Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-09 / 238. szám

uoi^ARM AGí ABURSAí, Kedd, 1356 október 9­2 Gondolatok egy temetésről Boldoggá avatták XI. Ince pápát BESZÁMOLUNK VÄL4.SZT ÓINKN A K I A Politika cikke Belgrád (MTI) A Politika hétfői számában „Gon­Ismét csökken a vasúton a személyforgalmi korlátozás újabb száz távolsági és helyi vonat közlekedik október 10-től Október Í25-ig fokozatosan meg­szűnte tjüik a vasúti személyforgalmi Budapest Nyugati pályaudvar kö­Ötéves fennállását ünnepelte a Sajószentpéteri Vegyesipari Javító KTSZ Róma (MTI) Rómában a Szent Péter baziliká­ban boldoggá avatták XI. Ince pá­pát. Felolvasták a boldoggá avatás­ról szóló kongregáció« határozatot, majd a Castel Gandolfoban tartóz­kodó pápa rádiószózatát közvetítet­ték. XI. Ince pápa volt az, aki egy­séges keresztény haderőt hívott egybe az ozmán hódítás ellen. (MTI) zötti 117-es és a Bátaszék—Budapest Déli pályaudvar közötti 5217-es szá­mú személyszállító vonat újra forga­lomba áll Ettől az időponttól tehát mintegy hétezer vonatkilométerre 'terjedő korlátozás szűnik meg ismét. A változásokról a MÁV jegyzéket ad ki, amely a hivatalos menetrend­könyv 3. számú utalványára díjmen­tesen kapható. A jegyzékkel ellátják az állomásokat és a jegyvizsgálókat, hogy pontos felvilágosítást adhassa­nak az érdeklődőknek. Előreláthatólag október 19-én újabb tízezer vonatiki lomé tért olda­nák fel a korlátozás alól. (MTI) dolatok egy temetésről’1 címmel cik­ket közöl, amelyben a többi között ezeket írja: Az MDP Magyarország és az egész világ színe előtt megtette azt, amit egyáltalán megtehetett — reha­bilitálta Rajlk Lászlót, világosan és határozattan kimondotta, hogy ha­mis vádak alapján, ártatlanul végez­ték ki, megmutatta a sztálini politi­ka erkölcsi ínségét Magyarországon és általában. Igaz, hogy számunkra itt* Jugoszlá­viában egyetlen pillanatig sem volt titok az, ami annak idején Rajlk és elvtársai monstreperében történt. Tudtuk, hogy olyan embert ítélnék el, aki nem bűnös, hogy tulajdonikép­pen a szocializmus becsülete, a sza­bad szocialista gondolkodás felett ítélkeznek.*; Világos volt, hogy amikor Magyarországon mind erő­sében és erősebben kezdett fújni az új irányzat a szlálinitalaniitás szele nyilvánosan jóvá kellett tenni a Rajik Lászlóval szemben elkövetett igazságtalanságot, azt, amit Apró Antal elvtársnak a szombati temeté­sen mondott szavaival élve „soha sem lehet teljes egészében jóvá­tenni/’ Néha itt is, ott is találkozunk az­zal a nézettel, hogy a kelet-európai országokban végrehajtott rehabilitá­ciók valamiféle Jugoszláviának tett engedmények, amelyekre az orszá­gunkkal való viszony normalizálása kedvéért, vagy annak következmé­nyeként, illetve bizonyos meghatá­rozott jugoszláv -követelések miatt került sor. Lényegében éppen ellen­kező a helyzet. A jugoszláviával va­ló viszony normalizálása, a Szovjet­unió és a keleteurópai országok poli- kájában végbemenő változások fo- üyamatának, — a sztálini politika, különösen annak legdurvább formái és megnyilvánulásai felhagyásának — egy része. A változások e vonalán be kellett következnie a közvetlenül Sztálin kezétől, vagy pedig a Sztálin hű követői kezétől szenvedett egyes ártatlan áldozatok rehabilitációjának is. Ha ez nem így lenne, ha a reha­bilitáció csak valamilyen taktika részét képezné, vagy valamilyen pil­lanatnyi külpolitikai szükségességet fejezne ki, nem lenne rá szükség. Bizonyos, hogy Rajk Lászlón és a hozzá hasonlóikon, sajnos, többé már nem lelhet segíteni, meghaltak . . . de azt jelenti-e mindez, hogy ezekre a rehabilitációkra nincs szükség, hogy ezek feleslegesek, haszontala­nok. vagy pedig csak farizeus-tették ? Minden attól függ, milyen körűimé" Raj;k László és a vele együtt ki­végzett elvtársak temetése bátorító jel, amelyet Jugoszlávia mindenkép­pen üdvözöl. Ebben-nemcsak az ele­mi igazság részére tett elégtételt lát­juk, hanem a szocializmus erőinek igazolását is, a szomszédos Magyar- országon és azt, hogy a múlt keserű tanulságaiból megtalálják a maguk útját a jelenben. (MTI) korlátozást — jelentette a múlt he­ten a MÁV vezérigazgatósága. Első lépésiként október 5-én 45 személy- vonatpárt állítottak be. Most újabb csökkenés várható a korlátozásban. Október 10-én nulla órától mintegy száz leállított távolsági és helyi mun­kásszállító, diák és egyéb személy- vonat közlekedik ismét. Többek kö­zött a Kiskunhalas—Budapest Keleti pályaudvar közötti 917-es, a Kun- szentmiklós—Tass—Budapest Keleti pályaudvar közötti 919-es, Szob— Kedves, családias ünnepség kere­tében emlékeztek meg az elmúlt napokban a Sajószentpéteri Vegyes­ipari Javító Ktsz dolgozói szövet­kezetük ötéves fennállásáról. Az ünnepségen a szövetkezet elnöke Csizik János elvtárs méltatta ötéves munkájukat, amelyet a lakosság ér­dekében kifejtettek. Elmondotta, hogy az eltelt öt év alatt 28 szövet­kezeti dolgozójuk munkáját csak­nem 10 millió forint értékű forga­lom dicséri. Elismerőleg szólott a szövetkezet hat alapító tagjáról, Vé­kony Mihályról, Gribovszki László- néról, Molnár Lászlóról, Mankó Jó­zsef néről, Gyapai Istvánnéról. (A hatodik tag maga az elnök, aki szintén jó munkát végez.) Jó mun­kát végzett Gajda István brigád­vezető és Mankó József műszaki vezető is. A megyei pártbizottság szívélyes üdvözletét Jurák László elvtárs tol­mácsolta, kifejezésre juttatva a párt megbecsülését a szövetkezet dolgozói iránt. További lelkes mun­kára szólította fel őket. Különösen felhívta figyelmüket az általuk kezdeményezett téglagyártásra és a vastetőszerkezetek gyártására. Csil- lik Lajos elvtárs a KISZÖV in­struktora is a dicséret hangján szólt a szövetkezet dolgozóiról, s további támogatást ígért a szövet­ség részéről. Felszólalt az ünnep­ségen a község helyi vezetői nevé­ben Megedüs elvtárs is, aki ugyan­csak kedves szavakkal emlékezett meg a szövetkezet dolgozóinak nagyszerű eredményeiről. A kedves, családias ünnepség va­csorával és táncmulatsággal fejező­dött be. Megállapíthatő-e a gyermek neme a születés elüti? nyék között kerül rájuk sor, hogy a rehabilitáció tényén kívül olyan feltételek és viszonyok között jön­nek-e létre, amelyek a jövőben ki­zárják annak lehetőségét, hogy ár­tatlanul vádoljanak, elitéi jenék és megöljenek embereket. Erre a kér­désre ad választ a rehabilitáció tár­sadalmi értelmének lényege. Izraeli orvosok új eljárást fedeztek fel London (MTI) A Britisch Medical Journal című angol orvosi szaklap arról ír. hogy izraeli orvosok egy csoportja eljá­rást fedezett fel, amelynek alapján meg lehet állapítani a gyermekek nemét születésük előtt. A diagnózis az anyaméhből vett nedvek meg­vizsgálásán alapul és bizonyosság­gal meg lehet állapítani a gyermek nemét. A lap megállapítja, hogy ez a módszer a többi között lehetővé teszi, hogy időben kezelni tudják a nemi rendellenességeket. (MTI) Rövid beszélgetés egy népfront-titkárral Mezőcsáfon a járási tanács épületének árnyé­kában egy szerény kis cukrászda húzódik meg. Bent a pultnál Körössy Dániel tulajdonos, egyben üzletvezető és alkalmazott éppen fagylaltot mér egy felvágott nyel­vű kislánynak. — Te Zsuzsi, igaz az, hogy ma rosszul felleltél az iskolában? m None tagadd, mondta nekem a tanító­bácsi. Zsuzsi azonban tagad. Nevetve-tiltakozva rázza kis copfját. — Tudom én azt, hogy csak huncutkodik velem a cukrász bácsi —■ s merthogy így van, mindketten ősz- szenevetnek. Zsuzsika elmegy vidáman kacarászva. Üres csend marad utána. Kedvünkre beszélgethetünk, nem igen zavar bennünket az üzlet forgalma. A csáti fagylaltkedvelő kislányok szeretett cukrász bácsija a felnőttek között is nagy tiszteletnek örvend, ö a Hazafias Népfront helyi bizottságának titkára. A bizottság munkájára terelődik beszélgetésünk. — A bizottság ugyan megalakult két éve, de jó ideig semmit sem tettünk. Nem volt előttünk világos, hogy mit is kellene csinálnunk. A párt júliusi határo­zata óta azonban azt tapasztaljuk, hogy jobban igény­lik és többre becsülik munkánkat. Azóta több ünnep­ség megrendezésében vett részt a bizottság. Bekapcso­lódtunk az augusztus 20-i ünnepség, a tanévnyitás ren­dezésébe is. Legutóbb segítséget nyújtottunk a párt- szervezetnek a sorozás előkészítésében. Áz előbb még nevető arc egyre, komolyabb. m.e- rengőbb lesz. A homlokon a redők mint mögöttük a gondolatok gyürődznek. —■ Igaz, ez még édeskevés. A népfront tevékenysé­ge nem korlátozódhat ünnepségek rendezésére, ezt mi is látjuk. Legutóbb a pártszervezettel egyetértésben javaslatot készítettünk a községi tanácsnak, a község szebbé tétele érdekében. Ezeket minden anyagi meg­erőltetés nélkül meg lehet valósítani. Itt van például a piactér a tanácsháza előtt. Kár, hogy nem látta 1—2 héttel ezelőtt, piac után. Zöldséghulladék, szemét volt mindenfelé, s óriási bűz. Nagyon egészségtelen volt ez az állapot, pláne az iskola közelében. Javasoltuk a tanácsnak, hogy kötelezze a piaci árusokat a hulla­dékok összegyűjtésére. Rakják azt a gyűjtőmedencébei Eddig a földművesszövetkezet húsfeldolgozó rész­lege elő>tti utcarész nem egyszer megbotránkoztatöan szennyes, bűzös volt, odaöntözték a szennyivizet. Nyá­ron ez hamar erjedésnek indult, s a legyek szabadon terjesztették a bacilusokat. A népfront-bizottság java­solta a tanácsnak, hogy kötelezze a földművesszövet- kezetet, a húsfeldolgozó üzem előtti utcarész tisztán­tartására. A Népfront-bizottság javaslata nem volt hiábavaló. A tanács megszívlelte azokat. Azóta tisztán- iartják a piacteret és a földművesszövetkezet is vigyáz az utca tisztaságára. Még a gyenge közvilágítás meg­javítása volna hátra. — A községfejlesztés más problémáival is foglal­kozik a népfront-bizottság — folytatja Körössy elvtárs. — A község területén az országút két szakaszon sür­gős javításra, szorul. Ezt az utat a Miskolci Útfenn­tartó Vállalat kezeli. Arra gondoltunk, hogy küldött­séget küldünk panaszunkkal az illetékesekhez. Mellék­utcáink burkolását is tervezzük társadalmi munkában. Az egyik kőbánya felajánlotta, hogy biztosítja a szük­séges kőmennyiséget, de egyelőre nem tudja a követ hazaszállítani. Ehhez a gépállomástól kértünk segítsé­get, de a kérésünket eddig nem tudták teljesíteni. Pe­dig az út megjavítása a gépállomásnak is hasznos volna, mert ha megcsinálnánk az utat, egy vargabetű­vel megrövidülne a traktorok útja. Szép tervek, elképzelések. Ezek a jövőben bizo­nyára. még tovább bővülnek, többrétübbek lesznek. A népfront-bizottság viszont jelenlegi összetételében nem alkalmas a jövő nagyobb feladatainak elvégzésére. Azt. mondhatnák, hogy jelenleg a bizottság egésze helyett Körössy Dániel, a titkár tervez és dolgozik. Többen többet látnának, többet tehetnének. Helytelen, hogy a község értelmiségi dolgozóit, akik pedig szép számban vannak, mindeddig nem vonták be a népfront-munkába. A bizottságban csu­pán három értelmiségi dolgozó van, az elnökségben pedig egy sincs. Ezzel is magyarázható, hogy eddig a. népfront nem tudta eléggé ellátni kulturális és nevelő munkáját. Apró gondok, apró dolgok, de kezdetnek ez is jő. Alkalmas arra, hogy az indulás zökkenői után a mezöcsáti népfront-bizottság is betöltse hivatását. NAGY ZOLTÁN Blaba Béla országgyűlési képviselő AZ ORSZÁGGYŰLÉS legutóbbi tanácskozása a XX. kongresszus óta hazánkban is megindult de­mokratizálódási folyamat egyik leg­kiemelkedőbb eredménye volt. Par­lamentünk a Központi Vezetőség júliusi határozata szellemében erős támasza lesz szocialista demokrá­ciánk további fejlődésének. Tör­vényhozó testületünk, tanácskozásait mindenekelőtt a bátor hang jelle­mezte. U j j ászületö országgyűlésünkön Hegedűs András elvtárs megköszön­te azt a bizalmat, amely abban nyilvánult meg, hogy a képviselők bátran bírálták a Minisztertanács munkájának fogy a t ékoss ágát. Bírá­latuk — mondotta — segíti a Mi­nisztertanácsot abban, hogy jobban végezze feladatát. A parlament ülésén az egyik leg­fontosabb napirendi pont volt az új országgyűlési ügyrend és az ország- gyűlés. valamint a képviselők mun­kájáról szóló határozati javaslat megvitatása és elfogadása. Nem vé­letlen, hogy ekörül bontakozott ki a legélénkebb vita. Ez azt rögzítette, hogy milyen szellemben és munka- módszerekkel dolgozik az ország­gyűlés, amely kizárólag a dolgozó népnek felelős és biztosítja, hogy most már csakugyan sérthetetlen törvénnyé váljék a párt júliusi ha­tározatában megjelölt feladatok megvalósítása, s az állami élet leg­felsőbb és tényleges irányítója az országgyűlés legyen. Országgyűlésünk jelentős lépést tett a szocialista parlament megte­remtésére, s ez nagy megelége­déssel tölti el a dolgozó népet. Ezt bizonyították a zsúfolásig megtelt karzatok, s az. hogy egyes válasz­tók még a folyosókon is felkeresték képviselőjüket, hogy kifejezzék el­ismerésüket a parlament munkájá­val kapcsolatban. PARLAMENTÜNK megteremtette az ülésszakok közötti folyamatos munka feltételeit is. Az eddigi négy képviselői szakbizottság helyett ki­lenc bizottságot; hozott létre, így mód nyílott arra. hogy törvényhozó munkájával rendszeresebben elmé­lyültebben tudjon foglalkozni. A borsodi képviselők döntő többsége különböző bizottságokban foglal he­lyet. Engem az a megtiszteltetés ért, hogy az Ipari Bizottság tagja lettem. A bizottság szeptember 21- én ülésezett, s nagyon fontos kér­désekkel. foglalkozott. Lehetőséget adott arra, hogy a képviselők bete­kinthessenek az ország gazdasági problémáiba. Parlamentünk ez ülésszakán az első alkalommal. 17 képviselő élt az­zal a lehetőséggel, hogy az ország színe elé hozza választókerülete, vagy az ország problémáit. Az in­terpellációk sok felelősséget rónak a miniszterekre. Növeli ez a Minisz­tertanács felelősségét isi az országgyű­léssel szemben, hiszen az ország közvéleménye előtt nyilatkozik a feltett kérdésekre. Feladatunk tehát, hogy éljünk a joggal és a lehető­ségekkel, amelyet az országgyűlés nyújt közéleti tevékenységűn lehoz. Ehhez azonban nélkülözhetetlen fel­tétel, hogy $ képviselők (és itt első­sorban magamra gondolok) az ed­diginél sokkal szorosabbra fűzzék a kapcsolatot a választókkal és rendszeresen tartsanak beszámoló­kat, fogadónapokat. El kell mondanom, hogy ezirá- nyu tevékenységem eddig nem volt kielégítő. Szükségesnek. tartom azonban, hogy elmondjam: augusz­tus 22-én a királdi bányatelepen, augusztus 26-án Sajómercsén tar­tottam fogadóórát és 15 levelet kaptam választóimtól, akik fontos problémákat vetettek fel. A Sajómercsén tartott fogadóórán nyolcvan an jelentek meg, s a falut érintő problémákat, beszéltük meg. Ezek között volt a község villamo­sít ása is. A választók elmondották* hogy milyen hátrányos a község la­kossága számára a villany hiánya. Nem tudnak rádiót hallgatni, a téli estéken tanulni. Igaz, hogy Borsod megyének sok olyan községe van* ahol nincs villany, de Sajóm erese községnek rövidesen lesz lehetősége a villamosításra, mert a magasfe­szültségű távvezeték az év végére* vagy a jövő év elejére a falun ke­resztül fog megépülni. Ez lehetővé teszi kevés beruházással a kérdési megoldását. Mindenesetre annak eldöntése, hogy melyik évben ve­szik tervbe a község villamosítá­sát, a megyei tanácsra tartozik. MÁSIK KÉRÉSE is volt a köz­ség dolgozóinak. Az Eger—* Putnok közti vasútvonalon a sajó- mercsei megállónál nincs váróteremi várószoba, az utasok a téli jsös idő­szakban kinn a szabadban várnak a vonatra. Ebben az ügyben már többszőr fordultunk a Közlekedés­ügyi Mmisztériumhoz, de a falu ké­rését ezideig még nem intézték eb Illetékes szervekhez fordultam, ame­lyek ígéretet tették, hogy igyekez­nek eleget tenni a községnek. Idő­pontot azonban erre még nem kö­zöltek. A bányaüzemek dolgozói részéről — főleg a nyugdíj kérdésben, lakás­ügyekben és az orvosi ellátással kapcsolatban kerestek feli, hogy el­mondják milyen hiányosságok van­nak ezen a területen. Tíz dolgozó fordult hozzám nyugdíj ügyében* amelyek már. elintézés alatt van­nak. A tanácsok hatáskörének növelé­sével kapcsolatban a tanácstitkárok már több községben javasolták* hogy helyes volna a pénzügyi vona­lat külön reszortosítani, több köz­séget összefoglalni, mint 1950-ben,- Kérem e javaslat megvitatását. A levelek közül meg kell emlí­tenem azt, amelyet Borsodbótá község dolgozói küldöttséggel hoz­tak fel. A falu 150 lakosa írta alá, s elmondta benne: nagyon örültek, hogy* népgazdaságunk a községben csaknem egymillió forint költség­gel a vízvezetéket átépítette. Do sérelmesnek tartják, hogy a község dolgozóinak kérését nem vették fi­gyelembe, a vízcsapokat helytelenül osztották el, s ezért egyeseknek jó száz métert kell jármiak a vízért* Kérték, hogy még két vízcsapot sze­reljenek fel. Hiába fordultak az il­letékes szervekhez, kérésüket nem intézték cl, ezért kénytelenek vol­tak az országgyűlési képviselőhöz fordulni. A problémával a megyei tanács elnökéhez, Iván elvtársihoz fordultam, aki azonnal intézkedett és a jogos kérelmet teljesítette. AZZAL FEJEZEM BE, hogy ké­rem: a választók az eddigieknél nagyobb bizalommal forduljanak problémáikkal a képviselőkhöz, ki­sérjék figyelemmel tevékenységün­ket, segítsék és ha keli, bírálják munkánkat! Két kiállítás nyílt október 7-én a Herman Ottó-múzeumban Az UNESCO és a mellette működő Múzeumok Nemzetközi Tanácsa mú­zeumi napokat: rendezett az egész világon október 6—14. között. E na­pokon minden nagyobb magyar mú­zeum is új kiállításokkal kapcsoló­dott be a nemzetközi kulturális ese­ményekbe. A miskolci Herman Ottó Múzeum október 7-én 9 órakor nyitotta meg Miskolc története c. kiállítását. Ezen a múzeum kiállítja annak a gazdag várostörténeü anyagnak egy részét, amely Miskolc népének több évezredes történelmét, időnkinti pusztulását, gondjait, örömeit mutat­ja be szemléletesen. Ezt a várost és ennek dolgozó népét az elpusztítha­tatlan élntakarás és a munka jel­lemzi. Ezt látjuk a harmadik terem­ben is, ahol a szocialista jövő képei bontakoznak ki a kiállításon. A renkívül gazdag anyagú kiállítás ismertetésére visszatérünk; Régipénz és éremgyűjtők kiállítása A múzeum egyidejűleg külön kiál­lításként két teremben mutatja be a miskolci régipénz és éremgyüjtők kiállítását is. (Ebben a múzeum éremgyüjteménye nem szerepel.) Tíz gyűjtő többezer régipénz, em­lékérem stb. bemutatásával szemlél­teti a pénz múltját s ebből láthatjuk, hogy a pénzek, érmek nemcsak be­cses adatok az elmúlt korszakok tör­ténetéhez, ele jellemző szemléltető példák is a régi világ művelődési, gazdasági viszonyaira és művészeti* kisplasztikái fejlettségére, stílusvál­tozásaira is. Mutatják azt is, hogy fejlődött, vagy romlott, korok sze­rint. egy-egy ország pénzviszonya a például hazánkban a kereskedelem révén a szomszédos, néha távoli álla­mokból is milyen és mennyi pénz került hozzánk, melyek itt is forga­lomban voltak. A pénzek mellett pa­pírpénzek, bárcák, jelvények voltak használatban, különösen becsesek a miskolci, borsodi vonatkozásúak; A tanulságos gyűjtemények arról is számot adnak, hogy a gyűjtők mind jobban kezdik megszeretni és sorozatokba foglalni a múlt e becses emlékeit. A kiállítás anyaga a gyűj­tök szerint van csoportosítva. A Miskolci Tüzép Vállalat a me­gye területén elfekvő szénporo* kát begyűjti és így kérjük, hogy a vállalatok az átadandó szénpor készletüket Miskolc, Pálóczy u, 17. sz. alá jelentsék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom