Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1956-12-05 / 286. szám

ÉSZAKMAG 1 ARORSZAG Szerda, 1956, december 5. A Megyei Munkástanács programja a megye dolgozói jogos politikai, gazdasági, szociális és kulturális követeléseinek kielégítésére A Megye? MmiMstanács fígye- lerobevéve a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetet, összegezte, egye­sítette és továbbfejlesztette a me­gyében eddig kidolgozott és a diós­győri munkások, a bányászok, az egyetemisták, a vasutasok, a mun­káé tanácsok által elfogadott jogos és helyes* követeléseket, annak ér­dekében, hogy ezzel megteremtse jogos követeléseink teljesítésének legfontosabb feltételét: a megye munkásainak, bányászainak, értel­miségeinek, fiataljainak, parasztjai­nak egysége* állásfoglalását, egysé­ges cselekvését. 1. * Általános program Munkás-paraszthatalmat, igazi népi hatalmat, a magyar sajátossá­goknak, nemzeti hagyományainknak és érdekeinknek megfelelő szocia­lizmust akarunk. Ezért visszautasí­tunk minden kapitalista, földesúri, ellenforradalmi és rákosista—gerő- :ista restauráció» kísérletet,; s ezek ellen egységesen, határozottan har­colni fogunk a jövőben is. Magyarország legyen szabad, füg­getlen, szuverén ország! A kölcsö­nös érdekek, egyenjogúság, egymás •belügyeibe való be nem avatkozás, szabad külpolitika alapján építse és erősítse kapcsolatait, baráti együtt­működésiét a szocializmust, kommu­nizmust építő népekkel, minden or­szággal. Nemzeti függetlenségünket, szuverenitásunkat, drága hazánk határait, szocialista vívmányainkat megvédj ük minden támadó ellen, a népet hűségesen szolgáló honvéde- inkre és fegyveres karhatalmi szer­veink re tárnaszkod va. A szocializmus mellett állástfog- lalva hangsúlyozzuk, hogy hűséges őrzői és továbbfejlesztői leszünk nemzeti hagyományainknak, Dózsa György, Petőfi Sándor, Rákóczi Fe­renc, Kossuth Lajos, Táncsics Mi­hály, Szamuolly Tibor, Kun Béia, Rajk László, Pálffy György nyom­dokain haladva. Megyénkben — Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc megyéjében — különös, gondot for­dítunk erre. A nép érdekeinek megfelelő bel­politikát akarunk: a közélet követ­kezetes demokratizálását, népünk tényleges vezetőszerepét az országot érintő fontos kérdések eldöntésében., a termelő és szorgalmas . alkotó munkán alapuló szakadatlanul emel­kedő jólétet, a magyar nemzeti kul­túra következetes fejlesztését és felvirágoztatását, félelem nélküli életet, törvényes rendet, nyugodt, békés életet. A béke, a törvényes rend, a nyugodt alkotómunka érde­kében teljes erőnkkel küzdünk mina­dén rendbontás, egyéni, vagy cso­portos terrorakció, provokációk el-! len. II. Politikai program 1 A törvényes rend és nyuga- lom helyreállítása után a kor­mány kezdjen tárgyalásokat a szov­jet kormánnyal és a varsói szerző­désben részvevő államokkal a szov­jet csapatok Magyarországról való kivonásáról. O A lehető leggyorsabban en- gedjék szabadon ártatlan hon­fitársainkat, az Ideiglenes Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány többszöri helyes állásfoglalása alap­ján is. Nem lehet bántódása senki­nek, aki résztvett az október— novemberi eseményekben és nem követett el közönséges bűncselek­ményeket, főbenjáró bűnöket. ‘3 Demokratikus, általános, tit— kos, közvetlen választásokon fi nép jogos érdekeit bátran és ge­rincesen képviselő hazafiakból keli megválasztani országgyűlési képvi­selőinket, Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányunkat A Március 15-ét nyilvánítsa ^ nemzeti ünneppé, fizetett munkaszüneti nappá a kormány, október 6-át pedig nemzeti gyász­nappá. Legyenek: még fizetett ün­nepnapok: január 1, augusztus 20, karácsony, húsvét és pünkösd má- sodnapjai, október 23-a legyen nem­zeti ünnepünké C A kormány teljes erejével tá- mogassa az üzemi forradalmi munkástanácsokat, hogy azok az üzemek felelős demokratikus önkor­mányzati szervei legyenek. A közeljövőben demokratikusan és titkosan válasszák újjá népi ha­talmunk községi, városi, járási, me­gyei szerveit. E szervekben nem le­het helyük sem a horthysta-fasiszta rezsimet, sem a rákosista—gerőista rezsimet végig hűségesen kiszolgá­lóknak. A A pártok életében és vezeté ^ sében, állami és közéletünk­ben nem lehet szerepük a karrieris­táknak, talpnyalóknak, demagógok­nak, fasisztáknak, nyilasoknak, tőkéseknek, a földesurak, a grófok éi bárók kiszolgálóinak, csendőrök­nek és másoknak, a horthysta- fasiszta rezsimet és a rákosista— gerőista klikket végig vakon, hűsé­gesen kiszolgálóknak. Vezető állá­sokba csak olyan kommunistáknak, más pártbelieknek és pártonkívü beknek lehet helyük, akik a marx­ista-leninista nemzetköziség mellett elsősorban magyarok, igaz hazafiak, akik tisztelik, becsülik, hüségesen örzik és ápolják, továbbfejlesztik ezeréves nemzeti történelmünk nagyszerű hagyományait. Csakis ez a biztosítéka annak, hogy a kapita­lista, földesúri és a rákosista— gerőista átkos múlt többé ne tér­hessen vissza! 7 Törvényes alapon felül kell vizsgálni Rákosi, GerŐ, Far- kan M:vá’y, a bűnöket elkövető ál- larr v' * ’-r:s*ák és mások tevékeny Bégét és nyílt ke’! ífcé1- • —nöar5 a bűnösök fedett Nép: őPamunk védelmét elrósor- fecí-n fegyveres munkószászlöalja.' inkra ée olyan fegyveres testüle­tekre kell bíznunk, mélyek minden tekintetben népünk érdekeinek és hűséges szolgálatának vannak alá­rendel ve. Ezekben nem lehet he­lyük a volt államvédeimistáknak, a magukat kompromittáltaknak, huli­gánoknak és ellenforradalmároknak, egyéni célokat keresőknek, karrie­ristáknak, csak a munkás-paraszt hatalom hűséges híveinek. O Jogos politikai, gazdasági, szo- '-*■ ciális, kulturális követeléseink teljesítésének biztosítása végett 1A Több-pártrendszer Magyarországon. megtartjuk sztrájkjogunkat. Sztráj­kot minden esetben saját, és né­pünk érdekei, írninkásrparasz tha tál- műnk megszilárdítása érdekében használjuk fel. Q Az új, haladó értelmiség leg- harcosabb rétegeivel, az egye­temi ifjúsággal és a haladó írókkal és újságírókkal, akik elismerik a munkásosztály vezetőszerepét, akik hívei a munkás-paraszthatalomnak és a szocializmusnak, valamint min­den olyan megmozdulással, amely az itt kifejtettekkel egyetért, legtel­jesebb mértékben szolidaritást vál­lalunk. I Több-pártrendszer legyen * Magyarországon. Legyen pártja a munkásosztálynak, a pa­rasztságnak, a kisembereknek, de minden párt a szocializmus talaján álljon! A szocializmus talaján álló pártok szervezése és működése né­pünk elidegeníthetetlen demokrati­kus joga. 1 1 Számolják fel a felesleges, 1 ^ * bürokratikus állami és gaz­dasági szerveket. Kicsiny, olcsó, jól dolgozó, a nép érdekeinek megfelelő állami és gazdasági apparátusokat kell szervezni. Meg kell szüntetni a felesleges állami és gazdasági szer­veket. A Megyei Munkástanács el­lenőrizze a régi közigazga- ási apparátus és annak végrehajtó­bizottságának munkáját. A közi- igazgatási apparátusok munkáját a régi végrehajtó-bizottságok irányít­sák felelősen. A végrehajtóibizottsá­gokban és a közigazgatási appará­tusban csak olyanok dolgozhatnak, akik munkás-P&raszthatalmunk hü» séges hívei, akik határozottan, ge­rincesen küzdenek és dolgoznak né­pünk érdekeiért, akik osztatlanul bírják lakosságunk bizalmát. Köz- igazgatásunk legyen egyszerű, ol­csó, a nép érdekeinek megfelelő, bürokráciamenteti. A kormány gondoskodjon az 'október—novemberi ese­mények során árván és özvegyen maradiakról, gz ölesettek árváinak neveléséről és gondozásáról, az eá- esettek hozzátartozóiról. sizág közvéleménye előtt. Követel­jük. a népgazdaságra előnytelen ke­reskedelmi szerződések felbontását és azt, hogy az ország külkereske­delme a legteljesebb egyenlőségen, a kölcsönös érdekeken alapuljon. Köve­teljük a külkereskedelmünkben meg­mutatkozott hibák okozóinak meg­nevezését és felelősségrevonását. 1 O Elégséges anyagi támoga- A tást kell kapnia a magán- kisiparnak és a kiskereskedelemnek a kormánytól. A Megyei Munkástanács azonnal hozzákezd a közigazgatási appará­tussal együtt a reá tartozó intézke­dések kidolgozásához és azok végre­hajtásához, hogy lépésrő 1 - lépésre ja- ítsunk jelenlegi súlyos politikai, azdasági, szociális, kulturális hely­zetünkön. Ennek érdekében, a munkástaná­csoknak, megyénk mindén igaz ha­zafijának teljes erejükkel támogatón­ak kell a Megyei Munkástanácsot, közigazgatási, állami és gazdaság] szerveinket, bátran kell kezdemé­nyezniük lakosságunk élet- és mun­kakörülményeinek javítását. 12. 13 III. Gazdasági, szociális és kulturális program A kormánynak elsősorban a mun­kások, bányászok életszínvonalának emelésére kell erélyes intézkedése­ket tenni, mivel eddig alig történt valami ennek érdekében. | A rákosista—gerőista klikk **•* szavakban a «-magyar Ruhr- vidőknek«« becézte Borsod megyét, Miskolcot. A valóságban megyénk és városunk egészségügyi, tanügyi, lakás, villamosítási, vízügyi, mező­gazdasági, útügyi helyzetét tekintve az utolsó megyék és városok közé tartozik. Ezért a kormány a követ­kező években biztosítsa, hogy me­gyénk és városunk elérje, sőt meg­haladja mindenben az országos át­lagos szintet. Megyénk és váro­sunk, üzemeink bányászaink, gazda­sági, szociális, kulturális;, egészség- ügyi, tanügyi, lakásügyi, mezőgaz­dasági, vízügyi, útügyi, villamosí­tási helyzetének lényeges javítása érdekében igen sok megyei, városi intézkedést kell tennünk saját erőnkből is. Ennek érdekében kon­krét programot kell kidolgozni a munkástanácsoknak. A Megyei Munkástanács bizottságainak a köz- igazgatási szervekkel együtt rövid idő alatt kell kidolgozni és nyilvá­nosságra hozni saját programjukat. *y A tervgazdaság terén megmu- *ml‘ tatkozó súlyos hibákkal kap­csolatban a Tervhivatal vezetőjét és a tervezés terén meglévő hiányos­ságokban bűnös egyéneket váltsa le a kormány. *3 A mai napig a titok fótyolá- *-*• val borított uránium-ügyre derítsünk fényt, a magyar nép nem­zeti kincseit, az uránércet és alu­míniumot kizárólag a magyar nép és a béke érdekében használjuk fel, az uránérc felhasználásáról a való­ságnak megfelelően tájékoztassák a közvéleményt, A A kategóriái alapbéreket az * ország gazdasági élete által v.r,«„n.*ed'h,>4ő legnp^vobb mérték» " ■ —n pvmf’-í.fv. »m^kedjen n ->1 n a burkolt áremelést, valamint a normák és a darabbérek rendszerét is, C A nyugdíjkorhatár férfiaknál 55, nőknél 50 év legyen, a nyugdíjakat gazdasági helyzetünk­nek megfelelően emeljék. A A családi pótlékot emeljék fel és töröljék el a 4 százalé­kos gyermektelenségi adót. H Mint szerzett jogunkat adják • • vissza a vasúti kedvezményt, ovi kétszeres ingyenes és évi két­szeres kedvezményes utazás esetére. Vezessék be ismét, hogy munkása- nk önköltségi áron vásárolhassanak anyagot és végezhessenek el kisebb javításokat üzemeinkben szükségle­teik jobb kielégítése érdekében. 0 Az égető lakásproblémák meg- oldása érdekében 1960 végéig biztosítani kell Miskolcon 5000 la kás felépítését (az egész megyében legalább 15 000-et és ebből 5000-et a bányászoknak), a vállalatok nyújt­sanak sokkal nagyobb mértékű tá­mogatást kislakásépítéshez, elfo­gadható pénzügyi feltételek mellett. Q A mezőgazdaság szocialista htjával egyetértünk, de az át­szervezés a legteljesebb önkéntes­ség és a parasztság érdekeinek és nemzeti sajátosságaink szem előtt, tartásával történjen. Töröljék el parasztság beadási rendszerét, ha­tálytalanítsák a/. 1956-os adóemelést elrendelő intézkedési A falusi sze­gény» és kisparasztság anyagi hely­zetén lényegesen javítson a kor­mány és igazságosan állapítsa meg a falusi Öregek szociális kedvezmé­nyét. Jóvá kell tenni minden tör­vénysértést, amelyeket a szövetke­zeti mozgalom erőszakos szervezésé­vel és törvénytelen tagosításokkal követtek eL 1 A Szorgalmas termelő, alkotó- ^ ”• munkával kell elegendő ter­méket biztosítani forintunk szilárd­ságáért., az életszínvonal biztosítá­sáért, az infláció megakadályozása ért. Azért határozottan kell fellépni minden rendzavaró. a termelőmun vát bénítani akaró ellen. 1 I Követesük az elműt* évek- ■ ■ Köp Vft+ött és az gaz * ■-. károsan kiske­reskedelmi szerződések felülvizsgá lását és azokat ismertessék a?- or 1 *3 Meg Kell szüntetni az egész­I *3. ségtelen hóvégi túlórázáso­kat és bányáinkban a vasárnapi ter­melőmunkát, a díjtalan túlórázást. I A Minden állami, gazdasági ' szerv, minden hazafi erőtel­jesen küzdjön az áremelés, a speku­láció, az üzérkedés ellen, a stabil árakért. K Vizsgálják felül az SZTK • juttatásokat, azokat gazdasá­gi lehetőségeinkhez képest emeljék, elsősorban a táppénzt. IV. A Megyei Munkástanács rövid időn belül megbeszéli azon jogos kö­veteléseink .teljesítésének módját és idejét Kádár János miniszterelnök­kel Budapesten vagy Miskolcon, me­lyek az Ideiglenes Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány hatáskörébe tartoznak. Honfitársaink! Barátaink! Egységbe tömörülve dolgozzunk és küzdjünk e program valóraváltásá- ért! A Borsod-A baúj-Ze mplénmegyei Munkástanács L. Kruczkowski beszéde a Lengyel írót SzávetségéneK VII. Kongresszusán A Lengyel írók Szövetségének Varsóban ülésező kongresszusán Leon Kruczkowski, a Lengyel író­szövetség lelépő vezetőségének elnö­ke beszédet mondott. Beszédében értékelte a Lengyel írószövetségnek a legutóbbi nyolc évben, az úgynevezett „Szczecin utáni“ időszakban végzett munkáját. (A lehgyel írók 1949-ben Szczecin­ben kongresszust tartottak, ahol ki­adták a jelszót, hogy a lengyel iro­dalom főirányvonaLa a szocialista realizmus.) Kruczkowski a többi között kije­lentette: „Az 1949. és 1954. közötti időszakban mindenki, bármilyen ál­láspontra is helyezkedett a szocia­lista realizmust illetően, felismerte, hogy károsak azok a módszerek, ame­lyekkel a párt és a kormány kultúrpolitikája a mindennapi gyakorlatban igyekezett befolyá­solni az irodalom és művészet fejlődését. A kultúrpolitika hamis elképzelései és bürokratikus módszerei is teljesen kedvezőtlen légkört teremtettek a fokozottabban célratörő és meré­szebb alkotómunka kifejlődéséhez, egyúttal előmozdították a felületes munkát, és a „nagyközönség igényei” fogalmának elkorcsosulását, demo­ralizálták az írókat., különöskéopen a fiatal és tapasztalatlan írókat és sok esetben csupán a cinizmus isko­láját jelentették.“ A Lengyel írók Szövetsége veze tőségének fő hibája az volt, hogy a szövetség „nemcsak harcolt meré­szebben a kultúrpolitika káros elgon­dolásai és módszerei ellen, hanem különösen az 1950-ben tartott varsói kongresszus óta bizonyos mérteid g rpaga is e politika eszközévé vált.’* A lengyel írók kongresszusának a formában, amelyet 1950-ben ad­tunk neki, nem szolgálta megfele­lően hazánk irodalmi életének fejlő­dését4’ —■ mondotta Kruczkowski. — „Ezeknek a meglehetősen rossz tapasztalatoknak terhével né­zünk most ismét szembe azzal a kérdéssel. milyen ..szakmai'’ vagy „ideológiai“ jellege le- gyen-e az írók szervezetőnek a népi Lengyelországban.” A lengyel írók kongresszusának második napján, pénteken folytató­dott az élénk vita. Az irodalmi alkotómunkával szo­rosan összefüggő kérdéseken kívül a kongresszus részvevői felszólalá­saikban nagy figyelmet fordítottak általános érdekű problémákra is, így például a jelenlegi lengyelorszá­gi politikai helyzet és a magyar kérdés problémájára, valamint a lengyel és a nemzetközi helyzettel összefüggő más problémákra is. A kongresszus második napján a kong­resszus részvevői, a lengyel íróidhoz érkezett táviratokra adott, válasz­ként leveleket intéztek a magyar és az angol íróidhoz. A magyar írókhoz intézett levél a többi között a következőkép­pen hangzik: «A lengyel írók jelenleg Varsóban megtartott kongresszusa nagy meg­indulással hallgatta meg üzenetü­ket. Tragédiájuk első napjaitól kezdve az egész lengyel néppel együtt Önök mellett állunk küzdel­mük ben és szenvedésükben. A ma­gyarországi események mélyen föl­rázzák valamennyi lengyel író lelki- ismeretét, akik tudják, milyen je­lentősége és ára van a szabadság­nak.« (MTI) A sajtómmal a tiltott könyvek listáiénak és a könyvkiadás efijodáriisápak eltörlései kéri a lenijei irokongresszus határozata A lengyel író kongresszus túlnyo­mó szótöbbséggel határozati javas­latot fogadott el a sajtócenzura el­törléséről. A kongresszus javasolja továbbá a tiltott könyvek listájának eltörlését és azt. követeli, hozzák nyilvánosságra az íróknak a volt közbiztonsági minisztérium állal összeállított személyi aktáit. A kon­gresszus továbbá az állami könyv­kiadás egyedáruságánajc eltörlését ajánlotta, (MTI) Karácsonyra új szépirodalmi könyvek kerülnek forgalomba Könyvkiadóink es könyvt erjeszté­sünk munkája most már lehetővé teszi, hogy a karácsonyi könyvpiacra számos új szépirodalmi könyv kerül­jön forgalomba. Többek között a közeli napokban és hetekben széleskörű érdek­lődésre számottartó új könyvek jelennek meg. A Szépirodalmi Könyvkiadó közre adja többek között Kolozsvári Grand- pierre Emil Bűvös kaptafa című sza­tirikus regényét, Reményik Sándor Vándorlások könyve című délameri­kai útirajzait és Tatay Sándor a Si- meon-ház című nagysikerű regény- trilógiájának következő részét A má "'■dik lány címmel. Megjelennek Németh László tör­ténelmi drámái és Kellér Dezső Tisztelt közönség! című gyűjte­ményes kötete. Ismét kiadják a Vörös postakocsi, a Kék szalag című Krudy-regényeket, a költészet barátainak pedig Tóth Árpád összes verseit. Űj kiadásban keiül a könyvesboltokba Madách Im­re Az ember tragédiája. Az olcsó könyvtár soronkövetkező három kö­tete Dumas Három testőre. Számos külföldi író könyve Is for­galomba kerül még karácsony elölt; így Viktor Hugo Nyomorultak című világhírű műve. Louis Ara­gon Uri negyed című regénye és a népszerű Yvés Montand Csupa ■ napfény a szívem című nagy­sikerű önéletrajzának kiadása. Megjelenik Bodier francia irö Tris* •an és Isolda című mond afél dolgozása % a Ha ró^s^szál leszel círml népr kötészeti gyűjtemény. Thackeray,® nagy klasszikus író Barry Lyndon című regénye is a karácsonyi könyv­piac egyek vonzó újdonsága lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom