Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1956-12-09 / 290. szám

Tasárna-p, lí>56. december 9. eS2AKMAOTARUB6£AO s (2> E S Z É L Q E T É S A TOKAJI TANÁCSHÁZBAN ismerkedtem meg Rudolf Béla bá­csival. Magyaros bajsza alatt hun- cu.tkás mosollyal vatta tudomásul, hogy újságíróhoz van szerencséje. Ismerlek én benneteket — mond­ta a szeme —, kikérdezitek, az em­beri, kiforgatjátok beszédét, oszt ráhúzzátok a vieeslepédöt.“ ... Gya­nakvásának hangot is adott: — Évekkel ezelőtt egy autó állított be az udvaromba. A rádiótól gyüttek. Kértek, mondanám el a véleménye­met. Hát én elmondtam. Úgy ösz- szc-vissza, metélték szavaimat, hogy nem volt annak se füle, se farka, amikor világgá kürtőitek. De az bántott a legjobban, hogy ami az államot, érintette, teljesen kihagy­ták. Az áMt.m .ttebántsvtráq volt, isten őrizz hozzányúlni, pedig lett ■rón mit javítani rajta. Oly meggyőzően fogad-koítam, hogy végre kőtélnek állott, s be­szélni kezdett. MÉGTUDTAM» hogy „földbirto­kát!' keresztül lehelne hajítani. Három holdjából félhold szólj. Elég az már neki. Hat gyermeke közül marosak egy van odahaza, a többi etszőledt a nagyvilágban. Van egy kis házigazdasága is. baromfi, mar ha, sertés. Ha eltéved hozzá egy városi ember, azt h szí. hogy az ég­ből pottyant le vagyonkája —- pa­dig munkából van üt minden. — Ha nem túrod a főtled. nincs is azon áldás. De a múltban — így emlegettük mi már nemcsak az ti ti világot, hanem azt a. tizenegy éret is — hiába Iparkodtun.k., vem roll becsülete a parasztembernek. Mos­tohán kezeltek minket. Úgy érez­tük, bűvösök vagyunk, nap mint nap büntettek, háborgattak, két to­jás hiányért nyakunkra gyütték nem műt nyugodalmunk. Engem se kíméltek, pedig nekem sohsa volt hiányom, most is beadtam már mindent. TUDOM ÉN. Ml A KÖTELES­SÉGEM. Azt akarjuk, hogy ne le­gyünk mi üldözöttek saját hazánk ban. Nem kell ben lünket mindig molesztálni, termelünk mi. Nem fog szűkölködni a városi ember sem. Eltörölték a beszolgáltatást — na­gyon jól tették, ideje volt már, mert kibírhatatlan volt az állandó nyakunkra járás. Olcsóbb lesz a piac. Rudolf bácsi itt megállt egv píl- 1a.na.trc. elgondolkozott majd meg­jegyezte: — Most még bajok vannak a iplgcaal. Vannak, akik szégyent hoznak a földművesek becsületem Elsősorban a munkások harcolták ki a beadás eltörlését. Bizo 'v, ne " ezért tették, hogy most egyesek kufárkádjának. Nemrég a miskolci piacon jártéin- Elfogott a méreg. Volt oliran kofa. akinek volt szíve egy tojó C rt 4—5 forintot kérni. Én bizony belerúgnék a.bba a kosárba, amelyikben ötfo: intos tojás tűin. Mért nem adják becsületes áron. AMIKOR e. mai állapotokra tere­lődött a szó. Béta bocsi nem kéret­te magát, megmondta a véleményét. — Baltát ragadtunk, hogy lénye segessük a fáról a vadhajtásokat. Ez bizony kellett, de aki az egész fát ki akar a vágni, hogy tűzre vesse, megüti a bokáját m rt nem engedjük, nem ám. velünk parasz­tokkal is meggyül k a baja. Jó élh­et aka unk, az urak n Ikül is meg tudjuk ez' csinálni. Ok csak a zse­bükre tudtak dolgozni, item <j nép hasznára. A parasztok között :S akad ecry-kettö, a.k abban ringatja magát, hofy most aztán minden adót eltörölnek. Ez nem igaz nem is lenne jó. Vannak kő hazak, is­kolák. termelő munkát nem végző em.berek, akikre szükség van. a népnek kell eltartani őket.. Él U fog­tuk tartani, jobban mint eddig, csak engedjenek bennünket is élni. MEGHALLGATTAM' Rvdo'f Bi­li bácsit, leírtam, hadd hallja, ol­vassa más is. G. M. Helyreigazít az E»zakmagyarorsság — ÉS MÉG NEHÁNY MEGJEGYZÉS Felelősségre vonták az újságírót Ax élet csatája n orsod rnegye ■vérkeringése — ha lassan is —, de megin­ti tilt. Gépgyárainkban, kohászati üzemiünkben. kisipari szövetkeze­teinkben, egyre több és több mim- Káskéz ragad szerszámot, kezdi meg az életet, a szebb, boldogabb holnapot jelentő munkát. Megyénk üzemeiben ma már — ha nem is kielégítően —. de a mun­kások legbecsületesebbjei dolgozni tudnak, azért bányászainkat illeti elismerés, mert szenet adtak. Bor­sod megye legtöbb bányásza megér­tette. hogy aki ma a sztrájk fegy­veréhez nyúl. — akár akarja aktio­néin — a munkásosztály, a nép el­len fordítja ezt a fegyvert! A borsodi bányászok közöl sokán megértették, hogy mnnka nélkül nines élet, bizonyíték rá az egyr° lavuló termelési eredményük. A Borsodi Szénbányászati Tröszt dr- eember l-én 2915 tonna, december S-án 359(5. december 4-én 4184. de­cember 5-én 4434. december t>-án már 4391 tonna szén kitermelésé ről adott számot. A derék borsodi bányászoknak köszönhetjük hogy ma mar biztosítják a Borsodi Hő­erőmű 1400 tonnás napi szénszült ségletét. A becsületes, mnnkásön- tudattal rendelkező bányászoknál» köszönhető, hogy megyénkre nem borul esténként a riasztó sötétség, kórházainkban n»m dideregnek a betegek és a TtlZÉP egyre több szer>«t oszt széllel a lakosságnak. 4 borsodi hányák legtöbbje ma már kétharmados műszak­ban termel. De vannak hányák, ahol háromharmados termelés van. Ilyenek Felső-lyukú. Márta, A ima- bánya, stb. Hála és elismerés » bányák hős dolgozóinakt A kezdeti eredmények biztatóak, igaz. több szén kellene. Bányáink­ban még korántsem termelnek any- nyit, amennyi a szükségletet fedez­né. Az ország egészét ma még szén- hiany fojtogatja. Kevés, nagyon kevés a szén. Országunkban még sokhelyütt állnak a cukor-, tégla . cementgyárak. A vasút csak kül­földi szén segítségével tudja lebo­nyolítani a forgalmat. I, érjük bányászainkat, no ball- * gassanak a bujtogatásra. el­leni orra dalmárok szavára, akik sztrájkra szítanak, s megtéveszte­nek sok embert. A sztrájkkezdés alapja legtöbbször a sok mende­monda, a rémhír, Értsünk szót. a jogos sérelmek sem Indokolhatják a sztrájkot, mils út és lehetőség is van igényeik, követeléseik rendezé­sére, Csak egy példát említsünk. A kormány megvizsgálta a bányá­szok jogos bérkin etetéseit és úgy döntött, rendezi a bányászok fizetés sél. Bányászaink megelégedéssel fogadták az intézkedést. Bányászainkra nehéz és felelős­ségteljes feladat vár. Az élet csa­táját kell megvívniuk! Mert a szén ma az életet jelenti. S ki ne akar­na élni, aki magyar, aki szereti ha­záját? A magyar nép bízik a bányá- ‘ szókban. Azt kéri vátártól csilléstől, mérnöktől egyaránt, in­duljanak harcba, s nyerjék meg mindnyájunk legnagyobb csatáját — az élet csatáját! December 3-sin cikk jelent meg lapunkban/. «-Munkástanács, amely nem méltó a uámításokhoz“ címmel. Kritika alá vette ez Eszatanagyai- országi Üzem élelmezési Vállalat munkástanácsát, annak tagjait, Szer­kesztőségünkhöz a click nyomán több észrevétel érkezett és felkeresett bennünket a nevezett vállalat dolgo­zóiból alakult 5 tagú bizottság, akik közölték, hogy vizsgálják a cikk állí­tásait és ki akarják derítem, hogy mi valójában az igazság. Az üzem- éWmezésl vállalat dolgozói a cikk íróját, * szerkesztőbizottság képvise­lőjét, meghívták egy éroekeriotre, melvet az ügy 1iaztázására rendeztek. Az értekezleten felelősségteljes mun­ka folyt, bár éles, de a click tartal­mán messzi túlmenő problémákat is megvitattak. Mindezek alapján a követkéz«') megjegyzést ás részbeni helyreigazí­tást közöljük. A cikk írója feladata az volt, hogy harcba hivjon a demokrácia új és nagyszerű hajtása, a munkástaná­csok tisztaságának védelméért, Ezt ugyan bátran tette, megpróbálta megmutatni, hogy az üzemélelmezési vállalat munkástanácsába olyano- Sost iK beválasztottak, akikről a vélemény az, hogy legyenek szor­galmas dolgozói a vállalatnak, cte a , munkástanác.sba még sem (kellett volna beválasztania őket. Mindezt tanácsként kellett volna el­mondania az újságírónak, azonban cikkének hangja olyan volt, hogy megsértette a választókat és meg­rágalmazott egyébként derék embe- reket, mint például Tóth Albert elv- társat. Az üzemélelmezési vállalat saját soraiból összeállított öt«is bizottság vizsgálata, jegyzőkönyve az alábbia­kat igazolta be. Tapodi Sándor SS alakulathoz ke­rült, több évig volt börtönben emiatt; Gorge! Béla tüzérszázad«» és, vitéz volt. Eresei Géi» íóíspáni titkár volt, gyermekei házát annak idején álla­mosították. Megállapította a bizott­ság. hogy Tóth Albert nem volt őr­mester. A cikk trój*, Gaorh* Barna élvtáns fondallanul tort el néhány munkás- tanácstag ms néhány más dolgozó ügyében. Eresei Géza feleségéről alaptalanul azt állította, hogy Dunántúl leggaz­dagabb földesurának leánya volt. Tapodi Sándornál hasonlóképp rosszindulatú kitalálásnak bizonyul L hogy hóna alatt SS jelvény van és hogy Alkapane gúnynévvel illetik. Nagy Lajos nem lehetett Baross szövetségi tag, mert akkor még nem polt önálló kereskedő. Göndörnél, pedig, mint a vállalat Igazgatója, Mádai elvtárs igazolja megérdemelten távolították el a vál- 2*i lattól, Tóth Albert sohasem volt őrmes­ter, hivatalosan Igazolni tud,in, hogy t Hoj-thy-íéle hadseregben nem ért el rendfokozatot, Mint újonc szállítot­ták nyugatra Németországba. Tóth Albert, el'"társ bírja a dolgozók bi­zalmát, rendes, becsületes ember Alaptalanul rágalmazta meg sz újság­író, s nem tett olyan kijelentést sem amit az újságcikk állított, A dolgozok a cikk után rendezett választás al­kalmából újból megválasztották a munkástanácsba. Az üzémélelmczési vállalat dolgozót helyes ;n jártak el ezzel a tettükkel, amikor bizalmuk-« kai megerősítették Tóth Albertet a munkástanácsi tisztségében. Ml a munkástanácsokba munkáso­kat legszakképzettebb dolgozókat Javaslunk megválasztani és nem a régi rend -olt tisztségviselőit. Akik- ré1 oayé^V-ért ar r, •’öleményítik ez esetben is, aki Jól dolgozik, ne ül­dözze őket senki, viszont vezető tünkéi óval ne bízzák meg ókét. Az újság az MS2MP megj .1 bizottságá­nak lapja, ez a párt elvi állásfogla­lása, s ezt mi változatlanul fenntart­juk. Lapunk szerkesztőbizottsága áz uj* ságírókat. további bátor kiállásra hív­ja fel. Ugyanakkor nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy egvetlea új­ságíró se legyen felületes, erkölcsi köu>i«zi ó?e, hogy igazat írjon. Min -lent kövessen ei, hogy meggyőződ­jön értesüléseinek valódiságáról és lépjen fel keményen azokkal szem­ben, akik' félre akarják vezetni nem gaz tájékoztatásokkal. A rágalom, a rossz hírnév kelteee. az alaptalan vádaskodás stilycw vétek, s Össze­egyeztethetetlen az újságírói hivatás­sal, az igazmondással. Csorba Barna elvtársat a cikkébe;, irt valótlanságokért, téves informá­ción a!-,. .‘Iá ós különösön T ’ti* 'vert clvtársat megrágalmazó ad.-,- j álért, töVébbh már korábban elkó-1 .•ettiU hasonló hibákért a széiResz-j tőb'zottság szigorított felelőssé«) , vonta. Figyelmeztetett minden újság- j írót, hogy' ne hozz«- - --dlvána-^á ei­sern-nilj-en tájékoztat ast. amely nem helytálló és he igazát, amelyet cik­kében kitejíett, nem tudja hivatalos dokumentumokkal, okmányokkal iga­zolni. a legkemenyebb felelősségre- vonasban részesül. Miskolcon is megkezdik a volt ÁV U-tajjok Íelülvizs}íálá§át A megyei rendőrkapitányságtól nyert érti-sülések alapján a jövő hét folyamán Miskolcon is megkezdik az áVH tagjainak felíihizsgálafát. Budapesthez hasonlóan B«-,rsodban is bizottságot hoznak létre, amelybe.) részt vesznek a megyei ügvésTséa. a megyei tanács, s a megyei rendőr­kapitányság képviselói. A felülvizsgáló bizottság kéri a vá­ros és megye lakosságát, bog.-« *. volt «államvédelmi Hatóság tagjainak mükÖdés«SrŐL munkájáról, tetteiről, ha tudnak valamit, azonnal jelentsék a megyei rendórkaoitánye>ág«vn sze­mélyőr«-' yagy írásban. A ( ssáló bizottság egvé-bkóní úg>> díl i ott, hogy munkájáról tájé­koztatni fogja az '-Eszaknzagvju'- ország« olvasótábort. Anglia ideiglpnpsen fplfüggeszti a magyar menehultek bebocsátásra Apró Autal elvtárs Miskolcon tájékoztatót tartott a megye kommunistái elolt December 8-án, szombaton délelőtt. Borsod megye kommunistá megbeszélésre Jöttek össze Miskolcon az MSÖMP székháziban, hogy meghallgassák Apró Antal elvtárs, a Kadar-kormány tagja tájékoztató­iét arról, hogy mi történt hazánkban október 23-tól napjainkig, hogyan értékeljük az azóta eltelt eseményeket. Az aktívat Prieszol Jozasef e«v- társ, az MSZMP megyei bizottságának elnöke nyitotta meg. Ismerteté­sére’ a jövő héten visszatérünk. lonoi-n -fhTTt) ' z angol nlsóházban Lloyd George -'-miniszter Broomsn-Wbito kon- z. .. . képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában kijelentette, hogy a jövő hét k«időjétől kezdve elszállá­sol.-fe; hely hiánya miatt ideigtiW- **** felfüggesztik a magyar menekül- tek bebocsátását Angliába. A Daily Herald veaéi^cUcke az* ál­lítja. hogy az els»U]úsolé5i ^h€z&L% siralmas mentegetőzés. A »figoas/at* államtitkár nyUatkvsqta: „Van remény arra, ltogv a magyarországi helyzet tonozattisan rendezűdjék“ Kórsa Popovícs külügi'i államtit­kár, aki a jugoszláv küldöttséget ve­zette az ENSZ közgyűlésének U. ülésszakán, hazaérkezett Newyork- ból cs nyilatkozott a Borbának és a Föl ti kanok a közgyűlés munkájá­ról. Kijelentette: — Ami Magyarországot illeti, van emény arra, hogy a helyzet fokoza­tosan rendeződjék. Országunk rtasy hajlandóságot mutatott arra, hogy mindent elkövessen a magyarországi helyz«'t nonnaüzálódasd érdekében. —- Mindenekelőtt arra van szükség — mondotta » külügyi államtitkár " • hogy más o’szögök ne használják ki a magyarországi problémát saját érdekükben, saját céljaikra és ho-:y a felelős magyar körök mindent el­kövessenek az ország megbékélési­ért és a normális állapotok helyre- állításáért. 7önénetek, ellesett pillanatok A vélemény lelő* fali»! néniké áll az állami áruház kirakata előtt. Nézegeti a já­tékokat, a talán azon gondolkodik, hogy mit végj én karácsonyra uno- kajánoik Aztán a nénikét arrébb lökdösiik, mert mindenki szerelne köze.Ikerüinj a kirakathoz. A né­niké lekerül a járdaszélié, » in­dulni akar, amikor egy ember dur­ván oldalbalökl; Utána egy másik, aztán egy harmadik. Szegény asz- szony alig tud viss'/alópiü a jár­dára, s mérgesen ezt mondja: — Milyen bolond est a városi nép. i< Igaza van? „Te alj;*» nyilas»!’' Zsúfolásig megtelt a Béke étte­rem. Esznek, iszogatnak, beszélget­nék az emberek. A keikor arcok között itt-ott vidamabbukat is la­tunk. Hirtelen szétnyílik az ajtóra fe­szített nehéz függöny, $ egy darák. eUzántképű sofőr bundát fiatal­ember egy alacsony, pufókképú fér­fit lökdös befelé. Rugdossa, üti az embert s közben ezt kiabálja: — Te aljas nyilas! Te piszkos nyilasi Az pedig csak ezt hajtogatja ré­mülten: — Nem szóltam, semmit.,., most. nem szóltam semmit... (Úgy lat­szik, tényleg nyilas volL) Az asztaloknál senkisem mozdul, de minden tekintet a két emberre szegeződik. Egymást, követik a rúgá­sok, x>ofonok, a nyilas egyre jobban hátrál, nem tud védekezni s a hát­só kijáratnál hirtelen eltűnik. A soförbundás még keresi az el­tűnt nyilast, de azt csodálatos mó­don -elnyelte a föld"« Hiába... még mindig nincs béke a »Békében*. „Elköltöttént a pénzemet'' Egy házaspár között játszódott le ez a párbeszéd: — Látod CsibL most megvehet­nénk a gyereknek azt a szép öltönyt,.; — Jó, jó, de miből... már csak a lakbérre telik. Elköltöttem a pénzemet... — Rosszul tettod««. — Te mondtad •;» — De te ú> mondtad.. < — Minder&ki mondta .n «— Es mégsines infláció»«» — De még lebet.« « — Nem lesz... ne szamárkod j.. — Kérjünk kölcsön.«« — De kitölt,,« — A mutterék adnak, most adták el a malacot..,. — Mt tudjuk ókét. ■ mégis ők az okosak «« —- Hát jó... kérjünk négyszázát, — De siessünk, amíg az öltöny megvan.,« — Ne idegeskedj, már elmúlt a vásárlási Iáé.»> Tényleg elmúlt ? 150 vagon farácionyta érteiik Romámacól es CsehMtovakiából Hozzátretóleg 150 vagon románját C6 csehszlovákiai fenyőfa érkezik a napákban a főváresba és a vidéki varosokba. A faipart üzemek mar nagyobb részben legyártották a szükséges fatalpakat. (MTI) A Magyar Írók Országos Szövetsége miskolci csoportjának tagjai hétfőn délben. 1 órákor fontos megbeszélést tartattal*. Az irócsoport vezetősége kéri a csoport tagjait, a város, a megye íróit, minél nagyot *■ számban tegyenek részt ezen a megbeszélé­sen. A hétfői értekezleten az irodalmi élet jelenlegi helyzetéről és a további feladatok megvitatásáról lesz szó. Hivatásos /.euészek vizsgája A megyei es városi tanács népmű­velési osztálya a hívatásos úrin ót h évi vizsgáját december ]7—18-ar.) tartja meg. A vizsga előtti napokban -eszletesebb tájékoztatást adnak az fiszakmagyarországban. HIRDESSEN AZ ESZAKMAGYARORSZAGBAN Kticiahlrde ést, apróh rotríesf, nMKg hirdetést Kcrlfttian szémban feiresriinh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom