Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1956-12-06 / 287. szám

2 ESZÄKMAGTARORSZÄG Csütörtök. 1950. c'ecembfcr 0. Egyre több szenet termelnek a borsodi szénbányák A berentei bányaüzem dolgozói­nak mintegy 70 százaléka száll le rendszeresen a bányába. Ez lehe­tővé teszi, hogy már két műszakban termeljenek. Az egy hónappal ez­előtti napi teljesítéshez viszonyítva 40 százalékos termelékenységet ér-, nek el. A bányaüzemben, naponta 2—3 új dolgozót vesznek fel. Több leszerelt katona is- jelentkezett bányásznak, akik azelőtt az üzem-ben a bányász­katonai zászlóaljban dolgoztak. A bányászokat az elmúlt napok­ban nyugtalanította a bérezés kér­dése. Az újságban azonban elolvas­ták, hogy rendezik jogos bérköve­teléseiket, s ez megnyugtatta őket. A kurityáni bányászok alig egy hónappal ezelőtt napi 60 vagon sze­net küldtek a felszínre. A napokban átlagosan 26 vagon szenet termel­nek. Az összdolgozóknak mintegy 12—13 százaléka az, amely nem je­lent meg munkában, A legényszál­láson mindössze tíz üres ágy várja vissza a bányászoka t* $ A sajókazai bányaüzemben mind­össze három napig szünetelt a mun­ka. A dolgozóknak a 90 százaléka két műszakban jár siktára. A har­madik műszak alatt fenntartási mun­kálatot végeznek. A napi termelés 12—17 vagon között ingadozik. A na­pokban 15 új dolgozót vettek fel az üzemhez. KeSeti Ágnes megszerezte az 5-ik aranyérmet is az olimpián Lapzártakor érkezett jelentés szerint keleti Ágnes, aki a ne­gyedik aranyérmet szerezte meg hazánknak, a versenyek során felemás korláton ugyancsak győ­zelmet aratott. így Keleti Ágnes két aranyérmet nyert. Ezzel a győzelmével az ötödik aranyér­met is megszerezte hazánknak,- Á KRÖZUS Uinaei nyfcnáiah' ARANYÁSÁSI LÁZ ANATÓLIÁBAN Alaszka? Az amerikai kontinensnek ez a hatal­mas északi területe sokáig fogalom volt a könnyen meggazdagodni akarók, a legkülönbözőbb kalandorok között. Ponyvaregényekbe' illő és ponyva regén yek ál­tal bőségesen ki is aknázott eseményektől hemzsegett annakidején a világsajtó. A fegyveres rablás, e gyil­kosság napirenden volt akkor az alaszkai „goldd igge- rek“, aranyásók között. A jelek szerint, ha kisebb mére­tekben is, de most Törökországban szökkent magasra ez aranyásási láz. Yakadsik legendája Egy biztos: Anatólia valóban olyan terület, ahol a lakosság évezredekén keresztül menekülni volt kény­telen a rátámadó ellenség elől. Az állandó harcok mi­att a tehetősebbeknek itt gyorsan kellett elásniuk kin­cseiket. Kétségtelennek látszik, hogy sokan közülük soha nem térhettek vissza, hogy kiássák a kincset és így a föld, Anatólia földje feltételezhetően valóban értékes titkokat rejteget. „Nemsokára nem Aga kán lesz az egyetlen ember, akinek annyi aranya van, mint amilyen súlyos 6 ma­ga. Egy kis szerencse és nemsokára — ha akarom — én is Istanbulban reggelizem és Párizsban ebédelek** — jelentette ki egy ásóval és kapával felfegyverzett., rosszul öltözött ember az újságíróknak. Ezután hozzá­tette: „Biztosak vagyunk abban, hogy a német ke- resztesíovagok kincsei rövidesen bennünket gazdagí­tanak.“ Istanbul közelében, egy Yakadsik nevű kisköz­ségben terem a legszebb török szőlő. A kertek it* gyakran félméteres, vagy még hosszabb fürtöket ad­nak. Az édes, zamatos szemek nem ritkán gesztenye- nagyságú ak. A helység az Ajdosz-hegység nyugati lej­tőjén fekszik. Nem messze tőle keresztesvitézek lovag­várának romjai állnak, titokzatosan, nemzedékről nem­zedékre szálló legendák ködében. íme; i : : A vár urának leánya egyik éjjel leírhatat- lamil szép, talpig selyembe burkolt fiatalembert lá­tott. Amikor a törölt, had megjelent. a várfalak előtt, a leány megpillantotta álmai hősét — az ellenség tábo­rában. Levélkét tűzött egy nyílvesszőre és az íj feszes húrja vitté-repítette a szerelmes üzenetet. Afodura- mán Gazi, a fiatal török még az éjjel kötélhágcsón fellopakodott szerelmeséhez, s ha mái* éppen, ott volt, gondolta, egyben kinyitja az erődítmény kapuját. így került véráldozat nélkül Ajdosz a török sereg kezére. Eddig a legenda — illetve mégsem. Mert — ahogy £ lakosság e romokat nevezd — a „Kecskevár“ ma­radványai között mesebeli kincs van elásva. Yakadsik huszonhat lakosa kapott ásási engedélyt, az anatóliai aranyláz hatására. Egyelőre csak üres pincehelyisé­gekre bukkantak. Sardes közelében már tudományosan megalapo­zott munka folyik. Az archeológusok ott egyenesen Krőzus kincsei után kutatnak. Rendíthetetlenül hisz­nek sikerükben, hiszen a közelmúltban két ősi arany karperecét találtak ezen a helyem A Kutya-sziget Robinsonja A török sajtó nap mint nap foglalkozik az ásatá­sokkal. A közelmúltban azonban egy esemény sok-sok helyet elrabolt a török újságok hasábjain. A főváros­tól nem messze van egy teljesen kopár sziklasziget Sivárságát egyetlen fűszál zöldié sem szakítja mee. A „Yeni Szabah“ (Uj Reggel) című lap 500 török főm díjat tűzött ki annak, aki öt teljes narrg él ezen a szi­geten. Egy horgászbot, egy kés. egy doboz gyufa — ez az egész megengedett felszerelés, amit a pályázó ma­gával vihet. Mintegy négyszáz személy, közöttük több no jelentkezett. Az első megfelelőnek talált „Robin­son“ azonnal visszalépett. Rájött — a válogató bizott­ság szerint, ez korábban is eszébe juthatott volna —. hogy nem tud úszni és így a dolog túlságosan veszé­lyes, a sziget csak csónakkal közelíthető meg, ami utóvégre fel is borulhat. A másodikat majd megőrjí­tette a rengeteg rikoltozó sirály és 24 óra múlva vis­szatért. A harmadik, egy Nedsat nevű fiatalember, ki­tartott. Igaz, elég nehezen. Felszerelésének nem sok hasznát vette. Egyetlen halat sem fogott, a sirály-to­jásokban pedig félig fejlett madarak voltak, öt nap és öt éjjel éhezett. A harmadik napon ráadásul rettene­tes vihar kerekedett, olyan, hogy az istanbuli kikö­tőkben dupla őrséget állítottak a hajókra. S az ötödik napon 500 font és n^gy tömeg istan­buli várta a legyengült- Robinsont a Sarai-csúcson, a legelőkelőbb külföldi vendégek kikötőhelyén. Mint a török lapok megállapítják, a kincskeresőknek mégis csak könnyebb dolguk van. Igaz: Nedsatnak viszont több esélye volt ; s , ... hogy valamely terü­leten élő növények ösz- szességét flórának ne­vezik; Flóm volt a ne­ve a virágzó növény­világ istennőjének$ a régi római mondákban. * ... hogy a délamerikai Peruban az Andes- hegységben máig is használnak olyan, tér- raszos (lépcsőzetesen, kialakított) kerteket, amelyeket még' az Amerika felfedezését (1492) megelőző évszá­zadokban hoztak létre. * ;.. hogy az emberi agy­velőben minden test­rész mozgásának meg­van a maga külön köz­pontja. *-... hogy ma már az atommag-rombolás se­gítségével lehetséges más fémből mestersé­ges aranyat előállítani, csakhogy az többször annyiba kerül, mint a természetes arany. Kormányrendelet a nyugdíj megvonások felül vizsgálatáról A magyar kormány elhatározta, hogy megszünteti a nyugdíjak indo­kolatlan megvonása miatt keletke­zett sérelmeket. Ezért elrendelte a nyugdíjak megvonásának felülvizs­gálatát és az ország jelenlegi teher­bíró képességének megfelelő rende­zését. A pénzügyminiszter a határo­zat végrehajtására a következőket rendeli el: A szabályszerűen megállapított, de az 1948 után megvont nyugdíj felül­vizsgálatát az érdekelteknek a pénz­ügyminisztérium nyugdíjügyi főigaz­gatóságánál (Budapest, V., Guszev u. 10.) kell igényelniük. Az igénybeje­lentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: Közölni kell azt a fo­lyósítási törzsszámot, amelyen az igénylő a nyugdíját utoljára kapta, valamint az igénylő .személyi ada­tait, így a nevet (nőknél a leánykori nevet is), születési évet, hónapot és napot, az anyja nevét, továbbá azt a lakcímet, amelyre nyugdíját utoljára kapta, valamint a jelenlegi lakcí­mét, ahová a nyugdíj folyósítását ké­ri. Az igénylőnek büntetőjogi felelős­sége tudatában nyilatkoznia kell ar­ról. hogy 1945. április 4. után jog­erős bírói ítélettel állásvesztésre, il­letve közügyektől való eltiltásra ítélve nem volt, közölnie kell, hogy munkaviszonyban áll-e, vagy van-e kereső foglalkozása és ebből mennyi a havi keresete, illetve mennyi jöve­delme van. Ha a nyugdíjas a nyugdíj megvo­nása után meghalt és özvegyet ha­gyott hátra, aki nyugdíjban még nem részesült, az özvegynek az előbbiek­ben felsorolt adatokon kívül a saját személyére és az esetleg hátraha­gyott árvákra vonatkozó adatokat is közölnie kell és be kell küldenie a házassági és a halotti anyakönyvi ki­vonatot, végül büntetőjogi felelőssé­ge tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy férjével annak haláláig együtt élt és újabb házasságot nem kötött. Az egyéni felülvizsgálat során el­sősorban az alacsonyabb munkakört betöltötték ügyét kell felülvizsgálni; A folyósításra engedélyezett össze­get egyéni mérlegelés alapján, kell megállapítaná' és az így engedélye­zett ellátásokat visszamenőleges ha­tály' nélkül a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell folyósítani. A nyugdíjak folyósítását csak a jelenlegi* érvényes nyugdíjazási kor-*- határt betöltötték, vagy rokkantak, illetve az állandó özvegyi nyugdíj feltételeivel rendelkező özvegyek ró* szere lehet engedélyezni. Aki a. je­lenleg érvényes korhatárt nem töl­tötte be és nem rokkant, annak a megvont nyugdíj alapját képező szol­gálati idejét a nyugdíjazási feltéte­lek bekövetkezésekor a törvénysze­rű szolgálati időbe be kell számí­tani. A rendeletet, a Pénzügyminiszté­rium Nyugdíjügyi Főigazgatósága hajtja végre, amely az engedélye- 1 zett nyugdíjakat az- Országos -Nyug- — díjintézet útján folyósítja. (MTI) — Csepregi Éva üzeni Budapestről, hogy szülei menjenek érte* (VénPH na^yo81 ré8en történt, öregapám sem emlék­szik már, hogy mikor ..-: Miklász külvárosában. kicsiny kunyhóban, hosszú útra készült egy öreg koldus. Unokája ott didergett a vacakban, mellette, de hiába bújt hozzá, nagyapó olyan hideg volt, mint a jégvirágos ablak. Hosszú, fe­hér haja szétterült a vánkosnak használt tarisznyán, mint odakünn a hó; arca fakó volt, ajka. remegett, csontos, hideg ujjai görcsösen szo­rongatták Palkó kezét. — Palkó, kisunokám? s én most elmegyek..; Palkó tágrameresztetfe szemét; — Hová, nagyapó! Fel sem tudsz kelni, hiszen a mankódat is eltüzel­tük már! Az öreg arca megvonaglott; — A Lélek, Palkó..: a léleknek nem kell mankó..; repül, száll.;-, a magasba, ahol mi nts hideg... És ta­risznya sem kelL Palkó, vigyázz a tarisznyára!.: 5 Van még benne né­hány krajcár.:: abba gyüjtsd az em­beri szív adományát.;; Palkó sírt, keservesen, nem értette ugyan a szavak értelmét, de érezte, hegy valami rettenetes, valami ki­mondhatatlan szerencsétlenség sza­kad ró. Fejét az öreg keblére szorí­totta,^ könnyein át szorongva leste, mikor és merre száll el nagyapó lelke. — Palkó, kicsi gyermekem ; -.ha nem leszek, akaszd nyakadba a