Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-06 / 287. szám
2 ESZÄKMAGTARORSZÄG Csütörtök. 1950. c'ecembfcr 0. Egyre több szenet termelnek a borsodi szénbányák A berentei bányaüzem dolgozóinak mintegy 70 százaléka száll le rendszeresen a bányába. Ez lehetővé teszi, hogy már két műszakban termeljenek. Az egy hónappal ezelőtti napi teljesítéshez viszonyítva 40 százalékos termelékenységet ér-, nek el. A bányaüzemben, naponta 2—3 új dolgozót vesznek fel. Több leszerelt katona is- jelentkezett bányásznak, akik azelőtt az üzem-ben a bányászkatonai zászlóaljban dolgoztak. A bányászokat az elmúlt napokban nyugtalanította a bérezés kérdése. Az újságban azonban elolvasták, hogy rendezik jogos bérköveteléseiket, s ez megnyugtatta őket. A kurityáni bányászok alig egy hónappal ezelőtt napi 60 vagon szenet küldtek a felszínre. A napokban átlagosan 26 vagon szenet termelnek. Az összdolgozóknak mintegy 12—13 százaléka az, amely nem jelent meg munkában, A legényszálláson mindössze tíz üres ágy várja vissza a bányászoka t* $ A sajókazai bányaüzemben mindössze három napig szünetelt a munka. A dolgozóknak a 90 százaléka két műszakban jár siktára. A harmadik műszak alatt fenntartási munkálatot végeznek. A napi termelés 12—17 vagon között ingadozik. A napokban 15 új dolgozót vettek fel az üzemhez. KeSeti Ágnes megszerezte az 5-ik aranyérmet is az olimpián Lapzártakor érkezett jelentés szerint keleti Ágnes, aki a negyedik aranyérmet szerezte meg hazánknak, a versenyek során felemás korláton ugyancsak győzelmet aratott. így Keleti Ágnes két aranyérmet nyert. Ezzel a győzelmével az ötödik aranyérmet is megszerezte hazánknak,- Á KRÖZUS Uinaei nyfcnáiah' ARANYÁSÁSI LÁZ ANATÓLIÁBAN Alaszka? Az amerikai kontinensnek ez a hatalmas északi területe sokáig fogalom volt a könnyen meggazdagodni akarók, a legkülönbözőbb kalandorok között. Ponyvaregényekbe' illő és ponyva regén yek által bőségesen ki is aknázott eseményektől hemzsegett annakidején a világsajtó. A fegyveres rablás, e gyilkosság napirenden volt akkor az alaszkai „goldd igge- rek“, aranyásók között. A jelek szerint, ha kisebb méretekben is, de most Törökországban szökkent magasra ez aranyásási láz. Yakadsik legendája Egy biztos: Anatólia valóban olyan terület, ahol a lakosság évezredekén keresztül menekülni volt kénytelen a rátámadó ellenség elől. Az állandó harcok miatt a tehetősebbeknek itt gyorsan kellett elásniuk kincseiket. Kétségtelennek látszik, hogy sokan közülük soha nem térhettek vissza, hogy kiássák a kincset és így a föld, Anatólia földje feltételezhetően valóban értékes titkokat rejteget. „Nemsokára nem Aga kán lesz az egyetlen ember, akinek annyi aranya van, mint amilyen súlyos 6 maga. Egy kis szerencse és nemsokára — ha akarom — én is Istanbulban reggelizem és Párizsban ebédelek** — jelentette ki egy ásóval és kapával felfegyverzett., rosszul öltözött ember az újságíróknak. Ezután hozzátette: „Biztosak vagyunk abban, hogy a német ke- resztesíovagok kincsei rövidesen bennünket gazdagítanak.“ Istanbul közelében, egy Yakadsik nevű kisközségben terem a legszebb török szőlő. A kertek it* gyakran félméteres, vagy még hosszabb fürtöket adnak. Az édes, zamatos szemek nem ritkán gesztenye- nagyságú ak. A helység az Ajdosz-hegység nyugati lejtőjén fekszik. Nem messze tőle keresztesvitézek lovagvárának romjai állnak, titokzatosan, nemzedékről nemzedékre szálló legendák ködében. íme; i : : A vár urának leánya egyik éjjel leírhatat- lamil szép, talpig selyembe burkolt fiatalembert látott. Amikor a törölt, had megjelent. a várfalak előtt, a leány megpillantotta álmai hősét — az ellenség táborában. Levélkét tűzött egy nyílvesszőre és az íj feszes húrja vitté-repítette a szerelmes üzenetet. Afodura- mán Gazi, a fiatal török még az éjjel kötélhágcsón fellopakodott szerelmeséhez, s ha mái* éppen, ott volt, gondolta, egyben kinyitja az erődítmény kapuját. így került véráldozat nélkül Ajdosz a török sereg kezére. Eddig a legenda — illetve mégsem. Mert — ahogy £ lakosság e romokat nevezd — a „Kecskevár“ maradványai között mesebeli kincs van elásva. Yakadsik huszonhat lakosa kapott ásási engedélyt, az anatóliai aranyláz hatására. Egyelőre csak üres pincehelyiségekre bukkantak. Sardes közelében már tudományosan megalapozott munka folyik. Az archeológusok ott egyenesen Krőzus kincsei után kutatnak. Rendíthetetlenül hisznek sikerükben, hiszen a közelmúltban két ősi arany karperecét találtak ezen a helyem A Kutya-sziget Robinsonja A török sajtó nap mint nap foglalkozik az ásatásokkal. A közelmúltban azonban egy esemény sok-sok helyet elrabolt a török újságok hasábjain. A fővárostól nem messze van egy teljesen kopár sziklasziget Sivárságát egyetlen fűszál zöldié sem szakítja mee. A „Yeni Szabah“ (Uj Reggel) című lap 500 török főm díjat tűzött ki annak, aki öt teljes narrg él ezen a szigeten. Egy horgászbot, egy kés. egy doboz gyufa — ez az egész megengedett felszerelés, amit a pályázó magával vihet. Mintegy négyszáz személy, közöttük több no jelentkezett. Az első megfelelőnek talált „Robinson“ azonnal visszalépett. Rájött — a válogató bizottság szerint, ez korábban is eszébe juthatott volna —. hogy nem tud úszni és így a dolog túlságosan veszélyes, a sziget csak csónakkal közelíthető meg, ami utóvégre fel is borulhat. A másodikat majd megőrjítette a rengeteg rikoltozó sirály és 24 óra múlva visszatért. A harmadik, egy Nedsat nevű fiatalember, kitartott. Igaz, elég nehezen. Felszerelésének nem sok hasznát vette. Egyetlen halat sem fogott, a sirály-tojásokban pedig félig fejlett madarak voltak, öt nap és öt éjjel éhezett. A harmadik napon ráadásul rettenetes vihar kerekedett, olyan, hogy az istanbuli kikötőkben dupla őrséget állítottak a hajókra. S az ötödik napon 500 font és n^gy tömeg istanbuli várta a legyengült- Robinsont a Sarai-csúcson, a legelőkelőbb külföldi vendégek kikötőhelyén. Mint a török lapok megállapítják, a kincskeresőknek mégis csak könnyebb dolguk van. Igaz: Nedsatnak viszont több esélye volt ; s , ... hogy valamely területen élő növények ösz- szességét flórának nevezik; Flóm volt a neve a virágzó növényvilág istennőjének$ a régi római mondákban. * ... hogy a délamerikai Peruban az Andes- hegységben máig is használnak olyan, tér- raszos (lépcsőzetesen, kialakított) kerteket, amelyeket még' az Amerika felfedezését (1492) megelőző évszázadokban hoztak létre. * ;.. hogy az emberi agyvelőben minden testrész mozgásának megvan a maga külön központja. *-... hogy ma már az atommag-rombolás segítségével lehetséges más fémből mesterséges aranyat előállítani, csakhogy az többször annyiba kerül, mint a természetes arany. Kormányrendelet a nyugdíj megvonások felül vizsgálatáról A magyar kormány elhatározta, hogy megszünteti a nyugdíjak indokolatlan megvonása miatt keletkezett sérelmeket. Ezért elrendelte a nyugdíjak megvonásának felülvizsgálatát és az ország jelenlegi teherbíró képességének megfelelő rendezését. A pénzügyminiszter a határozat végrehajtására a következőket rendeli el: A szabályszerűen megállapított, de az 1948 után megvont nyugdíj felülvizsgálatát az érdekelteknek a pénzügyminisztérium nyugdíjügyi főigazgatóságánál (Budapest, V., Guszev u. 10.) kell igényelniük. Az igénybejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: Közölni kell azt a folyósítási törzsszámot, amelyen az igénylő a nyugdíját utoljára kapta, valamint az igénylő .személyi adatait, így a nevet (nőknél a leánykori nevet is), születési évet, hónapot és napot, az anyja nevét, továbbá azt a lakcímet, amelyre nyugdíját utoljára kapta, valamint a jelenlegi lakcímét, ahová a nyugdíj folyósítását kéri. Az igénylőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról. hogy 1945. április 4. után jogerős bírói ítélettel állásvesztésre, illetve közügyektől való eltiltásra ítélve nem volt, közölnie kell, hogy munkaviszonyban áll-e, vagy van-e kereső foglalkozása és ebből mennyi a havi keresete, illetve mennyi jövedelme van. Ha a nyugdíjas a nyugdíj megvonása után meghalt és özvegyet hagyott hátra, aki nyugdíjban még nem részesült, az özvegynek az előbbiekben felsorolt adatokon kívül a saját személyére és az esetleg hátrahagyott árvákra vonatkozó adatokat is közölnie kell és be kell küldenie a házassági és a halotti anyakönyvi kivonatot, végül büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy férjével annak haláláig együtt élt és újabb házasságot nem kötött. Az egyéni felülvizsgálat során elsősorban az alacsonyabb munkakört betöltötték ügyét kell felülvizsgálni; A folyósításra engedélyezett összeget egyéni mérlegelés alapján, kell megállapítaná' és az így engedélyezett ellátásokat visszamenőleges hatály' nélkül a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell folyósítani. A nyugdíjak folyósítását csak a jelenlegi* érvényes nyugdíjazási kor-*- határt betöltötték, vagy rokkantak, illetve az állandó özvegyi nyugdíj feltételeivel rendelkező özvegyek ró* szere lehet engedélyezni. Aki a. jelenleg érvényes korhatárt nem töltötte be és nem rokkant, annak a megvont nyugdíj alapját képező szolgálati idejét a nyugdíjazási feltételek bekövetkezésekor a törvényszerű szolgálati időbe be kell számítani. A rendeletet, a Pénzügyminisztérium Nyugdíjügyi Főigazgatósága hajtja végre, amely az engedélye- 1 zett nyugdíjakat az- Országos -Nyug- — díjintézet útján folyósítja. (MTI) — Csepregi Éva üzeni Budapestről, hogy szülei menjenek érte* (VénPH na^yo81 ré8en történt, öregapám sem emlékszik már, hogy mikor ..-: Miklász külvárosában. kicsiny kunyhóban, hosszú útra készült egy öreg koldus. Unokája ott didergett a vacakban, mellette, de hiába bújt hozzá, nagyapó olyan hideg volt, mint a jégvirágos ablak. Hosszú, fehér haja szétterült a vánkosnak használt tarisznyán, mint odakünn a hó; arca fakó volt, ajka. remegett, csontos, hideg ujjai görcsösen szorongatták Palkó kezét. — Palkó, kisunokám? s én most elmegyek..; Palkó tágrameresztetfe szemét; — Hová, nagyapó! Fel sem tudsz kelni, hiszen a mankódat is eltüzeltük már! Az öreg arca megvonaglott; — A Lélek, Palkó..: a léleknek nem kell mankó..; repül, száll.;-, a magasba, ahol mi nts hideg... És tarisznya sem kelL Palkó, vigyázz a tarisznyára!.: 5 Van még benne néhány krajcár.:: abba gyüjtsd az emberi szív adományát.;; Palkó sírt, keservesen, nem értette ugyan a szavak értelmét, de érezte, hegy valami rettenetes, valami kimondhatatlan szerencsétlenség szakad ró. Fejét az öreg keblére szorította,^ könnyein át szorongva leste, mikor és merre száll el nagyapó lelke. — Palkó, kicsi gyermekem ; -.ha nem leszek, akaszd nyakadba a tarisznyát ... s keresd és hirdesd a szeretedet.. Egész életedben.; ? dlztia meghalt hiába szorongatta a kezét, hiába kö- nyörgött, hogy legalább azt mondja meg még, mi a szeretet, hol találja meg; Nagyapó, néma maradt. Fakó arcára nyugalom szállt., szemei a semmibe meredtek. A .kunyhó hasa- dékán 'hirtelen szél fütyült át, a mécses meglebbent, s nagyapó lelke elszállt örökre. Csak a. teste maradt ott a temetőben, a fagyos földben. Fejfáját belepte a fehér hótakaró.,; Palkó pedig szomorúan vállára akasztotta a tarisznyát, s elindult a nagyvilágba : j ; Ment, mendegélt hegyem völgyön át, s amikor megéhezett,- vugy nagyon' fázott már a rongyokba csavart lába, bekopogott egy- e'gy ház ablakán. De csaknem mindenünnen. elzavarták: »Hordd' el magad te csavargó, mert rádiusz!tom a kutyákat!« — fenyegettél« a gazdagok. »Nekünk is kevés -van, abból meg nem jut másnak!-« — mentegetőztek a szegények. S Palkó ilyenkor szomorúan odébbáll! Egyszer aztán, egy nagy erdő mélyén találkozott a Bölcs Emberrel. Ott ült barlangjának a bejáratánál, nagy könyvből, olvasott, hosszú szakálla a földet súrolta, Palkó illendően köszönt. — Békesség néked. Bölcs Ember! — Neked is fiam! Mi járatban vagy erre, ahol a madár is ritkán jár? Palkó szépen elmesélte, hogy Miklász városából indult vándorútra, s ő bizony a szoretetet keresi. Csak épp azt nem tudja, mi a szeretet, s hol található. De ha a Bölcs felvilágosítaná, nagyon megköszönné. — Hm.;. szóval a szerotetet keresed — mondta a tudós. — Hát jó, nem bánom. Azzal kézenfogfa Palkót, bevezette a barlangba, s egy láda mélyéből két szívet vett elő. Az egyik piros volt, élő és dobogott; a másik fakó, élettelen, kőből való. — Mindkét szív két különböző ember szíve. Az élőben szeretet lakozik, a holt üres. A szeretet a jóság, a megértés, a szerénység, a megbocsátás. Az egyikben mindez megvan, a másikban semmi nincs. Nézz ide! Kividen ™fújt horoszkópr jára, melynek .nyomán mennydörgés támadt, szél süvített át a barlangon, köd gom oly go tt szerteszét, majd a következő pillanatban ezer és ezer szív világlott a barlang falán. De a sok tompafényű között csak elvétve akadt egy-egy ragyogó, mert a legtöbbje kőből volt. — Érted? A szeretet a szívben van, abban, amelyik nem kőből való, De figyelj! Üjabb mennydörgés, ködgomolygás következett, aztán halik mennyei zene hallatszott, s az előbbi szívek helyén ugyaninyi apró, kedves, lüktető piciny* szív tündökölt. —- Látod? — kérdezte a bölcs ember. A sok kőszáv egykor... De nem ... te ezt még nem értheted ... Menj. láss világot! Menj kunyhókba és palotákba, utazz tengeren és járd a bérceket.! Szívet mindenütt találsz. Hirdesd a szere tetet, s aztán egyszer majd jöjj vissza és mondd el, mit tapasztaltál! Palkó vándorútra kelt. Bejárta a világ mindéül, táját, de sehol nem talált szerető szívet, tarisznyája is csaknem mindig üres maradt. Ara- bus-honban, hol egy szerencsétlen szolga védelmére kelt, a kalifa megvesszőztette. — Még te oktatsz engem arra. hogy mi a szeretet? Mi a jóság? Mi a megértés? Adj hálát Mohamednek, hogy irgalomból nem huzatlak: karó'Bergen ifáeiában {*£ tömbe, mert meggyőző szóval próbált igazságot; tenni két civakodó fél között; ALbionban majdnem kivégezték, mert kiragadta a korbácsot egy hajcsár kezéből; Tangany lkából a vallása miatt toloncolták ki; Ugor- bergben láncraverték, mert nem hódolt a császár előtt; Banderborgban újból tömlöcbe esukatta a király, mert a hadviselő felek között, a békét hirdette. Sok-sok országban alamizsna-osztásra szólította fel a gazdagokat, jogot; és egyenlőséget, hirdetett, — de mindenütt pórul járt. Ilyen és hasonló kalandok között járta a világot, mígnem maga is ősz apóvá vált. Egy életet töltött el a szeretet keresésében és hirdetésében. ~ hasztalan. Mindenütt kegyetlenséget. harácsolást. leigázást, hata- lomravágyást talált. — csak szere tetet nem, Csak a jóságra, a megértésre, a megbocsátásra és az emberi igazságra nem bukkant sehol. Végül, mikor már nagyon belefáradt az életbe, áthajózott egy véget- órni nem akaró óceánon, s gyalogosan, betegen, nehéz szívvel hazafelé indult. JUdr nem a< Iával. amikor annyira leverte lábáról a betegség, hogy le kellett ülnie az árokpartra. Kegyetlen láz gyötörte bensőjét. Annyi ereje sem. volt, hogy a legközelebbi kúthoz elvánszorogjon. De senki nem. sajnálta, nem szánta meg a vén koldust. Az emberek, ha hozzájuk esdeklett, türelmetlenül legyintettek és tovasiettek. Pál apó rnár-már azt hitte, hogy el kell pusztulnia, mielőtt hazaérne, amikor egyszeresük tarka gyermeksereg tartott feléje. — Nézzétek! — szólt egy asztalos gyermeke — ez a szegény bácsi milyen beteg. — Biztosan fáradt is! — sajnálkozott egy bérlő fia, — Éhes is lehet szegényke, — felelte a pópa lánya. — Nagyapámnak is ilyen hosszú szakálla van, — mondogatlak többen. —• Segítsünk rajta! — kiáltottál« valamennyien. Óvatosán felsegítették, s eltámogat, ták egy paraszt házába, aki megengedte, hogy a csűrben ápolgassák. A gyerekek napokon át fejecskét és friss kenyeret vittek neki, orvossággal is ellátták, tőt az egyik kislány még szakadt tarisznyáját is megfoltozta; S amikor Pál apó elég erőt érzett magában ahhoz, hogy hazáig, ahol halni akart, kibírja az utat, sorra csókolta valamennyi gyereket. — I/egyen áldott a ti ártatlan szívetek! t,asninrlntt AJlogy baI’ tsJ ILdtUUiaUll. ]agott egyszer csak megint a sötét, mély erdőben találta magát. A barlang előtt ott ült a Bölcs Ember, ugyanúgy, mint sok-sok évvel ezelőtt. Pál apó illendően’ köszönt. — Békesség neked, Bölcs Ember! — Neked is! Hát mit tapasztaltál, te miklászi ember? Látom, nagyon könnyű a tarisznyád. — Súlyos ez, Bölcs, alig bírom cipelni. Tele van kőszívvel. Csak ez az egyetlen foltocska teszi könnyebbé, ezt is egy gyermek kéz varrta rá; — Úgy . ; . Hát tudod-e már, mi a szeretet és ho] található? — Tudom, Bölcs, hogy mi, — felelte az agg, — de sehol nem találtam. Csak a gyermekek között; — Emlékszel-e még a sok apró szívre, amit a barlangban mutattam? Pál apó bólintott. — Noliát tudd meg — szólt a bölcs —. mindez egykoron gyermekszív volt. Csak később, amikor felnőttek, s megismerték a hatalmat, a vagyont, a törekvést, a dicstelenséget, a kapzsiságot, — csak akkor keményedtől meg. Minden szív tisztán, ártatlanul születik. Mondta a bölcs, s önmagába mélyed! Kis idő múlva feltekintett. — Nos, akarsz még valamit? Pál apó kitárta két karját. — Ó, Bölcs Ember, jutalmazd meg a gyerekeket és szere tetüket tedd jelképpé a világon. Neked van hatalmad hozzá! A Bölcs elgondolkodott. — Legyen, amint kívánod, miklászi ember. Te élj örökké, mint a szeretet jelképe: Mikulás, —mert ezentúl majd így neveznek, miklászi ember x— minden esztendőben egyszer kopogj be a gyermekek ablakán, s minden jóval megrakott, kifogyhatatlan tarisznyádból ajándékozd meg őket! Igv legyen! őddiq. a tneee, ,Je™ fcvw, hogy solj szépet és jót vigyen, nek* tek a Mikulás. És soha ne feledkezzetek meg a jóságról, a szeretetről.- Még akkor sem, ha már emibernyi i emberek lesztek;;» TUDJÁK-E... CSALA LÁSZLÓs A SZERETET MESÉJE I
