Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-24 / 251. szám

Swrda. 1956. október ti «SZAKMAGT.VRORSZAG 5 * Álljon Borsod megye népe a megújhodás élére! flz országgyűlésre őszülnek megyénk képviselői Hétfőn délután megtelt a miskolci Nevelők Háza előadóterme. Az országgyűlés közeledő új ülésszaka előtt itt találkoztak össze a megye országgyűlési képviselői, a volt koalíciós pártok vezetői, a munkás- és parasztmozgalom régi harcosai és a felszabadulásunkat követő évek élenjáró harcosai, összejöttek, hogy megbeszéljék azokat a legfon­tosabb, legégetőbb kérdéseket, amelyek megyei szinten nem oldhatók meg, amelyekben a minisztertanácsnak kell segédkezet nyújtania. Fejlődő szocialista demokratizmusunk egyik biztató jele volt ez az összejövetel. Biztató jel arra, hogy országgyűlési képviselőink a július­ban megkezdett úton fognak továbbhaladni, az országgyűlés valóban az egész dolgozó népet képviselő küldöttek tanácskozó testületé lesz az el­múlt évek mindent egyhangú fejbólogatással jóváhagyó és helyeslő ál­parlamentje helyett. Képviselőinket mi, a dolgozó nép választottuk, hogy a mi szavunkat, a ml elgondolásainkat tolmácsolják, hogy rajtuk keresz­tül vegyünk részt az államvezetésben. Ezt a célt szolgálta ez a meg­beszélés is. Azt, hogy választolt képviselőink ne a »felülről- a kezükbe adott »hozzászólásokat- olvassák fel az országgyűlési üléseken, hanem azoknak a véleményét, javaslatait tolmácsolják, akik őket oda küldték; azokat a javaslatokat, amelyeket ezen a megbeszélésen és már koráb­ban is. választók mint jogos kívánságot, helyes javaslatot eléjük tárlak. Kikérték, meghallgatták a képviselők a véleményeket, hogy azokat majd az országgyűlésen elmondják, intézkedjenek és utána arról be is számoljanak a választóknak. Ez a megbeszélés élő bizonyítéka annak, hogy a nép felette van az önmagából választott vezető szerveknek és ez a módszer, a tömegek hangjának felvétele, illetékes helyre való továb­bítása és a tett intézkedéseknek a tömegekhez való visszahozása, a nép­akaratnak törvényekben, jogszabályokban való megnyilvánulása és vég­rehajtása lesz szocialista demokratizmusunk egyik legfőbb alkateleme. Erre utalt megnyitójában Tok Miklós, a Hazafias Népfront megyei elnöke is, amikor a megbeszélés célját ismertette. Borsod megye első volt a Hazafias Népfront megyei képviselői csoportjának megalakításá­ban, elsőként kezdeményezett megbeszélést a képviselők és a válaszlók között az országgyűlésen benyújtandó interpellációkról, javaslatokról. Nagyon helyesen tűzte ki a megbeszélés a képviselők is az egész me­gye minden becsületes dolgozójának feladatát, amikor azzal zárta sza­vait, hogy »álljon Borsod megye népe a megújhodás élére- és necsak szavakkal, hanem tettekkel is tegyen bizonyságot hazafiságáról. Mint előző lapszámunkban már is­mertettük, a megyei' képviselőcso­port interpellációs javaslatait — a betegsége miatt távollévő megyei csoport elnök, Berki Mihálync or ezággyülési képviselő helyett — Föld­vári Rudolf, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára, megyénk országgyűlési kép­viselője ismertette. Kérte képviselő- társait, hogy az országgyűlésen ne apró-cseprő ügyekben interpelláljanak, ha­nem a megye és a város egészét, sót azon túlmenően országos ér­dekeket érintő ügyekben hallas­sák választóik hangját. Ismertette azt a tizennégy Interpel­láció-javaslatot, amelyeket a megyei csoport vezetősége előterjeszteni ja­vasolt. “ Mely kérdésekben javasoltak in­terpellációt benyújtani? Az első in­terpellációban arra kérnek választ, hagy mit tesz a Minisztertanács a megye szociális, kommunális cs kul­turális helyzetével kapcsolatban a legutóbbi ülésszakon előterjesztett interpelláció ügyében, mert — bár az országgyűlésen Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, az inter­pellációval egyetértett — az azóta tett intézkedésekről semmi tájékoz­tatást nem kaptak, intézkedést nem észleltek, és a megyei tanácsnak megküldött 1957. évi tervsz.ámok sem tükrözik, hogy ebben a kérdésben a Minisztertanács intézkedett volna. A következő interpellációban azt kíván­ják megkérdezni a Minisztertanács­tól, hogy milyen intézkedéseket kí­ván tenni az állami és gazdasági éle­tünkben veszedelmesen elburjánzo protekcióval és korrupcióval szem­ben, ami különösen az. építőanyag- kiutalásoknál, lakáselosztásoknál, az úgynevezett «-nehéz ügyek“ elintézé­sénél mutatkozik károsan élesen. Kérdést intéznek a Minisztertanács­hoz a politikai és erkölcsi úton rriár rehabilitáltak anyagi kártérítése ügyében is. mert a politikai és er­kölcsi jóvátételt megadják az alsó szervek, az anyagi rehabilitációra azonban semmi keretük nincsen — annak ellenére, hogy erre számos esetben szükségük lenne; például a kitelepítettek és a jogtalanul meg­hurcolt középparaszlok ügyében. In­terpellálni fognak az értelmiségi párthatározat végrehajtása (igében is — különös tekintettel a vidéki ér­telmiségnek a fővárosiakkal szem beni szociális, erkölcsi és anyagi megbecsülésben való elmaradottsá­gára. Ez a hátrány legélesebben az agrárértelmiségnél és a tanítóknál mutatkozik, de kirívó jelenségek észlelhetők tudósaink erkölcsi meg­becsülésénél is, amint azt a Miskol­con élő Fóris Ferenc világszerte is­mert biológus esete is bizonyítja. Megkérdik, hogy milyen intézkedést tesz a Mi­nisztertanács a már korábbi in­terpelláció alapján a szegény- és Msparasztság megsegítésére? Mi­kor és hogyan lehet megszűntet­ni a kenyérgabona kötelező ve­tését és hogyan segítik az elemi kár folytán bajbajutott egyéni gazdákat? Ml a Minisztertanács álláspontja a földek aranykorona értékének meg­állapításáról? Interpellálni kíván­nak a kisiparosok és a kisipari szö­vetkezetekben dolgozók adópolitika, anyaghiány okozta nehézségeiről, az állami munka egyszerűsítése és a bürokrácia felszámolása terén érez­hető lassúságról. Kérdést intéznek a kormányhoz a súlyos gazdasági ne­hézségek megoldásáról, a közlekedési anyaghiányról, a túlzott iparosítás felszámolásáról, amely megyei vi­szonylatban még nem észlelhető. In­terpellálni fognak a régi. áttekinthe­tetlen begyűjtési törvény helyett új begyűjtési törvény hozataláért, s megkérdezik, vajon megteremteílük- e már a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztéséhez szükséges önkén tesség anyagi előfeltételeit, eléggé figyelembe vesszük-e a magyar adottságokat? Interpellációt nyújta­nak be a burkolt árdrágítás ügyében, megkérdik, miért nem kapnak az ózdi lakosok egyszerű határátlépési engedélyt Csehszlovákiába? Ezek azok a kérdések, amelyekben a képviselők megyei csoportja inter­pellációt javasolt. Beszámolója vé­gén Földvári elvtárs felolvasott két levelet, amelyek választóktól érkez­tek és az azokban felvetett kérdése­ket is interpellációként való felhasz­nálásra javasolta: miért kell bunnai rizst behoznunk, amikor a hivatalos jelentésiek szerint saját termésünk messze meghaladja a szükségletet és mit tesz a közlekedés- és postaügyi minisztérium a megye rossz, útjainak rendbehozataláért? — Földvári elv­iére azzal a gondolattal fejezte be felszólalását, hogy az államapparátus dolgozóit sajnálatosan nem hatja még át az új szellem, ezért minden vezetőnek úgy kell irányítani beosz­tottjait, hogy az államapparátus vala­mennyi dolgozóját az emberek sze­ret ete hassa át. A megyei képviselői csoport állal benyújtott interpellációs tervezet rendkívül bő. sokágú, a megye sok problémáját öleli fel. túlnyomó több­ségében átlépi a megyei kereteket. A jelenlévő képviselők el is fogad­ták. de azon túlmenően még újabb interpellációs javaslatokkal éltek Grubics István, a szerencsi járás képviselője a pedagógusok étkezte­tési helyzetéről és utazási kedvezmé­nyéről. az üzemi dolgozók részére önköltségi áron hulladékanyagok juttatásáról. Zsofflnvec Mihály az 1952-ben végrehajtott ház- államosítások során elkövetett törvénysértések jogorvoslásáról. Iván István a földadó termény­ben való behaitásának megszün­tetéséről. az államosított házak­ról. a kisajátítást ügyekben való értékmegáltapitásókról és a be­gyűjtési szociális kedvezmények kérdéséről interpellál Mihályffi Ernő a bodrogközi árterü­letről. (Vsai István a mezőkövesdi kultűrház kérdéséről és az aggasztó mezőkövesdi sütőlnart állapotokról f.oy Árpád a bányászok bérrendsze­rének egyszerűsítéséről. Suszter Sán­dor az ózdi lakásépítésekről kíván kérdéseket intézni a kormányhoz Gém Ferenc képviselő arra kívánja felhívni a kormány figyelmét, hogy ne csak arról beszéljünk, hogyan pocsékolják a falvakban a fillé­reket, hanem arról is, hogy fel­jebb hogyan fecsérlik el a mil- liókat! A képviselőkön kívül felszólalt sok jelenlévő választó is. Gyöngyi Ist­ván. a Pedagógtis Szakszervezet tit­kára a kezdő pedagógusok helyzetét ismertetve felolvasta egy fiatal ts- nivó levelét, amely fényt vet a falusi 1 Hogy történhetett meg fiatal pedagógusok nyomorúságos helyzetére. A fiatal tanítónak havi 702 forint a fizetése, amiből a szállás és étkezés kifizetése után 140 forint­ja marad; ebből kell tisztálkodnia, ruházkodrüa, minden kiadását fedez­nie. Nincsen ruhája, cipője, semmi reménye, hogy venni tud, — szóra­kozásra. kulturális életre nem is gondolhat. Gyöngyi István intézke­dést kér a kezdő pedagógusok ügyé­ben. A levelet képviselőink átvették. Bíró György, a miskolci járási ta­nács titkára a miskolci járás kultu­rális elhagyatotlságáról beszélt, Csé- pányi Károly, a megyei tanács terv­osztályának vezetője adatokkal tá­masztotta alá a képviselői csoport előterjesztésében szereplő tételeket. Sorger Sándor, a MÉSZÖV elnöke a falusi takarói tszövetkezetek alakítá­sát sürgette. Törzs Miklós 80 száza- zalékos rokkant havi 250 forintos nyugdíjának ügyében szólalt fel. Kiemelkedő hozzászólás volt Ku- rek József, a kázsmárki Alkotmány Termelőszövetkezet elnökének fel­szólalása. Elmondotta, hogy a dolgozó parasztság elismeri a munkásosztály vezető szerepét, de a munkából részt kér magá­nak, megjelelő részt a munkás— paraszt szövetség jegyében. Bírálta mezőgazdasági politikánkat és több fontos javaslatot tett. Kifo­gásolta a beadott termelvények át­vételi árát, amelyet az önköltség gyakran meghalad. Holló Imre a dol­gozó parasztság egészségügyi ellátá­sáról beszélt. A munkás—paraszt— értelmiségi összefogásban nem érez­hetjük magunkat teljesjogú szövet­ségük «Sv —«y niondot ta — amíg a pa­rasztságnak -nincsenek olyan fel­tételek biztosítvé- mint a másik ket­tőnek. Követelte. ' hpgv szervezzek meg a dolgozó parasztok orvosi el­látását. Ré&ztvett a megbesze'^cn és többször felszólalt Rónai Sailor, a Politikai Bizottság póttagja, aísor- szággyúlós elnöke. Miskolc város Tf' szággyűlési képviselője. Elmondottat- hogy örvendetes változások történ­nek az országban. A fejlődő szocia­lista demokratizmust bizonyltja, hogy eddig öt megyéből közel más- fclszáz interpellációt jegyeztek be a legközelebbi ülésszakra. Közölte, hogy az országgyűlés meg ebben ez évben letárgyalja a begyűjtési tör­vényt. Szocialista demokráciánk fej­lődéséről szólva elmondotta; -El va­gyunk tökélve. hogy párluSik demo­kratizálását, államéletünk demokra­tizálását végre fogjuk hajtani és soha többe olyan becstelenségek eb­ben az országban nem történhetnek, mint amilyenek a személyi kultusz eredményeként, a kollektív vezetés hiányában történtek.” .lekkel Béla. a megyei tanács osz­tályvezetője a kazincbarcikai és tiszapalkonyai kenyérellátásról be­szélt. Elmondta, hogy napi 22 mázsa kenyeret kell Tiszapalkonyára szál­lítani, legkevesebb 40 kilométer tá­volságról. Sürgős Intézkedést kért a két épülő város ellátási helyzetének megjavítására. Ugyancsak kérte Mezőkövesd sütőipari ellátottságá­nak megjavítását. A továbbiakban bírálta a kormány gazdaságpolitiká­ját, különösem az uránérc exportja miatt. Beszélt a vezetöszervek és egyes vezető személyek felelősségé­ről. azok felelősségrevonasáról. A Farkas-ügyben nyílt tárgyalást sür­getett. Kifogásolta egyes helyi szer­vek gyengekeztiségét. aminek foly­tán a dolgozók úgy érzik, hogy nin­csen tanács, amely például egy vá­ros életét Irányítaná. Oszip István elvtárs örömmel üd­vözölte a megbeszélés légkörét, amelyben mindenki szabadon el­mondhatja véleményét. Üdvözölte azt a felszabaduló légkört, amely a felsőbb vezetésben is kezd kialakulni a káros személyi kultusz felszámo­lása során. A személyi kultusz azért alakulhatott ki — mondotta —, mert nagyon gerinctelenek voltunk. Ebből valamennyiünk­nek le kell ttonni a tanulságot, alsóbb és felsőbb vezetőknek is. de elsősorban azoknak, akik — mint Rónai elvtárs is — közvet­len szemlélői voltak a személyi kultusz kártevéseinek. rJ'anulságként írjuk meg azért, hogy soha többé senki ember­fiánál ilyen gyalázatos eset ne tör­ténjék meg. így szól az eset: M. K. miskolci születésű embert, aki egyik diósgyőri gyárunkban dol­gozik mint esztergályos, kizáratta a pártból H. K.. egy másik diósgyőri gyár nagyüzemi pártbizottságának titkára. A kizárás oka erkölcstelen életmód, jobboldali szociáldemokra­tát?!) M. K. a megyei párt bizottság­hoz felebbezett. A megyei pártbi­zottság fegyelmi bizottsága vizsgála­tot indított és az alábbiakat állapí­totta meg. M. K. a két párt egyesülésekor MDP tag lett. A tagreviziókor is párttag maradt. Jó munkája jutal­mául üzemvezetőnek nevezték ki. A sztahanovista kitüntetést is rövide­sen megkapta. 1951-ben Mátrafüre- den üdült, ahol megismerkedett egy nővel és az Ismerkedés után is fenn­tartotta a kapcsolatot, leveleztek egymással. A nő egyik levelét H. K. nagyüzemi pártbizottsági titkár fel­bontotta. A következő taggyűlésnek a levél alapján H. K. nagyüzemi párttitkár azt javasolta, hogy M. K-t zárja ki a pártból. (A levelezésből így született mondvacsinált erkölcs­telen életmód.) A taggyűlés nem ér­tett egyet a párttitkárral. Nagyon furcsálották az elvtársak a kizárási javaslatot annál is inkább, mert az előző taggyűlésen adták át M. K.- nak jó pártmunkájáért a dicsérő ok­levelet és szakmunkájáért a sztaha­novista kitüntetést. H. K. mindenáron érvényt akart szerezni akaratának -s a nagyobb nyomaték kedvéért másik vádat is felhozott, s kijelentette, hogy M K jobboldali szoedem. akinek nincs he­Ez az M. K. (ez az úgynevezett jobboldali szoedem) éveken keresztül politikai iskolát vezetett, a választá­sokon területi felelős volt és mini falujáró aktiv pártmunkát végzett. De mert nem tetszett az arca a nagy­üzemi pártbizottság titkárának, hasz­talan volt eddig végzett minden munkája, kizárták a pártból. Jelen­leg egy másik diósgyőri gyárban dolgozik, s az ottani gazdasági és pártvezetök elismeréssel nyitatkoz­nak munkájáról. A megyei párt-vég- rehajtóbizottsága a legutóbbi illésen orvosolta M. K. sérelmét és vissza­vette ót a pártba eredeti tagsággal (1945). Eddig van a csúnya törté­net. f/ ilúgos tehát, hogy H. K. sze­mélyi bosszúból záratta ki a pártból a nevezett elvtársat, lm itt tartottunk a személyi kultusz ide­jén. Elég volt egy levél, hogy a párt­ból kizárják. Hiába tiltakozott a párttagság a taggyűlésen, nem volt szavuk, a nagyüzemi pártbizottság titkára keresztülvitte ..akaratit“, Így lemarta a személyi kultusz által termelt sav egyes emberekről, m ni H. K.-ról is a megértést, a segitö- szándékot. az egymással való szere­tetteljes törődést. Egy nép őrködik azon most. hogy soha többé ne jöjjön vissza ami el­múlt. Elvégre nem azért élünk, hoay folyton bántsanak. megalázzanak minket. S jó lesz. ha H. K. ezt meg­szívleli és levonja saját, tettéből a tanulságot ne várja meg. amíg a friss iúUtísl szél félreállitja az út­ból. Figyelmébe ziánljuk, hogy aa emberi szívnek veleszületett érzése és tulajdonsága az a büszkeség, hogy minden pillanatban pártfogoljunk egy elesett lényt is talpra segítsük. Csakis ilyen sziveknek van helye köztünk, -jósoknak nem! KazincbaroiJ^h íJöapalkonvát sakezer ember eiM1' akik gyakran elégedetlenek hely Értükkel. A dolgo­zók például már évek óta kifogá- soljáik, hogy rossz a kenyérellátás — és orvoslás helyett -mindmáig csak ígéretet kaptak. Ezzel pedi nein tudnak jóllakná. A Magyar Távirati Iroda munkatársa megkér dezte Jekkel Bélát, a megyei tanács élelmiszeripari osztályának vezető­jét: történtek-e intézkedések, hogy a nagy építkezéseken mielőbb jóízű, friss kenyér kerüljön a dolgozók asz talára. — Borsod megye sütőüzemen nem minden esetben tudnak eleget tenni a megnövekedett feladatoknak — mondotta Jekkel Béla. Erről tájékoz­tattuk felettes szerveinket is — de sajnos intézkedésük még mindig ké­sik. Különösen nagy gondot okoz Kazincbarcika. Tiszapalkonya és a mezőkövesdi építkezés dolgozói rend­szeres kenyérellátása. Elmondták a dolgozók azt is. hogy sületlen. hogv a kenyér belseiében többször talá - taik zsákdarabot, facsavart, vagy sze­get. Az élelmiszeripart osztály meg­vizsgálta ezeket az eseteket és a pa­naszokat jogosnak találta. A jelen­legi hiányosságokon azonban csak úgy tudunk változtatni, ha sürgősen bővítjük és korszerűsítjük sütödéin­ket. Erre megvan a lehetőség. Mi a helyzet a három nagy építkezésen? Minden figyelmet arra kell fordítani, hogy a burzsoá restaurációé törek­véseknek elejét vegyük I Grubics István második felszólalá­sában a felelősségre von ásókkal kap­csolatban gondos. Józan mérlegelésre hívta fel képviselőtársai és a válasz­tók figyelmét. Földvári elvtárs válaszában össze­foglalta az elhangzott felszólaláoekat. majd a képviselői csoport úgy dön­tött. hogy a felszólalások egv részé' külön interpellációkban nyújtják be míg másik részét, az azonos tárgy íja­kat, a csoport által javasolt Interpel­— Kazincbarcikán ké, évvel eze­lőtt az. illetékes minisztérium hat és félmillió forintos hitelkeretet bizto­sított egy kisebb kenyérgyár építé­sére. Ez a sütőüzem a környező bá­nyatelepeket is ellátta volna jóízű kenyérrel. A hitelkeretet azonban más célokra használták fel. s — így az elmúlt évben a tanács élelmiszer­ipart osztálya kénytelen volt az egyik felvonulási épületben 5 gőzsütőt lé­tesítem. Az ideiglenes sütöde üzeme­lésével csak enyhítettük, de nem ol­dottuk meg a kenyérellátást a ke­nyér minőségének íavitásat. Ezért csodálkozunk azon. hogy a hatalmas ipartelepen csak ^959 vagy 1960-ra tervezik a kenyérgyár megépítését. Tiszapalkanyan sem jobb a hely­zet. Az építkezésre naponta 18 mázsa kenyeret szállítunk. — úgy hogy a legközelebbi sütőüzem 40 kilométer távolságra esik az új létesítménytől. A dolgozók logosan panaszolják, hogy többször kenyér nélkül marad­nak, vagy a szállítmány későn érke­zik a telepre. Sajnos, a Tiszavidéki Vegyikombinát beruházó vállalata — bár tervében szerepel — még nem is jelezte a kenyérgyár építésének ide­jét. A mezőkövesdi építkezésen 4 ezer dolgozót kell naponta ellátnunk fnss kenyérrel. A község cs a környék sü­tödéi képtelenek a megnövelted feladatot megoldani Feltétlen szükséges eg.v új, korszerű kenyérgyár építése. Rónai Sándor. Borsod megye ország­gyűlési képviselője megígérte, houv ezt a kelésünket támogatja. Sajnos, eddig nem «ok eredménnyel. A hat sütőterü gyár terveit lelenleg a gyón tervező iroda mérnökei készítik. Építését 1957-re írták elő. A napok ban azonban ar­ról értesültünk, hogy a pénzt és az engedélyt az úi létesftménv épí­téséhez nem kaptuk meg. Komolv probléma ez. mert , egy üzemzavar esetén az építkezés dolgozói kenyér nélkül maradnak és vajon ki vállalja ez^rt a felelősséget’ Kérjük most a M isztertanácsot. hogy sürgősen és mélyrehatóan vizs­gálja meg a három nagy építkezés kenyérellátását és rendelje el a terve­zett sütőüzemek építésének mielőbbi megkezdését — fejezte be nyilatko­zatát Jekkel Péla lációkba fogják bedolgozjii. Utána a képviselők kiosztották maguk közölt az interpellációkat és végétért a Hazafias Népfront Borsod megyei képviselői csoportjának. — minden túlzás nélkül mondhatjuk — törté­nelmi Jelentőségű ülése. A megyei képviselői csoport kez­deményezése nagyon helyes volt. Ezt a gyakorlatot folytatni kell. Minden kérdést, mielőtt a parlament vitatná, vitassa meg a képviselő választóival Ez oolt a>z első lépés, a kezdet. A következőkben ki-* a nfInszfőkerfi­’etekben kell ezt a gyakorlatot kö­vetni. Menjen a képviselő még gyak­rabban a választói közé és bizonyos, hogy hasznos javaslatokkal teli tar­sollyal fog onnan az országgitúlésbe "isszatérni. Ezt a gyakorlatot köves­sék már az 1957-es tervek megtáf- <71/olásánál is. — És kövessék ezt a példát a helyi tanácsok és véofront szervek is! (B. M ) fA megbeszélésen elhangzott egy«* felszólalásokat * későbbiekben risz­tet esen tsmerteíÜnVJ GnnfeManak arról, lop Kazincbarcikai Tiszapalkanyan os Meal-, knratahráta nap p'Hra pjff iiirifr» .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom