Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-29 / 281. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei Intézőbizottsága és a Megyei Munkástanács lapja Xtl. évfolyam. 281 sa-ím Ara 50 fillér I95t> november 29. csütörtök 5 6 6 8 6 ~ * HtMMHmHIimMmiltNIHIIIIr Szocializmust akarunk építeni A november 23-i Északmagyaror- szagban látott napvilágot a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod- Abauj-Zemplén Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának nyilatkozata a politikai helyzetről, a jövőbeni leiadatokról. Az MSZMP megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága mint ahogy a nyilatkozat is hangsúlyozza, igen nehéz helyzetben kezdi meg felelős­ségteljes politikai és pártszervező munkáját. A Rákosi és Gerő klikk káros politikája kompromittálta a szocializmus ügyét, csődbejuttatta az MDP-t. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának nyilatkozata azon­ban kimondja, hogy le kell kiizde- nünk a nehézségeket, bármily na­gyok is azok. S e nehézségek le­küzdéséhez a jelenlegi helyzet, a jövő tisztázásához nyújt nagy se­gítséget a nyilatkozat. A megyei ideiglenes intézőbi­zottság nyilatkozata helyesen ér­tékeli a megyénkben lezajlott ese­ményeket, világosan kimondja, hogy 1956 október 25-én Borsod népe teljesen jogos, igazságos cél­kitűzésekért indult harcba. E harc nagy eredményeket hozott. Elsö­pörte a Rákosi—Gerő klikk népel­lenes uralmát, s már -eddig is egy sor jogos követelést oldott meg. Ezt igazolják a kormány eddigi intézkedései, az hogy megszüntet­ték a beszolgáltatást, állami címe­rünk a Kossuth címer lett, már­cius 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítják- a parasztok egyénileg dönthetik el, hogy egyénileg vagy közösen akarnak-e gazdálkodni stb. A Magyar Szocialista Munkás­párt megyei programja kimondja, hogy egyetért a Forradalmi Mun­kás-Paraszt kormány programjá­val. Egyetért, azzal, hogy a kor* mány egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a nemzeti függetlensé­günk és országunk szuverénitásá- nak biztosítását, szocialista vív­mányaink megvédését. — s a rend és nyugalom helyreállta után tár­gyalásokat kezd a szovjet kor­mánnyal és a varsói szerződés más résztvevőivel a szovjet csapatok­nak Magyarország területéről való kivonásáról. Az ideiglenes megyei intézőbi­zottság politikai programjáról egy­értelmű felvilágosítást ad a nyilat­kozat, amely szerint munkás-pa­raszt hatalmat akarunk. Kimondja az MSZMP politikai programja, hogy szembcszállunk minden tőkés, földesúri ellenforradalmi kísérlet­tel, de harcolunk és harcolni fo­gunk a Rákosi—Gerő klikk nép és pártellenes vezetési módszerének visszaállítására irányuló kísérle­tekkel szemben is. „Szocializmust akarunk, de a szocializmust a nem­zeti sajátosságunk figyelembevéte­lével akarjuk építeni" — mondja ki a politikai program. Mindnyá­junk megelégedését fejezi ki a program azon része, meiy arról ad hírt, hogy ’ az Ideiglenes megyei intézőbizottság harcolni fog a szol­gai másolások ellen, féltőén fogja őrizni, ápolni nemzeti hagyomá­nyainkat, mindent elkövet azok to­vábbfejlesztéséért. Mindnyájunk örömét fejezi ki a program azon része, amely úgy szól: .„szocializ­must akarunk építeni, de úgy. hogy annak gyümölcseit a ma élő em­berek is élvezhessek." Nagyon helyesen szögezi le a po­litikai program, hogy a népi ha­talom alapjának a munkás-paraszt szövetséget kell tekinteni. S hogy ez maradéktalanul megvalósuljon. Magyarország valóban a munkások és parasztok országa legyen, közéle­tünk következetes demokratizáló­dásáért kell harcolnunk. Említésre méltó a program azon része is, mely a bürokrácia gyö­keres felszámolását mondja ki, az állami és gazdasági ügyintézés egy­szerűsítését, s azt, hogy törvényes utón kell újjáválasztani a községi, járási, városi, megyei tanácsokat, hogy azok valóban a néphatalom szerveivé váljanak. Nagyon helyesen szögezi le az ideiglenes megyei intézőbizottság, hogy a szocializmus építését nem lehet egy párt kiváltságának tekin­teni. Ezzel kapcsolatban azt hang­súlyozza, hogy együtt kívánunk működni, minden a szocializmus alapján álló más pártok tagjaival, és dolgozni akarunk a szocializmus, a nép ügyéért a pártonkívüli honfi­társainkkal, Együtt akarunk dol­gozni mindazokkal, akik szabad, független, szocialista Magyarorszá­got akarnak. Említésre méltó az ideiglenes megyei intézőbizottság gazdasági, szociális, kulturális célkitűzése. Az ideiglenes megyei intézőbizottság határozottan kiáll amellett, hogy megyénk, s országunk második vá­rosát, Miskolcot az őt megillető szintre emel ifik. Kimondja, hogy minden erejével harcolni kíván a súlyos lakáshelyzet, a falvak villa­mosítása, a megye egészségügyi helyzetének megjavítása érdeké­ben. Javasolja továbbá, hogy a gazdasági terveket úgy kell meg­szabni. néhány év alatt Borsod- Abaui-Zcmplcn megye és Miskolc gazdasági, szociális. kulturális helyzete elérje és meghalad,ja az országos átlagos szintet. Síkra széli az intézőbizottság nyilatkozatában azért is, hogy a lehető legnagyobb mértékben emelni kell munká­saink. bányászaink, műszaki értel­miségeink fizetését. Harcolni fo­gunk azért, hogy 1960-ig megyénk­ben mintegy 15—16 ezer lakás épüljön fel. Támogatja a nyilatko­zat a családi házak építését. Fel­emeli szavát az ideiglenes megyei intézőbizottság gazdasági program­ja a diósgyőri öreg munkások nyugdijával kapcsolatban is. Ál­lást foglal amellett, hogy csök­kentsék a nyugdíjkorhatárt, növel­jék a szociális otthonok számat, biztosítsanak békés, nyugodt öreg­séget mindenkinek. A mezőgazdaságról szólva leszö­gezi hogv a mezőgazdaság fejlő désénck útja a gépesített nagy­üzemi gazdálkodás. A nagyüzemi gazdálkodást azonban nem szabad erőszakolni. . önkéntességen és tör­vényességen alapuló termelőszövet­kezeti mozgalmat' kell megterem­teni, figyelembevéve a parasztság akaratát, törekvéseit és nemzeti hagyományát. Megfelelő anyagi és más segítségben kell részesíteni a falusi szegény és kisparasztokat. Külön foglalkozik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Borsod-Abauj- Zemplén Megyei ideiglenes Intéző Bizottságának nyilatkozata az ér­telmiségiekkel és nem tartja ki­elégítőnek a kezdő pedagógusok, mérnökök és a falun dolgozó értel­miségiek anyagi, szociális, kulturá­lis helyzetét. Ezért nagyon helye­seli javasolja, hogy szüntessék meg a fővárosi és vidéki értelmiségiek anyagi és erkölcsi megbecsülése közötti különbséget. Felemeli sza­vát. hogy legyenek tudományos kutatóintézetek megyénkben is. Továbbá fordulatot kíván terem­teni a megye és Miskolc kulturális elmaradottságában is. Mindezek maradéktalan megva­lósítása érdekében komoly felada­tok várnak Borsod egész dolgozó népére. Ezen feladatok, hogy meg­valósuljanak, mint ahogy a pro­gram is kimondja,, szükséges, hogy összefogjuk a párt minden erejét, mert csak így tudjuk megvédeni a dolgozó nép hatalmát. Szerveze­tink, párttagjaink életét és tevé­kenységét a marxi-lenini eszmék alapján kell kialakítani. A nehéz­ségeken csak akkor tudunk urrá- Icnni, ha minden kommunista ere­jét nem kímélve példát mutat a munkában, a nehézségek elleni harcban. Ha megyénk minden be­csületes lakosa, a munkás-paraszt hatalom, a szocializmus minden hí­ve összefog, hogy megszüntessük az anarchiát, hogy legyen min­denütt teljes rend. nyugalom és teljes erővel folyjon a termelés. Az ideiglenes intézőbizottság november 23-án megjelent nyilat­kozata és program ja nem egy le­zárt program. Az intézőbizottság szakítva a múlt hibás vezetési módszereivel megvitatás céljára megyénk lakossága elé terjeszti a nyilatkozatot. Most már az szüksé­ges, hogy megyénk dolgozói kom* A Magyar Szabad Szakszervezetek és a Szakszervezeti Világszövetség közös közleménye A Magyar Szabad Szakszerveze­ték meghívására 1956 november 23. tói 26-ig Budapestem tartózkodott a Szakszervezeti Világszövetségnek az elnöksége által kijelölt küldöttsége, amelyet Louis Saillant főtitkár ve­zetett. A küldöttség baráti beszélge­téseket folytatotta dolgozókkal. szak- szervezeti aktivistákkal és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárságának küldöttségé­vel, amelyet Gáspár Sándor elnök vezetett. A Magyar Szabad Szakszervezetek és a Szakszervezeti Világszövetség küldöttségei töibb. egymást kővető megbeszélésen négy kérdést tárgyal­tak meg: 1 Tájékoztatás a magyar esemé­nyekről . 2. A magyar dolgozók iránti szoli­daritás megnyilvánulásai. 3. A Magyar Szabad Szakszerve­zetek nemzetközi kapcsolatai. 4. A magyar események hatása a nemzetközi helyzet alakulására. A két küldöttség egyetértésre ju­tott» a magyar eseményeknek, továb­bá a magyar dolgozók iránti nemzet­közi munkásszol'idaritás jelentősé­gének értékelésében és erősítése szükségességében. A küldöttségek megállapították, hogy a magyar eseményeknek igen nagy nemzetközi visszhangja támadt. Arra a következtetésre jutottak, hogy a legreakciósabb és fasiszta elemek felhasználva a dolgozók és az ifjúság elégedetlenségét — akik azonban nem fordultak szembe a szocialista rendszerrel — ellenforra­dalmi céljaik elérésére törekedtek. Bebizonyítottalak tekinthető, hogy az ellenforradalmi elemek, fel­használva a magyar politikai, gazdasági és társadalmi életben hekövetkezett zavarokat, halálos csapást akartak mérni a mun­kásosztály minden demokratikus szervezetére és eredményeire, alapvető szociális vívmányaira, intézményeire. A fasizmus nemzetközi akciói azonban a munkás-szervezetekben felébresztették a szükséges anti­fasiszta éberséget is. Ezeknek a szervezeteknek erősítemiök kell min­denhol a dolgozók akcióegységét és nem szabad engedniök erőik meg­osztását, mert ez árt a béke ügyének, továbbá ellentétes mindazoknak a szociális vívmányoknak, demokrati­kus szabadságjogoknak a megőrzé­sével, amelyeket a munkásosztály kitörölhetetlen emlékű történelmi harcokban ért el. A magyar küldöttség részletes tá­jékoztatást és elemzést nyújtott a magyar szakszervezetek tevékenysé­géről, a munkástanácsok szerepéről és a munkás-paraszt kormánynak arról a törvényerejű rendeletéről, amely szabályozza a munkástanácsok működését. A magyar szakszervezeti küldöttség, mely megelégedését fe­jezte ki azért az anyagi és erkölcsi támogatásért, amelyet a Szakszerve­zeti Világszövetség a jólismert tragi­kus magyar események első pillana­tától kezdve nyújtott a magyar dol­gozóknak, a magy ar szakszervezetek­nek. A küldöttség pontról pontra egyet­értett a Szakszervezeti Világszövet­ség titkárságának mind az esemé­nyek természetéről és tartalmáról, mind pedig a nemzeti és nemzetközi vonatkozásról alkotott véleményével; A Szakszervezeti Világszövetség küldöttsége érdeklődéssel hallgatta a magyar dolgozóiknak a népgazda­ság és a szocialista törvényhozás javítására, a szocialista rendszer megszilárdítására irányuló terveit és erőfeszítéseit. A küldöttség megérti, hogy a világ dolgozói bizalommal vi­seltetnek a magyar dolgozók iránt. A Szakszervezeti Világszövetség bizonyos abban, hogy a magyar dol­gozók rövid idő alatt rendbehozzák országukban a gazdasági és szociális viszonyokat. A Magyar Szabad Szakszerveze­tek küldöttsége kifejezte a magyar dolgozóik azon eltökéli szándéka \ hogy leleplezik a nemzetközi reakciót, a fasizmus ismert és rejtett erőit. amelyek támadást intéznék a tőkés országokban élő munkástestvéreik ellen, gyalázatos és hazug módon kihasználva a magyar belürrveket. A magyar szakszervezetek képviselői kifejezik megingathatatlan hűségü­ket a proletár nemzetköziség elvé­hez és azt a szándékukat, hogy to­vábbra is testvéri módon együttmű­ködnek a Szakszervezeti Világszö­vetséggel, valamint minden ország minden szakszervezeti szervezetével a népek közötti bekéért, az égé.- világ dolgozóinak egységéért. (MTP Nagyobb rizs és burgonyaszállitmányok érkeznek külföldről Az elmúlt hónapban nagymennyi­ségű rizst szállított a kereskedelem az üzletekbe. Miután a kereslet vál­tozatlanul nagy, folytatják a rizs szállítását. A budapesti raktárakban jelenleg mintegy kétszáz vagon rizst tárolnak. Jugoszláviából 56 vagon rizst kapunk. Cséhszlovákiából is nagyobb élelmiszer szállítmány ér­kezik, így a többi között ötszáz va­gon burgonya. (MTI) 200 ezer holdon elvetették a kenyérgabonát a Bács megyei termelők Lengyelország százmillió zíoly érlek» árucikkel száilii Magyarországnak A Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsa szombati értekezletén elhatározta, hogy 100 millió zloty összegű árucikket szállít piaci áron Magyarországnak. Ugyancsak szombaton elindul,’ Varsóból Magyarországra a lengye­lek hatodik élelmiszer- es gyógyszer szállítmánya, amely körülbelüi negyven tonna élelmiszerből, vala­mint két és fél ionná gyógyszerbe,! áll. A szállítmányt a Lengyel Vörös- kereszt vásárolta össze Magyaror­szág számára a lengyel nép adomá­nyaiból. A Közel-Kelet eseményei Hammarskjöld, az ENSZ főtitká­ra vasárnap tanácskozott Selwyn Lloyd angol és Mahmud Favz.i egyip­tomi külügyminiszterrel. Hírek sze­rint a két megbeszélés során nem­csak a külföldi csapatoknak Egyip­tomból való kivonásáról és a Szuezi- csatoma megtisztításáról szóló köz­gyűlési határozatról, hanem nemzet közi rendőri erőknek Egyiptomba vezényléséről is volt szó, A BBC közép-keleti tudósítójának jelentése közli, hogy Port Saidbe csütörtökire várják az első, hajóval érkező ENSZ-csapatot, miután az angol műszaki alakulatok részben használhatóvá tették a kikötőt ée kiemelték elsüllyesztett hajóron­csokat. Elsőnek egy hétszáz főnyi jugoszláv zászlóalj száll partra, Gaitskell, az angol Munkáspárt vezére Garlyleban egy munkáspárti gyűlésen beszédet mondott. Hangsú­lyozta, hogy a Szuezi-csatomát hala­déktalanul meg kell tisztítani, A csatorna forgalmának helyreállítását az angol és francia kormány aka­dályozza azzal, hogy nem vonják ki csapataikat Egyiptomból. Gaiiskell ezt helyteleníti és úgy véli, ki kell vonni a csapatokat, mihelyt az ENSZ azt megköveteli. Aggodalom­mal nyilatkozott arról, hogy az egyiptomi agresszió „gyűlöletet kel­tett Aligha iránt az ara* országok­ban"* Favzi egyiptomi külügyminiszter vasárnap este televízióban beszédet tartott. Kijelentette, hogy az ENSZ- nek -erőszakhoz' kellene folyamod­nia-, ha a francia—brit—izraeli csa­patokat nem vonják ki egyiptomi területről. Arra a kérdésre, vajon Egyiptom elfogadná-e a szovjet önkéntesék se­gítségét, hogy a Irájom ország csapa­tait az egyiptomi terület elhagyására kényszerítsék, Favzi azt válaszolta, hogy a kérdés a Biztonsági Tanács hatáskörébe tartozik. Az egyiptomi külügyminiszter azt is mondotta, hogy a külföldi csapa­tok visszavonása előtt nem kezdőd­nek meg a csatorna megtisztításának munkálatai Az Qmide Iran című folyóirat sze­rint a Bahrein-szi get eken további tiltakozó tüntetéseket tartottak az Egyiptom elleni angol—francia— izraeli agresszió miatt. Angol katonai hatóságok az utóbbi időben mintegy 460 embert tartóztattak le. Sok sebe­sült és halálos áldozata van a tünte­tőkre leadott sortüzeknek. Az olaj­ipart vállalatok egynegyede nem dolgozik. Az angol katonai hatósá­gok ostromállapotot hirdettek ki a Bahre in-szigeteken. Újabb amerikai törpéd «romboló érkezett a Perzsa-öbölbe — írja az Ettelaat című lap. Ezzel együtt ötre emelkedett az ott-tartózkodó ame­rikai torpedórombolók száma* A londoni rádió hétfői esti adásá­ban hírt adott az ENSZ közgyűlésé­nek ülésérőL Folytatták a vitát a közelkeleti helyzetről. Az ausztráliai külügyminiszter felszólalásában ja­vasolta, hogy mindenekelőtt demUh- tarizálják az Izrael és a Szuezi-csa­torna közötti területet. Azt állította. Egyiptom akadályozza Hammarsk­jöld erőfeszítéseit, amelyek a csator­na forgalmának mielőbbi helyreállí­tását célozzák. A közgyűlésnek ta­nulmányozni kellene az Izrael és az arab államok közötti egész problé­mát, Ukrajna, Szaud-Arábia és Libanon képviselője követelte, hogy minden feltétel nélkül és haladéktalanul von­ják ki Egyiptomból a támadó csapa­tokat Líbia miniszterelnöke bejelentette, hogy kormánya kérni fogja az angol —líbiai szerződés módosítását, A szerződés szerint Angliának — gaz­dasági segítség ellenében — joga van csapatokat tartani Líbiában. A mi­niszterelnök bírálta « külföldi csapa­tok egyiptomi agresszióját. munlsták. pártonkívfillek, honfitár­sak tegyék meg észrevételeiket, javaslataikat a programmal kap­csolatban. S ha a Magyar Szociálist* Mun­káspárt Borsod-Ahauj-Zemplén Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsá­gának nyilatkozatához, programjá­hoz mi borsodi dolgozók, kohászok, bányászok, értelmiségiek hozzá­tesszük a mi egészséges, heh«, Ja­vaslatainkat és annak megvalósítá­sáért valamennyien mankalkodnt fogunk, egészen biztos, hogy e nagyjelentőségű nyilatkozat pro­gram. mely szebb, boldogabb jö­vőnket jelenti. maradéktalanul megvalósul. & r\ kezetek és az egyéni gazdáik össze­sen kétszázezer holdon vetettek ke­nyérgabonát az ősz folyamán. (MTI) Bács*KiSkun megyében az őszi vetéseik nagyrészét már a földben találta az első hó. A termelőszövet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom