Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-04 / 285. szám
atarnmt 4. £SZAKIHAGTAKÖXS2A& Miért kell üzemi pártszervezet? Minden becsületes magyar hazafi, fujmrnunieta és haladó ember örömére egyre erőteljesebben folyik a % országban az új párt, a kommunisták pártja, az MSZMP szervezése. Egymásután érkeznek a hirek szerkesztőségünkbe, amelyek szerint mind többen kérik felvételüket a pártba. December 1-i lapunkban már megírtuk, hogy a Dimávagban addig 116-an kérték felvételüket az MSZMP-be. Kiss Ferenc, Kádár Lajos, Tornai Lajos, Szalai Tibor üzemi munkások szükségét látták, hogy belépjenek a pártba. Az új párt iránti bizalom jeléről tesz tanúságot az is, hogy nemcsak a kommunisták és a volt párttagok, hanem a párton- kívüli dolgozók is jelentkeznek. Ezt tette Hegedűs Béla, Veszprémi Mihály, ügy vélekednek, azért lépnek be a pártba, mert ez a párt a forradalomban született, harcol a munkások követeléseiért és hű akar lenni a marxizmus-lenlnizmushoz. Eddig a megye területén mintegy 190 alapszervezet alakult. Biztató kezdet, azt igazolja, hogy a munkások, a munkásosztály bízik az új pártban. Mindezek mellett gyakran azt kérdezgetik az emberek, miért van szükség üzemi pártszervezetre? Sokhelyütt nem tudnak világos és határozott választ adni erre a kérdésre. Kell-e pártszervezet az üzemekben? Ez a kérdés a kommunisták számára nem lehet vitás. A* illegalitás éveiben is volt a nagyüzemekben a pártnak szervezete, kivételt csak azok az esetek képeztek, amikor a lebukások következtében szétzúzták a pártszervezeteket, de ilyen esetben is újra meg újra kiépítették a párt helyi szervezeteit. Mondjuk meg nyíltan és őszintén, az a kérdés, hogy kell-e pártszervezet, elsősorban olyan helyekről merül fel, ahol a munkástanácsokban nem a munkások igazi vezetői foglalnak helyet. Ahol úgy beszélnek, mint az Északmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat egyik munkástanács tagja: „Tizenegy év óta várunk arra, hogy ezt a rothadt rendszert felszámoljuk és a rothadt kommunistákat kidobáljuk mindenünnen." Nyilvánvaló ezek az emberek nem szívesen számolnak azzal a kilátással, hogy az üzemekben megalakulnak az MSZMP szervezetei és dolgozni kezdenek. Szerkesztőségünket most már mind gyakrabban keresik fel üzemi munkások, segítséget, tanácsot kérnek. A lap szerkesztőségéhez folyamodnak segítségért az emberek. Milyen következtetést lehet e kis példából levonni az üzemekre vonatkozóan is? Azt, hogy a belső problémák megoldásához, az üzemek beindításához, az új élet megkezdéséhez szükség van üzemi pártszervezetekre. Bárhogy hangoskodnak egyesek, az igazság az, igénylik az emberek a párt segítségét. Ezt a segítséget az MSZMP meg is adja számukra, Nyilvánvaló tehát kellenek az üzemi pártszervezetek. Az élet ezt igazolja, % munkások, kommunisták ezért hozzák létre szerig az üzemekben! Más munkastílust! Sok szó esik manapság arról, hogyan fog dolgozni az MSZMP, milyen lesz a pártélet. Többen azért is tartózkodnak még a pártba való belépéstől, mert félnek, hogy a régi módszerek felülkerekednek, amikor egy-két beképzelt, magát túlokosnak tartó pártvezető belefojtotta az ellenvéleményt a párttagság többségébe. A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei ideiglenes intézőbizottsága nemrégiben közzétette nyilatkozatát, programját. Ebben az szerepelt a többi között, hogy a párt életében biztosítani kell a pártonbelüli demokráciát, még a kisebbség véleményének figyelembevételét is, meg kell akadályozni, hogy egyének, vagy kisebb csoportok diktatúrát gyakoroljanak a pártban. Nem lehet a párton belüli centralizmus elvét úgy értelmezni, hogy süketen . és vakon kell végrehajtani minden utasítást a »partfegyelem« és a -pártegység-« érdekében. A régi módszerek nem jöhetnek soha vissza többé! Egysze rsm i ndenkorra elsöpörte az útból a nép, s most a megváltozott viszonyok között más munkastílusra van szükség. Igazi párt- demokráciára! Ezentúl nem lehet és nem kell mindent a pártban eldönteni. Jóval kevesebb lesz a függetlenített apparátusban dolgozók száma, s jórészt a közvetlen termelőmunkában dolgozóknak kell a szervezetek vezetését pártmunkában vállalniok. Ez feltétlen a pártmunka tekintélyének növekedését :a eredményezni. A termelés irányítása a gazdasági szervek feladata és a munkásságé, amely a munkástanácsok útján masa is résztvesz a termelés vezetésében — mondotta Kádár János miniszterelnök Tatabányán. Mi következik ebből? Az, hogy az MSZMP-nek újfajta módon kell dolgoznia az üzemekben és elsősorban politikai nevelőmunkát kell végeznie. HALLASSUK SZAVUNKAT A b udapesti gyermekekből 2000 TÉLIRE || 200 VÉGLEGESEN talál új otthont a borsodi családoknál Jogos kritika a budapesti Kossuth Rádióról A Borsodmegyed Munkástanács kezdeményezésére a borsodi anyák, megyénk melegszívű tnyai, örömmel ajánlották fel segítségüket, hogy enyhítsék a budapesti édesanyák gyermekeiket féltő aggodalmát és otthont nyújtsanak a hajléktalanná vált budapesti gyermekeknek, magukhoz vegyék az árváikat Miskolcon 950 család jelentette be együttérző szeretetét. Ózd városból 370-en csatlakoztok a mwnká&taruics felhívásához. Megyénk területén kétezren jelentkeztek. akik hajlandók a tél idejére otthont biztosítani, magukhoz venni az arra rászoruló gyermekeket. Ózd on egy hét gyermekes család is bejelentette csatlakozását és amikor nem akarták jegyzékbe venni igényüket. a család három dolgozó tagja ment fel a tanácshoz tiltakozni az elutasítás ellen. Hivatkozva arra: talán nem tartanak elegendő garanciának három öntudatos dolgozó munkaerejét? Sokan bejelentették, hogy ruhaanyagot vásárolták, s várják a gyermekeket Kétszázan felül van azoknak a száma, akik örökbe szeretnék fogadni az árvákat. Érthetetlennek tartjuk, hogy a mozgalomról, a lelkesen készülődő édesanyák munkájáról a Kossuth Rádió mélységesen hallgat. Nem hajlandó reagálni a Borsodi Rádióban is elhangzott felhívásra. Azt hittük, hogy a Kossuth Rádió nyomban magáévá teszi ezen legemberibb gondolatot. A megyed munkástanács küldöttséget is menesztett Budapestre, akik azzal a szomorú tapasztalattal tértek vissza, hogy a budapesti illetékes hatóságok közömbösek és tudomásul veszik azt, hogy a pesti szülők bizalmatlanok,, nem merik maguk mellőil elengedni gyermekeiket Hisszük, hogy a Kossuth Rádió segítségével a hatóságok el tudják oszlatná a bizalmatlanság ködét és rövidesen elindulnak a budapesti gyermekek, mert megértik a bizal- matlamkodó szülők, a diósgyőri,, ózdi* borsodi családok meleg otthont, gondosságot és biztonságot nyújtó, segítő szeretetfelajánlását. Reméljük, hogy a Borsodmegyei Munkástanács ezen nyílt felhívásra a Kossuth Rádió is megmozdul és nem fogja tétlenül szemlélni, agyonhallgatni dolgozóink nemes mozgalmát Fokhagymát feketézett a pressoban a visszatért szélhámos Néhány nappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy egy középkorú nő a város boltjait járja, kéregét, arra hivatkozik, hogy budapesti „kibam- bázott." A rendőrség eltanácsolta Miskolc területéről, mivel semmiféle bejelentője nincs, személyazonosságát csak bemondása alapján sikerült megállapítani. Szombaton este a Rácz-cükrászdá- ban újból feltűnt Társaságában idősebb férfi vodt, erősen ittas állapotban. Fokhagymával féketéztek. Arra kérjük a megye lakóit, hogy ha az illetőt valahol meglátják, azonnal jelentsék a legközelebbi rendőrőrsön. Személyleirása: középtermetű, 48 esztendős nő. Állandóan török- mintás fejkendőt és alaposan megviselt ballonkabátot, magasszárú barna cipőt hord. [Vl ég messze van a tavasz, téli dermedtség borítja a kopár tájat, még félelem és fájdalom szorongatja szívünket, mégis érezzük, hogy újra sarjad az élet. Ha lassan is, de haladunk a kibontakozás, az új élet felé. Uj országot, jobb életet akarunk teremteni, százszorta jobbat, mint amilyenben eddig éltünk. Ezt akarjuk és ki ne akarná ezt? Aki becsületes polgára ennek a hazának, annak most a haladó erők között a helye, annak az első sorokban kell küzdenie az új életért. Ha nehéz körülmények között is, de mindenfelé alakulnak a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezetei. Egyetlen párttagot, egyetlen állampolgárt sem akarunk áltatni azzal, hogy szebbé festjük a helyzetet a ténylegesnél. A helyzet még súlyos és ahhoz, hogy újjászervezzük erőinket, a leghatározottabban állást kell foglalnunk az MDP, a Rákosi—Gerő-klikk bűnös vezetésével és politikájával szemben. Most még kevesen, de meg- tiszíultan állunk oda az ország színe elé és kijelent jük: az MSZMP semmiféle közösséget nem vállal a régi katasztrófapolitika híveivel. Az új párt hű akar lenni a magyar forradalmi munkásmozgalom nagy hagyományaihoz és a leghatározottabban kiáll minden olyan törekvéssel szemben, amely Magyarországon a földbirtokosok, a tőkések és bányabárók uralmát akarná visszaállítani. I? z az elhatárolás \ a bűnös múlttól, megújhodó pártunk egryik erkölcsi alapvonása. Sok kommunista teszi fel most a kérdést: hogyan, s merre tovább? Olyan kommunisták, akik az elmúlt években is bebizonyították, hogy tudnak a saját fejükkel gondolkodni, tudnak a nép szívével érezni, ezek a legjobb és legnépszerűbb kommunisták vegyék kezükbe az MSZMP szervezésének feladatát. Ez nem lesz könnyű, hiszen vannak még becsületes és jó- szándékú emberek is, akik bizalmatlanul néznek a kommunistákra, s még az egyszerű párttagokat is okolják az elmúlt hibákért. Nem leszünk milliós párt, szerényebb keretek között fogunk dolgozni, mint eddig. Kemény és nehéz hétköznapi munka vár párttagjainkra* Puritán, munkás élet vár ránk, nem csillogás és nem szuronyokkal biztosított fölény. Ezt mindenekelőtt tudnunk kell és ezekkel a gondolatokkal kell megkezdenünk a munkát. Ma még sok politikai nézettel találkozunk, amelyekkel ellenkeznek elveink. Ezért most azt kell keresnünk, amely összeköt bennünket minden demokratikus szándékú emberrel. Még a kommunisták között is akadnak sokan, akik bátortalanok, s bár magukat kommunistának vallják, véleményüket és politikai állásfoglalásukat nem mondják meg nyiltan. Igaz, az elveszett bizalom visszaszerzése nem könnyű dolog, de a kommunistáknak vállalniuk kell minden nehézséget. Ez most a legfontosabb. Meg kell menteni az országot a nyomortól, az inflációtól. Ebben a nehéz harcban is a kommunistákra vár a legnagyobb és legnehezebb feladat. A kommunisták előtt nincs két^ féle út. A marxizmus-leni- nizmus eszméivel és tiszta meggyőződésük rendíthetetlenségével bátran ki kell állni az emberek elé. Sokat vesztettünk, de a kommunisták szerény és becsületes munkájával visszaszerezhetjük a szocializmus becsületét. Vannak kommunista bányászaink? Vannak. Bányáink többségében mégis áll a munka. Ezért bányáinkban is a kommunistákra vár most a feladat, nekik keli példát mutatni a termelés beindításánál. Vannak kommunista épííőmunkásaink százan és sokezren. Rájuk is komoly munka vár, beszéljenek nyiltan és cselekedjenek határozottan. Diósgyőrben, özdon és a megye több ipari vidékein, ahol a kommunisták megkezdték a munkát, máris tapasztalható némi kis eredmény, erősödik az új párt és megkezdődött a termelés. Sokszor még hitetlenség és gúny akadályozza legjobb szándékainkat, de ezzel is számolni kell. Munkás- osztályunk nem akar kapitalizmust, szocializmust akar és hisz a szocializmus eszméjében. A kommunisták feladata, hogy eloszlás- sák a kételyeket és megmagyarázzák, hogy most minden becsületes munkás kötelessége a demokratikus nemzeti felkelés vívmányainak megvédése, erősítése. Ezt pedig elsősorban is a munka beindításával, a termelés megkezdésével lehet elérni. Ez most a feltétele annak, hogy valóban szabadok és függetlenek legyünk, hogy szabad, szocialista országot tudjunk épí- tení. |V[ ehéz ma kommunistának len^ * ni, hiszen kevesen vagyunk még. De tiszta a szívünk. A nemzeti felkelés tüzében megtisztult szocialisták máris nagyobb erkölcsi erőt képeznek, mint az embertelenség és hazugság abroncsaival összefogott egykori mammutpárt. Kevesen vagyunk és sok a tennivalónk. Lássunk hát munkához, kommunista elvtársak. Beszéljünk nyiltan és cselekedjünk bátran, a jövő minket fog igazolni, ügy dolgozzunk, hogy soha többé senki ne téríthessen le bennünket a tiszta eszme, a marxizmus-len inizmus, a munkásosztály szent ügyének út** járói. Legyünk bátrak és kezde- ményezőek, verjük vissza a reakció támadásait, harcoljunk min-* denfajta restauráció ellen. Hallassuk szavunkat, s ha kell, az önmegtagadás árán is teremtsük meg a normális élet feltételeit. Most, ezekben a nehéz napokban mutatkozik meg Igazán, hogy ki a jó hazafi, ki a becsületes kommunis-* ta, ki akarja a néphatalmat, a munkásosztály hatalmát, ki akar szocializmust. A kommunisták azt akarják, s ha dolgoznak érte, akkor eltűnik és feloldódik a bizalmatlanság, eltűnik a kétely. Minden becsületes magyar emberen és minden tisztaszívű kommunistán múlik, hogy országunk mikor áll ismét talpra, mikor le-* szünk ismét vidámak és boldogok^ ÍZ evesen vagyunk még, de esz- ménk igazsága és ereje ismét csodákra képes. Most Is olyan lelkesen kell tevékenykednünk* mint 1945-ben, s munkásosztályunk ügye, a nép és a haza ügye* a marxizmus-leninizmus szent célja győzedelmeskedni fog. AZT ÁLMODTAM, hogy a szavak felkeltek és kivonultak, mint egykor Róma elégedetlen népe a Szent Hegyre. Előzőleg már jóideje forrongott az egész szótár, sisteregve és zizegve panaszolták el sérelmeiket a szavak, úgy, hogy majdnem felébredtem. Dühös szavalókórusba tömörültek és ilyen szöveggel verték fel a csendet: — Gyalázat! Napról-napra jobban bántalmaznak minket! Elcsépelnek, kiforgatnak eredeti jelentésünkből. Egyre jobban kopunk, már egészen laposak vagyunk és ha ezt tovább tűrjük, holnapra már nem lesz semmi értelmünk! — Jó, hogy engem említenek! — kiáltott most közbe az „értelem" szó. —• Velem történik a legnagyobb igazságtalanság.. Minden zagyva szajkó az ajkára vesz; minduntalan használnak, méghozzá a legaljasabb célokra. Higyjék el, uraim, hogy nekem már régóta nincs semmi értelmem és ez, lássák be, az én szakmámban végzetes. — IGAZA VAN! — zúgta a szavalókórus. — Mások is ezt mondják. „Szellem“ nevű kollégánk is panaszkodik; úgy helybenhagyták, hogy már nem is szellemnek érzi magát, hanem csak hazajáró kisértetnek, amiben senkisem hisz többé komolyan. A „szeretni" ige zokogva fenyegetőzik, hogy öngyilkos lesz, mert nem bírja már a rengeteg visszaélést. Olyan gyalázatos módon használják fel a leggyanúsabb érdekek szolgálatában, hogy folyton émelyeg a szógyöke. Legtöbb igénket hasonló sérelmek érik: szégyenteljesen, ragozzák őket. Ami pedig a főneveket illeti, ezeket teherhordásra használják fel. Olyan fogalmakat kell cipelniük* amelyekhez semmi közük sincs; BÁLINT GYÖRGY: A SZAVAK FELKELESE A jelzők örjöngenek a felháborodástól, mert a piszkos munkában elvesztették a színüket és most már mindegyik egyformán szürke. Rossz írók. tudatlan kereskedelmi levelezők és gálád szónokok állati sorban tartanak bennünket. Hülyeségüket és gonoszságukat kell folytan szolgálnunk Hát ezért élünk? Ezért viseljük legszebb képzőinket? Ezért fejlődtünk évezredeken át, kőbaltás. szoröstestű indulatszavakból intelligens, tiszta, magasnendű kifejezőeszközökké? — És ezért kellett minket elvonni? — hördültek fel fájdalmasan az elvont szavak; P ércről - pe rcne nőtt a zendülő szavak izgalma. Lázas agitátorok futkostak lapnól-lapra: a kötőszavak, melyeket a legtöbb sérelem ért. Az „és“ szenvedélyesen rázta öklét és tőle teljesen szokatlan drámai pátosszal fogadkozott. hogy soha többé nem fog olyan fogalmakat összekötni, amelyek egyáltalán nem tartoznak össze. NEM LESZEK többé bűnrészese a világesalás- nak! — süvöltőt te és szerény társa, a néma kötőjel helyeslőén bólintott. — Én is abbahagyom a munkát! — ordította magából kikelve a „de“. —- Ezentúl ott fejezem ki az ellentétet, ahol nekem tetszik. Miért kell például azt mondanom: szegény, de becsületes“. Miért nem mondhatom néha ezt: „gazdag, de becsületesV* A feldúlt kötőszavak mellett a ragok szították leghevesebben a felkelést. Ezek, sajnos, csak dadogni tudnak és így elégi nehezen panaszolták eí sérelmeiket. Azt fájt nekik a legjobban* hogy tévesen alkalmazzák őket* például így; „a népnek holott az igazság ez. néptől“. A határozók is kivették részüket a mozgalomból szokott határozottságukkal. Egyre fenyegetőbben zúgott a szavak beláthatatlan tömege, Hullámzott, kavargóit ez a tömeg, de egyre céltudatosabb ritmust, egyre egyenesebb irányt kapott a mozgása. Végül aztán feltartóztathatatlan menetben indultak el a felkelő szavak egy ismeretlen célpont felé. Percek alatt elnéptelenedett a szótár: csak néhány magával tehetetlen agg maradt a helyén, mint például a „hehezet“, a „sajátképpen“ és a „mér- t ékhitelesítés“, vagy egy-egy szerencsétlen torz- szülött, mint mondjuk a „géperejű bérkocsi“. Az emberek körében hamarosan észrevehetővé váltak a lázadás következményei. Tehetetlenül kapkodtak és tátogtak és nem tudtak rendesen hazudni, halandzsázni, csalni és népszerű olvasmányokat szerkeszteni. Később már rabolni és gyilkolni is alig tudtak, mert fejlett differenciált világunkban ez sem lehetséges szavak nélkül. így azután meglepően rövid idő alatt összeomlott az egész civilizáció. • A SZAVAK PEDIG ismeretlen, új hazájukban boldogan és szabadon éltek, elfelejtették a sa- nyarúság és a gyalázat éveit, gazdag és mély értelmet teremtettek magúiknak, saját lelkiismeretük szerint és egészen újszerű, színes és dallamos ragokkal gyarapodtak. Még ma ás élnének, ha fel nem ébredtem volna.
