Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-24 / 277. szám

2 ÜSZAKMAGTAROX8ZAG Szombat, 1956. november 84. Minden letartóztatást a magyar karhatalmi szervek foganatosítanak A letartóztatottaknak messzemenően biztosítják a törvényes jogokat Felkerestük dr. Münnich Ferencet, a fegyveres erük főparancsnokát, hogy néhány kérdésről tájékoztassa olvasóinkat. Megkérdeztük MürtnicSi Ferenc elvtársat, hogy mi a helyzet a fővá rost nyugtalanító letartóztatások körül. Kiket tartóztattak le, s mi történik velük? — Minden őrizetbevételt, letartóz­tatást a magyar karhatalmi egysé­gek foganatosítanak — kivéve, ha valaki a szovjet egységeket támad­ja meg. — De a szovjet katonaság még akkor is a magyar hatóságnak adja át az őrizetbevetteket. ha azok megtámadták őket. Ismételten hang­súlyozni kívánom, hogy nincs deportálás, s Határozottan felkértük a szovjet katonai pa­rancsnokságot, hogy minden le­tartóztatottat a magyar hatósá­goknak adjanak át. * Ez meg is történt és történik. Egyéb­ként akkor tartóztatnak le valakit, ha konkrét bűncselekmény alapos gyanúja forog fenn. így például, ha valaki gyilkolt, rabolt, fosztogatott, szabotált, vagy erőszakkal megaka­dályozta a dolgozókat a munka fel­vételében. Természetesen őrizetbe veszik azokat is, akik erőszakos cse­lekedeteikkel gátolják, hogy a törvé­nyes rend helyreálljon. Gyakran előfordul, hogy valakit vagy valakiket személyi bosszúból jelentenek fel A karhatalmi egysé­geknek viszont az a feladatuk, hogy ilyen esetekben is kivizsgálják az ügyet, hiszen nem tudhatni, mikor van rágalomról, s mikor elkövetett bűncselekményről szó. Abban a pil­lanatban, amint a vizsgálat kiderí­ti, hogy csupán rágalmazás .volt a feljelentés. a letartóztatottat azonnal szaba­don bocsátják, A napokban jelent meg a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének, dr. Szónási Gézának a felhívása az ügyészekhez. E felhívásban is szi­gorú utasítást adott ki, hogy min­den ügyben, minden letartóztatott esetében a legszigorúbban tartsák be a törvényességet. A karhatalmi szervek, illetve a rendőrség minden letartóztatottat átad az ügyészség­nek. De őrizetbevételük, illetve elö­messzemenően biztosítják a gyanú­sítottaknak mindazokat a Jogokat, amelyeket a törvény felsorol. így például, ha a nyomozás befejeződik, s az illető letartóztatott tényleg el­követte a bűncselekményt — védőt kérhet, s értesítheti hozzá­tartozóit. A bűnügyeket a bünte­tő perrendtartás szortr>t nyilvá­nosan tárgyalják. Jól ismerjük a közállapotokat, f bizonyára mindenki tudja, hogy p börtönökből is ezrével szabadulta1' ki a közönséges bűnözők. Csak ter­mészetes, ho,Jv ilyen közál laootó1' mellett a karhatalmi szerveknek jó­val több őrizetbevételt, letartóztatás* kell fovanatosítaniok, mint egyéb ként. Ez ad azután alkalmat arre hogy a leg^éptelenebb rémhírek kei 'gn°k szárnyra. Előfordulhat hogy teljesen ártatlan embereket is őrizetbe vesznek, mint például ez a Fővárosi Autóbuszüzem munkásta­nácsának egyik tagiávr1 történt Úgy gondolom, minden becsületes józan p-’-'h»'- mí_ ho«v a karhatalmi sz“rv«ir»ok erélye­sen kell fellépniök, ha mielőbb meg akarlak teremteni p szilárd közb'ztorjsáoot. Fzt kívánd a lakosság, s az á^am érdeke. Hi- ~zen az e'r'bs'rek 1rr'n-5 többeé'»- már íiapvon is váwóoNk n no'-má1 ' det után. De ennek e°*vik előfelt** ‘ele, ho,Tv ne történhessen mert es*- vagv é*szava h-'zafrté me"v va'°'- rt meggv'llroMák, ve>»v ki-abol’ák Kz'í ton is kérem a lakosságot hr*"' nvéjtv-ori segítséget a kaéhatalr-' -rcr-aVnek. a rendőr t«—„*v, bfr- r-i előbb áttérhessünk a normá1'- ő'etre — fe’ezte be nyilatkozaté' Münnich elvtárs. Jelentés a Levéltárról Mi pusztult el és mi maradt meg az Országos Levéltárban Több mint kétszerarenyi anyag pusztult el november 6-án és 7-én a Bécsi kapu-téri Országos Levéltár­ban, mint az 1945. évi ostrom alatt. Idén volt kétszáz éves ez a törté­nelmi emlékeinket őrző intézmény, s nemrég ötéves munkával épült újjá. Kutatói most a beomlott meny- nyezet darabjai és meggörbült fém- polcok között, vizesen füstölgő, szén­fekete, kiégett papírhalmazokban keresnek tenyérnyi, épenmaradt okmánydarabokat. Az épület Ostrom-utcai homlokza tán több tucat ágyú lövés nyoma lát­ható, az innen nézve jobbkézfelől1 szárny felsó emeletei kiégtek, a tető ezen a részen leszakadt. Ha azon­ban a sérült Bécsi kapun áthaladunk viszonylag megnyugtató képet mutat a Vár felé néző teljesen sértetlen homlokzat. A Levéltár tehát egyáltalán nem égett porrá, ahogvan a városban egyesek mesélik. A kiégett szárny fele vezető folyosókon kormossze­gélyű, ódon könyvek és iratcsorpók sokasodnak, amikor pedig a leégett szárnyhoz érünk, a látvány elkese­rítő. Fekete halommá váltak az itt őrzött családi levéltárak, a Batthyá­nyi, Windischgrätz. Teleki, Rákóczi családoké, sót a Habsburgok levél­tárának ittlévő része is. Itt őrizték a magyar mezőgazdaság, a jobbágy­ság történetének XVI-ik századig visszanyúló ezernyi dokumentumát pótolhatatlan és csak eredetiben meglévő politikai és hadászati okmá­nyokat. Itt füstölögnek valahol II Rákóczi Ferenc levelei s a lengyelek és a svédek válaszai is. Az elégett három raktárban őriz­ték a szabadságharc utáni bíróság' és miniszteriális anvagot is Meg maradtak viszont a Levéltár legré­gibb okmánvai. a hírneves. XlI-ik század elejétől 1526-ig terjedő idők­ből való Középkori Gyűjtemény, a szabadságharc előtti bírósági, hely­tartótanácsi, kancelláriai és kamarai okmányok, összesen a gyűjtemények mintegy, 75 százaléka. Amikor kedden, november 6-án éjjel tűz ütött ki, az épületben lakó négy alkalmazottnak sikerült kihívni a tűzoltókat. Sajnos, az oltást a kör­nyéken folyó heves tűzharc miatt abba kellett hagyni. Az épület alatt az 1945-től 1949-ig tartó újjáépítés során hatalmas tűz- és bombabiztof pincék épültek, hogy háború esetér de mentsék a legértékesebb okmá­nyokat. Mivel most háborús veszély nem volt, a pincék üresen álltak. --Sdé-itstHiffí-zxifizik- tf.rfrafg-ias« Ani­mas dolga, mint a megtalált, kormos­áéi ű foszlányokból megkísérelni az íredeti okmány rekonstruálását. Saj­tos, a három kiégett raktárban ké­zé» a foszlány. Egy kormoskezű tudományos mun- catárs keserűen jegyzi meg: — Nem csoda, hogy a levéltár- udomány terén a világon a svédek zs a hollandok vezetnek! (b. e.) Amit Gerő „bérdemagógiának“ nevezett Egy elsikkasztott statisztika »Életszínvonalunk emelése ...« — talán ez a fogalom az, amit az el­múlt Rákosi—Gerő-rez&im a legjob- pan elkoptatott, csűrt-csavart statisz­tikákkal és nyakatekert megfogal­mazásokkal, hatalmas propaganda­gépezet verte az emberek fejébe, hogy így, meg úgy emelkedik az élet­nívó. A propagandagépezet működött — Rákos ék pedig havonta felvették a 8—11.000 forintnyi »különélelme- zési- költséget. Ugyanakkor az egy­szerű emberek többségének pedig s térde is kilátszott a nadrágból. Ki­látszott bizony a pedagógusoknak is akiket hajdan »a nemzet napszámo­sainak- neveztek, s akiket az utóbbi időkben állítólag felkaroltak; fel­emelték uevan's fizetésüket és értel­miségi határozatot is hoztak, amely ha a valóságban nem Is hatott, de nagyobbrészt róluk szólt. Éppen e határozattal kapcsolatbar nagyszabású pedagógusvita zajlott le annakidején a budapesti pártbizott­ság egyik osztályán. A vitáról egye; * len napilapban sem jelent meg be­számoló. de még egy hirecske sem. Miért? Egyszerűen azért, mert a pártbizottság sztálinista, Rákosi-klik- ket az utolsó percig híven kiszolgáló vezetői, élükön Kovács Istvánnal, maguk is megijedtek a vitán elhang­zottaktól. Különösen egy kis statisz­tikától, amelyet éppen e vitára állí­tottak össze a pedagógusok — a sokat hangoztatott életszínvonal emelkedé­sével kapcsolatban. íme: A pedagóguscsoport, amely a sta­tisztikát összeállította, abból kiindul­va. hogy forintban az élelmiszer átla­gosan húszszorosa, az iparcikk tíz­szerese az 1938. évi pengőáraknak, megállapította, hogy forintban ma az álak átlagban tizenötször nagyob­bak, mint a háború előtti utolsó békeévben. Ezek szerint: lMD-bait per.gflben IX—X. kategóriájú pedagógus havi 250.— P fizetése V. kategóriájú egyetemi tanár havi 800.— P fizetése Minisztériumi előadó havi fizetése 350.— P Pedagógusok nyugdíja A vitán nagyon sokan hozzászóltak ezekhez a '-•'-’okhoz; kommentálták Így. kommentálták úgy; amikor Gerő tudomást szerzett róla, az egészet bérdemagógiának nevezte. Minden­esetre azokat, akik ezt a tabellái összeállították, úgy ahogy voltak elmarasztalták. Azt h'szem ez alkalommal — az igazság közzétételével — elmarad az ms-ban forintban 1300.— Ft 3500.— Ft 3800.— Ft 1620.— Ft a mai fize­tés 30—50 százaléka 13-szörö- kulcs szerint kellene lenni 3750.— Ft 12 000.— Ft 5250.— Ft átlag a fi­zetés 90 százaléka elmarasztalás. Indiszkréciót nem kö­vettünk el. legfel iebb csak azokkal szemben, aldk ezt a statisztikát el akarták 'süllyeszteni. Ok pedig meg­érdemlik ... Nekünk, akik dolgozni, küzdeni akarunk a nemzet felem Ikedéséért, magunkért, az a feladatunk, hogy megszüntessük az Ilyen és hasonló statisztikákat. (dé.) Borsodi édesanyák! Megyénk melegszívű asszonyai ! Hozzátok szót felhívással a Megyei Munkástanács Az írószövetség nyilatkozata helyesli a munkafelvételi, hitet tesz az igazmondás mellett Az írószövetség nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között a követ­kezőket mondja: A Magyar írók Szövetségének el­nöksége küldöttséget bízott men azzal, hogy keresse fel a szovjr: parancsnokság vezető képviselőit. találkozás november 20-án megtör­tént. Resztvettek a magyar rendőrség vezetői is. A küldöttség nyíltan fel­tett kérdéseire mind a szovjet, mind a magyar ha Újságok képviselői — Sepilov külügyminiszter szavaira is hivatkozva — Ígéretet tettek, hogy a magyar lakosság köréből történt le­tartóztatások ügyében a legmesszebb­menő törvényességet fogják érvényre juttatni. Senkit az ország területéről el nem visznek, senkit a felkelésben való részvételéért nem üldöznek. Az elfogottdk ügyét a lehető legrövidebb idő alatt kivizsgálják, a közönséges bűntettel terhelteket vagy azokat, akiket november 10-e után fegyveres cselekedeten értek, a magyar ható­ságoknak adják át, hogy magyar tör­vények szerint folytassák le ügyüket. A többieket rövid úton szabadon bo­csátják. Amennyiben ettől az elvtől tévedésből, a bonyolult helyzet foly­tén vagy hamis feljelentések alapján egyes esetekben eltértek vagy eltér­nek, a szovjet hatóságok képviselői és a magyar rendőrség vezetői a tehető leggyorsabb orvoslást ígérték meg, hivatkozva több, már eddig is jóvátett esetre. , A Magyar Írók Szövetsége a nyi­latkozat további részében hang­súlyozza véleményét a sztrájk foly­tatását vagy a munka felvételét ille­tően. Ebben a kérdésben — hangoz­tatják — mindenféle kezdeményező lépésre csakis a munkásságot ismeri el illetékesnek. Helyesnek tartja, hogy a termelőmunka minél előbb induljon meg vagy ahol már folyik, ott fokozódjék. Ennek elérésére szükségesnek látja azt is, hogy a kor­mányzat szervei sürgősen tárgyalja­nak a munkásság képviselőivel. A Magyar íróik Szövetsége újból hamgsúlyoza, hogy a magyar nép forradalmi követeléseit maradékta­lanul magáévá teszi és azokért min­den erejével harcol, Kiáll amellett, hogy Magyarország társadalmi és gazdasági rendszere a demokratikus útközökkel felépített szocializmus yen a nemzeti sajátságok figye­lembe vételével. A továbbiakban az irodalmi, mű­vészeti és sajtómunkáről szólva hangsúlyozzák, hogy ennek vezérelve az igazmondás, a nép ügyének szol­gálata legyen. Segítsetek szivetek melegével enyhíteni a budapesti édesanyák gyermekeiket féltő aggodalmát. Nyújtsatok otthont a hajléktalanná vált budapesti gyermekeknek! Ti tudjátok a legjobban átérezni jmit jelent qz_ elpusztult lakás .3 haj­léktalanság, az ideiglenes tömegla- kásokban való meghuzédás, a Hitet­len szoba, az ártatlan gyermek sze­mekből előtörő könnyek kérése. Ezért fordul hozzátok bizalommal a budapesti nehéz helyzetbe került anyák és nélkülöző didergő gyerme­kek nevében a megyei munkásta­nács. hogy fogadjátok biztonságot, meleget, életet nyújtó családi fész­Akik a szabadsáaért haltak. KUKSI AZ ILLATOS ÚTRÓL JÖTT CSÜTÖRTÖKÖN kötöttem ba­rátságot Kuksival. Az Illatos útról érkezett a ködszitáló reggelen. Nem akarták felvenni a Láng- gyáriak, de 6 felkuporodott a teher autóra. Az emberáradatban sodró­dott mellém és dideregve megbújt az eggyészabott kabátok mellett. Egy ember-tenger volt akkor a Múzeum-kőrist. Tüzek lobogtak a leltekben, s láthatatlanul markol­ták egymás kezét az emberek. Ege­ket ostromlott az eggyéforrott hangorkán, amely haragosan ömlött el az utakon, tereken. „Vesszen Gerő!“, *Gyilkos Ge­rd!“ * Kuksi fényes szemekkel nézte a kezek indulatos lendületét. A fe­jeket nem látta, mert. azok igen. magasan voltak. S a tekintetek bátran előre nyilaztak. A k"bátom ujjába csimpaszkodott Kuksi. Szá- jaszélét lilára dermesztette októ­ber első hidege. Madár testén hosz- szú, kockás kabát lötyögött, s talán cipőjét is mamájától kérte kö'csön. Ekkor még nem Igen láthattam Kuksi arcát, csak fedetlen, szalmd- szín haját. A haragvólelkü nép pedig egyre ömlött a Parlament felé. Kuksi a Nagymező utca környékén eltűnt. Kisvártatva visszajött, meg is ta­lált engem, mert a tank nyomában igyekeztem a tér felé. Egy darabig ballagott mellettem a kisfiú, aztán félénken felém nyújtott egy kis­autót. — Neked is hoztam egyet. — Hol szerezted. Kuksi? — Kirakatból, de nem én törtem be az üveget. Azt mondják, hogy légnyomás . . . •— Azonnal vidd vissza. ■— Horryis ne, viszi a többi srác is. Uoyse volt még l’yenem —* és feneketlen nagy zsebébe elrejtette az apró autókat. A nép a térre áradt. „Vesszen Gerő!“. „Gyilkos Ge­rő!“ A BÁTHORY utcában már újból szorongatta kabátom ujját a kis­fiú. Nem haragudtam Kuksira. Ak­kor még nem tudtam, ma már vi­lágosan értem. Kuksi a kisautóért Icapaszkodott, nyomakodott a ke­ménymar ku munkások közé. hogy megszerezze magának a játékautói. Eletet, örömet, vidámságot, boldog­ságot ígért a kis szirénázó, párfo- rlntos játék az Illatos úti dzsum- boly 9 éves apróságának. Valamelyik szszejő golyó elérte őt is. Nem tudom hol, talán a szo­bor mögötti platánfánál, mert az élőket sz'■tkergették a gyilkos fegy­verek. Kukslval a Földművelés­ügyi Miniszté-ium árkádjai alatt találkoztam. Parányi élet pihegeti még belőle, de megismert. Nem hi­szem, hogy az arcomról, inkább a kabátomról. Ekkor már többen áll­tunk a kis ll'atos úti emberke mellett. Vérzett a kis rongyos, mel­lét érte a golvó. Görcsösen szorí­totta játékautóját, mintha attól félt volna, hogy valaki elrabolja. Az árkád alatt életért, baráté-t, segé­lyért könyörögtek a sebesült asz- ssenyok. A férfiak megfáradtán, tehetetlenül ontották életűiket a szürke kövezetre. Kuksi mindebből semmit sem látóit. Nem értelte a gyűlöletes felkiáltásokat, azt sem tudta, hogy akit ezidiyik ember-e. vagy gonosz országok félelmetes falánk farkasa. Mi az. hogy Gerő? ‘Mi az. hogy ÁVO? Autó! Piciny, szürke, szirénázó autó, amelyet 30 éven keresztül soha nem láttak az Illatos úti fiuk! Rácsok, redőnyök, torz ablaküve­gek őrizték a kis autókat. Most hát eljött érte Kuksi. El a néptengerrel, az élet súlyos terhé­nek vonszolóival. Mit tudott mind­erről Kuksi? Hallotta, hogy egy szemüveges férfi függetlenségért rázta öklét, egy síró anya egyete­mista fiát követelte a börtönből, míg egy borostásállu pokolra kí­vánta az embertelen munkaver­senyt. A kis fiúnak csak az autó tel­lett, de az nagyon. Talán úgy, mini embernek a tenyér, víz, szabadság és függetlenség. Már a viaszsárga halállal vias­kodott a 9 éves kicsi ember, ami­kor felém nyújtotta a kisautót Szája némán őrölte a levegőt, de hang nem jött ki tarkám. Én tud­tam: vissza akarja adni az autót, amiért én megplrongattam. De már akkor sirtunk, nagyon sírtunk akár csak a tehetetlen gyerekek. — Tied a kicsi autó, mind a ket­tő a tied. Ha felgyógyulsz biciklit is kapsz, egy nagy labdát is. hor­gászbotot és egy igazi puskát, amellyel madarakat lőhetsz. Kuksi tolta el magától a játé­kot, mintha égette volna kicsi ke­zét. — Tedd el Kuksi, majd ha béke lesz játszol vele. Meglásd, kicsi társaid irigykednek, mert csak egyedül neked lesz szirénázó autód. Simogattam a kis szöszke fete* és abban a pillanatban nagyon szerettem volna Kuksi mellett fe­küdni, hogy alám is folyjon az al­vadó, lanayosodó vér. DE ÜGY sem sokat tehettem volna a kis proletárért, akin pro­letár generációk rongya csüngött, akinek édesapja még ebben a pil­lanatban is reménytelenül köhö­gött a kénguár fojtogató füstiében aki kilenc éves szívvel megvívta a maga csatáját ét hősi halált halt a parlament előtt. Párkány László kelekbe az események következte­ben arra rászoruló gyermekeket. Vállaljatok minél többen szerepet ebben a megmozdulásban, az édes­anyáknak az életért való harcában, az együttérző, segítséget nyújtó sze­retet csatájában. Aki megérti átérzi és magáévá teszi a megyei munkástanács ezen felhívását és csatlakozik az édes­anyák szeretet fegyverével vívott hadseregéhez, az alábbi helyeken jelentse be késedelem nélkül ezen szándékát: A miskolci családok a Petőfi u, 6—7. szám alatt működő egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportjánál jelentsék be november 24-én reggel 8—16 éráig é* decem­ber hó 1 napjáig folyamatosan ezen szándékukat. A bejelentés alkalmá­val azt is közöljék, hogy a buda­pesti gyermekek Tsözfil hányat, mi­lyen életkorút, fiút vagy leányt óhajtanak családjukba fogadni a té­li időszakra vagy addig ameddig a gyermekek családi körülményei ren­deződnek. A szülők nélkül maradt árva gyermek»k övökbe fogadását is bejelenthetik. A megyénk területén lévő váro­sokban járási székhelyeken as. Igénylő családok a Járási Egészség- ügyi osztálynál jelentkezzenek, köz-* ségben pedig a községi tanácsoknál* ahonnan a járási egészségügyi osz­tályokhoz fogják továbbítani a je­lentkezők névsorát. Megyénk asszonyai! Amikor gő­zölgő ételt nyújtotok gyermekeitek­nek. amikor meleg ruhát adtok rá­juk féltő édesanyai gondoskodással, amikor este in»«»"v«er roeeigarít- Hlok gyermekeitek t *kar«iát, ami­kor éd“sanvai szemetek bársonyos melegét terítitek gyermekeitekre utolsó pillantásként, mielőtt este le­kapcsoljátok a vlüanvt. gondolatok orra hn«*v a mindnyájunk szabad­ságáért harcot vívott fővárosunk gyermekei körül sokan mindezt nél­külözni kénytelenek. Ezért fordul hozzátok, anval szi­vetekhez a megyei munkástanács! 7á’l'énBi,n't fel minél többen az igazi szabadságért küzdő családolt szere t»t-b •• dsereséhe ! Városunk egyik őt°"vermekes édesen véig amikor értesült a me­gy»! muuV*S.sto«óos er»n határozatá­ról nyomban hfttp1»nt***A. hogy két gyermeket vá,,»i cs»Tád!ába Ami- kor ho*rv nem !os7 au ftt ^v^rmek m**Wé kettőt válóim »n***.** az fviilía iirwán átAroim! ezen wesrnura- dnlá«n-nk W«itöséi?éi. akinek Öt £V**r*r»6*V* van! Ftyon |ty«n r.fot. f’ven m*er*»*té*t vír hor«A<«t firt ősanyák a megye! tntm­MEGYEI MVNKASTANACS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom