választ adni. Elsősorban arra — mert ezt igen sokszor felteszik — hogy MIÉRT VAN PROHÁSZKA RAJDMUNDNAK OLYAN NAGY TEKINTÉLYE A DOLGOZOK ELŐTT? Erről röviden csak ennyit: kiolthatat- lanul ég benne a haza és a nép iránti szeretet, %kj vizen át a néppel, ä népért harcol. A legféktelenebb rá- kosiista terror idején sem felejtette el, hogy ő is bányászcsalád sarjadéka és tudta, hogy a nép, a bányászok mellett a helye. Nem szívesen váltak meg tőle a királdi bányászok sem, és ő is valósággal rajongott értük. Minden tettében a bányászok iránti féltő aggodalom, és irántuk érzett szeretete domborodik ki. Minden túlzás nélkül elmondhatom, bogy ez egész ember csupa szív, aki a mindennapi élet harcaiban, az élet .orgatagában megtanulta, hogy embertársaival szemben mi a kötelessége. Ez i szív most mindinkább azt diktálja, hogy még többet tegyen a népért és főleg a bányászokért, mert az utóbbi hetekben is egyre növekedik iránta a bányászok bizalma. Már említettem, hogy igen nagy közszeretetnek örvend a műszaki vezetők és a bányászok között. Mint a bánya felelős vezetője határozottan, de igazságosan irányítja beosztottjait és ezel mindinkább kivívja a műszaki ve- zatól^ fokozottabb megbecsülését is. MILYEN A KAPCSOLAT A MUNKÁSTANÁCS ÉS AZ ÜZEMVEZETŐSÉGE KÖZÖTT? Napjainkban igen sok emberben felvetődik az a kérdés is, mivel a hatalom az üzemi munkástanácsoké, milyen lehet a kapcsolat a munkástanács és az üzemvezetősége között ? Egyszerű, őszinte választ adhatok erről a kérdésről is. A farkaslyuki bányánál jó a két szerv közötti kapcsolat, mely annak tudható be, hogy egy célért harcolnak, s közösen viszik előre a bányászok jobblétéért indított harcot. Most az egyszer — kivételesen — két dudás is megfér egy csárdában, hisz mind a ketten egy nótát fújnak. Azt, hogy az üzemben a rákosista-gerőista szellemet teljesen felszámolva elősegítsék a szabad, független Magyar- ország megeterenitését, a félelemnélküli szabadság megvalósítását és a farkaslyuki bányászok számára is rég óhajtott, szebb életet. Ezt akarja Prohászka Rajmund is. a farkaslyuki bánya közkedvelt vezetője. F. S, •iite;. ehhez a nagyszerű megmozduláshoz. Az ózdi dolgozók ellátásáról volt szó és a vállalat egy emberként igyekezett zavartalanná tenni a közétkeztetést. Jellemző, hogy maga a vállalat igazgatója Varga Dezső is csatasorba állt, és ott segített, ahol éppen szükség volt a szakmunkás kétkezére. így nem egyszer fordult elő, hogy az igazgatót ott láttuk a húsfeldolgozó üzemben, amint szabdalja a húst, mert kevés volt a munkaerő és őrá is szükség volt ahhoz, hogy a dolgozók aznap, vagy másnap meg tudjanak ebédelni, vagy vacsorázni. Varga Dezső munka közben elmondotta, hogy a dolgozók ellátása terén nincsen nagy baj, mert az alapvető ■lelmiszer cikkek, mint pl. bab, krumpli tarhonya, stb. mintegy 2 hónapig biztosítva van, intézkedtek affe- lől is, hogy a kellő utánpótlás meg legyen. Az Özdi Közétkeztetési Vállalat minden dolgozója elismerést érdemel. Köszönetünket fejezzük ki azoknak, akik gondoskodtak arról, hogy az ózdi dolgozók étkezése biztosítva legyen. Ivánszki Árpád északmagyarorszag A B. A. Z. Megyei Magyar Szocialista hinkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságénak napilapja. Szerkeszti: a Szerkesztő bizottság, kiadásért felelős: a B. A, Z megyei Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottsága. II i .