ta­risznyát ... s keresd és hirdesd a sze­retedet.. Egész életedben.; ? dlztia meghalt hiába szorongatta a kezét, hiába kö- nyörgött, hogy legalább azt mondja meg még, mi a szeretet, hol találja meg; Nagyapó, néma maradt. Fakó arcára nyugalom szállt., szemei a semmibe meredtek. A .kunyhó hasa- dékán 'hirtelen szél fütyült át, a mé­cses meglebbent, s nagyapó lelke el­szállt örökre. Csak a. teste maradt ott a temetőben, a fagyos földben. Fejfáját belepte a fehér hótakaró.,; Palkó pedig szomorúan vállára akasztotta a tarisznyát, s elindult a nagyvilágba : j ; Ment, mendegélt hegyem völgyön át, s amikor megéhe­zett,- vugy nagyon' fázott már a ron­gyokba csavart lába, bekopogott egy- e'gy ház ablakán. De csaknem min­denünnen. elzavarták: »Hordd' el ma­gad te csavargó, mert rádiusz!tom a kutyákat!« — fenyegettél« a gazda­gok. »Nekünk is kevés -van, abból meg nem jut másnak!-« — mentege­tőztek a szegények. S Palkó ilyenkor szomorúan odébbáll! Egyszer aztán, egy nagy erdő mé­lyén találkozott a Bölcs Emberrel. Ott ült barlangjának a bejáratánál, nagy könyvből, olvasott, hosszú sza­kálla a földet súrolta, Palkó illen­dően köszönt. — Békesség néked. Bölcs Ember! — Neked is fiam! Mi járatban vagy erre, ahol a madár is ritkán jár? Palkó szépen elmesélte, hogy Mik­lász városából indult vándorútra, s ő bizony a szoretetet keresi. Csak épp azt nem tudja, mi a szeretet, s hol található. De ha a Bölcs felvilágosí­taná, nagyon megköszönné. — Hm.;. szóval a szerotetet kere­sed — mondta a tudós. — Hát jó, nem bánom. Azzal kézenfogfa Pal­kót, bevezette a barlangba, s egy láda mélyéből két szívet vett elő. Az egyik piros volt, élő és dobogott; a másik fakó, élettelen, kőből való. — Mindkét szív két különböző em­ber szíve. Az élőben szeretet lakozik, a holt üres. A szeretet a jóság, a megértés, a szerénység, a megbocsá­tás. Az egyikben mindez megvan, a másikban semmi nincs. Nézz ide! Kividen ™fújt horoszkóp­r jára, melynek .nyo­mán mennydörgés támadt, szél süví­tett át a barlangon, köd gom oly go tt szerteszét, majd a következő pilla­natban ezer és ezer szív világlott a barlang falán. De a sok tompafényű között csak elvétve akadt egy-egy ragyogó, mert a legtöbbje kőből volt. — Érted? A szeretet a szívben van, abban, amelyik nem kőből való, De figyelj! Üjabb mennydörgés, ködgomolygás következett, aztán halik mennyei zene hallatszott, s az előbbi szívek helyén ugyaninyi apró, kedves, lük­tető piciny* szív tündökölt. —- Látod? — kérdezte a bölcs em­ber. A sok kőszáv egykor... De nem ... te ezt még nem értheted ... Menj. láss világot! Menj kunyhókba és pa­lotákba, utazz tengeren és járd a bérceket.! Szívet mindenütt találsz. Hirdesd a szere tetet, s aztán egyszer majd jöjj vissza és mondd el, mit tapasztaltál! Palkó vándorútra kelt. Bejárta a világ mindéül, táját, de sehol nem ta­lált szerető szívet, tarisznyája is csaknem mindig üres maradt. Ara- bus-honban, hol egy szerencsétlen szolga védelmére kelt, a kalifa meg­vesszőztette. — Még te oktatsz engem arra. hogy mi a szeretet? Mi a jóság? Mi a megértés? Adj hálát Mohamednek, hogy irgalomból nem huzatlak: karó­'Bergen ifáeiában {*£ tömbe, mert meggyőző szóval próbált igazságot; tenni két civakodó fél kö­zött; ALbionban majdnem kivégez­ték, mert kiragadta a korbácsot egy hajcsár kezéből; Tangany lkából a vallása miatt toloncolták ki; Ugor- bergben láncraverték, mert nem hó­dolt a császár előtt; Banderborgban újból tömlöcbe esukatta a király, mert a hadviselő felek között, a békét hirdette. Sok-sok országban alamizs­na-osztásra szólította fel a gazdago­kat, jogot; és egyenlőséget, hirdetett, — de mindenütt pórul járt. Ilyen és hasonló kalandok között járta a világot, mígnem maga is ősz apóvá vált. Egy életet töltött el a szeretet keresésében és hirdetésében. ~ hasztalan. Mindenütt kegyetlen­séget. harácsolást. leigázást, hata- lomravágyást talált. — csak szere te­tet nem, Csak a jóságra, a megértés­re, a megbocsátásra és az emberi igazságra nem bukkant sehol. Végül, mikor már nagyon belefá­radt az életbe, áthajózott egy véget- órni nem akaró óceánon, s gyalogo­san, betegen, nehéz szívvel hazafelé indult. JUdr nem a&lt Iával. amikor annyira leverte lábáról a be­tegség, hogy le kellett ülnie az árok­partra. Kegyetlen láz gyötörte ben­sőjét. Annyi ereje sem. volt, hogy a legközelebbi kúthoz elvánszorogjon. De senki nem. sajnálta, nem szánta meg a vén koldust. Az emberek, ha hozzájuk esdeklett, türelmetlenül le­gyintettek és tovasiettek. Pál apó rnár-már azt hitte, hogy el kell pusz­tulnia, mielőtt hazaérne, amikor egy­szeresük tarka gyermeksereg tartott feléje. — Nézzétek! — szólt egy asztalos gyermeke — ez a szegény bácsi mi­lyen beteg. — Biztosan fáradt is! — sajnálko­zott egy bérlő fia, — Éhes is lehet szegényke, — fe­lelte a pópa lánya. — Nagyapámnak is ilyen hosszú szakálla van, — mondogatlak töb­ben. —• Segítsünk rajta! — kiáltottál« valamennyien. Óvatosán felsegítették, s eltámo­gat, ták egy paraszt házába, aki meg­engedte, hogy a csűrben ápolgassák. A gyerekek napokon át fejecskét és friss kenyeret vittek neki, orvos­sággal is ellátták, tőt az egyik kis­lány még szakadt tarisznyáját is megfoltozta; S amikor Pál apó elég erőt érzett magában ahhoz, hogy hazáig, ahol halni akart, kibírja az utat, sorra csókolta valamennyi gyereket. — I/egyen áldott a ti ártatlan szí­vetek! t,asninrlntt AJlogy baI’ tsJ ILdtUUiaUll. ]agott egy­szer csak megint a sötét, mély erdő­ben találta magát. A barlang előtt ott ült a Bölcs Ember, ugyanúgy, mint sok-sok évvel ezelőtt. Pál apó illendően’ köszönt. — Békesség neked, Bölcs Ember! — Neked is! Hát mit tapasztaltál, te miklászi ember? Látom, nagyon könnyű a tarisznyád. — Súlyos ez, Bölcs, alig bírom ci­pelni. Tele van kőszívvel. Csak ez az egyetlen foltocska teszi könnyeb­bé, ezt is egy gyermek kéz varrta rá; — Úgy . ; . Hát tudod-e már, mi a szeretet és ho] található? — Tudom, Bölcs, hogy mi, — fe­lelte az agg, — de sehol nem talál­tam. Csak a gyermekek között; — Emlékszel-e még a sok apró szívre, amit a barlangban mutattam? Pál apó bólintott. — Noliát tudd meg — szólt a bölcs —. mindez egykoron gyermekszív volt. Csak később, amikor felnőttek, s megismerték a hatalmat, a vagyont, a törekvést, a dicstelenséget, a kap­zsiságot, — csak akkor keményedtől meg. Minden szív tisztán, ártatlanul születik. Mondta a bölcs, s önmagába mé­lyed! Kis idő múlva feltekintett. — Nos, akarsz még valamit? Pál apó kitárta két karját. — Ó, Bölcs Ember, jutalmazd meg a gyerekeket és szere tetüket tedd jelképpé a világon. Neked van ha­talmad hozzá! A Bölcs elgondolkodott. — Legyen, amint kívánod, miklá­szi ember. Te élj örökké, mint a sze­retet jelképe: Mikulás, —mert ezen­túl majd így neveznek, miklászi em­ber x— minden esztendőben egyszer kopogj be a gyermekek ablakán, s minden jóval megrakott, kifogyha­tatlan tarisznyádból ajándékozd meg őket! Igv legyen! őddiq. a tneee, ,Je™ fcvw, hogy solj szépet és jót vigyen, nek* tek a Mikulás. És soha ne feledkez­zetek meg a jóságról, a szeretetről.- Még akkor sem, ha már emibernyi i emberek lesztek;;» TUDJÁK-E... CSALA LÁSZLÓs A SZERETET MESÉJE I

Next

/
Oldalképek
Tartalom